Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-05-30 / 22. szám

tárgyalták le a nagy közönséget érdekl ügyeket, de inár délután csak kevesen szár ták rá magukat, hogy az ügyek előadása meghallgassák, ezek is leginkább azért, mei a névszerinti szavazás miatt elkéstek a dé vonatról és mással nem tudták a délután eltölteni. Kedden délelőtt pedig a tisztviselő kön kivül alig volt egy-két bizottsági táj az ülésteremben látható. A részvétel ará nyában fogyott a tárgyalás menetének érdé kessége is. Az első nap délelőttjén mindéi tárgyhoz hozzászóltak nehányan, a vitázásri való kedv a csabai puszták ügyében érte e tetőpontját. Ez volt az oka, hogy délig csu­pán 16 tárgyat végeztek el, mig a főtárgy sorozat többi része délutánra, a póttárgy­sorozatba felvett 88 ügy pedig másnapra maradt. Az ülésnek említésre méltó mozza­natai voltak a főispánnak magvas megnyitó­beszéde, a közigazgatási bizottság tagsági helyének betöltése, mely a titkos szavazás daczára úgyszólván egyhan« ulag történvén, igazat adott múlt számunkban ide vonatko­zólag közölt értesülésünknek és azon kód­részre oszlott vita, mely a csabai puszták ügyében előbb az érdekeltségre vonatkozó­lag, majd az ügy érdemeben többeket vont bele a szó fegyverével folytatott küzdelembe, úgy hogy az ügyben erdekelt csabaiak sorai­ból, mely mindenkor ott sötetlik az előadók háta mögött, mindinkább sűrűn hangzott fel a türelmetlenség jele : — Szavazást kirunk ! — De. hiába való volt sürgetés, az egymás- j után jelentkező szónokok sokasága megsem­misítette a déli hazautazás reményét nem is említve azon mozgalmat, melynek csakhamar egy 20 aláírással ellátott iv, ennek közveti-l tésóvel pedig névszerinti szavazás lett az eredményezője. Hát ha az érdekelt birtoko­sokat és azok képviselőit is engedik befolyni a vitába, talán az esti vonatot is lekésték volna a jó csabaiak. Vagy talán hamarabb tisztázódtak volna az eszmék ? meglehet, j mert erre a kérdésre ráillik a mondás, hogy ] kiki a maga baját ismeri legjobban. áz ülésteremben jelen voltak : L Dr. Lukács György főispán elnöklete alatt dr. M Fábry Sándor alispán, dr. Bartóky József főjegyző,! Lukács Endre, Csánki Jenő, Berthóty István al- 1 jegyzők, Oláh György t. főügyész, Jantsovits Péterig árvaszéki elnök, Terónyi Lajos, Hegedűs Mihály, Keller Imre, dr. Zöldy János, Gallacz János, Salb József, Kraft Viktor, Lendvai Mátyás, Lederer Lajos, | Novák Kamill, Deimel Lajos, dr. báró Drechsel | Gyula, Dutkay Béla, Schmidt Gyula, Böhm Mik- u lös, Achim Gusztáv, Décsey József, ZlinBzky István, | Ludvigh Mihály, Szerb Miklós, Grócz Béla, Ónodi | János, dr. Fáy Samu, Sztraka Ernő, -Nagy Károly, L Cs. Demkó József, Stefanovits Péter, Rohoska Mihály, K. Schriffert József, Illioh Reinhardt, L Beliczey István, Szekér Mihály, Kocziszky Mihály,L Beliozey Géza, Vámos Sándor, dr. Török Gábor, ! Gally Gyula, Ambrus Sándor, Beliczey Rezső, Boros L János, Szekér Gyula, Danes Béla, Lederer Rudolf,h dr. Ondroviczky, dr. Hajnal Albert, Sztraka György, Lepény Pál, Szász Pál, Janovszky András, Popo- vies Jusztin, Hursan Pál, Szabó János, Mazasl János, Marti Pál, Farkas Mihály, Gajdács János, Winkler Lajos, Salacz Oszkár, Endrész András, b Reisner Manó, Achim Pál, Maczák Gyögy, Kovács Sz. Mihály, Pfeiffer Antal, Ardeleán J. József, Szabó Emil, Gajdács András, Kny Antal, Mezey 8 Lajos, Kocziszky János, M. Braun József, Kocsorr1 Gergely, Szabó Gergely, Hegedűs Lajos, Emperl v Ernő, dr. Szegedy Kálmán, Schriffert József, Morvay Mihály, Nagy Gy. Imre, Konkoly Jenő, Wagner ri József, Fehér László, Kovács Gyula, Gyáni András, b Gróh Ferencz, dr Bodoky Zoltán, Domokos Péter, Schmidt Iván, Hoffmann Alajos, Reisner Emánuel, Vidovszky János, Körösi Imre, Fejér Béla, P. Szabó Sándor, G. Varga András, Kiska György, Vangyel o-| Következett a Szabó János közigazgatási b z, zottsági tag lemondása folytán megüresedett táj sz Isági hely betöltése, a mire a főispán elrendelte titkos szavazást. A szavazás eredménye szerint ,y beadott 115 szavazatból gróf Almássy Dénes 11' e) Konkoly Jenő 3, Nagy Károly 1, Aszalay Gyűl 1 szavazatot nyert s igy gróf Almássy Dénes közij bizottsági tagul megválasztatott. Gróf Bolza Géza lemondása folytán a 11' 9 Iszámú lóavató bizottság elnöki állására id. Dércz ” Ferencz választatott meg. A békés-csanádi h. é. vasút igazgatóságát Tal 1 ián Béla lemondása és Tatay János elbalálc 6 zása folytán megüresedett két helyre a törvény " hatósági bizottság dr. Lukács György főispánt é Gajdács Pál bizottsági tagot egyhangúlag megvá apasztotta. , I A kereskedelmi miniszter - rendeletét, mely Iben a vármegye által, az ezredéves kiállítás és ün nepélyek czéljaira kölcsön vett 23000 frtnak a 1,200.000 frtos pénztárba való visszafizetését el 1 engedte, tudomásul vették. 1 I ° 1 A kereskedelmi miniszter elrendelte, hog] A Hideg Mihály állásától felmentett utbiztos állásábf . visszahelyeztessék | részére a felmentéstől a vissza- , helyezéséig járó fizetése kiutalványoztassék. A bizottság a miniszteri rendelet értelmébe! határozott. A belügyminiszter a Békés községben végbe ment és megfelebbezett főpénztári, ellenőri, rendőr- biztosi, nyilvántartói választás ügyében hozott el­lentétes határozatokat megsemmisítette. Az előterjesztett miniszteri rendelet, továbbá Igaz Pál és társai által közbetett felebbezés foly­tán a törvényhatósági bizottság az állandó választ mány javaslatával szemben Török Gábor, dr. Bar­tóky József, Oláh György és Korossy László fel­szólalásai után a választást megsemmisíti s uta­sítja a főszolgabírót, hogy határozatának jogerőre emelkedése után az uj választások szabályszerű megejtése iránt intézkedjék. A megsemmisítést in­dokolja, hogy a kijelölést nem a főszolgabírónak, hanem a képviselő-testületnek kellett volna esz­közölni. A belügyminiszter a vásárhelyi puszta átcsato­lása ügyében leirt a vármegye közönségének, hogy — mivel a két törvényhatóság között barátságos egyezség létre nem jött, az átcsatolást nem enge­délyezheti. Tudomásul vették. Fejér és Zala vármegyéknek a kvóta feleme­lése ellen — e vármegyéhez is megküldött — tiltakozó feliratát tudomásul vették, mert a vár­megye közönsége ez ügyben már előzőleg élt fel irati jogával. Körülbelöl két óra bosszant tárgyaltak ezután a szentmiklósi, gerendási és vandháti puszták jogi természetének megállapítása kérdésében, melyben Lukács Endre tb. főjegyző ismertette az állandó vá­lasztmány határozati javaslatát, amely mindhárom puszta önálló jellegének kimondását javasolja. Nagy Károly felveti az érdekeltségi kérdést ás határozatot kér arra nézve, hogy az érdekelt bir­tokosok, azok ügyvédei, valamint a csabaiak, mint íz adózás kérdésében érdekeltek részt vehetnek-e i tanácskozásban. Az érdekeltség kérdésében Keller Imre, majd Oláh György szólaltak fel, ki szerint a puszták bir­tokosai, valamint azok, kik az első fokú határozat­ba, mint a csabai képviselőtestület tagjai befolytak, érdekeltek s nem vehetnek részt. Terényi Lajos a kérdést közérdekűnek tartja 3 érdekeltséget nem lát fennforogni. Még dr. Fábry 3ándor fejtegette álláspontját, hogy minden köz- Igy bizonyos helyiérdekeket érint s mi lenne akkor i köztanácskozásokból, ha éppen azokat rekeszte- lék ki, kik a kérdések helyeselt intézésében a helyi- és tárgyismeretet hozzák be a köztermekbe. Salacz Oszkár nem osztozik az alispán érvelésében. Ritában van a község és a pusztabirtokosok és pe- Jig pénzügyi érdekből folyó vita. Ladies György lem kívánja az érdekeltséget kiterjeszteni az összes isabai szavazatokra, de a kik e kérdésben szavaz­tak, azok szintén érdekeltek.- Dr. Berényi Ármin örül, hogy e kérdés felvehetett, mert tényleg nagy anomáliák vannak. Fel akarná a miniszter figyel mét hívni ezekre a visszásságokra, Olábi nditványát pártolja. Ezután a törvényhatóság kimondotta, hogy Csaba község képviselő-testületi tagjai a tárgyalás H résztvehetnek, mig a birtokosok és azok ug] lédéi nem. . .... Haan Béla szólt elsőül az érdemi vitáho: Azon kezdi, hogy rövid lesz pedig hálásMenne, a illandó választmány javaslatának kntizálása. Bízó ívitia, hogy a kérdéses szerződés egyszerű magar iogi viszonyokat rendez. A szerződés nem akart közjogi rendezésnek prejudikálni. Azt még elgon­dolni sem lehet. Hosszasan és nagy figye[ei” mel* lett fejtegeti a szerződés pontjait és ezekből azt a következtetést vonja le, hogy a majorságos birto­kok, melyek Csaba községéhez incorporáltattak, a községi adó kedvezményeket nem igényelhetik. Ugyancsak az állandó választmány javaslatával ellen­tétben, a község határozatát fentartatni kéri. Oláh György sem az állandó választmány ja­vaslatát, sem az előtte szóló fejtegetéseit nem osztja. Szentmiklós és Gerendásra a puszták önálló jellege előtte kétségtelen, de Vandhátra nézve aggályai vannak. A két előbbi puszta soha úrbéri rendezés tárgya nem volt. Ladies György a mód ellen emeli föl szavát, hogy a községi képviselet ez ügyben ^ határozott, holott arra joga nem volt. Az ügy első fokban a főszolgabíró és az alispán döntésé alá tartozik. Hegedűs Mihály szerint analóg eset a mostani a csorvásival, mely ügyben a törvényhatóság ki­mondotta, hogy azok önálló pusztákul tovább föl nem tarthatók; kétféleképpen nem lehet határozni s ezért Haan indítványát pártolja. Keller Imre tekintettel arra, hogy szerződéssel állunk szemben, a községnek kívánságát nem tel­jesíthet. Bartóky József dr. addig, mig az ügygyei meg nem ismerkedett, maga is azt vélte, hogy ez ügy­ben a törvényhatóság illetékes határozni, de az ira­tokból azt látjá, hogy a pótadó kivetésével merült föl a kérdés ; miután kétségtelen, hogy a községnek pótadók kivetésében joga volt határozni. A kérdés azt a részét, hogy a község illetéktelenül hozott ha­tározatot, nem kívánja vita tárgyául fentartani. Húsz tagnak írásban beadott indítványára a főispán elrendelvén a névszerinti szavazást, az állan­dó választmány javaslata mellett szí vaztak 17-en és ellene 76-an. Majd felállás útján nagy többség­gel Oláh György javaslatának mellőzésével Haán Béla javaslatát fogadták el. Az apácza-puszta-földvár-kigyós-csabai gazda­sági vasútra az állandó választmány 30.000 forint segély megszavazását javasolta, ezzel szemben nagy többséggel fogadták el Keller Imre bizottsági tag nditványát, hogy a kérelemhez képest kilométeren­ként 2000 frtot, összesen 46.000 forintot adjon a ármegye. Ozv. Szeberényi Gusztáváé, Szeberényi Lajos Zs. és társainak, Csaba község azon határozata ellen, mely szerint az alsó-jehér-körösi ármentesitő- társulat részéről visszafizetett 56,941 frt 98 kr. felosztását megtagadta, — beadott felebbezése elfo­gadtatott s utasittatot! Csaba községe, hogy az emlitett összeget, az érdekelteknek a befizetés ránya szerint fizesse vissza. Békés községnek a bélmegyeri puszta haszon­bérbe adása tárgyában hozott határozatát a tör­vényhatósági bizottság jóváhagyta. Délután. Szabolcsvármegyének a közkórházi alkalmazot­tak vasúti kedvezményben részesítése ügyében szerkesztett feliratát, hasonló szellemű feliratban az illetékes fórumnál támogatni határozták. A vármegye 200,000 frtos útadó kölcsönének felvétele tárgyában beterjesztett küldöttségi jelen­tés alapján, — mint legelőnyösebb ajánlatot, — a Pesti hazai első takarékpénztár“ ajánlatát fogadta a törvényhatóság. Ez intézet hajlandó a kölcsönt 50 év alatt visszafizetendő 955 frttal beváltandó kamatozó kötvényekben 4'90% félévenként előre fizetendő tőke és kamattörlesztéssel s a kölcsönt időközben más pénzintézetnél való konvertálása étén 2°/o kártalanítási dij követelésével nyújtani. A bekésmegyei gazdasági egylettel való kapcso­lat s illetőleg egy közgazdasági bizottság szer­vezése tárgyában kiküldött bizottság jelentése 'apján, amennyiben a küldöttség a kapcsolat ter­vének mellőzésével egy közgazdasági bizottság szervezését s egy közgazdasági előadói állás rend­szeresítését javasolja, elhatározta a törvényhatósági bizottság, hogy egy közgazdasági bizottságot szor- vez s egy közgazdasági előadói állást rendszeresít felkaczag gúnyosan, metszőn, keserűen s a sze­relmes udvarlónak elszáll a szerelme,- füstbe megy a reménye, a pár ezer holdas birtokról alkotott rózsaszínű illúzió . . . Hire szállt, hogy jég szivű, kaczér századvégi leány, tele gúnynyal, gőggel, malicziával, ki magával viszi már a ruhája fod­rában a tragédiát. Pedig Szentirmay Olga nem volt se jég- szivü, se kaczér, se századvégi. Álmatlan éjsza­kák homályos hajnalán, midőn vér vörös csikkal nyílik meg a fellegek mögött a keleti ég, úgv elábrándozott egy-egy lázongó költeményen, egy- egy forró dalon, mit az a vakmerő tekintetű fiatal ember irt, kinek kopottas fényképét ezer­szer hinti tele szerelmes ajakénak, szerelmes csókjával. Hogy ölelné mily leírhatatlan vágy- gyal temetné forró ajkai közé, ábrándos homlo­káról, hogy űzné el puha ajka csókjával a fáj­dalom szürke borúját ? És ilyenkor összerázkodik, mint a kit a késő ősz hűvös fuvalma üt homlokon. Szivét, agyát ellepi egy szenvedélyes perezének, egy fé- kezhetetlen fellángolásának lecsillapított emléke. Tágra nyílt szemekkel bámul maga elé s úgy tetszik, hogy az a bronz szatir, mely ott ül az asztalán, szemébe vigyorog utálatos kacza- gással, 1 vihogó szél, mely odakünn az ablak üvegeit ostromolja, a fülébe menydörög, hogy gyáva, hogy nyomorult . ! , Éjféltájon, hajnali órában fülébe zsong a lomb ... az akácz . , . éppen úgy, mint akkor .. akkor, midőn szenvedélyes lelkének, az ereiben röpülő, lázongó vérgomolynak ellentállani nem tudott . . . S mily csalódássá vált a megismert isme­retlen ? De nem tudja senki; a pásztorórának másik hőse már csendes lakója egy szebb vi­lágnak ... a szerencsétlen valami Iovagias af- Ifair miatt golyót röpített az agyán át ... s mégis látja, újra látja, ezerszer látja. Ha el- ragadja a nappal, visszahozza az éj; s a vízió soha sem teljes. Uj meg uj variácziókban resz­ket szemei előtt a legszomorubb emlék s agyá­nak minden kis sejtecskéje, idegeinek minden szála, minden csepp vére újabb és újabb mozza­natokat színez arról a boldogan boldogtalan óráról | . . Hisz vihar volt az egész forgószél, mely azért, hogy lova nyargalt, magával ra­gadta a leányálmok káprázatos fátyolát is .. . S mintha egy vádló fehér arcza meredne reá a feketeségből, mely számonkéri a boldog- ságát, mintha egy öntüzótől felemésztett szem­pár villogna a lelke mélyébe s egy keserűen csengő hang csalná ki a pirt fehér orczájára . . . S érzi, hogy szeret, hogy mámoros lelké­nek minden parányával rajong az inspirált köl­tőért, kinek azért oly szomorú a lantja, az élete’, mert azután az álomkép után bolyong, kit va- laha bírni remélt ... s ki elszállt, elrepült a karjai közül. S ilyenkor két parányi kezei közé szorítja szőkefürtös fejét Szentirmay Olga s hiába csititja, csillapítja szenvedélyes lelke há­borgását, csak sir, csak zokog ott belől valami, a mi úgy fáj, úgy éget s a mi gyógyulni nem akar soha . . . soha. Végig borult az est az erdőn. Egy-egy csillagtüz tört át a fák koronáin, egy-egy röpke szél suhant a fűszálakon át .... körös-körül csend . . . nagy csend . . . A kibúvó hold sápadt fényénél egymásra néztek, két szenvedélytől égő szempár szórta egymás ellen vakító sugarát . ! . A férfi hangja búgott át a homályon: — Nem én vagyok itt, hanem egy szomorú árny, kit cselekedni látnak, beszélni hallanak. Eljöttem érted! . . . Tudod ki vagyok, szemeid csillogásából látom szerelmed mélyét, eljöttem, hogy elvigyelek az én világomba ... A mit eddig tettem, érted tettem, minden sorom, min­den gondolatom a te utánad való szerelmem sugalta . . . Erős vagyok, hatalmas vagyok, szórj le magadról aranyat, gyémántos éket, fel- diszitlek én, mint egy fejedelem 1 Zúgott az erdő . . . zúgott a lomb, a feile» gek mögül előbukkant teljes pompájában a hold s csillogó fehérséggel ragyogta be a tájat . . . Szentirmay Olga soha sem volt szebb, mint e perezben. Rúhája biborszinü krepje úgy si­mult termete köré, mint a hajnal sugarától izzó vizcseppek a hullámkebelből felbukó folyam­tündérhez ... A mélyen kivágott ruha csipkéi­ből vakmerőén domborodott elő két vakító fe­hérségű halma keblének. Hullámos haja végig karikázott a vállain, sarkáig omolva. Reszketett. Két meleg karját valami mámoros boldogság kéjével feszité szét s hullott a férfi széles melle fölé. — Nem, nem, nem lehetek a tiéd, nem az vagyok, a ki voltam, nem vagyok méltó hoz­zád, a te nagy nevedre. Egy szenvedélyes perez az a tavaszi levegő . . . gyenge voltam . . . végem van . . . itt, itt a lábaid előtt könyör­göm hozzád ... ne gyűlölj ... ne vess meg. Fuldokló szavát elkapkodta az erdő szele. A férfi ábrándos szemei fénytelenre vál­tak, eltaszítá magától a szenvedélyes leányt s mintha a tekintetével át akarná szegezni, libegé : — Megőrültél ? Az a sápadt arcz, a földre szegezett tekin­tet pedig elmondott mindent . . . Az a sápadt arcz szólani akart, nem tu­dott, valami rekedtes hörgés tört elé a fogai közül. Elfordult, a szeme szivárványán keresztül búcsút int a térdeplő leány felé s támolygó lép­tekkel indult az erdőnek . . . — Te ... tel — sikoltja felé a leány — de az már nem hall semmit, sötét silhoutjét el­nyelte a homály . . . Az erdő zúgott . . .. zúgott! . . . A hogy feltűnt a fiatal költő, úgy alá is hullott a semmiségbe. Nem tudnak róla semmit, talán elzüllött, vagy valami kis hivatalban sza­porítja a proletárok seregét. Nem ment férjhez Szentirmay Olga, még leány, pedig azóta is sok kérője volt. Hogy miért, nem tudják. Talán az erdő tudna feleletet adni, de vájjon ki érti az erdózugást ? I oziiaru, uuijiaiiöziivi aiiumo, -------~ 1 sentha l Ignácz, dr. Hajnal István, Petneházi Feren Varságh Béla, Laíics György, Tóth Mihály, Rt Simon, Haviár Lajos, Fábry Károly, stb. A vármegye főispánja dr. Lukács (íyö pontban kilencz érakor éljenzés között foglalta az elnöki széket és a következő megnyitó bes det mondotta. Mélyen tisztelt közgyűlés ! A mai napon először van alkalmam Bék vármegye szabályrendeletileg rendszeresített rent közgyűlésében az elnöki tisztet teljesíteni. Azon rövid idő alatt is, mióta ezen vármeg főispáni tisztségét betölteni szerencsém van, se szorosan volt alkalmam tapasztalni Békésvármeg közönségének a közügyek iránt való igaz érdé [lődését, sokszorosan volt alkalmam csalhatatl bizonyítékait szerezni meg aunak, hogy Békésvl megye közönségét eljárásában mindenkor a haza ság vezérli. Büszkeséggel tölt el, hogy ennek a nemesi érző, hazafias testületnek tanácskozásait vezetne osztályrészemül jutott. Meg vagyok róla győződv hogy továbbra is változatlan szintere marad ez terem azon nemes erények gyakorlásának, melyei nek szelleme lengte át eddig is Békésvármeg] köztanácskozásait. Magam teljes törekvéssel leszek azon, hog j közgyűlés tanácskozásait mindenkor az önzetle fazafiság és az önkormányzati jogok gyakorlásába negnemesedett közszellem hassa át, hogy ezekbe i mások nézetének föltétien tiszteletben tartási biztosi tó jó Ízlés uralma mellett, mindenkor a tárgy agosság tekintetei érvényesüljenek. Viszont azzal a kéréssel fordulok a mélye lisztéit bizottsági tag urakhoz, hogy engem a tör lény és igazság pártatlan alkalmazására irányul örekvéseimben támogatni és megajándékozni mél óztassanak, ami egyedül teheti eredményessé elnök nüködésemet: nagybecsű bizalmukkal. Abban a reményben, hogy ezt tőlem megvonn iern fogják és abban a reményben, hogy együtt aüködésünk szeretett vármegyénk javát előfogji lozditani, — a szép számban megjelent bizottság lg urakat üdvözlöm és a tavaszi rendes közgyűlés zennel megnyitom. (Éljenzés.) Ezután következőképpen folytatja : Szomorú kötelességet teljesít, midőn bejelent királyi házat ért gyászesetet, mely az alengon erczegné tragikus halálával a királyi családot érte iditványozza, hogy a törvényhatóság a belügyminisz- sr utján juttassa mély, igaz részvétét a trón zsámo- ’ához. (Helyeslés.) Azon buzgalom elismeréséül elyet Kiss László központi közigazgatási gyakor­ik hivatalában teljesitett, törvényadta jogánál gva tb. megyei aljegyzővé nevezi ki. (Helyeslés.) Végül az igazoló választmány elnökévé: Keller árét, tagjaivá pedig Terényi Lajos, Gallacz János dr. Márky János biz. tagokat nevezi ki. A vármegye alispánjának a vármegye állapo ról s az őszi közgyűlés óta tett nevezetesebb tézkedésekről szóló jelentését; a közigazgatási zottságnak 1896. évről szóló jelentését; a számon- lio széknek a Vármegyei tisztikar tevékenységéről óló jelentését és a vármegyei árvaszéknek a vár- egyei árvaügyek állapotáról szóló jelentését, tudo- áeul vette a közgyűlés Schröder Kornélnak, a tűzrendészen szabály- ndelet tárgyában beadott indítványát, az állandó lasztmány figyelmen kivül hagyni javasolta, mert , hogy valamely községben eddig közös takar- íny lerakóhely nem létesittetett, a szabályrende- ; módosítására indokul egyáltalában nem szol- lhat. Nem pedig azért, mert ez a körülmény nem tűzrendészeinek védelmét ezélzó szabályrendelet sgnyirbálását teszi szükségessé, hanem azt, hogy szabályrendeletnek a takarmánykertekre vonat­zó része betartassák. Indítványozó felhozza például Gyula-Vári köz­iét, a hol daczára a szabályrendelet rendelkezé­sek, közös takarmány hely nincsen, kéri indít nyának elfogadását. Előadó vármegyei főjegyző véleménye sze­lt ebből nem az következik, hogy e késede- nért a szabályrendeletben tétessék módosítás, nem igen is szigorúan utasítandó a község, hogy előirt rendelkezéseket pontosan tartsa be. A közgyűlés az indítvány mellőzésével az ál- idó választmány határozati javaslatát fogadta el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom