Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-16 / 3. szám

3-ik szám

Gyula, 1898. január 16-án

XXX. évfolyam

5 J

Szerkesztőség:

Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Előfizetési díj:

Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 »

Egyes szám ára 10 kr.

Társadalmi és közgazdászat^ hetilap.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő: IC Ó H 2>T XD I

Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyvkereskedés, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők.

Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban.

Nyiit-tér sora 10 kr.

& 1 äSl

A szoczialista földmivesek.

Szabad államban minden egyes polgárnak, a társadalom minden osztályának szabadságában áll sérelmeit a nyilvánosság elé vinni § orvoslását követelni; rendelkezésére áll a sajtó s módot nyújt még arra az egyesületi s a gyülekezési jog.

Természetes, amint nem is lehet másképen, hogy a szabadság adta jogokkal vissza is lehet élni s az állami érdek parancsolja, hogy ily visszaéléseknek eleje vétessék, vagy ha azok mégis megtörténtek, a törvényes megtorlás el ne maradjon.

Nem lehet elfogulatlanul állítani, hogy nálunk e nagyon fontos jogok gyakorlását szigorú korlátok akadályoznák, sőt sok állam polgárai még irigykedve tekinthetik az ebben érvényesülő szabadságot, amely igen természetesen még sem mehet addig, hogy államellenes tanok hirdetésére nyújtson alkalmat, vagy a társadalmi béke megbontására nyújtson mintegy hivatalos felhatalmazást.

Már pedig hogy a nemzetiségek egyenesen az államegység ellen törnek, hogy a szoczialisták a társadalmi s általában a jogrend ellen harczolnak, kétséget nem szenved, mert hisz tanaik és czéljaik ismeretesek.

Ha az állam mégis megengedi, hogy vágyaikat, eszméiket, czéljaikat időnkint nyilvánosan is prédikálhatják, ez a szabad vélemény nyilvánitás elismerésre méltó bizo- nyitéka egyrészt, más részt helyes okoskodás, amely azon közmondásban leli igazolását: szólj, hogy megtudjam, ki vagy.

A szoczialista földmivesek is szóltak tehát ismét. Karácsony ünnepét szokták felhasználni elveik hirdetésére, hogy Isten és világ előtt publikálják a kereszténység béke ünnepén, hogy »joguk van gyűlölni a munkaadókat, kik megfosztják őket kenyerüktől és jogaiktól.«

Ezen évben aztán a szoczialista női

p

.A» lsöltő álma.*

A költőnek minden álma Csillagoknak honát járja, * Túlszárnyalva a főidet.

Csillag hullás, földindulás,

Bősz vihar, mely völgyet dúl át, Tőle zúzhat és törhet:

Mint a vaknak a nap fénye,

Sirba hulltnak szív reménye Mitsem ér, nem látja azt, ügy az ihlet perczeibeu,

Eszmén kívül nincs semmisem,

Mit érezzen, mi rá hat.

E kábitó édes álom,

Mint napsugár meleg nyáron, Ránehezül lelkére.

De könnyű az édes teher,

Röpke szárnyon száll, lobban fel, Menny virányos terére.

Nektárt sziva ott magába,

Ég tündöklő szivárványa Fénnyel tapad szivére.

Azért ezen tündérképek

Oly ragyogók, olyan szépek 1...

Bennük földre menny téré.

IFoaajatols* —

Fonjatok koszorút, sok ezeret, szépet,

Hogy megbámulja majd azokat a világ ; Kötözzetek bele kék nefelejtseket,

S koszoruzzátok meg a hősöknek sírját I Megérdemlik azok, kik eszmék harcsában Vitézül küzdöttek, haltak hajdanában.

Hogy koszorú, virág mindenkor friss legyen, Legyen arra gondja a hü kegyeletnek; Emlékezet szárnya túl száll enyészeten,

A dicsők, a nagyok halhatlanok lesznek.

Míg csak lánggal lobog az észnek világa, Nem borul feledés a derék sirjára I

• Irta 8 felolvasta Dombi Lajos, a gyulai kaszinó Január 8-iki estélyén.

emanczipáczió is megnyilatkozott Kerti Mária elvtársnő személyében, ki a munkanélküliek folytonos szaporodását siratja s az ebből származó kivándorlások fölött kesereg:. nagy méltán, mivel e miatt tényleg kevesbednek a férfiak.

Ugyanakkor azonban, mikor a munka- nélküliek folytonos szaporodását oly fájdalmasan konstatálják, elvtársaikat szocziális átkok között eltiltják a munkától, miután egy »gyalázatos« törvény készül, amely a munkaadók és munkások közötti viszonyt a kölcsönös méltányosság elve szerint szabályozza.

Ez az apostolokra nézve vészjósló intézkedés volna. Kivenné a talajt lábuk alul, tehát egész erejükkel ágaskodnak ellene s jelszóul kimondják, hogy a földmivelő munkások se munkakönyvét, se igazolványt ne fogadjanak el, a ini más szóval annyit jelent, hogy az aratási idő alkalmival ne álljanak munkába.

Azt hiszik, vagy legalább úgy tesznek, mintha hinnék, hogy ez által a termelőket annyira szorult helyzetbe hozzák, hogy azok összekötött kezekkel fogják magukat a munkásoknak kiszolgáltatni s nemcsak a julius és augusztus hónapokra kipublikált 3 trt 50 kr. fix napszám lesz meg, hanem a kétségbe esett termelő még minden reggel friss harmatban, délben tejben, este pedig vajban is megfüröszti őket: szóval csak úgy úsznak a bossználiás gyönyörében, mert hiszen nekik »juguk van a munkaadókat gyűlölni« 8 ártani nekik ott és úgy, a hol és a hogyan tudnak.

Azt azonban világért el nem árulnák, hogy az a törvény a munkások érdekét is hivatva lesz megvédeni a munkaadók önkénye s túlkapásai ellen, hogy a munkásnak keresetét minden körülmények között, még a legroszabb termés esetében is biztosítja s pedig olyan mértékben, a hogyan nem volt

A mily sok jelese volt Magyarországnak,

Kiknek nevők Írva történet könyvébe I ...

Hazánk egén sötét ielhő hányszor támadt,

S hullt könycsepp s hősivér a múltban földére ? . .. A viharnak harczát megálltak a nagyok,

Hogy lássák, éjtüotén, ragyogni a napot.

Minden hősnek sírja zarándok hely legyen,

Keresse fel gyakran a késő unoka ;

Szent elhatározás üljön a lelkeken,

Hazánk dicső múltját nem feledni soha I Akkor a szellemek sirjokból kikelnek,

Ápolni szivünkben bazaszeretetet.

Koszorút fonjatok I elragadó szépet,

Ne legyen jeltelen egy hősnek sírja som;

A hü emlékezet föllelkesít, éltet;

Tündökölni fog a boldogság napja fenn.

Múltból véve erőt, az élet harczában Rendületlen állunk, mint szikla habárban 1

3sörL37"vtár.

(Uj sorozat)

A múltkoriban, számot adván a nagyjövőjü vállalat első köteteinek megjelenéséről: üdvözöltük mint egyik hatalmas tényezőjét a műveltség terjesztésének, melynek kétségen kívül legjobb eszközei a könyvek. Üdvözöltük a kiadót, aki ily nagy vállalkozásra szánta rá magát, melynek erkölcsi sikerei bizonyára nagyobbak lesznek az anyagiaknál. Mert a Magyar Könyvtár ntgyczélt tűzött maga elé, melyet ha csak részben is meg fog valósítani, dicsősége lesz a magyar szülém, életerejének, kiválóságának. Az embrri szellem nagy irodalmi alkotásaihoz a magyar olvasó kö zönség legfeljebb csak a ném ;t Riclam-füzetek utján jutott, a magyar fordi’ás vagy egyáltalán nem volt meg, vagy ha igen, nehezen hozzáférhető. Dí meg a magunk remekírói is mily lassan válnak a nemzet közkincsévé ! Petőfin kívül nincs magyar klasszikusnak olcsó népszerű kiadása és ritka család, melynek szentélyében Arany. Vörösmarty, Eötvös egyénisége teljes képében helyet foglalhatna. Éz az oka annak is, hogy Shakespeare és Moliére és a világirodalom annyi nagy szel lerne nem hathatott elég termékenyitőleg az irodalmi műveltség magyar földön való terjedésére!

A Magyar Könyvtár első sorban ily czélok megvalósítására törekszik, de tere lesz a modern

eddig biztosítva a legjobb termés idejében sem. El nem árulnák az apostolok, hogy ha munkaadó s munkás közt ellentét merül fel, nyomban rendelkezésre áll az igazságszolgáltatás, mely az előirt törvény alapján igazolja a jogot és torolja meg a jogtalanságot.

Azt is elhallgatják az apostolok, hogy a földmives munkások esetleges sztrájkja a munkaadókat nem fogja túlságos zavarba ejteni, mert a jövő évben, éppen ezen apostolok izgatásai által figyelmeztetve, még messzebb menő intézkedések tétetnek a tartalék munkástelepek szervezésében, szükség esetén még a katonai munkaerő igénybevételével is; és bogy ezen sztrájknak következménye csak egy lehet: az a mérhetetlen ínség, a mely a félrevezetett földmivelő munkás osztályt fogná sújtani.

Lehet, bár mi itt Békésvármegyében nem hiszszük, hegy az első évben a tapasztalatlan, félrevezetett földmivelő munkások felülnek apostolaik bárgyú, sőt gonosz biztatásainak, hitegetéseinek ; de • csak az első évben. Keserű tapasztalatok fogják azonban őket meggyőzni arról, hogy azok, a kik őket ellenállásra biztatták és hamis Ígéretekké csábították, kik a munkás osztály megvál tóinak szerepét játszották, egyszerűen tuda tos képmutatók voltak, a kik előre látták i veszélyt, melybe a szegény népet hajszolják, de megtették azt, mert az ő existeutiájiük követeli a zavart, hogy élhessenek azon szegény, elámított nép hiszékenységéből, mely nekik egyedüli fejős tehenök.

A földmives munkásokra nézve annál jobb, minél előbb felnyílik a szemük és belátják, hogy vezetőik romlásukon dolgoznak. Ha idejében belátják azt, a mint reméljük és óhajtjuk, hogy belássák, kiszámit- hatlan csalódástól és ínségtől menthetik meg magukat.

irodalmak jelentős szépirodalmi és tudományos munkáinak jó magyar nyelven való közzétételére is. Az a tiz füzet, melylyel b íköszöntött, nagyon beszédes pro gramm volt; több mint amit csak két évtizeddel ezelőtt is, a mai virágzás kezdetén, remélni mertünk volna. Most pedig, mikor uj sorozata fekszik előttünk, úgy látjuk, n ;m volt üres Ígéret, melylyel füzeteinek utat akart nyitni közönségünk és müveit ifjúságunk szivéhez. Egy részét a programmjának máris derekasan megvalósítja. A kétszeres czél szemelőtt tartásával, mely a családot és az iskolát kívánja szolgálni jó könyvekkel : váltakoznak a kötetek, úgy azonban, hogy mindegyik mindeniknek szól. A nagy közönség és a tanuló ifjúság egymás olvasmányait egyaránt jól használhatják. Mert ott is, ahol első sorban didaktikus szempontok vezérelték a kiadót, tekintettel volt az általános használatra és nem száraz jegyzetek tömkelegé' Íratta a füzetekhez, hanem magas irodalmi színvonalon á'ló osztetikai méltatást.

Az uj sorozat megjelenése alkalmából öröm mel jegyezzük föl a Magyar Könyvtár szokatlan nagy sikerét. Szerkesztőjének, Radó Antalnak kitűnő Ízlése szemen-szedett jó dalgokat vett föl, melyek könnyen megtalálták az utat a széles körben való terjedéshez. Oly munkákkal volt képviselve ebben az első tiz füzetben a hazai és idegen nemzetek irodalma, hogy bízvást reményt kelthetett a hasonló vállalatokban oly sokszor csalódott publikumunkban. Mert ennek a közönségnek nagyon jó az ízlése és ha csínján bárinak vele, lelkes pártfogója a becsületes törekvéseknek. Ha a Magyar Könyvtár bizalmát oly hamarosan meg tudta hódítani a maga számára, éiz_ csalt életrevalóságára és hasznos voltára vall. Örömmel tekintünk a jövőbe, mikor a hasonló idegen vállalatok abszolút uralma megtörik, hogy diada-( lát j ilentse egy nagy magyar gyűjteménynek, mely egészében a klasszikus és modern irodalmak valóságos kincsesháza. Ezt az örömünket pedig már újabb sorozatának füzetei is méDán kelthetik.

Arany János jár elől Válogatott balladáinak kettős füzetével (11—12. szám), melyhez Reidl Frigt'es, a jeles Aranv-monografia írója irta a méltató előszót, kijelölvén a helyet, melyet Arany költészetének e mesteralkotásai irodalmunkban és a világirodalomban elfoglalnak. Az iskolai tanítás segítő eszköze lesz e könyv első sorA közigazgatási bizottság ülése.

(Január 10.)

A múlt pénteki megyegyülésen újonnan megválasztott közigazgatási bizottsági tagok neveinek felolvasása és a közigazgatási bizottság újból való megalakulása volt az első tárgy, melyből kifolyólag megalakították az egyes albizottságokat és a bírói funkozióval felruházott lagok letették az esküt. A szakelőadók időszaki jelentésének meghallgatása után gyors tempóban tárgyaltak le az ügyeket, hogy délre már az ülés véget ért.

Jelen voltak: dr. Lukács György főispán elnöklete alatt dr. Eábry Sándor alispán, dr. Bodoky Zoltán főjegyző, Oláh György t. főügyész, Jantso- vits Péter árvaszéki elnök, dr. Zöldy János főorvos, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, Haviár Lajos kir. főmérnök, Csák György pénzügyigazgató, Rezey Szil-' viusz tanfelügyelő, Haviár Dániel, dr. Hajnal htván, dr. Zsilinszky Endre, Vidovszky János, Zlinszky István, Keller Imre, Ladies György, Varságh Béla, Jantsovits Emil.

Az elnöklő főispán üdvözölvén az újra alakult bizottságot, megnyitotta az ülést és elrendelte a bizottsági tagok választására vonatkozó közgyűlési jegyzőkönyv felolvasását, a mi megtörténvén az egyes albizottságokat a következőkép alakították meg:

Fegyelmi választmány: Vidovszky János, Ladies György, Haviár Lajos, Csák György, póttagok : Rezey Szilviusz, Keller Imre.

Arvaügyi felebbviteli küldöttség : dr. Fábry Sándor, dr. Bodoky Zoltán, Jantsovits Péter, Oláh György, Ladies György, Haviár Dániel, póttag : Hegedűs Mihály. A főispán által kinevezett tagok: Jantsovits Emil, Vidovszky János.

Erdöügyi albizottság: Elnök: az alispán, tagok: Keller Imre, Hegedűs Mihály.

Másodfokú, erdei kiliágási bíróság: gr. Almásy Dénes, Ladies György, Haviár Dániel, Vidovszky János, póttagok: Hegedűs Mihály, dr. Zsilinszky Endre, dr. Hajnal István, Varságh Béla.

Tanitói nyugdijbizottság: Keller Imre, Ladics György.

Pótadó elleni felebbezések elintézésére hivatott Ibizottság: Keller Imre, Rezey Szilviusz, Csák György, Jantsovits Emil.

Börtönvizsgáló bizottsági tagok: 1. a központban Varságh Béla, dr. Zsilinszky Endre, dr. Liszy Viktor, dr. Bodoky Zoltán, Rezey Szilviusz, dr. Zöldy János, 2. a járásokban: Gyulán Keller Imre, Csabán Vidovszky János, Szarvason Haviár Dániel,

ban, a hova Aranyt bevinni és munkáinak szellemét a fiatal elme kincsévé tenni, az irodilom- történet tanárának szent kötelessége. De talál e kötet a nagy közönségben is bizonyára kedvelők nagy sokaságára, mert hisz Arany balladáinak könyve a müveit magyar ember bibliája kellene hogy legyen.

Petőfi Úti rajzai-nak egy kötetével szerepel az uj sorozatban (i4. szám.) A költő egyéniségének igen jellemző képei ez Úti rajzok, melyek a leírás humorával, a közvetlenseg ritka jelentkezésével, de a megfigyelés élességével és a stil szingazdag voltával is a magyar müprózá- nak legszebb példái közül valók. Dumas Kamé- liás hölgy-e (15. szám) a franczia színű vek legnépszerűbbje, megkezdője a reális dráma mai fényes korának. Ötven éve, hogy Gauthier Margit megható története először színpadra került, de a történet ma s?.m vesztett érdekességével és a dráma nem értékéből. Ez a fordítás a Nemzeti színház számára készült és hivatva lesz kiszorítani az egyéb selejtes fordításokat. S/.oma- házy István az uj magyar elbeszélők egyik legkedveltebbje. Jó elbeszélő, akinek nemcsak tárgyai érdekelnek, de finom lélektani rajzai is. Tőle Légyott hármasán és egyéb apróságok czi.msn közöl prmpás kötetet a Magyar Könyvtár.

Föntebb vázolt czéljai mellett egy másikat is kíván szolgálni a Magyar könyvtár. Jó fordítás ikban, a divatos idegen elbeszélők kisebb munkálataiból fog köteteket adni időnkint s megkezdi ezt az Olasz elbeszélők tárával, melynek Farina, Verga, Serao és de Amicis munkáiból válogatott apróságait Radó Antal avatott tolla ültette át. Követni fogja ezt a franczia, német, angol, spanyol, orosz irodalmakból összeállított füzetek sora s rövid idő múlva pedig az tgért programmbó! Kisfaludy Károly költeményeinek kötete, Kármán gyönyörű elbeszélése, a Fanni hagyományai, Rovetta szen/acziós drámája: A becstelenek és Shakespeare örökszép Szentiván-éji álma, még p°dig Arany Já: os utolérhetetlen szépséges fordításában, melylyel méltón kezdődik a „Magyar Könyvtár“ Shakes- peare-ja. Szóval a Magyar Könyvtár jó utón megy előre, hogy a müveit magyar közönség és iskola kézikönyvtárának eszméje meg-valósul jón. Ebben a törekvésben mindenkor számíthat a nagy pártolásra.