Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-07-10 / 28. szám
A vármegye közgyűlése. — Tárgysorozat. — (Jul. 19-én.) 1. A Hegedűs Mihály elhalálozásával megüresedett közigazgatási bizottsági tagsági hely választás utján való betöltése. 2. Az alföldi első gazdasági vasút igazgatóságába két tag kijelölése. 3. Belügyministeri leirat a László gyermek otthon czéljaira tett alapítvány tárgyában. 4. A kir. belügyminister urnák leirata, a községi orvosok és halottkémek nyugdíjintézetére vonatkozólag alkotott vármegyei szabályrendelet tárgyában. 5. A kir. belügyminister urnák 42,89171171898. számú rendelete az ebadó szabályrendelet módosítása iránt. • 6. A m kir. földmivelésügyi minister ur rendelete a szőlővédelmi szabályrendelet módosítása tárgyában. 7. Kereskedelemügyi m. kir. minister urnák leirata a telefonhálózat kibővítése tárgyában s erre vonatkozólag az alispán jelentése. 8. Háromszék vármegye átirata a vármegyei tisztikar fizetésének felemelése tárgyában kelt feliratának hasonló szellemű felirattal leendő támogatása iránt. 9. Az elmegyógyintézet építésére a 352. bgy. számú határozattal elrendelt árlejtés eredményének bejelentése s határozathozatal. 10. A vármegyei közművelődési bizottság javaslata a Szilágy vármegyei „Wesselényi-Egyesület« anyagi támogatására vonatkozólag. 11. Alispáni előterjesztés a közegészségügyi és szervezési szabályrendeleteknek a járási orvosokra vonatkozó részükben leendő módosítása iránt. 12. A győri tPálffy és Schwarzenberg« szobor- bizottság kérvénye anyagi támogatás iránt. 13. A bécsi magyar egyesület kérvénye anyagi támogatás iránt. 14. A békés-jsanádi h. é. vasút kérelme a társaság székhelyének Gyuláról Budapestre leendő áthelyezése tárgyában. 15. Szarvas községnek a honvédhadapród-iskolá- nál létesített alapítványra vonatkozó alapitó oklevele. 16. B.-Csaba község jelentése a 469796. bgy. számú határozatra 26.000 frtos ideiglenes kölcsön visszafizetése tárgyában. 17. Sámson község kérvénye vágatási szabály- rendeletének megerősítése iránt. 18. Öcsöd község kérvénye módosított rendőrségi szabályrendeletének jóváhagyása iránt. 19. Sámson község kérvénye faiskola czéljaira vásárolt földterületekre vonatkozó 2 rendbeli szerződésének jóváhagyása iránt. 20. Szarvas község képviselőtestületének határozata a községi írnokok, napidijasok és cselédek drágasági pótléka tárgyában. 21. Mezö-Berény község kérvénye ingatlan vételére vonatkozó szerződés jóváhagyása iránt. 22. Szilágyi János és társai dobozi lakosoknak kérvénye a 904./96. bgy. számú idegen iparosoknak hetivásárokon árulása tárgyában kelt szabályrendelet módosítása iránt. 23. Osváth Andor nyug. iktató kegydij iránti kérvénye. 24. Törvényhatósági pénztárak 1897-ik évi számadásai. 25. Kondoros község 1898. évi pótköltségelö- irányzata. 26. Gyámpénztári számadások az 1897. évről. 27. Gyámpénztári tartalékalapokból való kiutalványozások. 28. Öcsöd község 1896. évi számadása. 29. Szeghalom község kérvénye behajthatlan községi közmunka tárgyában. 30. Öcsöd község kérvénye behajthatlan községi pótadó törlése tárgyában. 31. Ugyanannak kérvénye behajthatlan 1895. évi községi közmunka törlése tárgyában. 32. Ugyanannak kérvénye behajthatlan 1897. évi községi közmunka törlése tárgyában. 33. Ugyanannak kérvénye behajthatlan 1897. évi napszámos adótörlése tárgyában. 34. Ugyanannak kérvénye behajthatlan 1897. évi katonabeszállásolási pótadó törlése tárgyában. 35. Csorvás község kérvénye behajthatlan községi közmunka törlése tárgyában. 36. Gyula r. t. város kérvénye behajthatlan községi pótadó törlése tárgyában. 37. Szent-András község kérvénye behajthatlan községi pótadó törlése tárgyában. Az arad-békési esperesség gyűlése. Az arad-békési esperesség folyó hó 5-én tartotta Csabán közgyűlését, a melynek legérdekesebb tárgyát maga a csabai ág. ev. egyház szolgáltatta, a mely indítványt terjesztett be, hogy miután a lelkészek fizetésének állami utón való kiegészítése az autonómiát sérti, de nem Jelel meg az 1848. évi XXI1. t.-cz. szellemének, utásítsák vissza, illetőleg ne fogadja el az egyházkerület egy egyháza sem. Az ügygyei foglalkozott maga az elnöklő Zsilinszky Mihály államtitkár, esperesi felügyelő megnyitójában, majd érdekes tárgyalás folyt a kérdésben. Az államtitkár elnöki megnyitójában a következőket mondotta: E helyen mikor szavamat felemelem, az egyháznak inkább társadalmi vonatkozású kérdéseit taglalom, de most leszállók az eszmék magaslatáról s az egyházak konszolidáczioját az anyagiakban kívánom bonczkés alá venni. A helyzet ma az, hogy templomainkat nem veszik el, inkább magunk adjuk oda. Nagy a tétovázás, ellentmondás és ellentét is illusztrálja a helyzetet éppen az esperesség ogyik egyhazának állásfoglalása a lel- készi fizetések állami kiegészítése tekintetében. Egyházaink közmondásszerü szegénységben vannak és mikor az állam tételes törvénynyel nyújt segítő kezet és a segélyt a protestáns egyházak teljes joggal elfogadhatnák, mert egy felekezet sem viselt és visel aránylag oly kulturterheket, mint az ág. ev. hívek, — visszautasításra talál. Meglehetős cziniz- mus kell ahhoz, hogy mikor az arra rászorultak kenyeret kívánnak és arra rá is vannak szorulva — elvekkel tartjuk őket. Dr. Zsilinszky Endre egyházi jegyző terjesztett be határozati javaslatot az ügyben, mely a csabai egyház indítványa tekintetében napirendre térést javasol, jóllehet az esperesség is tudatában van, hogy a törvényhozás a nem kath. lelkészek kon- gruája körül nem az 1848. XXII. t.-cz. szellemében járt el. A határozati javaslattal szemben Szeberényi Zs. Lajos csabai lelkész szólalt föl. őt az nem feszélyezi, hogy a protestáns felekezetnek kisebbségben levő része az ág. ev. opponál, az 1860-iki pátens "kiadásakor való protestálás is az ág ev. hívektől eredt. Nem akar beszédében politikai momentumokat kihegyezni, de előtte tisztán áll, hogy ez a törvényhozási akczió alamizsna és arra van kijátszva, hogy a kath. főpapság megszabadittassék a rettegéstől, hogy nem tisztán kath. czélu alapjait és alapítványait el lehetne tőlük venni. Ezzel szemben Zsilinszky Mihály a határozati javaslatot kéri elfogadni. Yan-e akcziónknak sikerre való kilátása? Nincs. Csak azt bizonyítanék, hogy elégedetlenek vagyunk. Az 1848. XXII. t.-cz. kimondott elv, mely ma meg sem valósítható, a korszellem nem kedvez neki. A protestánsoknak jó tudni, hogy vallási szabadgyakorlatukat nem egyedül kitartásuk, de a kath. hívek felvilágosodása, liberalizmusa vívta ki. Maga is konczedálja, hogy a törvény minden jogos kívánságot ki nem elégít, de a törvény igen is ad és azt nagyon sok egyház áldásthozóan fogja felhasználni felvirágoztatására. Ezzel a csabai egyház indítványa fölött napi-\ rendre tértek. Koren esperes jelenti: Az egyházmegyében nagyon föllendült az adakozókedv; az év folyamáu 35 ezer forint alapítványt tettek egyházi czélokra. Ezek sorában Nicodem János (Arad), Szontaghl Gyula (Arad) szerepelnek nagyobb alapítványokkal. Az egész kerületben csak hét pár nem vette igénybei az esketést, az egyház áldását. Kilépés 27 esetben volt. Ezután választásokat eszközöltek. Egyházi jegyzi! lett Steller Árpád, egyházi biró lnstitoris Kálmán, ügyész dr. Sailer Vilmos; a kerületi gyűlésre kiküldettek : Szeberényi Zs. Lajos, Zsilinszky Endre, Hász Sándor, Urszinyi János, Sztraka György, Abray Lajos. Kimondatott, hogy a kerület rendszeres módszertant dolgoztat ki a tanítók részére, Ábray Lajosnak emlékiratát egy protestáns biztositó intézet létesítésére kinyomatják és országos mózgalmat indit- nak. Szemlak kétnyelvű egyházában a németek tévén a többséget, egy napon kijelentették, hogy kizárják a tót híveket, a kit 1854-ben hozzájárultak a templom építéshez és azóta is egyházi terheket viselnek. Az esperesség e határozatot semmisnek mondotta ki, a mit a szemlakiak megfelebbeznek, de husztalan. Az egyházkerület volt esperesét, Achim Ádámot, fegyelmi keresettel ijesztik meg, ha zárt határidő alatt a gyámintézeti pénztárról el nemi számol. Csaba pedig hosszas vita után utasittatott, hogy a negyedik papi állást szervezze. A közgyűlést a Fiúméban ebéd fejezte be, melyen Zsilinszky Mihályt és öcscsét Endrét, Koren esperest, Hász János aradi felügyelőt, Fábry Sándor alispán gyámintézeti elnököt éltették. Hírek. A vármegye rendkívüli közgyűlésére, mely mint megírtak, e hó 19-ére tűzetett ki, lapunk más helyén közöljük a meghívót és a 37. pontból álló tárgysorozatot. Tekintve, hogy rendkívüli közgyűlésen csak a meghívóban jelzett ügyek tárgyalhatok és így póttárgysorozat nem lesz, a közgyűlés előre láthatólag rövid lefolyású lesz és fél nap alatt véget ér. A kitűzött ügyek között legfontosabb a< elmegyógyintézet építésére mai napon tartandó árlejtés eredménye alapján a vállalati szerződés megkötése, melynek sürgős elintézhetése végett lett tulajdonképen a közgyűlés összehiva. Közérdekű voltuknál fogva említésre méltók még a tárgyak közül egy közigazgatási bizottsági tagsági helynek és az alföldi első gazdasági vasút igazgatóságában két helynek választás tuján való betöltése, a távbeszélő hálózat szükséges kibővítése iránt határozat hozatal és néhány vármegyei szabályrendeletnek a változott viszonyoknak megfelelő kisebb módosítása. A közgyűlés ügyeinek előkészítése czéljából az állandó választmány junius hó 16-án d. e. 9 órakor fogja ülését megtartani. A törvényszék és fogház építési munkálatai lassú tempóban haladnak, aminek a téglnhiány az oka, ugyanis azurodaloma tábori kemenczékből nem volt képes állandóan megfelelő minőségű :églát pro dukálni s szállítani Ez azonban nem késlelteti az impozáns épület létrejöttét, úgy hogy a vállalkozók szerződési kötelezettségüknek, mely szerint az épületet még ez év folyamán tető alá hozzák, minden körülmény között meg lógnak felelni. Föispáni beigtatás Hódmezővásárhely város a vármegyei főispán hatásköre alól elvonatván, ujo- nan kinevezett főispánjának báró Thoroczkay Viktornak ünnepélyes beiktatása csütörtökön ment végbe. A város közgyűlésén az uj főispánt Juhász polgármeter üdvözölte, mire a füispán az esküt letevőn, figyelemre méltó és tetszéssel fogadott prog rainmbeszédet mondott. Este az uj főispán tiszteletére 300 teritékü bankett volt. A beiktatáson Békésvármegyét mint szomszédos törvényhatóságot dr. Lukács György főispán dr Fábry Sándor alispán, dr. Zöldy János, főorvos és dr Szalay József tb. főszolgabíró képviselték. Az elmegyógyintézet építési munkálatainak vállalatba adása czéljából ma délelőtt tartják meg a vármegyén az árlejtést. A közszemlére kitett építési terveket és költségvetést a legutóbbi időben igen sok épitő és különböző szakiparos tekintette meg és remélhető a versenytárgyaláson is nyilvánulni fog a vállalkozók érdeklődése minél több ajánlat beadásában, a mely körülmény ismét tetemesebb árengedményeket eredményezhet, mi által az elmegyógyintézet létesítési nek legnehezebb kérdése, a pénzügyi — kedvező megoldást nyerve a tervezet sikeres keresztülvitele biztosittatik. Agg honvédőink figyelmébe. A feloszlott békésmegyei 1848—49-iki honvéd-egylet örök alapítványának 130 frtot tevő kamata az alapítványi szabályrendelet értelmében a vármegye október havi rendes közgyűlésén fog egy arra érdemes első sorban békésmegyei illetőségű 1848—49-iki honvédnek kiadatni. A vármegye alispánja ezen ala pitványra vonatkozólag már kibocsátotta a pályá zati hirdetményt, melynek értelmében a kérvényeket hozzá szeptember hó 1-ig kell benyújtani. A kérvényekhez csatolandó illetőségi, vagyontalansági és erkölcsi bizonyítvány a község által kiállítva és a főszolgabíró által hitelesítve, továbbá a folyamodónak az 1848—49-iki önvédelmi harczban teljesített szolgálatait igazoló bizonyítványok. Ministeri köszönet. A földm velésügyi minister megerősítő záradékkal látta el azon alapitó ok levelet, melynek értelmében Csaba község a vármegye által felállított földmives iskola telepére 166 8a6/|i00 hold területű földet adományozott és egy alkalommal a földmivelési érdekek fölkarolásáért és a földmives iskola fölállítása által a mező gazdasági ismeretterjesztés iránt tanúsított kiváló áldozatkészségéért Békésvármegye közönségének és Csaba -községének meleg elismerését fejezte ki. Jóváhagyott szabályrendelet A vármegye újonnan átdolgozott lótenyésztési szabályrendeletét, mely lótenyésztésünk emelése érdekeit van hivatva védeni es e őzéiből első sorban az apaállatok évenként való megvizsgálásának módját szabályozza, a belügyminiszter jóváhagyván, a szabályrendelet kötelező erővel az egész vármegye területére nézve életbe lép A soproni honvéd főreáliskolában a vármegye által létesített alapítványi helyre a törvényhatósági bizottság első sorban Kis János gyulai lakost, másod sorban Gyarmathy János gyulai lakost és harmadik helyen Cze'dly István aradi lakost mutatta be felvételre, az első és harmadik helyen bemutat takra nézve javaslatba hozván a legfelsőbb korengedély kicszközlését. A honvédelmi miniszter most értesíti a vármegyét, hogy ő Felsége Lainz- ban junius hó 29 én kelt legfelsőbb elhatározásával a nevezett tanulóknak a korengedélyt legkegyelmesebben megadván, a vármegye javaslatát elfogadta és az első helyen bemutatott Kis Jánost a szeptember hóban tartandó felvételi vizsgára be is hivta. A mennyiben pedig ez testi alkalmatlansága folytán, vagy a felvételi vizsga nem sikerülte esetén felvehető nem lesz, utána a másod, illetve a harmadsorban bemutatott egyének fognak behívatni. A csaba-dobozi törvényhatósági műut egész vonalán elkészülvén, forgalomba bocsátása czéljából a közigazgatási bejárás dr. Fábry Sándor alispán vezetése alatt julius hó 4-én tartatott meg. A bejárás kedvező eredménnyel végződött és az utat a közforgalomnak azonnal át is adták. Az uj okmánybélyegek, a magyar korona or szágos területén 1891. április 1. óta forgalomban levő magyar okmány bélyegek helyett 1898. julius 1-től kezdve korona értékre szóló uj bélyegjegyek hozattak forgalomba különféle színekben. A jelenleg forgalomban levő okmány bélyegek julius 1 je után csak ez évi augusztus 31-ig árusíthatók és használhatók, amikor azután forgalmon kívül helyeztetnek. Szeptember 1-től kezdve tehát csakis az uj bélyegeket szabad használni és elárusítani. A vármegye állategészségügye a legutóbbi kimutatás szerint következőleg áll: Fertőző betegségek miatt a vármegye egyes községeiben a következő zárlatok taitatnak fenn, u. m. Lépfene: K.-Tatcsa 1 udvar, összesen 1 község 1 udvar. Veszettség: Bókés-Csaba 1 udvar, Mező-Berény 3 udvar, Szarvas 3 udvar, összesen 3 község 7 udvar. Takonykor és bőrféreg: Orosháza 1 udvar, Puszta-Szent-Tornya 1 udvar, Szarvas 1 udvar, összesen 3 község 3 udvar. Ragadós száj- és körömfájás : Puszta-Szent-Tornya 1 udvar, Szarvas 1 udvar, összesen 2 község 2 udvar. Rühkór: Körös- Tarcsa 1 udvar, összesen 1 község 1 udvar. Sertés- orbáncz: Bókés-Csaba 1 udvar, Mező-Berény 2 udvar, összesen 2 község 3 udvar. Sertésvész: Bánfalva 1 udvar, Békés | udvar, Békés-Csaba 10 udvar, Doboz 1 udvar, Füzes-Gyarmat 1 udvar, Gyotna 1 udvar, Gyula 1 udvar, Gyula-Vári 2 udvar, Körös-Ladány 1 udvar, Nagy-Szénás 1 udvar, Orosháza 1 udvar, Puszta-Szent Tornya 1 udvar, Szarvas | udvar, Szeghalom l udvar, Szent-András 1 udvar, Vésztó 1 udvar, Mező-Berény 2 udvar, összesen 18 község 36 udvar. A sertésvész a nyári időszak beálltával ismét tömegesebben lépett fel a vármegyében, miért is Békésvármegyéből a sertéseknek Ausztriába való szabad bevitele ismét el- tiltatott. Jarvanymentes udvarokból származó sertéseket külön en/edély nélkül csakis a „Productio- gesellschaft der vViener Fleischselcher“ czimü sző vetkezet, valamint Ziegler József, Karlik Alajos, Dittmayer Károly, Hölbrug József, Hatzinger Engelbert, Hatzinger Lipót és Wibicki József bécsi hentesek vágóhidjára azonnali levágás czéljából szabad szállítani, mig egyéb szállításokhoz az osztrák belügyminiszternek a magyar földmivelésügyi miniszter utján kieszközölt engedélye szükséges. Borbély és fodrász üzletek tisztasága érdeké ben úgy — a vármegye alispánja által kibocsátott részletes körrendeletét tartalmaz a megyei hivatalos lap csütörtöki szama. A borbélyüzletek legtöbbjében az e helyeken pedig nagyon is kívánatos tisztaság hiánya, s az a folyton voszély. mely a haj és bőrbetegségek terjeszésével az üzletben megjelenő közönséget fenyegeti, nagyon is indokolttá teszi e rendelkezés fontos foganatositá-át, mely különösen a helyiségek és a használt eszközök tisztántartásának és fertőtlenítésének módját írja elő részletesen. A „nemzeti szövetség“ megalakítása czéljából junius 26-ikán d. e. 11 órára gr. Bolza Géza mint az „Országos Nemzeti Szövetség“ igazgatóságának megbízottja, előértekezetre hivta össze a társadalom minden osztályának képviselő tagjait. A meghívottak a (lelkészek kivételével) teljes számban jelentek meg. Az értekezleti tHgok elnöknek Gróf Bolza Gézát, titkárnak Mázor Elemér drt. választották meg. Elnök előterjesztette ezután az „Országos Nemzeti Szövetség“ eddigi nagy eredményű működését, melyet dr. Mázor titkár részletesen is felolvasott. Végűi az értekezlet az elnök felhívására egyhangúlag kijelentette, hogy Szarvason is a „Nemzeti Szövetség“ megalakítását szükségesnek és hasznosnak látja és a gyűjtő iveket rövid idő alatt aláírás végett kibocsájtja. Évi tagsági dij csupán 50 kr. Uj Ügyvédjelöltek. Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Fuksz Béla szarvasi lakost, mint dr. Salacz Oszkár ügyvédnél, és Vangyel Tibor orosházi lakost, mint dr. Haász Soma ügyvédnél joggyakorlaton levőket az ügyvédjelöltek lajstromába fölvette Névmagyarosítás. Lévy Arthur csabai lakos „Lóránd* ra és Ferner Jakab puszta-földvári lakos „Hajnal*-ra változtatták át belügyminiszteri enge- délylyel vezetéknevüket. A bélmegyeri birtok ügye, mely annyiszor foglalkoztatta a tulajdonos Békés község közönségét és a törvényhatósági bizottságot, a belügyminiszternek a napokban leérkezett rendeletével egyelőre elintézést nyert és lekerül a gyűlések napirendjéről. Az ügyben a törvényhatósági bizottság által legutóbb hozott azon határozatot, melyben jóváhagyatott a község azon elhatározása, hogy a birtokot parczellákra osztva, 6 évre bérbe adja és a vagyon kezelésének helyessége érdekében kö- telcztetett a község, hogy egy gazdasági intézői és egy számvevői ellenőri állást szervezzen, úgy a község, mint egyes községi lakosok megfelebbez- ték. É felebbezés felett most határozott a belügyminiszter, a ki a birtoknak bérbe adását jóváhagyta, a határozatnak a jelzett állások szervezésére vonatkozó részét azonban megváltoztatta, mert a' bérleti kezelés mellett ezen nagy kiadást okozó állások fentartása nem látszik szükségesnek. Kimondja azonban a miniszter, hogy ha a vármegye a számadások felülvizsgálata során arról győződnék meg, hogy a gazdasági kezelés hiányos, vagy ha a község többi ingatlan birtokának kezelése a bélmegyeri birtokával együtt a szakszerű gazdasági és számviteli ellenőrzést megkívánja, a költségvetések tárgyalása során a jelzett állások szervezésére a községet uj határozatban kötelezheti. Mindenesetre örömmel vesszük tudomásul, hogy a miniszter döntésével az ügynek, a vagyon kezelésére vonatkozó érdemleges része a képviselőtestület többségének óhajtása értelmében egyelőre jogérvényes elintézést nyert és ezzel vége szakad annak a megújuló vitának, a mely már évek óta leginkább elfoglalta a népes község képviselőtestületét. A nyári vásárnak kedvezőtlen kilátásokkal megyünk eléje. A sertés zárlat következtében sertés vásár újra nem lesz, mely körülmény már maga csorbítja a vásárt. Nagyobb szarvasmarha felhajtásra sem lehet számítani; ellenben a lóvásár a küszöbön álló nyomtatásra való tekintettel nagynak és élénknek ígérkezik. A vásári napok különben a következők: csütörtökön julius 14-én juh. pénteken szarvasmarha, szombaton ló s gazdasági szerszámok, vasárnap belső vásár. Az aratásra — sajnos — rendkívül kedvezőtlen idő van. Egy hét óta alig volt nap, amelyen kisebb-nagyobb esőzések ne lettek és a szorgos munkát ne akadályozták volna De a kedvezőtlen idő nemcsak a munkát hátráltatja, hanem a termés kilátásokat is csorbítja. A levágatlan búza mindenütt megfakult, sok helyen pedig az üszög és a rozsda is erősen rontja. Mindezek daczára, ba hirtelen forróság nem áll újra be és az idő is — ami fölötte óhajtandó — szárazabbra fordul, a vármegyében átlag közép termésre van kilátásunk, amivel két hét példátlan abnormis időjárása s mindenféle csapásai után még hálás szívvel kell megelé- gednünk\A pénteki hetipiaczon — habár csak kis mennyiségben, mondhatni kóstolóképen — uj búza is volt látható, még pedig hasonlithatlanul jobb minőségű, mint a múlt esztendei. A sűrű esőzések egyetlen haszna, hogy a tengeri rohamosan fejlődik és kitűnő termést Ígér, noha laposabb földeken a tengerire is túlsók a jóból, mert már sárgulni kezd. A szarvasi magyarság ügye. A békési esperesség Tótkomlóson tartott ülése elé került ■— mint azt már megírtuk, — a szarvasi magyarság feleb- bezése, mely óvás az ág. ev. egyházközség ama, lapunkban is ismertetett retrograd határozata ellen, hogy ott megszüntetvén a magyar isteni tiszteletek rendjét, kimondották, hogy jövőben mindkét templomban csak tót isteni tiszteletek tartatnak, magyar csak akkor, ha az időből futja. Azt lehetett hinni, hogy a kérdés nagy vitát kelt, mert a tótság erősen felfegyverkezve jelent meg kardoskodni határozata mellett. Vita azonban e kérdésben nem volt. A közgyűlés elfogadta a határozati javaslatott, hogy az esperesség bizottságot küld ki;annak megvizsgálására, hogy vájjon a szarvasi hívek közgyűlése, mely az isteni tiszteletek nyelvi kérdésében a tót nyelv kizárólagossága mellett döntött, törvényes formák között volt-e egybehiva és megtartva ? A bizottság Veres József esperes, Harsányi Sándor, Haviár Lajos, Nagy Elemér és Bikády Antal, még e hóban helyszíni vizsgálattal teljesíti megbízását s ha lehetséges, ráveszi a híveket a retrograd elhatározás megmásitására, az ügyben aztán a? esperesség rendkívüli közgyűlésén fog határozni. Szarvason egyébként az isteni tiszteletek nyelve mellett az iz sok izgatotságot keltett az egyháztagok között, hogy | zsinati törvények szerint az adókulcsot is szabályozni kellett. Ebben végérvényesen döntött is az esperesség, megállapítván az egységes adókulcsot, mely már ez évben hatályba lép Az esperesség kerületi követekül megválasztotta Gajdács Pált (Tótkomlós), Csermák Kálmánt (Tótkomlós), Kiár Bélát (Nagy-Szénás), Bikády Antalt (Orosháza), Sulyok Edét (Orosháza), Haviár Gyulát, (Szarvas). i
