Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-08-28 / 35. szám
kerültebbnek mondható. A díszes közönség soraiban mely a nagyteremnek minden helyét betöltötte, közéletünknek több számottevő egyénisége is látható volt. A nagy vonzerőt kétségtelenül a rendkívül változatos és szép műsor képezte, melynek összeállításáért és az estély ügyes rendezéséért a kör agilis igazgatóját, Singer Mihályt illeti a dicséret. A műsor „Hunyady László“ czitnü nyitánnyal kezdő dött, a mit Domonkos Erzsiké urhölgy és Csiszár Sándor ur adtak elő zongorán ügyes teknikával. — Utána Domonkos János ur 1 Világ vége'í czimű felolvasása következett mely szintén tetszést keltett. Az est piece de reinstanecát „Petőfi a Hortobágyon“ czimű melodráma képezte, a melyet Papp Endre ur szavalt és zongorán Csiszár Sándor ur, czimbalinon Havcrda Perencz ur és hegedűn Kocsis Atilla ur kisértek. — Az előadást frenetikus taps követte és megesett a szavaltatok történetében ritka sőt tán páratlan azon eset, hogy: azt a közönség meg is ismételtette. Rácz Mariska kisasszony adta ezután elő rendkívül élvezhetőén nagy természetességgel „Izé kisasszony“ czimű vig monológot, majd klaverda Ferencz és Csiszár Sándor urak adtak elő nagy virtouzitással hegedűn és zongorán népdalokat, a változatos műsor X urnák „Ilyesmi is történhetik“ czimű vig monológjával ért véget, mely a közönségét állandó derültségben tartotta. Ezután tánczra perdült a fiatalság és a legjobb kedvvel roggolig mulatott. Természetes az hogy a fényes szellemű sikerrel az anyagi siker íb karöltve járt. A megjelent hölgyek közül feljegyeznünk sikerült a következőket: Dr. Kovács Károlyné, Nóránt Istvánná, Glatz Jánosnó, Singer Mihályné, Domonkos Jánosné, Frailer Istvánná, özv. Rácz-Jánosné, Kovács ímrénó, Murvai Istvánná és Ferenczné, Csiszár Sámuelné, Lendvay Mátyásné, Becker Györgyéé, Bakó Jakabné, Szemeti Imréné, Varga Károlyné, Papp Gáborné, Tar Istvánná, Varga Lajosné, Puskás Andrásné, Fejér Kálmánná, Bleier Mártonná, Tóth Jánosné, Tar Gyuláné, Inzelt Edóné, Gubicza Károlyné, Brauyik Ignáczné, Aszta los Károlyné, Fábián Ferenczné, Tar Józsefné. Nagy Ferenczné és Csirke Mátyásné asszonyok. Frailer Erzsiké, Ilonka, és Giza, Szemeti Rozika, Becker Nellike, Varga nővérek. Kovács Janka, Sál Margitka, Rácz Erzsiké és Mariska, Varga Irmuska, Czebe Erzsiké, (Mező-Túr). Nóránt Vilmuska, Domonkos Erzsiké, Kirchner Berta, Kallós Lila, Csirke Irmuska, Glatz Erzsiké, Murvai Zsuzsika és Juliska, Szilágyi nővérek, Lendvay Margitka, Bakó Anuska, Tar Irma, Tarnay Mariska, Kocsis Ton- csika, Bállá Rozika, Fábián Juliska, Mariska és Erzsiké, Tar Mariska, Tar Mariska és Zsuzsika. A négyeseket 40 pár tánczolta. Az összes bevétel 72 frt melyből 4 írt fel ül fizetés volt. Kiadás 41 frt 90 kr. tiszta jövedelem maradt 30 frt 10 kr. Halálozások. A vármegye hivatalnoki karának egy régi tagja hunyt el e hó 19-én Osváth Andor várm. nyugalm. iktató személyében. Temetése e hó 21 én nagy részvét mellett ment végbe, | hol az elhunyt tiszttársai is testületileg jelentek meg és koszorút helyeztek a ravatalra. A gyászoló család a halálesetről a következő jelentést adta ki : Özv. Osváth Andorné szül. Hugyecz Ilka a saját és gyermekei: Aranka, Gizella, Vilma és Pál, valamint az elhunyt unokaöcscse, Petrovszky Károly neje és gyermekei, Petrovszky Ferencz, Osváth Irma Osváth József, Osváth Alajos, Osváth Mária férj. Birtalan Sándorné, Osváth Katalin férj. Zsíros Barnáné és Osváth Terézia, továbbá számos rokonok és jóbarátok nevében fájdalomtelt szívvel tudatja a felejthetetlen férj, atya,- nagybátya, rokon és jó barátnak Osváth Andor vármegyei nyugalm. iktatónak f. évi augusztus hó 19-én este 8 órakor életének 65 ik, boldog házasságának 29-ik évében, súlyos szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi maradványai f. hó 21-én fognak a róm kath egyház szertartása szerint a „Szent kereszt“ temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat, lelke üdvéért f. hó 22-én reggel 7 órakor a róm. kath. nagytemplomban fog az egek Urának bemutattatok Gyula, 1898. augusztus hó 10. Áldás és béke hamvaira! — A szerető szülőket, testvéreket és rokonokat mély gyászba borította az a haláleset, melyről a követ kező gyászjelentés értesít: Kóler István és neje Minich Karolin a saját valamint kiskorú gyermekeik István, János, Endre ; nagyszüleik Turzó Andor és neje P. Nagy Erzsébet, valamint' számos rokon nevében is fájdalomtól mélyen lesújtva tudatják kis fiuk, unokájuk illetve testvérüknek Kéler Lacziká- nak f. év és hó 21-én reggeli egynegyed 9 órakor, élte 10-ik évében hosszas és súlyos szenvedés után történt gyászos elhunytát. Az örökké valóság lényébe visszatért kis halott hült tetemei f. .hó 22 én d. u. 5 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartásai szerint a helybeli református temetőben örök nyugalomra tétetni. Kelt Gyulán, 1898. augusztus hó 21. Béke poraira ! A vármegyei tisztviselők mozgalma. Győrvár megye tisztviselői egy országos mozgalmat indítottak, hogy a mostohán javadalmazott vármegyei tisztviselők helyzetének javítását a kormánytól. kieszközöljék. Több vármegye tisztikara foglalkozott már e kérdéssel és a kivitel tekintetében különböző javaslataikat. Bókésvártnegye tisztikarához is meg- küldöttók. Vármegyénk tisztviselői e hó 24-én dr. Bodoky Zoltán főjegyző elnöklete alatt ez ügyben értekezletre gyűltek össze, amelyen saját ügyüknek beható tárgyalása után a Hontvármegye részéről felvetett javaslathoz járultak hozzá, hogy t. i. a székes fővárosban a tisztviseli k küldöttei országos értekezletet tartsanak, azok állapítsák meg egy feliratban a tisztviselői kar kívánságait akként, hogy a fizetések az egész ország területén egyöntetűen rendeztessenek. Az értekezletre vármegyénk tisztikara dr. Fábry Sándor alispánt és Oláh György tiszti főügyészt küldötto ki saját kebeléből. Óhajtandó volna, hogy ezen általános mozgalom végre eredménynyel járjon és a fizetések a tisztviselők és a közigazgatás nagy előnyére is megfelelően ren- deztessenek. A gyulai újvárosi olvasókör uj könyvtára szeptember hó l-ső napján fog az egyleti tagok használatának átadatni, mit is az egyleti tagok tudomására hoz az egylet igazgatósága. Esküvő Diószeghy János törekvő fiatal iparos f. hó 22-ón esküdött örök hűséget a helybeli református templomban Czégényi Jolánkának, Czégényi Zsigmond polgártársunk szeretetre méltó leányának. — Tartós boldogságot! Országos tornaverseny Csabán. A békés csabai torna-egylet, amely a testedző sportok üzósén kívül elismerésre méltón fáradozik a község társadalmi életének felélónkitésén, ez idén tölti be fennállásának 10 ik évét, a minek emlékére országos torna, athletikai és kerékpár versenyt rendez szeptember 11-ón. A verseny igen érdekesnek Ígérkezik, amennyiben a programúiban összesen 14 számmal szerepelnek külömböző távolságú kerékpár verseny, közöttük a délelőtt megvívandó 60 kilométeres országúti verseny, szertornázás, futás, ugrás, sulydo- bás, diszkoszvetós, súlyemelés, stb. Az országúti kerékpár verseny reggel 6 órakor kezdődik, a prog ramm többi versenyét pedig a külön berendezendő versenytéren délután fogják megvívni. A versenyek re nevezni lehet szeptember 9-ig Maros György egyleti titkárnál. A tevékeny egylet jubiláns ünnepélye páratlan sikerűnek Ígérkezik, amennyiben az ország minden részéből fognak athlótáink a versenyeken részt venni és a közönséget is az egész vármegyéből Csabára fogja vonzani a szép látvá nyosság. A versenyek után a Széchenyi-ligetben zártkörű tánczvigalinat rendez az egylet. A hódmezővásárhelyi tornaverseny látogatottságára és a nevezések számára tekintettel igen szé pen sikerült. A versenyeken vármegyénk több tor násza is részt vett s különösen a csabai torna egylet volt több taggal képviselve, amelynek egyik tagja Donner Kornél az összesített szertornázás ban az első dijat Hódmezővásárhely város ezüst serle gét és díszített ezüst érmét nyerte. A csabai tornászoknak a versenyeken jelen voltak közül többen megígérték a csabai versenyeken való részvételüket. A vármegyei földmives-iskola nyári tanfolyamán időző néptanítók a múlt héten tanáraik vezetése alatt megtekintették a csabai gőztéglagyárat, melynek modern technikája ős általában a telep rendezett volta dicséretre méltó vezetésről tanúskodik. A tanulságos szemle után a gyártelep igazgatói látták szívesen vendégszerető családuknál a kiránduló tanítókat. Jamina névváltoztatása. B.-Csaba községnek külvárosát képezi a népes Jamiua, amelynek lakosai körében dicséretre méltó mozgalom indult meg a városrész nevének megmagyarositása iránt. A mozgalom, melynek élén az értelmiség és az ottani olvasókör áll, odairányul, hogy a városrész Jamina helyett Csaba külső községe nevet kapjon. A mozgalom sikerében nincs mit kételkednünk s azért előre is örvendünk idegen ajkú lakossággal biró községeink hazafiasságának ezen megnyilatkozásán. A csaba-apáczai vasút végállomása. Amint csabai levelezőnk Írja, az éptendő gazdasági vasútnak mindenesetre Csabán lesz a végállomása és pedig a közraktár közelében. A vasút egyszerű metszéssel fog az államvasutak pályatestén elkanyarodni. Közigazgatási bejárás Csabán. A múlt héten volt az államvasutak csabai állomásától a csabai közraktárhoz vezető vasúti ut közigazgatási bejárása dr. Bodoky Zoltán vármegyei főjegyző elnöklete mellett ‘Csaba képviseletében Korossy László lőjegyző volt jelen A pálya átadatott a forgalomnak. Tűz. E l)ó 18-án d. u. 2 órakor a Benedeki majorban-leégett hat sertésól. Az ólakban odaégett négy darab tyuk és két darab malacz Az összes kár körülbelül 50 frt Az ólak biztosítva voltak. Eljegyzés. Dr. Deák Zsigmond kétegyházi községi orvos és m kir. államvasuti pályaorvos folyó hó 20-án jegyezte el Hevesen Meister Ede ottani földbirtokos kedves és bájos leányát Annát. Orvosok gyűlése. A vármegyebeli orvosokat a következő meghívóban hivja össze a vármegye tiszti főorvosa évi rendes közgyűlésük megtartására. Az „Orsz. orvosi szövetség, Békésvárm. fiók szövetsége" 1898. évi aug. hó 30-án d u. 3 órakor Csabán a városháza nagytermében rendes évi közgyűlését tartja, melyre t. czimet tisztelettel meghivom. Tárgysorozat: 1. Alapszabályok módosítására kiküldött bizottság jelentése. 2. Könyvtárnok választás. 3. Esetleges indítványok. Gyulán, 1898. aug. hó 24. Dr. Zöldy János elnök. Elgázolta a vonat. Gyomai levelezőnk írja, hogy Bosnyák György gyomai cseléd fiút a vonat elgázolta s felső jobb czombját eltörte. A szerencsétlenül járt legényt otthon ápolják s remélik, hogy életben marad. A mezöberényi úri ifjúság folyó hó 25-én a szabadban fényesen sikerült nyári tánczvigalmat rendezett. Jelen voltak : Asszonyok : Bertóthy Gusz távné, Barna Jánosné, Bleier Hermanné, Gazsó Pálné, Grünwald Zsigmondné, Horváth Jánosné, ifj. Jeszenszky Károlyné, Dr. Jeszenszky Pálné, Kemény Károlyné, Kollár Jánosnó, id. Kemény Pálné, Klein Farkasné, Pilcz Mártonná és ötéin Jánosné. Leányok: Bertóthy nővérek. Barna Zsuzsika, Bleuer Ilonka, Dús Erzsiké, Horváth nővérek, Hoffer Olga, Kemény nővérek. Kemény Miczike. Kollár Klárika, Klein nővérek, Pilcz nővérek és Stein Ida. Műkedvelői szini és zene előadást rendezett Mezőberényben augusztus 14-én a felsőbb tanuló ifjúság, mely kiválóan sikerült. A jelen volt nagy- közönség tapsaival és elimerósével adózott Piltz Emma, L:ska Etelka és Bleuer Ilonka ügye- czim bal omjáté kának, valamint Csepregi Ferencz „A kitűnő vendég" czimű vigjátéka összes szerep lőinek, kik közül különösen Liska Etelka, Nagy Giza, Wolf József, Braun Gyula, Stein János és Renner Márton tűntek ki ügyes játékukkal. A darab összevágó előadása Buday Alajos rendezői talentumát dicsérte A közel 100 frtot tevő jövedelem fele része a községi polgári iskola czéljaira, fele része uj díszletek beszerzésére fordittatott. Dobozon az ottani in teli igen czin igen sikerült műkedvelői előadást rendezett vasárnap délután az uradalmi üvegházban. Előadták az „Ajánlott levél“ vígjátékot, melyben Domoszlay Zseni, Góllner Etta, továbbá Széli János és Balogh Dénes működtek közre kiváló tetszést keltve. Aztán előadta Kéry Jolán Illosvay monológját a „Férjhez menjek-e?“, melyhez közvetetlen, nagy színpadi otthonosságot feltüntető ügyes előadása valóban feltűnést keltett. Azután újra egy kis vígjáték következett, melyben résztvettek: Domoszlay Olga és Szeréna, továbbá Széli Imre és Széli János. Záradékul és úgyszólván műsoron kívül Foyt Ernő bemutatta a Trilby angol színműből Svengáli zárjelenetét, ami szintén nagy hatást tett a közönségre. Ezután táncz következett, melyben résztvettek: Gécs Jolán, Fábry Margitka, Félix Erzsiké, Lavatka Ilona, Domoszlay Olga, Szeréna és Zseni, Kéry Jolán, Göllner Etta, Ecsedi Vilma, Bartók Elza (Pozsony). Továbbá VidovBzky Lászlóné, Domoszlay Józsefné, dr. Godán Ferenczné, Roszipal Józsefné, Grünner Antálnó, Göllner Bóláné (Kolozsvár), Széli Sándorné. Halálozás Kolozsi Mihály mezöberényi keres kedő, a polgári kör elnöke, folyó hó 24-én 59 éves korában váratlanul elhalt. A megboldogultnak földi maradványa f. hó 26 án d. u. 3 órakor tétettek az ev. ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra. Öngyilkos iparos. Mező-Be fényben Krulich Lajos magyar szabó folyó hó 13-án agyonlőtte magát. A szerencsétlen iparos kilencz év óta gyó- gyithatlan betegségben szenvedett. Halálát özvogye P öt kiskorú gyermeke siratja. Lopás. Masztus Lajos, a körös-tarcsai hid építésénél alkalmazott vasmunkás, munkafelügyelőjének ezüst óráját ellopva megszökött. Azonban nem messze mehetett zsákmányával, mert a mezöberényi rendőrség letartóztatta és átadta a bíróságnak. A szeghalmi közjegyzői állásért az aradi köz jegyzői kamarához összesen huszonhat pályázó adta be kérvéuyét. A kamara választmánya ma tartja meg jelölő ülését és a kinevezés is legközelebb meg fog történni, hogy az uj közjegyző október l ón megkezdhesse működését. A pályázók között van egy közjegyző, 15 közjegyző helyettes, két albiró és 8 ügyvéd. Puszta-Szent-Tornya község felosztása képezi most az orosházi járás községei gondjának egyik legfontosabb tárgyát, A szét darabolandó község határából ugyanis a körülfokvő községek mindegyike lehetőleg nagy területet óhajtana kapni. A nyerendő határrészszel azonban bizonyos kötelezettség is jár, a mennyiben a község elbocsátandó jegyzőjét kárpótolni kell. Kuczkay Zoltán puszta szent tornyai jegyző 20,000 forint végkielégítést kér. Az ügy szóba került Orosháza község képviselő testületé nek múlt heti ülésében is, a moly mellőzve azon indítványt, hogy Kuczkay egy Orosházán rendszeresítendő uj jegyzői állásra hivassék meg, elhatározta, hogymeki minden 1000 hold föld után, mely Orosházához csatoltatik, 500 forintot ad végkielé gitésül. Gyermekjátékból halál. Sós Sándor szecsői béres hasonnevű három éves fia több apró gyermek társaságában játszadozott és játék közben meg éhezvén, anyja az egész gyermek sereget dinynyé" vei vendégelte meg. A gyermekek egyik társa a 10 éves Cser Eszter tudatlanságból nadragulya magot hintett a dinnyékre. A nagyobb gyermekek leszórták a kéretlen ajándékot, azonban a kis Sós Sándor gyanútlanul megette a veszedelmes magvakat. Csakhamar rosszul lett és mire a községi orvost kivítték állapota már megmenthetetlenné vált. Elhalálozásáról az elöljáróság jelentést tett a szeghalmi játásbiróságnak, a honnan Bajor Antal kir. albiró ment ki az orvos-törvényszéai vizsgálat vezetésére, a melynek során megállapittatott, hogy a halált tényleg nadragulya mérgezés okozta. A vizsgálat arra is kiterjeszkedik, nem forog-e fenn a szülők részéről gondatlanság. A fürdés halottal. A Körös minden nyáron megkívánja a maga bizonyos számú áldozatát. Újabban ismét három egyén lelte vizében halálát. Ezek Szőke Istvánná és Stefán Magdolna mező-berényi és Tímár Máté 20 éves endrődi lakosok, kiket mindhármukat fürdés közben ragadott magával az ár. Vallásos ÖrjÖngÖ. Kerekes Imre szeghalmi legény mindig kerülte a magához való embertársaságot és csak istenes dolgokkal foglalkozott. Utóbbi időben oly mohón olvasott összevissza mindenféle vallási könyveket, hogy túlfeszített elméje megháborodott és elébb búskomorrá lett, majd dühöngeni kezdett. Bevitték a kórházba, azonban onnan meg szökött s egy darabig a szántóföldeken futkározott, majd nénje lakására ment, ahol ismét megfogták és a kórházban erősebb őrizet alá vették. A bélmegyeri birtok bérbeadása czéljából augusztus 16 án megtartott árverés nem vezetett eredményre, aminek oka abban keresendő, bogy terhes feltételek mellett a közönség idegenkedett a bérlettől. A községi képviselő-testület folyó hó 16-án tartott közgyűlésén e leltételeket a lakosság kívánságához képest enyhítette. Az uj árverés augusztus hó 30. és 31-ik napjain fog megtartatni, s most már hihetőleg kedvezőbb eredménynyel, mint első alkalommal. Zászlószentélós Békésen. A Békéd Ipartestü- let 1898. é. szept. hó 18 án Nagyraéltóságu gróf Wenckheim Frigyesné gróf Wencirheim Krisztina úrnő mint zászlóanya magas védnöksége alatt nagyszabású és díszes zászlószentelési ünuepélyt rendez, melyre az ipartestület tisztikara már szétküdötte a meghívókat. Az ünnepély sorrendje. Délelőtt: 1 Ébresztő a helybeli első zenekar által. 2. Reggel fél 8 órakor gyülekezés az ipartestület házában 3. 8 órakor diszfelvonulás koszorús lányok és vőfélyek kel zenekar kiséreto mellett, bevont zászlóval tisztelgés a zászlóanyánál. 4. Fél 9 órakor bevonulás a róm kath templomba. 5. 9 órakor ünnepélyes szent-mise, a zászló fölszentelése, alkalmi beszéd és a zászlószeg beverése. Nagyságos főtiszteleudő Kny Antal esperes-plébános ur által. 6. Isteni tisztelet után kibontott Zászlóval visszatérés az ipar testületi házhoz. Délután : 7. 2 órakor gyülekezés az ipartestület házánál. 8 Fél 3 órakor a vidéki vendégek fogadtatása a vasúti állomásnál. 9. 3 órakor zászlóval, zeneszó mellett, kivonulás a csol- nakázó pavilion előtti séta-térre. 10. Fél 4 órakor a zászlószeg beverésénok ünnepsége. Ennek sorrendje: a. az ünnepélyt megnyitja a b.-csabai iparos „Daloskor“ a „Hymnus“ eléneklósévél. b. elnöki megnyitó beszéd, o. ünnepi beszédet tartanak : Főtisztelendő Popovits Elek gör. kel. lelkész ur és Tiszteletes Nagy Lajos ev. ref. s. lelkész ur. d. „A szeretet Hymnusa“ Goll J alkalmi darabját előadja a „Dalos-kör“, e. zászlószegek beverése a megálla pitott sorrend szerint, f. az ünnnepélyt berekeszti a „Dalos-kör“ a „Szózaf-tal g elnöki zárszó. 11. Este 8 órakor zártkörű tánczmulatság a városi bér- ház villannyal világított dísztermében, melyre belépti dij személyenként 1 korona. Irodalom. Azé rovatban közlött müvek kaphatók DO BAY JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden bélés külföldi lapokra előfizetések is elfogadtatnak. Költemények és prózák. A gyulai ev. ref. egy ház aranytollu lelkésze, a kinek egy költeményes könyve méltó tetszéssel fogadtatott az irodalmi piaczon, ismét két művet ad ki s erre a következő felhivással figyelmezteti az olvasó közönséget: Huszonhárom év óta forgolódom az irodalom mezején. Ez idő alatt versek, tárcsák, vezérczikkek, imák, egyházi és alkalmi beszédek jelentek meg tőlem önálló kiadásban is. de főleg napi, heti és havi lapok és szakfolyóiratok hasábjain. A múlt évben jelent meg tőlem egy kötet költemény „Versek“ czimen. Most arra határoztam magamat, hogy a még kiadatlan verseim közül 120-at összeválogatva egy kötetben „Költemények“ czimen ; prózai dolgozataimból pedig egy más kötetet „Prózák“ czimen bocsássák a nyilvánosság elé. Jelzett munkáim Gyulán Dobay János könyvkereskedő és nyomdásznál fognak megjelenni két kötetben. A „Költemények“ terjedelme 14—15 nyomtatott iv, a „Prózák“-é pedig 18—20 nyomtatott iv leend. Az előfizetési ár a „Költeményekére 1 forint, a „Prózákéra 2 forint. Megrendelések és előfizetési pénzek Dobay János czi- rnére Gyulára (Békésmegye) küldendők. Gyula, 1898 augusztus 25-én. Tisztelettel Dombi Lajos, ev. ref. lelkész, egyházmegyei tanácsbiró. Egy köny, egy iposoly. ízléses kiállítású könyv jelent meg legújabban a Dobay János könyvkiadó lezég kiadásában. A könyv belső tartalma teljesen megfelel az Ízléses kiállításnak. Egy fiatal poéta első müve, a mely a nyilvánosság előtt megjelen. A könyvben levő versek telve igazi érzéssel, igazi hangulattal. A szerzője lapunk belső dolgozó társa, a Piros alma nóta népszerű szerzője Gyóji Dezső. A könyv ára 1 frt. Mai tárcza rovatunkban mutatványt közlünk a csinos versekből. IKIÖ Z gra-Z d-SLS á,gTVárosi faiskolánkról és amerikai szőlő- telepünkről, továbbá a nálunk tenyésztendő gyümölcs fajokról. (Folytatás) A tavaszszal ültetett amerikai vad szőlőtelepről még most csak azt jelezhetem, hogy az ültetmény nagyon szépen fakadt, úgy, hogy alig szorul pótlásra. Az 1899. év őszén már nehány ezer oltás alá való sima vesszővel szo gálhat ez a telep, de első sorban önmagát kell nagyobbitania. A közönség csak a jövő század első évében kaphat itt nehány ezer vesszőt. Milyen késedelem rohamosan pusztuló szőlőinkkel szemben! No de vigasztalódjunk! Itt van a Steigerwald-Mult társaság, kiknek telepéről az újra alakítani akarók beszerezhetik a már kész ültetni való oltott szőlőt. Nem mulaszthatom el azonban a társaságot arra kérni, hogy a fajokra nézve legyen elővigyázó és hallgassa meg tanácsomat, mely abban áll, hogy a mustos fehér nevű fajt küszöböljék ki telepükről és vegyék fel helyette a szlankamenkát és szilváni- zöldet, mert ba csökönyösen ragaszkodnak az általok rosszul választott fajhoz, nagy kárt okoznak a közönségnek és örökös szemrehányást nyernek a magok részére hála helyett, hogy e vidék szőlőinek újra alakítására nézve befolytak. Legyenek szívesek meggondolni, hogy ez nagyon is lelkiismeretes dolog, annyira lelkiismeretes, hogy az üzérkedésnek, jobban mondva az ebből nyerhető anyagi haszonnak az erkölcsi haszon mellett el kell tör- pülnie. Különben a társa ág még más haszonnal is kedveskedik Gyula városának a telepítésre kész szőlő-tők eladása mellett. Ugyanis szakértő szőlő- kezelőjök Puskás József ur megválik tőlök és itten telepszik le. Ez által teljesedik a közönség óhaja, hogy egy szakértő telepítővel és munkás felügyelővel rendelkezzék. Amint tudom ő vállalkozik a telepítés mindennemű munkájára és bizonyos összegért egészen kész szőlőt ad a tulajdonosnak át Annál inkább is bátorkodom a közönség figyelmét ő iránta felhivni, mert a fent nevezett társaság telepén szakértelme mindenfelől elösugárzik. Már egy Ízben jeleztem, hogy Gyula városának egy hegy-községet kell alakítania, vagy a szőlő-tulajdonosokuak kell ilyen községgé alakul- niok. Ezen községnek azután első és legfontosabb teendője az lenne, hogy az újra alakítandó szőlőkben termesztendő fajokat határozná meg és egyébként is szükséges teendőkre nézve szabályokat alkotna, olyan szabályokat, melyeknek áthágóit érzékeny pénzbüntetéssel sújthatná. Csak ilyen szabályok alkotása és kötelezővé tétele mellett lehetséges a város szőlő termelésének egyöntetű megújítása. Az egyöntetűség pedig szükséges úgy a csemege szőlőkereskedés, mint az értékesíthető bortermelés czéljából. Egyöntetűség nélkül rendszertelen össze-vissza- ság fog uralkodni és megesik, hogy két mesgyés szőlő-tulajdonos bora közt olyan különbség lesz, hogy egyáltalán ki sem mondható. Az ilyen rendszertelenség pedig nem csak az egyes tulajdonos kára lesz, hanem a hegy-vidéké is, az összes lakosságé is, mert egyforma árut nem tud ismét nagy tömegben a piaczra vinni, a kevés áru pedig elkallódik anyagi és erkölcsi haszon nélkül. Bátorkodom tehát még egyszer a város elöljáróságának figyelmét a hegy-község megalakítására fölhívni és kérni, hogy ezt szakértők meghallgatása és tanácsa után minél előbb mogalakitani szíveskedjék. ; Ezek után bátorkodom a faiskolában tenyésztendő és elterjesztendő gyümölcs fajokra nézve egykét megjegyzésemet elmondani. Először a gyümölcs nemeket veszem elő, azután a fajokat. _ j Az alma termesztése nem e vidékre való, ahol a légköri változások tulságba csapnak és ahol az alma fának annyi ezer és ezerféle állati ellensége van, hogy valóban rovartani tudósnak kell a termelőnek lenni, ha megakarja fáit és azok gyümölcsét menteni. A légköri változások tulságba csapongása miatt a legtélibb fajok is megérnek augusztusban és ennek következtében sem zamatu- kat nem fejlesztik ki, sem el nem állanak. Hüsebb és egyforma időjárású vidékek ugyanazon fajú almáival nagyságban, Ízben és elállási képességben a mi almáink nem is hasonlíthatók össze. Hogy példát mondjak, csak a téli angol arany-szamént vegyük szemügyre. Ez nálunk augusztusban megérik és nagy vigyázattal tartható el belőle egy tizedrész újévig, mig a valódi természete pedig az, hogy újév után kezd állásában érni és márcziusig
