Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-10-23 / 43. szám

43-ik szám. Gyula, 1398. október 23-án. XXX. évfolyam. m* m§> S serkosz tőség: Templomtér, DobayJfános kereskedése, liova'a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendök. Köziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 | 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Eyyes szám ára 10 kr. “SÉS SjvÜ Társadalmi és közgazdászat^ lietilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: DD Ó 3=1 DT ID _A.T7" I 3D. Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza. és könyv­kereskedés, hova a hir­detések éa nyilt téri köz­lemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Qyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. A gyulai gymnasium. A vallás- és közoktatásügyi ministerium a gyulai gymnasium ügyében a napokban következő leiratot küldött Bókésvármegye közönségének: Vallás- és közoktatásügyi tn. kir. miniszter. 26836. szám. Békésvármegye közönségének Békés-Gyulán. A vármegye közönségének folyó évi február hó 19-én 3886. szám alatt kelt fel- terjesztésére a Békés-Gyulán tervezett algym- nasium ügyében a következőket közlöm: 1. Habár Békés-Gyula a vármegye szék­helye, nem hagyható figyelmen kívül, hogy Békés-Gyulához közel, ugyanezen vármegye területén már is három gymnasium áll fenn, melyek közül a szarvasi ág. hitv. ev. főgym- nasium teljes nyolcz osztályú, a békés-csabai ág. hitv. ev. gymnasium rövid idő múlva szin­tén nyolcz osztályúvá fejlődik, a békési ev. ref. gymnasium kiegészülése pedig szintén csak idő kérdése. Hogy vájjon ily körül­mények között elérkezik-e az ideje annak, hogy Békés-Gyulán — kizárólag helyi érde­kekből egy negyedik gymnasium állíttassák fel, a közoktatási kormány szempontjából, mindenesetre bővebb megfontolást igénylő kérdés. 2. Hogy 1 tervezett községi algymnazium megnyerje a nyilvánosság jogát, az 1883. évi XXX. t.-cz. értelmében megkivántatik, hogy az igazgató és az alkalmazandó négy rendes tanár középiskolai tanári oklevél birtokában legyenek. Ily tanerők megnyerhetése pedig feltételezi azt, hogy a tanári fizetések lehe­tőleg az állami szabályzat szerint állapíttas­sanak meg, mert ellenkező esetben a mai tanárhiány mellett teljesen ki van zárva annak lehetősége, hogy a fenntartó képesített tanárokat kapjon | e részben a törvény mi­Mért kell a virágnak . .. Mórt kell a virágnak elhervadni nyárba?! • . . Feslő, nyiladozó kis bimbó korába, Midőn a fuvalom még az is kimólte, Ragyogó pillangó nem enyelgett véle ?! . . . Midőn tiszta keblét szinte ki sem tárta, Midőn még nem íurdött meleg napsugárba, Midőn az éj után virradatra kelve, Tiszta harmatcseppet nem ringatott kelyhe ? 1 Fekete Zsuzsika feslő rózsaszál volt, Szemében az élet égő tüze lángolt, S a halál angyala árnyat vont szemére, Meghalt a kis virág pünkösd reggelére .. . Két ragyogó szemét örökre bezárta Nem mosolyog többet parányi kis szája, Hófehér ruhában halotthaloványon, Úgy aludt csendesen a halottas ágyon! . . Piros pünkösd reggel, esküvője napja, Suhogó, sötét gyászt mórt vettél magadra? Mért nem teljesültek azok a szép álmok, Melyekre Zsuzsika olyan nagyon vágyott ? 1 . . . Menyasszony ruhája kicsi hijján készen, Drága nehéz selyem hófehér egészen, Mirtusz koszorúja, könnyű fehér fátyla, Fekete Zsuzsikát hej 1 hiába várjál . .. . . Megkondult a harang a falu tornyába, Most viszik Zsuzsikát utolsó útjára, Most viszik Zsuzsikát a nagy utczán végig, Selyem szemfedője messzire fehérük . . . Közel a temető, hamar oda érnek, Megcsillan a kapa, felhangzik az ének, Lenn van a koporsó, nyitva a sir szája. Most húzzák a földet a koporsójára 1. . . . .. Zsuzsika már alszik, örökös az álma, Szomorú fűz borul parányi sírjára S csöndes éjszakákon, ha a szellő támad Megmozdúl a lombja halk susogás támad, Csendes halk susogás, bús halotti ének, Mintha siratnának, mintha temetnének: . . . Mért kellett szegénynek elhervadni nyárba, Feslő nyiladozó kis bimbó korába ?1 . . . ifj. Nuszbek Sándor. nimalis követelményeinek eleget tehessen. Más szóval szükséges, hogy az igazgatóval együtt az öt rendes tanár törzsfizetése az 1200-a8, 1300-as, 1400-as, 1600-as és 1800-as fokozatak szerint legyen rendezve, ezenkívül 100 — 100 frt ötödéves korpótlékokról s meg­felelő lakáspénzekről történjék biztos alakban gondoskodás, szükséges továbbá bizonyos egy­szeri mindenkori összeg a középiskolai okta­tás igényeinek megfelelő alapfelszerelésre s évenként legalább 400 frt tanszer-átalány s ugyanannyi házi és irodai átalány ; szükséges a tornatanitásra legalább évi 400 frt tisz- teletdij, úgyszintén az orsz. tanári nyugdíj­intézetbe fizetendő illetékeknek megfelelő ösz- szeg felvétele a normális költségbe, feltéve, hogy a gymnasium ezen nyugdíjintézet köte­lékébe belép. Végül szükséges külön iskola- szolga illetményeiről gondoskodni. 3. A törvény értelmében nem engedhető meg, hogy a gymnasiumnál alkalmazott ta­nárok állandó hivatalt vállalhassanak más iskoláknál, valamint nem engedhető meg az sem, hogy a gymnasium költségvetésébe oly tételek vétessenek fel, melyek az iparos ta- noncz-iskolára, ismétlő-iskolára, tanyai isko­lákra, óvodákra stb. vonatkoznak. 4. Nem vehető számításba a .polgári iskolára adott államsegély sem, mert ha a polgári iskola gymnasiummá alakul át, a pol­gári iskolai segély mint ilyen megszűnik, e segélynek gymnasiumi sególylyó való átvál­toztatása az 1883. évi XXX. t.-cz. 47. §-a alapján csakis újabb tárgyalások eredményé' tői függ. 5. Mindezeken felül természetesen meg kívántatik az, hogy a gymnasium a szabályok­nak teljesen megfelelő elhelyezést nyerjen s a tanítás czéljaira szolgáló összes helyiségek­kel : 4 kellő nagyságú tanterem, igazgató­iroda, tanári szoba, könyvtári helyiség, rajz­terem, természetrajzi és chemicai szertár előadó teremmel, 160 m. nagyságú torna­teremmel el legyen látva s a szabályok sze­rint bebutorozva és felszerelve. Szükségesnek tartottam mindezeket a közönség figyelmébe ajánlani, mert a fent- idézett felterjesztésből azt a benyomást merí­tettem, bogy a gymnasium létesítését tervező helyi tényezők nincsenek kellőleg tájékozva azon fokozott követelményekről, melyeket ma törvényekből kifolyólag uj középiskolával szemben támasztani tartozik a közoktatási kormány, s hogy e tényezők sokkal köny- nyebbnek vélik a terv megvalósítását, mint a minőnek az a törvény álláspontjáról látszik. Felhívom a mondottak alapján Békés- Gyula városát, hogy ezen ügyet tegye újabb tanulmány tárgyává s különösen mutassa ki, mily biztos jövedelmi források azok, melyek­nek igénybevételével a tervbe vett gymna- siumot a törvényes követelmények szerint állandóan fenntartani képes |esz. Budapest, 1898. junius hó 18-án. A miniszter helyett: Zsilinszky s. k,, államtitkár. Eme miniszteri leiratra alapul szolgáló mozgalmat annak idején behatóan ismertettük lapunkban; nevezetesen közöltük a polgári iskolaszék emlékiratát, a melyben polgári iskolánknak mai keretében hézagos voltát meggyőzően kifejtette; ennek alapján a kép vi ;előtestület egyhangú határozatát, a melylyel a^vallás- és közoktatásügyi minisztertől pol­gári iskolánk algymnasiummá alakulásának engedélyezését kérelmezte. Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatás- ügyi államtitkárnak leiratára, a nélkül, hogy az iskolaszék és Gyula város képviselőtestü­lete által annak következtében teendő to­vábbi intézkedéseket ezúttal praejudikálni óhajtanánk, megfogjuk tenni észrevételeinket Egyelőre resignacióval vettük tudomásul az államtitkár ur leiratát, a melynek rideg tenorja nevezetesen kiindulási pontja, indokolása és konzekvencziái egyaránt ama, különben eddig táplált tudatunkat erősitik meg, hogy Gyula városa, mai helyzetében, különösen pedig a köz- oktatásügyet ma domináló tényező regime-je alatt aligha képes lesz a miniszteri leiratban »kizárólag helyi érdek«-nek nyilvánított gym- nasiumot, erejét túlhaladó áldozatok árán is megvalósítani. A mai viszonyok között Gyula városára nézve a gymnasium létesítését természetszerű mehézségeken kívül még mesterséges akadályok is nehezítik. De ez ne csüggesszen el ben - műnket. Változnak az idők, változnak az em­berek is. Bármilyen nehéz, bármilyen keserves ránk nézvo, nekünk úgy az idők, mint az em- Iborek változását türelemmel kell bevárnunk. Az idők változását — Gyulán, az em­berekét pedig Budapesten és — Nagyváradon. Emlékezetnek okáért. Habár közgyűlési karczolatokért — a mely ben becsület sértés nincs s csak emberi gyen­geségek csipkedtetnek — nem szokás recrimi- nálni, a „Békésmegyei Közlöny“ a személyi kér­désekben be áll — úgy hisszük, hogy ezúttal fogadatlan prókátornak s „pro memória* czim alatt felsorolja Beliczey Istvánnak Gyula város iránti s egyidejűleg a békésmegyei gazdasági egylet érdemeit. A czikkre, miután mi tényleg nem kivánunk polemizálni, csak az igazság ked­véért reflectálunk s csak is a vastagabb téve­déseit igazítjuk helyre pontonként. Először '.,nem igaz az, hogy a vármegye székhely kérdésben Beliczey Istvánnak csak egy hajszál érdeme is volna Gyula iránt' i itt az érdem, amint azt minden írni és olvasni, vagy csak olvasni tudó vármegyei lakos tudja : kizá­rólag Terényi Lajosé; s a féle negativ érdeme­ket, hogy a mint a „Közlöny“ kifejezi magát : „suba alatt nem dolgozott“ annál kevésbbé accep- tálhatunk, mert most a kórház kérdésben a suba feletti és suba alatti együttes működés is igen gyenge eredménnyel járt. Másodszor : nem igaz, hogy Beliczey István ío írtjával 50 méter mázsa 16 frtos buzakölcsönt adott a gyulai munkásoknak, mert erre vonat­kozólag csak ajánlatot .tett, de ajánlata nem lett elfogadva ; s még ha tényleg elfogadtatott volna is, (a jó szándék megvolt s nem rajta múlt, hogy el nem fogadtatott) Ínségeseknek adott könyör adomány humanitásnak s jó szívnek igen, de érdemnek s különösen egy város iránti érdemnek nem tudható be ; s azt hisszük Beli­czey István az első a ki tiltakozik az ilyen érdemek ízléstelen hánytorgatása ellen. Harmadszor : nem igaz, hogy Beliczey István főispáni működése alatt bármit tett volna Gyula városért olyat a mit más községnek is meg] nem tett. Negyedszer : nem igaz, hogy egy kórháznak 100,000 frtos kibővítése a megye megterhelte- tése nélkül tizedrendü kérdés- S 'hogy ez meny­nyire nem igaz, azt documentáljuk a „Maros“ czimü lapból átvett következő sorokkal: „a kórházi bizottság dr. Meskó S&odor alispán elnöklete alatt folyó hó • 13-án ülést tartott. Az elnök előterjesztette, hogy a bel­ügyminiszter nem hagyta jóvá a törvényhatóság ama határozatát, mely szerint a kórháznál épitendő két pavilion 20000 frt építési összege az ápolási dij jakból fedeztessék s utasította a megye közönségét, hogy keressen más alapot * Tessék tehát már most tárgyilagosán meg mondani, hogy kiké az érdem, azoké-e, a kik kieszközölték, hogy a mi vármegyénknek 100000 frt fedezése engedtetett meg ily módon, vagy azoké, a kik az ajándék elfogadását meggátolni törekedtek, ismételjük csupán és kizárólag Gyula elleni animozitásból, tehát : Ötödször: nem igaz, hogy ezen kérdésben Beliczey Istvánt és követőit nem a Gyula elleni animozitás vezette, — mert ha ez a kérdés csak­ugyan olyan tizedrendü viczinális kérdés volt, mint azt a „Közlöny“ állítja, mire való volt akkor az az első rendű fővárosi düh, a mivel megtámadták, összehordva ellene tücsköt, bo garat, kartelleket, közerkölcsiséget, vasúti fél­áru jegyet stb. stb. Hatodszor : nem igaz az, hogy a gazdasági egyesület Báró Eötvös József, Trefort Ágoston és Wenckheim Béla nemzetgazdasági eszméit megvalósította volna; — mert hogy azok az eszméket ott fejtették ki, az ,az ő érdemük s nem a gazdasági egyesületé ; a gazdasági egy­let feladata és érdeme lett volna a hirdetett eszmék megvalósítása, de ez nem történt meg. Hetedszer: az alföld-fiumei vasút a legna­gyobb valószínűség szerint létre jött volna a gazdasági egyesület nélkül, sőt annak daczára is, a minthogy hál’ Istennek elég csinos vasúti Ev. ref. egyházmegyei közgyűlés. A békés bánáti ev. ref. egyházmegye közgyű­lése folyó hó 19- s 20-ik napján tartatott meg Hód-Mező Vásárhelyen, Szabó János esperes és Dr. Hajnal István tanácsbiró elnöklete alatt. Reggel 8 órakor istonitisztelet volt az ó-lem- plomban, hol a közgyűlés tagjai testületileg jelen­tek meg. Az alkalmi magasröptű szép imát Pap Imre hód-mező-vásárhelyi lelkész, egyházmegyei tanácsbiró tartotta. Istenitisztelet végeztével a díszes városház tanácstermében kezdetét vette a közgyűlés, melyet szép imával s beszéddel nyitott meg az egyház­megye érdemes esperese. Bejelentetvén esperes által, JEögy gróf 'Ráday Gedeon betegség miatt megjelenni nőm tudott, e gyűlésen felhívja Dr. Hajnal István jelenlevő leg­idősebb világi tnnácsbirót, hogy a távollevő gond­nok helyett az elnöki tisztet teljesítse. A meg nem jelent tagok bejelentése, a meg­jelent tagok igazolása után, elnök-esperes remek, megható beszédben emlékszik meg az országos gyászról, melyet szeretett királynénk, Erzsébet Ü Felsége halála borított a telkekre. — A könyekig megható beszéd elhangzása után határozatilag ki­mondatott, bogy elhunyt felséges királynénk emlé­hálózat jött létre az országban a vármegyei gazdasági egyesület támogatása nélkül. Végül: egyébként ezektől eltekintve, a „Békésmegyei Közlöny* „Pro memoria“ czimü czikke szóról-szóra igaz. A Wenckheim-családról.*) Még föl sem ocsúd ott jóformán a főrangú társaság abból a konsternáczióból, amely a Hadik grófi család szerencsétlensége folytán érte, máris újabb Hiob-hirt hoz a táviró. A messze Alföld kenyértermö rónaságáról érkezett ez -a hir és arról a súlyos csapásról szól, amely Wenckheim Frigyes grófot és nejét, a nemes szivéről, jótékonyságáról országszerte ismert Wenckheim Krisztina grófnőt érte. Sajátságos, hogy milyen végzetes szerepe van a Wenckheim grófi családban a lőfegyver­nek, mely egy Ízben az örökségtől, most pedig majdnem az örököstől fosztotta meg Frigyes gróf ágát­Hazánknak' ez a közéletben nagy szerepet játszó családja egyike azoknak a múlt század­beli indigénáknak, a kik, mint a Wartenslebe- nek, Dégenfeláek, úgyszólván magyarabbakká ettek a magyarnál s úgy jártak, mint Jókai halhatatlan Uj földes ura, a bevándorolt Ankerschmiedt lovag. A Wenckheim-család frank eredetű és régi neve Wenck volt. Wének Dánielnek 1559-ben I Ferdinánd erősítette meg a nemességét, Ágos­tont pedig II. Rudolf,’ már Wenckheim-i elő- névvel, a birodalmi nemesek sorába emelte. A magyar históriában 1598-ban fordul először elő 1 család neve, még pedig Győr ostrománál, ahol Wenck Sebestyén nagy vitézsége által tűnt ki. Az első ösmertsbb ős Wenck Albert, a kinek János nevezetű fia az orvosi pályára lép- rén, 1683-ban nyerte oklevelét, és a kit tudo­“) A „PeBti Hirlap“ pénteki számából. T.H.pnn ír ma,i számához fél Ív melléklet vaI1 osatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom