Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-14 / 33. szám

hogy ebben az esetben, még valamivel na­gyobb összeget kell befektetni a vállalatba, mert az oltványok is drágábbak, kosarak is kellenek, sőt a metszés is valamivel bonyo­lultabb, de ez ne riaszszon el senkit a cse- megefajok termelésétől ] — ha egyszer va­laki ná“-t mondott, „b“-t is mondhat. A kit nem riaszt el a többi, az ue ijedjen meg egy kis pótlástól, mert ez a kis pótlás meg­kétszerezi, sót megháromszorozhatja jövedel­mét. Üzen a téren már nem kell félni a hegyi szőlők konknrrencziájától, mert mint forgalomba hozott csemegeszőlőnek itthon is, külföldön is, az alföldön termettnek előnyt adnak. Nem tudom biztosan, hogy miért — talán mert tartósabb. Persze a homoki szóló itt is mint aequivalens ellenfél áll ve­lünk szemben, de mondottam már, hogy ebben az irányban túltermelésről szó sem lehet; legalább nagyon soká nem. Különben is a homokterüléteken fókép a borfajokra fektetnek súlyt, mert ott a2 is kifizeti ma­gát s mégis valami megszokottabb, kényel­mesebb értékesítése a termésnek, már pe­dig tudjuk, hogy a magyar gazda előtt a kényelmi szempont nem éppen az utolsó. Figyelembe vehetnők még a vesszőke­reskedést, mely egyes szőlőtulajdonosnak többet jövedelmez, mint a termése, csakhogy e tekintetben kicsit elkéstünk. Mathias Já­nos, Katona József s még nehány régi jó- nevü ezég monopolizálja a helyzetet. De különben is ehhez már nagyobb szakismeret, kereskedői szellem és az is szükséges, hogy az évnek legalább fele részében kizárólag evvel foglalkozzék az illető. Kz már csak egyeseknek való volna. Itt és most, a szerkesztő ur felszólítá­sára, csak úgy általában akartam felhívni a szőlőtulajdonosok figyelmét mindarra, a mit tekintetbe kell venniök ; majd máskor vagy másutt esetleg kiterjeszkedem a meghonosi tandó fajokra is. Scherer Benedek. A közigazgatási bizottság ülése. — Augusztus 8-án. — Augusztus elején, a kánikulában szokatlan érdeklődés mellett folyt le a közigazgatási bizott­ság augusztus havi rendes iiiésc. Egymást érték a felszólalások, molyeknek nemcsak a bizottság fél­éves jelentése és egyéb nagyobb fontosságú ügyek, hanem általában minien előadmány tárgyátképez­ték 8 az előadói javaslatokkal együtt kr tikai bouezkés alá kerültek, mely utóbbiakat nem egy osetben le is szavazták. Az ülésen mutatkozott be a bizottságnak júliusban megválasztott uj tagja Horváth Károly, ki a főispán üdvözlő szavaira formás beszédben válaszolt. Jelen voltak ezen az ülésen dr. Lukács György főispán elnöklete alatt, dr. Dodoky Zoltán vármegyei főjegyző, dr. Daimel Sándor tb. főjegyző, Oláh György főügyész, Jantsovics Peter árvaszéki elnök, dr. Zöldy János főorvos, Somossy Zsigmond h. pénzügyigazgató, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos, Szarvassy Arzén kir. főmérnökök, Tóth Fereacz kir. nlügyész, Jancsovics Emil, Keller Imre, Vidovszky János, dr. Hajnal István, Varságh Béla, Zlinszky István és dr. Zsilinszky Endre. Az elnöklő főispán megnyitván az ülést, üd­vözli a megjelenteket s ezek között a bizottság uj tagját. Horváth Károlyt, jjéfjvé őt, hogy a bizott­ságnak is oly tevékeny tagja legyen, mint a mily szorgalmas volt eddigi köztéren szereplésében. (Éljenzés). Horváth Károly köszönetét mond az elnök és i848-ban kiszedette, 1850-ben kiadta két kötet­ben e czim alatt : Egy földönfutó hátrahagyott no-\ vellái. Nevét akkor nem lehetett volna kinyo­matni. Magányában végre is megunta a zsibbasztó tétlenséget s elszánva magát, 1854, február ha­vában feljött Pestre. Akkor már Bécsben egy évvel elébb kimondták, hogy i849-ki tettekért újabb port kezdeni nem kell. Három hétig sza­badon is járt iró-barátai és ismerősei közt, ki­ket megjelenése elíintén úgy meglepett, mintha az aligmult sírjából föltámadt kisértet tett volna. Egy nap a katonai törvényszék elé idézték s letartóztatták. Öt hónapig ült fogva az Uj-épü- letben, hol száműzésre ítélték a csehországi Budweisba, honnan akkoiiban nem egy cs?h­német Bach-beamter került Magyarországba. _ Cs erében tőlünk pár magyar forradalmi szám­űzött írót kaptak: Sárosy Gyulát, az Arany Trombita krónikás költőjét, és Pálffy Albertet, a Márczius Tizenötödike merész tollú szerkesztő­jét. A budweisi polgárok részvéttel, rokonszenv- vel voltak irántok. Sárosyról egy gipszöntő elég éíethü, apró mellszobrokat is készitett, a csön- desb természetű Pálffyt pedig pár család szíve­sen fogadta házában. így történt, a sors végzé­séből, hogy a hová búsulni, szenvedni ment. talalta meg további életének hü társát, egy tisztelt, vagyonos család nemesszivü leányá­ban : Newaklovszky Fánniban. Két évi s ne­hány havi internáltatás után kapta meg a ha­zatérhetni engedélyt s az ötvenes évek köze­pén jó feleséggel jött vissza Pestre. Csöndes családi tűzhelyén újra szépirodalmi munkásságba fogott s kiadta egyik érdekesb regényét: A fejedelem keresztleányát, Erdély tör­a bizottság szívélyes üdvözléséért. Ismeri a bizott­ság föladatait és örömére fog szolgálni, ha azokbar közre munkálva a vármegyének hasznát előmoz­díthatja. Áttérve a tárgysorozatra, dr. Bodoky Zoltán főjogyző olvasta fel az alispánnak julius hóról szóló jelentését, mely egész terjedelmében a következő Méltóságos Főispán ur ! Tekintetes közigazgatási bizottság ! A folyó évi julius havi közállapotokról szóló rendszerinti jelontésoiuet tisztelettel a következők­ben terjesztem elő: I. Közbiztonság. A személy biztonság az elmúlt hóban egy pái jelentéktelen esettől eltekintve, súlyosabban csakir Moző Berény községben lett megtámadva, ahol 1 múlt hó 27-én Kuczián Géza inező-berényi illető­ségű joghallgató Kunos József mezó-berényi állat­orvost az utczán hátulról megtámadva egy nádbot tál elverto, majd a földre teperte s ütlegelte mind­addig, mig kezei közül ki nem szabadítottak. Ugyan­csak Mező-Berényben Király Pál a tanyán kint leve s tőle külön válva élő feleségére, továbbá sógornő­jére két lövést tett, a harmadik lövést pedig a me­nekülő két nőre a gát tetejéről intézte, anélkül azonban, hogy a lövések találtak volna. Király Pál letarlóztattatván, a kir. járásbírósághoz bekisérte telt. Bánfalván Virág Kati), Nagy-Szénáson pedig Navoda Pálné méh magzatukat elhajtották. A meg­ejtett nyomozás folytán utóbbira kitűnt, hogy az elhajlást Lestyán Anna segélyével követte el, oki a magzat elhajtást Üzletszerűen gyakorolja. A fel­jelentés a kir. bírósághoz megtétetett. Puszta-Szent- Tornyáról egy veszett macska által megmart nőt a Pasteur intézőibe felvétetett. A vagyonbiztonság több kisebb, jelentéktelen lopási eseteken kívül Csabán, Szarvason s Kondo­roson lett betöréses lopások által nagyobb mérvben megzavarva. Csabán ugyanis Kovács Márton csabai lakos házába Koczkó András csabai lakos betört s önnél 120 frt értékű ékszert, 218 frt készpénzt s egy ta­karékbetéti könyvet idegenitett el. Tettes a csabai kir. járásbíróságnak átadatott. Kordoroson Fürst (Farkas) Vilmos ottani la­kostól múlt hó 11-én éjjel a szekrény ajtajának kifo8zitése után 800 frtot s két arany gyűrűt lopott el Fürstnek cselédje Verzsenyi Sára. Az eset a szarvasi kir. járásbíróságnak bejelentetett. Szarvason pedig Litanszky György kárára, az ablakon keresztül múlt hó 25 én ismeretlen tette sek 45 forint értékű ágyneműket vittek el. Baleset előfordult Gyulán, ahol Hack András 10 éves fiú, madárfészek keresés közben a fáról lezuhanván, azonnal meghalt. Lukács János 82 éves gyenge elméjű, vizmerités közben a kútba esvén, belefut'. Csabán Vaszkó János megvadult lovai közé bukván, a szenvedett sérülések folytán meghalt. Kígyóson Varga János kisbéres vizbordás közben a kocsiról leesett és lábát törte. Csabán pedig Ben- c'sj.k János 2 éves fiú a ház mögötti csatornába be- lefult. Gyulaváriban Prochár Katalin barsmegyei illetőségű munkásnő ismeretlen okból a cséplőgép dobjába esett, minők következtében egyik lábát a gép elszakította s a sérülés következtében még_az nap meghalt. Az eset a vizsgálat folyamatba tétele végett a kir. ügyészségnek bejelentetett. D. Nagy Sára gyulavárii lakost az uradalmi gazdasági vasút saját vigyázatlansága folytán elütötte, mig Rusz Antal szolgafiut a gyulavárii határban egy legelő ló fejbe rúgta. Mindketten súlyos testi sérülést szenvedtek. Öngyilkosság történt az alábbi községekben : Gyulán Tokaji Imre békési illetőségű egyén a kór­házban elmezavarban felakasztotta magát. Ugyan­csak Gyulán Székely Rozália cseléd gyufa oldattal vetett véget életének. Orosházán Darok János szi­vén lőtte magát, mig Sámsonban Fejes István, Orosházán pedig Csala János felakasztották magú kát. Ugyancsak akasztással vetettek véget életük­nek Hruska Gábor szeut-andrási cseléd s J. Tóth János öcsödi napszámos. Tüzesetek voltak Mező-Berényben egy, Csa­bán egy, Kéfegybázán három, Dobozon egy, End- rődön egy, végül a szeghalmi járás területén három, ténelméből, s utána Az atyai házat, melynek tár­gyát a társadalmi életből merítette. Csakhamar egyszersmind prózaibb termé­szetű gondot is vállalt: főleg nejének hozomá­nyából emeletes házat építtetett a Sándor-utcza alsó részén, a ma 25-ik számút. Nagy kedve telt ebben s személyesen ügyelt föl, hogy a ház czélszerü és csinos épület legyen. Gyakorlati ismereteket sajátított el az építés vezetőjétől s midőn évődtünk vele a zsebéből kilátszó hü- velykmérő miatt, mosolyogva mondta: „A Zoll­stock nem összeférhetlen a novellista tollal, mert hiszen minden csinos ház egy darab aesthetika.“ Nem tagadható különben, hogy e finom Íz­lésű beszélyiró s ez erős gunyu hírlapíró termé szetébe vegyült némely olyan vonás, melyet épen úgy lehetett volna philisterinek mondani, mint a hogy ő annak tartotta rajzaiban a maradi táb- labiró némely szellemtelen tulajdonságát. A ren­det mindig nagyon szerette, bohémé soha sem tudott lenni, lármás társaságokat került s ren­des gazda volt. Szegény ifjúkorában, mikor egy házban lakott a Szilágyi Pál komikai színmű­vész családjával, ennek gyermekei perselyéből nem egyszer vett ki néhány garasnyi kölcsönt, hogy este a nemzeti színház karzatára mehes­sen 1 de gondja volt rá, hogy e kölcsönt csak­hamar visszatehesse a perselybe, s mikor már! öreg ember volt, a Szilágyi Pál hires szinmü- vésznővé vált leánya Bulyovszky Lilla előtt akkor is mindig hálásan emlegette a perselyt, melynek több kedves élvezetét köszönhette a karzaton. Anyagi ügyekkel is kedvvel foglalkozott, megtalálva azoknak lelket emelőbb oldalát. Mi­kor már háziúr volt s a hazai első takarékpénz­amelyek közül az egyik ismeretlen tettes által el­követett gyújtogatás folytán állott elő. A leégett házak s gabonanemüok legnagyobb része biztosítva volt, az okozott kár csekély. II. Állategészségügy. Az állategészségügy állása az elmúlt hónapban elég kielégítőnek mondható, amennyiben jelzett idő alatt ragályos avagy fertőző állati betegség járvá­nyos jelleggel nem mutatkozott s csak szórványo san minden jelentékenyebb veszteség nélkül. Felmerült: 1. Takonykór : Szarvas, Orosháza, Szeghalom községekben egy-egy udvarban és Gyula városában szintén egy udvarban. 2. Sertószvész : Mező-Borény, Békés és Oros­háza községekben egy-egy udvarban szaporodott. 3. Lépfeno: Dobozon és Gyula városában egy- egy udvarban. 4. Veszettség : Békés, Mező-Berény és Pusztu- Szent-Tornya községekben egy-egy udvarban. Megszűnt: 1. Sertésvész: Gyoma községben. 2. Sertésorbánoz: Mező Berény községben. 3. Száj- és körömfájás: Puszta-Szent-Tornyn községben. III Földmivelés, ipar és kereskedelem. Az aratás a vármegye területén befejoztotvén, jelenleg a cséplés s nyomtatás folyik. A termés — a beérkezett jelentések szerint — a múlt hó folyamán előfordult köd s a sok he­lyütt jelentkezett rozsda miatt, legnagyobb részben középen alólinak mondható s minőségileg sem felel meg a hozzáfűzött várakozásoknak. Különösen gyengén sikerült a termés a békési, gyomai s szarvasi járások területén, ahol az erod- mény a gyenge közép termésnek is alig felel meg. A kukoricza vetések jó közép termést ígérnek. Békésen azonban a múlt hó folyamán előfordult hosszas s erős jégeső 1500 holdnyi kukoricza vetest teljesen tönkre vert. A munkások 1 munkaadók részéről az aratás folyama alatt panaszok nem merültek fel. A mun­kások helyzete kielégítő, amennyiben a takarásnál s cséplésnél — tekintettel a napszám magasságára — mindazok akik dolgozni aknrnak, elég jó kere­setet találnak. A csabai járás területén saját hibájuk miatt, az aratási munkálatokhoz el nem szegődött munká­sok, Arad- és Biharvármegyében kaptak keresetet. A phylloxera terjed; úgy szintén nagy mérv­ben lépett fel az idén a peronospora is. Az ipar és kereskedelem terén, felemlitésre méltó mozzanat nem fordult elő. IV. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam s azokat rendben levőknek találtam. A járási főszolgabirák községeiket a múlt hó folyamán is beutazták 1 azok ügykezelését meg­vizsgálták. Lényegesebb szabálytalanság tapasztaltatott Dobozon, ahol a főszámvevő közbenjöttével megtar­tott vizsgálat folyamán kitűnt, hogy a községnek egyes kisebb jövedelmei már évek óta nem számol­tatnak el, hanem legnagyobb részt vendégeskedési czélokra használtatnak fel. Ugyancsak Doboz községben feltűnő hanyag­ság észleltetett az állami, törvényhatósági s közsé­gi adók kivetése körül, miért is a mulasztó adó- ügyi jegyző terhére kisegítő erő rendeltetett ki a főszolgabíró által. Az elöljáróság vétkes tagjai ellen a fegyelmi eljárás szintén elrendeltetett. A jelentés tudomásul vétele után áttért a bizottság a féléves jelentés tárgyalására, melyhez először dr. Hajnal István szóit hozzá, általában kifogásolván, bogy a jelentés jelenlegi kérdés-fele- letes alakját nem tartja kielégítőnek 1 azért jobb volna a régi alakhoz visszatérni. Óhajtaná, hogy az egyes előadók a feltett kérdésekre részletesebb feleletet adjanak s ne csak igennel és nemmel válaszoljanak. Dr. Bodoky Zoltán szerint a formán változ­tatni nem lehet, mert a jelentések miként leendő tár vezérlő férfiaival megismerkedett s azok kö­rében kellemes órákat töltött, ez uj ismerősei felszólították, hogy legyen ő is ez intézet napi­biztosa. Szívesen lett, még pedig pontos és tü­relmes, több évtizeden át. Egyszer a pénztár rácsozata mögött meg- pillantám én is, amint komolyan írogatta nevét a betéti könyvecskékbe. Pár nap múlva talál­kozván vele, elmondtam, hogy kissé különös volt nekem ebben a prózai foglalkozásban látni az egykori „magyar romantikus“-t, ki a párisi regényeket bújta, modern eszmékért hevült s Francziaországról álmodozott. — A modern eszmékért most is tudok még hevülni,— felelte nyugodt mosolylyal, —s Fran­cziaországról a rács mögött is gyakran álmodo­zom, mert mikor mesterlegények, varrólányok szatócsok, kisgazdák betéti könyvecskéibe irom a nevemet, mindig vágyódva gondolok arra, hogy vájjon elérjük-e mi a boldog jóllétnek azt az ide­jét, melyben aránylag annyi kis tőke lesz ná­lunk is, mint Francziaországban. A házépítés gondja pedig arra vezette, hogy nagy kedvvel olvasgatta az építőművészet tör­ténetét s megismerje különféle iskoláinak saját­ságait. Annyira elfoglalta ez uj tanulmánya, hogy mikor évekkel ezelőtt kötelességérzete arra nó­gatta, hogy akadémiai székét mégis csak illenék elfoglalni: építészeti tárgyról akart értekezni, de mivel volt, a ki egyebet ajánlott, a székfog­lalásról végkép lemondott. Illusztrált könyvei­ben azonban tovább is örömmel nézegette a vi­lág nevezetesb épületeinek rajzait s a melyiken stilhiba volt, éles szemével azonnal észrevette. Öröme telt tehát a főváros utczáinak gyors szépülésében, de egyszersmind csípősen birál­szerkesztését a kormány rendelte el. A válasz a feltett kérdéstől függ és ha nincs más jelenteni való, arra csak igennel vagy nemmel válaszolhat az előadó. Keller Imre a jelentések jelenlegi alakját jónak tartja, mert azok így áttekinthetőbbek s a minisztériumok az adott válaszok alapján könnyeb­ben rendelkezhetnek, A részletes tárgyalásra áttérve azon kérdésre, hogy a közigazgatás mely ágában észlelhetők hiá­nyok ? az adott választ, mely a pénztári szaknál egy számfejtő osztály felállítását, továbbá a közsé­gek vagyonkezelésének ellenőrzésére egy ambuláns számvevői állás szervezését mondja szükségesnek, — dr. Hajnal István nem tartja kielégítőnek. Sze­rinte nagyon jól állnának a viszonyok a vármegyé­ben, ha egyéb szervezeti hiány nein volna. Pedig hát az egész közigazgatás nag\on bürokratikus, lassú, a tisztviselők rosszul vannak dijazva. Igen népes községeink ügyeit qualificatió nélküli egyének látják el, mert a jegyzők munkával túl lévén hal­mozva, a legtöbb ügynek ellenőrzésére sem érnek rá. Óhajtja, hogv a nagy községekben több hivatali Állás qualificatióboz köttessék. Dr. Bodoky Zoltán főjegyző visszautaäitja dr. Hajnal azon érvelését, hogy a vármegyében az ügymenet lassú. A kezelési kérdésekre vonatkozó­lag semmi jelenteni . való nem lévén, azokra csak röviden válaszolhat. A szervezet megváltoztatása pedig a törvényhozás feladata lévén, a bizottság jelentésében erre kiterjeszkedni felesleges. Keller Imre teljesen egyetért a főjegyzővel. Számtalanszor volt alkalma tapasztalni I általáno­san ismert dolog, hogy a vármegyében az ügyeket a leggyorsabban intézik i e tekintetben vármegyénk mintául szolgálhat a helyett, hogy kifogás alá esnék. Oláh György más szempontból tekinti a bi­zottság jelentését, mely inkább történelmi czélt szolgál s azért az előfordult eseményekről kell szólnia. Dr. Hajnal István refleciált még a felszólalá­sokra. ő nem | tiszt viselöket vádolta lassúsággal, hanem azt állította, bogy a inai szervezet nem en­gedi meg a gyors ügyintézést. Például hozza fel, hogy a községi élet bon egy áldásos ügyet egyetlen ember felebbezóseivel hosszú időkig késleltethet. Ily észleletek bejelentése pedig nemcsak joga, de kötelessége is a bizottságnak. Végül az elnöklő főispán az észrevételekre megjegyezte, bogy a féléves jelentés nem lehet oly részletes, mint az egész évről szóló és inkább csak statisztikai adatokra vonatkozhalik. Kívánatra azon­ban az előadók részletesebben adhatják meg felele­teiket. Reményét fejezte ki, hogy a kormány a javaslatban foglalt óhajtást a jelzett állások szerve­zésével teljesíteni fogja. Horváth Károly felvenni óhajtja a jelentésbe Puszta-Szent Tornya község felosztásának sürgős foganatositáea iránti kérelmét, dr. Bodohy felvilá­gosítása után azonban, hogy az ügyben a kormány már határozott és a határozat végrehajtás alatt áll, indítványától elállott A pontot ezután változatlanul elfogadták. A közoktatásügyi résznél kérdi még dr. Haj­nal, hogy minő állami iskolák felállítását tervezik a megyében, mert például Békés község egy 6 tan- termü és 6 osztályú iskolára szavazott meg 40000 frtot 8 most értesült, hogy csak egy tanteremmel biró iskolát szándékozik a kormány felállítani. Minta iskolára meghozná az áldozatot a község, de a tervezett osztatlan iskolára közoktatásügyünk fejlett állapota mellett nincs szükség. Rezey tanfelügyelő a kérdésre válaszolva ki­jelenti, hogy az állam több községben tényleg osz­tatlan iskolát szándékozik felállítani és ezt a sze­gényebb községek el is fogadták. Ő csak örvend, ha Békés 6 tantermü iskolát kíván és arra áldoz és a terveket a kérvénynyel együtt fel is terjesz­tette a minisztériumhoz. E felvilágosítás után a jelentést egész terje­delmében elfogadta a bizottság. A belügyminiszter Szerb György kétegyházi jegyző fegyelmi ügyében a fegyelmi választmány határozatát feloldotta és az iratoknak a bünfenyitő útra való áttételét rendelte el. A bizottság meg­felelően intézkedett. gáttá a fölkapott fonákságokat, a czifrálkodást vagy nehézkességeket, csak úgy, mint egykor az irodalmi és szónoki stílusban. Mikor már magánosságban kellett élnie, nem egyszer ült vasútra csak azért, hogy egy-egy város épitési haladását megnézze. Örült, ha egyik-másik rég látott vidéki városunk külső képén a jólét és Ízlés jelentékeny gyarapodását vehette észre. — Ilyenkor olyan szívesen beszélt az építő művé­szetről, hogy nem egyszer gondolhattunk arra, ha ez az ember századokkal ezelőtt véletlenül római császárnak vagy pápának születik, bizo­nyára annyit épittet, mint Adrianus vagy V-ik Sixtus. A maga csinosan épült háza több mint más­fél évtizeden át elégült családi élet fészke volt. Az egymást becsülő s napi gondoktól ment szü­lök nagy örömet találtak két fiók gondos neve­lésében és gyors fejlődésében. Szép arczu és növésű fiuk voltak, sok tehetséggel, kik zon­gorajátékkal, szavalással és biztató stilgyakor- latokkal örvendeztették atyjukat, ki élénken érezte, hogy van miért élnie. Tollát újólag serényen forgatta s kitűnő beszélyeket irt a Fővárosi Lapodnak és Vasárnapi Újságnak.; egy évtizeden át pontosan látta el a Politikai Újdonságokat tárgyiasan tájékozó heti czikkekkel, s kedvét találta abban, hogy a Kia- faludy-Társasághanj mely i864-ben választotta meg tagjának, több régi barátja és uj ismerőse körében működhetik. Mindjárt az első év végén el is foglalja székét Radvánszky György Eperjesen czimü dolgozatával, mely nem kikerekitett be- szély és nem is ragyogtatja a kellemes elbe­szélő legértékesb sajátságait; de való adatok alapján velősen jellemzi az eperjesi vértörvény-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom