Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-12-05 / 50. szám
tár Zoltán Bála gyógyszertárában Budapest, Y. Nagykorona utcza 23. szám, hol üvegenként 1 forintért kapható. Főraktár: Winkler István gyógyszertárában Békésen; Bodoki Mihály „veres kereszt“ gyógyszertárában Gyulán. 269 8—16 Csemege mézet világos, pergetett kiváló minőségűt küldök bérmentve, ingyen csomagolás és dobozzal egy 5 kgos postacsomagot 2 frt 80 kr .-ért. Hasonlókép egy postacsomag akáczmézet 3 frt 50 kr. Fehér lépesmézet pedig 10 klgr. postacsomagot 8 frt 50 kr. SAILER DÉNES gyógyszerész méhészetéből Kétegyházán. S23 1—2 ellágyult, hogy csak a 48-r.t és nem a jelöltre akart szavazni. Persze visszaülasitódott. Nagy rezignáczióval jelentette ki, hogy : most vettek fel először a listába s most sem engedik legszebb jogomat gyakorolni. A szavazás eredményének kihirdetése alatt egy ismerős néninek a lakásán voltam, a hol több ismerős kisasszony és ur várta az eredményt. Szóba kerülvén a társaság tagjainak pártállása, megkérdem az egyik lánytól: — Hát maga M .... a milyen párti? — Én, felelte kevés várakozás után a kisasszony, jó parthie vagyok! (óh Kiss Laczi, jöjjön el a te országod I) Gyulai élőt. Ha én most Göre Gábor bird ur lennék, Írnék egy: Az választásról szőrözött tapasztalatokat. ha pedig politikus (nem csizmadia, hanem) újságíró lennék, akkor pedig írnék, már pártállás szerint, vagy egy lelkes diadalmi harsonát, vagy egy olyan bús czikket, a melynek az lenne az alaptónusa, hogy I láttunk mi már karón varjut, vagy hogy: lesz még séőllö lágy kenyérrel stb. stb., de mivel sem Göre Gábor nem vagyok, sem a Békés nem politikai lap s mivel sem plagizálni nem akarok — a Göre Gábor biró ur stílusában icván — sem pedig szavazó polgár nem vagyok, (hanem műnyelven szólva: korlát párti) nem szólok a választásról — mint politikai tényről — semmit sem, hanem Írok róla, mint a város — nem mondhatnám éppen élénk életének felfrissitőjéről. — Bocsásson meg azonban nekem először is a t. sajtóhatóság, másodszor pedig a nyájas olvasó, ha néha-néha valami kis politika vegyül a dologba bele; nem akar ez a mai krónika politikai czikkely lenni hanem csak azért lesz benne egy kis tiltott gyű mölcs, hogy felfrissítse az unalmas sorokat egy kissé. * * * Hogy benne maradjak a sorok elején meg kezdett stílusban, ismét feltételező mondatok ban fogok beszélni. Irodalom. 321© zgaz cistságr. Szöllöink megújításáról. ILI. Hu amerikai vad szőllői'e oltott hazai vagy európai fajta szőllő t fogunk ültetni, bizonyára meg fogjuk nézni, hogy milyen lesz az. Három köril- mónynyel mindenesetre számolnunk kell. 1-ször: magával az alanynyal, vagyis a földalatti^ vadszőllővel, moly gyökerét fogja képezni a termő földfeletti résznek és ez Gyulán nem lehet más, mint a riparíaportalis nevű vad. (A múltkor irtain, hogy talán egy másik rupestris-monticola nevű vad is jó lesz, de azóta alapos, természetét minden oldalról megvilágított ismertetést kaptam óla o yau embertől, a ki pár év óta tenyészti és gy azt Írhatom felőle, hogy nálunk, a mi föl lünkbe nem való.) 2 szór: a termést hozó föld felotti részszel, nely a mi régi fajtánk valamelyike lesz. 3-szor: a tőke- és sortávolsággal, továbbá az ij metszési és egyéb miveléai eljárással. Az alany kérdése eldöntött; ehez nincs többé nit szólni. Ila lesz valaki, a ki okosabb akar enni és más vadat választ alanynak, a következ- nény keserűségét magának tulajdonítsa. Bornyerés ekintetéből a termést hozó fajták megválasztásá- iál a megszokásból származó előszeretet, Ízlés és kapzsiság olyan ellenségek, melyeket a józan Ítéletnek >ajos leküzdeni, sőt nálunk Gyuláu talán nem is ehet; ebből a szempontból jeleztem már az első izikkemben is tiz fajt, melyek egymás mellett úgy i termés mennyiségének, mint egymásnak hiányait pótló és jó tulajdonságait kiegészítő minőségüknél 'ogva leginkább nekünk valók. E tiz faj legelsője a kadarka, mely nálunk fekete szolid“ néven ismeretes. Jó tulajdonságai hogy kopasz fejre vagy csapra metszvo is bőver terem. Az alföldi kényelemszerető embernek vált faj ez, ki minden munkájának hamar szereti elcetn a gondját, mert tapasztalja, hogy az ő tudatlanságának vagy nem törődésének segítségére jön az a: áldott, ősök vérétől ázott föld bámulatos termi ereje éB a nyári napnak forró, érlelő hatalma. / kadarka jó tulajdonsága még legfőképpen az, hog' magában is jó bort ád. Mngvának és héjának cser sav tartalma borát még olyan években is megóvji a romlástól, mikor három emberes, "ügy báron emberes t. i., hogy egy az, a kik iszszák, másodil az, a ki az ivót lefogja, harmadik az, a ki a ivóba beletölti. Rósz tulajdonsága a kadarkának az, hog hamar, féléretten kihasad még a bőséges harmat tói is, esős időben pedig megpenészedik és a leg nagyobb hibája, hogy.későn érik. Eredetileg ner való az alföldre, de mivel több mint száz éve termesztés annyira megszokottá tévé, hogy talá soha sem fog kiküszöbölődni: nem is próbálor meg ellene szólni. Jó tulajdonsága még az is, hog a peronospofa támadásának legjobban ellent áll saszla után. Második faj a nálunk fekete-kecskecsecs névé ■isineretes hosszas szemű sárjekete. Minden teleit tetben fölötte áll a kadarkának, úgy, hogy a féket fajok közt ez az, a melyro elmondhatom, hog igazán az alföld számára teremtette az Isten, li i.s terem bármilyen metszés után, de mégis le{ bővebben a cser-csapos metszés mellett. A kadni kánál 10 nappal korábban megérik, nem hasai nem rothad, még cs mege szol lön ele is jó, bot pedig tüzesebb a kadarkáénál és pedig úgy vörös bor készítésre, mint az.i Hogy nem tudó ug:y elterjedni, mint a kadarka, bizonyosan az t oka, hogy későbbi jövevény, alkalmasint csak században telepítették idő a Balaton mellékéről, hol eredetileg van a hazája. A peronospora hami elrontja. A harmadik a nálunk Silberweiss (gyöng, szollá) néven ismeretes rakszőllő. Ez az igazi név Fehér bogyóju, rendkívüli nagy vállas fürtöket t rém. Közepes minőségű bort ad, mert ritkán ér meg szeptember 20-ára, mikor t. i. itt már a szől rothadása miatt szüretelni kell. cser-csapos metsző kíván, a mikor azután rendkívül bőven terei Bora a kadarka borát édesiti és nagyon szaporitj Hibája, hogy a peronospora nagyon hamar árt nelj A negyedik faj nálunk ismeretlen, én tette vele csupán kísérletet, a neve szlankamenka. B gyója fehér, gömbölyű, ha jól megérik, sárgás szeplős. Fürtje vállas, nagy. Termékenysége ron kívüli, szinte csodás. Korán érik, a sárfeketév egyidejűleg. Bora gyenge, de finom, kellemes ■egyitve a sárfekote borával, jó alföldi bor. M< szése bármilyen lehet, de a cser-csapos felel mi neki legjobban. A peronospora hamar árt ennek Az ötödik faj nálunk szintén ismeretlen. Kec kemétről kaptam, hol nagyon elterjedt szőllő. neve fehér-dinka. A rakszőllőnél még nagyobb fii töket és azokon nagyobb bogyókat terem; evv egyidejűleg érik, de nem rothad sohasem. Bo tüzesebb mint a szlankamonkáó, de savanyúbb, v gyitve nagyon jó. Rendkívül bőven termő. Metszé csercsapos. A perenoszporának nagyon ellentáll hatodik a liamvas-dinka, füstös szőllő. Érett kor ban úgy tűnik föl, mintha meg volna füstölve. Cs nya külsejű, de jó, édes szőllő. Korán érik, ren kívül bőven terom, két csercsapra metszett, egy tők 30—40 fürt is van. Fürtje nagy, nem könnyen r< had, bora tüzes. Az eddig ismertetett fajok közi legtüzesebb és a legédesebb A peronoszpora nagy árt neki. A mi körülményeink között a sárfeke szlankamenka és hamvas dinka sok és az eddigir mindenesetre jobb minőségű boraiknál fogva Ií inkább termesztendők. Hetedik a szilvánizöld. Nálunk ismeretit Apró fürtü, zöld szinü, hosszas szemű Érése kor már szeptember első harmadában tökéletesen éré akármilyen időjárás van, értve nem hideget, hant borúst, esőst. Rendkívül bőven terem, bora minő nálunk termő szöllőjénél tüzesebb, épen olyan, min traminié. Bő termésénél és jó, tüzes minőségű 1 iánál fogva, a többi eddig elősoroltak borát mt javítani az ő sorsa. Nálunk első sorban termei tendő. Metszése csercsapos A perenoszporán levele nagyon ellentáll, de a fürtjét azonnal tön! teszi. A nyolezadik a nálunk itt-ott előforduló, azért ismeretlen tramini. Épen azokkal a tulajdt Ságokkal bir, mint a szilváni-zöld, osakhogy a 1 Ha én egy politikai lapnak Írnék most referádát, akkor igy írnék: Már hetekkel ez- előtt észrevehette az idegen utas, hogy Gyula városa egy oly mozzanat előtt áll, a mely el határozó lesz egész jövőjére, fejlődésére, t. i. í képviselőválasztás előtt. A két párt, t. i. a függetlenségi és 48-as és a szabadelvű párt vezérférfiai sorba vettek minden szavazó polgárt s kapaczitálni igyekez tek őket, hogy egyik vagy másik part jelöltjére adják szavazatukat. A különben csendes város utczáit lelkesítő dalokat játszó zenekarok járták be, a zenekarokat nagy néptömegek köv ették, hangosan éltetvén jelölteiket stb. stb. Ha Göre Gábor biró ur lennék, akkor igy beszélnék: Osztán Gyulán követet tettek és hogy az Kátsával a túri vásárra igyekeztünk, hát mondok mögnizem., hogy hogy tugygyák a gyula beliek a módit. Hát osztán bent is maradtunk eggy écczaka, hát ittunk is bort is, sert is, szittunk jó tzibarokat. Ecczer tsak gyün egy ur egy nagy fene tollal az süvege mellett, oszt aszongya ( „Hát maga bátyám kire szavall ?“ „Hát — mondok én — a zur aztat kérdi,' hogy én kire szavallok? Nem szavaltok én uram s ;n- kire se 1“ — Hát mért? — kérdi a zur. — Hát azért — mondok én — mert én nem vagyok ide való embör. — Hü, az Istenfáját kendnek — rikoltott a tollas embör — hát akkor mit zabái itt kend? Kicsoda kend ? — No hát, Göre Gábor biró ur l.epéndröl, ez mög a Kátsa. itt lal — mondom. Hát osztán kilöktek, az pélpámat is elvették az gazok, pedig a Dájcs bóttyábul vettem 5-t pöngőért. Az Kátsának pedig kiverték az fél szömit. Melyhez hasonló lyókat kívánok. A mi a választási napot, illetve annak egyes eseményeit illeti, kaczagtató jelenetekben sem volt hiány. Éppen a nyomdában voltam (előleget kérni, de nem kaptam) s azt — óh fájdalom — el nem végezhetve, szomorúan ballagok a városháza felé. Egy vig tanyai férfiút iátok meg, a ki csalhatatlan bizonyítékát adta annak, hogy Ő ma szavalló, a mennyiben be volt rúgva, mint az ágyú s a kinek rendes polgári foglalkozása az, hogy a város csürhéjéi őrzi, ismerősöm lévén az ember, oda megyek hozzá s megkérdem tőle: na Gábor bátyám, hát maga kire szavall ? — Mi köze hozzá az urnák — felelte előzékenyen — s toroks/.akadtából kezdett ordítani, hogy: Éljen az 481 Az utolsó órákban egy fiakkeren egy kormánypárti kortes robogott valahová az elmaradt voksolókért, egy 48-as elveket valló honleány a ki valószínűleg többet talált az elégnél be venni a jóból, éles hangon visított utána: Has párt, Pikó-párt I Ezeket a főneveket illendő epi- theton ornans (díszítő jelző) hozzátételével gar- nirozva. A buzgó kortes nem volt rest visszavágni a honhölgy támadására, borízű hangon kiáltva vissza: — Kuss! Szoknya nem szavall! — (Azaz még czifrábban mondta.) Volt egy olyan szavazó polgár is, a ki a nagy dicsőségtől és a még több szesztől úgy gyója piros és nem olyan rendkívüli bő termésű. Daczára, hogy a szilváni és tramini bora a legtüzesebb, mégis kell azt keverni olyannal, mely több savakat foglal magában, mint például a kadarkáéval, sárfeketéével vagy hamvas-dinkáéval. A kilenozedik és tizedik faj kétféle muskatá'y- 8ZŐUŐ; az egyik a lünel, nálunk ismeretes sárga- muskatály, a másik az alexandriai-muskatály ismeretlen. Mindkettő rendkívül bőven terem és a többiek borát zamatossá, tüzessé tenni a feladatuk. Az alexandriai-muskatály hoszas, zöld szinü, rendkívül bő terméssel és mint csemege szőllő is, hosszasan épen maradással jutalmazza termesztőjét. A mus- katályok hosszú csercsapos metszést kívánnak. Ezek a hazai fajszőllők, melyeket én Gyulára bortermcsztes tekintetéből mindenek fölött ajánlok. Az ölasz-rizlinget beletohettera volna a jegyzékembe, de hát én nem ismerem és Gyulán még senkinek sincs, hogy megismerhettem volna és igy nem is ajánlhatom. Hallom, hogy Szarvason' kitüuő bort ad, de hát a szilvámnál és tramininál sem kitünőb- bet, sem többet nem adhat s igy nincs okom kardoskodni mellette. A korai burgundit is kihagytam a sorból, mórt bora Bavtalan még a hegyek közt is, hát még itt? Ha pedig azt mondanám, hogy mesterségesen koll a borkősavnt neki megadni, mindjárt borpancsolással vádolnának. A hires franczia fajokat sem vettem fel jegyzékembe, mert azt tartom, hogy elég jók a mieink, sőt talán nekünk bizonyosan jobbak, mint amazok. Ha Tokaj hegyein nem a furmint terom, hanem a cnrbcnot, bizonyosan nem lett volna oly hires a tokaji bor. Ép igy vagyunk a kadarkával is, az egri, budai, ménesi, szegszárdi, villányi vörös borok csak a kadarkából szüretelve, lehettek olyan híresek. Az alföld e részére, hol az oltás által néhány nappal koraibb érésűvé fog válni a szőllő éB ahol a termés mennyisége rendkívül nagy lesz, én a magam tapasztalata szerint az elősorolt 10 fajon kívül egyetlen egyet sem ültették borszőllőül, sőt azok közül is csak a szilvánit, traninit, sárfeketét, bamvas-dinkát, rakszőllőt és alexandriai muskotályt választanám. Ugyanazért a gyulai leendő hegyköz- \ségnek mint bornak való szállókét, csak e 10 faji ajánlom és egyet sem azokon kívül. Ama szövetkezetnek is, mely oltások kcszitésévol és elárusi- túsávnl akar foglalkozni, őszinte barátsággal ajánlom, hogy a mustosfehéret hagyja ki a sorból, hu Imár a mézesfehéret terjeszteni fogja is. A mustosfehér helyett vegye föl a bamvas- dinkát vagy az alexandriai muskotályt és e választással jobb szolgálatot fog tenni Gyula városának mintha csökönyösen megmarad a mustafehér mellett Még az oltott szőllők ültetéséről, motszésérő és egyéb művelési módokról akarok szólani jövőre ha Isten éltet. Domonkos János. I I Törvényszéki csarnok. A szatócs mint agarász. Selmeczi Samu szarvas |i|szatócsnak az volt a passziója, hogy agarakat ne LI veit s azokkal csupán úgy gyalogszerrel agarászot! pl „Fürge " nevű agara kicsapongó természetű lévér vlát átrándult Lederer Rudolf birtokos tagjára s ol sí kénye-kedve szerint ngarászott, míg végre Ledere -Itisztje megunván a dolgot s mert az uradaloi területéről összefogdosta a sok nyulat, lelövetto. - ,1 Selmeczi nem nyugodhatott bele ezen önkénye i eljárásba s 500 forint erejéig kártérítési pert ind kl tott Lederer ellen. Többszöri tárgyalás, tanuk é |t szakértők kihallgatása után, miután „Fürge“ sei Utörzskönyvolve nem volt, sem „billikomot“ vág U más provisiumot még nem nyert, szóval az eg ü nevet ki nem vivta magának, n törvényszók r| szakértők bemondása alapján 17 frt 50 Itr. kárti Intést Ítélt meg Seliuoczi részére, eltévedett „prim I solo“ agaráért, Hogy pedig ne oly könnyön feleji l Illesse Selmeczi elvesztett agarát, a költségek! [Ikölcsönösen megszüntette, mi annyit jelent, hog MSelinoozit 198 frt ügyvédi, 50 frt szakértői, 80 fi lg tanuzási, Lederert pedig 100 frt ügyvédi és tanuzá L költségek megfizetésére kötelezte. U Halálos kimenetelű verekedés. Füzes-Gyarnu [ ton az egyik uradalomban több oláh munkás vo í [alkalmazva. Ezek folyó évi julius hó 11-ón bőméi L tok a községbe, bol Torzsok Simon és Illés Vaszil _ — mivel állítólag a Tarzsok többi társát megki L rositotta, — összevesztek. Illés Vaszili erősebb vol I Tarzsokot lefogta, ütlegelte, két társa pedig segite [( neki, Tarzsok látta, hogy nem tréfa a dolog, ogyí L kezét valahogy kiszabadította, kirántotta a csizm [. szárból bicskáját a azzal elkezdett hadpnázni. „ többi támadó erre ott hagyta, Illés Vaszili azonbi f tovább is szorongatta, mire Tarzsok a bicskát b [ leszúrta Illés karjába. Illés erre eleresztette. ’’ szúrás oly szerencsétlen volt. hogy Illósnak k rjvjsszerét elmetszette, ki ennek folytán elvérz '. következtében két nap múlva meghalt. Tarzsi " Györgyöt halált okozott súlyos testi sértés mia ß folyó nó 3-án egy évi börtönre ítélte a törvényessé l6 Monstre bünper tárgyaltatott le november » 29-én a törvényszék előtt. Ifj. Czakó Ignácz, e - dúsgazdag hódmezővásárhelyi birtokos, ki 18Í év óta okirathnmisitás miatt 7 évi fcgyházbüntol I sót tölti á váczi fegyintézetben, — ült a vádlott n padján hét vádlott társával együtt, a kik neki L altala Csizmadia János ellen hamisan emelt k tt rendbeli rágalmazás és beosűletsórtósi bünügyb 1 és Kokovai Mihály ellen rablás és szándékos ei L bőrülés kísérlete miatt — szintén hamisan indít! l?j bünperében neki hamis tanúi voltak és nkikn esküvel erősített vallomásuk alapján Csizmadiáján ’’ tényleg 3 heti fogházra olitóltetott. A végtárgyal Uon vádlottak tagadásával ellen, a hamis vád "' hamis tanuzás bűntettét nem lehetett rájuk bii "’lnyitani s csupán a Kokovai Mihály cllo.n em M hatóság előtti rágalmazás volt Cznkóra rábizony m ható, miért is a törvényszék Czakót 3 havi fc ín házra ítélte; a többi vádlottat hamis tanuzás mii a elitélni nem lehetett, mert ellenük elegendő bis r" nyitók nem merült fel. V. " Zllt Szerkesztői üzenet, re I „Visszaemlékezések Teréuyi Lajosra“ czimu I le czaczikkünk folytatását térszüke miatt lapunk jövő szál n-1 bau közöljük. 0-1 A „Magyar Hírlap első és legnagyobb czélja az, hogy a magyar müveltségot terjessze s erősítse. Politikája ennélfogva mindenekfölött magyar. Mindent tesz a magyarságért és nem alkuszik e rész ben senkivel sem. A „Magyar Ilirlap“ pártonkivüli újság. Iránya teljesen független, de nem a közjogi ellenzék felfogása szerint, hanem a politikailag tel jesen szabad, le nem kötött gondolkodás szerint Ilyen módon külön áll a „Magyar Hírlap“; külön és együtt a radikális és szabadelvű közvélemény nyel. Szépirodalmi közleményei egyetlen egy lapunk sincsenek oly bőséggel és oly változatos, kiváló forrásokból, minta „Magyar Hirlap“-nak, A magyar szépirodalom első férlia, Jókai Mór, a „Magyar Hírlap“ számára Írja legszebb müveit a legközelebb rendkívül érdekes eredeti uj regényt is közöl tőle a „Magyar Hírlap.“ Kívüle a legjobb erők látják el a tárczarovatot és a regénycsarnokot, amelyet könyvalnkbnn bocsát közre a lap. A magyar tár 8adalom minden érdekes eseményéről beszámol a „Magyar Hírlap“, a melynek erre a czélra Társa ság czimmel külön rovata van. Egyéb rovatai is rendkívül gazdagok, megbízhatók, tárgyilagosak A „Magyar Hírlap“ a következő szezonban a szabad sághnrez jubileumára érdekes és nagybecsű megle peténsel kedveskedik közönségének. A karácsony album, amely évente irodalmi esemény szokott lenni, már jórészben készen van. Az idei kará csonyi album, amelyet ismét Fenyő Sándor szer készt, nem kvartalakunak készül, mint a régiét voltak, hanem nagy oktávalnkunak. így olyan lesz a maga 200 oldalával, mint egy testes könyv. — Könnyen meg lehet majd őrizni s eltenni könyv tárba, a mit meg is érdemel, mert igazán becse lesz. ügy irodalmi, mint illusztrácziós része a leg jobb lesz, a mit ebben a nemben a magyar Íróit és művészek a mai napság adhatnak. — Jókai Mór mindnyájunk dédelgetettje, egyikét írja meg az album számára az ő legszebb dolgozatainak. Mel léje sorakozik egy sereg magyar iró a javából Türr István, Endrődi Sándor, Váradi Antal, Pósa Lajos, Hentaller Lajos, Rabó Antal, Horváth Jankf Kürthy Emil, Gárdonyi Géza, aztán a belső munka társak közül Fenyő Sándor, Bródy Sándor, Bársony István, Benedek Elek, Ignotus, Márkus Miksa, Feszty Árpád, Heltai Jenő. Lövik Károly, Sajó Aladár Szomory Dezső, Szüliő Géza, Szalay Fruzina, Jelt Hajnal István, Karácsony András, Agbik stb. Ezé ken kívül a külföldi írók legérdekesebb alakjai, úgy mint: Zila, Daudet, M. Précost, Anatole France Catulle Mendés, Sudermann, Carmen Sylva stb. Írnak az album számára, amelyben öss/.esen száz hires iró müve lesz. Mindez művészien illusztrálva. Márk, Linek, Brod, Lakos stb. adják a remek illusz- trácziókat. Az Év krónikája és a Probléma az idei karácsonyi albumban is szerepel. Az előbbi pompás, mulattató karrikaturákkal lesz tele. Az előfizetők még karácsony előtt megkapják a gyönyörű albumot, amelynek az előállítása jóformán többe kerül, mint amennyit a „Magyar Hírlap“ egy havi előfizetési ára kitesz. A „Magyar Hirlap“ ezenkívül más kedvezményekben is részesíti előfizetőit. A „Kis Világ“ czitnü képes heti gyermeklapot negyed- évenkint 50 krajczárjával kapják; az „Évszak“ czimü gazdag tartalmú, gyönyörűen illusztrált di vatlapot pedig féláron, negyedévenkint 65 krajczárjával. A szerkesztői üzenetek rovatában az előfizetőinek díjmentesen ad a lap felvilágosítást minden kérdésben, amely őket érdekli. Az újonnan belépő előfizetőinek díjmentesen küldi meg n „Magyar Hírlap“ Jókai Mórnak, a magyar irodalom atyamesterének október elsejétől fogva, a „Magyar Hirlap“-ban megjelent tárczáit. A „Két ur szolgája“, valamint „Nimba“ czimü, szerfölött érdekes regények eddig megjelent folytatásait is díjmentesen kapják meg az uj előfizetők. A „Magyar Hir lap“-ra bármely naptól kezdve lehet előfizetni. Az előfizetési árak a következők: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra I frt 20 kr. A „Magyar Hírlap“ kiadóhivatala Budapest, V., Honvéd-utcza 4. szám alatt van. — Mutatványszámot kívánatra bárkinek küld a kiadó- hivatal. Igazgatósági tagok jogai, kötelességei és fele lÖSSége. Kormos Alfréd, a „Magyar Pénzügy“ és a „Magyar Kereskedők Lapja“ szerkesztője és ismert nevű gazdasági iró, kiegészítve azt a munkáját amelyet tavaly a részvénytársaságok felügyelő- bizottságáról irt, most kiadta uj könyvót az igaz gatósági tagok jogairól, kötelességeiről és felelős ségéról, Ami dicséretet előbbi munkájáról elmondottunk, ugyanannyival illethetjük a jelen könyvet, amelyet nemcsak szerencsés beosztása, világos előadása tesz értékessé, hanem amely mint egyetlen mint páratlan ebben a nemben, igazi nyereség a magyar szakirodalomra'és közgazdaságra nézve. A mű hat részre oszlik s az igazgatóságot szervező téve), eljárásának és képviseleti jogának gyakorló savai, kötelességével, a külföldi részvénytársasá gokra vonatkozó különös határozmányokkal és végűi a bíróságokkal és büntetésekkel foglalkozik Az egyes fejezőteket, a részletkérdéseket megvilágítják a döntvények, amelyeket a szerző avatott keze ügyesen sző a szövegbe és könyve ekképen nemcsak hü tükre mindama törvényeknek, rendc leteknek, határozatoknak és gyakorlati tapasztala toknak, melyek a részvénytársaságok igazgatóira vonatkoznak, hanem becses útmutatás lesz majdan a törvényhozónak, aráikor a kereskedelmi törvény reformja napirendre kerül. — E csinosan kiállított könyv ára 2 frt és kapható minden könyvkereske désben.
