Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-09-26 / 39. szám

Szeptember hó vége áprilissal akar vetélked­ni szeszélyesség dolgában. Szerdán reggel 8 órakor szivárvány volt látható a nyugati égboltozaton, fél óra múlva már úgy szakadt az eső, hogy egy né mely gyengébb szivü ember az utolsó ítéletet kezdte emlegetni. Majd ismét kiderült, de ekkoi meg hideg éjszaki szél jelentette a szél közeledtét. Tegnap reggel azonban gyönyörű verofenyes napra virradtunk és az egész nap oly szép volt, amino- nek az egész őszt óhajtanánk. A meteorológia egyébként állandó derült és száraz időt josol. Vilmos német császár budapesti tartózkodása alkalmából vármegyénk aristokracziájábol felutaztak gr. Wenckheim Frigyes és neje gr. Wenckheim Krisz­tina, gr. Almásy Dénes és neje Károlyi Ella grófnő, gr. Cziráky Jónosné Almásy Erzsi grófnő I leánya gr. Cziráky Jeanne; Wenckheim Krisztina, Almásy Dénesné és Cziráky Jánosné grófnőket ama kitün­tetés érte, hogy az udvari estélyen bemutatták őket a vendégcsászárnak, aki mindegyikével társalgott A hétfői esti udvari estélyen részt vettek még dr. Lukács György vármegyénk főispánja s Teréuyi Lajos városunk országgyűlési képviselője is. Házasság. Viski Dezső csabai törekvő ifjú bádogos mester, vasárnap délután 1 orakor vezette oltárhoz a gyulai izr. templomban Kóhn Dávid la­punk szerkesztőjének nővérét Esztit, Kohn Her­mann gyulai kereskedő kedves leányát. Eljegyzés. Kiss Károly fiatal kereskedő, Kiss István lakatos iparos fia eljegyezte Magyar István kovács mester polgártársunk bájos leányát, Rozinát Az újvárosi olvasó-kör folyó hó 26-án, ma este két hét előtt felavatott díszes uj helyiségében az ujonczok bevonulása küszöbén szokásos táncz vigalmát tartja. Belépti dij személyenkint 1 ko róna. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hir- lapilag nyugtáztatnak. Megmérgezte magát. Sándor Mária gyulai hajadon e hó 19-én foszforoldatot ivott azon czél ból, hogy szerelmének következményeitől megszaba­duljon. A bűnös manipuláczión azonban rajtavesz tett a szerencsétlen leány a borzasztó kínok közt péntek délután kiszenvedett. Tetemét tegnap dél­előtt felbonczolták I kiderült, hogy foszfor olda­tot vett be igen nagy adagban s ez okozta halálát. Az ügy a vizsgálóbíró előtt van, annyival is inkább, mert gyanú merült fel, hogy a boldogtalan leány a foszforoldatot javasasszonytól kapta. Díszes esküvő folyt le Orosházán e hó 23-án. Dobay Lajos, brassói cs. és kir. huszárkapitány, lapunk kiadójának testvérbátyja, Dobay János, Gyula városa bold, emlékű polgármesteréuek és a „Békés" alapitójának fia, vezette oltárhoz bájos menyasszonyát, Székács Linkát, özv. Székács Józsefné kedves és szép leányát délután 5 órakor az ev, templomban. — Az egyházi kötést közvetlen meg­előzte a polgári házasságkötés, honnan fényes nász­menetben indult a lakodalmas nép a templomba, hol Veres József espereslelkész remek egyházi be­szédben áldotta meg az Ur színe előtt kötött szent frigyet. Hat vőfély — mindannyi délczeg huszár­tiszt — és hat szép leány voltak a nyoszolyóleányok. névszerint Lavatka Margit — Helyei Gyula cs. és kir. kamarás kapitány; Uferbach Irén — 7orday István hadnagy; Lavatka Ilona — báró Wachsdorj Lajos hadnagy; Szilassy Irén — Gottesmann Alfréd főhadnagy; Székács Irén — báró Duka Aladár főhadnagy; Máday Gizella — Horváth Aurél had- nagy. — Násznagyok és nászasszonyok pedig Székács István uradalmi igazgató és Dutkay Béláné, Dutkay Béla polgármester és Székács Ferenczné voltak. Esküvő után özvegy Székács Józsefné öröm anya vendégszerető házánál pazarfónyü, kiváló ked­ves hangulatú nászlakoma, majd táncz kezdődött, mely a reggeli órákig együtt tartotta a társaságot. A nászlakomán sok szép tószt hangzott el az öröm­anya és az ifjú pár boldogságára, kiknek mi is hosszantartó zavartalan boldogságot kívánunk! E8kÜVŐ. Tótkomlós község egyik derék jegyzője Szabó Lajos f. hó 23-án esküdött örök hűséget a ref. kovácsházai imaházban. Seres Károly ottani birtokos szép és kedves leányának Mariskának. Az uj párhoz Nagy Károly ref. lelkész intézett meg­ható beszédet. Az esketési szertartás után, melyen a vidékről is sokan voltak jelen, a násznép hosszú kocsisorban vonult Tótkomlósra, a „Korona“ ven­déglő tágas termeiben rendezett lakomára. A gaz­dag vacsorát Horváth Béla és Lengyel János mint násznagyok, továbbá Gajdács Pál és Nagy Károly lelkészek fűszerezték szellemes felköszöntőkkel, va­csora után megzendültek a czigány instrumentumok, miknek hangjainál, reggeli 5 óráig mulatott az igazán szép és jórészben előkelő közönség. Legyen állandó az uj pár öröme és boldogsága. Az iparos ujonczok, akik október hó elsején a császár katonáivá lesznek, e hó 19-én szombaton este, kiválóan sikerült vjonczbálat rendeztek, mely a reggeli órákig tartott, igen jó hangulatban, daczára annak hogy a bevonuló ujonczokat elővette kissé a „sírva vigadás“. A rendezőség buzgóságát is meg­dicsérhetjük ez alkalommal, mert a bevonuló ujon­czok végezetül úgy megtánczoltattúk a gyulai szép iparos lányokat, hogy bizonyára fájni fog a szivük a távozók után. A jelenvolt hölgyek névsora a következő: asszonyok: Nánási Istvánná, özv. Repoldt Károlyné, özv. Mánásy Miklósáé, Bálint Antalné, Unger Ferenczné, K. Ludvig Ferenczné, Frőhner Györgyné, K. Ludvig Józsefné, Répási Ignátzné, Bcbartenreiter Imréné, Ludvig Ferenczné, Ludvig Jánosné, Magyar Istvánné, Dávid Jánosné, Dániel Jánosné, Krizsán Andrásné, Szabó Antalné, Dávid Andrásáé, Gálitz Sándorné, Kopasz Péterné, Lang Józsefné, Kardos Károlyné, Lindenberger Alajosné, Siflis Györgyné, Schröder Istvánná, Máyer Frigyesné, Karácsony Istvánné, Tiller Károlyné, Nádudvari Józsefné, Csete Pálné, Bráun Jánosné, özv Domokos Andrásné, Bene Györgyné, Hasas Györgyné, özv, Staszenka Venozelné, Balázs Istvánná, Róth Józsefné, Kurta Andrásné, leányok: Repoldt Anna, Mánasi Mariska, Veik Matild, Karácsony Jolánka, Múlt Mariska, Dávid nővérek, Dániel Anna, Ludvig Unka, Répási Teréz, Répási Erzsi, Scbartenreiter Ágnes, Reiniczer nővérek (Uj-Kigyós), Frőhner uövéiek, Bakó Mariska, Pettner Fánika, Magyar Szidi, Szabó Máriska, Dunai Emilia, Krizsán Mariska Szabó Mariska, Dávid Mariska, Barát Mariska Dávid Rozika, Abaházi Ágnes, Dávid Juliska, Kopasz Katicza, Balázs Mariska, Kopasz Fánika, Staszenka Lujza, Siflis Piroska, Ludvig Mariska, Kardos Sarolta, Unger Erzsiké, Ludvig Anna, Gálitz Mariska, Licsraann Irénke, Pfaff nővérek, Csete Róza, Domo­kos nővérek, Bene Mariska, Nádudvari Róza, Szat- rán Ilonka, Hasas Mariska, Szatrán Anna, stb. Az iparos ifjúsági egylet alakulásának busz éves fordulója alkalmából rendezendő szüreti üá- nepélye 1 ezt. követő tánczvigalma, az előkészüle­tekből következtetve, minden tekintetben sikerült és népes mulatságnak ígérkezik. Az ügybuzgó ren dezőség már hetek óta derekasan működik az ün nepély előkészítésében, a szüreti mulatságon közre­működő mindkét nemű ifjúság, mely népies jelmezt fog ölteni, a népkerti csarnokban szorgalmasan gyakorolja a körmagyar tánczot, melyet évtizedek óta nem jártak Gyu'án, úgy, hogy a mai nemze dékre az újdonság Ígéretével fog hatni, az öregeb­bekben pedig bizonyára kellemes visszaemlékezést fog kelteni. Ugyancsak nagy érdeklődést fog kelte ni ez alkalommal az a csinos ropogós uj csárdás, melyet ez alkalomra „Ifjúsági csárdás“ czimen Rácz Anti, a Badé Pista bandájának nagy zenei tehet­séggel biró Il-od prímása szerzett. A nagy sikert ígérő estélyre vidékről is számosán készülnek. Esküvő. Brőder József gyulai fiatal kereskedő folyó hó 21-dikén esküdött örök hűséget Beskán Steinitz Lipót kedves leányának, Rizának. Szív­ből gratulálunk ! A csabai 101-es bakák folyó hó 20-án érkéz tek haza a nagy gyakorlatokról, de nem az eddig ott állomásozott zászlóalj, hanem az, a melyik ed dig Zágrábban „feküdt”. Uj parancsnokuk Szakie- vicz ezredes. A vármegyeház erkélyérő kedden reggel gyászlobogó hirdette, hogy vármegyénk közéletének halottja ran Dr. Fuchs Ede tb. megyei fő s Szarvas vá­rosi főorvos hunyt el becsületben és munkában eltöltött életének 56-ik évében. Halála nem jött váratlanul, hosszas, súlyos betegsége előkészítette rá szeretteit és tisztelői nagy táborát, de mégis gaz és mély részvétet keltett minden körben, a hol a boldogult derék férfiút tisztelték, becsülték. A halál elsős sorban szeretett nejét, Bácskay Fan nyt, leányát Adler Árminnét és agg édes atyját sújtja, de fájdalmasan érinti rokonait, barátait és a megyei orvosi kart is, . a melynek a boldogult tekintélyes és becsült tagja volt. Temetése folyó r Dr. Fuchs Ede hó 22-én volt impozáns részvét mellett. Béke ham­vaira, áldás emlékére! Táncsics Mihálynak, a ki 1848. márczius ti­zenötödikének bár passiv alakban egyik tekintélyes tényezője, a kiegyezés után pedig az orosházi vá­lasztókerületnek egy cziklusban —az 1869—187'2-iki években — országgyűlési képviselője volt, Oros­házán emlékszobrot akarnak emelni. A mozgalom élén az orosházi iparosok és munkások vannak, a kik körében a szobor létesítésre gyűjtés indult meg. Szerkesztő változás. Az „Orosházi Közlöny“ szerkesztésétől Harsányi István ág. ev. lelkész visz- szalépvén, a lap szerkesztését Kiss Mór, az „Oros­házi Közlöny“ tehetséges, régi munkatársa vette újólag át. Tagosítás Szeghalmon. A szeghalmi birtokosok nevében Kardos Ferencz nagybirtokos tagosítás iránti kérvényt nyújtott be 1 gyulai kir. törvény­székhez, melyben kéri, hogy rendelje el a tagosí­tás létesítése kérdésében a község megszavaztatá- sát, ami aligha a tagosítás mellett fog dönteni, pedig Szeghalmon rendkívül alkalmatlan és ren­dezésre szoruló birtokállapotok vannak. Szüreti ünnepély Csabán. Csinos népünnepély folyt le Csabán vasárnap délután. Szüreti ünnepély lett volna a neve, de a mai filloxerás, peranosz porás világban épenséggel semmi szüreti jellege nem volt. A Széchényi ligetben tartották, hová a kora délutáni órákban nepies jelmezekben vonultak ki az ünnepély rendezők. Este igen szép szerenád és kivilágítás volt a Körösön. Szóval a szüreti ünnepélyen minden volt, még jókedv is, csak egy nem: szálló. Halálozás. Csabáról részvéttel vesszük a gyász- hirt, hogy Bajcsy János állatorvos szeretett neje -ziil. Povázsay Hermin asszony e hó 23-án meghalt, A boldogult derék nő halála közrészvétet keltett Csabán, mely is imposánsan nyilvánult a másnap délután tartott végtisztességen A család által ki­adott gyászjelentés a következő: Bajcsy János úgy a maga, valamint családja, nemkülönben anyósa, ennek gyermekei és számos rokon nevében is fáj­dalommal telt szívvel tudatja a felejthetetlen nő, illetve anya, nagyanya, gyermek, testvérnek és ro­konnak Bajcsy Jánosné szül. Povázsay Herminnek folyó hó 23-án reggeli 2 órakor, élete 58-ik, bol dog házassága 42-ik évében rövid szenvedés után bekövetkezett gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei folyó hó 24-én délután 4 órakor a vasút melletti temetőben levő osaládi sírboltba fognak az ág evang. vallás szertartása szerint örök nyuga­lomra helyeztetni Béke poraira! Áldás emlékére! Házasság. Békésen Wallinger Péter városi hi­vatalnok folyó hó 21-én vezette oltárhoz bájos ará­ját Sál Mariskát a róm. kath. templomban. Esküvő. Simkó Károly, a csabai ág. ev. egy­ház egyik jeles ifjú tanítója a héten vezette oltár­hoz Kliment Mariskát, Kliment Z János csabai bir­tokos bájos és müveltlelkü leányát. A békési bérházi szálloda és vendéglő eddigi bérlője Kontillovits Emil átruházta bérletét e hó 1-én Ausländer budapesti vendéglősre. A pálinka. Benár János szarvasi lakos 4 éves fia, pár krajezár ára pálinkát vitt apjának. Útköz­ben bele kóstolt, de természetesen rosszul tőle 1 daczára a gyors orvosi segélynek, rövid szenvedés ntán meghalt. A vizsgálatot megindították. Színészet Csabán. Csabán újabb rövid színi szezon lesz, amennyiben Kunhegyi Miklós a zom- bor-bajai színházak igazgatója közzétette előleges szí ni jelentését. Daróczy Ilka, Bodrogi Lina és Gööz Aranka a nők, Ferenczy, Pintér, Kadolányi a férfiak részéről a jelesebb erők. A programm uj darabokból van összeállítva i ha be is tartatik úgy a csabaiak eléggé élvezetes színi szezon előtt állanak. A bemutató előadás a „Libapásztor“ da­rab lesz. Rosenthal Gusztáv és társa divatárú üzletének dús választékú legújabb divatú különlegességeit ajánljuk a t. közönség figyelmébe. Zenekonzervatórium Csabán. Schreyer Harry akadémiai tanár és zenekonzervatórium tulajdonos az intézet egyik tanárának társaságában Csabán járt, hol ambuláns zeneiskolát akarnak létesíteni. Több csabai család pendítette meg az eszmét, mely jelenleg igen népszerű Csabán. A csabai konzer­vatórium az aradinak lenne pendantja s innen jönnének át a tanárok a csabai konzervatóriumba zene iktatást adui. Az intézet azonban csak az eset­ben létesülhetne, ha legkevesebb 40 tanulója je- rntkeznék, amire azonban Csabán ez idő szerint aligha van kilátás. Karácsonyi Károly női divatárú üzlete, mely az őszi és téli idényre a legdúsabban lett minden különlegességekkel felszerelve lapunk mai számá­ban közölt hiídelménjére felhívjuk a t. olvasók figyelmét. Eljegyzés. Szőke Rudolf kolozsvári vasúti tiszt a napokban jegyezte el dr. Vajda Géza k.-ladányi községi orvos kedves leányát, Gizellát. A tárogató. A régi magyar ünnepségeknek és nagyúri kíséreteknek elmaradhatatlan, speciális hang­szere, a tárogató, amely régente jeladásra szolgált, újabban a modern hangszerek sorába lépett. Stowasser J. császári és királyi udvari hangszergyáros a táro­gatót sok évi kísérletezés után olyan szerke­zettel látta el, hogy az most már teljes skálával bir és zenekarban is használható. A tárogatóval, amelynek megható, mélabus a hangja, nagyon szé­pen lehet a magyar bus hallgatókat előadni. A keddi udvari ebéden ugyanis a -69-ik gyalogezred zenekara Kral József karmester vezetése alatt töb­bek között a Bánk bán és Lohengrin operákból s adott elő részleteket, amelyekben nagyon nagy feltűnést keltettek a tárogatószólók. A fényes tár­saság meglepetve tekintett a zenészek fele, amikor a tárogató érzéssel teli, megkapó hangjai felhang­zottak, amelyek a remek teremben különösen érvényesültek. 260 1—1. De hát tőlem fagyhat, kisüthet, Nekem mindegy: esik, havaz, El kell mennem, „muszáj“, behívtak Hiába minden bú, panasz, Hiába fáj a szivem és a Komisz bakkancs hiába nyom, Hiába lóg Manlicher urnák Szép kis szerszáma vállamon. Hát elbúcsúzom 1 így is illik. Haza majd sokszor gondolok, Ha „rechts“ vagy „links schaut“ lesz a mottó, Avagy menetre perg a dob. Önökre majd szép gyulai lányok, Hogyha majd ülök dutyiba S úgy sóhajtok fel majd a „priccs“-en „Milyen jó lenne mutyiba 1“ Bocsánat, hogy magamról szóltam, Habár nem illik, tudva azt, Hogy ki magáról beszél folyton, Az nem egyéb, mint sült paraszt. De hát utólszór (vigasztalásul) Nézzék el azt a nagy hibám S m >st végül minden olvasónak Csendes jó mulatást kíván : —re. Irodalom. Gyulai élet. — A krónikás búcsúja. — Bocsánat, hogy szerény magamról Szólok e helyen most megint, Tudom, hogy sok, sok olvasó majd E merészségért rendre int. De hát hiába — bár nem illik — Az őszi szellő már dudál S nékem a kedves olvasóktól Elbúcsúznom már most dukál. Bocsánat hát — im újra kérem — Felbátorít, hogy ez ma sikk: A postás, hordár, szinlaposztó Mind, mind rigmusba búcsúzik. Miért ne búcsúznék hát én is, Hisz most az ősz is inspirál, A falevelek hulldogálnak S színig van a papírkosár. A fecske, gólya útra kelnek — S én is, bár gólya nem vagyok, Ne kérdezzék, hová visz utam : Lovon nem járok, csak gyalog. Az oldalamat verdesi majda A „kard — azaz hogy panganét“, Czakkumpakk nyomja majd a hátam S emlegetek sok, sok fenét. S többet most már nem karczolászok, Megírja majd a „kis Kari“, Hány pár tánczolt egy első négyest? Hány viczczet mondott Kis Laczi? Kik lesznek majd a bálkirálynők? Kik mennek férjhez? s lesz-e bál? Esik-e vagy havaz az utczán ? Fagyot, napot hozott-e Pál?! Jour-thémák. Dubányi Imre, a „Békés“ mun­katársának ily cziin alatt kiadott könyve lapunk kiadóia, Dobay János könyvnyomdájában a hét elején került ki a sajtó alól és úgy belértókénél, valamint a legkényesebb Ízlést is felülmúló díszes kiállításánál fogva méltó szenzáoziót keltett az elő­fizetők örvendetes szépszámú táborában és hisszük, hogy szenzáoziót fog kelteni az előfizetők kötelé­kén kivül álló nagy közönség és kritika körében s. — A könyv ösmertetését és méltatását lapunk egyik közelebbi számára tartjuk fen, ezúttal annak örvendetes konstatálására szorítkozunk, hogy a kö­zel vidék tekintélyes hírlapjai a fiatal szerző ön­érzetét méltán emelő megérdemelt dicséretben ré­szesítik a „Jour-thémák“-at s a legmelegebben fel­hívják rá az érdeklődő olvasó közönség figyelmét. A jelesen szerkesztett „Nagyvárad“ csütörtöki szá­mának irodalmi rovatában következőkép méltatja : Jour-thémák. Dubányi Imre, a ki ezzel a tetszetős czimmel adta ki most első könyvét, azon fiatal irók közül való, a kiről csaknem bizonysággal meg lehet jósolni, hogy második könyvéből már azok is meg fogják ismerni szép te­hetségét és az Írói titulushoz való komoly jussát, a kik ezt első könyvének átolvasása után még csak sejtik vagy talál­gatják. Ezzel ugyanis azt akarjuk mondani, hogy a Jour- thémákról meg lehet Ítélni, hogy az nem kezdő iró. müve, de nem is kiforrott, fegyelmezett Ízlésű tehetségé. Egyszóval Dubányi a legszebb utón halad, hogy elérjen a Parnasszus­hoz, de az útnak egyelőre még csak közepén van s mi re­méljük, bogy ezután nem hátrafelé hanem előre fog haladnii Dubányi a kisvárosi életnek és társadalmi nyegleségeknek lehet idővel mesteri rajzolója; meg van ehhez minden írói kvalifikácziója, de ma még csak fotografál. Fotográfiái azon­ban élethüek, megkapóak és bájosak, úgy hogy növekvő ér­deklődéssel fogja olvasni történeteit mindenki. Kár, hogy sz ő jourjain szerelemnél egyebet alig is beszélnek, pedig ha mélyebben figyelmes, észrevehetné, hogy más érdekes esemé­nyek is lázba hozzák a kisvárosi társadalmat. A kötetben vannak genreképek is, mint amilyen „Az ozsonna“, Egy szőke leányról“, de ezek inkább csak a vázlatok, a melyeket minu- cziózusan ki lehetett volna dolgozni. Ezeknél becsesebb „Az „Arkyék háza“ czimü történet, melyben van morál és némi életfilozófia is, mig a „Meghalt" czimü novellába drámai erőt is tud önteni. Egyszóval Dubányi Imre, a kit a „Nagyvárad“ tárczarovatából régen előnyösen ismer már a mi közönségünk, érdekes és szimpathikus tehetség, a kinek jövőjéhez, fejlődé­séhez a „Jour-thémák“ után a legszebb reményeket fűzhet­jük. A rendkívül csínnal és ízléssel kiállított könyvet Dobay János gyulai nyomdája adta ki. Majdnem hihetetlen. Valóban csak kevesen hitték, hogy a külföldi előkelő revuek mintájára szerkesztett „Politikai Hetiszemle“ végre is diadal­maskodni fog a hazánk kulturális viszonyaiban gyö­kerező nehézségeken. Midőn Párisban és London­ban több éven át kifejtett, publicisztikai működé­séről oly előnyösen ismert Székely Sámuel ezelőtt évvel e lapot megindította, még legjobb barátjai azt vitatták, hogy ily előkelő hangú s magas színvonalú lapnak ez idő szeiint nálunk még nincs létjogosultsága, mert közönségünk még mindig többre becsüli a szenzácziós, bár felületes, mint a komoly s tartalmas szellemi produktumokat. Négy évi tapasztalat és eredmény azonban hatalmasan rácá­folt a kétkedőkre, mert íme hazánk intelligentiája napról-napra fokozódó érdeklődést tanúsít a legjobb külföldi revuek-kel vetekedő „Politikai Hetiszemle“ iránt, amely lap tárgyilagos és figgetlen magatar­tásával négy évi fennállása alatt irányadó politikai köreink elsőrangú orgánumává felküzdötte magát. Közgazdasági, társadalmi, irodalmi és művészeti rovata pedig a magyar társadalom elitejének igé­nyeit szolgálja, amiért is klubbokban, kaszinókban, olvasókörökben és nagyobb kávéházakban különös kedveltségnek örvend. A „Politikai Hetiszemle“,az országnak ez az egyetlen komoly irányú hetilapja azonkívül még fényes kiállítás, gazdag és változa­tos tartalom, etikai és szellemi színvonal tekinte­tében valósággal kiemelkedik a magyar időszaki sajtó színvonalából. A nagy körültekintéssel, sok ízléssel és meglepő szakértelemmel szerkesztett Hetiszemlére ezért teljes készséggel felhívjuk a müveit és előkelő olvasóközönség figyelmét. A „Politikai Hetiszemle“ előfizetési ára félévre 5 frt negyedévre 2 frt 50 kr. Szerkesztőség és kiudóhi- valal Budapest, VII. kér., Nagy-diófa-utcza 15. A legszebb látványosság Magyarországban ez időszerint a Budapest székesfővárosban a „Feszty- féle magyar körkép társaság11 városligeti palotájá­ban kiállított „Krisztus a keresztfán és Jeruzsálem“ czimü óriási [körkép, melynek megtekintését méltán ajánljuk a fővárosba ránduló olvasó közönségünk figyelmébe. A belépő dij ugyanannyi, mint a múlt évben ugyanott kiállított „Magyarok bejövetele“ kör­kép megtekintésénél volt: személyenként 50 kr, csoportos s előre jelzett látogatásnál 30 kr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom