Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-11-07 / 46. szám

az átvirrasztott éjszaka, az éj folyamán elfogyasz­tott ételek, italok, a füstös és poros lovegő belég- zése folytán. A betegség fészke a vizsgálattól rejtve lévén, baja mibenléte felöl megbizonyosodni nem lehetett, de kétségtelen, hogy állapotán segíteni akkor sem lehetett volna s élete hihetőleg folyton koczkán * volt, különben nem volna érthető, hogy pár órai éjjelezés előidézte volna a katasztrófát. A gyászjelentések. Tétényi Lajos haláláról a következő gyász- jelentések adattak ki : Terényi Lajosné Kovács Szidónia a saját és kiskorú gyermekei Terényi Péter, Arzénia, Gedeon és Katinka nevében is; — az elhunyt édes anyja Nagy Károly né Beliczey Mária és anyósa özv. Kovács Istvánná Franka Szidónia fájdalommal tudatják, hogy a leejobb férj, apa és gyermek TERÉNYI LAJOS Gyula város országgyűlési képviselője, Békésvármegye volt főispánja stb. 1897. évi novenber 4-én délután fél 4 órakor, éle­tének 43-ik évében Gyulán váratlanul elhunyt. A boldogult a róm. kath. vallás szertartá­sai szerint 1897. évi november 6-án délután '/44 órakor fog a gyulai szent-kereszt temetőben levő családi sírboltba eltemettem;, mig lelke üdvéért az engesztelő szent-mise-áldozat a gyulai róm kath. nagytemplomban 1897. évi november 6-án reggel 10 órakor fog az egek urának be­mutattatok Gyulán, 1897. évi november 4-én. Áldás emlékére! Gyula város képviselő testületének meg­bízásából mélyen meghatva adjuk tudtára ha­zánk fiainak a szomorú gyászhirt, hogy TERÉNYI LAJOS városunk hőn szeretett fia, első polgára és ország­gyűlési képviselője, folyó évi november hó 4-én fél 4 órakor munkás életének legszebb delén örök létre szenderült. Feledhetlen halottunk hült tetemei f. évi november hó 6-án délután '/44 órakor fognak Gyula város közházából örök nyugalomra he­lyeztetni. A nemes szív, mely városunkért oly ra­jongó szeretettel dobogott, találjon békítő nyug­tot a föld porában s enyhítse hátrahagyott ked­veseinek fájdalmát soha el nem múló emléke­zetünk. Gyula, 1897. november hó 5.-én. Dutkay Béla, Popovics Jusztin, polgármester. főjegyző. 420/1897. ein. sz. Békésvármegye alispánjától. Békésvármegye törvényhatósága a lesújtó veszteség nagysága felett érzitt .mély fájdalom­mal tudatja, hogy TERÉNYI LAJOS törvényhatósági és közigazgatási bizottsági tag — a vármegyének számos éveken át volt kitűnő tisztviselője és főispánja — Gyulán a mai na­pon rövid szenvedés után elhalt. A fáradhatlak tevékenységű s oly korán elhunyt jeles férfiú földi maradványait november hó 6-án délután V44 órakor kisérjük örök nyu­galomra'. A vármegye hü fiát siratja. Gyulán, 1897. november hó 4-én. Az országgyűlés részvéte. A Gyuláról küldött távirati értesítés Terényi Lajos haláláról csütörtök este 5 órakor érkezett meg Budapestre a szabadelvű pártkörbe, hol leir hatlan konsternácziót és őszinte mély részvétet keltett. ' Terényi Lajost nemcsak saját pártjabeliéi, ha­nem az ellenzék is szerette, nagyrabec-iülte' férfias­ságáért és páratlanul szeretetre méltó s vonzó egyé­niségéért. Joggal mondhatjuk, hogy csakis barátai, tisztelői s ellenségei nem voltak odafen. Képviselői pályafutása fényesen ragyogó volt. Az aránylag fiatal képviselő csaknem példátlanul nagy positiót szerzett magának Kossuth Lajos halálakor egyik tagja volt a Turinba zarándokolt országgyűlési kül­döttségnek, mely a megdicsőült patriárcha hamvait hazahozta, tagja volt a vízügyi, az utóbbi czikluso- kon pedig a pénzügyi, tehát a képviselőház legte­kintélyesebb bizottságának; több törvényjavaslatnak előadójaként is szerepelt már és felszótólásni dis- tingvált, előkelő formájuknál fogva nagy figyelem­ben részesültek. Az Agliardi ügyben táti interpcl- lácziója, melynek élét — mint most már az egy­házi sajtó is beismeri — félreösmerték,- mert- egy> átalában nem volt egyház ellenes szándéka, mint amely interpelláczió következménye Kálnoky kül­ügyminiszter bukása lön, nevét az egész világ, saj­tójában ösmertté tévé. B. Podmaniczky Frigyes elnök az országos pártkőr csütörtöki ülésén mély meghatottsággal és éltes szavakkal jelentotte bo a Terényi Lajos ha­lála okozta súlyos veszteséget, melyet jegyzőköny­vileg megörökítettek, egyben elhatározván, hogy koszorút küldeuek ravatalára s küldöttségileg kép­viseltetik magukat a temetésen. A képviselőház pénteki ülése elején pedig napirend előtt Szilágyi Dezső a ház elnöke a kö vetkező 'szép szavakban emlékezett meg Terényi Lajos .haláláról: Tisztelt Ház! A Ház bizonyára mély részvéttel értesült (Halljuk! Halljuk!) Terényi Lajos képviselőtársunk elhunytáról. Az ő rögtöni halála, azt hiszem, annál mélyebb részvétet kelt a Házban, minél rokonszenve­sebb -volt egyénisége - minden oldalon, minél több- reményt fűztek lelkesedéséhez, önzet­lenségéhez és. kitartáshoz, (ügy van ! ügy van !) A Ház bizonyára hozzá fog járulni, hogy fájdalmas részvétének kifejezése-jegyzőkönyv-: be ik-tattassék. (Általános élénk helyeslés*) Gyula városa részvéte. Péntek délelőtt 11'óra előtt a váro-há/a nagy­terme benépesült Gyula városa képviselőivel. — A város atyái túlnyomó része fekete 'ruhában jelent meg a gyászközgyüiésen, az arezokon komorsággal vegyes meghatottság tükröződött vissza. Dutkay Béla polgármester siri csendben mély meghatottsággal nyitotta meg a közgyűlést, mely­nek lefolyása a gyászos eseményhez méltó volt kezdettől végéig. A kegyeletes propositiók min­den tétele ütán helyeslés zúgott fel és a határo­zatok egytől egyig egyhangúlag hozattak. A gyászközgyülésről szóló tudósításunk a kö­vetkező : Jelen voltak: Dutkay Béla polgármester, Po­povics Jusztin főjegyző, Hoffman Alajos, Hoffmann Ferencz jegyzők, dr. Zöldy Géza főügyész, dr. báró Drechsler Gyula rkapitány, dr. Follmann János, Sál Sebestyén, A. Schriffert József, ifj. Góg Mi hály, Varga Lajos, K. Ludvig József tanácsnokok. Vinkler Lajos, Ladies György, ifj. Miskucza György, Novák Kamill, Lédercr Lajos, Braun Mór, ifj. Kohlmaun Ferencz, Bodoky Mihály, Stcfanovics Péter, Schriffert Józsof, Jontz Ferencz, Nagy Jenő, Bezsán József, Góg András, Reisner Ede, Jantso- vits Emil, Biberea Péter, Styir Pál, Popp Alajos,! Schröder Kornél, Mannheimer Arnold, Démusz Jó­zsef, Sál József, Biró Ferencz, Csausz Lajök, Báyer Márton, Szilágyi Imre, Szilágyi István, Er dős György, Multas Adolf, Fürdők István, Ricsek János, Kóhn Dávid, dr. Ladies László, Gallacz János, Szabados János, Horváth Pál, Stefanovics Ferencz, Cs. Dem kó József, Menyhárt Gáspár. Szőke Péter, ifj. Oláh György, ifj. Góg Péter. Dávid András, Csőke István, Laczkó Péter, Anuló Pál, Argyelán György, Rosenthal Lipót, IIIich Reinhart, Mult György, Mecz Antal, Endrész Mihály, dr. Fábry Sándor, Szikes András, Kern András, Somogyi János, Bordé György, Ravai Gá bor, Vidó István, Vidó János, Styir György, Erdcj Sándor, Rozsos Gábor, Dászkál Miklós, Cs. Tóth, József stb. v. képviselők. Elnöklő polgármester a nagyszámban egybe- gyült képviselőket üdvözölvén, bejelenti azon pó- to’batlan nagy veszteséget, mely városunkat an-, nak öröme, büszkesége és legfőbb gyámola, Terényi Lajos urnák hirtelen bekövetkezett elhalálozása által érte s azután megnyitó beszédét a következő­leg folytatja: „Városunk közéletének legkiválóbb, legrokou szenvesebb alakja dőlt ki az élők sorából. Terényi Lajös, városunk hü polgára folyó hó 4 én d. u. V44 órakor örök nyugalomra, tért. Meg vagyok róla győződve, hogy városunk összes lakosságának őszinte részvéte nyilvánul meg elhunyta felett. Mindnyájan elmondhatjuk róla, hogy váró sunk érdekét szivén viselte. Gyula-város közönsége méltán gyászolhatja legjobb fiának elhunytét, ha­lála után fog igazán kitűnni, mennyire megérdemelte polgártársainak tiszteletét és munkálkodásának el­ismerését. A megrendítő eset következtében szükséges­nek tartottam a képviselő testület egybehivását, hogy városunk nagy halottja iránt általánosan ér zett kegyeletnek Gyula város közönsége nevében méltó kifejezés adassék." « Ezekutén előterjeszti á mi megtartott tanács­ülés határozatából kifolyólag a kegyeletadás iránti iud.it vány t. Az előterjesztett indítvány egyhangúlag el­fogadtatván, ahhoz képest a következő intézkedé­sek tétetnek : 1. Terényi Lajo\ városunk országgyűlési kép­viselőjének elhalálozása felett érzett általános rész­vétnek 8 elhalálozása folytán Gyula városát ért pótolhatlak nagy veszteségnek kifejezést adva, az ezennel jegyzőkönyvileg is megörükittetik. 2. A megboldogult özvegyéhez részvétiral intézlctik. 3. Terényi Lajos, városunk országgyűlési kép­viselője ,G»yula város halottjának nyilvánittatik s ebből kUtyJyóíag a város közköltségén leendő el- temetteté^jjs/ ravatalának a városháza tanácster­mében leendő felállítása elhatároztatik. 4. A ravatalra a varos sZihéit viselő koszorú helyeztetik. 5 A képviselő testület testületilég vesz részt- a végtisztességen. I A lesújtó halálesetről Gyula városa nevé­ben gyászjelentés boosáttatik ki. 7. Az „Uri“-utcza, hol a megboldogult szüle­tett, emlekezetere „Terenyi Lajos "-uíczának ne­veztetik el. 8. Végül arczképe lefestetni s a város tanács­termében kifüggesztetni rendeltetik. Mindeme intézkedések foganatosításával a ta nács ezennel megbizatik. A vármegye részvéte. A vármegye alispánja dr. Fábry Sándor pén­tek délutánra értekezletre hívta össze a központi tisztviselőket, hogy a részvét kifejezésének módo­zataiban megállapodjanak. Az értekezletre a tiszt­viselők teljes számban összegyűltek és -az alispán megindító szavakkal emlékezett meg: azon veszte­ségről, mely a vármegyét és a tisztikart Terényi Lajos halálával érte. Rövid visszatekintést vetve Terényi pályájára, a ki a vármegyének hosszú ideig tisztviselője, majd főispánja, -legutóbb pedig a törvényhatósági és közigazgatási bizottságnak tagja volt. előadja, hogy a törvényhatóság nevében a ravatalra koszorút helyezett és felhívja a tiszti kart, határozza meg a módot, a melyei volt tiszt­társa és főnöke halála felett érzett részvétét kife­jezni akarja. Elhatározta a tisztikar, hogy a rava­talra koszorút helyez, külön gyászjelentést ad ki, a gyászistentiszteleten és temetésen testületileg vesz részt és a lesújtott családhoz részvétiratot intéz. — Felkérte végül a tisztikar a vármegye alispánját, hogy a vármegye veszteségének kifejezéséül a teme­tés alkalmával gyász búcsúbeszédet tartson. A sajtó részvéte. Terényi Lajos országszerte közszeretetben álló kedvelt egyéniségéuek szép bizonyítéka a fővárosi s vidéki sajtó meleghangú részvétteljes megemlékezése, melylyel megdöbbentő halála hirét közölték. Jól esik a kegyeletnek szép megnyilatkozása, mit nem devalvál ama sajnos körülmény sem, hogy csabai forrásból oly — nem tudjuk, hogy czélza- tosak voltak-e — de megszokott valótlanságok is jelentettek meg, a melyek közönségünkben termé­szetszerű visszatetszést keltettek. Térszüke következtében ez alkalommal csak két szép megemlékezés közlésére kell sajnálattal szorítkoznunk : Budapesti Napló. A képviselőhöz halottja. Terényi Lajos, Gyula- város országgyűlési képviselője ma délután Gyulán sziv8zélhüdésben meghalt. A megdöbbentő gyász­esetről az első hir a szabadelvű pártkörbe érkezett és mindenki mély részvéttel emlékezett meg az elhunytról, aki kiváló képzettségével, feddhetlen nemes jellemével a párt logtiszteltebb tagjai közt foglalt helyet. Az első hir megdöbbentő hatása alatt állt az egész párt, amikor Podmaniczky Frigyes a mára összehitt értekezletet megnyitotta. Az ősz elnök a részvét meleg hangján emlékezett meg a párt kiváló halottjáról, mire az értekezlet elhatá rozta, hogy részvétének jegyzőkönyvileg ad kifeje­zést és koszorút tétet a párt nevében az elhunyt ravatalára. Terényi Lajos nem tartozott a képvi­selőház nagystílű szónokai közé, de az orátori képességet pótolta .nála a lankadatlan munkakedv, gazdag tapasztalatokon felépült alapos tudás a köz- igazgatási és pénzügyi kérdésekben, 0 tárgyakba vágó fejtegetéseit mindig élvezettel hallgatták az ellenzéken is. Nevét és képviselői munkásságát még sem azok fogják fenntartaai, hanem interpollácziója 1895. május elsején Agliardi nunciüs magyarországi útja tárgyában. Mint ismeretes, ez az interpelláczió indította meg azokat a hullámcsapásokat, amelyek Agliardi nunczius és Kálnoky külügyminiszter hajó­ját felborították. A tetőtől talpig szabadelvű Terényi mindig büszke volt e szereplésére, amelyet méltán tartanak ama világtörténeti eseményok megmozga- tójának. Délczeg termetű, erős testalkatú férfi volt, azért az első táviratot kételylyel fogadták sokan és vadászati szerencsétlenségre következtettek, de a későbbi táviratok megerősítették, hogy a derék férfiú munkás életét szivszélhüdés oltotta ki. A szabadelvű pártban és a képviselőházban érezhető lesz sokáig üresen maradó helye. Magyar Hírlap. Terényi Lajos meghalt. A magyar képviselő­háznak halottja van: Terényi Lajos, Gyula váro­sának országgyűlési képviselője meghalt. A sza badelvü pártnak egyik legrokonszenvesebb tagja volt, aki a Házban tartott beszédcivol is figyelmet keltett. A szorgalmas képviselők kisszámú csoport­jához tartozott. Résztvett az üléseken és a bizott­ságok tanácskozásain cs egy időben sokat emleget­ték mint államtitkár jelöltet. Hirtelen halálának okáról eltérők a hírek, Tudósitónk jelentése szerint szivszélhüdés érte a 43 éves férfiút, másrészről azonban azt jelentik, hogy Terényi vadászat közben járt szerencsétlenül, Ez a verzió van elterjedve Gyula városában is* és általános megdöbbenést kelt mindenfelé. Ehhez á megdöbbenéshez járul az óriási részvét is. A város, melynek képviselője volt, de az egész megye is bálványozásig szerette Terényit, akinek halála nagy csapás a városra. Amióta az igazságügyi palota építését keresz­tülvitte, megnövekedett a lakosság szeretetében és becsülésében. Éppen most körözik azokat az iveket, amelyeken aláírásokat gyűjtöttek arra, hogy dísz­polgárrá válasszák.* Terényi karrierje gyors és fényes. Néhány evvel ezelőtt még kisebb hivatalnok volt a megyé­nél. Akkoriban történt, hogy Baross Gábor a békés­megyei árvizek szemléjén megismerkedett vele és figyelmessé lett reá. A buzgó hivatalnokból csak­hamar főispán lett és az is maradt, amig polgár­társainak bizalma a képviselők sorába emelte. Politikai barátai nagy jövőt jósoltak neki. Nem régiben, mint a főváros főkapitányjelöltjét emle­gették. Terényi tegnap még rés/jvett a kaszinó estélyén. Jókedvű volt és kedélyesen mulatott. De * Ez miad fantázia. 1 Szerk. korán hazament, mert vadászatra készült. Már hal­lott volt arról, hogy a város szombatra bankettet rendez a tiszteletére és tréfásan mondotta : — Majd akkor kimulatjuk magunkat !* Nem adatott meg neki : ma már gyászolja az a közönség, amely az ünneplésére készült. A ravatal. A város képviselőtestületének kegyeletes hatá­rozata folytán a ravatal, a mélyen lesújtott gyászoló család bánatos hozzájárulása után a városháza nagy­termében állíttatott fel. Sál József temetkezési vállalata, mely a vég­tisztességet nagy gyászporapával gyönyörűen ren­dezte, fekete lepellel vonta be a nagytermet és annak bejáratát; az érczkoporsó délszaki növények között volt a terem közepén égő gyertyák között elhe­lyezve, körülötte az entrepise s az önk. tűzoltó-egylet állandó diszőrsége állott őrt és a ravatal felállítá­sától pénteken délután 5 órától kezdve késő éjjelig, majd szombaton kora reggeltől egész a temetés órájáig sűrű csoportokban zarándokolt oda a nagy közönség, a város intolligencziája, nők és férfiak egyaránt, mindenki könyökkel búcsúzva s válva meg a dicsőült halottól. Terényi Lajos ravatalára koszorút küldtek: Felejthetlen férj és apának — neje és gyer­mekei — fekete szalag. Édes anyád — felejthetlen jó fiának — fe­kete sz. Jolán és Gyula — Nyugodjál békével. A sze­retet virraszt feletted — fehér sz. Beliczey Rezső és neje — Szeretett öcsénk­nek — fehér sz. Bodoky Zoltán és neje — Felejthetetlen ro­kon és jó barátnak — kék sz. Ágnes éB Jani — Szeretett Lajosunknak — fehér szalag. Pfeifer Antal és neje — Szeretett rokonnak — 1 illa sz. Barna és Lujza — Soha nem feledő bará­taid — fehér sz. Országgyűlési szabadelvű párt — Felejthetet­len elvtársunknak — fekete sz. Békésvármegye közönsége — Volt tisztviselő­jének és főispánjának. Gyula város közönsége — Legjobb fiának, Terényi Lajosnak — kék-fehér sz. Békésvármegye tisztviselői — Felejthotetlen tisztlársának — kék-fehér sz. A kisbirtokosok orsz. földhitelintézete — Te­rényi Lajosnak — fekete sz. A M;kszáth-szoba — Terényi Lajosnak, a felejthetetlen tagtársnak — fehér sz. A bírák és ügyészség — Terényr Lajosnál — fehér sz. A polgári kör — Felejthetetlen pártfogójá-, nak — lilla sz. Az újvárosi olvasókör — Terényi Lajosnak — fehér sz. A gyulai önk. tűzoltó egylet — Volt elnöké­nek — nemzeti szin sz. 1 A gyulai mészárosok szövetkezete — Tiszte­lete jeléül — fehér sz. Kherndl-család — Felejthetetlen jó barátnak — fehér sz. Fábry Sándor és neje — Utolsó fájdalmas üdvözletül — fehér sz. Mayer Pál s családja — A jó barátnak — fehér sz. Rezey Szilv'usz — A legjobb barátnak — fehér sz. Csausz Lajos — Forrón szeretett barátjának fehér sz. . Omazta Gyula — Szeretett jó barátnak — fehér sz. Weisz Mór és társa — Mélyen érzett rész­vétünk jeléül -— fehér sz.. A gyulai polg. isk. IV. osztálya — Felejtho­tetlen jótevőnknek — kék sz. Berta és Gyula — Felejthetetlen Lajosunk­nak — fekete szalag. Gróf Almásy Dénes. A Kövér Család. A gyulai kaszinó —; Terényi Lajosnak — fehér sz. Oláh György — A jó barátnak — lila sz. Felejthetetlen vömnek —- Anyósa - fehér szalag. Kívánságod szerint — szerető öcs';d Pista — fekete sz. Beliozey Tibor és családja — fehér sz A békési járás községei — Volt főszolgabirá- j iknak tiszteletük jeléül — fehér sz. Lukács György — Barátsága jeléül Tétényi Lajosnak — fehér sz. A gyulai németvárosi földész társulat — A város hü fiának — fehér sz A gyulai németvárosi olvasó-kör — Nagy pártfogójának — fehér sz. A bácsi ármentesitő társulat — Terényi La­josnak — fekete sz. Papp Dezső s- családja Szegedről — fekete szalag. Kisromáuvárosi gör. kel. egyház elöljárói — Szeretett országgyűlési képviselőnknek. A polg. iskola III. osztálya — Felejtbetotlon jótevőnknek — fehér szalag. Terényi Lajosnak: eszméi tollharczosa — Kóhn Dávid — fehér szalag fekete széllel. A requiem. Szombaton délelőtt tartatott a requiem a megboldogult lelkiüdveért, melyen Széchényi Jenő nagyváradi egyházmegyei kanonok pontifikáit Gróh Ferencz és az összes helybeli lelkészek segédlete mellett. Noha a requiem csak 10 órakor kezdődött, mégis jóval 10 óra előtt megtöltötte-Gyula város intelligencziája a főtemplom bajóját. A díszes katafalkot elborították a szebbnél- szebb koszorúk. Mellette pedig az Entreprise dísz­ruháé testőrei és a gyulai tűzoltó egyesület tag­jai állottak őrt. A templom jobb oldalán levő első padosztály- ban az elhunyt bánatos családja és rokonsága foglalt helyet, a második padosztályt pedig a * Ez is fantázia. Szeri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom