Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-02-21 / 8. szám

Petik Ferenczaé, Bagi Károlyné, Bárdos Lászlóné, Csete Pálné, Potoczki Mártonná, Somogyi Mihálynó, Dávid Jánosné, ifj. Pallag Póternó, Vinter Antalné, Bondár Péterné, Dandé Istvánná, Béres Lajosné, Ainbrózi M.-né. Leányok: Góg Erzsiké, Petik Páni, Kis nővérek, Dávid nővérek, Krizsán Mariska, Bakoh Mariska, Dávid Mariska, Klinkovics Klári, Putzkó Mariska, Szabó Mariska, Balázs Mariska, Balázs Erzsiké, Pototzki nővérek, Szabó Mariska, Hölczer Anna, Junászka nővérek, Gáspár nővérek, Kliszek Róza, Ambrozi nővérek, Abaházi Ágnes, Kopasz nővérek, Bondár Juliska, Csete Rozália, Kender Zsófia (Vári), Eberlán Mariska, Biró Ju­liska, Szabó Juliska, Tárnái Mariska, Necsof Mariska, Baracsi Erzsiké, Békési Juliska, Darányi Mariska (Bpest), Dunai Milike. A csizmadia ipartársulat folyó hó 14-én tar­tott tánczrigalmán felülfizettek : Cs. Demkó József, Herodek István, Uegyi István, Gubicza Károly, Albu Ferencz, Szabados István, Somogyi János 1-1 frtot, Ficzere Mihály, Gyepes Jakab, Csolnaki Antal, Junászka Sámuel, Putzkó Mihály, Dancsik Imre, Gáspár János, Másek Gyula, Lotta György, Eizele András, Túri Károly, Junászka Mihály, Schartenreiter István, Góg Béla, Lang József, Necsof József, Túri Gábor, Erdélyi Tóth József. Lelik Istvánná, Túri Ferencz, Tóth János, Bakoh György, Liegerer József, Kopasz Ferencz, Kiss József, Mátrai János, Krizsán András, Szőke Fe­rencz 50-50 krt, Junászka Mihálynó, Follmann Ferencz, Pécsi Imre, Bagi Károly, Bondár Péterné, Bakoh István, Tóth Sándor, Junászka József, Viszt József 20-20 krt, Gáspár János, Biró Györgyné, Tímár Menyhért 30-30 krt, Hölczer Kálmán, Ga- borják József, Erdélyi János, Stern Dezső 10-10 krt. Mely szives felülfizetésekért köszönetnyilvání­tását fejezi ki a rendező- bizottság. Egyszersmind ifj. Ludvig József urnák hálás köszönetét nyilvá­nítja azon szívességéért, hogy a helyiséget díjtala­nul engedte át és a tánczvigalom tartama alatt a vendégek a legjobb kiszolgáltatásban részesültek, mi a tánozvigalom jó sikerét nagyban elősegítette. Tűzoltó bál- A farsang utolsó napjának mu­latsága, Carneval herczeg fejedelmi csillogó köpe.- nyének utolsó villanása lesz az az érdekes, bolon­dos műsorral összeállított mulatság, mely az utczán fog kezdődni, szemkápráztató felvonulásokban a a pavilion nagytermében végződik, reggelig tartó vi­rágos kedvű mulatságban. Hatalmas plakátok fog­ják legközelebb az utczasarkokon figyelmeztetni a közönséget, hogy Carneval uralmának végnapjai közelegnek s a tűzoltó-egylet a dicső fejedelem utolső tisztelgője lesz. Az alább közölt meghívó hű képét adja azoknak a válogatott bolondságoknak, melyeket a tűzoltók egylete márczius 1-én ren­dezni fog a farsang befejezéséül. Ugyanezen nap Csipi-csóka nevű alkalmi élczlap is jelenik meg. Gyulavárosának viccekben utazó toliforgatói pen nájából. Az érdekes napra felhivjuk a közönség figyelmét. ----- A meghívó szövege a következő : A gyulai önkéntes tűzoltó-egylet 1897. évi márczius hó 1-én a Göndöcs-népkerti pavilion helyiségeiben Carneval herczeg tiszteletére nagy jelmez-estélyt és tánczvigalmat rendez, melyre t. czímedet és becses családját tisztelettel meghívja a rendező bizottság. Belépti dij : személyenként 1 korona', karzat-jegy 2 korona. Jegyek előre válthatók Dobay János könyv- kereskedésében. Kezdete este 8 órakor. Felülfize- tések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyug­táztatnak. Műsor: 1. Este 8 órakor a bálhelyiség­ben nagy alarczos körmenet. 2. Bemutatkozás Car neval herczeg termeiben. 3. Egy.elhagyott szerel­mes rettentő átka, vagy a makranezos Dóra. Három szakaszban, hót képpel. 4. Ötven afrikai szelídített vad elővezetése. 5. Sámson, a világ legerősebb emberének utóda, ki a köveket puszta kézzel zúzza szét. 6. Négerek keringője. 7 A tizenkét nap óta alvó fakir felébredése. 8. Jelmezesek szépség versenye dijazássah 9. Kréta sziget bombázása. 10. Carneval herczeg temetése 11. Szünetek alatt táncz. 12. A 300. belépti-jegy vásárlója egy üveg ******* csillagos cognacot; az 500. belépő egy üveg pezsgőt kap. Jelmezekre előjegyzést elfogad a tűz­oltó-egylet parancsnoka. Kölcsön-dij egy órára 1 korona. Kaszinóbái Gyomán. Kevés olyan sikerült mu­latság folyt le a vármegyében, mint aminő a gyomai kaszinó múlt szombati mulatsága volt. Jellemző vonásai a fékezhetetlen jó kedv, fess, csinos tán- czosnők, kitartó és tömör gárdát képező tánczosok, egy brayourral rendezett szép kotillion voltak s hogy mind ezen tényezők összetartásából egy, de­rekasan sikerült szép bál emlékévol tértek haza a mulatságon résztvettek, az magától értetődik. — A mulatságon az első négyest 42 pár tánczolta. Jelen­voltak pedig: Asszonyok : Brengl Lajosné, Dr. Bácsy Lajosné. Biró Benedekné, Czebe Károlyné (M.-Túr), Gorzó Nándorné, Házi Imróné, Jantyik Mihálynó, Jánossy Ferenczné, Kherndl Györgyné, Keller Imréné (Gyula), Dr. Kiss Istvánné, Kovács Lajosné, Király Ferenczné, Kálmán Farkasné, Kádas Jánosné, Kalocsa Istvánné, Lux Gyuláné, Máday Aladárné, Prigl Perenczné, Papp Gábornó, Pikó Bólánó, Steinecker Gábornó (Gyula), Venczák Mátyásnó (Endrőd). — Lányok: Ándrássy Gizella (Békés), Brengl Matild, Czebe Mariska (Túr), Garzó Bella, Hathy Ilona (M.-Beróny), Kherndl Ida, Kherndl Adél, Lux Vilma, Prigl Olga, Prigl Ella, Papp Mariska,. Papp Piroska, Pethő nővérek (Heves), Szvoboda Ella, Venczák Róza (Endrőd), Lipovniczky Jolán (Heves). Farsang. Ez alá a mindeneket magában fog­laló gyünév alá foglaljuk a megyében e héten le­folyt mulatságokat, melyek mindegyike páratlan volt a maga nemében és a maga községében s va­lamennyiről egy szép emlékkel gazdagodva tértek haza a mulatságokon részt vett tánczosok és tán- czosnők. — A mulatóssal két helyen a kultúrát is egybekötötték s Mező-Berényben s Gyomán sike­rült műkedvelői előadásokat tartottak. A gyomai műkedvelők folyó hó 16 án a Holler féle vendég­lőben a „Yöröshaju“-t, Lukácsy népszínművét ját­szották. Ürményinó Czakó Julia játszotta Szilaj Katát drámai érzéssel, Idusek Mari özv. Sajgónét, Bogár Imréné Boglár Ágnest, Diószeghy Mariska, Zsófi leányát, Bodon Julia Szemes Borosát, Grün­stem Róza Csinos Juicsát, Diószeghy Irma Pozdor jánnét, Kruchió Ilona Pannit, Kutz Zsuzsika Sárit kedvesen, sokszoros tapsokra ingerlőén játszották. A férfiaknál a nagyobb szerepek igy oszlottak meg: Király János (Keszeg Mihály), Vattay Gábor (András), Papp Endre (Ferke), Szerető István (Ke­szeg Bálint), Papp János (Veréb Jankó). Monda­nunk sem kell, hogy valamennyien vígan játszot­tak, az előadás sikerét nagy buzgalommal szolgál­ták, igy a közönség teljes megelégedéssel és taps­sal fogadta játékukat s az előadást pedig táncz mulatság követte, mely kedélyes hangulat mellett virradtig tartott.. — Mező-Berényben az iparosok adták elő a „Sárga csikó“-t, melyen Pechnik Zsuzsika, Kis Endre és Mutonyánszky József arattak zajos si­kert. A népes előadás után táuoz volt reggelig. Sikerült mulatságok voltak azonkívül Békés-Szent- Andráson e hó 13-án, hol a kaszinó, K,-Ladány- ban e hó 14 én, hol szintén a kaszinó rendezett tánczmulatságokat. Lesznek még bálák a megyé­ben : a gyomai nőegylet korona estélye e hó 27-én, a vésztői ifjúságé e hó 24-én, a m,-herényi iparos köré márczius 2-án, Uj Kígyóson február 23-án az iskola javára. Amint ezekből látható, az idei hosz- szu farsangra épenséggel nem lesz okuk panasz­kodni a megyebeli tánczos fiataloknak. Esküvő. Tóth András gyertyánosi segéderdész, br. Vécsey József birtokáról, e hó 16 án esküdött örök hűséget Blaskovics Mariskának, Blaskovics Mihály vármegyei házmester kedves és szép leányá­nak, a helybeli ev. ref. templomban. Szivünkből gratulálunk. Piknik. A tiszti estély fényes sikere után a gyulai hölgyek indíttatva érezték magukat „revan- zsirozni“ Mars kardos kegyeltjeinek vendégszere tétét I e végből egy nagyszabású piknik tartását határozták el a héten tartott gyűléseken. A pik­niket a gyulai hölgyek rendezik s az, mint érte sülünk, márczius 6-án fog lefolyni a pavillonban A szép piknik iránt, mely bizonyára méltó befeje­zése lesz az idei szép farsaugnak, széles körökben nagy érdeklődés mutatkozik. öngyilkosság a mézes hetek alatt. Füzes-Gyar­maton általános közbeszéd és részvét tárgyát ké­pezi Barna Sándor e héten történt öngyilkossága, ki csütörtökön délután a falun kívüli csordakutba ug­rott. Tettének oka fiatal feleségének tőle való idegen kedése volt, kit erőszakkal kényszeritettek Barná­hoz s aki a mézes hetek alatt el akarta hagyni őt. E fölötti elkeseredésében követte el Barna végzetes tettét. Hamis forintosok vannak forgalomban a vá­rosban több felé s corpus delicti gyanánt naponta hozzák be a kapitányi hivatalba a becsapódott vá­sárlók a hamis tallérokat, melyeknek ismertető jeleik, hogy könnyebbek és sötétebb színűek a rendesnél, továbbá, hogy a „viribus unitis* kör­irat kezdetlegesen késsel van rákarczolva a na­gyobbrészt puha ólomból készült utánzatokra. A vásárló közönséget figyelmeztetjük a visszaadott pénz pontos megtekintésére. Lopott tarisznya. Szegény embernek egyebe sincs a tarisznyájánál s azért, midőn az öreg Kardos Mojsza gyulai napszámosnak e hó 10-én jégvágás közben elemelték a tarisznyáját, nagyon kelletle­nül érezte magát 8 erős panaszszal állított' be Bessenyei biztoshoz, hogy kerítse meg a tarisznyá­ját. A rendőrbiztos azért biztos, hogy biztosan el­fogja a tolvajt s már el is csípte megfelelő nyo­mozás után Koszna György csavargó személyében az öreg Mojsza bácsi tarisznyájának jogtalan bitorló­ját s azt a gazda nagy örömére vissza, a tolvajt pedig a dutyiba juttatta. Kabáttolvaj. Ez a fővárosi specialitás, mely a körúti zsúfolt kávóházak gyönyörűséges mákvirágja, nálunk is felütötte fejét a héten a Ludvig József házánál rendezett csizmadia-bálon. Itt tűnt el ugyanis Argyelán Lajos kőműves kabátja a fogas­ról s mint a gyanujelek mutatták, Török József faczér asztalos segéd és Szálasy Aladár az enyedi fogházuak két és fél éven át lopás miatt volt la­kója — jelenleg harisnyakötő legény — követhették el csak a lopást, kiket a rendőrség kivallatván, miután a lopás rájuk bizonyult, letartóztatva, át­adattak a járásbíróságnak. ­Gyújtogatás Fehér Katalin 12 éves cseléd­leány S. J. járásbirósági írnoknál a héten tüzes kanóczot dugott az’ udvaron levő szalmás-szin lomja közé, mely csakhamar kigyuladt. A tüzet szeren­csére azonnal lokalizálták, a gyújtogató kis leányt pedig, a kiről nem tudni, hogy boszuból-e, vagy elmezavarból követte el a tettet, vizsgálat alá vottók. Halálozás. Bodroghy János gyula-varsándi róm. Icath. plébános folyó hó 16-án hosszas súlyos be­tegség után meghalt. A boldogult sokat szenvedett ember, szent hivatása magaslatán álló derék lelki- pásztor volt, kinek halála őszinte részvétet kelt úgy hívei mint lelkésztársai körében. Temetése csü­törtök délután volt igen nagy részvét mellett. Az egyházi szertartást Kramp János eleki esperes teljesítette segédlettel. A halálesetről kiadott gyász- jelentés a következő: A felső aradi esperesi kerü­let papsága fájdalommal tudatja nagyontisztelendő Bodroghy János gyula-varsándi lelkésznek folyó évi február hó 16-ikán hosszú súlyos szenvedés után, élte 47-dik, áldozárságának 18. évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak hült tetemei folyó hó 1-8-ikán délután 4 órakor a róm. kath. egyház széttartás szerint a gyula-varsándi róm. kath. sir- kertben örök nyugalomra tétettek. Az engesztelő szent-mise áldozat a temetés napján délelőtt 10 órakor a róm. kath. templomban az ég Urának be mutattatott. Áldás és béke poraira! A járványok krónikájából. Lapunk ezen állandó rovata — sajnos — mindig talál, elegendő anyagot. Az elmúlt héten következő fertőző betegségi esete­ket jelentették a vármegye alispánjának i vörhenyt Csaba, Doboz, Mezőberény, Körös-Tarcsa, Szent- András, Szeghalom, Orosháza, Öcsöd, Füzes-Gyar­mat és Uj-Kigyós községekből, torokgyíkot Csorvás- ról, roncsoló toroklobot Körösladányból és Békésről és agygerinczhártyalob Dobozról. Az állategészségügy terén az elmúlt héten annyiban történt változás, hogy Csorvás községben a száj- és körömfájás miatt elrendelt zárlat fel­oldatott, Vésztő községben újból sertésvész betege- dések fordultak elő, míg Gyulán a sertés zárlat feloldása, miután a szabályszerű határidő eltelt és a kellő óvó intézkedések és fertőtlenítés foganato­síttattak, megtörtént. Pénteken már meg is tartot­ták az első sertéspiaczot, mely — daczára an­nak, hogy csak helybeli sertések hajthatók fel — élénk forgalmú volt és az árak is igen magasak voltalf. A szeghalmi kör-mérnöki állásra Sleszák Vitus okleveles mérnököt választották meg. Ugyanő lesz a járási utibizottság mérnöke is. Orosházán megszűnt a lózárlat. Az uj lóvizs­gálat még folyó hó 8-án és 9 én lett foganatosítva. A bizottság összesen 3129 lovat vizsgált meg, ezek közül 29 gyanús lovat maleinnal beoltandónak ta­lált, 5 lovat pedig istálló zár alá helyeztek Ezen­kívül lebunkóztak 3 lovat, amelyeket már az első vizsgalat is betegnek talált. A vizsgálat eredmé- nyeképen az eljárt fő állami állatorvos és a megyei állatorvos a zárlatot megszüntethetőnek vélemé­nyezték és erre az alispán folyó hó 13-án délelőtt a zárlatot telefon utján feloldotta. A feloldás nyom­ban foganatosítva -lett. A szarvasi kaszinó ma délután tartja évi rendes közgyűlését. Mező-Berény község képviselő testületé keddi közgyűlésében szavazattöbbséggel községi takarék- pénztár létesítését határozta el. Az uj hitelintézet alapszabályai már régebben kidolgoztattak ős a további teendőkkel, illetőleg a szervezkedési mun­kálatokkal az ez ügyben kiküldött bizottság bíza­tott meg. A mezőberényiek tekintélyes része szkep- 8Íssel tekint a létesítendő uj hitelintézet elé, neve­zetesen, nem bízik annak életrevalóságában, any nyival is inkább, mert ama nézetben van, hogy a mezőberényi virágzó pénzintézet teljesen kielégíti az ottani jogos hiteligényeket. Orosháza község képviselő testületé folyó hó 9-én tartott közgyűlésében szintén elhatározta, hogy a kormánytól dohánygyárat kér. A kérvény szerkesztésével megbízták az elöljáróságot. A csabai polgári kör a „Kossuth alapítvány« javára folyó évi márczius hó 1-én saját helyiségé­ben zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti dij: személyjegy 80 kr, családjegy 2 frt. Kezdete 8 órakor. A nagyváradi m. kir. bábaképezdén az 1897 évi nyári tanfolyamra a beiratások 1897. évi már­czius hó 1—10-ig tartatnak. Felvétel végett szük­séges okmányok: Honossági s keresztlevél, vala­mint esketési, erkölcsi s orvosi bizonvitvány. Kelt Nagyváradon, 1897. február 20-án. A nagyváradi m. kir. bábaképezde igazgatósága. Oynlai élet. Körülbelül túlestünk már a farsang ese­ményszámba menő mulatságain s több kevesebb sikerrel megusztuk úgy a fehér-kereszt, mint a tiszti mulatságot, a farsang két monstre bálját, sőt ha csabai lapkollegánknak hiszünk, a polgári kör tánczvigalma is lezajlott s azon 122 pár tán­czolta az első négyest. Daczára annak, hogy túlestünk a farsang e nevezetességein, még van egy epilógusa az idei farsangnak, mely nem kevesebb érdeklő­dést kelt maga iránt, mint az a most székében hangoztatott kérdés, hogy lcsz-e európai háború, vagy nem ? Hogy háború lesz-e, vagy nem, arra nézve még nem különböztek össze Európa nagyhatal­mai, ,de liogy piknik lesz Gyulán, azt a helybeli nagyhatalmak, a gyulai hölgyek, minden két­séget kizáróan megállapították. És most bármennyire lenézze is az ember azokat a sablonos bölcseségeket, melyek köz­mondásokba vannak leszűrve, nekem is merí­tenem kell ebből a mindenki előtt nyitva álló közforrásból és annak a mondásnak az igazsága mellett kell harczra szállnom, hogy : „Végén csattan az ostor 1“ Az idei fényes farsangnak, — melylyel derekasan túlszárnyaltuk Csabát, a hol az egyet­len monstrebálnak Ígérkező csabai gazdasági bál is „befagyott* — méltó befejezése lesz az a pazar piknik, mely most van készülőben már­czius hatodikára. Ez lesz a farsangi ostor végső csattanása, ezután már csak a böjti virgács, a „deficzit-fizetés“,. tejkura, váltóóvatolás s más ilyen kellemetlen mulatságok következnek, mint a farsang okozatai, melyekből csak a küszöbön levő „ozsonnák* mosolyognak ki biztatólag, mint oázisai a farsang utáni korszak unalom­sivatagának. Jertek ó édes ozsonnák, tejsürüs kávéitok­kal, agyonverdesett zongora billentyűitekkel, agyonszapuló nyelveléseitekkel, és aranyozzátok be a mi, farsangtól agyonlapitott zsebeink bol­dogtalan tulajdonosainak lelkét, oszlassátok el azokat a kék karikákat a szemeink alól, a mi­ket a farsangi lumpolások rajzoltak oda és . 1 és fizessétek ki az adósságainkat 1 Hja! ha ezt is tudnátok ! * * * Eh 1 de én meg, meglehetős anachroniz- musba esem. Böjti prédikácziokat kezdek tar­tani s már magamon érzem a hamvazó-szerdai szőrcsuhát, holott még hátra van a java. Lehetetlen agyonhallgatással fogadnom azt a hirt, a mely az idei farsangnak kétségen kívül „szükséges* részét fogja képezni. A tavalyi szerencsétlen »Bolha* utódjáról szólok, melynek egy véletlenül Pestre elugrott példányát szerencsésen megcsípte egy ambi- cziózus pesti riporter. Ez idén a tűzoltó-egylet kasszája iránti czéizatossággal, újból lesz alkalmi viczlap. Ezt nem mint irodalmi eseményt regisz­trálom, mert tudvalevőleg az alkalmi viczlapok nem képeznek tündöklő meteort a literatura egén, sőt még azt sem tudom, hogy több sület- len vicz lesz e benne, mint a tavalyi „Bolhá“- ban, de egy minden kétségen felül áll : Jó kezekre van bizva! Olyan ember szerkeszti, a kinek a rósz vicczek terén nem kisebb a neve, mint Scott Walternek a regényírás mezején. S hogy ez a lap, mely állítólag a „Csípi- Csóka“ névre fog hallgatni, megérdemli a felem- ütést, az már abból is kitűnik, hogy szakítani fog a sablonnal, nem akar mindenáron jó vicczet mondani. Állítólag a „Csipi-Csóka* szerkesztője „Öt­száz aranyat Ígér annak”, aki lapjában egy jó vicczet felfedez 1 Rajta, uraim és hölgyeim! íme a könnyű meggazdagodásnak egyik módja : Vegyék meg majd a Csipi-Csókát! Igaz! Az ötszáz aranyat csak — „Ígérik“! —re. Törvényszéki csarnok. Pályázat. A Bócz Géza előléptetése folytán Gyulán üresedésbe jött törvényszéki bírói állásra hirdet pályázatot a kir. törvényszék elnöke. Pályá zatok két hét alatt nyújtandók be. Bírói vizsga. A helybeli kir. törvényszék egyik jeles képzettségű fiatal aljegyzője Szüts Sándor a budapesti bírói vizsgálat bizottsága előtt a gyakor­lati bírói vizsgát folyó hó 13-dikán kiváló sikerrel letette. A búza tolvaj. A mező-berényi állomáson egy idő óta azt tapasztalták, hogy a pályaudvar nyílt' raktáraiban elszállításra váró búzás zsákokból va­laki rendszeresen lopja a búzát. Hogy megcsíphes­sék a jó madarat, az állomásfönök éjjelenként má­sodmagával bejárta a pályaudvart. Ennek volt is sikere, mert 1895. október 23-áu éjjel éppen akkor sikerült Varga Istvánt megcsipniök, amikor megra­kodva eltávozni akart. Mit volt tennie mást, be kellett ismerni a lopást. A vizsgálat során más dol­gok is kisültek Varga Istvánra, többek közt az is, hogy szintén a pályaudvarról sinfákat is lopott. A lopásokat a 2 méter magas kerítés átmászásával követte el s mint magát tárgyaláson kifejezte: „be­menni volt szerencséje, de a kimenésnél nem.« A kir. törvényszék a malőrös tolvajra két rendbeli lopás büntette miatt 8 havi börtönt szabott ki. Ember élete elleni bűntett vádja miatt állott folyó hó 13-dikán a törvényszék elő t Kis András öcsödi lakos. Kis András azért kapott atyja örök­ségéből nagyobb részt, mint testvérei, hogy ennek fejében elmebeteg Bálint testvérjét tartozott élete fogytáig tisztességesen eltartani. A vád tárgyát az képezte, hogy Kis András elmebeteg testvérét csak­nem minden öltözet nélkül, egy fedetlen istállóban ' tartja bezárva, eledelül nyers tengeri darát ád neki, gyakran napokig is magára hagyja s ilyenkor . csak a szomszédok könyörületessége menti őt meg az éhen hálástól. A folyó hó 13-án megtartott vég­tárgyalás alkalmával ezen vádak túlzottaknak bizo-' nyúltak. Igaz, hogy a szerencsétlen elmebeteg nem volt valami rózsás helyzetben, de bátyja is, kinek gondoznia kellett volna, időközben teljesen elzül- lött ember lett, aki magát sem tudta kellően ellátni. Az pedig, hogy nyers darát adott volna neki ele­delül s hogy étien hagyta volna napokig, meg lett czáfolva. Vádlott azt állitotta, hogy az elmebeteg őrültségében tépte le magáréi a ruhát; az istállóba pedig magától ment ki s onnan ellenkezése folytán a házba bevinni nem lehetett. Mindezek alapján vádlott felmentetett. Szülői SZÍV. B. Kovács Zsigmond f. gyarmati lakos valóságos réme volt 80 éves agg szüleinek. A közös munkában részt venni semmi kedvet nem mutatott, de a közös szerzeményt annál nagyobb kedvteléssel hordotta el hazulról és dorbézolta el. Legutóbb egy párnát lopott el anyja ágyából, amiért édes anyja megfedette. Erre a gonosz fiú, kiről megjegyzendő, hogy örökölhette rósz hajlamát, a mennyiben egy nagybátyja 25 év előtt az egész családját legyilkolta, anyjára támadt és egy jókora bottal 12 napig gyógyuló sérülést ejtett rajta Ezzel nem érte be a szülői tiszteletről teljesen megfeled­kezett suhnnez, hanem az anyja védelmére siető agg apját is egy ostornyéllel megverte. E miatt álltak szülők és fiú a törvényszék előtt. A szülői szeretet az érdemtelen fiúval szemben meghatóan nyilvánult ezen alkalommal. Ugyanis az ősz szülők feledve, hogy már megelőzőleg is részesültek gyer­mekük hasonló tettlegességeiben, sírva jelentették ki, hogy gyermekük megbüntetését nem kívánják, s midőn a kir törvényszék ezen kijelentést nem acceptálta és a rósz fiút 1 évi fogházbüntetéssel sújtotta, a tárgyalási teremből kilépve valóságos zokogásban törtek ki, mintha a törvényszék szigora reájuk nehezedett volna le. KZözgra,zd.aságr­A bánfalvi takarékpénztár folyó hó 7-én tar tóttá rendes évi közgyűlését Sváb Lajos elnöklete alatt. Az igazgatóság által előterjesztett zárszámadás és jelentés szerint a múlt évi üzletnyereség 8650 frtot tesz ki, mely a múlt években szenvedett vesz­teségek pótlására fordittatik. így aztán alapos a remény arra, hogy a mostani körültekintő és helyes vezetés és igazgatás mellett a takarékpénztár a múltnak hibáit és bűneit három óv alatt kibeverni és pótolni fogja. A közgyűlés a mérleget és igaz­gatósági jelentést helyeslőleg tudomásul vette. Fel­ügyelő tagokul meg lettek választva: Sulyok Ede, Torkos Kálmán és Foltényi Imre. A közgyűlés végére maradt az elnök azon indítványa, hogy a takarékpénztár tegye át székhelyét Nagy-Szénásra, Bánfalván pedig egy fiók maradjon, Ezt különösen a bánfalviak hevesen ellenezték és nagy, elkesere­dett vita és harcz volt várható. Ennek azonban elejét vette dr. Haasz Soma részvényes közvetítő indítványa, hogy a takarékpénztár székhelye to­vábbra is maradjon Bánfalva, azonban vegyen fel az intézet Nagy-Szénásou külön helyiséget és tart­son ott hetenkint egy üzleti napot, a mikor a tiszt­viselőkar is megjelenne és fizetéseket teljesítene. Ez az indítvány mindkét pártot kielégítette és a közgyűlés ezt egyhangúlag elfogadta Az újítástól az intézet fokozottabb fellendülését remélik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom