Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-16 / 42. szám
melléklet a „Békés" 1898.4M számához. ben a nagyszámú ünnepi hangulatban levő közönség a nyelvezet minden gazdagságával, a logikus rendben sorakozó eszmék és gondolatok mélységével, banális frázisoktól teljesen ment képek és hasonlatok ragyogásával biró szónoki müvet és az igazi hatás miatt beszédközben elfojtott tetszés nyilvánítások annak elvégeztéve! szűnni nem akaró éljenzés és tapsban törtek ki egyaránt jelezve a hazafias kegyelet érzelmeit és jutalmazva a szónokot, ki e beszédét tartalom, külalak és előadás tekintetében szónoki szereplése legszebb sikereinek mondhatja. Az elismorós fogyatékos szavai helyett hozzuk különben a beszédet egész terjedelmében olvasóink gyönyörködtetésére: Dr. Fábry Sándor alispán beszéde: Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Nagyjainknak emlékét kegyelettel megőrizni hazafiui kötelesség. Nemcsak megőrizni, de megörökíteni is: testet adni a hálás emlékezetnek, zálogául elösmerésünknek, dicsőségéül a múltnak, követésre méltó például a jövőnek. Honfiúi kötelesség ez, mely a hazaszeretet szent érzéséből természetszerűleg és önkényt fakad. Eme szent érzéstől áthatva és ösztönözve kötelességét óhajtotta teljesíteni Békésvármegye közönsége, midőn tanácskozási termének ékességéül megfestette Széchenyi István gróf és Kossuth Lajos arczképeit. Nem fali ékességül, nem fali diszül, hanem történelmünk e két nagy alakja iránti hódolatunk és bámulatunk jelképéül; oltárképekül, melyekről küzdelmeinkben éltető erő sugározzák le ránk melyek honszerelmünkben egyesítenek s melyeknél szerzett ihlete nyomán e nagyok példája szerint a késő nemzedék is nagy tettekre hévül. Büszke örömmel ékesítjük fel nagyjaink képeivel megyénk köztermét. Kicsiny pantheon ez, melyben hálás szeretettel áldozunk nagyjaink emlékének és azoknak, kik nekünk kedvesek valának. Nem véletlen, nem valami esetlegesség az, hogy Széchenyi és Kossuth arczképeit egyszerre festette le a vármegye s most egy időben ünnepélyesen egyszerre leplezi le. Sőt az sem, hogy e képek egy vonalban s épen Deák Perencz képe mellett helyeztettek el. Oly nagy alakjai ők hárman ama dicső korszaknak, mely a nemzet jogáért, felvilágosodásáért, haladásáért való küzdelem korszaka volt, s az eredmény kivívásához, melynek mi most részesei vagyunk, az | nemes, önzetlen küzdelmükre külön- külön, a mindegyik által képviselt irányban, oly annyira szükség volt, hogy a három nagy férfiú egyedi munkálkodása nélkül az összeredmény teljességében sikeresithető sem lett volna. Méltán illeti meg őket tehát egyformán itt és mindenütt a nemzet hódolata és kegyelete. Melyik volt nagyobb, melyik volt dicsőbb, keresni nem lehet, keresni nem szabad. A történelem, melynek csalhatlan itélőszéke előtt eltörpülnek a melléktekintetek s mely alakjait csak a kivívott eredmények és földi rendeltetésüknek mikénti betöltése szerint Ítéli meg, kiegyenlíti az ellentéteket, Ítéletében egységesít; egy korszaknak herosait, habár küzdelmük eltérő volt is, a végeredmény szerint, — melyben összefolytak küzdelmeik — egységesen Ítéli meg s egységesen foglalja össze a nemzet hódolatában neveiket, amint egy volt küzdelmeik forrása: a honszerelem. Széchenyi és Kossuth Lajos, hazánk újra ala kulásának e nagy férfiai, egymás nélkül pedig alig említhetők. Nem hogy ellentét volna Széchenyi és Kossuth nevének cultusában, sőt ellenkezőleg, elveiket egyaránt s együtt tisztelni és követni, politikai érettségre vall. Széchenyi műveltté, gazdaggá akarta tenni a hazát, hogy erejénél fogva független legyen, Kossuth függetlenségére tört, hogy műveltté és gazdaggá lehessen. Elveik, melyeket, mint a lánglelkek egyátalán vas következetességgel képviseltek, a hon boldogitá- sát czélozzák, abban találkoznak s valójában kiegészítik egymást, úgy hogy bár talán öntudatlanul bár személyileg ellentétesen, mégis — magasabb hivatásuk szerint — egységesen munkálkodtak ők a lelkűket betöltő nagy eszmén, a haza javán. Miként két fényes égi test, melyek bár egy nap rendszerhez tartozva különböző irányú pályát futnak be, sőt egymást kerülni látszanak, pedig épen ez által, a vonzás örök törvényénél fogva, egymás pályáját szabályozzák, s valójában egységes kört futnak be a központ, az eszme, a nap körül: úgy szabályozta s egységesítette e két nagy, fényes tehetség különböző irányú pályáját törekvésük közös czél- pontja, az eszme, a hon java. Két külünböző lélek, különböző származás, nevelés, felfogás összetalálkozása az ő pályájuk a hazaszeretet eszméjében. Egyik főúri család sarja, az ősi család tradi tióval, az anyagi hatás dús eszközeivel, felnőve ide genben idegennek, távol a szülő hazától s csak törve a magyar szót, nevelve rideg katonának, ki ha kell fegyverrel védje -meg a dynastiát és a hont s ime ez, fényes pályája delelőjén, elvetve a kapitányi ragyogó kardbojtot, nagy lelkének parancsoló kötél ménye szerint szülő hazájába tér, hogy életét mint békés polgár, annak szentelje, külföldi tapasztalatait javára fordítsa, a magyar nyelv apostolává válik és a külellenség helyett a hazában az elavult eszmék a tespedés, a politikai önzés és az osztálybeli gőg rettenhetlen ostromlója lett. Mig a másik, az egyszerű köznemes, a polgári családok ősi erényeivel, szegény, csak gazdag lelke egyéniségével hatni tudó, nevelve a jog, a törvény békés őrének, hogy panaszos felek jogsérelmeit orvosolja, elébb törvénynyel kezében s majd midőn az kezéből kicsavartatik, karddal az oldalán véres har- czokba kél a kűlellenség ellen is — hona védelmére. Kétségtelenül magasabb hivatást betöltő küldöttek ők! A korszellem kiválasztottai! Apostolok! Igen. A korszellem kiválasztottai. Mert az erkölcsi világrendnek ép úgy megvannak a maga törvényei, melyek szerint az események alakulnak, a küzdelmek lefolynak, a végkimerülés és újjá születés bekövetkezik, mint az anyagi világrendnek. Események, dolgok, emberek örök logicai kapcsolatban álla nak egymással. Ép azért a korszellem gyermekei vagyunk mindannyian, annak eredendő bűnével, éré nyeivel, végzetével. De vannak a korszellemnek ki- választottai, akiket a tömeg felé helyezve képessé gekkel áldott meg, hogy annak érzéseit, vágyait, re- ményeit magukba felfogják, akik felismerik az esz mét, mely a korszellemet megtermékenyítette s lát noki sejtelemmel megérzik a kor újabb élet megnyi latkozását s az uj korszakot alkotó eszme aposto Iáivá válnak. Lángszellemük fáklyájával megvilágít ják aztán a hanyatló kor fogyatkozásait, az uj eszme fényes körvonalait, felrázzák tespedéséből a tömeget, a lángész hatalmával értetik meg a korszak váltó zásait s megnyilatkozásaikkal fél századdal elöbbn ragadva magát a jövőt, azt a mi különben lassú fo lyamattal alakult volna meg — a fölény hatalmával megteremtik egyszerre s győztes vezérként vezetik be a tömeget az uj eszme fényes birodalmába, vagy azzal együtt buknak el. Ily apostolok voltak Széchenyi és Kossuth! Széchenyinek meg is nyilatkozik küldetése mar első müvében, midőn azt irja: »Mióta élek kimond hatlan vágy létezik lelkemben Magyarország kifejté sére. A magyar nemzet feldicsőitése él minden csepp véremben.“ Előttük a korszellem hazánkban, megszegett szárnynyal, alacsonyan röpült. Elsekélyesedett kö zönyös világ, minden téren tespedés, rendekre tagolt nemzetünk még saját nyelvét is mellőzve elmúlt idők letűnt népének nyelvét honosítja meg, ug hogy a magyar hazában nincs is magyar nemzet, kiváltságos osztályok ősi sánczaikba húzódva, az em béri jog és kötelesség fogalmát nem értik, nem ér zik: az előnyt magukhoz ragadva, a terhet a misera plebs vállaira rakva. A közélet csak sérelmek, gra vamenek tárgyalásából áll. S ekköT éled az uj eszme. A magyar nemzet alakulás uj eszméje. Kazinczy, Berzsenyi, Kisfaludy első ébresztő dalos pacsirtái nemzeti ébredésünknek. Széchenyi annak első apostola. Hatalmas szelleme felrázza az országot dermedéséből, lelkesedése gyújt, mint avar füvet a futóláng, mely után termő televény marad, eszméi világot gyújtanak, mely mellett a nemzet »én«-jének tudatára ébred és mint életczélért kezd küzdeni a nemzet fentartás eszméjéért. Széchenyinek első megnyilatkozása a »Hitel.« Államférfim' mély felfogással elemzi ebben a tart- hatlan viszonyokat, a czélt s a módokat, melyekre a nemzetnek törekednie kell, hogy boldoguljon. A czél: erős nemzeti érzés és fejlődés, európai műveltség, éltető társas szellem, alkotmányos kifejlettség, szabad birtokon jó anyagi virágzás. Egyátalán kultu ralis és gazdasági haladás. Sérelmi politika helyett reform politika. A »Hitel«, e merész kezdeményezés, hypnotikus hatással volt az ország csüggedt népére. A »Hitel«-t követte a »Világ«, a »Stadium« és Széchenyi száz irányú lázas tevékenysége. Az akadémia megalapításával tűzhelyet biztosit a mostoha magyar nyelvnek és a magyar tudományosságnak ; az egyesületi szellem megteremtésével eszméit terjeszti és széles körökben tettekre készt közgazdaságunknak alapjait veti meg a folyamszabályozással, lónemesitéssel, gazdasági egyesületek megalakításával, a vasutak, gőzhajózás, Vaskapu szabá lyozás kezdeményezéseivel, Budapestnek központtá tételével Nem is lehetne felsorolni itt az ő sokoldalú tevékenységét, sikereit, de minden téren megérezni még most is az ő áldásos kezdeményezéseit. Hisz »Ha büszke méned edzi habzó pálya, ha eszmeváltó díszes körbe gyűlsz, ha szárnyakon repit a gőz dagálya, lia tenni szépre, jóra egyesülsz, — a hol Duna, Tisza szabályhoz törni kénytelen, hol áttörve a sziklák csoportja Trajanus hire újból megjelen, a hol az ifjú Pest bizton ölelve nyújt Corvin agg várának hü kezet — Széchenyié mind az emlékezet! A nemzet tehát újra született. A magyar nemzet fenntartás eszméje győzedelmeskedett. Az ország a kulturális és gazdasági fejlődés utján titáni lép tekkel indult meg. Azonban a korszellem a hosszú tespedés után termékeny volt. Egy uj eszme fénye kezdett derengeni Európa nyugatáról s ez volt a politikai újra alakulás, a politikai függetlenség eszméje. Ennek apostola volt Kossuth Lajos. Kossuth Lajos, az ideálok ama hősi korszakának legendái alakja, a Demosthenes i szónok, a magyar ősi erényeinek s a nyugat-európai fejlett műveltség egybeolvadásának eszménye. trón öröksége vár, mely erejét, hatalmát a szabadságból meríti.« lm, hogy folynak össze Széchenyi és Kossuth álomképei a gazdasága folytán független, a függetlensége folytán gazdag hazáról. lm, hogy egyesülnek az ő törekvéseik, megváltó eszméik a végeredményben! Egyesüljünk mi is az ő dicsőítésükben. Egyesüljünk követésükben!! És most szenteljük fel arczképüket a hazaszeretet és kegyelet szent érzésével. Legyenek azok erőink forrása, munkásságunk példaképei, hogy az ő dicső emlékük szerint ne legyen soha üres szó az a mi ajkunkon : Éljen a haza! A beszéd utolsó szavai alatt lehullottak a leplek és mindenki megilTetodcasol tekintett a két nagy történelmi alak művészi kezekkel vászonra tett arczképére. Zajos tetszésnyilvánítások között sietett, a ki tehette az alispánhoz, hogy elragadtatását neki Iszemélyesen kifejezze és csak hosszú idő után ju- Itott Beliczey István bizottsági tag szóhoz, indítványozván, hogy az elhangzott gyönyörű emlékbeszéd egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktattassék, a inihez Cs. Demkó József még azon indítványt csatolta, hogy a beszéd külön lenyomtatva a bizottsági ta- Igoknak — kedves emlék gyanánt megküldessck. Mind két indítványt egyhangúlag elfogadták. A napirend. Az ünnepi zaj elhangzása után áttért a közgyűlés a napirendre és első tárgyul dr. Bodoky Zoltán főjegyző olvasta fel a vármegyének a legutóbbi közgyűlés óta lefolyt eseményeiről szóló terjedelmes jelentését, mely statistikai részében | lösszegozője azon adatoknak, a miket a közigazgatási bizottsághoz intézett alispánt jelentésekkel lapunkban is közöltünk. A jelentés részletesen főleg Ja közigazgatási dolgokra terjed ki, örvendetesen [ konstatálva, hogy a munkáskérdésben felmerült tünetek mind a törvényesség halárai között maradtak. A gyáripar fejlesztése érdekében a megyei hatóság k Ikörültekintő gondosságot fejtett ki és jelenleg is [ folynak a tárgyalások egy kenderkikészitő és szövő- I gyár létesítése iránt. A közlekedésügyre vonatkozólag jelzi a jelentés, hogy a vésztő kötegyáni I vasút elkészült és a tüzes-gyarmat-püspökladányi vasút épitése is gyorsan halad előre. Szükségesnek »I tartja a jelentés, hogy a Sárrét a megye központ- I javai rövidebb vonalú vasúti összeköttetést kapjon | és e czélból a vésztő-békési vasút létesítésének kór- 3Idősében küldjön ki az ügy tauulmányozására egy I bizottságot. A pénztári kezelés megvizsgálására [ szintén bizottságot kér kiküldeni. Végül felemlíti a jelentés gróf Bolza Géza bizottsági tagnak kitün- tetését. A közgyűlés az alispáni jelentést tudomásul . vette és a pénztár vizsgálatára Szekér Gyula elnöklete alatt Schmidt József, Varságh Béla, Oláh György és Deimel Lajos tagokat küldötte ki, a vésztő-békési vasút előkészítésére kiküldött bizottságba pedig Rosenthal Ignácz, Achim Gusztáv, dr. báró Drechsel Gyula, Pfeiffer Antal, dr. Hajnal István, Morvay Mihály, Emperl Ernő, Kiss Mihály, Tardy Lajos, Borsothy Géza és Haviár Lajos tagokat választotta meg. go ° . Beliczey István indokolta ezután előre bejelentett azon indítványát, hogy jövőben a tárgy - a sorozatban a pótadó megszavazással, hitelművelettel z vagy segélyezéssel járó ügyek olykép vétessenek fel, hogy azok még a közgyűlés első napján tár- gyalhatók legyenek. Dr. Fábry Sándor alispánnak annál kevésbé van kifogása az indítvány ellen, mert ezen fon- 0 tosabb ügyek eddig is a tárgysorozat elején vétettek f föl; ha ebben egyesek megnyugtatást találnak, ja- .’ vasolja, hogy az iutézkedés a szabályrendeletbe is II fölvétessék. Beliczey Rezső azon kívánsága után, hogy J ezen eljárás már a mostani közgyűlésen is foganatba ' 8 vétessék, a javaslatokat a közgyűlés elfogadta. A költségvetés. jó A vármegyei házi pénztár 1899. évi költségvetését tek |a dr. Bodoky Zoltán főjegyző ismertette. A költségen- vetésnél felszólal Kecskeméthy Ferencz, hosszabb a indokolás közben ellenezve a tervezett fizetésest emeléseket és személyzetszaporitásokat és e czélrn tik nem szavaz meg pótadót. be Beliczey István sem szívósén szavazza meg a ie" pótadót, de miután meggyőződött, hogy a fizetésemelések egy része szükséges és a több kiadás az ája állami javadalmazás terhére van előirányozva, el- ía- fogadja a költségvetést. “s- Dr. Fábry Sándor alispán előadja, hogy az s- állások rendszeresítése és a fizetésemelések csakis z- oly feltétellel vannak a költségvetésbe felvéve, hogy tz az állami dotáczió is megfelelő összeggel emeltessék, m Uj állások csak a pénzkezelési szaknál vannak felvéve, de ez szükséges is, ha Kriványokat nem __ akar fogni a vármegye, mert rendes kezelés és un k ellenőrzés csak ott lehetséges, a hol a tisztviselők vé- nincsenek munkával tulhalmozva. Végül egyenként az megokolván a tervezett fizetésemeléseket, kéri a költségvetés elfogadását. l az Veress kifogásolja az alispán felszólalásában, rály hogy a felelősséget a közgyűlésre akarja áthárítani. 0 sem hajlandó uj pótadókat megszavazni. Az am- Ma- bulans számvevői állást feleslegesnek tartja, sül- Dr. Fábry Sándor alispán Veress felszólalá íyes sára válaszolva fejtegeti az ambuláns számvevői Eleinte ő is a társadalmi és gazdasági reform! őrekvések harezosa. Megalkotja 184:1-ben az első paregyesületet, szervezi az első iparkiállitást, meg- leremti a »védegylet«-et és ajkáról hangzik el az ge: »Tengerre magyar!« De nagy lelke hamar itérzi rendeltetését és politikai eszméivel lép elő az »Országgyűlési tudósitások«-ban, elszenvedi azokért ! három évi rabság vértanuságát s a börtönből nem visszariadva, de, hivatása biztos tudatára jőve, edzve ép ki s szószólójául megalapítja az első politikai újságot a »Pesti Hirlap«-ot, mely a politikai újjá alakulás harsonájává, riadójává válik. Uj közszellemet, politikai életet teremt ezzel Kossuth Lapjának hatása elemi, majdnem mint lángra gyújtó szónoklataié. Az uj életre ébredt nemzet fiai mámorral hallgatják az uj korszakot bevezető eszmék ihletett megnyilatkozásait s pór és nemes rajongva környezi az uj eszmék felkent bajnokát. Széchenyi, a politikában oly mérsékelt, aggódva nézi az uj irányzatot, félti nemzetét, félti vívmányait a szerinte féktelenné válni kezdő rohanás lejtőitől. Kossuth hódolatra hajtja zászlóját az ő elnevezése szerint: »a legnagyobb magyar« előtt és kifejti álláspontját, melyhez képest: elve a törvény kiindulási pontja a jog. »A múlt dicső emlékeiben alkotmányos szabadságához való ragaszkodásába! látja a jövő biztosítékát és hü loyalitással reményé a királyi trónba helyezi.“ Majd 1848. márczius 3-iki országgyűlési be szédjében ezeket mondja: »Merítsünk erőt a dynas tia iránt való hűség érzetéből. A nép örök és örök nek kívánjuk szép hazáját és öröknek ama dynasti fényét, melyet uralkodónknak ismerünk. Ferenc József . főherczegre fényes trón öröksége vár, mel erejét, hatalmát a szabadságból meríti.« Mily magyarhoz illő hűségről való tanuságté tel, mily ihletett jós szavak! Az ösjogon alapuló törvényes szabadság a k< ronás király és a népképviselet akaratábl! Ez az nagy elve, melyet megvalósítani láng szellemét« hajtva tör elő. őre a törvénynek, támasza a trónnak. Újításra törő lelke az alkotmányos érzületb meríti anyagát. Keze a törvényen nyugszik, lelke magasban kutat. Az ősi alapon fejleszti alkotmányunkat s a k ronás király szentesítésével törvénynyé lesz: a fel lös magyar ministerium szervezése, a törvény vallás előtti egyenlőség, a sajtó szabadság, az egyen teherviselés; s beviszi a népet a rendek kiváltságait A jog folytonosságra alapított elvénél fog ’ Kossuthnak természetes jelleme a hűség. De mid l homályba borul a nemzet hajnal csillaga s a félt ' kény erőszak sárba tapossa az alig szentesített te vényeket s elzárja a békés fejlődés lehetőségét i 5 akkor, de csak akkor, fegyvert ragad a haza védi mére s gyújtó szavától lángba borul az egész ne) ’ zet, megzendül a »Talpra magyar«, sikong a hari kürt és roskadozó aggok, gyermek-ifjak seregien a Szűz Máriás forradalmi zászló alá, a haza ss ' badságáért!!! És midőn vérbe fűlt a nagy nemzeti küzdeli c s összeomlottak Széchenyi alkotásai is, az elbuk 1 eszme hősei még bukásukban is nagyok: az eg; az önkéntes száműzetésben, a másik az önkén < halálban. Mert az igaz tragédia hősei nemcsak a szín 1 dón, hanem a históriai drámában is elhullanak L utolsó felvonásban, de vesztüket nem görögtüz, " nem az apotheozis örök fénye világítja meg. ’ A hős elbukik, de bukásával az eszmét ví ‘ ja meg. '' Olykor sokára jő a feltámadás, sötétség ein; matás előzi meg. A -^eactió már szinte győzec meskedni látszik, <|b az igazság, az eszme ör fénye áttör a reá r ->hezedö ködön és győző sugai tói szerte foszlana*. annak lomha párái. A magyar nemzet geniusa az elnyomatás se éveiben is őrző gonddal irányította a haza sorsa j ebben két hatalmas eszköze volt: a női szív s férfiúi bölcsesség. Akit most siratunk, a mi nagyasszonyunk szivének sugalmai készítették elé a haza bölcsé ’ munkáját. S az első derengésre a korszellem söre ' póba szólítja a nemzeti küzdelem korszakának ez ä harmadik herosát, Deák Ferenczet, mondván: »M Q érkezett el a Te időd.« S a trias eme harma alakjának munkáján a kibékülés derűje sugározza . az egész látóhatárt s felujulnak ifjú erőben Széc ^ nyi és Kossuth alkotásai.- 1 S ime ma nyelvében erős a nemzet, kultui il európai; az egyesületek, a szabad sajtó a szellem e talmas orgánumai; közgazdaságunk életerei a j a utak, a Vaskapu megnyitja öbleit a keleti hajó: t- nak, Budapest ar ország szellemi és gazdasági 1 « pontja, melyből mint a szívből lüktetve árad szél _ éltető erő; folyóink szabályozva és védett terei ír rengő kalász tenger nyújtja áldását a hálás szár . vétőnek. Pór, nemes honfitárs, leomlottak a va különbség, a rendiség válasz falai, alkotmány n bástyái biztosítottak s legelső .azok tiszteletében, _ dölmében a legelső magyar ember, a szeretett, a imádott király. Szabad, fejlett a magyar nemzet, független alkotmány: a népképviselet és a koronás ki: i- akaratából. I | lm, hogy valósul meg Széchenyi jóslata: » .- gyarország nem volt, hanem lesz és hogy telje nek Kossuth jós szavai: »Ferencz Józsefre fél
