Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-09-04 / 36. szám

Zsebtolvajlás. A pénteki piaczon Szabó Sán- dornó gyulai lakos zsebéből 3 frt 35 krt tartalmazó pénztárczát lopott ki egy Balogh Teréz nevű kést áruló czigányasszony, azonban rajta vesztett, mert többen észrevették manipuláczióját és átadták a legközelebbi rendőrnek, ki a rendőrség fogházába kisérte. Ugyancsak péntek reggel özv. Májer Fe- renczné zsebéből 6 frtot és néhány krajczárt lop­tak el. A tettes itt is valószínűleg Balogh Teréz volt, legalább erre enged következtetni azon körül­mény, hogy a nála talált pénzösszeg megfelel annak, a melyet Májerné zsebéből elloptak. Eljegyzés. Leszich Endre polgári iskolai tanár a napokban jegyezte el Csabán özv. Jeney Mihályné bájos és kedves leányát Linót. Agyontiporták a bikák. Szarva on Rácz György nevű kis fiú a községi bikaakolban levő hatalmas állatok dulakodásában gyönyörködött, midőn egy­szerre két bika a kerítésnek azon részéhez került, ahol épen ő kukucskált be. A kerítés kidőlt és maga alá nyomta a kis fiút, a megvadult bikák pegig a támadt résen a szabadba rohantak e köz­ben úgy össze törték a kerites alá szorult gyerme­ket, hogy az elősiető őrök fél hol tan vették ki a kerítés alól. A Duna áthidalása érdekében indított mozgal mat Baja város közönsége, felírván a kormányhoz, hogy Bajánál államköltségen egy közúti és vasúti hid építése iránt intézkedjék. Feliratának minden­esetre nyomós indoka, hogy a Dunán Pesttől kezdve a Száváig nincsen hid és igy a nagy folyó közlekedési akadályt képez, a kívánt hid felépíté­sével pedig a Baján végződő állami transversális ut a Dunántúllal nyerne összeköttetést, a íSzabadka- bajai vasút pedig Báttaszékkel kapcsoltatnék össze. Bajaváros feliratának megküldése mellett várme­gyénk támogatását is kérte és igy az ügy az őszi rendes közgyűlés napirendjére kerül. Öngyilkosság. Szarvason Tóth Istvánné egy éves menyecske eltűnt hazulról, miután előbb há­zuk falára felirta : „A Körösbe ölpm magam.“ Más­nap csakugyan kifogták holttestét a Körösből. A szerencsétlen nőnek, kinek férje gyakorlaton van, néhány bét előtt gyermeke született és az eddigi vizsgálat arra enged következtetni, hogy tettét tej­lázban követte el. A felvidéki magyar közművelődési egylet szepesvármegyei választmánya részéről a következő köszönő irat érkezett be hozzánk : Tholt István dr. kir. törvsz. biró ur, egyesületünk rendes tagjának szives közvetítésével kézhez vettünk 3 frt 05 krt, azaz három forint öt krajczárt o. é. mint oly ösz- szeget, mely a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület szepesvármegyei választmánya javára tel jesitett közadakozásból egy, Lukács Endre főszolga- biró ur által rendezett közvacsora alkalmával be­folyt. Kedves kötelességet teljesítünk, midőn a kegyes adomány nyilvános nyugtázásával kapcso­latban arra kérjük a közadakozásban részes nemes- lelkű pártfogóinkat egyenkint és összesen fogadják hazafias támogatásukért őszinte, hálás köszönetün- ket. Különös örömet szerzett nekünk ezen kellemes meglepetés azért is, mivel látjuk, hogy a nemzeti közművelődés terén teljesített határőr-szolgálatunk az áldott anyaföldön buzdító elismerésre talál. Egye sületünket továbbra is alföldi lelkes testvéreink pártfogásába ajánlva, maradunk hazafias üdvözlet­tel Lőcsén, 1898. évi augusztus hó 29. Raisz Ala­dár ügyvivő alelnök. Miskolczi Arnold titkár. Névváltoztatás Gottlieb József és Béla szent- andrási lakosok kérelmére a belügyminiszter meg­engedte, hogy vezeték nevöket „Gonda“-ra változ­tassák át. Elütötte a vonat. Nagyszénáson Czinkóczky János orosházi lakos át akart hajtatni a vasúti síneken és valószínűleg figyelmetlenségből nem vette észre, hogy a vonat már igen közel van az átjáróhoz. Mikor épen lovai a síneken voltak, ro­bogott ott el a vonat, mely a két lovat agyon­gázolta és a kocsi elejét összetörte. A kocsin ülők­nek az ijedségen kivül egyéb bajuk nem esett. Megégett gyermek. Barna Sándor békési lakos 6 éves Zsófia nevű leánya, kinek ruhája játék közben tüzet fogott, a szenvedett égési sebek következtében augusztus hó 25-én meghalt. Miután az esetben a szülők részéről vétkes gondatlanság látszik fenforogni, az ügyet átették a békési kir. járásbírósághoz. Uj egyházi gondnok. A mezőberényi ev. efr. egyház az állásáról lemondott Balogh András he­lyébe Bacsó Pétert választotta meg gondnoknak. Szent Antal kenyere Kétegyházán. Gróf Cziráky Jánosné az országosan felkarolt Szent Antal ke­nyere intézményt Kétegyházán is meghonosította a szegények felsegélyezésére. Rövid idő alatt szép összeg gyűlt be a nemes czélra; az adakozók közt első helyen áll a fenkölt gondolkozásu gróf Almásy Dénes nagybirtokos, ki 100 frtot adott szent Antal kenyerére. Tüzek. Öcsödön augusztus 24-én Páczay Mihály tanító háza leégett. A háznak az utcza felőli vége gyuladván ki, a tűz minden valószínűség szerint gyújtogatásból keletkezett. A 600 frtnyi kár biz tositás folytán megtérül. — Mező-Berónyben augusz­tus 25-én az egyik közös szónáskertben 3 kazal szalma égett le. Az őrök éberségének köszönhető, hogy a tűz hamar elfojtatott és az ott raktáron levő sok takarmány el nem pusztult. — Csabán Kocziszky Mihály garendási tanyáján egy nagy asztag búza lett múlt szombaton a lángok marta­lékává. Gazdátlan tehén. A pénteki szarvasmarhavásá­ron egy 8 éves fehér szőrű, bal szarván W jegyű gazdátlan tehenet találtak. A tehén gazdája tulaj­donjogának igazolása végett a rendőrkapitányság­nál jelentkezzék. Gyulai élet. Átláthatatlan porfelleg ... A felhők mintha bujósdit játszanának a vásári kószálásban eltikkadt emberiséggel. . . Az utczák szélein bólingató ákácz- fák fonnyadt levelein vastagon ül mega por. Ember, fű, fa, virág, állat egyaránt eső után sóvárog. — Ebből a hangból szerettem volna az egész heti krónikát megírni, s a végén egy lendületteljes körmondatban folyamodni az egek és az egek csa­tornái urához egy kis esőért, de mivel még csak péntek este van, mikor ezeket a sorokat Írom, s igy vasárnap reggelig még sok minden történhetik, — igy tehát eső is — nőin merek a szárazságról egy nagyobb szabású jeromiádot megereszteni, mert fölöttébb restelném, ha szakadó esőben dideregve lennének kénytelenek a nyájas és nyájtalan olvasók a krónikát olvasni. * * * Egyet azonban — n mi még vasárnap is ak­tuális lesz, konstatálok: — Dühöng az uborka szezon 1 — * * * Az újságírók hasábos tudósításokat hoznak a Fiumében megjelent czápáról, sőt egyik képes lap az áldozat jól sikerült fotográfiáját is hozta. Az amerikai hírlapokból átvett czikkek rémes dolgot mesélgetnek a szerencsétlen szabóról, aki elnyelt egy varrótűt és egy spulni ezérnát s úgy szedték ki belőle a ezérnát, hogy bele volt fűzve a tűbe stb. Örömmel adom azonban ezen újság előfizetői­nek tudtára, hogy mi, mint mindig, ezúttal is a hely­zet magaslatán állunk, s városunk lakói kellemes kötelességüknek tartják, hogy a lapnak mindig a legsikerültebb czikkei legyenek. Így a hét folyamán is, ismeretlen tettesek a következő czikkeket küld­ték be szerkesztőségünkbe, melyeket elrettentő pél­daképen, a helyszűkére való tekintettel kivonatban közlünk. Vezérczikk­(NB) Quousque tandem? — mondta Cicero Quousque biczikli? kérdém én? Azzal a kérdéssel fordulok én a tekintetes városi tanács elé? A be­csületes lumpoló emberiség már éjjel sem lehet nyugton a „köszörÜ8u-öktől. (—• így kezdődik a vezérczikk, amelynek folyamán egy ismeretlen bácsi előadja, hogy a mint illuminált állapotban a Sugár­úton hevert, egy bicziklis keresztül gázolt rajta. Elégtételt kér, s követeli a bicziklik megadóztatá­sát és számokkal leendő ellátását. Vers. Káka tövén nem költ daru Buta madár a marabu Volt én neken egy barátom De elhagyott a múlt nyáron stb. stb. Gy D. L. Tárcza. Irta: K—o. Péter szerette Borist. Boris randevút adott Péternek. A randevú alatt meglepik őket a zsarnok apák. A Péter apja megveri Borist, a Boris apja Pétert. Boris és Péter zokogva távoznak, a zsar­nok apák pedig kölcsönösen egymást rakják meg. Személyi hir. Sas Ferencz ur a rucza-városi tök mag fogyasztó egylet elnöke a nyarat a ezukrázda jégvermében tölti. Ennek a megdöbbentő hirnek ismeretlen be­küldőjét ezennel felkéri a szerkesztőség, hogy a jutalmat — az Esti- és a Reggeli Újságok kót- két példányát — neki elküldhessük. Sport. Rovatvezető: Buzogány Herkules. Élvezetes estéje volt a múlt szombaton Gyula város sportkedvelő közönségének. A helybeli higpod- romban mérkőzött meg e rovat vezetője a társulat athletájával. A teljes két és fél — nem óráig, hanem — másod perczig tartó viadal a Buzogány ur győzelmével végződött, a mennyiben az athlóta ngy a földhöz vágta Buzogány urat, hogy eszméle­tét vesztette. Az athléta azután fájdalom dij fejé­ben öt Wekerle féle piezulát — vulgo öt krajezá- ros — nyomott a pár óranegyed múlva magához térő amateur birkózó markába — a ki is ezután határozatlan léptekkel vonult el győzelme szín­helyéről. Vadászat. Tudósitó: Nimródffy. Fényes eredményű vadászat folyt le e hó 15-én a gyulai határban. Gyula város összes puskása ki­vonult a határba Diana istennő kegyeit kipróbá­landó. A reggeli nyolez órától este nyolezig tartó vadászat eredménye az összes reményeket felül­múlta. A 18 tagból álló társaság lőtt 1 azaz egy macskát és két darab verebet. íme egy újabb tanu- jele a gyulai határ vaddus állapotának. Orvosi tanácsadó. Tapasztalatlan ifjúnak. — Kertész féltve őrzött illatos virágát Ne szagolgasd titkon, mert illata megárt. Dr. Ds. * Másolatok hiteléül —ri> Irodalom. Az e rovatban közlött müvek kaphatók DO BAY JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden bél­és külföldi lapokra előfizetések is elfogadtatnak. Uj földrajzi tankönyvet irt a népiskolák 3-ik osztálya számára Domonkos János gyulai tanító, a mely beosztásánál és világos, könnyen érthető előadásánál fogva igen jó segédeszköz lesz a gyer­mekek kiképzésében. Az uj földrajz használatát a nagyváradi bibornok-püspök Kny Antal esperes­plébánoshoz intézett következő leirattal engedé­lyezte : 1772.-1898. Nagyontisztelendő esperes-plé- bános ur! Domonkos János gyulai tanító urnák „Földrajzi alapismeretek, továbbá Gyula városá nak és Békésvármegyének rövid leírása“ czimen, a gyulavárosi és békésvármegyei népiskolák 3-ik osztálya számára összeállított földrajzi könyvecs kéjét, melyet nagyontisztelendőséged folyó hó 17-én 62. sz. a. a szerzőnek a könyvecske tankönyvül engédélyezését kérő levelével együtt hozzám beter­jesztett, megbíráltatván : a bírálat alupján a mon­dott könyvecskét a békésmegyei és főhatóságom alatti népiskolákban tankönyvül, mint jó szellemű, jó magyarságu s világos előadása és' a gyermekek észjárásához leereszkedő könyvecskét ezennel enge délyezem azon megjegyzéssel, hogy a nem gyula városi iskolákban Gyula város leírásának összevo­nása mellett, a tanító urak saját községük bővebb ismertetését szőhetik bele. Egyébként a tanitó ur­nák dicséretes munkálkodása felett elismerésemet nyilvánítva, atyai és főpásztori áldásommal mara­dok Nagyváradon, 1898. augusztus hó 29. Nagyon- tisztelendőségednek jóakaró atyja Lőrincz, s. k. bibornok, püspök. A „Zenélő Magyarország“ zongora ős hegedű zenemű folyóirat ép most megjelent XVII. füzete tartalmazza a következő zenemű újdonságokat: I. Lengyel Miksa „Becsületes legény voltam“. II. „Ki­kiáltom az egész világnak.“ Két divatos magyar nó­tát- III. Chapi R. „Az uratkozó király.“ Franczia négyes (A népszínház legújabban színre kerülő Operette újdonsága ) IV. Decker J. „Moskva“ orosz népdalt, mely az „Ős Budavári“ orosz népénekesek nek zajos tetszéssel naponta énekelt műsor száma. Minden zongorázó és hegedűsöknek kiváló fontos sággal biró olcsó zenemű folyóirat havonta kétszer megjelenő mindenkor 10—10 oldal zenét tartalmazó füzetei a legújabb i legjobb választékát hozzák a modern és időszerű magyar dal-müdal-salon-táncz- zene kupiék s hegedű darab újdonságokból. Hat füzet egy negyedévben, 60 oldal zenemüvei melyre 1 frt az előfizetés. Előfizethetni a vZenéló Magyar- ország11 Klökner Ede zenemű kiadó hivatalában Budapest, VI. Csengery utcza 62. a. ho nnan inog rendelésre mutatványszámot ingyen és bérmentve küldenek. A Divat Újság V. évének 17. száma a szoká­sos dús tartalommal megjelent. Rendkívül gazdag­ságú nyolcoldalas főlapján a legújabb divatot szá mos képpel, bő magyarázattal ismerteti, a mit meg- könnyit a kétoldalas szabásmintáin. Színes divatképe hónaponkiut a legremekebb öltözékeket ábrázolja, mig kézimunka-mellékletén az egyszerűtől egészen a pompásig való kézimunka magyarázatokat hozza olyan könnyen megérthető modorban, hogy az ma már számos leányiskola tanitó lapjává vált. E mel­let olvasói mulattatásáról sem feledkezik meg. A minden számhoz mellékelt szórakoztatót kedves no­vellák, háztartási tudnivalók és egyébb jó tanácsok töltik ki. A havonkint kétszer megjelenő Divat Új­ság nagyon olcsó. Postán való szállítással negyed- évenkint 1 frt 10 kr. Megrendelhető a kiadóhivatal­ban Budapest, Rökk Szilárd-utcza 4. sz. A Gyermek Divat, az anyák e kedves újsága, 5. érének 8. száma megjelent. Körülbelül 100 kép­pel tarkitott főlapján hasznosan oktatja a szorgos anyákat arra, hogy az elhasznált vagy a nagyok kinőtte ruhát mikép kell a kicsinyek számára át alakítani vagy újat varrni, könnyebbségére van eb­ben a minden számhoz mellékelt kétoldalas szabás­mintáin. Ezenkívül az apróságokat is kellemesen szórakoztatja, a mennyiben játékszerek és apró tár­gyak készítésére oktatja. A Gyermek Divat hóna- ponkint megjelenő újság. Előfizetési ára a lehető legolcsóbb: egész évre 2 frt 20 kr postán küldve. Megrendelhető a kiadóhivatalban Budapesten, Rökk Szilárd utcza 4. sz. A Patyolat V. évének 8. száma megjelent. Ez az egyetlen magyar újság, mely kizárólagosan a fehérnemű-divattal foglalkozik, Teszi pedig ezt olyan részletességgel és alapossággal, hogy az olva sója nincs ráutalva a készen vett és drága fehér­neműre, hanem minden darabját otthon maga meg csinálhatja a minden számhoz mellékelt, magyará­zatokkal ellátott, kétoldalas szabásmintáin segítségé­vel. A Patyolat minden hónap elsején megjelenő- újság, melynek egész évi előfizetési ára a postán való küldéssel 2 frt 20 kr. Megrendelhető a kiadó­hivatalban Budapest, Rökk Szilárd-utcza 4. sz. I^özg'etzd.sbság:­Városi faiskolánkról és amerikai szölö- telepünkröl, továbbá a nálunk tenyésztendő gyümölcs fajokról. (Vége.) Az almárok között a birs alma még az, mely a mi rendkívül termő talajunkban fent mászó gyö­kérzete miatt nagyon figyelemre méltó. Nagyban való termesztése rendkívüli fontos gazdasági ténye­zője lenne Gyula városának, mert ha ezer és ezer fával rendelkeznénk, úgy hogy vasúti kocsi számra szállithatnók, bizony bizony olyan arany bányát nyitnánk, mely évről évre meghozná busás kama­tait Nem kell lenézni ezt a szerény fát, mert gaz­dasági tekintetből egyetlen birs alma fa többet ér nálunk, mint a legnagyobb Török Bálint alma fa. A birs almának nagyban való termesztésére pedig nem kell egyéb közös elhatározásnál, a mikor, ha minden kertbe, szőlőbe, nem ültetnénk többet 10 fánál, már négy-öt év múlva a kedvező vagy ked­vezőtlen eredményt észlelhetnék és ahhoz képest vagy beültetnék egész rendelkezésre álló terüle­teinket, vagy lassankint pusztulni hagynék a meg­levőket is. Én úgy vagyok meggyőződve, hogy sok ezer és ezer forintokat kapnánk a birs almáért. Az a sok nagy-oláh-városi burján-kert, az a sok meddő egyéb gyümölcs fákkal elfoglalt szolós-kert beh átváltoznék paradicsom-kertté, ha termő birs alma fákkal volnának beültetve! Gondolkozzanak e taná­csomból azok, a kiknek módjokban van a közvagyono- sodás f ölött őrködni és azt erővel is előmozdítani! Ha Kecskemét elhiresodett a kajszin baraczk- ról, NagyrKőrös a meggyről, miért ne hiresedhet- nék el Gyula a birs-ről, melynek nagyban való tenyésztésére még Vári, Varsánd és Doboz is közre működhetnének ? Egyéb gyümölcs nemeink és fajaink közül csak azokat említem meg, melyeknek termesztése nálunk nem hiába való dolog. A cseresznyék között a korai májusi cseresz­nye, a germersdorfi, az elterjedt baltavári és | mükkebergi érdemlik meg a tenyésztést, úgyis, mint legjobbak, úgyis, mint folyton termők. p meggyre nézve, melynek szintén eldorádó- ját képezi a mi talajunk épen úgy, mint a birsnek, az a megjegyzésem, hogy ha semmi egyebet nem tenyésztenénk a mi vad meggyünkre oltott nagy­kőrösi nevű meggynél és a már ajánlott birs-né): akkor volnánk a legokosabbak. is nagy-kőrösi meggyből tavaszszal, a birs almából őszsz-1 pénzelhetnénk! A kajszin baraczkból nálunk szintén sok fajta van, melyeket csak két fajra kellene csökkenteni; ezek egyike a nagy magyar vagy más néven nagy- szombati és a másik a franczia eredetű naneyi. Ez a roósodik a legjobb minden kajszin baraczk kö­zött és talán a legállandóbban termő is. Őszi baraczk termelésről nálunk szó sem lehet. Talajunk és éghajlatunk nem neki való. Házi kerteinkben a híréért szoríthatunk egy-két fának helyet, ha ugyan elérik fáink azt a kort, hogy gyümölcscsel is kedveskedhetnek. Dió és mogyoró termelésről szintén nem lehet szó nálunk. A már úgyis nagyban űzött szilva tenyésztés maradhat, sőt fokozandó ezután is. Legíöllebb a veres szilvát kell kiküszöbölni egészen és a lósze- müt s helyettük a zöld ringlót, althann ringlót, a montfort és burdett angelina nevüeket fölvenni. A szilvák közt a montfort azért jó, mert már julius elején és közepén érik és olyan nagy, mint a leg­nagyobb lószemü szilva, minden évben terem és a mi legfőbb olyan egészséges gyümölcs, hogy élve- vezete nem árt meg, mint a lószemüé, melytől hideglelést kap az ember. A burdett angelina nevű is minden évben terem; augusztus közepén érik és minden szilvá­nál jobb. Fölséges muskotályos ize miatt el lehet nevezni a szilvák királyának. A zöld ringlót min­denki ismeri. Azt hiszem nem kell ajánlani. Az althann ringló épen olyan jó befőzni, mint a zöld ringló. Érett korában pedig kis billiard S°lyó | nagyságú, szép pirosas szinü és rendkivül édességü gyümölcse miatt a legkedvenczebb gyü­mölcsösé fog válni, ha megismerik. Fája rendkivül hamar nő, minden évben szokott teremni és asza­lásra, valamint lekvár főzésre egyaránt használható. Nálunk úgy fájának tenyésztésére, mint termő képességére és gyümölcseinek mindenféle képen használhatóságára nézve minden szilvánál előbb való. 4 beszterczeinél azért, mert ez nem minden évben terem. Összegezve tehát az egyes gyümölcs­nemeket és fajokat, melyeket Gyula városában és vidékén tenyészthetőknek találtam, ezek lenné­nek azok. Először alma: asztrakáni fehér, asztrakáni piros, szent-iváni édes, szent-iváni borízű, Sándor czár, piros kalvil, nyári jeges, londoni pepin, Mihályfi pepin, rózsa pepin, orleansi renet, pusztai eárga, lányka alma. Másodszor körte : árpával érő, zöld Magdolna, júliusi esperes, Dentler vaj-körtéje, gyöngy körte, kis Margit, Kálmán körte, Vilmos körte, császár körte, bosk kobak, Napoleon vaj-körte, Liegel vaj-’ ■körte, Diel vaj-körte, őszi kolmár, téli kolmár priou tournayi téli, téli esperes. Ha rmidszor kajszin: nagy-szombati, naneyi ég egy itten nálam magról kelt kitűnőség, melyet gyulai kajszinnak neveztem és a mely augusztusban érik, befőttnek és lekvárnak minden kajszin között a legjobb gyümölcsöt adja; rendkivül termékeny és minden évben terem, úgy hogy ritka év, a mikor nem nagy termés van rajta. Negyedszer cseresznye: májusi korai, germers- dorfi, mükkebergi, baltavári. Ötödször meggy: nagy-kőrösi, más néven üveg megy. A többi mind semmivé törpül e mellet, tehát azokat meg sem említem. Hatodszor szilva: beszterczei, nagy besztercze;, olasz kék, zöld ringló, althann ringló, burdett angelina, montfort, Englebent herczeg. Ez utóbbi versenyez a montfort tál jóságra nézve, nagyságra nézve pedig meghaladja Hetedszer birs. A Gyulán közönséges nagy, melynek nevét kikutatni nem lehet, de fölösle­ges is. Nem nagy sokasága az egyes gyümölcs ne­meknek és fajoknak ez a sorozat, de fáradságos és szorgalmas megfigyelésnek a következménye, melyet közel három évtized óta folytatok. Domonkos János. Budapesti őszi gyümölcskiállitás. Már említettük egy Ízben, hogy az Országos Magyar Kertészeti Egyesület ez évi ősszel gyümölcs — és általános kertészeti kiállítás tartását határozta el és e tárgyban a földmivolésügyi m. kir. minisz­ter támogatását kérte. Miután Darányi miniszter a kiállítás támoga­tását kilátásba helyezte — az egyesület kiállítási bizottsága Emich Gusztáv elnöklete alatt ülést tartott, melyben a programm véglegesen megálla- pittatott' E szerint a kiállítás f. é. október 9—16-ig fog tartatni a Városligetben, a mezőgazdasági muzeum (Vajda hunyadi várépület) helyiségeiben. A kiállítás súlypontja a gyümölcs és szőlőre van ugyan fektetve, de kifognak állíttatni konyha­kerti termények, virágok, virágkötési és díszítési munkák; végül pedig a gyümölcsfeldolgozására és értékesítésére szolgáló gépek és eszközök is. Ezen utóbbi gépek kiállítása nemzetközi lesz, mig a többi tárgyak kiállításában csak magyar- országi termelők vehetnek reszt. Ezen kiállítás czélja : a poinologiai ismeretek gyakorlati terjesztése, továbbá a kertészeti érde­keltség ébrentartása; másrészt alkalmat fog ezen kiállítás szolgáltatni arra is, hogy úgy a fővárosi fogyasztó közönség, mint a meghívott külföldi keres­kedők is a termelőktől közvetlenül szerezhessék be téli szükségleteiket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom