Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-06-26 / 26. szám
36-ik szám Gyula, 1898. juxiius 26-án XXX. évfolyam Szerkesztőség: Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. í if Kéziratok nem adatnak | vissza. Előfizetési dij : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Eyyes szám ára 10 kr. OuPJj ^ur ÍJ m Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: ID Ó H IST 3D -A. T7" I ID. Kiadó hivatal: Templomtér. Oobay Ferencz háza. és könyv- 1> kereskedés, hova a hir- |> detések és nyílt-téri köz lemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Oyulán, a kiadó hivatalban. , Nyílt-tér sora 10 kr & . I M Aratás. Nemcsak a legaktuálisabb, hanem a legfontosabb kérdés ez ma országszerte s különösen az Bókésvármegyében, amely par excellence földmivelő yármegye s melynek egy egész esztendei existencziája tügg tőle, hogy milyen lesz az aratás eredménye. Talán soha sem volt még annyi kocz- kára téve, mint az idén. A tavalyi rósz termés és annak következtében beállott nagy szegénység folytán az idei aratás sokkal fontosabb mint más esztendőkben volt. Nemcsak közgazdasági, hanem társadalmi, sőt túlzás nélkül mondhatjuk, hogy sarkalatos politikai érdekek is fűződnek az idei termés jó vagy rósz eredményéhez. Reménynyel vegyes szorongással tekintünk a jövő hét időjárása elé. A termés „nagy hét“-éhe jutottunk. Egy nagyobb vihar, egy tikkasztó hőségü nap, sőt pár óra is képes a termést katasztrófába dönteni. Ma a kilátás ha nem is fényes, de teljesen kielégítő s hasonlithatlannl jobb, mint egy hó előtt is volt. A pünköst tájékán fellépett rozsda, mely annyi aggodalmat keltett, szerencsére a búza alsó levelein maradt és nem támadta meg a kalászt; sőt az utóbbi esőzések nem hogy nem fokozták, hanem legtöbb helyen lemosták a rozsdát, úgy hogy ezen a czimen táplált aggályaink — szerencsére — nem valósultak meg. A ködök — különösen a keddi — sem bizonyultak kártékonyoknak ; jégesés és viharok ritka évben kímélték meg annyira vármegyénk területét, mint legalább eddigelé megkimélték. Mindezek után a prognoSztikon búzában, árpában ez idő szerint: jó közép termés, mennyiségileg és minőségileg egyaránt. Jó közép termés, mely ha egy, — réti földeket illetőleg pedig, ahol később érik a búza s árpa — két hétig mindenben megfelelő kedvező időjárásunk lesz, helyenkint még kitűnővé is fejlődhetnék. Tanítványaimnak. — 1898. év junius 20-ának emlékére. — Mikor én kis fiú voltam, Az volt az én kívánságom, Hogy én legyek a legelső Mindenben a nagyvilágon. Fontam, szőttem tűnő álmák Káprázatos czifraságát S felruháztam velők lelkem Átallátszó tisztaságát. Ám a tarka szivárványnak Arany tál on nyugvó vége, .Szóló szöllő, csengő baraczk S a tündérkert minden éke, Képzeletem rostájában Hitvány ocsú-szemmé vedlett, Vizsgálaton nyert dicséret Boldogságos képe mellett. Hogy szaladtam, hogy rohantam, Amágy Isten igazába, Jó sikernek jó hírével Édes anyám két karjába! S ha megcsillant apám szemén Az örömnek tiszta könyje : Akkor fürdött az én szivem Üdvözítő kéj-özönbe! * * * Kedves, édes tanitványim! Mit mondjak én most rólatok ? Vettem észre, hogy rosszabbak Nálamnál ti sem voltatok. Az önérzet fölgyult lángja Lobogott szép szemetekben Amennyiben tehát a gondviselésen múlik, ma nemcsak hogy panaszra nincs okunk, hanem hálatelt szívvel imádkozhatunk az Egek urához eddigi jóságáért és könyörgésünk csak annyi, hogy a küszöbön álló kritikus napokban se vonja meg tőlünk isteni gondviselését. Egy évtized óta az isteni gondviselésen kivül azonban — fájdalom — más tényező is fellépett, amely ha nem is oly mértékben, de szintén lényegesen befolyásolja az aratást. Ez a tényező az agrarszoczialismus néven ösmert munkáskérdés. Az idén e tekintetben határozott javulás állott be. A gazdaközönség el van látva munkásokkal; sőt — amiről ezelőtt álmodni sem mertünk volna — nagyobb a munkás kínálat, mint a kereslet. Alig hihető ugyan, de tény, hogy Békésvármegye néhány községében sok munkás nem tudott aratóul elszerződni, s — mint meggyőződtünk róla — nem azért, mintha a munkabért illetőleg tulkőve- teléssel léptek volna fel, hanem mert munkásfelesleg van. Reméljük azonban, hogy jó termés esetében az önhibájukon kivül szerződés nélkül maradt munkások is foglalkozáshoz és tisztességes keresethez fognak jutni. Hogy pedig az esetleges agrarszoczia- listikus zavargások vagy sztrájkok az aratást meg ne hiúsítsák, illetőleg — és ez a fontosabb — hogy ilyetén iappangó szándékok már csirájukban elfojtassanak, arról igen helyesen gondoskodik a földmivelésügyi minisztérium munkásközvetitő irodája, melyet volt vármegyei főjegyzőnk, dr. Bartóky József osztály- tanácsos vezet, aminek bizonyítéka a földmivelésügyi miniszternek az aratás küszöbén kiadott alábbi rendelete s intézkedése, melyet tudomásul s megszivelésül a gazdaközönségnek és munkásoknak egyaránt figyelmébe ajánlunk. Bár remegő aggódásnak Árnya rémlett nézéstekben. Elhoztátok bátran, büszkén Tudásotok kevés kincsét, S kiraktátok közszemlére, Hogy mások is megtekintsék, S mint a gyémánt nem egyforma, Csiszoltabb egy, mint a másik: Érték szerint tudásotok Többfelé biz, csak úgy válik. Ne zavarjon ám ez kit se! Alaktalan tömeg néha Gyökért ereszt, bimbót fakaszt S pitymallásra kész bokréta .... .Szülőitek áldó kezét Hát nyugodtan csókoljátok: Jó sikernek tudatával Vagyok én most büszke rátok! Domonkos János« Erdő szélén ... Erdő szélén, folyó partján haladok, Este van bár — nem látni egy csillagot; Nem is ez csal szememből ki könyeket: „Borús az ég, meggyűltek a fellegek 1“ Erdő csendje nyugtatólag hatna rám, Ha a folyó s ár-zúgást nem hallanám; Túlsó partról furulya szól, kesereg .. . „\ viharban menedéket hol lelek i“ .. . Elkergetnék a világból a leltemet, Száműznének életből bus érzetek; Fájó szívvel tovább megyek cseudesen „Se országom, se világom nincs nekem.“ Vissza térek a kis harang szavára, Álmok szállnak lelkemre, nagy sokára; Álmaimban tovább sírok, könyezem . . . ,^agy a világ nincB benne egy kis helyem I“ . . . Mihálik József« Munkás tartalékosok aratás alatt. Azou czélból, hogy az egyes vármegyékben az arató-munkások által netán tervezett aratási sztrájk megelőzhető, esetleg meghiúsítható legyen, a föld-! mivelésügyi miniszter a folyó évi aratás idején a mezőhegyesi, kisbéri is bábolnai m. kir. állami ménesbirtok, valamint a beregmegyei szolyvai járásban levő állami bérlet területén (Szolyván) nagyobb számú számfeletti arató-munkást fog állami költségen készenlétben tartani, s az egyes munkaadóknak a sztrájkoló munkások pótlására rendkívüli esetekben e készenlétből fogja a szükséges munkaerőt rendelkezésére bocsájtani. Mivel azonban az aratási munkálatokhoz szükséges munkaerő közvetítésének e rendkívüli módja csak indokolt esetben vehető igénybe, a munkaadók a közvetítésre csak az alantabb jelzett feltételek mellett tarthatnak számot. 1. Az összpontosított munkáskészletből az alább közölt eljárás és feltételek mellett első sorban csak azon munkaadó kaphat munkásokat, a ki az aratási munkára tényleg szerződtetett munkásokat, munkásai azonban az ő hibája nélkül a szerződés teljesítését megtagadták, s a szerződés teljesítése végett alkalmazott hatósági közbelépés sem vezetvén eredményre, a munkaadó helyben, vagy a környéken a közvetlen szomszédjai által fizetett munkabér és feltételek felajánlása mellett munkásokat nem kaphatott. 2. Azon kérdésben, hogy e körülmények fen- forognak-e, s igy az illető munkaadónak a szükséges munkaerő átengedésére igényelve van-e? a járói:. [Gszalgabii'ónak (rendőrkapitány nah) kell első sorban a főispánhoz, távollétében az alispánhoz javaslatot tenni. Ha a járási főszolgabíró (rendőrkapitány) a munkások átengedését indokoltnak tartja, foglalja jegyzőkönyvbe a munkaadó kérelmét, annak azon nyilatkozatával együtt, hogy az aratási munkálatok végzésére átengedett munkások munkabéreinek, valamint a szállítási költségeknek kifizetésére és a munkások élelmezésére magát kötelezi, s az e részben előforduló netaláni viták esetén a föI dm i vei és ügy i miniszter elhatározásának magát aláveti. A járási föszolgabiró (rendőrkapitány) az esetben, ha a munkaadó kérelmét teljesitendönek tartja, miután a jegyzőkönyvet felvette, a főispánhoz tegyen jelentést. A főispán vagy távolléte esetében az alispán viszont a munkamegtagadás körülményeinek részletes közlése mellett táviratilag jelenti be a miniszternek, hogy kinek, mely községbe, melyik járásba, mely vasúti állomásra és mily számban ajánlja, hogy a munkások kiküldése iránt a miniszter intézkedjék. Tekintettel arra, bogy a munkáskészletből esetleg sok munkaadó igényét kell kielégíteni, a főispán csak a feltétlenül szükséges számú munkások kirendelését javasolhatja.. Minthogy nincsen kizárva annak lehetősége, hogy olyan munkaadó is jelentkezhetik, a ki a felesleges munkáskészletből olcsóbb munkaerőt remélvén szerezhetni, maga keresett ürügyet szerződött munkásainak elbocsájtására, s maga adott okot a sztrájkra, a miniszter kijelenti, hogy ilyen munkaadónak semmi esetre sem fogja a netalán szükséges munka erőt átengedni, mert ha ily munkaadók is támogatásban részesülnének, a netáni sztrájk meghiúsítására tett intézkedéseik nemcsak czélté- vesztettekké válnának, de a helyzetet jövőre kétségtelenül súlyosabbá tennék. 3. A főispán, esetleg az alispán távirati jelentésére a miniszter intézkedik, hogy a menynyiben rendelkezésre áll, a javaslatba hozott munkaerő a megnevezett munkaadó részére a megjelölt vasúti állomásra lehetőleg a legközelebbi telepről azonnal elszúllittassék. Ezen elszállítás költségei a munkaadó által fedezendők. A vasúti állomástól a munkahelyig a munkaadó köteles a szállításról gondoskodni. Ha a munkaadó kifejezetten nem kéri, hogy a munkások külön vonaton szállíttassanak, a munkások a rendes személyvonaton szállíttatnak a rendes szállítási kedvezménynyel (t. i. félmenetjegygyel). Ha a munkaadó már a telepről kocsin akarja a munkásokat elszállítani, ez a jelentésben kitüntetendő. A munmet, szenvedést, lelkesedést. Ezt az embert Barna Györgynek hívják s egy első rendű színtársulat jellemszinésze. Vécseynél két évvel fiatalabb, de öt évvel látszik idősebbnek. Szemeinek élénk tüze mutatja, hogy arczát nem kéjes gyönyörök, hanem a színész mindennapi munkája öregitette meg. Átutazóban találkozott dr. Vécsey Géza ügyvéddel, egykori iskolatársával. Nem voltak soha jó barátok, hanem azért szívélyesen üdvözölték egymást. Nem volt sok mondani valójuk s mindegyikük teherképen érezte, hogy a másiknak terhére van. Vécsey kihívta Barnát a Stefániára azzal a gondolattal, hogy a járókelők közt majd csak elszórakoznak valahogy. Lassan-lassan aláhanyatlott a nap. a seté- tülő égen szétszórtan meg-megvillant egy-egy csillag fény. Homály ereszkedett mindenre. A zenekar műsorának utolsó számát is eljátszotta s a sétálók elhagyva a parkot elszéledtek a kávéházakba vagy hazatértek nyugalomra. Mikor a feltűnő hold befehéritette az uiat és újra előhozta a homályból a fák és bokrok alakjait, a nagy utón már csak két ember beszélgetett, a színész és az ügyvéd. Gyönyörű éjszaka volt. Fénynyel volt tele az ég; a hold csábos világában tündérképpé változott a táj. A park körül és fölött fehéres köd lebegett, mi a messzeségben a szem elöl elfödte a vizet. A hold sugara megezüstözte a fák lombjait s enyhe szellő zenélt, zizegett az ezüst leveleken, Az ügyvéd kalandjairól beszélt. Nyelvét sokszor fogaihoz csettintgette. A színész nem hallott azokból a kalandokból semmit; lelkét elbűvölte a természet szépsége ; majd visszagondolt múltjára s szerette volna ezt a szép mennyboltot, a rezgő csillagokat, a fehér arczu holdat, a fényes vizet együtt nézni s ezt a tiszta, illatos levegőt együtt szívni be azzal, a ki már meghalt. — Mért nem nősülsz? Kérdezte az ügyT.a.pnn mai Bzámalioz egész Ív mellétclet van csatolva. mondd.. .. Irta: Bartos Gyula. Szeged városában a Tisza partján ékeskedő Stefánia kertben vig indulót játszott a helyőrségi zenekar. A Tisza felől kellemes hűvösség áradt szét s a füágy lombos fái egészen beárnyékolták a park kavicsos útját. A hat filléres ülőhelyeken jobbára tisztes papák és nehéz járású mamák foglaltak helyet. A park felső részén a kőpárkányhoz támaszkodva két férfi állt egymás mellett. Unottan néztek maguk elé s csak néha néha váltottak egy-két rövid szót, ha egy csinosabb leány, vagy asszony vonult el előttük. — Láttad ezt a szőkét? — Szép! — Az a barna hogy tetszik ? — Nekem nem tetszik. — Csodálom! A magasabb férfii Vécsey Géza hosszú sovány ember elegáns tartással. Helybeli ügyvéd, ki inkább atyai örökéből mint peres ügyeiből él. Harmincz három éves, de annyi idő sem látszik meg nagyon gondozott arczbőrén. Többnyire mosolygó arcza visszatetsző, gúnyos kifejezésü. Keskeny ajka felett kicsiny, szén fekete bajuszát gyakran szokta pödörgetni. Választékos öltözete, nyakkendő csokra e tetszeni vágyó emberre vallanak. A mellette álló férfi egyszerű szürke ruhájában, kissé hanyag viselkedésében, majdnem teljes ellentéte a szomszédjának. A közép termetnél valamivel kisebb széles vállu s aránylag nagy fejjel. Arcza simára borotvált s erősen markirozott. Szabálytalan vonásai nem szembeszökők, mert a szemlélő mindig valamely indulatot, érzést lát rajtuk oly élénken kifejezve, hogy az arcz formájának megfigyelésére nem is gondol. Ha ez a széles csontu férfi erős, átható hangján beszélni kezd, vonásai megelevenednek s ekkor arczán már nem szemet, orrt, szájat látunk, hanem bánatot, örö-
