Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-06-19 / 25. szám
gáliczhoz a mésztej kell előbb azért, hogy ammóniák fejlődjék, amely ammóniák azután a gyantát vagy olajat szappanná változtatja Ha tehát a me- szet tonnők előbb a vízbe, azután a rézgáliczot. akkor nem képződnnék ammóniák, hanem mész- csapadók vagyis eipsz. Ha pedig a rézgálicz után a gyantát vagy olajat kevernők a vizbe, azután a meszel, akkor som a gyanta sem az olaj nem válik szappanná. Domonkos János. Törvényszéki csarnok. Egy a baj! Varga Mihály eddig is hirhedt egyén volt Gyulán, úgy hogy ló szenzáli minőségében elkövetett épületes dolgaiért a múlt évben 2 évre kitiltotta a rendőrkapitányság Gyulaváros területéről, de még hirhedtebbé tette nevét azzal a körmön font csalásával, mely miatt most ült tör vényt felette a gyulai törvényszék. E csalásának áldozata K. Szilágyi Péter gyomai földmives, kit a folyó évi márczius havában akként hálózott be, hogy magát ujkigyósi urodalmi csősznek adván ki, megalkudta annak a lovát 170 írtért, s midőn már az alku kész volt, Varga jelentőségteljesen ütött homlokára és mondát „Égy a baj bátyám uram; tizenöt darab felhajtott marhámból egyet se tudtam eladni, most tehát'csak 10 frt előleget, a hátralékos 160 írtról pedig kötelezvényt adok s egy hét múlva azt is megfizetem, áll-e igy a vásár?0 K. Szilágyi Péternek imponált a Varga önérzetes, meggyőző beszéde, no meg az előnyös vételár és Varga tenyerébe csapott jeléül, hogy a vásár közöttük létrejött. Ekkor a furfangos Varga még „egy baj“-jal hozakodott elé, azzal t. i , hogy „az uradalomnál nem szeretik, ha passzus nélkül viszik be a lovat." A hiszékeny Szilágyi e bajból is kihúzta vevőjét, nagylelkűen odaadta Vargának a járlatot, sőt megkönyörült Vargának „harmadik baján“ is: a 10 frt előlegből 1 frtot visszautalt Vargának útiköltségre. Ez óriási siker után Varga diadalmasan lovagolt haza Gyulára, majd másnap Kétegyházára, a hol eladta a lovat 60 írtért Farkas István czigánynak, utóbbi pedig Lakatos Péter ismert gyulai lókupecznek. Ez alatt Szilágyi tudomást véve Varga kilétéről és megcsalatásáról, lova visszaszerzése végett sietett Gyulára. Itt lovát meg is találta, hanem azt akkor már Lakatos Péter mondta magáénak és a rendőrség Szilágyi panaszában úgy döntött, hogy Lakatos birtokában hagyta a lovat, mert a járlatot rendben találta. Lakatos erre nem késett a lovat értékesíteni. így maradt szegény Szilágyi ló és pénz nélkül, mert habár a törvényszék a 2 évi börtönre Ítélt Varga Mihály ellenében megitélte a 161 frt kárt is, de hogy mikor jut ehhez Szilágyi, az fogaskérdés. Farkas István és Lakatos Péter a csalás vádja alól felmentettek. Vásári tolvaj Szobai Mihály, a múlt év szeptember havában tartott gyulai vásár alkalmával a vásártérről több dézsát és kosarat lopott el, hogy kiknek a kárára, azt nem lehetett kideríteni. Ezért a kir. törvényszék Szokait arra való tekintettel, hogy lopásért már több Ízben bűnhődött, egy évi börtönre Ítélte. Meglopta a gazdáját. Apponyi József békési borbélyt Sehwarcz Károly borbély segéd,mint elbeszéli — azért, mert Apponyi heti bérét megfizetni nem akarta. Éjjel behatolt az üzletbe és onnan sokféle tárgyat, többnyire borbély műszereket és egy, ruhanemüekkel telt bőröndöt magával vive, megszökött. Azonban csakhamar elfogatván, vizsgálati fogságba került. A törvényszék hétfői büntetőtanácsában vonta felelősségre a tolvaj segédet s hat havi börtönt mért reá. A nazarénus templom órája. Háger Ferencz csavargó gépész legény, f. év január havában Bánfalván ideiglenes tanyát ütött, órák javításával — az érdekeltek állítása szerint elrontásával — foglalkozván. Kérte a nazarénus gyülekezet óráját is javításra, s hogy nem adták azt kontár kezébe, úgy gondolkozott, ha nem adnak, viszlek — és gondolatát tett követte. Betört az imaházba és elemelte a fali órát nem azért, hogy kijavítsa, hanem hogy árából egy-két vig napot szerezzen magának. Ezenkívül más dolgokat is viselt a magát Bánfalván már teljesen otthonosnak érzett Háger. Elsikkasztotta Keresztes Pálnak egy kalapját, Molnár Mihálynak egy harapófogóját. A hivők elöljárója nagylelkűen megbocsátott, a kárra nem reflektált, de nem igy a kir. törvényszék, mely hét havi börtönt adományozott Hagernek érdemdijazásiA HIRDETÉSEK. 353- 1898, Tk. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, bogy özv. Csobán Györgyné és társai végrehajtatónak Rotyis Péternó kétegy- házi lakos végrehajtást szenvedő elleni 46 forint 15 kr. töke követelés és jár iránti végrehajtási ügyében a gyulai kir. törvényszék területén levő a kétegyházi 1138 sz. tjkben A —)— 1 sor, 433/b. hrsz. a. foglalt és Rotyis Péter és neje Isztin Floare nevén álló ingatlanra az árverezést 282 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1898. évi junius hó 20-ik napján délelőtt 9 órakor Kétegy- háza községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is el adatni, fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok bejárának 10°/o, vagyis 28 frt 20 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. november 1-én 3333. sz. a. kelt I. M. rendelet 8 §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §. értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elösmervényt átszolgáltatni Kir. törvényszék, mint tkvi hatóság. Gyulán, 1898. évi márczius hó 14-én. Dr. Kalocsay Kálmán, 193 1—1 kir. tszéki biró. Tűzifa eladás. Van szerencsém a n. é. közönség szives figyelmét az ez idő szerint kínálkozó rendkívül kedvező körülményre felhívni, ugyanis a tűzifa árakra, mely árakat előnyös és tömeges bevásárlásaim által érhettem el. Ajánlok a n. é. közönségnek házhoz szállítva: mm. (1 vaop) I-a bükkfát 67 írtért mm. (1 pp) I-a Byertyánfát 75 írtért. A midőn még szives figyelmét felhívom a n. é. közönségnek a kedvező száraz időjárásra, figyelműkbe kell ajánlanom, hogy az esőzések beálltával, vagy vasúti kocsik hiányában a szállítás később sokkal kedvezőtlenebb fog lenni és igy a az előjegyzést kéri. Tisztelettel: Rosenczveig Hermann, isi í-i faraktára Gyulán. X X ¥ X X KISS JÓZSEF LAPJA pp politikai és irodalmi szemle. X X Belső dolgozótársak: Ambrus Zoltán, Tóth Béla, Kóbor Tamás, X V Kozma Andor, Papp Dániel, Makai Emil, Ignotus, Heltai Jenő, X Lövik Károly, Szöllósy^Zsigmond. X x Előfizetési ára: egész évre 10 frt. Fél évre 5 frt. X X Negyed évre 2 forint 50 krajezár. A HÉT régi, megállapodott hitelű lap. A hét kidomborodó eseményeinek hű tükré. Politikai, társadalmi, művészeti és irodalmi kérdésekben a legX X X szabadelvűbb eszmék és irányok szóvivője. — Krónikái, Innen-Onnan rovata, X Irodalmi- és szinikritikái már rég kivivták a.közönség elismerését. X V Mutatványszámokat ingyen és bérmentve küld ¥\ X „A HÉT“ kiadóhivatala, X y 186 t—2 Budapest, Erzsébet-körut 6. IX 19* Megjelenik minden vasárnap. *^{ MEGHÍVÁS. t520- . A gyulai kir. törvényszék elnökétől. 1898~ e n’ A gyulai takarék- és hitelszövetkezet törvényszékileg bejegyzett czég évi rendes közgyűlését 1898. évi jnnius hó 26-án délelőtt 11 órakor tartja meg a városháza nagytermében a következő tárgysorozattal: Versenyre való felhívás. A gyulai kir. törvényszék és az ennek területén szervezett 6 kir. járásbíróság részére az 1899. és az 1900. években szükségelt irodai anyagszerek biztosítása czéljából pályázatot hirdetek, és az ide vonatkozó ajánlatok benyújtásának határidejéül a folyó évi julius hó 25 napjának délutáni 5 óráját tűzöm ki azzal, hogy az ezen határidő után érkezendő ajánlatok semmi szín alatt sem fognak figyelembe vétetni. Az ajánlatok kellékei tekintetében figyelmeztetem a vállalkozókat a nagyméltóságu m. kir. igazságügy minister urnák 1893. évi 15510./sz. a. kelt rendeletére (Lásd az Igazságügyi Közlöny 1893. évi folyamának 251 és következő lapjait) s ezzel kapcsolatosan az ajánlattal egyidejűleg leteendő vagy beküldendő bánatpénz összeget 80 írtban állapítom meg. Az ajánlattevők számvetésének biztos alapra fektethetése czéljából közzéteszem, hogy a fentebb említett kir. bíróságok részére egy évben körül, belül a következő minőségű irodai anyagszerek szükségeltetnek : 1- ször. 8 rizsma 12 klgrammos fehér minis- téri papír (hármas anyag). 2- szor. 200 rizsma pótmentes 10 klgrammos fogalmi papir, mely egyszersmind bírósági kiadmányok készítésére is használtaik, (hetes anyag). 3- szor. 50 rizsma 9 klgrammos simított fehér papir autographiai vegytenta alá (hármas anyag). 4- szer. 150 rizsma 8 klgrammos szürke papir kevésbé fontos kiadmányok készítéséhez (ötös anyag)5- ször. 10 rizsma 10 klgrammos rózsaszin- papir (hatos anyag). 6- szor. 8 rizsma 45 klgrammos csomagoló papir. 7- szer. 2 rizsma 45 klgrammos nagyalakú szürke papir számadások készítéséhez (hetes anyag). 8- szor. 8 rizsma 11 klgrammos sárga papír (hatos anyag). 9- szer. 3 rizsma közönséges iv nagyságú 7 klgramm súlyú itatós papir. 10 szer. 20 duezat fekete, 20 duezat kék pástéit és 20 duezat veres pastel! iron. 11 szer. 100 doboz Sohuler-féle hazai gyártmányú legfinomabb aczél toll. 12-szer. 16 duezat vegyes nagyságú és alakú tollszár. 13 szór. 20 klgramm középfinomságu pecsét- viaszk. 14- szer. 1000,000 drb piros pecsét ostya. 15- ször. 5 klgramm Willers György-féle zsíros fekete festék. 16- szor. 36 kis üveg átbélyegző máz festék. 17- szer. 800 kis üveg legfinomabb autographiai tinta. 18- szor. 25 klgramm autographiai géphez szükségelt legfinomabb fekete nyomdai festék. 19- szer. 6 kiló nyomdai szivacs. 20- szor. 72 kis üveg kármin tinta. Végül megjegyeztetik, hogy az összes anyagszereknek hazai és iparczikkeknek kell lenniök. A kötendő szerződés egyéb feltételei a törvényszéki irodaigazgatónál a szokásos hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetők. Gyulán, 1898 évi junius hó 13-án. Novák Kamii, elnök. 1. Üzletigazgató s az igazgatóság évi jelentése. 2. A felügyelő-bizottság jelentése. 8. A felügyelő-bizottság által jóváhagyott mérleg előterjesztése. 4. A tisztviselők évi tiszteletdijjának megállapítása az igazgatóság véleményének alapján. 5. Alapszabály módosítása iránti tett indítványnak tárgyalása. 6. A felügyelő-bizottság megválasztása. 7. Esetleges indítványok. Kivonat az üzletszabályzatból: Á közgyűlésen egytől öt üzletrószszel biró tag egy szavazattal, minden további öt üzletrész után szintén még egy szavazattal bir, tiz szavazatánál több azonban senkinek sem lehet még meghatalmazással sem. Szavazati jogát mindenki személyesen gyakorolja, vagy írásbeli felhatalmazással ellátott tagokkal gyakoroltatja. A felhatalmazás a közgyűlés előtt az elnöknek nyújtandó be. A 16 évesnél fiatalabb kk. helyett minden egyóbb meghatalmazás nélkül szülője, illetve gyámja szavaz. A közgyűlés jogórvényes határozathozatalához 25 oly tag szükséges, kik a részjegyeknek legalább egy ötödrészét képviselik. Ezen közgyűlésre az összes részjegy tulajdonosokat hivatalos tisztelettel meghívja: Gyulán, 1898. junius hó 15-én. Popovics Jusztin, Dr. Frankó László, ulaváros főjegyzője, köz- és váltó-ügyvéd elnök. 189 1—1 igazgató. Mérleg számla. Vagyon frt kr. Teher frt kr. 1898. ápr. 4 Betét: a „Békésmegyei takarékpénztárnál elhelyezve ....................... Köl csönök......................................... Vi sszafizetett részjegyek.................. Fe lszerelvények ................................. 36 244 8279 34 208 24 20 22 1898. ápr. 1-4 Heti befizetések............................... Tö rölt részjegyek........................... El őre fizetett kamatok.................. 18 97. évi nyeremény . . . 714.14 1 1898. évi nyeremény . . . 1439.62 42271 275 66 2153 44766 10 28 27 76 41 u 4 »766 41 n Nyereség és veszteség számla. Veszteség frt kr. Üzleti költségek ................................ 16 8 21 Házbér.............................................. 100 — Tisztviselők tiszteletdija .................. 24 0 — Felszerelés leírásáért 20% .... 52 6 1897. évi nyereség áthozat . 714.14 1898. évi nyereség áthozat . 1439.62 Nyeremény mint egyenleg .... 2153 76 2714 3 Nyereség frt kr. Kamatok: betétek ntán .................. 15 19.55 I kölcsönök után .... 375.04 1894' 59 Átírási dijakból..................... 12! — Mulasztási illetékekből . . 93] 30 1897. évi nyereség átbozat . • 1 717 14 I 2714j 3 Ritsek János, pénztárnok. Gyulán, 1898. április hó 4-ón. Dr. Frankó László, Fischer Jakab, üzletigazgató. könjvelü. Megvizsgálta és helyesnek találta: a felügyelő-bizottság. Gyulán, 1898. junius 13-án. Mannheimer Arnold, Dr. Báró Drechsel Gyula, Znzmann János, f. ü. biz. elnök. f. ü. biz. tag: f. ü. biz. tag. Méltóságos özv. gróf Lamberg íilöpné 1798947 |,ooo holdnyi körös- dányi Tenkérpart-Sároslapos nevű irtoka kát majorral együtt 1898. itóber 1-től fogva egészben vagy ét gazdaságra osztva több évre aszonbérletbe adandó, mi iránt ;erződhetni Dr. Pap József ügyvéddel, Szeghalmon. 92 1—2 Vadász községének 1898. évi május hó 80-án kelt hirdetményével 1898. évi junius hó 15-ére kitűzött árlejtés megtartatni nem fog. Vadászon, 1898. jun. 18. 185 1—1 A községi elöljáróság.
