Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-09-11 / 37. szám
37-ik szám Gyula, 1898. szeptember 11-én XXX. évfolyam Szerkesztőség: Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. i __a? 1 Tá rsadalmi és közgazdászaid hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: DEC Ó DE2 JD .A.T7“ I JD. Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay | Ferencz háza, és könyv- J kereskedés, hova a hir- 1 dőlések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. .. .. ... » A községi vagyon. i. Évről-évre növekednek a községek köz- igazgatási, közművelődési szükségletei s ezzel kapcsolatban kiadásai. A népesség rohamos szaporodása, a kor eiőhaladása oly igényeket teremtett, melyeket figyelembe venni kötelesség, melyek teljesítése elől kitérni lehetetlen volt. Ha csak egy-két évtized községi viszonyait vesszük megfigyelés alá, tapasztalni fogjuk, hogy óvenkint számos oly szükséglet nyert a községi önkormányzat körében kielégítést, melyek teljesen a községi lakosság adózási terheit növelték; s növelték annyira, hogy a legtöbb községben a községi adók lényegesen emelkedtek; itt-ott megkétszereződtek. El lehet mondani, hogy közigazgatási és közmüveló'dósi előhaladásunk feladatai nem kevesbedtek, sőt fokozódnak folytonosan. A jövő képe az, hogy községeink újabb és újabb szükségleteik kielégítésére kényszerülnek, s minden szükségletet a községi adók szaporítása által kell fedezni. A lakosság áldozat készsége egyházi, s társadalmi téren, minden lépten-nyomon szerfelett igénybe van véve, úgy hogy egyátalán nincs arányban a törvényileg s erkölcsileg kötelezett nagymérvű kiadásokkal azon jövedelem, melyet a nép sok-sok körülmény által korlátozott kereset forrásai mellett, nagy részben még adósságokkal is terhelt vagyonából nyerhet. A fedezésre váró szükségletek szaporodása, már a közel jövőben oly mérvben fokozza a községi adókat, hogy azok elviselhetetlenek lesznek, s magok után vonják vagy az előhaladás terén való huzamosb ideig tartó megakadást, vagy a lakosságot a va- gyontalanodás, pusztulás veszélyének teszik ki. Nem lehet tehát elodázni magúiktól azon kötelezést, hogy a községek nagymérvv fálilA Az élő özvegye. Hiba volt tőlem csupán és nem bűn, hogy boldog akartam lenni. És mégis bűnhődnöm kellett! Vezeklésem útja ama mélységes szerelem volt, melyet irányodba éreztem. Nos és ezért meg kellett lakolnom. Egész életemet, lelkemet és becsületemet tettem kezeidbe, hogy boldogok lehessünk. És mit kértem egy elajándékozott élet fejében? Sokat. Neked sok volt 1 Gyöngéd hitvesi szerelmet boldogító hűséget . . . bizalmat. S midőn te keblemre borultál szelíden, szerelmesen beszédes szép szemed vallott, Ígért egy hosszú életre szóló boldogító . . . mindent . . . mindent. Miért nem néztél szivedbe? Mért nem kutattad fel, a mig nem volt késő ? Jogod volt hatalmadban állott engem elutasítanod . . . És én bár fájó szívvel, de megbecsültelek volna egyenes, őszinte lelkedért. Nem! Te szerettél engem merő unalomból. Te szerettél engem, hogy asszonynyá lehess, beköthesd a fejed. Szivedben nem az a felemelő érzés lakozott, mely a hölgyet magasztossá teszi és az igazi férfi sereget hódolásra készti . . . A te szived üres, hideg . . . semmi! Szédítő vágytól űzetve forrón tudsz ölelni, de sziveddel, lelkeddel boldogítani: szerinted unalmas érzelgés. Te nem hitvesnek, te csak szeretőnek születtél . . . ben növekvő adó terhei könnyítésére gondoljunk, | gondoljunk oly könnyítésére, mely mellett az előhaladás követelményeinek teljesítése elől se térjünk ki. Azon feladat, hogy e czél miként, mily eszközök felhasználása mellett lehetne legkönnyebben, I minden a községek fejlődését, hátráltató következmények nélkül megoldható, nem csekély, s méltó arra, hogy a községek érdemes, a közügyek bölcs intézéséért lelkesülő s buzgolkodó polgárait, gondolkozásra, tevékenységre serkentse, s méltó arra, hogy maga a vármegye is a községi önkormányzat körében felszínre kerülő ily törekvések támogatására, hathatós erejével, segítségével siessen. Minden községnek vannak oly segéd forrásai, melyeknek okos megnyitása a községi jövedelmek fokozását eredményezik, csak körültekintő gondossággal kell felkutatni e jövedelem forrásokat; minden községnek vannak oly felesleges, vagy a kényszerítő szükség által nem indokolt kiadásai, melyeket okszerűen apasztani lehet és kötelesség. Ez a két alap elv az, mely minden községben a feladatok súlypontját képezi. Erre a súlypontra kell helyezkedni azoknak, kik a községi önkormányzat körében élnek és tevékenykednek. De erre az álláspontra kell helyezkednie magának a vármegyének is különösen most, midőn a községek költségvetései felülbirálása alatt vannak. Feltétlen szigorúsággal kell megrostálnia minden bevételi és kiadási tételt, s feltétlen szigorúsággal kell törölnie minden olyan kiadást, mely eléggé indokolva nincs, mely a lakosság adóval való megterheltetését okszerütlenül súlyosbítja. A községi költségvetések készítésénél a bevételi czimek és tételek általában véve kevés gonddal mórlegeltetnek, s illesztetnek be a költségvetések keretébe. Rendszerint a legkisebb bevételi tételek szerepelnek, álli- tóLg. hogy | költségvetés reális voltát bizDe nem vádollak. Hisz lehet, hogy te csak egyszerű eszköz volnál a sors kegyetlen kezében. Azt is megerig dem, hogy lelked visszariadt . . . hogy küzdőt, ál, küzködtél . . . De bizonyos, hogy nem sokáig tartott a te lelked ereje ... és széttépted a köteléket, mely bennünket egy életre összefűzött, ju Bizony széttépted. -/'■ük h És midőn szivedben egy titkos deraöniv,<vgy, vagy mondjuk, egy csakugyan igazi szenvedély lobbant fel . . . ha már magadnak nem volt elég erőd, — mért nem fordultál a hit szelid világához . . . Istenhez ? Nem ismerted az imádság fenntartó erejét, sohsem imádkoztál. Nem láttad a vészt, a felleget, csak elfogott a szörnyű érzésed, lested a jelent, kerested, vágytad egy talán boldogabb élet . . . sóvárgott gyönyöreit ... és elbuktál. Pedig lelkedbe oltottam, szivem egy mély fájdalmas gondolatát . . . — Ha valaha elfordul a szived tőlem, ha nem leszek én neked már az a mi előbb voltam. Nos? Ugy-e hányszor mondtam? — Egyenes, őszinte légy. Feloldom esküdet, felmentem szivedet és ha szenvedés is lesz reám az élet, .emondok én rólad . . . Csak meg ne csalj, csak meg ne ölj I És te mégis megtetted. Mond, mit éreztél szivedben, midőn az áruló gondolatok zaklatták lelkedet? Nem volt-e, nem maradt-e szivedben egy szemernyi maradéka ama forró, de nem igaz érzésnek, mely lelkemet elborította, megvesztegette, hogy utoljára el is temesse? Nem emelt szót az ész? Nem vádolt a szív és lelkedben egy sugára sem volt már az önzetlen régi szerelemnek ? Asszony vagy. tositsák, lényegében pedig azért, hogy a bevételi többletek a községi élet körében felmerülő rendkívüli, és legtöbbször évközben ai képviselő-testületek lanyha mérlegelése következtében felmerülő szükségletek fedezésére alapot nyújtsanak. Ez meg nem engedhető, mert az adózási terhek súlyosbításával van az ily eljárás kapcsolatban. Nem lehet fontosabb, nem lehet nemesebb feladata a vármegyének, mint a községi költségvetések szigorú megbirálása s ellenőrzése annak, bogy a költségvetés feltétlenül pontos érvényesülést nyerjen. Ez biztosítja az adózó lakosság nyugalmát, ez hat vagyoni érdekeinek legalkalmasabb s legbathátósabb védelmére. Bókésvármegye községei mint jogi személyek általában véve vagyonosak, csaknem minden község jelentékeny, habár erősen megterhelt községi ingatlanok ura. Vájjon a községi vagyonok nyujtanak-e megfelelő jövedelmet a községeknek, s nem volna-e ezek jövedelme úgy fokozható, hogy ez a községi lakosság nagymérvű terhein könnyítene? A vármegye közönsége az 1894. évben nagy gondossággal végzett tanulmányokat arra nézve, hogy a községi vagyonok jövedelmezősége miként lenne fokozható, s azok után megfelelő jövedelem biztosítására figyelemre méltó előterjesztéseket tett a kiküldött bizottság. A bizottsági előterjesztés az 1895. évi tavaszi közgyűlésen vétetett tárgyalás alá, és sajnos, a megszokott sablon szerint kiadatott a képviselő-testületnek tanácskozás és határozathozatal végett, s ezzel az igen fontos ügy jóformán le is került a napirendről, azóta a községek tanácskoznának, határoznának is, ha volna ki őket erre nógassa. Mi igen fontosnak tartjuk e kérdést, s azt hisszük a közérdek követeli, hogy a közönség figyelmét ezen ügyre vissza vezessük, s szolgálatot vélünk teljesíteni azzal, ha A szív világa a ti életetek és a szerelem napotok. De.a becsület ... az a mindenség fogalma! Én a te lelkedre építettem boldogságomnak tűz helyét és szivedben kerestem az élet viszontagságai közepette menhelyet. I . . Mit tettél? Vakon behunyt szemekkel rohantál. A lepke önmagát égette meg. És mivé lettél? Hová jutottál? Ugy-e pirulsz? Lám, még most tudsz pirulni ... Te nem akartál igazi Istennő lenni az én szivem templomában. Neked egy egész világ kell. Oh, hogy én leborultam valaha előtted! A megalázás érzete fog el ha meggondolom, hogy hamis Isten csinált bálványimádója voltam. Hogy én mit érzek most? Hogy mi lakozik az én lelkemben ? Ne tudd, ne kérdezd aztl Nem harag, nem fájdalom. Semmi ... semmi. Üres. De ha kell me benne valaminek lenni, úgy bizonyára csak... undor és rémület volna; emléked pedig egy halott szaga lenne. Felejts el és tépd szét emlékemet; a mikép én is megtagadom, hogy valaha láttalak ... ismertelek. Ne gondolj rám ... mert én is szabadulni akarok és gyilkosa leszek minden gondolatnak, mely hozzád visszavezet... Egy rósz álom, melyből nincs ébredés, őrü- letes láz, melyből nincsen gyógyulás ... Ne tudd meg; soha, hogy halovány arczo- mon könyeim peregnek... Oh minő szégyen, leVerő gyalázat, ha elgondolom, hogy lelkem talán még mindig vágyódik utánad . .. hogy talán még most is szeretlek ... Nem! Soha! Sohal Kitéplek szivemből, kivetlek lelkemből és száműzlek minden gondolatomból. feltárjuk a bizottsági munkálatok alapján az egyes községek vagyoni viszonyait, s a községi vagyonok ez időszerinti jövedelmezőségét, hogy ezzel a községi vagyonok jövedelmezőségének fokozására irányuló buzgalmat a községi önkormányzat körében tevékenységre serkentsük. Gyula rendezett tanácsú város költségvetése az 1899. évre. Bevételek: I. Közpénztári maradványból. kor. fill. 1. Pénztári maradvány........................ 9244.08 II. Adóhátralékból. 2. Községi adóhátralékból . . ... 30543.98 3. Napszámos adóból ..............................1167.20 II I. Egyéb hátralékokból. 4. Régi földbérletből ........................ 313.70 5. Apróbb hátralékból........................ 275. IV. Szántó és egyéb földekből. 6. Hosszabb időre bérbe adott földekből 20462.36 7. Sitkai szántó évi bérletből . . . 6598.— 8. Körgát földekből.......................... . 1638.66 9. Veteményesből................................ 799.73 10 . Kaszálóból..................................... 1492.53 11 . Legelőből ...................................... 9293.66 12 . Erdőből •............................ 5858.40 13 . Faiskolából . .................................. 120.— 14 . Nádasból ........ t , 455.87 15. Fűzfa vesszőkből............................. 579.46 V. Községi épületek bérletéből. 16. Szarvas épület bérletéből .... 1000.— 17. Népkerti pavilion | .... 906.24 18. Német szénáskert | .... 60.— 19. Korona épület i .... 3480.— 20. Anfang I „ .... 1020.— 21. Nap „ „ - . . . 400.— 22. József-városi hid melletti bérletéből . 212.— 23. Bárdos híd melletti „ . 20.= Némuljon el ajkam, ha csókod után vágyik, száradjon el károm, ha ölelni áhit... Mert undorító a pénzen vett szerelem, de te még annál is mélyebben sülyedtél... előttem! És reggel vagy este, ha csacsogó kis lányom szivemhez simul, ha csintalan kicsiny fiam térdemen lovagol, kigyul lelkemben a szülőszeretet édes boldog melegsége. És te? Ha felébredsz a tiltott gyönyör mámorából, ha ajkadról elapad az édes csók méze, ölelésed kelletlen s hajadba az őszi dér lopódzik. .. Eszedbe jutok még. Mikor mindenki elkerül, mikor majd magadba térsz és egyedül oly szomorú, olyan nyomorult lesz élted... akkor is eszedbe jutok még. Édes gyermekkaczaj, ha füledbe csendül s boldog anyát ha látsz, könybe borul orczád... . . . . bizony eszedbe jutok még. S ha úgy hozná sorsunk, hogy valaha találkozva, gyermekeink arczát magad előtt látnád... felzudul majd lelked minden búja, kínja, úgy omlasz hozzájuk lopva, titkon ... sirva. Életedet adnád egy csókért, ölelésért... De ők nem fognak ismerni.. 1 kitagadnak téged. És a gyermekszáj eljár. Kérdezgetni fognak: — Hol van a mi anyánk ? Szólj 1 Mond 1 Mit feleljek ? Ugy-e? Láml Könyeid peregnek. Ne félj! Ne félj 1 Nem tudják meg soha. Mert vagy semmit, vagy csak jót beszélünk a holtról és én . .. hallgatni fogok. NlentOi
