Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-07-17 / 29. szám
elbúcsúzott u szomszédjától s befordult a kapun. Alig tett azonban pár lépést, összerogyott, meghalt. Halálát szivszólhüdés okozta. Temetése 3-án volt, nagy részvét mellett. Drága szállóhely a csabai vásártér: szomorúan konstatálta ezt az axiómát Tóth Albert békés- szent-andrási fuvaros. Lóval, kocsival Csabán volt egy kis dolga. Ráesteledett az idő s hogy a korcsmái helypénzt megspórolja, a vásártéren lovait kifogva, a kocsi alá feküdt pihenőre. Hajnalban fel neszelvén, rémülten vette éBzre, hogy 80 frtot tartalmazó tárczáját valami élelmes ember elcsente. A csabai egyetemi hallgatók augusztus 6-án az alumneum javára tánczczal egybekötött nagy szabású hangversenyt rendeznek. A rendezőség a mulatság diszelnökének Beliczey Istvánt kérte fel, ki az ifjúság kérelmének szívesen engedett, s ez már maga biztosítéka az estély sikerének. A mező-herényi ev. ref. lelkészi állásra hirdetett pályázat julius 1-én járt le. Az állásra 30 lelkész pályázott s a presbyterium a pályázók közül hármat jelölt. Az orosházi takarékpénztár, vidéki fiókjainak ellenőrzésére és az apáczai takarékpénztár igazgató ságának Gerlai József volt pénztárnokot nevezte ki Békésen a múlt vasárnap a vidéki hirlapirók javára nagy hangverseny volt, mely úgy anyagilag, mint erkölcsileg jól sikerült. Az érdekes és váltó zatos programm két kiemelkedő pontja Hirsch Kornélia és Morvay Erzsiké monológjai. Az előbbi bájosan szidta a férfiakat a „Milyenek a férfiak“ czirnü monológban, Morvay Erzsiké pedig kedves természetességgel töprengett „Férjhez menjek-e? A hangversenyt tánczmulatság fejezte be, melyben résztvettek: Asszonyok: Morvay Mihályné, Popovics Szilveszterné, özv. Rózsa Károly né, Osváth Fe- rencznó, Terney Ferenczné, ifj. Vigh Ferenczné Váry Sándorué, Borbély Gáborné, Hirsch Mártonná Andrássy Jánosné. — Leányok; Morvay Erzsiké és Mariska, Petrucz Mariska (Seprős), Mezey Laura Rózsa Piroska és Szeréna, Osváth Esztike, Terney Bella, Vigh Irénke, Konsiczky Bella, Yáry Róza Borbély Gizella, Hirsch Kornélia és Nelli, Andrássy Ilonka, Szathmáry Piroska, Pásztor Tinka. Uj pénzintézet Békésen. Még a folyó év tava szán mozgalom indult meg a békésiek körében hogy egy uj, a helyi körülményeknek megfelelő czeltudatosan vezetendő, modern pénzintézet alapi tas8Ók, mely pénzintézet a Békésen meglehetősen elmaradt gazdasági életet hathatósan fejleszteni és a jogosult hiteligényeket olcsón kielégíteni volna hivatva. Ez a közgazdasági tekintetben igen fontos mozgalom — mint lapunknak írják — most már czéljának eléréséhez közeleg, mert eddig is nagy érdeklődés mutatkozott az üdvös vállalat iránt úgy Békésen, mint több megyekeli községben és nagy, nem is remélt számmal jegyeztettek részvé nyék; most pedig az „Aradi Ipar és Népbank“ is az alapítók közé lépvén, a tervezett pénzintézet megalapításának munkájában a kezdeményezőket hathatós támogatásban reszesitendi. Az alapítóknak egy küldöttsége f. hó 10-én az „Aradi Ipar és Népbank“ igazgatóságával tárgyalt ezen ügyben és pedig a lehető legjobb eredmenynyel, a mennyibe azt a biztosítást nyerte, hogy a szeptember hó 1-éig netán nem jegyzett részvények az igazgatóság által saját érdekeltségi körében cl fognak helyez tetni. Bőhm Adolf vezérigazgató, a napokban lent is volt ebben az ügyben Békésén s már a helyiség is kijelöltetett az uj pénzintézet részére. így már most remélhető, hogy az uj pénzintézet „Békési Takarékpénztár“ czég alatt a közeli szeptember hónapban üdvös működését meg is fogja kezdeni Az alapítási tervezetből közöljük a következő részt Az 50 — ötven évi tartamra alapítandó pénzintézet 150,000 — százötvenezer korona alaptőkével tér veztetik. Ha az aláírás záridejéig legalább 100,000 korona (50,000 frt)-nyi részvény jegyeztetett részvénytársaság ezen alapon is megalakul. A rész vénytőke 100 korona (50 frt) névértékű részvé nyékből alakittatik és ezen alapítás alkalmával leg alább 1000, s legfeljebb 1500 drb ily részvény bocsáttatik ki. A részvény aláíráskor, annak 30 százaléka 30 korona — harmincz korona — valamint részvényeukint 2 korona — 1 frt — mint alapítási költség készpénzben fizetendő, a tovább befizetések határidejét az alakítandó takarékpénz tár igazgatósága fogja megállapítani, s a részvén aláirók kötelezik magukat ezen további befizetése két teljesíteni. A részvény aláírások zárideje 1898 évi szeptember hó elseje. Az alapítók fenntartják magoknak, az aláírásokat túljegyzés esetén arány lag leszállítani, valamint fenntartják magoknak azo jogot is, hogy az igazgatóságot a részvénytársasá, működésének első három évére ők nevezik ki. Az alapítók: „Az aradi ipar- és népbank“ Varjassy Bőhm. Dr. Igaz Pál ügyvéd. Oláh Mihály gazdái kodó. Lőwy Jakab kereskedő. Kecskeméti Ferencz ev. ref. lelkész. Dr Sarkudy Mór orvos. Fürst Ignácz gazdálkodó. Baky István földbirtokos. Ben czur Samu iparos. Hencz Antal ipartestületi elnök Konsiczky János gőzmalom-tulajdonos. Környei La jós ügyvéd. Jantyik József földbirtokos. Grünwald Lajos nyugalmazott honvéd-százados. Birtokvásárlás. Sváb Lajos földbirtokos, kirátysági 1278 kát. hold birtokot 205,000 frtér megvette gróf Károlyi Imrétől. Tagosítás Szeghalmon. A tagositási munkálat komoly, mondhatni döntő stádiumba jutott Szeg halmon. A napokban ugyanis dr. Nyisztor Adorján törvényszéki kiküldött bíró elnöklete alatt az érdé kéltség közgyűlést tartott, amelyen megválasztották a 24 tagból álló úrbéri bizottságot, mely utóbb' elhatározta, hogy pályázatot hirdet a műszaki tago sitási munkálatokra. A közgyűlésén résztvettek szomszéd községek elöljáróságai, a vármegye re széről dr. Kóhn Mór tb. alügyósz, a hosszútok társulat igazgatója s a nagybirtokosok részérö dr. Papp József és Csánky Béla ügyvédek. Csaba község képviselő-testülete folyó hó 11 -ó tartott közgyűlésében elhatározta, hogy a község háza balszárnyát kiépíti.v A toldás 12200 forinttal van költségelve és az uj helyiségben a rendőrség mérnöki hivatal és a most szervezett községi i szék fog elhelyezést találni. Az elöljáróság meg vette a szarvasi ut mentén levő Szucsu-féle 7 holdas területet 6000, a 8imay-féle 3700 □-öl területű telket 5900 forintért. Továbbá Pórcny Petronellától 1100 □-öles telket 1028 írtért, Vantara Mátyástól a Jaminában 2150 öles homokterületet ölét 80 krajczárjával. A Szucsu féle területből 20 házhely fog kijelöltetni, ép úgy a Pérchy telek is ázhely lesz és szegényebb embereknek három évi törlesztésre adatik el; mig a Simay telken a község utczát szándékozik nyitni. Az idegen házalók tiltására alkotott szabályrendeletet a közgyűlés Ifogadta, a csabai ipartestületnek a kiállítás ren dezése költségeihez 50 frtot, a jegyzők országos árvaházának szintén 50 forintot szavazott meg Szalay József tiszteletbeli árvaszéki ülnök ebbeli megbízatását el nem fogadván, a közgyűlés helyette Kiss Lászlót választotta meg tiszteletbeli ülnöknek A komédiás szerelme. Ki ne emlékeznék Gyű an a Lódi czirkuszára, s a Lódi czirkuszának Iégési noaabb tagjára, a gömbölyű, kecses kis Lód Vilmára? A szép czirkuszi primadonna legutóbb órök-Szent-Miklós közönségét szórakoztatta, azédes- pja társulatánál. A dicsőségben osztozott vele Angyal Károly, a vakmerő légtornász. Az akrobata szerelmes volt a szép primadonnába, ki azonban em viszonozta az érzelmeit. Ez annyira kétségbe- ejtette Angyal Károlyt, hogy elhatározta, hogy őbb a leányt, azután önmagát meggyilkolja. — A minap előadás előtt Angyal a legdíszesebb ubájába öltözve, kezében forgópisztolylyal Lód Vilma elé lépett, ismételten is megkérdezte- hogy szereti-e őt ? A leány „nem“-mel vála szolt, mire a szerelmes akrobata kétszer rálőtt leányra, kinek az egyik golyó a karját, a rnási rieg tüdejét futta át. Mikor a gyilkos szerelmes maga előtt látta a vérben fetrengő leányt, eldobta magától a pisztolyt s jelentkezett a rendőrségnél Beszállították a szolnoki ügyészség fogházába. Lód: Vilmát pedig a szolnoki kórházba. Tesbér Józsi kerestetik. Egy anyának szivtép aggódása keres vigasztalást. T- sbér Józsefnének, az aradi gimnázium első osztályába járó tiz éves nö vendékének az anyja, a ki remegve várja, hog kicsi fiáról hirt kapjon, mert a Józsi gyerek szőrin szálán elveszett. Hétfőn délben a nagyanyj IOrosházáról bekisérte Csabára, hogy útnak indítsa Budapestre, a hol már várta az édesanyja, a ki nógrádmegyei Pilin községben postamesterné. nagyanya az aradi vonat kalauzának adta át a fiút nyugodtan hazautazott. A postamesterné hétfő este tiz órakor ért csak Budapestre, tehát három órával később, mint a hogy az aradi vonat Csaba felől megjött. A kis Józsinak persze nyomásé vo pályaudvaron. Egy rendőr emlékezett rá, hogy látott egy kis fiúcskát, a ki útitáskát s egy bádo locsolót hordott a kezében, de azt a gyermeket eg asszony vezette, a postamesterné rögtön táviratozott Orosházára, a honnan csak másnap jütt meg válasz : „ Józsi hétfőn délben indult. Lajos.* A k fiút azóta keresték a rendőrségnél, de eddig semm hir sincs róla. Az elveszett fiú karcsú, harna, élén szemű gyermek, arcza kissé hosszúkás. Szin.3n.0-z. (Varázsgyürü. Sanyaró Vendel. Ördög mátkája. Az Öreg Trilby. Diplomás kisasszonyok. BŐregér. Kék asszony. Gyimesi vadvirág.) ndor) hálátlan szerepében és Halmay (Botár) uhászué mint Hirös Firtosnak siránkozó felesége intőn jók voltak. Ki kell emelnünk a darab kiválóan szép díszleteit és különösen a harmadik fel násban bemutatott törőmalmot, a melyek az igaz- ató áldozatkészségéről és rendezői Ízléséről tettek tanúságot. Hétfőn kisebb számú közönség elöy Feld Má- ás bohózata az „öreg Trilby“ került színre, melyben Tisztay mint Stern Rómeó pomádé gyáros Nagy Gyula Svengali paródiájával és Juhászné a mókákat mutattak be igyekezettel működtek lehetetlen badarságait élvezEgy színházi hétnek műsora ez, a raelylyel Halmay Imre városunkban időző társulata szolgált a színművészet múzsájának. A műsor maga ne mondható változatosnak, amennyiben az előadott darabok mindegyike a könnyed, játszi genreből való és a bohózatok, yig operettek és népszínmű vek sorozatában hiányát éreztük a drámai költő szét komoly tárgyú termékeinek. — Kötelességün azonban konstatálni, hogy ezt nem róhatjuk fel igazgató és müvezetőség hibájául, hanem tisztán azon körülménynek tudjuk be, hogy a társulat hősnője betegség miatt az egész héten nem lép helvén fel, az előzetes műsor betartható nem volt A közönség és kritika egyaránt nem térhet ki Halmayéknak önkénytelen jövő összehasonlítása elöl a pár hét előtt itt időző Leszkay-féle társ lattal. Es ez az összehasonlítás nem válik Halm társulatának hátrányára. Sőt valóságos csoda számba vehető, hogy akkor, a midőn a vidéki társulatok mindegyikében a fővárosi uj színházak felállítása k vetkeztében bizonyos hanyatlás észlelhető, Halmay társulata úgy a színi erők, mint a társulat gazd sági erejét kifejező külső előállítás tekintetébe múlt évi itt léte óta egy lépéssel előre, hala Határozottan előnye pedig Halmayéknak első én kesnőjük kiválósága és azon körülmény* hogy le hetőleg nagyra épített színpadon sok szép díszlettel mutatják be darabjaikat, mig az aradi társulat kor rekt előadásai sokat veszítettek a színpad kicsinysége és az Aradról közvetlenül Kassára szállított díszletek, hiánya miatt. Szombaton „ A varázsgyürü* nek kedves zen jében és igen jó előadásában gyönyörködött a né zőteret egészen megtöltő közönség. A társulat éne kesnői közül Lévay Sárika (Michelette), a társulat temperamentumos subretteje és Tordayné (Rene szerepeltek, mig a férfiak közül Torday Béla (D la Garde) a tavalyról ismert tenorista és a kitűnő baritonista Juhász Sándor (Nicolas) töltötték be énekes szerepeket. Lévay , Sárikában jeles erőt a társulat, kedves játékával és bár gyenge, de j iskolázott hangjával ismételten kivívta a közönség tapsait. Különösen tetszett a Juhászszal együtt éne kelt tréfás galamb-kcsa akuplet, mit meg .is ismé teltettek. Tordayné az elmúlt egy évet hasznos munkára használta fel. A tavaly még alig észrevett segédszinésznőt, mint igen használható énekesnőt láttuk viszont. Hangja érőkén és hajlékonyságb sokat fejlődött és játéka is*eljesen megfelelő, eddigihez hasonló igyekezettel még sokra haladhat, Halmay XV. Lajos alakját találóan állította elénk. A többi szerepben Nagy Gyula (De Chavannes), Tisztay (Valpinson) és Juhászné (Leocadia) jók voltak. A harmadik felvonásban Tóth Erzsi és Újvári Rózsi ügyesen lejtették a menüettet. Vasárnap délután telt ház nézte végig a „Sanyaró Vendel“ czimü életképet és mulatott a szabó családapát alakitó Tisztay és Halmay (Sanyaró) mókáin. Este Géezi István népszínműve az „Ördög mátkája* szép számú közönség előtt került színre a czimszerepben (Vernes Judit) Halmaynéval, kiről bogy banálisak ne legyünk, csak azt mondhatjuk, hogy a régi jó, játékának, hangjának és énektudásának művészi teljességében. A naiv fiatal szerelmes párt Juhász (Pál Miklós) és Tordayné (Boricza) kedvesen alakították. Tuboly Klementin (Anna) kezdődő betegsége daczára drámai erővel játszotta meg a mostoha fiába szerelmes asszony szerepét. Kiváló alakítást nyújtott Tisztay Hirös Firtos Ést- ván karakterisztikus szerepében, mig Déry Béla imszerepben kaczagtató ig a többiek a legjobb őzre, hogy a darab hetőkké tegyék. Kedden Kövesy életképe „a diplomás kisasz- szonyok* ment. Hogy a darab maga nem tetszett annak oka az, hogy a cselekmény már az első fel vonásban véget ér, a két másik felvonást pedig csak azért irta hozzá a szerző, hogy egy estét ki töltsön. A szerepőlk közül Lévay Sárika, Tóth rzsi és Szepesy mutatták be a jövő század diplo más kisas8onyait, kik a férfiak közül Tisztay (Lip ' ay Fridolin) Nagy Gyulával (Faragó) Dériyvel Halmayval és az oroszlánszeliditő Palotayval dere asan buzgólkodtak, hogy az élénken induló, de azután teljesen ellapult darabba életet öntsenek. Strauss szép zenéjü operettje „a bőregér* töl tötte be a szerdai estét. A jól ismert szép énekszámokat, igen szépen interpretálták Halmayné (Rozalinda), Lévay Sári, (Adél) ki kedves volt nyelves szobalány szerepében, Torday (Alfréd) Halmay (Eisenstein) és Juhász (Falke). Déry Béla (Frank) Tordayné (Orlovszky herczeg) és Nagy Gyula (Frosch) ügyes játékukkal járultak hozzá az est sikeréhez, a miben nagy része volt a kar jól összevágó énekének. — Tóth Erzsi és Újvári Rózsi gyesen mutattak be egy cseh tánczot. Csütörtökön gyéren látogatott ház előtt a „Kék asszony* czimű Operette került előadásra, a czimszerepben Halmaynéval. Az előadás pedig nagyobb érdeklődést érdemelt volna, mert különösen darabban tűnt fel, mily előnyt biztosítanak na gyohb színpad és a megfelelő díszletek. A sikerült előadásban Tisztay a báró szerepében, Torday (Mi rámol). Juhász (Pierre), Lévay Sári (Teréz), Nagy Gyula (Kantló) és Tordayné (Mariole) vettek részt Különösen tetszettek az első felvonásbeli „Aludn menjünk“ kezdetű kardal és Halmaynénak má sodik felvonásbeli keringője. Pénteken zsúfolásig telt ház előtt adták Géezi István szép népszínművét a „gyimesi vadvirág*-ot A szereplők közül Halmayné Magda szerepében Halmay mint Prezsmer Péter, Déri Béla, mint Ba- lánka Imre igen jó alakítást nyújtottak. Törpe Csura, a részeges harangozó alakját Nagy Gyula fiáét pedig Tisztay mutatták be igen ügyesen. Lévay Sári egyéniségéhez Mária drámai alaphangú szerepe nem való és az az álpátosz, a mit igyekezete ki folyásának tudunk be, mindig kétségben hagyott az iránt, hogy komolyan beszél-e, vagy gúnyolódik Jó volt Fábián Gyurka szerepében Juhász Sándoi bár a határozottabb drámai jelenetekben erősebbe kellett volna szineznie. Tegnap este az „Ezer év* látványos alkalmi szinmü került színre, a melyről jövő számunkban referálunk. A hét repertoirja a mai szinlapok szerint következő : Vasárnap: délután „Ludas Matyi*, este meg ismételtetik „Ezer év* Hétfőn: fél helyárakkal: „Lumpaczius Vaga bundus.* Kedden : Molnár Rózsika, n budapesti víg színház tagjának első fellépteül: „Trilby.* Szerdán: Molnár Rózsika második vendég játékául : „ Váljunk el.* Csütörtökön : Molnár játékául : „A nők barátja* kardoskodott, hogy ez a kérdés olyan általános, hogy specziálisan nem lehet az egyes pályák jó, vagy rossz voltát megállapitani. A vitatkozás mind szélesebb medret vett, Lojzi bácsi és Lajos alig győzték a sok friss csapolást hordani, mig a déli harangszó fel nem riasztotta a békés családapákat az asztal mellől. Józsi bácsi egyszer csak nagyot csap az öklével az asztalra, s igy kiált fel: — Ne veszekedjetek! Megmondom én, hogy kinek, vagy jobban mondva kiknek megy legjobban a soruk; a korcsmárosoknak 1 Más embernek csak egyszer van egy esztendőben szü- retjük, s az is tekintettel a filoxerára meg a peronosporára, semmit sem éri A korcsmárosoknak pedig négyszer, mert négyszer van vásár eay esztendőben, egy gyulai vásár pedig mindig felér három gyengébb szürettel. Rózsika utolsó vendégAz Gyulai élet. Azt hiszem, nem . . . Megvagyok győződve róla, hogy ismert önök előtt Petőfinek az a költeménye, a melyet egyszer katona korában ir a mikor csikorgó hidegben silbakolt valam magazinum előtt s a melynek két sora igy hangzik ; — Hol a boldogság mostanában ? — Barátságos meleg szobában . . . Valami újságíró ur ezt a verset, tekintet tel a nyári időre, igy travestálta: — Hol a boldogság mostanában? — Barátságos, hüs uszodában 1 Ennek az urnák igaza van. De van, helyi szempontból Ítélve két bibije a dolognak s ez az időjárás és a viz. T. i. mikor meleg az idő, a mikor a hőségtől eltikkadt verebek lepotyognak a fáról, midőn minden nap napszurást kapott emberről regél Fáma istennő, — kegyes patronusunk, — akkor az élő (?) viz csatornában vagy nincs viz, vagy meg van halva az emberiség fürdőt venni szándékozó fele számára, mert állott. Ha pedig vihar felhők rohannak végig az égboltozaton, s méhökben villám s dörgés születnek, mikor tehát azok a fiirdőzök a kik Henry marquis ellenében : ki nem állhatják a dörgést s villámot, s ha az élővizet söpri a szél, — szobájukba húzódva remegnek a természet haragjától, — akkor vígan ereszti a Poirée rendszerű duzzasztó a friss Körös-vizet az élővíz csatornába. Viharban senkinek nincs kedve fürdeni, ha szép idő van, akkor meg nincs viz. — így tehát városunk falai között nem honol a boldogság, mert nincs barátságos hüs uszoda. — Ezért nem bol dog a gyulai magyar 1 Vájjon nem lehetne ezen, egy kis jó akarattal segíteni 1 * * * A hét folyamán a „Polgári körben“ nagyobb társaság vitatkozott azon, hogy melyik életpálya a legkiadóbb. A társaság egyik része a mellett Itt a vásár, illik tehát erről az egyetlen alkalomról, a mikor hét vármegye embere megfordul a vásárban, — megemlékezni. — Vásárnak vásárok a mostani vásárok is, de másképpen volt az hajdanában, mikor még nem tette tönkre konda számra a sertéseket a vész, egész héten nem szakadt ki a muzsika a Király“-ból, s a vásár tér sem volt olyan üres mint most, hanem ember ember hátán tolongott, hogy a tiszántul össze hajtott állataiból s a szebbnél szebb, s jobbnál jobb, összehalmozott parczikkekböl szükségleteit fedezze. Olyan vásárok estek itt hajdanában, hogy ha valaki, természetesen jó sok pénzzel ellátva, gyalog egy szál fehér ruhában ment ki a vásárba, ötös fogaton diszmagyarban jöhetett vissza. Ebben az időben tette meg a hires Hőgye — hazánk ponyva irodalmának ékes szavazatu vándor apostola — azt a zseniális fogást, a melylyel Pünkösdkor kétszáz darab „ Alföldi kalendárium* -on túl adott. — Hőgye ur a téli vásárokon a fentebb elzett kalendáriumokon nem tudott túl adni. Nagy busán kinálgatja tehát Pünkösdi vásárkor a naptárakat, de persze nem akadt hunezut, a ki pünkösdkor naptárt vegyen. Délig csak állotta Hőgye a nép közönyösségét a kalandári- umok irányában, de délben, — gondolt merészét és nagyot, nyakába vette a vásárt és az összes kasza köveket, a mi csak a vásárban található volt, — megvette. Vígan tér vissza a naptárak közé, s kezdi a kasza köveket árulni. Az aratásra készülő nép csak úgy hemzsegett a ponyva körül, mert kaszakő kell, másutt pedig nem volt kapható. Hőgye ravaszul mosolygott magában, mikor megkérdezte az egyik vevőt: — Mi tetszik? — Kaszakö kéne! — Tessék választani! A polgártárs választ, s kérdi; — Mit kóstál? — Harmincz krajezár az ára! — Nem lehet az uram, vélekedik vevő, másutt 25 krajezárért adják 1 — Hát akkor vegyen ott, a hol 25 krajezárért adják 1 A polgártárs persze hiába szaladgálja össze kaszakőért a várost és a vársárt, nem kap sehol sem, mert Hőgye mind megvette. Visszafordul tehát nagy busán Högyéhez, kiolvassa nagy nehezen a három hatost s igy szól: — Nal Hol van a kü?! — Ja! Barátom, válaszol Hőgye, ennek a kaszakőnek csak akkor három hatos az ára, ha kalendáriumot is vesz kend, különben hatvan krajezárért adom. Mit tegyen a polgár, veszi a kalendáriumot, s még ő örül, hogy kaszakövet kapott. Estére kelve nem volt egy szál naptára sem Hőgyének. Most, merje valaki nekem mondani, hogy magyar emberben nincs kereskedő szellem!? Országos vásári jelentés. Szerda: julius 13-áu sertésvásár, az újból fellépett sertésvész következtében a város zár alá vétetett és igy sertésfelhajtás nem volt. Csütörtök: julius 14-én juhvásár, felhajtás valamennyivel meghaladt a 15000 darabot, mely nagy részt eladatott, a vásár élénk volt. Elkelt jó vágni való kos páronként 15—16 frtig, bárány 6—8 írtig, meddő anya birkáért első osztályú 12—14 frtig, másod osztályú 8—10 frtig, külföldi szállításra alkalmas hízott jó ürüért 15—16 forintig kivételesen 18 forintig, Péntek: Julius 15-én szarvasmarha vásár, fel - hajtatott mintegy 8000 darab, túlnyomó része kitűnő minőségű és jó árak mellett talált vevőre; erdélyi származású ökrök 360—400 frtig páronként, másodrendű 280—340 frtig és harmadrendű 220 frttól 260 frtig keltek. Erdélyi borfuk 120 írttól 140 frtig. Fejős tehenek 60 forinttól ISO forintig darabonként. Szombat: Julius 16-án lóvásár, felhajtatott circa 10,000 darab. Elkeltek ménlovak 300 frttól 500 frtig darabonként; luxus hintó lovak páronként 600—800 frtig; uradalmi gazdasági lovak 300—600 frtig; igás lovak 180 frttól 300 frtig; közönséges fuvaros lovak 100 forinttól 160 forintig páronként; kövér mustra ló a bécsi vágóhidra nagyobb számban lett vásárolva. í'ígj
