Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-20 / 34. szám

gyalt jóságul édes anya, nagyanya, testvér, anyós és sógornőnek özv. Papp Imréné szül. Tóth Ágnesnek folyó hó 18-án esti 9 és fél órakor, élte 60 ik évé­ben váratlanul történt gyászos elhunytét. A meg­boldogult halott földi maradványai folyó hó 20-«u d. u. 4 órakor fognak Kohlniann János ur házától az ev. ref. egyház szertartása szerint a németvárosi Szent-József temetőbe örök nyugalomra tétetni Mely végtisztességtételre az elhunytnak rokonai, barátnői-és ismerősei tisztelettel meghivatnak. Gyula, 1898. augusztus 19 én. Papp Irma, Papp Gyula, Papp Róza, Papp Juliska, Papp Sándor gyermekei. Tóth Perencz, özv. Juhász Lajosné, Lengyel Ká­roly né testvérek Alcser Anna menye. Tóth Fe- renczné, Szőke Róza sógornője. Kohlmann János, Jancsó Béla vejei. Kohlraann Ernő, Kohlmann Irma, Kohlmann Ella, Kohlmann Imre, Kohlmann Jolán, Kohlmann Jancsi, Henger Géza, Henger Ilona, Hen­ger Margit, Henger Károly, Tóth Rózsi, Tóth Józsi, Tóth Sándor. Jancsó Margit, Jancsó Bóla unokái. Áldás emlékére. Pályázat bírósági aljegyzői állásra. A békési kir. járásbíróságnál kinevezés folytán megüresedett és évi 600 frt fizetés és 150 frt lákpénz élvezeté­vel egybekapcsolt egy ajegyzői állásra hirdet a gyulai kir. törvényszék elnöke pályázatot. Pályá­zatok a hirdetménynek a hivatalos lapban harmad­szor történt közlésétől számított, két hét alatt adandók be az előirt módon a törvényszék elnökéhez. Eljegyzés. Herkély János k.-ladányi uradalmi tiszttartó szép és müveit leányát Arankát eljegyezte ifj. Kalandra Antal büd-szent-mihályi uradalmi intéző, tart. huszárhadnagy. Gyilkos vonat. Kétegyháza vasúti állomáson a múlt pénteken este 9 és 10 óra között egy teher- vonatot állított össze egy mozdony. Paksi Ferencz aradi vonatvezető, ki egy waggon mögött állott, nem vette észre a feléje közeledő mozdonyt, mely a két „puffer” közé szorította őt. A szerencsétlen ember, kinek mellkasa egészen összehorpadt, szőr nyet halt. Letartóztatás Múlt számunkban megírtuk, hogy a Csabáról eltűnt közgyám Omaszta Elemér országosan leendő körözését is elrendelték. Omasz- tát, aki a hitelezőinek hagyott szomorú emlék mel­lett birói zártörést is követett el az által, hogy bi- róilag lefoglalt ingóságait eladta, felhívás folytán a budapesti rendőrség letartóztatta és a csabai járás­bírósághoz kisértette. Omaszta a letartóztatás ellen felebbezést jelentett be, a minek a gyulai kir. tör­vényszék helyt adott s igy őt rövid szabadságvesz tés után szabadon bocsátották. Lelketlen anya. A napokban Szent-Andráson Tóth Jánosné bábaasszonyhoz egy ismeretlen asz- szony állított be | hetes kis gyermekével és kérte a bábaasssonyt, hogy ajánlja be őt valahova daj­kának. Beszélgetés közben a kis gyermek sírni kezdett, mire az asszony azon ürügy alatt, hogy gyermekének a gyógyszertárból valami csillapító szert hoz, eltávozott. A bábaasszony a hátrahagyott kis gyermekkel várta az anyát, de hiába, mert az eltűnt és kilétét és holtartózkodását kitudni nem sikerült. Békés-Csaba község képviselőtestülete kedden délelőtt közgyűlést tartott, melyen több apró folyó ügy elintézésén kívül az alföldi első gazdasági vasút igazgatóságába Haan Béla ügyvédet választották meg, a dohánykisérleti állomáshoz 150,000 darab téglát és 250 köbméter homokot utalványoztak ; a katonai parancsnokság megkeresésére a képviselő- testület hajlandónak nyilatkozott katonai barakkok építésére és ez irányban az előmunkálatokat elren­delte. A magánóvodák községi segélyét évi 400 írtról 600 írtra emelték fel és a felállítandó köz- ségileg sogélyezett magánóvoda felállitási jogát 4 pályázó közül egyhangúlag Petrovszky Ilona óvó­nőnek adományozták. A képviselőtestület felhatal­mazást adott az elöljáróságnak, hogy a villanyvilá­gítás bevezetése czéljából a szükséges tárgyalásokba bocsátkozzék és az előmunkálatokat foganatosít­hassa. Megállapították végül a községi mérnök ma­gánmunkálataira vonatkozó díjszabályzatot és el határozták, hogy 34 utczát a községi pénztárak terhére befásitani fognak. Czirkusz Gyulán. Nagy Antal jól szervezett czirkusztársulata mulattatja szombat óta városunk közönségét a Kossuth-téri fedett sátorban ügyes mutatványaival. A társulatnak több igen ügyes tagja van 8 igy a közönség jól szórakozhatik az előadá­sokon, különösen az erőmüvész, a jongleur, a kigyó- ember, zenebohócz stb. produkezióin. Nagyrém erő­müvész a harczi babérokra és a kitűzött 50 korona díjra vágyókat versenybirkozásra hiván fel, napon­ként nagy érdeklődés mellett 'birkózások is tartat­nak, de még eddig nem akadt a jeles erőmüvész- nek legyőzője. A méhészeti vándortanitói kerületek beosztá­sát a földmivelésügyi minister újból állapította meg. Az uj beosztás szerint Békésvármegye egész terü­lete az V. vándortanitói kerületbe tartozik, amelynek székhelye Arad, vándortanitója pedig Forgách Lajos. Időjárásunk ellen az elmúlt héten sem lehe­tett panaszunk. A hét elején esett bőséges eső után állandóan meleg verőfényes, sőt néha kánikulai forróságú napok voltak. Különösen kedvező ez ku- koriczaterraésünkre, mely időnként jó esőket kap és utánuk szépen fejlődhetik; kukoriczában azért igen jó terméskilátásaink vannak, amelyek esetleg kárpótolni fogják némileg a gazdákat az egyéb gabo- nanemüeknél ért csalódásért. A jó meleg időben gyorsan érik a dinnye is, amelynek most van a főszezonja. A nyárelő kedvezőtlen időjárása és kü­lönösen a ragya folytín dinnyetermésünk az idén sem mondható ugyan kitűnőnek, de úgy minőség mint mennyiség tekintetében hasonlithatlanúl jobb a múlt évinél. Névmagyarosítás. Kiskorú Spitz Jenő kétegy- házi lakos vezetéknevének „Somodra való átvál­toztatását a belügyminiszter engedélyezte. Nimród hivei, hivatottak és koczavadászok egy­aránt, a hosszú tilalom alól való felszabadulás gyö­nyörén estek túl a héten. Augusztus 15-ón felsza­badult a mező és a pagony, hogy a január óta biztonságban levő vadak csendes tanyáit ezután szenvedélyes vadászok léptei, gyilkos fegyverek dörrenése verje fel. Az idei vadászévad az elője­lekből ítélve, kedvezőnek és a múlt. éveknél jobb­nak Ígérkezik, mert úgy a négylábú, mint a szár nyás vadak a kedvezőbb időjárás mellett szépen elszaporodtak. Az évad első napján a gyulai va­dásztársaság is megtartotta a bevezető vadászatot és pedig szép ’ eredménynyel, amennyiben nyúl, fáczán cs fogoly nagy számmal került terítékre. A vármegye állategészségügye a legutóbbi hi vaínlos kimutatás szerint következőleg áll. A kü­lönböző fertőző betegségek miatt az egyes közsé- gcsbun tíz alábbi számbun állanak udvarok zárlat alatt: Lépfene Szeghalom 1 udvar, Gyula-Vári 2 ud'.it^r; veszettség Csuha 1 udvar. Mező-Berény 4 udvar, Szarvas I udvar, Békés 1 udvar, Puszta- ‘vnUit-Tornya | udvar; Takonykor és bőrféreg Oros­háza 1 udvar, Puszta-Szent-Tornya 1 udvar, Szarvas I udvar, Gyula 1 udvar, Szeghalom 1 ud,var, Békés 3 udvar (járványos), Csorvás l udvar, Uj-Kigyós 1 udvar ; rühkör Csorvás 1 udvar; sertésvész Bán­falva 1 udvar, Békés 6 udvar, Csaba 10 udvar, Uj- Kigyós 3 udvar, Doboz 1 udvar, Gyula 1 udvar, Gyula-Vári | udvar, Körös-Ladány 1 udvar, Nagy- Szénás l udvar, Mező-Berény 4 udvar, Puszta- Szent-Tornya 1 udvar, Szarvas 5 udvar, Szt.-And­rás 1 udvar, Vésztő 1 udvar, Orosháza 1 udvar, Kétegyháza 1 udvar. Kerékvetök. Az állami műut szarvas—csabai 24—68 km. szakaszán szükséges 1850 drb. kerék­vetők szállításának biztosítása tárgyában f. é. augusztus hó 9 én a gyulai m. kir. államópitészeti hivatalban verseny tárgyalás volt. Ajánlatot tettek : Kun Miksa és fia (Csaba) csak a szállításra az egységárral, Lux és Löwy, (Nagyvárad) Csabára szállítva darabonkint 90 lcrral, Herskovitz Náthán (Técső) szállításra és elhelyezésre 1 frt 30 krral, csak szállításra darabonkint 90 krral, Braun és Czinczár (Gyula) a szállításra darabonkint 95 krral; Rosenz- weig Hermann (Gyula) csak a szállításra és pedig Csabára 0.5 százalék. Szarvasra 6 százalék enge­déssel, Kondorosra 5 százalék felülfizetéssel. A szer­ződés Braun és Czinczár vállalkozókkal lett meg­kötve. A RákÓCzy-tárogatÓ, ez az ősi magyar hang­szer, melyet Stowasser János cs. és kir. udvari hangszergyáros szerkesztett újra, s egyedül kapott rá szabadalmat, nagy érdeklődésre és elterjedésre talált a művelt zenekedvelők körében, mint valódi szalon,hangszer, mely különösen a mőlabús régi magyar dalok előadására alkalmas s a czimbalom mai, mint kísérővel rendkívüli kellemes összhangu hangszert képez. A Rákóczy-tárogató újabban a budapesti honvéd-zenekar s az elsőrendű czigány- zenekarok által vétetett használatba, s nagy feltű­nést és tetszést keltett a hallgató közönség min­den rétegében. Stowasser János egyáltalán kiváló minden hangszer készítésében, s úgy iskola-hegedűi mint egyéb gyártmányai, a legjobbak és legjutá- Inyosabbak. Irodalom. Az e rovatban közlött müvek kaphatók D0BAY JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden bél­és külföldi lapokra előfizetések is elfogadtatnak. Endrődy Géza, városunk rendőrkapitányának „Magyarország Rendőrsége az államosítás előtt“ czimü könyve most került ki a sajtó alól és legközelebb szét fog küldetni az előfizetőknek, Az iró, ki ren­dészeti irodalmunknak nemcsak úttörője, de orszá­gos nevű munkása is, — mint előszavában mondja — ezen monograficus munkájával kuiturhistoriai czélokat óhajt szolgálni, hogy a inunicipalis ren­dészet szembeötlő sajátosságait szervezetét és munkálkodását a rendőrség államosítása előtt az utókor részére megörökítse. Hasznos művét a Dobay nyomda szép kiállításban juttatja a közön­ség elé. A könyv ismertetésére szétküldés után még vissza térünk. Most érkezett hozzánk a Lampel R. (Wodia- uer F. és Fiai) budapesti kiadónál megjelenő nagy millennáris emlékmunkának, a Szalay-Baróti irta „Magyar nemzet történetéinek a 83-ik füzete, melylyel e becses munka utolsó kötete végéhez ért. Benne vagyunk már az 1848-as örökké emléke­zetes év eseményeiben, melyeket a szerző tö mör, erőteljes vonásokban ir le egészen a schwecháti csatáig. Külön mümellékletül e füzei V Ferdinánd arczkópét adja. A szövegiliusztrácziók a következők: Batthyány Lajos gróf. Y. Ferdinánd aláírása. Jellasich József báró. Ferencz Károly főherczeg. Az 1848-ki országgyűlés megnyitása Lamberg Ferencz gróf altábornagy. Magyar nép­felkelők. A jeles munka részletfizetésre is besze tezhető úgy a fenti kiadó-hivatalnál, mint minden hazai könyvkereskedésben, Illusztrált lapok- Egy újonnan megindult lap­nak első példányát kaptuk ma kézhez. Nem leszünk szerénytelenek, ha azt állítjuk, miként ily diszes lappéldány még nem volt a kezünkben. Ä Buda­pesten megjelenő „Illusztrált Lapok“ oly pazar diszszel, oly szakértelemmel van összeállítva, hogy az még a legnagyobb igényt, a legmesszebb menő szigorú kritikát is kiállja. De szükség is van egy ilyen lapra, hiányát már régen éreztük egy olyan szalon-lapnak, mely a mellett, hogy díszére válik bármely asztalnak, tartalma is o’yan szalonképes, hogy azt bátran ajánlhatjuk minden intelligens, müveit olvasó figyelmébe. Már pedig az „Illusztrált Lapok“ épen azt a czélt tűzte ki magának, de ezen czélját oly praktikus módou fogja megvalósitani, mely már előre is biztosítja létjogosultságát. A lap ugyanis három nyelven szorkesztetik. Magyar, fran- czia és német nyelven. Már ezen körülmény is egyik vonzó ereje az „Illusztrált Lapok“-nak s mondhat­juk, hogy már ezzel is meghódította a nagy olvasó közönséget, hiszen alig van müveit család, hol e három nyelvet ne szeretnék, ne kultiválnák. A mi pedig a lap munkatársait illeti, teljes megnyugvás­sal vagyunk az iránt, hogy a lap belső tartalma teljesen méltó lesz annak diszes kiállításához. Az ismert gárdának — alig egy-két kivétellel — min­den tagjától fog közölni érdekesnél érdekesebb dol­gokat a lap, közölve egyszersmind az írónak élet­rajzát és arczképét is, — úgy hogy e tekintetben is megnyugtathatjuk olvasóinkat. A most megjelent első példány Herkules-fürdő leírását közli, gyönyörű szép illusztrácziókkal. Hozza Magyarország nép­szerű miniszterelnökének, báró Bánffy Dezsőnek és bájos nejének, valamint Nikolics Fedor báró és csa­ládjának, úgyszintén West Ede lovagnak, a temesi agrárbank és Herkules-fürdő vezérigazgatójának szépen sikerült nrczképeit élet leírásaikkal együtt. Hoz egy igen csinos költeményt Róna Bélától a czimlapon, — melynek berendezése igazán valódi inüizlésre vall — es Zombory Gyulától egy kedves kis tárczát. Mindezeket összevetve bizton reméljük és hisszük, hogy az „Illusztrált Lapok“ be fogja tölteni azon helyet a szalonban, a melynek betöl­tésére vállalkozott. Ezen nehéz, de nemes czéljához kitartást és erőt kívánunk a lap munkatársainak és a mi részünkről — a kollegialitás legmesszebb menő pártfogását — már előre is előlegezzük. A lap szer­kesztősege Budapesten, VIII. kerület Kerepesi-ut 63. szám alatt van, előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt. — A lap főszerkesztője Laszky Albert, felelős szerkesztője Uosvay Hugó. A leg­közelebbi számban — mint értesülünk — Márkus József, Szentes Gyula, Faragó Jenő, Gerő Lajos, stb. stb. szépirodalmunk e jeleseitől jelennek meg költemények. A „Nemzeti Zenedében“ a növendékek beíra­ssa f. é. augusztus hó 30-ától bezár, szeptember hó 5-ig az intézet helyiségében (Budapest IV. Új­világ utcza 14. sz ) naponként délelőtt 9—12 óráig történik, Ezen időn túl, csakis külön igazgatói engedély alapján naponként délután 3—5 óráig. Mindkét nembeli növendékek felvétetnek az ének zongora, orgona, czimbalom, hárfa, az összes vonós — jós fúvó — hangszerek, továbbá az összhangzattani, zeneszerzési, zenetörténeti és aesthetikai tansza­kokba, a vonósnégyes — és zenekari iskolába, vala­mint az egyházi zene és lythurgiai tanszakokba. Beiratási dij 6 frt. Budapest, 1898. augusztus hó 20-án. Bartay Ede kir. tanácsos, a „Nemzeti- Zenede“ igazgatója. Uj zenemű. Rózsavölgyi és társa cs. és kir. udvari zeneműkereskedő ezég kiadásában megjelent az országszerte elterjedt: A Bihari határszélen ... és Félt az anyám a legénytől . . . czimü 2 eredeti dal, melynek szerzője Lengyel Miska az ismert zeneszerző. A füzet csinos kiállításban jelent meg, ára 60 kr. lECozgraz d.£bs ág1. Városi faiskolánkról és amerikai szölő- telepiinkről, továbbá a nálunk tenyésztendő gyümölcs fajokról. Mint városi faiskola felügyelő élénk figyelem­mel kisérem mindazt, a mi a faiskolában és ezzel karöltve szőlő termelésünk újra alakítása érdeké­ben történik. Szeretett polgármesterünk és Vargha tanácsos urak ama fáradozása, hogy végre vala- hára a közgazdaság ezen két téuyezőjét Gyula yárosábnn az óhajtott czélra megfelelővé tegyék, kezdi jó eredményét kimutatni. A múlt őszszel és télen a faiskola teknőjét, melyben a viz kiölte a fákat, feltöltették úgy, hogy most egyforma magas­ságú az ottani legmagasabb földszinttel s igy tel­jesen alkalmas lesz fák ültetésére. Vad fácskák — oltás alanyul — már kellő számban vannak kiültetve s a nemesítés munkája megkezdődött. Ezen nemesitési munka azonban kifogás alá esik és nem engedhető meg. Most ugyanis elindul a kertész a szőlők közt és oltó gályát szed ama fákról, melyek éppen keze ügyében esnek, vagy a melyeknek gyümölcsét a tulajdonos feldicséri Név­ről persze szó sincs, mert a tulajdonos sem ismeri. Legföllebb nehány alma nevét lehet valódilag meghatározni, például: a Török Bálintot, Szercsi kát, Sikulait; a körtét már sehogy, mert ha jó a gyümölcs, az mind császár vagy ezukor körte. Most az újra alakítás állapotában van a fa­iskola, tehát meg kell szüntetni azt a rendszer­telenséget, mely gyümölcs termelésünkben észlel­hető. Nem szabad a gyümölcsfajoknak oly sokféle­ségét termelni, mint most, a mikor elmondhatjuk, hogy a hány fája van valamely tulajdonosnak, annyiféle is, úgy, hogy a jobb fajta gyümölcsből — a beszterczei szilva kivételével — kereskedelmi gyümölcsünk nincs. Ha jól megrostáljuk, még pia- Czos gyümölcsünk sincs. Az egyforma gyümölcsnek nagy tömegben való előállítása képezi Kecskemet és Nagy-Maros gazdagulásának forrását, ezt a példát kell követnie Gyula város lakosságának is, mert tapasztalhatta már, hogy szilva termés idején a beszterczei szilváért nem egy szőlő tulajdonos kapott száz forintot, vagy többet is. A mi áll a beszterczei szilva nagyban való termelésére, az áll egyéb gyümölcsre nézve is. Hiába jön a gyümölcs- kereskedő Gyulára, mert egyforma almából 100 vékányit sem tud kapni, nem hogy vasúti kocsi számra szállíthatná. Az idei körte termés is meg­mutatta, hogy azok, kiknek a gyöngy körte eladása na^y mértékben szolgált kezükre, busás összeget kaptak érte Az egyforma gyümölcs előállítására nézve az alapot a városi faiskolában kell az által letenni, hogy minél kavesebb számú fajokat kell szapo­rítani. E fajok megválasztásában pedig nem kell az előszeretetre, a megszokottságra tekinteni, hanem hall­gatni azokra, kik évtizedeken keresztül próbákat tettek egyes fajok termesztésével, vagy figyelemmel tanulmá­nyozták az itteni gyümölcs fajokat. Nem kitünési viszketeg sarkal, mikor a fajok megválasztására nézve majdnem három évtizedes tapasztalásom ered­ményét bátorkodom polgártársaimmal tudatni, hanem az a kötelesség érzet, mely e téren e nemes városnak hasznára lenni mindenkor ösztönzött. Kísérletezésem és tanulmányozásom eredménye tehát mindaz, a mit a fajok megválasztására nézve bátorkodom taná­csolni. Mielőtt azonban ezt tenném, a faiskolában való teendőket vázolom. Hogy biztos fajokról olthassunk, az oltóvesz- szőt Petrovaynak nagy-kürüi faiskolájából kell hozatni, ki a mi első gyümölcsész apostolunknak Bereczky Máténak a tanitváuya és müvének folyta tója. Már egy Ízben rendelkezett a mi faiskolánk teljesen megbízható fajokkal, mert az ón felügyele­tem alatt Bereczkytől hozatott gályákkal oltott Darvasy, a volt kertész, de egészen tönkre ment a szép faiskola, minek utána a felügyelet kisiklott á kezemből. Most újra kell kezdeni mindent! A fajok valódiságát hogy megőrizhesse a faiskola, legelső teendőnknek azt kell ismernünk, hogy a mosf hozatott gályákról csinált alvó szemzésekből a télen anyafákat ültessünk az utak mellé, annak utána pedig csupán ezen anyafákról kell a neme­sítő galyakat levenni. Anyafákul nem lehet hozatott kész fákat ül­tetni, mert az a legjobban tenyésző fa, mely már magról is abban a talajban kelt, melyben többször átültetve, gyümölcsözőé végett ápoltatik; tehát az esetleg Nagy-Kürüből hozatott fa nem fog olyan vígan tenyészni a mi faiskolánk földében és ez a körülmény teszi kívánatossá azt, hogy minden köz­ség tartson faiskolát, amennyiben t. i. a magról kelt csemete ama talajhoz és éghajlathoz szokik, melyben életet nyert. Ha könyvbe jegyzett anyafákkal és sorokkal fog birni a faiskola, csak akkor lesz a czélnak megfelelő. Kérem tehát az igazgató tanácsos urat, hogy a rendszertelen nemesitési eljárást szüntesse be és a netalán már megnemesitett fácskákat is újra nemesittesse be a bizonyos fajokkal. Hogy melyek legyenek ezek a fajok, azokra nézve ezen czikkemben alább bátorkodom kiterjeszkedni. (Folyt, köv.) Szent-lstván napja. Magyarország apraja-nagyja mindenkor örömtől áradozó szívvel gondolt a köze­ledő Szent-lstván napjára, a midőn Szent-lstván jobbjának s ezzel egyidejűleg a királyi palotának Is székes fővárosunk nevezetességeinek megtekin­tése végett okvetlenül felrándult 1—2 napra Buda­pestre A közelmúlt esztendőkben, a szomorú gaz­dasági viszonyok természetes folyományaként, az lidegen-forgalom Szent István napján már csökkent 8 ez idén,' az ország minden részében pusztított elemi csapások okozta nyomor folytán, talán tel­jesen megszűnt volna, hogy ha azon körülmény nem játszik közre, hogy helyzetük javítása végett keressék fel földbirtokosaink a fővárost. Az utóbbi esztendők elemi csapásai által sújtott magyar gazda­közönség helyzetén javítandó, az „Ingatlan — és Jelzálog-Forgalmi-Intézet“ Budapesten, VI., Váczi- körut 39, sz. a. ugyanis lehetővé tette, hogy 2 frt. 25 kr. kamatú s félévi részletekben törleszthető kölcsönhöz juttathassa a birtokosokat. Nagyon helyesen cselekszenek tehát mindazok, a kik Szent- lstván napjára a fővárosba mennek, ha a birtoka­ikra vonatkozó telekkönyvi kivonatok — és katasz­teri birtokiv másolattal felkeresik a mondott intéze­tet, hogy helyzetük javítása érdekében ezen olcsó kölcsönt igénybe vegyék. HIRDETÉSEK. 583. szám. — 1898. Árverési hirdetmény, Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a gyulai kir. törvényszék 1898. évi 5101. sz. végzése következtében Dr. Follraann János gyulai ügyvéd által képviselt József Täubl’— s Nachfolger budweiszi ezég javára Breznay Gyula gyulai lakos ellen 187 frt 95 kr. s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján felül foglalt és 1575 frt — krra becsült üvegesárukból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a gyulai kir. jbiróság V. 170./2. 1898. számú végzése folytán 187 frt 95 kr. tőke- követelés, ennek 1898 évi május hó 23 ik nap­jától járó 6°/0 kamatai és eddig összesen 31 frt 25 krban biróilag már megállapított költségek ere­jéig alperes lakásán leedő eszközlesére 1898. évi augusztus hó 24 ik napjának délelőtti 9 órája határ­időül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy az érintett ingó­ságok az 1881. évi LX t.-cz. 107. és 108 §-a értel­mében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérő­nek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Gyulán, 1898. évi augusztus hó 6. napján. Tar Gyula, 244’ 1 _1. kir. jbirósági végrehajtó. @© @@@©©®@ Hirdetmény. Vasút mentén, 8000 lélekkel biró Füzes- Gyarmat község (Békésvármegye) újonnan épült községházának földszintjén levő egy bolthelyiség, mely egy bolt, egy iroda, egy raktár, egy pinezé- ből áll és a község központján a piacztéren fekszik 10 egymás után következő évre haszonbérbe fog adatni. A haszonbéri idő kezdete 1898. évi szep­tember hó elseje. Az árverés 1898. évi szeptember hó l-sö napján d. e- 9 órakor fog a községháza ta­nácstermében megtartatni, mikorra is kötelesek ár- verelni akarók 50 frt bánatpénzzel ellátott zárt ajánlataikat a községi elöljárósághoz benyújtani. A haszonbéri feltételek addig is az i jegyzői irodában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Füzes-Gyarmat nagyközség Békésmegye. Községi elöljárók: Fejér László, Gyáni András, I. jegyző. 24S 1—2 bíró. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom