Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-09-25 / 39. szám
közt, hogy ereklye gyanánt őrizze meg az a királyi hatalmas szózatot, mely mély hatású tanúbizonyságot tesz fejedelmünk nagylelkóről és népei iránti határtalan szeretetóről, másrészt követendő példát mutat arra, hogy kell béketűréssel elviselni Isten megmásithatlan rendeléseit s zúgolódás nélkül tűrni az élet nehézségeit. S végűi még egy indítványt teszek: A nemzet hófehér nemes márványban örökíti meg Erzsébet királynő legendái alakját és soha nem évűlő emlékét. Örökítsük meg mi is közéletünk ezen fórumán, a megye termében az Ő eszményien szép vonásait, az Ö égies arczát, melynél szebb, melynél jóságosabb nem tündöklőit le földi trónról soha. Festessük meg a megye számára Nagyasszonyunk arczkópét, hogy azt felséges urának képe mellé helyezve, a mi bölcs, a mi nagy királyunk mellett, kinek hazánk válságos éveiben sugalmazó jó szelleme volt, legyen az Ő képe a mi Laresünk, melynél irántunk érzett szeretető viszonzásáúl a kegyelet lángja lobogjon állandó áldozat-tűzűl s melynél mi csüggedésünkben mindenkor erőt, küzdelmeinkben kitartást, hazánk jövőjére nézve bizalmat meríthetünk. Festessük meg a megdicsőült kü'ályné arcz- képét! Zálogául hálánknak, szeretetünknek, oltárképéül kegyeletünknek! Kérem jelentésem tudomásul vételét és indítványom elfogadását. Az indítványok mindegyike elfogadtatván, Beliczey István bizottsági tag emelkedett szólásra és egyszerű, szép szavakkal elmondotta, mint siet nek testületek és magánosok adományaikat egy kegyeletes czólre felajánlani, hogy a magyar nem zet rajongásig szeretett királynéjának az ország fővárosában díszes emlékszobor emeltessék. Békés- vármegye e hazafiul kegyeletes tényhez bizonynyal készségesen járul hozzá, ezért indítványozza, hogy a várt&egye Erzsébet királyné szobrára 2000 forintot\ szavazzon meg.. A fetliangzó általános helyeslés értelmében a főispán az iníta.ványt elfogadottnak jelentette ki azzal, hogy a fedezet kéríesóhgn a vármegye legközelebbi közgyűlésében fog határozni. A fölirat. Dr. Bodoky Zoltán vármegyei főjegyző olvasta fel ezután mesteri tollát dicsérő felirati javaslatát, a melyet egész terjedelmében elfogadott a közgyűlés. A fölirat következőleg hangzik: Császári és apostoli királyi felség! Legkegyelmesebb urunk! Mélyen megilletődve és a fájdalomtól sajgó szívvel gyűlt ma egybe Békésvármegye törvényhatósága, hogy ismételten tanúbizonyságot te- ■♦-gyen azon rendíthetetlen ragaszkodásról és tán- torithatlan hűségről, melylyel a felséges uralkodóház iránt jóban és roszban, örömben és bánatban viseltetik.- A "ífrr^4- - - ír i■ ni " ~ Ae#yeiibii csapasaxoi icärujtva, nem tudjuk az óriási veszteség feletti fájdalmunk nagyobb-e, vagy felháborodásunk a pokoli gonosz tett felett, mely a legnemesebb szív kioltásával, mindnyájunk szivét megsebezte; de mindkét érzelmünket felülmúlja nagyságban az a kiolthatatlan szeretet és fiúi ragaszkodás, melyet Felséges urunk és jó királyunk iránt órezünk és a mely fiúi szeretettel és égő fájdalommal szivünkben közeledünk felségedhez, hogy bovánlr szerető édes anyjának, ."Magyarország Szent Erzsébetének a női és uralkodói-női erények felkent alakjának sírja felett együtt zokogjunk. A nép millióinak a fejedelmével össze folyó könyei, a fájdalomtól megszentelt érzelemnek ez igaz gyöngyei teszik felejthetetlenné a veszteséget s adják az emberileg egyedül nyújtható vigaszt abban a mérhetetlen fájdalomban, mely Felségeddel együtt mindnyájunkat ért, annak a korona nélkül is királyi nőnek elhunytával, a ki még halálával is a tizenkilenczedik századnak realismusában megdöbbentő végén életre keltette az idealizmust: mert a legnemesebb idealizmus feltámadása az, a mi az egész világ népét Felséged felszentelt személye köré gyűjtötte, hogy nehéz bánatában osztozzék. De a legnagyobb veszteség Felséged után minket, hű alattvalóit érte s egy gyászoló házzá lett egész hazánk a legkisebb kunyhótól a legmagasabb palotáig s mélységes keservünkben s a megpróbáltatás e nehéz napjaiban minden igaz szívből — s a magyar szív mind igaz — egy buzgó fohász száll az Egek Urához: Isten! Tartsd meg a királyt! A legmélyebb alattvalói hódolattal Kelt Bókésvármegye törvényhatósági bizottságának 1898. évi szeptember hó 19-én tartott rendkívüli közgyűléséből. * * * A törvéyhatóság közgyűlése ezzel véget ért. Utána az egész bizottság éjén dr. Lukács György főispánnal a rótn. kath. főtemplomban tartott gyász- istenitiszteletre vonult. Alispán! jelentés A közigazgatási bizottság szeptember havi ülésén. Méltóságos Főispán úr! Tekintetes Közigazgatási Bizottság! A vármegyének a folyó év augusztus havi közállapotáról szóló rendszerinti jelentésemet tisztelettel a következőkben terjesztem elő: I. Közbiztonság. A személybiztonság az elmúlt hó folyamán is kedvező volt és csupán a következő esetekben tá- madtatott meg: Füzes-Gyarmaton az augusztus hó 28-diki országos vásár alkalmával Nyári János és Macsári Károly füzes-gyarmati munkások Kiss Péter szilágymegyei Füzes-Gyarmaton dolgozó mezei munkást korcsmái szóváltásból keletkezett verekedés közben botokkal beteggé verték. Békésen Ben- kovics János földmives szóváltás közben Szklenka Pál napszámost késsel hasba szúrta. Csabán augusz tus 21 ón Such György rovott múltú cseléd gazdáját Hursán Pált megtámadta és rajta súlyos testi sértést követett el. Uj-Kigyóson Mánási Pál és Ko váos Balázs Szperán József kigyósi lakoson verekedés közben súlyos testi sértést követtek olt A tettesek a bíróságnak átadattak. Baleset fordult elő Gyulán, hol Katona János endrődi lakos fürdés közben a Körösbe fuladt. Vésztőn Sós Sándor 3 éves fiú gyermek a társai által játék közben dinnyéjére szórt nadragulya mag tói megtnérgezve meghalt. Békésen augusztus 23-én Barna Sándor békési lakos 6 éves leánya meggyu- ladt ruhájától szenvedett égési sebei következtében meghalt. Mező Berényben Székely Istvánná és Stefan Magdolna fürdés közben a Körösbe fúltak. Bodrodon Tímár Máté szabósegéd fürdés közben a Körösbe fűlt. Gyomén Bosnyák György a vasúti sínek mellett elaludván, a vonat által elültetett és jobb ezombján törést szenvedett. Szarvason Frankó Mihály a Körösbe fűlt. Csorváson Uhrin György btres fejét a szecskavágó szétzúzta és azonnali halált okozott. Csabán Szarvas Mihály saját vigyázaton sága folytán a cséplőgépnél súlyos sérüléseket szenvedett. Ugyanott Korcsok Mihály kanász fiút tgy sertéskan oly súlyosan mart meg, hogy a fiú ehér- zés következtében meghalt. Kétegyházán Paksi Te- rencz vonatvezető két vaggon ütközője által agyon- nyomatott. Öngyilkosság 4 esetben fordult elő és pedig Mező-Berényben Kulich Lajos szabómester gyógvit- hatlan betegsége miatt főbe lőtte magát. Békéién Szőllősi Sándor földmives felakasztotta magét. Szarvason Tóth Jánosné lázas állapotban a Körösbe ölte magát. Orosházán Pusztai Bálint önakaiz- tás által vetett véget életének. A vagyonbiztonságot csak kisebb lopási esetek zavarták meg’, ]nagyobb értéket loptak el Gyulán MaU^.^yörgynét5V-,mintegy 345 frt értékű ruhaneműt, Kondacs János szarvasi lakostól Budapestről haza felé utaztában a vasúton 5800 frt készpénzt, Szák Kocsis András csabai lakostól 425 frt értékű ágy- és ruhaneműt. Tűz 26 esetben fordult elő és pedig Csabán 4, Vésztőn és Öcsödön 3—3, Gyulán, Szeghalmon és Endrődön 2—2, végül Füzes Gyarmaton, Békésen, Mező-Berényben, Kőrös-Tárcsán, Szarvason, Csorváson, Puszta-Földváron, Orosházán, Sámsonban és Gyula-Váriban 1—1 esetben. II Állategészségügy. — - -■**— A vármegye álla. augusztus bó folyamán eléggé kedvezőnek mondható, amennyiben az újonnan felmerült fertőző betegségek szórványos jeleggel mutatkoztak. Egyedül a takonykor lépett fel járványosán Békésen, amely miatt a nagyközség határát szoros zárlat alá kellett helyezni, a mi a község gazdasági és kereskedelmi forgalmát nagyban hátráltatta. A gyanús lovak malleinezése elrendeltetvén, az oltások most vannak folyamatban és remélhető, hogy azok kedvező végzése mellett a szoros zárlat még a közeli napokban megszül- telhető lesz. A fertőző állati betegségek közül augusztusban felléptek : 1. Lépfene Szeghalmon l udvarban és Gyulaváriban 2 udvarban. 2. A sertésvész Kétegyházán, Mező Berényben, Gyomán, Gyulán és K.-Tárcsán 1—1 udvarban. 3. A takonykor Csorváson és Kígyóson 1 _1, Bék ésen újabban 2, összesen 4 udvarban. 4. Rühkór Csorváson 1, Békésen 3 udvarban. Megszűnt: 1. A rühkór Körös-Tarcsa községben. 2. A sertésvész Gyula-Vári, Doboz és Bánfalva községekben 1 — 1, Mező-Berényben 2 udvarban. 3. Lépfene Kétegyházán és Gyula-Váribin 1—1 udvarban. 4 Veszettség Szent-András, Szarvas és Békés 1—1 udvarban. Ili. Földmioelés, ipar és kereskedelem. A mezei munkák közül augusztus folyamán a cséplés legnagyobb részben befejeztetett és helyenként a szántás megkezdetett. | kalászos nővé nyék termése a tavalyit mennyiség, de főleg minőség tekintetében fölülmúlja. Búzában a termés általában gyengébb, mint amilyen várható volt és átlag a búza közép termést adott. Árpa és különö sen a zab jó közép, sőt kitűnő termést is adtak. A tengeri termés kilátások is kedvezőtlenebbekké váltak, sőt kárt tőn a tengeri földekben a tartós szárazság és a több helyen nagy mértékben fellépett kukoricza-moly. A mezei munkások az ein ult hó folyamán teljesített munkálatoknál állandó foglalkozáshoz és jó keresethez jutottak, közöttük az elégületlenség jelei nem mutatkoztak és panaszok nem fordultak elő. Az ipar és kereskedelem terén említésre méltó esemény nem fordult elő, megemlitendőnek tartom azonban, hogy a múlt évinél valamivel jobb gazda sági esztendő a közforgalom élénkebbé tételében hatását már is észrevehetővé teszi. E helyen megemlítem, hogy Füzes-Gyarmat községben augusztus 30-án 50000 frt alaptőkével, mely 2000 drb névre szóló részvény kibocsátásával és jegyzésével biztosíttatott, egy takarékpénztár felállítása határozatott el. IV. V ’egyesek. A járási főszolgabirák községeik ügykezelését az elmúlt hóban is megvizsgálták és azokban nagyobb rendellenességeket nem tapasztaltak. A vármegyei pénztárakat augusztus hóban is megvizsgáltam és rendben levőknek találtam. Előfizetési felhívás „Békés“ 1898. évi utolsó negyedére. Lapunk e hó végén XXX. évfolyamának utolsó negyedét töltvén be, tisztelettel felkérjük mindazon olvasóinkat, kiknek előfizetése lejárt, hogy azt mi előbb megújítani szíveskedjenek. A lap programúja, melylyel éveken át sikerült a közönség osztatlan bizalmát megnyerni, jövőben is a régi marad. Békésvármegye s abban a megye székhelye, Gyula városa közigazgatási, társadalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyilagosan, higgadtan, függetlenül, de óvakodva mindennemű személyeskedéstől: ezt az eszmét tüztük zászlónkra s ezen eszme szellemében fogunk ezután is működni ; összeköttetéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei és községi érdekeink istápolásával foglal kozhatunk és eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapun- punkat; a vármegye s Gyula városa közönségétől reméljük az eddigelé is hálásan tapasztalt további szives támogatást. Lapunk előfizetési dija szintén a régi marad és pedig félévre 2 frt 50 kr, negyedévre 1 frt 25 kr. mely összeg vidékről „Békési kiadóhivatalának Gyulán“ czim alatt postautalványnyal küldendő be. H i r e k. Gyászünnepély. Békésvármegye közönsége által tartott gyászközgyülés befejezése után a gyászoló közönség a róm. kath. nagytemplomba gyűlt egybe, zsúfolásig megtöltvén annak minden zugát. Ott volt a megyei tisztikar élén Dr. Lukács György főispánnal ; a kir. törvényszék; a honvéd és huszár tisztikar, a pénzügyigazgatóság, királyi járásbíróság, kir. folyammérnökség, Gyulaváros tisztikara ós tanácsa, az iskolák növendékei gyászlobogók alatt, és igen nagyszámú minden rendű, de különösen előkelő nőközönség többnyire gyászba öltözötten. A ravatal nagyszerű gyászpompával, finom ízléssel volt összeállítva; díszítésében Sál József temetkezési intézettulajdonos és Hackl Feroncz- uradalmi mükertész fáradoztak. A hatalmas kandeláberekkel, gyászlámpákkal, valódi babér és myrthus koszorúkkal, pálmákkal s Magyaroszág gyászfátyollal borított czimeróvel és gyászszal bevont lobogókkal ékesített ravatal mélyen megrendítő hatással volt. A gyászmisét Gróh Ferencz prépost-plébános czelebrálta nagy segédlettel; TakácsyJLUe“-tráíítor pedig szép gyászénekeket^ eueks-KTÁTegész ájtatos- ság szomorú tónusa- u közönséget mélyen meg hat&tt^«sCl-~hő sírva fakadt. A ravatal beszerelésekor az énekkar Lassó latin „Liberóját“ énekelte, mely ő felsége temetésekor a bécsi kapuczi- nusok templomi kára által is énekeltetett. A helyőrség gyászmiséje, a Gyulán állomásozó honvédség és honvéd-huszárság, mint helyőrségnek ő felsége által rendelt külön gyászmiséje szeptember 20 án reggel 7 órakor volt az anyatemplomban, hol a teljes számú tisztikar élén az ezredparancsnokkal, és az összes legénység résztvett. A misén dr. Lukács György főispán is jelen volt. A gyalogság csákóval és oldalfegyverrel, a huszárság csákó, mente és karabinnal vonult ki. A gyulai izraelita hitközség folyó hó 19-én hétfőn, délelőtt 10 órakor tartotta meg templomában Erzsébet királyné emlékére az ünnepélyes gyász istentiszteletet. A gazdag gyászdiszszel ellátott templomban összegyűlt ájtatos hívek előtt Pap it Ármin főkántor tartotta az istentiszteletet, melynek folyamán valóban megható alkalmi gyász imákat adott elő. Folyó hó 23-án délután 3 órakor pedig a hitközség választmánya tartott rendkívüli gyűlést, a melyen dr. Herényi Ármin hitközségi elnök meleg szavakban emlékezett meg a szeretett királyné gyászos elhunyta fölött általánosan érzett mély fájdalomról és részvétről; bejelentette az általa folyó hó 19-ére elrendelt gyászistentisztelet megtartását és a következő indítványt terjesztette a választmány elé: 1. A hitközség a fájdalmas veszteség fölött érzett bánatának és részvétének jegyző könyvileg adjon kifejezést. 2. Létesítsen a saját kebelében megindítandó gyűjtésből befolyó adakozásokból egy alapítványt, mely |Erzsébet királyné alapítvány11 czimen kezeltessék és melynek kamatai évenként a felséges király asszouy elhalálozásának évfordulóján egy helybeli szegénysoreu izraelita nő esetleg férfi segélyezésére forditassanak. Ezen indítványok egyhangúlag elfogadtatván, a kegyeletes gyűlés véget ért. Erzsébet királyné alap. Az országos nőképző egyesület elhunyt királynénk emlékezetét a jótékonyság terén is meg akarván örökíteni, felhívást bocsátott közre egy országos „Erzsébet királyné alap“ szervezésére nézve 1 e felhívást a gyulai nőegylet elnökségével is közölte. A gyulai nőegylet — ámbár az e tárgyban tartott országos gyűlésen személyesen magát nem képviseltette — az indítványt helyesléssel fogadta és hozzájárulását is felajánlotta s ezen álláspontjáról az országos nőképző egyesületet feliratilag értesítette. A gyász a vármegyében. A vármegye minden községéből érkeztek be hozzánk tudósítások, melyekből értesülést nyertünk, hogy kivétel nélkül mindenütt méltó kifejezésre jutatták azt a mély bánatot, mely a magyar nemzetet a királyné halála miatt eltölti. A legtöbb község képviselő testületé rendkívüli közgyűlésben áldozott Magyarország védasszonya dicső emlékezetének, s a rendezett gyászünnepélyek és istenitiszteletek óriási közönség részvétele mellett folytak le. Általánosságban konstatálja ezeket lapunk, mely mint hetilap, szükterében nem számolhat be minden község gyászával külön külön. A fővárosban emelendő Erzsébet szoborhoz már eddig is tekintélyes összeggel járul Békésvármegye közönsége. A törvényhatósági bizottság által megszavazott 4000 koronán kivül Gyulaváros 500 koronát, Csaba 1000 koronát, Békés ós Orosháza 200—200 koronát, Mezőberóny község azon kivül hogy a királyné arczképét a tanácsterem számára megfesteti 100 és Kondoros 40, Öcsöd 30 koronát szavazott meg a szoborra. Nagybirtokosaink, testülotek és magánosok példát mulatva sietnek a nemes czólra adományaikat letenni, újabban gróf Wenckheim Frigyes és neje 4000 korinát, gróf Almásy Dénes és neje 1600 koronát, a Tótkomlósi takarékpénztár 200 koronát adományoztak a szoborra. Lapunk szerkesztőségéhez is befolyt 6 korona e czólra. Széles körben folyik ezenkívül mindenütt gyűjtés, a mely bizonyára a leggazdagabb eredménnyel fog záródni, hozzájárulván a nemzoti kegyelethez, mely rajongott királynéja emlékére fővárosában nagyszabású szobrot emel. A képviselő testület folyó hó 21-én délelőtt Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt tartotta meg őszi rendes közgyűlését, melynek nyitánya Erzsébet királynő kegyeletes emlékének volt szentelve. Kér, hogy a képviselőknek erről nem volt előzetes tudomásuk, mert ha van, bizonyára ha nem is teljes számban, de sokkal, többen vesznek részt a közgyűlésen. A tragikus halálesetet Dutkay Béla polgármester következő beszéddel jelentetto be : „Tisztelt képviselő testület! Á tisztelt képviselő testület minden tagja előtt köztudomású ama megrázó szerencséclenség, mely ő császári és apostololi királyi Felsége, legkegyelmesebb urunkat és édos hazánkat hitvesének Felséges királynénk elvesztése által sújtotta. Mi annál inkább megrendítő, mert orgyilkos keze oltá ki életét a legjobb királynénak, országunk dicső nagyasszonyának — kinek képét szivünkbe zárva hordoztuk — a kinek nevét mindennapi imánkba foglaltuk. Megtörtén siratjuk szeretett jó királynénkat, védő őrangyalunkat, ki együtt érzett nemzetével örömében, bánatában. Ezen általános gyászban mi is részt akarunk venni. Ebből kifolyólag indítványozom : 1. Mondja ki a képviselő testület, hogy ő Felségének, dicsőült királynénknak, Magyarország védasszonya halála felett mélyen érzett fájdalmának és részvétének jegyzőkönyvében kifejezést ad. 2. Hat hónapon keresztül, vagyis a gyász tartama alatt hivatalos levelein fekete pecsétet használ. 3. Ö Felségének a székes fővárosunkban felállítandó szobor költségéhez 500 (ötszáz) korona adománynyal járul; ezen összeget a város közpénztárának előre nem látható tételéből kiutalványozza s annak rendeltetése helyére való eljuttatásával a város polgármesterét bízza meg.“ A közgyűlés a polgármester beszédét ünnepélyes meghatottsággal állva hallgatván végig, a következő határozatot hozta : „Imádott királynénknak f. évi szeptember hó 10- én bekövetkezett megrendítő halálesete felett érzett megmérhetlen fájdalmát jegyzőkönyvébe iktatja ugyanakkor, hogy szivúeli mély gyászának külsőleg is kifejezést adjon", elrendeli: miszerint 6 hón&pöu"fceresztül hivatalos levelein és a városi hatóságok által kiadandó okmányokon fekete pe- OíSt használtassák; továbbá néhai ő Felsége Erzsébet királyné emlékére a székes fővárosban felállítandó szobor költségéhez 500 koronával hozzájárul és ezen összegnek a rendeltetési helyére való juttatásával a polgármestert bízza meg.“ Ezek után a képviselő testület a meghívóban jelzett ügyek tárgyalását az 1899. évi költségvetések tárgyalásával megkezdette. A lapunkban már közölt költségvetések közül a közpénztárit, a tanyai iskolák tételénél felszólalt Jantsovits Emil indítványa elfogadásával, némi módosítással a képviselő testület elfogadta: e szerint a bevétel 171748 korona 94 fillér, kiadás 283,690 korona 12 fillér, fedezetlen hiány 121,941 korona 18 fillér és igy a hiány fedezésére az 1899-ik évben az I. csoport adónemekre 3407/xcd°/o, a II. csoport adónemekre 18^/iooá/o és a III. csoport adónemekre 30% lesz, vagyis az I és II. csoportbeli minden adó koronára 5202/ioo°/o és az I. ós III. csoportbeli minden adó koronára 64OT/ioo0/o községi pótadó lesz kivetendő. Az Erzsébet ápolda 1899. évi költségvetése, 6475 korona 38 fillér bevétel, 15,662 korona 33 fillér kiadás és 9186 korona 95 fillér hiánynyal, mely hiány a közpénztárból nyeri fedezetét, szintén változatla ul elfogadtatott. A közmunka pénztár 1899.- évi költségvetése 18,589 korona 86 fillér bevétel és ugyanannyi kiadással elfogadtatott és jóváhagyás végett a vármegye törvényhatósági bizottsághoz beterjesztetni határoztatott. Dr. Kovács Károly városi orvos ós Endrődy Géza rendőrkapitány felebbezése folytán kimondatott, hogy az újonnan épült lakházaknak orvos-rendőri vizsgálata alkalmából, — minthogy az újonnan épült lakházak egészség rendőri szempontból való vizsgálata az 1876. évi XIV. t.-cz. 11. §-a alapján hivatalból kifolyó kötelességet képez s igy az u közügy érdekében lévén foganatosítandó, az a körül eljáró városi tisztviselők semminemű díjazásban nem részesülhetnek. A bordélyházakra vonatkozólag előterjesztett szabályrendeleti tervezet egész terjedelmében egyhangúlag elfogadtatott. A kir. pénzügyigazgatónak a bor italadónak és husfogyasztási adónak 1899. évi január hó 1-től leendő megváltása körüli eljárással a tanács bízatott meg. Diósy József városi számvevő fizetés felemelés iránti kérvényére — a képviselő testület a jelenlegi 700 forint fizetését 1899. évi január 1-től 800 forintra felemelte. Az árvatartalékra 1898. évre kirótt 215 frt 17 kr. adó a tartalékalapból kiutalványoztatott. A polgári iskola 1896—97. évi építési tartalék alap számadása, a polgári iskola 1896—97 évi számadása, az augusztus havában megtartott pénztárvizsgálatról felvett jegyzőkönyv, az augusztus havára vonatkozó közegészségi állapotokról, valamint a gróf Wenckheim Frigyes ösztöndíj adományozásáról szóló jelentések tudomásul vétele mellett a közgyűlés még délelőtt befejeztetett. A vármegye őszi rendes közgyűlésének határidejét kitűző meghívó a hivatalos lapnak csütörtöki számában jelent meg, a közgyűlésre október hó 11- ére hiván egybe a törvényhatósági bizottságot. A meghívó jelzi már a törvény értelmében, hogy a közgyűlésnek tárgya lesz a közigazgatási szükségletekre eddig is kivetett l°/0 os ós a királyné szobrára, az országos gyászban való részvétel költségeire stb. kivetendő l°/0-os pótadó megszavazása tárgyában harározat hozatal, a mely utóbbi pótadóból fentartandó ősszeg a gazdasági mukások segélyalap jára lesz fordítható. — a hivatalos lapnak ugyanazon száma közli a vármegyei házi pénztár jövő évi költségvetésének tervezetét ós az állandó választ-
