Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-09 / 41. szám
71. Szarvas községnek a kir. posta- és táv irda hivatallal kötött bórszerződóse. 72. Szarvas községnek a m- kir. adóhivat ős pénzügyőrséggel kötött bórszerződóse. 73. Szeghalom község kérvénye a lótesi toudő második ártózi kút fúrása tárgyában kö tött vállalkozási szerződés jóváhagyása iránt. 74. K.-Ladány község kérvénye egy ártózi kút és két Northon kút fúrása tárgyában ho zott képviselőtestületi határozat megerősítése tár gyában. 75. Vésztő község kérvénye a jelenlegi köz sógi orvos lakbérének felemelése tárgyában hozott képviselőtestületi határozat jóváhagyása iránt 76. K.-Tarcsa község kérvénye módosított szervezeti szabályrendeletének jóváhagyása iránt, 77. Gyula-Vári község jelentése a nagy-póli földekre vonatkozó adás-vételi ázerződések meg kötése tárgyában. 78. Nagy-Szénás község kérvénye Torkos László jegyzői fizetésének személyhez kötötten leendő felemelése tárgyában hozott határozatáJ nak megerősítése iránt. 79. Körös-Ladány község szegónypónztárát illető behajthatatlanná vált követelések törlési tárgyában hozott képviselőtestületi határozat. 80. Körös-Ladány község határozata végre hajtói állás szervezése tárgyában. 81. Szeghalom községnek egy községi ven dógfogadó ópitósi költségeire felveendő 9000 fo-l rintos kölcsön, a törzsvagyon pénztárból kifize-j tendő 2000 frt vételár és a törzsvagyon pénztárt kötvényeinek kicserélése tárgyában hozott hatál rozatai. . I 82. Csorvás község határozata 6000 forinti kölcsön felvétele tárgyában. 83. Füzes-Gyarmat község kérvénye ál újonnan építendő vasúti állomáshoz vezetendő! útvonal kikövezése iránt. 84. Szent-András község határozata az ál latorvos fizetésének felemelése tárgyában. 85. Vésztő község határozata a mezőőrök drágasági pótléka tárgyában. 86. P.-Szent-Tornya község kérvénye a rend-| őrök fizetésének felemelése tárgyában hozottl képviselőtestületi határozat megerősítése iránt. 87. Puszta-Földvár község kérvénye egy kertószlak építése ügyében hozott képviselőtestületi határozat jóváhagyása tárgyában. 88. Mező-Beróny, Endrőd, Sámson s Vésztő községek kérvényei újonnan alkotott szegény- ügyi szabályrendeleteik megerősítése iránt. 89. Füzes-Gyarmat község kérvénye egy második orvosi állás rendszeresítése tárgyában hozott képviselőtestületi határozat jóváhagyása tárgyában. 90. Körös-Tarcsa község kérvénye Bene István és neje körös-tarcsai lakosokkal kötött adás-vétel jóváhagyása iránt. 91. Uj-Kigyós község módosított fizetési szabályrendelete és dr. Divis Istvánnak az ellen beadott felebbezóse. 92. Körös-Tarcsa községnek Nagy János, Vámos Sándor, Pardi János, Tóth János, B. Gyaraki Sándor, Szőllősi Sándor, Kigyósi Lajos, Török Sándor körös-tarcsai lakosokkal kötött adás-vételi szerződései. 93. Öcsöd községnek az orvosi, irnoki állások fizetésfelemelóse és a gazdasági ismétlő- iskola felállítása tárgyában hozott határozatai s ezek ellen Csonka László és társai által beadott felebbezós. 94. Kondoros község rendőrségi szabályrendelete. 1-M _n^AnWAI7i(oÍ IÜC JMW* 95 . Doboz község szervezési és ügykezelési szabályrendelete. 96. Vésztő községnek egy 5000 frtos köl csőn tárgyában kelt határozata. 97. Vésztő község határozata a községi fa iskolai kertész fizetésének felemelése tárgyában 98. Vésztő község bórszerződóse a nagy korcsma bérletére vonatkozólag. 99. Szabadságidő iránti kérvények és sza badság engedélyezésére vonatkozó alispáni beje lentések. 100. A csabai tornaegylot segélyezés iránti kérvénye. 101. A dunántúli országgyűlési képviselők kérvénye a jégkárosultak segélyezése tárgyában 102. Maczák György és társai csabai lakó soknak kérvénye a bérkocsi ipar gyakorlásáról szólló vármegyei szabályrendelet módosítása iránt, 103. Szabó János és társai gyulai lakosok kérvénye a heti piaczoknak idegen iparosok álal való látogatása tárgyában alkotott vármegyei szabályrendelet módosítása iránt. 104. Tafler Jakab orosházi seprőgyáros kór vénye, a gyári munkások létszámának ellenőrzése czóljából megejteni szokott vizsgálatok be szüntetése iránt. 105. Szilágyi László járási Írnok kérvénye segély iránt. 106. Özv. Osváth Andorné kérvénye temetési járulók utalványozása iránt. 107. Höltzer Kálmán vármegyei kapusnak drágasági pótlók iránti kérvénye. 108. Fehér Kálmán árvaszéki Írnok kérvénye segély és jutalom iránt. 109. Özv. Osváth Andorné kérvénye a néhai férje részére megszavazott kegydijnak utalványozása iránt. 110. Dászkál Szilárd kérvénye néhai Dász- :ál Endre írnok temetkezési jutalékának kiutal- ányozása iránt. 111. Török Gábor közigazgatási Írnok kérvénye jutalom, illetve segély utalványozása iránt. 112. Piti Rozália gyógyköltsóg elengedésére onatkozó közigazgatási bizottsági határozat. 113. Révész Lajos gyógyköltsóg elengedésére vonatkozó határozat. 114. Szeghalom község kérvénye 1897. évi tulkiadásainak jóváhagyása tárgyában. 115. Füzes-Gyarmat községnek Polgár Ig- nácz kereskedővel kötött haszonbóri szerződése. 116. Orosháza község és dr. Török Bálint között kötött haszonbéri szerződés. 117. Körös-Tarcsa községnek határozata b körös-tarcsai ev. ref. egyházzal és Boros Jánossal kötött adásvételek tárgyában és Fábián Gábor körös-tarcsai lakosnak az ellen beadott feleb- bezése. 118 Gyulavárosnak határozata Kollarik Ká- oly és neje gyulai lakosokkal kötött adásvételi szerződés tárgyában és Léderer Lajos városi képviselőnek ez ellen beadott felebbezóse. 119. Községi számadások 1897. évről. 120. Kótegyháza község képviselőtestületének határozata, az ebadóból befolyó összegek hova fordítása tárgyában. 121. Öcsöd község képviselőtestületének határozata, a helyettes első jegyző tisztelet dijának megállapítása tárgyában. 122. Sámson község képviselőtestületének határozata az 1897. évi közpónztári maradvány lova fordítása tárgyában. 123. Öcsöd község képviselőtestületének ha tározata, az 1897. óv folyamán behajthatatlanná vált ebadók törlése tárgyában. 124. Gyoma község képviselőtestületének határozata, az ebadóból befolyó összegok hova foditása tárgyában. 125. Gyámpónztári számadások. 126. Gyámpónztári tartalék alapból kiuta lások. 127. Báró Wodianer Albert és Mikó féle gyomai árvatári számadás. 128. Dobosfy Béla szarvasi lakos gyámpénztári adós 4 frt 05 kr. tartozásának törlése. 129. Jancsó György szarvasi lakos gyám pénztári adós tartozásának törlése. 130. Szarvas község képviselőtestületének határozata három tanyai iskolai ópitósi költségénél tulkiadások jóváhagyása iránt. 131. Gyula rendezett tanácsú város képviselőtestületének a behajthatatlanná vált laktanya tartozás leírása iránt hozott határozatának- jóváhagyását kéri. 132. Szarvas község kérvénye behajthatlan községi közmunka törlése tárgyában. 133. Orosháza község kérvénye behajthat- an vármegyei pótadó törlése tárgyában. 134. P.-Szt.-Tornya község kérvénye behajthatlan községi adók és vármegyei pótadók törlése tárgyában. 135. Orosháza községnek Vitéz Sándor ingatlanának megvétele tárgyában hozott határozata Jól táplált vidéki virilisták bizony nem igen mozdulnak be, egyéb közérdekű elintézni valókért a megyei székhelyre. A választás körülbelül olyanforma érdeklődést mégis csak tud kelteni, mint egy középszerű lóverseny. Van benne valami izgató. Egyéb ügyek, legyenek azok bármily fontosságúak is., hiszen ott a főispán meg a tisztviselők... Az ő| dolguk, hadd intézzék. Sajnos, a vidéki virilisták ez indolencziája kezd átragadni a helybeliekre is. A helybeliekre is! Tisztelet és becsület kivételeknek és különös tisztelet és becsület annak, aki arra leginkább rászolgál és azt leg jobban megérdemli. Kéry Gyulát értem ennek a „helybeliének akit fájlalunk, azaz csupán azért nem fájlalunk hogy a sors tőlünk elszakított, mert csakis el válása tette s teszi lehetővé, hogy kiváló egyé nisége, nagy tudása s fényes tehetsége, a mi örömünkre s büszkeségünkre, hozzá méltó téren érvényesüljenek — és hogy tényleg az érvénye sülés ösvényén van, arról összes barátai s tisz telői örvendetes tudomást szereztünk a képvi- lelőház pénzügyi bizottságában époly magas mint illetékes helyről tett nyilatkozatból, — Kéry Gyula, akit — noha nem a születés ténye, hane ami annál sokkal értékesebb : a vonzalom és szeretet szoros köteléke fűz hozzánk és bennün két is hozzája, a megyei közgyűlés alkalmából „haza* jött körünkbe „itthon1 tölteni szabadság idejét és aki nemcsak hangoztatja, hanem égés; szívből át is érzi, hogy „gyulaiensis sum cívis* és akit a legsovinistább felfogás is teljes mér tékben akczeptál „gyulai* nak. Szokatlan, sőt — miután e téren nem vagyunk elkapatva — némi rezignáczióval mondhatjuk, hogy Gyulán majdnem kivételesen álló jelenség ez, amit ama reményben, hogy a kölcsönös „entente cordiale“-t soha semmi sem fogja köztünk megzavarni, egész lelkűnkkel honorálunk. No de, ha a közgyűlésen nem is telik meg a terem, bár reméljük, hogy ezúttal kivételesen igen is megtelik — a közművelődési egyesület felolvasása mégis csak fog egy kis közönséget vonzani oda. Oláh Györgyöt régi rutinirt felolvasóként tiszteli a vármegye s történészi működésének egy újabb érdekes termékét mutatja be a közönségnek. A másik, uj csillag 1 Pár évvel ezelőtt még kis fiú volt, ma már emlegetett neve van a szegedi Dugonics-társaság pályanyertesének. Nem első debutje különben Nuszbek Sándornak ez. S Így aki a kezdő felolvasó zavarában és ügyetlenségében gyönyörködni megy fel e felolvasásra, az meglehetősen fölsül. A szegedi Dugonics-társaságnál ment keresztül első trémáján a fölolvasásnak s a nagyváradi „Gyermekbarát-egyesület“ felolvasó ülésén is szép sikert aratott. A ki szeret jó verseket hallani, az ne mulassza el a Nuszbek fölolvasását. Most pedig befejezvén a heti krónikát, konstatálnom, kell, hogy az idő csakugyan őszre jár, hogy a bronzszinü falevelek susogva hullanak •ilá a hervadó pázsitra, hogy az őszi szél fútyöl és kergeti a felleget és hogy mind ez természetben sokkal szebben történik, mint a hogy papiroson leirni lehet, azért legokosabb ilyenkor az időjárás méltatását gazdasági tudósítóra bizni. Hírek. 0 Felsége a király névnapján ünnepélyes ála istentisztelet tartatott | gyulai rém. kath. anyatemplomban, hol nagyrészt megjelentek a gyulai álhuni, vármegyei és városi tisztviselők'; kiknek élén láttuk dr. Lukács György főispánt, dr. Fábry Sándor alispánt, Csák György kir. pónzügy- gazgatót, Rezey Sylviusz királyi tanfelügyelőt, Szarvassy Arzén és Haviár Lajos kir. főmérnököket, Dutkay Béla polgármestert stb. A templom baloldalát a m. kir. honvéd tisztikar tagjai foglalták el, Fürdők István ezredes és Csillag László alezredessel. A hivatalos egyének által el nem foglalt helyeket is intelligens közönség töltötte be. A misét Gróh Ferencz prépost-plébános végezte nagy segédlettel. Mise alatt a belvárosi leányiskola övendékei énekeltek három szép duettot orgona- isérettel; — a válogatott hangokból alakított yermekkar szépen, biztos hanghordozással, kellő színezéssel előadott énekeivel meglepte a közönséget. A duetteket a leányiskola tanítónői, a ked- es testvér apáczák tanitolták be. Október hatodika emlékét nem pazar fónynyel li meg a nemzet. A mártírok emlékünnepe csak a szivek ünnepe. Lélekben zarándokolunk az aradi Golgothához, hol nem is egy, de 13 oltára magaslik magyar hazafiság vallásának. Mint sötét madarak örnyozik gondolataink ezt a vérszentelte helyet, a múltak borzalmas jelenetei megelevenednek szemünk előtt és egész valónkat megreszketteti ez az emlékezés. De ime a sötét emlékezésben vigasztaló ilágosság gyűl. Feltűnik előttünk az aradi szobor lakja, amint a hófehér géniusz koszorút tart a vértanúk felé. A bánat megenyhült, a rettentő múlt reményteljes jelenné vált, az aradi gyásznap emléke kegyeletes apotheozissá változott. E nap emlékét az idén is kegyeletes érzéssel ülte meg városunk közönsége. A ref. templomban gyászemlék ünnep volt, hol Csiszár Sámuel kántor szép orgonajátéka és a nagyszámú gyülekezet éneke elhangzása után Gulyás János s. lelkész mondott szívből jövő s szívhez szóló lendületes imát. Megemlékezett a nap gyászos jelentőségéről és annak mártírjairól, kik a haza § szabadság szolgálatában küzdve mint hősök buktak el. A gyászünnepen megjelentek a polgári fiúiskola növendékei teljes számban tanáraik vezetése alatt, valamint az ev. ref. elemi iskolák tanulói is. Kossuth és Széchenyi. Békésvármegye közön sége, a mely mindenkor kegyelettel adózott nagy- aink emlékének, ismét áldozatot hozott, hogy kegyeletének oltárt emeljen. Kossuth Lajosnak és Széchenyi Istvánnak életnagyságu arczképei ott függenek már a vármegye közgyűlési termében és leleplezésük a keddi közgyűlés napirendje előtt ünnepélyes emlékbeszéd kíséretében fog megtör ténni. Ha a hazafias megemlékezés valakivel szemben felemelő hatású, ha a kegyelet kifejezésének méltó voltában fokozatok állíthatók fel, úgy a vármegye közönségének ezen ténye szükségességét és a háláB visszaemlékezés külső nyilvánítását tekintve első helyen áll. Újkori hazai történelmünk két legnagyobb alakjának képmása, kiknek egyike a nemzeti közvagyonosodás eszközeinek, az ipar kereskedelem és földmi velésnek fejlesztésében másika állami függetlenségünk, alkotmányos jogaink kivívásában és megszilárdításában oly dicső feladatot töltött be, a kiknek állami és nemzeti újjászületésünket köszönhetjük, kiknek nevéhez történelmünk egyik legszebb korának összes alkotásai fűződnek, nem hiányozhatott a vármegye közgyűlési terméből, a hol most elhelyezve min denkor buzditó például, a hazafiui erények minta képéül fognak állani a vármegye és az ország jólétének előmozdításán fáradozó törvényhatóság bizottság előtt. A kegyelet ünnepélyére a törvényhatósági bizottság tagjai bizonyára nagy számmal fognak a keddi közgyűlésre megjelenni, a mikor a vármegyénk alispánja dr. Fábry Sándor méltatja majd a két nagy alak hervadhatlan érdemeit és az ünneplők nagy száma és kegyeletteljes érzelmei méltóvá teszik az ünnepélyt a* megdicsőültek emlé kéhez és az ezen emléknek áldozó hazafias vár megyéhez. A vármegye rendes közgyűlése kedden délelőtt 9 órakor veszi kezdetét és azon, a közgyűléssel egybekaposolt ünnepély, valamint a kiválóan érdekes tárgysorozat folytán, előreláthatólag igen nagy számmal vesznek részt a bizottsági tagok. A közgyűlésnek tárgyaival pénteken egész napon át tartóit ülésében foglalkozott a már másodízben ülésező állandó választmány, több fontos tárgy felett beható vitát folytatva. Így több hozzászólásra adott alkalmat az alispáni jelentés, a közúti költségvetés, a gazdasági munkások segélyalapjáról szóló szabályrendelet, a közkórház kibővítésének ügye és Gyula városnak a gyula-seprősi vasút segélyezése tárgyában hozott határozata stb. A viták a közgyűlésen előreláthatólag meg fognak ujulni, sőt esetleg nagyobb arányokat öltenek, azért a közgyűlés valószínűleg két napot teljesen igénybe vesz. Ili. Béla király és nejének temetésére, mely október hó 21-éu fog a fővárosban lefolyni, a miniszterelnökség Békésvármegye közönségét is meghívta. A sürgős természetű meghívó pótlólag felvétetvén a közgyűlés tárgysorozatába az állandó választmány azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a kegyeletes nemzeti aktusnál a vármegye a főispán elnöklete alatt négy tagú küldöttséggel képviseltesse magát. A küldöttség tagjait a közgyűlés fogja kijelölni. Legfelsőbb kitüntetés. A tragikus sorsot ért és könytengerrel megsiratott Erzsébet királynénak valószínűleg utolsó uralkodónői ténye volt | legfelsőbb elhatározás, amelyet a hivatalos lap vasárnapi száma publikál, 18 palotahölgy kinevezését közölvén. A legfelsőbb elhatározás kelte szeptember 3. A kinevezettek között van a humanismus és jótékonyság terén kiválóan buzgólkodó gr. Almásy Dénesné Károlyi Gabriella grófnő is. Békésvármegye közművelődési egyesülete felolvasó ülése ma délután 3 órakor lesz a vármegyeház dísztermében. Mint lapunk múlt heti számában közöltük, az egylet ügybuzgó alelnöke Oláh György „a bókésmegyei nemesi családok czimerképeiről“ és ifj. Nuszbek Sándor fiatal iró, „Sámson“ czimü népregéjét fogja felolvasni. A felolvasó ülésen a nagy közönség szívesen láttatik és óhajtandó is, hogy minél nagyobb számban jelenjék meg, mert a felolvasók legszebb jutalma a közönség, különö sen annak szebbik részének érdeklődése. Községjegyzöi szigorlat. A jegyzői vizsgálatra kilencz egyén jelentkezett a vármegye alispánjánál. A sz gorlat írásbeli része folyó hó 13-án, szóbeli része pedig 14-ón fog a megyeházán megtartatni és pedig a jelentkezők számára való tekintettel két vizsgáló bizottság előtt, a melyeknek egyikében dr. Fábry Sándor alispán, másikában dr. Bodoky Zoltán főjegyző fogja az elnöki tisztet ellátni. A jubileumi diszérem. Mint a honvédség rendeleti közlönye Írja, a király elrendelte, hogy a „Diszérem negyven évi hü szolgálatért“ nevezetű éremre való igény a következő katonai személyeknek is Ítéltessék oda úgymint: a katonai lelkészeknek, hadbíróknak, orvosoknak és csapatkezelő tiszteknek, katonai tisztviselőknek, a rangosztályba nem sorolt ama katonai személyeknek, kik havidij élvezetében állanak és a katonai szolgálati jelre igánynyel nem bírnak, végül a képzőintézetekben fizetés mellett véglegesen alkalmazott férfi és női tanító és nevelő személyzetnek. Gyászünnepély a királynéért. Csaba társadalmának huszonkét köztiszteletben álló nőtagja nagy női gyűlést hivott össze ma délutánra a városház dísztermébe, megboldogult királynénk halálát mól- tóképen meggyászolandó, Ez ünnepélyen Zsilinszky Mihály, Csaba országgyűlési képviselője vállalkozott — a nőe'gylet kérelmére — hogy Magyarország nagy halottjáról, Erzsébet királynéról emlékbeszó- det mondjon. Nemzeti Szövetség Szarvason. Szarvas város hazafias polgársága dicséretre és követésreméltó példával jár elől a megyei városok között. E hó 16-án délután megakarja alakítani a „Szarvasi Nemzeti Szövetség“-et, mely annyiban különbözik más egyletektől, hogy mig ezek alapeszméje az egyenlő társadalmi, vallási politikai stb. kasztok egyesítése, addig a nemzeti szövetség felölelve, föloldva minden különbséget, egy szent czél érdekében egyesíti a nemzet minden elemét s e czél; a hazaszeretet, a haza jólléte. Az „Országos Nemzeti Szövetség“ az ellensúlyozója a román liga és más nemzetiségi egyesületekkel szemben s hasonló agitációt fojt ki, mint a különböző egyéb nemzeti szövetségek saját czéljuk elérésére. Hazafias kötelesség tehát az „Országos Nemzeti Szövetséget“ támogatni s erősíteni vidéki szövetségek által s Szarvas követendő példával jár elől ez irányban. A szervező bizottság a következő fölhívást bocsájtotta ki : Polgártársaink 1 Nagy nemzeti ügyünk érdekében kérjük fel Önöket, hogy a „Szarvasi Nemzeti Szövetség“ ünnepélyes alakuló közgyűlésére minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Szarvas, 1898. szeptember hó 17-én. A szervező bizottság. Tárgysorozat: Az ünnepély sorrendje : Október hó 16-án délután 1 órakor, a Budapest és .Arad felől érkező vendégek fogadása a vasúti állomásnál. Délután fél -I órakor alakuló közgyűlés az „Árpád szálló“ dísztermében. Este 7 órakor dísz előadás a városi színkörben. Este fél 9 órakor közvacsora. Az alakuló ülés sorrendje: 1 Elnöki megnyitó és a „Országos Nemzeti Szövetség“ elnökének válasza. 3. A megalakulás elhatározása és a tisztviselők valamint az igazoló választmány megválasztása 4. Zárszó. A németvárosi olvasókörben — melynek helyisége zsúfolásig megtelt közönséggel — élénk érdeklődést keltett vasárnap délután Oláh György t. főügyésznek előadása a németek Gyulára településéről. Oláh György a megyei levéltár adatai alapján lehetőleg hű képet adott a Gyula városára korszak alkotó fontosságú településről, annak históriai adatairól, körülményeiről, népiesen, vonzóan, teljesen lebilincselve a települők utódainak kegyeletes figyelmét. Magát az előadást most nem ösmer- tetjük két okból, először, mert azt csak hézagosán
