Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-06-12 / 24. szám
határozata ellen vétenek, valamint általában a kik a városban illetőleg községekben, az udvarokban a szemetet nagyobb mérvben egybegyülni hagyják s a rendőrség figyelmeztetése daczára is 48 öra alatt ki nem hordatják, vagy az uiczára szemetet, ganajt, moslékot, vagy egyéb piszkot kiöntenek, kihordanak, vagy kibocsátanak, amennyiben a cselekmény súlyosabb beszámítás ala nem esik, az 1879. évi XL. t. ez. 125. §-a alapján büntetendők. Ugyanezen büntetés éri azt, ki járvány esetén a járványbizottságnak a közegészségre vonatkozé rendeletéit nem teljesiti. 11. §• A ki a városban, községben, vagy ennek közvetlen közelében, úgyszintén az, ki nászmenetek alkalmával lő, lövöldöz, az 1879. évi XL. t. ez. 115. §-a alapján büntetendő. 12. §. A megengedett, vagy erre alkalmas és senki által nem kifogásolt helyeken, vagy helyiségekben kiragasztott, vagy kifüggesztett magánhirdetményeknek, milyenek az üzlet megnyitásáról vagy áthelyezéséről, földek vagy lakások bérbeadásáról, szini- előadásokról, több ©féléről szóló hirdetések erre nem jogosultak által való letópése, megrongálása, eltávolítása, vagy olvashatlanná tétele tiltva van. A jelen tilalom ellen vétők 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén 2 napig terjedhető elzárással büntetendők. 13. §. Idegeneknek országos vásárokén kívül más vásárokon télen 7, nyáron 6 óra előtt kereskedelmi czélból tömeges bevásárlásokat eszközölni, 50 frtig terjedhető pénzbüntetés, behajthatlanság esetén 5 napig terjedhető elzárás terhe alatt tilos. 14. §. Ki a háza előtti járdáról a sarat, havat, szemetet el nem hányatja, a járdáját tisztán nem tartja, 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén két napig terjedhető «'tárással büntetendő. A ki a községnek törvényhatóságilag jóváhagyott tüzrendőrségi szabályzatai intézkedéseit megsérti, 10 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén egy napig terjedhető elzárással büntetendő. 16. §. A ki az áztatóból kivett kendert, — mielőtt teljesen kiszáradt volna, — a város vagy község belső területére behozza, amennyiben a cselekmény súlyosabb beszámítás alá nem esik, 20 frtig tér jedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén 2 napig terjedhető elzárással büntetendő. 17. §. A ki a gyülekezési jogról alkotott 81 Va—1878. bgy. számú vármegyei szabályrendelet rendelkezéseit megszegi, 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén 5 napig terjedhető elzárással büntetendő, amennyiben a cselekmény súlyosabb beszámitás alá nem esik. 18. §. Az ezen szabályrendelet alapján kiszabott pénzbüntetésekből befolyó összegek az illető községi szegény-alap javára, az 1879. évi XL. t. ez. színűnek tartom, hogy a gyerekek czigarettázni szöktek el, a borok és a csirkék pedig ezen czigarettázási szándékból eltűnő gyerekek által tüntettettek el. * A legszebb volt a haza vonulás kocsikon. Egész családok, tele pakkal, minden asszony és férfi átlag két álmos gyereket czipelve keresték a kocsijokat. Egy csekély io tagból álló gyerekkaraván sikerrel jár el a kocsi keresésben. Feltelepednek szerencsésen mind a tizen. Egy aranyos fürtű bájos gyermek elkiáltja magát: kocsis indulhat 1 És ekkor kisül, hogy nincs kocsis. Allons! mind a io gyerek le a kocsiról kocsiskeresőbe. A kocsist meg találják, de elvész egy gyerek. Felpakolóznak megint, s már indulóban vannak, mikor az egyik gyerek elkiáltja magát: — Jézus ! Hol van Miczil (Kati, a hogy jön) A kocsi ismét kiürül, s kocsis, szobaleány nevelőnő és gyerekek mennek az elveszett gyermeket keresni. Szerencsésen megtalálják, nagy diadallal viszik a kocsihoz, a hol ismét nagy népszámlálás tartatik (természetesen akkor, mikor már mind fent ülnek a kocsin) s óh borzalom — ismét hiányzik valaki — És ez igy folytatódik háromszor, négyszer. Végre elindulnakI Álmos gyerekek nyafognak! A kocsisok jobb ügyre méltó buzgalommal ösztökélik gyorsabb haladásra az egész napi munkában kimerült lovakat. Végre haza ér a karaván! A gyermekek sajnálják, hogy vége van a szép napnak, mely nek emléke mindig élni fog sziveikben! __________ — ri. alapján Jjiszabottak, az 1892. évi XXVII. t. ez. }. g-ában meéjelölt °zélokra fordítandók. 19. §• Kihágást eseteiben a községek területén az illető járás fő8zoIgabirája, Gyula rendezett tanácsi város területér) a város rendőrkapitánya, vagy * városi tanács á,tal 0 részben megbízott városi tisztviselő, máAodfokbaD 8 vármegye alispánjt, harmadfokban pedig » k'r- belügyminiszter bíráskodik. Kelt Gyulán, BákésvármeSye törvényhatósági bizottságának 1398. évi. január hó 7-én és folytatva tartott rendkívüli közgyűléséből.^ Jegyzetté és kiadta: Dp. Daimel Sándoő vármegyei I. aljegyző. Másolat. 47,505. szám. M. kir. belügyminisztertől. R| Ezen szabályrendeletet az 1879. XL. f. c1?- 5. § n alapján ezennel megerősítem. — Budapesten 1898. évi május hó 5-én. — A miniszter helyett Latkóczy Imre s. k., államtitkár. P. H. A házalás korlátozása Gyulán. Endrődy Géza rendőrkapitány a kövstkező előterjesztést tette Gyula városa tanácsához: Tekintetes városi Tanácsi Minden város hatóságának erkölcsi kötelezettsége autonomiku8 jogainak felhasználásával és a megengedett törvényes eszközökkel oda hatni, hogy saját polgárainak adózó képességét fokozza, am- egyértelmű azok anyagi érdekeinek védelmezésével s közvagyoDosodás előmozdításával. Aránylag rövid hivatalos ittmüködésem alatt azt tapasztaltam, hogy a házaló kereskedés városunkból — a hozzávetőleges Bzámitás szerint is — évenkint tekintélyes összeget, mintegy 50—60 ezer forintot juttat, hozzánk teljesen idegen, ami köz- terheinkben részt nem vevő, s bizonyára jobb közkereseti viszonyok között levő városok kereskedő és iparos polgárainak. Ez az élelmes verseny pedig amellett, hogy nyomasztólag és bénitólag hat Gyula város kereskedelmének és iparának fejlődésére és felvirágozására, egyszersmind a vásárló nagy közönségnek érdekeit is támadja, mert a házalók által kivitt pénzhiányát érző itteni kereskedő és iparos osztály kényszerítve van áruinak magasabb árban való forgalomba bocsájtásával, esetleg silányabb minőségével ellensúlyozni. Ez ellen az állapot ellen úgy a kereskedők, mint a vásárló közönség köréből — nem ugyan hivatalosan, de azért figyelmet kellőleg — több panasz jutván tndomásomra, indíttatva érzem magamat a házaló kereskedésnek Gyula város területén leendő megtiltását tárgyszó szabályrendelet előterjesztésére. Az 1852. évi házalási szabályok kibocsájtása alkalmával még csak mindössze 25 város területe képezett kivételt, ahol a házaló kereskedés meg- tiltatott; — azóta már az autonomikus jogait gye korolni tudó legtöbb város és község alkotott hasonló szabályrendeletet, amiből önként következik az, hogy a folyton szaporodó házaló kereskedők és iparosok azon egynéhány község és város elözön- lésére szorítkoznak, melyekben eme középkori szokásra valló vándorkereskedés még szabályrendele- letileg tilalmazva nincsen. Szinte feltűnő ama külömbség, amely a házalást meg nem engedő s az azt megtűrő város kereskedelmi és ipari forgalma, az üzletek virágzása és pangása között az éles megfigyelő által észlelhető. Mindezeknél fogva tisztelettel kérem a tokin- tetes tanácsot, miszerint a mellékelt szabályrendelet-tervezetet egész terjedelmében magáévá tenni s annak mielőbbi életbeléptetése iránt a szükséges hivatalos intézkedéseket megtenni szíveskedjék. Gyula, 1898. május 9 én. Endrődy Géza, rendőrkapitány. . Maga a javaslat, amelyre megfogjuk tenni észrevételünket, a következő : Szabályrendelet. (a házaló kereskedésnek Gyula r. t. város területén való megtiltása tárgyában.) 1- § A házalás, mely alatt az árukkal helységről — helységre és házról — házra járva, meghatározott hely nélkül űzött kereskedés értetik, Gyula város területén ezennel megtiltatik. 2. §. Ezen tilalom által az 1852. szeptember 4-én kelt házalási szabályok 17. §-ának összes pontjaiban, nem különben ezen §-t kiegészítő összes későbbi rendeletekben említett vidékek lakói részére biztosított jogok nem érintetnek. 3- §• Nem érintetnek ezen tilalmi intézkedés által azon iparüzők sem, kik a fennálló gyakorlat szó rint a házaló iparűzés folytatásában addig korlá tozva nem voltak, mint p. o. a köszörűsök, drótosok, üvegesek stb, 4. §. Ezen szabályrendeletben megszabott tilalom, a házalókat a városban megtartatni szokott országos vásárok látogatásában szintén nem korlátozza, de magától értetődik, hogy azok — kivéve a 2. és 3. §-ban felsoroltakat, áruikat ily alkalommal is csak a vásártéren hozhatják forgalomba. 5. §. A tilalmi intézkedés alól kivett házalók és iparüzők csak az esetben űzhetik a házaló kereskedést, ha házaló-könyvüket a város kapitányánál láttamoztatják és áruik eredetet származási bizo- nyitványnyal, illetőleg a vásárlásról szóló bélyeges árjegyzékkel igazolják. 6- §• Ezen szabályrendolet ellen vétók az idézett házalási szabályok 19. §-a értelmében büntetendők. 7- §• A befolyt pénzbüntetések helyi iparoktatási czélokra fordítandók. 8. §• Jelen szabályrendelet végrehajtásával a városi rendőrkapitány bizatik meg. ~ Ta.x3.TJ.gr 3^A gyulai közi- iparos-tanoncziskolában az évzáró vizsgálatok fddyó évi junius 13., 14., 15. és 16-án naponkint est6 6«Tírátol 8 óráig tartatnak A tanonczmunka-kiálli ” és az iskolai év berekesztése junius 19 én lesz 1" vizsgálatok nyilvános jellegűek lévén, ezekre a érdeklődőket tisztelettől meghívja az iparos tanok&^ola igazgatósaga. Értesítés. A gyulai r°m kath elemi iskolák folyó tanévi zárvizsgálaf8' 8 következő napokon és sorrendben fognak meg!81’^11* • Junius 20-an délelőtt a belvárosi fiuiskv°l8 osztályában. Junius 20-án délután a helvároi8' fiúiskola III. osztályában. Junius 21-én délelőtt belvárosi fiúiskola II. osztályában. Junius 21-úi (jélután a belvárosi fiúiskola I. osztályában. Juniui ;22-én délelőtt a belvárosi leányiskola IV., V. & VI., osztályában. Junius 22-én délután a belvárosi leányiskola II. és IH. osztá lyában. Junius 23-án délelőtt a l>£lVJÍEOS-Í—leányiskola I. osztályában. Junius 23-dikán délután a Józsefvárosi leányiskola I. és II. osztályában. Junius 24 én délelőtt a Józsefvárosi leányiskola III. és IV. osztályában. Junius 24-én délután a Józsefvárosi fiúiskola I. osztályában. Junius 25-én délelőtt a Józsefvárosi fiúiskola II osztályában. Junius 25-én délután a Józsefvárosi fiúiskola III. és IV. osztó lyában. Junius 27-én délelőtt a nagymagyarvárosi fiúiskola I. és II. osztályában. Junius 27-én délután a nagymagyarvárosi leányiskola I. II. és III. osztályában. A vizsgálatok mindenkor reggeli - 8 óra kor, illetve délutáni 2 órakor kezdődnek és nyilvánosak s azokra a t. szülők és az érdeklődő tan ügybarátok ezúton is meghivatnak. Junius 29-én hálaadó istentisztelet reggel 7 órakor az anyatemplomban. Az igazgatóság. Hírek. Űrnapja. A róm. kath. egyház csütörtökön ünnepelte nagy fénynyel az oltáriszentség szerzésének ünnepét. E napon elszedik a hívek a virágzó tavasz díszét: zöld lombokat, illatos réti füvet és pompázó virágokat, hogy kora reggel oltár védő sátrakat építsenek belőlük, vagy hogy az utakra hintsék, amerre a körmenet az oltári szentséggel elhalad. Négy szebbnél szebben ékesített sátor volt felállítva : a plébánia előtt, Moldoványá Gyula, a városház és Dobay Ferencz kapujában. Az ünnepség 8 órakor vette kezdetét. A nagy misét Gröli Ferencz prépost-plébános tartotta segédlettel, jelen volt azon a helyőrség tisztikara, Csillag alezredes vezetése alatt. A templomot pedig zsúfolásig megtöltötte a hívek ájtatos serege. A templom előtt a honvédség egy disz-százada volt felállítva, mely mise alatt sortüzeket adott. Mise után megkezdődött az ünnepies körmenet, melynek igen szép idő kedvezett. A mennyezet alatt vitt oltári szencség elé fehérruhás iskolás leánykák hintettek virágokat. A diszőrséget pedig a mennyezet két oldalán egy szakasz huszár teljesítette. Az első sátornál Brösztel Lajos segédlelkész tartott magasröptű szép ünnepi szónoklatot. Mise közben, úgy szintén minden sátornál az itt működő színtársulat zenekara szép intrádákat és choralékat játszott, s ezzel emelte az ájtatosság magasztosságát és tényét. Az egyes sátraknál az áldáskor a disz-század szín tén adott sortüzeket. A körmenet az utolsó sátortól ismét a templomba tért vissza, hol hálaadás volt es utolso áldás, s ezzel a fényes és megható ünnepség 11 óra felé véget ért. Ma reggel 8 órakor pe dig a Józsefvárosi templomban tartatik meg az urnapi körmenet. A Gyula-barakonyi h.-érdekű vasút- Említettük, hogy Bene Gyula ügyvéd és Környei Lajos mérnök, budapesti lakosok, Gyuláról kiinduló, Gyula-Varsándot, Nagy-Zorindet, Miskét, Vadászt, Seprőst, és Apáti községeket érintő s Barakonyig terjedő helyi érdekű vasútra előmunkálati enge délyt kaptak. Városunk közönsége bizonyára örömmel fog tudomást venni róla, hogy az engedélyesek nem riadnak vissza a vasút létesítése elé gör dűlő akadályoktól, sőt azokat szorgalommal, utánjárással, kapaczitálással eloszlatni törekszenek. Környei Lajos mérnök egy hét óta Gyulán van és a gyulai vasúti indóház és Varsánd közötti terület műszaki felvételén dolgozik. A vasút vonalat egyik alternativa szerint a városi körgáton akarnák az állomásba vezetni. Amit az előmunkálati engedély publikálásakor mondottunk, azt most is ismételjük, nevezetesen, hogy az utóbbi évtizedekben létesített viczinalis vasutak között ez volna a legnagyobb fontosságú s a leghasznosabb Gyula vámsára nézve, mely az aradmegyei Lunkavidéknek évszázadot meghaladó idő óta piacza s a vasul által még in kább azzá válnék, de amily fontos Gyulára, ép annyira életbevágó a Lun kára, mely forgalmi szempontból egészen őskori állapotban leledzik. A tervezett vonalat ezért a legnagyobb rokonszenvvel fogadjuk és Gyula városa közönsége, a maga részéről minden lehetőt el fog követni, hogy az valósuljon. A fehér kereszt folyó hó 19-diki ünnepélye kedvező idő esetén nemcsak népes, hanem nagy Bikerü mulatság lesz. Az ünnepély műsorát m i állítja össze a rendező bizottság és holnap kinyomatván kél nap múlva falragaszok fogják a közönséggel tudatni. A 7000 darab sorsjegy nagyobbára egészen elkelt, a tombola tárgyak is szépen gyűlnek. Az első sorozatot lapunk mai számában közöljük. A fehér-kereszt egylet folyó hó 19-iki ünnepélyére gróf Almásy Dénesnéhez eddigelé a következő tombola tárgyak küldettek be : tájkép Lukács pénzügyminiszter leánya, 4 olajfestmény Komád Margit, 2 nagy fénykép felvétel a gyulai kastélyról, 20 kis virágtartó Breznay üveges, gyufa és dohány készlet Schriffort Józsefné, ugyanaz Bal Józsefné kosárka, gombostű párna, apróságok Gnllacz Já- nosné, bronzszerkezetü naptár Almásy grófné, könyvek és albumok Lukács György főispán, 14 hamutartó, 3 virágtartó, 1 porczellán kutya, 1 bronz gyufa tartó, 1 cserép gyufa tartó, 1 bronz hamutartó, 6 bros, 2 bögre, 1 lámpaernyő, 1 kézi gyertyntarló, 3 darab képráma, 2 fa tojás, 1 csipke kendő, 1 üveg dessert tál, 1 legyező, 2 kis kosár, 2 fa doboz. 3 tintatartó, 1 kávé kanna, 1 kávés csésze, 1 toll tartó, I dohány tartó gróf Károlyi Tiborné, 1 papír nyomó, 3 virág tartó, 2 czigarott tárcza, 1 pár kézelő gomb, 1 dohány tartó, 1 porczellán kosár, 2 lampion, 1 három ágú virágtartó, 1 öv (bőr), 1 gyufatartó, 1 éjjeli lámpa, 1 kávés csésze, 1 bronz tácza, 2 talapzat, 1 pohár agyarral, 1 rajzoló, apróságok Almásy grófné, könyvek Dobay Ferencznétől, levélpapírok dobozban Dobay Jáoosnétól, dohánytartó Batik Elektől. (Folytatjuk.) Árlejtések a vármegyén. Folyó hó l()-én több munkálatra nézve tartottak^állfijtést a vármegyén, a mely a jelentkezők nagyszámánál “eS irz ^iórT~ eredménynél f 'gva kedvező kimenetelűnek mondható. Az árlejtező bizottság dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt a beérkezett zárt ajánlatokat felbontván, az árlejtésre kitűzött munkálatokat, mint Jeg«ilőnyösabi> ajánlattevők,-a következők Qyevték el, u. m. 1.) a csorvási ut kiágazásának épitését 12°/0 árengedménnyel s igy 6656 frt. 19 kr. váHelati összegért 4 ajánlattevő közül, Kornis Károly és Szánits Vilmos budapesti vállalkozók ; 2.) a gyomai alsóberényi utcza meghosszabitásának és a szeghalmi indóházi út kiágrzásának kiépítését 12°/0 árengedménnyel 24593 frt. 41 kr. összegért 4 ajántattevő közül ugyanazon vállalkozók ; 3 ) a törvényhatósági műutakon szükséges kilometer osztopok és hectometer kövek szállítását, 20u/„ engedménnyel 860 írért 6 ajánlattevő közül Kovács Sándor aradi vállalkozó 4.) ugyanazon utakon hat utkaparóház épitését, 10°/o engedménynyel 6 ajánlattevő közül Lipták János és tsai. csabai iparosok, 14230 frt 73 kr. vállalati összegért és 5.) a földmioes iskola kibővitési munkálatainak elkészítését 12°/„ árengedménynyel 2454 frt 73 kr. két pályázó közül ugyanazon vállalkozók. Az árlejtés eredménye alapján a szerződések megköttetvén, a vállalatba adott munkálatok csakhamar megfognak kezdetni. Uj gazdasági tudósitó. A földmivclésügyi miniszter Kovács L. Mihály csabai lakos, földbirtobost a vármegye csabai járására nézve a gazdasági tudósítói tiszttel b zta meg. Kinevezés és felmentés. A vármegye főispánja Páy Leontin közigazgatási Írnokot, tisztctetbeli közigazgatási kiadóvá nevezte ki, ugyanő a gyulai járás ujonan megválasztott, főszolgabiráját Lukács Endrét, tiszteletbeli főjegyzői állásától saját kérelmére, buzgó szolgálatának elismerése, mellett, felmentette. A legyőzött magyarság. Szarvasról Írják lapunknak : Még kora tavasszal a magyar elem nagy föl- háborodására leleplezték Szarvason, hogy népies tót iratkák árulásának örve alatt fölvidéki pánszlávok agitálnak a magyarnyelvű isteni tisztelet ellen. Ettől az időtől kezdődik, hogy a szarvasi tót elem egyes gyülekezetekben kizárólag a tót nyelvet követelte templomaiban. A demagógia hangosan szervezkedett s a pánszláv áramlatot folytonosan növelték a felvidéki agitátorok látogatásai, a mozgalom annyira megerősödött, hogy a pünköst ünnep al itt tartott egyházi gyűlésen a tót párt többségre jutott s valósággal tüntetett a magyar szó ellen. Mikor a presz- bitérium ülésén fölvett határozati javaslatot,, mely magyar nyelvű volt, fölolvasták, az egyháztagok igyekeztek lehurrogni: Lyem po szlovenszki! kiáltások hallatszottak s mindenképen meg akarták akadályozni, hogy a határozati javaslatot fölolvassák. Végre is a sürgető Szavazzunk! kiáltásokra nagy izgatottság közt és a magyar nyelvre sértő kifejezések kíséretében megkezdődött a szavazás, melynél a magyarság küzdelme ellenére elhatározták, hogy az istenitiszteletet a két templomban tót nyelven fogják
