Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-22 / 21. szám

nráuytalan megterhelésének köszönhető, hogy eddig is prosperált. Az alap növelésére kért három százaléknyi pótadó megszavazásával a vármegye közönsége tehát a létesítés elodázott részét teljesíti, lehetővé tevén ez által, hogy a nyugdíjintézet akadálytalanul és további áldozatok nélkül megfeleljen nemes czéljának és a hozzá fűződő jogos követeléseknek.

A szolgabirák fizetés emelés iránti kérő mét melyhez már múlt számunkban hozzászóltunk, bizonyára méltányolni fogja a közgyűlés is, e tárgyban érdemleges határozat azonban csak a jövő évi költségvetés megállapításával kapcsolatosan az őszi rendes közgyűlésen lesz hozható, a mikor előreláthatólag több hasontárgyu kérvény kerül elintézés alá, melyeknek egy részét a közgyűlés már a múlt évben kedvezőleg intézte el, azonban a melyekre nézve a fizetésemelés a kormányhatósági jóváhagyást kellő fedezet hiányában nem nyert.

Az ügymenet gyorsítását czélozza a varmegye alispánjának egy hivatalös lap kiadása tárgyában a közgyűléshez intézett előterjesztése. Naponkint nagy számmal érkeznek az alispáni hivatalhoz s adatnak ki onnnan közérdekű rendeletek, melyeknek gépi sokszo- rositása, a járási hatóságok utján a községek részére történő kiadásra igen sok munkát és időveszteséget igényelt. A hivatalos lap kiadása által lehetővé lenne, hogy annak utján minden hatóság s részben a nagy közönség is gyorsabban és egyszerre venné kézhez az ily általános érdekű rendeleteket mi által azok végrehajtása is időbeli egyöntetűségben sokat nyerne. Az előterjesztés szerint a kiadási költségeket a befolyó előfizetési dijak legnagyobb részben fedezni fogják, az esetleg fedezetlenül maradó kisebb ösz- szeg a házi pénztár terhére esuék, mely ^ a lap kiadása által az irodai költségekből jelentékeny megtakarításhoz fog jutni.

H i r e k.

A vármegye közgyűlésére javában folynak a központban az előkészületek. A pótlólag beérkezett ügyekre nézve egybeállitották a j.óttárgy sorozatot, mely közel ötven tárgyat tűz még ki napirendre. Az ügyek előkészítése czéljából a pénzügyi és jogügyi szakosztályok holnap délntán, az állandó választmány pedig kedden reggel 9 órakor fog ülést tartani. A közgyűlés előreláthatólag látogatott és mindvégig népes lesz, a mennyiben az első napon a tárgyalásra kerülő fontosabb ügyek, második napon pedig a megejtendő választások fogják az érdeklődést fentartani.

Iparfelügyelők beosztása. Az ipartörvények szabályszerű végrehajtásának ellenőrzésére hivatott iparfelügyelőkre nézve uj kerületi beosztást állapított meg a kereskedelemügyi miniszter. E szerint az aradi iparkamara s igy Békésvármegye területére nézve is a felügyeletet Réty Menotti kir. iparfelü gyelő fogja gyakorolni, kinek székhelye Budapesten a kereskedelemügyi minisztériumban van.

Névmagyarosítások. A belügyminiszter megengedte, hogy Pittner Péter gyulavárii lakos „iVa^y“-ra, Glück Vilmos orosházi lakos „Gerd“-re, Grünstein Jenő orosházi lakos „Gyulai*-ra, Guj György körös- ladányi lakos IBihari“-ra változtassák át vezetéknevüket.

netének leírásához azon adatok alapján, melyeket délelőtt úgy futólag gyüjtenem sikerült.

A városházról egy kis vázlatot is akartam rajzolni, mih“z egy lénia kell itt volna, di léniámat otthon felejtvén, ilyenért a fogadóst interpelláltam meg, ki is sajnálkozás között, hogy egyetlen léniája egy fél év óta eltűnt, a háziszolgát Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegye feloszl ott mértékletességi egyletének egyetlen, még élő tiszteletbeli tagját, a legközelebbi szomszédokhoz elszalasztottá, de ez egy félórai várakoztatás után azzal tért vissza, hogy lennék szives várni, mig a tanitó, ki Kurutyófalván a sárfür- dflt használja, visszatér, akkor az oskola léniáját fogja elhozni. Kissé hosszúnak találtam a három heti várakozást, már készültem összehajtott papírból egy léniát rögtönözni, — egy mód, melyet ha nem csalódom, Noé alkalmazott először, midőn szőlőfajait rovatos lajstromba vette, — midőn szobámba egy 8—9 éves leányka nyit be, valószínűleg az *n véleményben, hogy a szoba, mint rendesen, most is üres. Az ártatlan még nem hitt csodákban.

»Ki lánya vagy kis húgom?“ kérdém a barátságos arczu kis lányt, ki látásomra kissé meglepetve — hátrálni akart.

„Az anyámé“, volt a bölcs válasz.

„Azt sejtettem“, viszonzám neki, „de hogy hívnak?“

„Peterzil Rózának.“

„Peterzil ?“ — hisz ez a fogadós neve. Tehát a fogadósnak gyermeke is van. Gyermek és lénia, gondolám magamban, szoros viszonyban vannak egymással, körülbelül olyanba, mint a tót favágó a pálinkás butykossal, (félek, hogy a regálé-váltság e viszonynak érzékeny döfést fog adni) s azonnal felkerekedtem, hogy léniaHázasság. Végh József békési törekvő kereskedő szerdán esküdött örök hűséget Aradon Weil Alajos ottani tekintélyes iparos bájos leányának Annának.

Kikinday Caesar békési társulati főmérnök öngyilkossága, a megejtett vizsgálat után még rejtélyesebbnek és tragikusabbnak bizonyul, mint azt lapunk múlt heti számában megírtuk. A szerencsétlen ember ugyanis a hosszufoki társulat -igazgatójához intézett levelében azt hozta fel végzetes elhatározása indokául, hogy az általa készített szivattyú telep betonirozása nem sikerült és a balsiker erkölcsi visszahatásától való félelem adja kezébe a gyilkos fegyvert. A hosszufoki társulat ennek folytán vizsgálatot tartott és annak eredményéül következő nyilatkozatot adott ki: „Kikindui Caesar társulati főmérnök a folyó hó 10-én a társulat egyik őrházánál, hol az építési vállalkozó által végrehajtott munkálatok felvételevei és kiszámításával foglalkozott, főbe lőtte magát. Tettének okául, hátrahagyott leveleiben, azt adja, hogy az épiteni kezdett szivattyú telep betonalapja nem sikerült. E levelek alapján a társulat kérdéses szivattyú telep eddig végzett munkálatait egy öt mérnök-szakértőből és a választmány tagjaiból alakított bizottsággal azonnal megvizsgáltatta, es e vizsgálat során kitűnt, hogy a szivattyú-telep eddig végzett munkálatai a legnagyobb pontossággal hajtattak végre és a beton-alap, a melynek eddigi összes költsége 2000 forintot sem tesz ki — arra tekintettel, bogy az még csak e hó 7-ikén, tehát öt nappal a megejtett vizsgálat előtt nyert befejezést, mindenben kifogástalan. A társulat pénztára is megvizsgáltatott s teljesen rendben találtatott.

E vizsgálatokról hiteles jegyzőkönyvek vétettek fel. Az előaduttak szerint az elhunyt a társulatnak egyáltalán anyagi kárt nem okozott, annyival is inkább nem, mivel a munkát vállalkozó végzi s annak jóságáról első sorban a vállalkozó felelős Az elhunyt mint családapa, mint tisztviselő és mint ember feddhetetlen becsületességü, kitünően képzett, buzgó és önfeláldozó volt, végzetes tettének oka ismeretlen előttünk s talán örökre az is marad.“

A megyei árvaház és Szarvas községe. Szarvas

község május 12-iki közgyűlésében tárgyaltatott a vármegye törvényhatósági bizottságának belügy- miniszterileg is jóváhagyott ösmeretes határozata, melyben a vármegye községei 1 azok között Szarvas is gyámpénztári tartalék alapja 30 százalékéval a felállítani tervezett leányárvaház alapjához hozzájárulni köteleztctett. Előzőleg a képviselőtestület négy tagú bizottságot küldött ki az ügy felderítésére és ennek nevében dr. lengyel Sándor az ügy ösmertetése czéljából előterjesztette, hogy Békés vármegye alispánja még a múlt évben megkeresést intézett Szarvas községhez, hogy egy Gyuláu fel állítandó leányárvaház alapjához, a községi gyámpénztári tartalék alapjából bizonyos összeget szavazzon meg. Ezen megkeresés a képviselő testület elé terjesztetvén, a közgyűlés kimondotta, hogy a mennyiben Szarvas községnek is czélja egy árvaház felállítása s amennyiben egy korábbi nagyobb mérvű sikkasztás a tartalék alapot nagyon megrövidítette, a Gyulán felállítandó árvaház iétesitésé- hez ez idő szerint nem járulhat hozzá. A közgyűlés ezen határozata a vármegye közigazgatási bizottsága elé kerülvén, a közigazgatási bizottság a felhozott indokok mellőzésével, a községet a hozzá járulásra kötelezte. Ezen végzés a járási főszolgabíró által a községnek megküldetett. Abban az időben Danes Béla főjegyző beteg lévén, az akták

kutatásom elejtett fonalát ismét, de most már a fogadósnénál felvegyem, mihez annyival több hajlamot éreztem, mivel a menyecske, ameny- nyir| a távolból reá vetett pillantás alatt észrevettem, éppen nem tartozott a város régiségei közé.

A lénia iránt előterjesztett kérelmemre a nő némi zavarral majd előre, majd hátra nézve hozzám közeledik s félig suttogó hangon, mintha félne, hogy valaki meghallhatná, elmondja, h-wry csakugyan van egy lénia a házban s ő kész is ezt nekem használatra átengedni, de kért, hogy rejtsem el férje elöl, a kinek azt mondta, hogy elveszett, — mert tetszik látni — folytatja a magyarázatot a nő, mialatt a székre állva, a konyha egyik magasabb polczáról levett egy, alig 4 cm. széles, fürészes szélű léozecskét, a mely lapjain lénia voltának egykori és eltöriil- hatetlen nyomait viselte, — ezzel szoktam mindig a metéltet a reezés vágóval egyenesre metélni.

Mint mikor a hagymázos beteg egy pillanatra öntudatra ébred s keresi a képet, mely még .pár perczczel azelőtt lelki szemei előtt elvonult, úgy néztem én vissza Türkeviben alig három órára terjedő múltamra; ott láttam magam egy terített asztal mellett ülni, az éhségtől 13 milliméternyire kidülledt szemekkel, láttam, mint hozzák elém a párolgó levest, belemártom a kanala*, de mire azt a számhoz emelem, tartalmának felszínén egy honi léniából származó finom forgácsokat találok.

Ettől az órától fogva teljesen igazat adok a németnek, a ki azt mondja: „Das Reisen, das bildet den Menschen erst aus.

Kohányi Robert.

átvételével segédszemélyzete volt megbízva, a ki a járási főszolgabírónak a meghirdetést elrendelő végzését úgy értelmezte, hogy az templom előtt meghirdetendő. Tényleg ki is publikáltatott és azután általa „irattárba teendő“ jelzéssel, a más irattárba teendő, egész halmaz ügycsomóval együtt az otthon betegeskedő főjegyzőhöz aláírás végett elküldte. A ki azon kérdése után, hogy ez mind meghirdetett ügydarab, minden további meggyőződés nélkül aláírta az egész halmazát az aktáknak, köztük természetesen azt is, melyet a közgyűlés által kellett volna letárgyaItatni. így került a vármegye közigazgatási bizottságának | gyulai árvaház alapjához való hozzájárulásra kötelező végzése irattárba a nélkül, hogy az a belügyminiszterhez megfelebbeztetett volna. Ezen jogerős végzés érvényre emelésének kifolyása az, hogy a vármegye alispánja a kérdéses 6500 írtnak különbeni végrehajtás terhe mellett leendő beszállítását rendelte el. Indítványozza a bizottság, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy a mennyiben az előbb említett okok miatt az ez ügyben keletkezett közigazgatási bizottsági határozat csak most került Szarvas város képviselő testületé elé s igy csak most van módjában ez ügynek tárgyalása és megfelebbezése iránt intézkedni, azt a belügyminiszterhez megfelebbezi. Indítványozza továbbá, hogy az ügy eldőltóig a kérdéses összegnek a takarékpénztárba leendő visszaszállítását rendelje el. A közgyűlés a bizottság jelentését egész terjedelmében elfogadta. Szarvas község képviselő testületének fenti határozatához részünkről a következő megjegyzéseket fűzzük: Kétségtelen dolog ugyan, hogy a vármegye határozata Szarvas községével szemben jogerős és hogy az ellen jogi szempontból további felebbezésnek helye nem volna; mindazonáltal a fenforgó körülmények és különösen a fenti tényálladék után, bár a létesítendő leányárvaház rovására s veszélyeztetésére történik is, bennünket sem a ezé!) humánus volta, sem gyulai Chauvinismus — az utóbbi legkevésbé — nem tartóztat vissza annak nyilvánitásától, hogy Szarvas községének határozatát, illetőleg abbeli óhaját, mely szerint gyámi tartalék alapja 30 százalékának beszállítási kötelezettsége alul felmentessék, méltányosnak tartjuk, annyival is inkább, mert Szarvas községet eme határozatában nem a megyei leányárvaház iránti ellenszenv, még kevésbé ama körülmény hogy az árvaház az e czélra egyedül elfogadható ajánlatot tett Gyula városában létesittetik hanem ama körülmény befolyásolta, hogy a Viskovics-féle sikkasztás a szarvasi gyámi tartalék alapot tényleg nagyon megkárosította Ez tárgyi indok, a melyet gyulai voltunk dsezára feltétlenül akczeptálunk és biztosíthatjuk Szarvas községe közönségét, hogy a gyulai megye bizottsági tagok — a mennyiben rajtuk is múlnék — a maguk részéről nemcsak hogy akadályokat nem gördítenek, hanem legkészségesebben fognak közreműködni benne, bogy méltányos óhajuk érvényesüljön.

A lovarda s az elmegyógyintézet. Közöltük a honvédelmi miniszternek dr. Lukács György főispánhoz intézett leiratát, amelyben a maga részéről hajlandónak nyilatkozott a huszárság eltávozásával feleslegessé váló födött lovardát a vármegyének át- bocsátmi, mihez azonban az állam vagyonát kezelő pénzügyminiszter engedélye volt niég kieszközlendő. Dr. Lukács György főispán, akiről aminő igaz hálával kell elismernünk, hogy nem ösmer fáradságot közérdekű ügy propagálásában, ép oly örömmel tapasztaljuk, hogy páratlan ügybuzgalmát az általa eddigelé felkarolt minden közügyben siker koronázza, a lovarda ügyében előbb felterjesztést tőn, majd személyesen is közben járt a pénzügyminiszternél és pedig most is teljes sikerrel, amennyiben a miniszter az annak idejében 20.000 forint költségen felül készített lovardái felépítményt ingyen bocsátja a vármegyei közkórház czéljaira, mely körülmény úgy az elmegyógyintézet létesítését, mint az ezzel kapcsolatos körházkibővitést toteme- sen megkönnyitendi. A pénzügyminiszter leirata tegnap reggel érkezett meg és következőleg szól: 40756. szám. M. kir. Pénzügyminiszter. Méltóságos dr. Lukács György úrnak, Békésvármegye főispánja Gyulán. Méltóságos főispán úr! Folyó évi ápril hó 21-én 424. szám alatt kelt előterjesztésére, melyben Méltóságod a m. kir. debreczeni 2. honv. huszárezred Gyulán elhelyezett I. osztályának Nagy váradra való átköltözése folytán honvédségi czélokra feleslegessé vélt gyulai födött lóvardának a kibővi- tendő békésmegyei közkorház czéljaira való ingyenes átengedését kéri, értesitem méltóságodat, hogy a honvédelmi miniszter a szóban forgó lovarda helyiség telkét Gyula várostól 1888—1908 szeptember 30 ig terjedő időre évi 300 frt bérért bérbe vette és hogy a telekre a kincstár által emelt és a kincstár tulajdonát képező épületekre nézve a bérleti szerződés 3. pontja szerint azon egyezség áll fenn, hogy bérleti idő letelte után az épületek a kincstár tulajdona maradnak és egyezség utján vagy a városnak átengedtetnek vagy eltávolíttatnak. Tekintettel a humánus czélra, hajlandó vagyok a kérdéses felépítményeket minden ellenszolgáltatás nélkül Békésvármegye közönségének vármegyei közkórház czéljaira átengedni az esetre, ha Gyula városa a szóban forgó telek iránt a honvédelmi minister úrral kötött bérszerződés felbontásához hozzájárul. A mennyiben Méltóságod a városnak ily iránybani jogérvényes határozatát hozzám felterjeszti, úgy az épületek átadása iránt haladéktalanul intézkedni logok. Fogadja Méltóságod kiváló

tiszteletem nyilvánítását. Budapesten, 1898. évi május hé 20-án. Lukács s. k.

Az elmegyógyintézet létesítését hatalmas, mondhatni döntő lépéssel mozdítja elő Gyula város közönsége, abbeli áldozatkészségével, hogy a megyei közkórkáz szomszédságában levő 3000 Q-öl területű telkét és a rajta épült Erzsébet ápoldát ingyen bocsátja a vármegye tulajdonába s csuk az esetben kér a szintén város tulajdonát képező németvárosi bikuakol telkén létesítendő uj ápolda építési czéljaira tizezer forint kártalanítást, ha az elme- gyógyintézeti osztály építési zárszámadása után a háromszázezer forint költségelőirányzattal szemben legalább ily összegre rugó megtakarítás fog mutatkozni, a mi , z építésre s berendezésekre tartandó árlejtések után bár valószínűnek mutatkozik, de bizonyosnak még sem mondható. A képviseltestület ezt a határozatot — a vármegye alispánjának sürgős megkeresése folytán — péntek délután 5 órakor e czélból egybehívott népes rendkívüli közgyűlésén egyhangúlag hozta, a mit teljes elismeréssel kell minden elfogulatlan embernek honorálnia, annyival is inkább, mert az ápolda s telke legalább 15000 forint értéket képvisel, uj ápolda építése körülbelül 10—12000 forintot fog igényelni s ehez számítandó még, hogy a város tiz esztendőn keresztül lemond ama évi 300 forint bérről tehát 3000 forintról, amely összeget a honvédelmi mimstérium a lovarda telkéért a városnak szerződésileg fizetni kötetes lenne, vagyiB Gyula városa 28—30000 forinttal járul hozzá az elmegyógyintézet létesítéséhez, amit feltétlenül helyeselünk, mert emu hozzájárulással lehetővé tette azt, hogy az elmegyógyintézet létesítése elé gördült akadály és nehézségek teljesen eloszlattassanak. A főakadály volt ugyanis minden intézmény létesítésének kerékkötője, mondhatni átka : a kisajátítás, illetőleg annak drágasága, úgy, hogy az e czélra előirányzott 20,000 forint a felsrófolt igényeknek felét som elégítette volna ki. A város áldozatkétzsége, illetőleg az Erzsébet ápolda majdnem bárom holdas telkének odaajándékozása azonban feleslegessé tette a nagyobb mérvű kisajátítást, úgy hogy eme czimen az előirányzott 20.000 forinttal szemben alig fog 10.000 forint tényleges kiadás lenni. Hogy a képviselőtestület az elme- gyógyintézet létesítését biztositó eme határozatát hozta, abban a város atyáinak humánus érzülete, józan felfogása s áldozatkészsége mellett bizonyára része van annak az értekezletnek is, a melyet dr. Fábry Sándor alispán a közgylést megelőző délután tartott és amely az ügy előzményeinek nem ösmerétéből eredő ellenzéket teljesen leszerelte, úgy hogy a pénteki közügyülésen eme ellenzéki részről indítványoztak hálás köszönetét dr. Fábry Sándor alispánnak az elmegyógyintézet létesítése s annak akadályai leküzdése körül kifejtett ügy- fa uzgóságáérty és ezen köszönetét az egész közgyűlés lelkes éljenekkel juttatta kifejezésre.

A vármegyei közkórházi bizottság tegnap d. u. 3 órakor tartott ülésén megállapította a Gyulán, a vármegyei közkórbáz kötelékében tervezett, nagyszabású elmegyógyintézet építési költségeit, melynek főbb tételei a következők: Építkezési kiadások 222 000 frt. Telkek ára 6588 frt. Felszerelés 28000 frt. Művezetésre 2000 frt. Bólyegköltségek 2000 frt. Eddigi folyósított kiadások 2000 frt. Összesen 262 000 frt. A felveendő 300.000 fros kölcsönből az árfolyam külömbség (15000 frt) a biztosítás (3000 frt) a télévi annuitás levonása 7500 frtot tesznek ki, amelyhez még az időközi kamatveszteséget is hozzá számítva összesen mintegy 265 ezer frt áll rendelkezésre, tehát 3000 frt fölösleg mutatkozik. Ehhez jön még az árlejtésnél elérendő engedmény ősz- szege, valamint a kincstár által a kórház czéljaira átengedett lovarda anyagának értéke, melyek remélhetőleg olyan tartalék tőkét fognak képezni, hogy nemcsak a pótmunkálatok árát fogja fedezni, hanem é Gyula városának kilátásba helyezett

10.000 frt felesleget is megfizetheti annak idején az építési pénztár. Az alispán jelentését örömmel vette tudomásul a bizottság § előterjesztéseihez egyhangúlag hozzájárult. Ezután a jövő évi költségvetést tárgyalta a bizottság, mely 28.679 frt kiadással van előirányozva. Az ápolási napi dij annyi marad, mint a folyó évben t. i. 73 kr. Végül Grosz Frigyes kórházi élelmezési vállalkozó drágasági pótlék illetve 16% áremelés iránti kérvénye vétetett tárgyalás alá, amelynek eredményeként határozatilag kimondatott, hogy jóllehet a folyamodó kérőimé nélkülöz minden jogi alapot, másrészt nem is rendelkezik semmiféle fedezottol bárminő áremelésre, mégis tekintette) arra, hogy a vállalkozó a nuhéz gazdasági viszonyok folytán tényleg nehézségekkel küzd, nem zárkózik el attól, hogy amennyiben az év vé- végén pénztári feleslege mutatkoznék, a vállalkozót kárpótlásban fogja részesíteni. Ezután még megválasztott a bizottság az elmegyógyintézet arlejtósi feltételeinek és szerződésének megállapitására egy albizottságot, melynek elnöke Dr. Fábry Sándor alispán, tagjai Oláh György vm. tiszti főügyész, Haviár Lajos kir. főmérnök, és Dr. Berkes Sándor közk. igazg. főorvos.

Vizsgák a földmives iskolában. A békésmegyei földmivés iskola fennállásának első évében az elméleti oktatás a folyó hóban nyer befejezést, melynek végeztével az elméleti tantárgyakból a vizsgálótok május hó 31-én fognak megtartatni. A föld mivelósügyi miniszter a vizsgálatokra való megjelenésre Keller Gyula gazdasági tanintézeti segéd- tanárt küldötte ki. Az iskola vezetőségre a nagy- közönséget, különösen érdeklődő gazdáinkat a vizsgálatra ez utón is meghívja.