Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-07-11 / 28. szám

Bálint a csauádmegyei gazdasági egyesület titkára, Tőkey Jenő fogadta. A versenytérro Jurenák Győző intéző kisérte a vendégeket. Csütörtök reg gél 8 óra után kezdődött a verseny. A zsűri tagjai a következők voltak : Nagy .Dezső elnök, Renner Gusztáv, Jeszenszky Pál, dr. Lázár Pál. Sporzon Pál, Zsilinszky Endre dr., Yanchó Gyula d.v Ferenczy Zsigmond, a bábolnai ménesbirtok igaz gatója, Nick Ede, a kisbéri ménesbirtok igazgatója, Haas Antal, Bi-ó Albert és Purgly László. A földmivelosi minisztériumot Malcomes mi­niszteri tanácsos képviselto. a környékbeli föld birtokosok közül ott voltak: Solymossy báró, Lo- vassy, a Návayak, ifj. Z chy Nándor, gróf, ^ Mo- czelka János, B ró Kálmán, Vásárhelyi József, Seiler Elek, Qullner Gyula orsz. képviselő stb. A nagy uradalmak képviseletében megjelentek: Károlyi István gróf, Chottek gróf (Futókról) és Nádasdy Ferenoz gróf gazdatisztjei. Azonkívül sok parasztgazda jött el Orosházáról, Hódmezővásár­helyről, Makóról, sőt Félegyházáról is. A verseny reggeli 8 órakor vettet kezdetet a kincstári birtok egyik, e czélra átengedett búza­tábláján. 12 aratógép jelent meg a meglehetősen kedvezőtlen, dűlt gabonaállásban: 5 kévekötő és 7 marokrakó. A zsűri tagjai es a közönség nagy érdeklő­déssel követte a gépeket és figyelte meg azok mű­ködését. Szigorú kritikát gyakoroltak a manillazsi- neggel átkötött kévék fölött, melyek hihetetlen gyorsasággal hullottak ölő a kévcköto-gepokbol. A gazdák körében itt az a komoly aggodalom merült föl, hogy a gépek a gyors kévekötés által hatalmas károkat okozhatnak a kalászban, hogy sok magot rázhatnak ki A kévekötő-gépek ennélfogva nagy bi­zalmatlansággal találkoztak. Sokkal előnyösebb bírá­latban részesültek a marokrakó aratógépek. Ezeket a gyakorlati czélokra akczeptálhatóknak nyilvání­tották. Néhány gazda vett is belőlük és még a na­pokban aratni szándékozik vele. A leküldött mű­egyetemi tanárok közül Lázáé Pál tanár technikai szakvéleménye a következőkép hangzik: A bírálat első sorban a szerkezeti tökéletes­ségre irányult s igy nem minden gépnél volt irány adó a bemutatott munkaminőség, mert e tekintet­ben döntő szerepet játszott a kezelő ügyessége. A szerkezet megbirálásánál az egyszerűség es a ko­pásnak kitett részek könnyii kiválthatása volt irány­adó. Végre nagy fontosságot tulajdonítottak a tech- uikai szakértők a vonóerő szükségletnek, vagyis melyik gép mennyi erőt igényel. E tekintetben nagy különbözetek mutatkoztak a versenyző gépek között. Volt gép, mely 100 kilónál több erőt igényelt a másiknál, mi csaknem 1 Va ökör húzóerejének fö­lei meg. S ezek a tekintetek voltak döntők a dijak odaítélésénél is. A zsűri részben a helyszínén, rész­ben a telep nagyvendéglőjében délutáni 5 óráig ta­nácskozott s csak másnap délelőtt hirdeté az Ítéletet. A kévekötő gépek közül a Deering Pony nevű gép (képv. Propper Bantu által), n marokrakók kö­zül pedig Osborne (képv. Kühne Ede által) nyerték mint első dijat az orsz. gazd. egyesület aranyérmet. Nagy figyelemben és elismerésben részesült a Joaes-féle könnyű, amerikai marokrakó aratógép a németországi szabadalmazott kalászvédővel. Azon­kívül a íVano-kévekötő-gép. Ezeket a Friedländer] gépgyár képviseli és üzemüket Lakos Nándor, a gyár ezégvezetője mutatta be Mezőhegyesen Taaügy. Tanító gyűlés. Junius 30-án tartotta meg az „Általános békésmegyei tanítóegyesület* rendkívüli közgyűlését Csabán. A gyűlés főtárgyát képezte a módosított alapszabályok tervezetének a megvita­tása. Nagy Lajos egyesületi elnök megnyitó beszé­de után Csonka János előadó elfogadásra ajánlotta az alapszabályok tervezetét, mit a közgyűlés — több helyen eszközölt módosítással — el is foga­dott. Az elfogadott tervezetet egy bizottság fogja megerősítés végett a minisztériumhoz felterjeszteni. Az ügyrend előadói tisztét üorváth Béla helyett Fürst János vállalta el. Erre nézve a közgyűlés elhatározta, hogy ügyrendjét minden járáskor mtgn De még mindég- remélt s imádkozott! . . . Hátha jóra fordul minden?! . . . Csalatkozott 1 . . . A legnagyobb csapás még csak ezután szakadt szivére! . . . Sándor anyja súlyos beteg lett. Gyermeki szive fajdalommal latta, hogy édes anyja mint közeleg a sir felé. Ezt is felhasználták czéljukra a drágalátos rokonok!'. ... Azt mondogattak folyton neki, hogy anyja betegségét az a bánat fokozza, mert | nem akar­ja kívánságát teljesíteni. Ez áilitás csakhamar migerősitést nyert anyja részéről is. Sándor mindég ott ült anyja beteg ágyánál s szeretettel ápolta. Egy alkalommal magukra maradtak. Anyja akkor arra kérte, hogy ha csak egy kissé is szereti öt s ha nem akarja halálát siettetni, teljesítse utolsó kívánságát s vegve el Tímár lányát. A fiú sokáig nem felelt, de látszott rajta, mind küzd magában. Végre meghoztá a nagy áldozatot beteg anyjának. * ■ * * Verőfényes őszi nap derült a falura. A gazdag özvegy portáján vig zene zendül, pohár cseng a vidám mulatozók kezében, az ifjú párok vigan lejtenek a nagy sátorban ... Min­denki vig, mulat, Rogyne, hisz’ a falu leggazda­gabb legénye tartja lakodalmát. Az özvegy ágyából hallgatja a mulatozók zaját s szivében örül, hogy terve sikerült... Csak a vőlegénynek nincs kedve, szótlanul -ül szép menyasszonya mellett ... Oh I ha a leikébe láttak volna!?... A Boriska szivére a fájdalom égész súlya nehezedett midőn látta, hogy rr.ost már vége mindennek, szétfoszlott minden reményei... Ott ül kedves helyén, a kis pádon hala- ványan, mint egy szobor. Mellette van édes anyja, vigasztalná ... de nem lehet 1... állapítja meg, ügy azonban, hogy az alapszabályok­kal összhangzásban legyen. A gyulai izr. fiú- és leányisko'ában tartott f. évi zárvizsgálatok alkalmából, melyeken általá­nos érdeklődéssel nagy közönség vett részt, dr Berkes Sándor vármegyei tb. főorvos egy aranyat és Weisz Mór cognacgyár-'.ulnjdonos „Békésvár­megye millenniumi ünnepélyei“ munkát diszkötés- ben a legjobb tanuló« jutalmazásául szívesek vol­tak ajándékozni. Fogadják a t. ajándékozók e he­lyen is a tanügy oltárára hozott ebbeli nemes adományukért a tanító testület hálás köszönetét. Bródy Samu, igazgató tanító. Felhívás. Az orsz. kath. autonómia gyulai választási bizottsága a szavazás idejéül a mai napot, azaz julius 11 ét tűzvén ki, értesittetnek a róni. kath. hívek, hogy a szavazás a belvárosi fiu-lskolában történik és reggeli 8 órától fogva megszakítás nél­kül estig tart. A szavazás nyilvános és jogosult minden 24 éves róm. kath. vallásu férfi. Gyulán, 1897. julius XI. A választási ötös bizottság. Hírek. Békésvármegye közművelődési egylete — mint már megírtuk — ma délután 4 órakor tartja köz­gyűlését a vármegyeházán következő tárgysorozat­tal: 1. Elnöki előterjesztések. 2. Pénztárnoki jelen­tés. 3. A „Nemzeti Casinó“ alapítványának adomá­nyozása. 4. Indítványok. 5. Elnök, alelnök, titkár választás. A föherczegnő kérelme. Érdekes és ritka kér­vény érkezett a napokban a vármegyéhez. József kir. hcrczeg fenséges neje, Klotild föherczegnő fordul benne a vármegye közönségének áldozat­készségéhez, hogy az általa a Cirkvenicán alapí­tott „László gyermekotthoniban ágyalapitványt tegyen, vagy a jótékony czélu intézetet a lehető séghez mérten segélyezze. — Az intézet mngyai- országi szegény beteg gyermekek gyógykezelésére, ápolására és nevelésére fog szolgálni és az Adriai tenger partján, a kies nyaralóhelyen, a régi Fran- gepán kastélyban lesz elhelyezve, melyet József kir. berczeg az általa alapított nagy parkkal együtt jószivü nejének az iutézet czéljára átengedett. A ritka kérvényt a vármegye szeptemberi közgyűlé­sében fogja tárgyalni. Rendjelviselési engedély. Ő Felsége a király megengedte, hogy gróf Wenckheim Frigyes való­ságos belső titkos tanácsos, nagybirtokos, a pápai Szent Gergely rend nagy keresztjét elfogadhassa és viselhesse. Közigazgatási bejárás. Két keskenyvágásu gaz­dasági vasút van vármegyénket érdeklőleg tervben, melyek mindegyikének e hónapban lesz meg a közigazgatási bejárása. És pedig a vármegye által is segélyezett Csaba-kigyós-apácza-Jöldvári vasút be­járása folyó hó 16-ára, a Fröhlich Albin sarmasági birtokos által tervezett nayytn/rad-püspöki-berek- böszörmény komádi caökmő-szeghalomi vasút bejá­rása pedig Szeghalomra e hó 17-éro van kitűzve". Ez utóbbi vasút, miután Nagyvárad és Szeghalom a Köröstől délre már vasúttal össze van kapcsolva, a Kőröstől északra fekvő vidék gazdasági helyi forgalmának lebonyolítását lesz hivatva eszközölni. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Ziel- baucr Ferencz pénzügyigazgatósági gyakornokot, Zielbauer Alajos polgári köri közkedvelt vendég­lős fiát, a budapesti pénzügyigazgatósághoz pénz­ügyi irodatisztté nevezte ki. Ezredösszpontositás. A gyulai 2. honvédezred jászberényi 3-ik zászlóalja hat heti összgyakor- latra tegnap délután érkezett Gyulára. Az érkező tisztikart, Lázár Sándor ezredessel élen, az egész tisztikar várta az állomáson. Csendőr szakaszparancsnokság Orosházán. A belügyminiszter az elmúlt hét folyamán leiratában értesítette a vármegye közönségét, hogy á fisend- őrségi alosztályok és az őrshálózat fokozatos ki­egészítése czéljából, az 1897 évi költségvetési tör­vény alapján a csendőrkerületi parancsnokságot Majd oda borul arra a szerető édes anyai kebelre s zokog keservesen... A szivét bántó mulatság zaja elől bemene­kül a szobába s ott párnái közzé temetkezik, de nyugodni nem tud ... A könyek közt átvirrasztott éjszakák után lelkének ereje végre is kifáradt és szive szen­vedéseinek terhe alatt leroskadt törékeny teste. Beteg lett.... Az enyhe tavaszi szél elűzte a telet. A föld hó szemfödőjét szép, zöld mező váltotta fel, _ me gjött a kikelet. De nem hozta meg a Boriska egészségét; hiába remélték. Az. emésztő bánat, mely az ifjú lányka szivén rágódott s melyre e világon írt már semmi sem adhatott... lassan-lass.in megtöré éleiét... * * * Ismét ősz van.., a hervadás, az elmúlás ideje.., Ott fekszik puha, fehér párnái közt a szép, halovány lányka összetörve a fájdalomtól, moz­dulatlanul. Csak pihegő keble s fel-feldobbanó szive mutatja, hogy még él . .. Ágyánál az édes anyja zokogását rejtve, csendben imádkozik .. j A templom tornyában most megcsendül a lélekharang bus hangja, imára hiva fel az embe­reket egy haldoklóért.. . Húzzák ... egyre húzzák I.,, Végtére meg­állnak ... Mire utolsót kondult a harang, Boriska tnég egyszer hosszan, epedft szemekkel nézett fel az ég felé.. . Szemeinek szelíd nézéséből a búcsúzó lélek bocsánata sugárzott ki... Aztán összetette kezeit elszáradt kebelén és jó lelke felszállott az égbe. ♦ * * Annál a csendes, virágos sirhalomnál, mely cU3tt a fájdalmában megtört szív pihen, gyakran lehet látni egy férfit könnyezvj imádkozni,.. utasította, hogy Orosházán egy csendőr-szakasz- parancsnokság felállítása iránt a szükséges intéz­kedéseket haladéktalanul tegye meg. E szerint a vármegye csondőrőrsei, melyok eddig mindnyájan a gyulai szakaszparancsnokság alá voltak beosztva, nemsokára két szakaszt fognak képezni. Jóváhagyott vármegyei szabályrendeletek. A belügyminiszter jóváhagyta a vármegyének módo­sított ügykezelési szabályrendeletét és a közigazga­tási bizottságnak azon határozatát, melylyel a kórházi gondnok évi fizetését 700 írtról 800 írtra, a kórházi e'lenőr fizetését pedig 650 írtról szintén 800 írtra, az 1898. év január 1 - tői' kezdődő ha tálylyal fölemelte és a melylyel őzen tisztviselők részére 100, illetve 150 írtból álló- külömbséget a folyó évre drágasági pótlék cziinén megszavazta. — A kereskedelemügyi miniszter pedig a bérkocsi ipar gyakorlásáról alkotott vármegyei szabályrendeletet látta el jóváhagyási záradékkal. Dohánykisérleti állomás felállítását vette tervbo — mint már megírtuk — a földmivelésügyi miniszter, ha a község a költségekhez bizonyos mérvben hoz­zájárul és megfelelő telekről gondoskodik. A község képviselőtestülete tárgyalván az ügyet elhatározta, hogy az épületekhez szükséges téglát ingyen a kormány rendelkezésére bocsátja, a földmivesiskola ügyeit intéző bizottság pedig múlt heti ülésében kijelentette, hogy az iskolai telepből 10 holdat a kísérleti állomás czéljaira átenged. — A miniszter a készséges ajánlatokat elfogadva bizonyára intéz­kedni fog, hogy a földmivesiskolával különben is kapcsolatba hozni tervezett dohánykisérleti állomás mielőbb felállittassélc. Alapszabályok jóváhagyása. A belügyminiszter a Gyoma községben levő „Kisréti olvasókör“ és „Egyetértés kör“ alapszabályait bemutatási zára­dékkal ellátván, megerősítette. A kereskedelem­ügyi miniszter pedig jóváhagyta a mezőberényi ipar­testület kebelében alakult ipartestületi betegsegélyző pénztár alapszabályait. Gyula városa képviselő testületé folyó hó 12-én délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart a) következő tárgysorozattal: 1. Az epreskerti te­rületnek házhelyekül történt eladására vonatkozó árverési jkv. Ézen ügy elintézésére nézve f. évi junius hó 12-én tartott közgyűlésen lett e mai nap kitűzve. 2. Szántó Henrik megválasztott városi mérnök építészeti tanácsnok hivatalos esküjének letétele. 3. Az általános tisztujitás folytán a vá­lasztott képviselők sorában előfordult változásokra vonatkozó polgármesteri jelentés. 4. Békósvármegye közigazgatási bizottságának határozata a kisded­óvodák felállítása iránt. 5. Az ajtósfalvi tanyai is­kola felépítése cs telekszerzésére vonatkozó elő­terjesztés. 6. Alb János kérvénye haszonbér el­engedés iránt. 7. Biró Pál kérelme közmunka tar­tozásának leírása iránt. 8. A városi pénztárak megvizsgálásáról szóló jelentés. 9. Az árvatári pénztár vizsgálatára vonatkozó jelentés. 10. Junius havi közegészségi állapotokról szóló jelentés. 11. Házi ipar tanulására kiküldött Székely Lajos tanító költségeinek utalványozására vonatkozó al- ispáni felhívás. A három utolsó szinielöadás. A Ealmay Imre színtársulata, mely másfél hónapon keresztül natty pártolás mellett játszott Gyulán, kedden reggel hagyott itt benuiinket. A három utoljára előadott darab volt a Lili, Gyímesi vadvirág, és a Niobe. Tagadhatatlan, hogy ez estéken már ugyancsak meglátszott a publikum kimerültsége, ami nem is psodálbató, mert egy ilyen kis városnak nincs annyi közönsége, hogy mindennapra más színházi közönséget produkáljon soraiból, a rendes színház látogatókat pedig a hosszú szezon mindenképen kimerítette. A Lili, ez a kedves, pajkos'vaudeville, melynek azonban igen szép meséje van, nem csinált valami nagy házat. Igen jól játszottak pedig ez estén s Lili szerepét Pogány Janka igen jó felfo­gással alakította s hangjával is hatást keltett a Hervé szép áriáiban. Földváry (Plenchard) elfogad­hatót nyújtott mellette, de őt mindig inkább nép-, színműben szerettük látni. Kivülök Szathmáry ért el zajosabb hatást Sain'-Hipothese szerepében. — Vasárnap este másodszor ment a Gyimesi vadvirág, Imre szerepében Gyárfással az újonnan szerződött szerelmes szinészszel, akit azonban nem tartunk színpadra való alaknak, sok tanulmány és gyakor­latra van neki szüksége. — Bucsuelőadás volt a Niobe, rendkívül ügyes helyzetekből összeállított bohózat, melyben a klasszikus és a modern kor szembeállitása szüli a komikumot. Ebben a darabban első sorban Makó (Niobe) és mellette Szathmáry (Dünn) remekeltek s dialógjaik rendkívül mulat­tatok voltak s igen ügyes játékukat is megdicsér­hetjük. A társulat ezután kedden reggel Csabára utazott, hol aznap este Somló Sándorral Hamletet adták elő. — A csabai három napos szini szezon azonban a csabai gyenge müpártolás folytán siral­masan ütött ki s a társulat a rövid szezont befe­jezvén, e hó 10-én már Nagy-Kár olybán ütötte fel a világot jelentő deszkákat, hol szintén a Bánya­mesterrel kezdték a szezont. Békésről folyó hó 9-iki kelettel kapjuk a kö­vetkező sorokat: „Ismeretes a békési községi iskola­szék és a megy. tanfelügyelő közötti affér, mely- abból keletkezett, hogy utóbbi a hiv. érintkezés­ben, ragaszkodva a merev bürokratikus formákhoz, a kellő tiszteletet az iskolaszéknek nem adta meg. A köze. iskolaszék vonatkozólag tett előterjesztését a tanfelügyelő elutasítván: a közig, bizottságnál keresett orvoslást és elégtételt, ámde ez még rá duplázott a köze. iskolaszékre és a tanfelügyelőnek adott igazat. Ez az ügy tegnap nyert befejezést a közs. .iskolaszék­nél. Elnök előterjesztette a kultuszminiszteri hatá­rozatot, mely szerint a békési közs. iskolaszék felebbe zésének elutasításával, a közigazgatási bizottság hatá­rozata indokainál fogva helybe hagyatott. Ezután dr Hajnal István elnöki állásáról, R. Nagy Islván tvbiró alelnök, Konkoly Jenő és dr. Török Gábor ügyvédek, MoTcay Mihály iskolaszéki tagok és Me zey Lajos iskolaszéki jegyző állásaikról lemondottak, ezek voltak jelen az iskolaszéki ülésen, de valószí­nűleg | többi tagok is le. fognak mondani, mert hát azt gondolják, hogy fizetésül legalább a kellő tisztelet megadását megkívánhatnák. Lássák majd azok, kik okozói ennek, hogy kapnak olyan iskola­széket, minő a mostani volt!“ Amidőn a fenti so­rokat közöljük, 'legőszintébb sajnálatunkat fejezzük ki, hogy a legjobb tudomásunk szerint sértő szán­dék nélkül keletkezett konfliktus ily következményt vont maga után.. Az aratás megyeszerte folyamatban van, de a termés eredménye — sajnos — ||p lpÍs|. , / )att mint a május-júniusi kedvezőtlen időjárás alatt Hitettük aJz aratás kezdetén fűzött reményeken messze mögötte marad. Bök kárt tőn a va P vihar, mely mint olvassuk, az egcsz ország fölött elvonult és vármegyénk egyetlen községet sem hagyta érintetlenül. Az iszonyú orkán szörnyű pusz­tításokat tőn, a lábon álló gabonát letentette, úgy hogy az aratás sokkal nehezebbé vált, a már le- aratott gabonakóvéket összekuszálva, szójjQ or a a szántótól leken. Kisebb gazdák már nyomtattak búzát és a pénteki hetipiaczon volt is uj búza lát­ható. Minősége sokkal gyengébb a tavalyinál, a mennyiség pedig alig felényi, nem is beszélve ama szántóföldekről, ahol teljesen kiveszett és egyátalán nem termett. A vasárnapi orkánt követő eső jóté­kony hatása csakis a tengerin és véleményeken észlelhető, különösen a késői tengeri amiből pe­dig igon sok van — fejlődik szépen. Az aratási strájk fenyegető veszélye, melyet a szocziálista izgatok felszítani törekedtek, vár­megyénkben teljesen eloszlott. Az általunk is több­ször kifejezésre juttatott bizalom, melynél fogva józan munkásnépünket a törvénytelen ut használa- ára képesnek nem hittük, jogosnak bizonyult és ma örömmel konstatáljuk, hogy a szocziális esz­mék Békésvármegyében _vertek legkevésbbé gyö­kere t, a mely vármegyéről pedig egy véletlen ki­törés miatt országszerte valóságos rémhírek ke­ringtek. 8 mig most az alföld legtöbb vármegyéjé­ben zavarok vannak, ha ugyan azokat is nem túlozzák a lapok, mint eddig a békésmegyei moz­galmakkal tevék, addig nálunk akadálytalanul folyik az aratás és még azon csekély számú munkás is, ki kezdetben hitt a felbujtó szavaknak, ma már munkát vállalt és serényen dolgozik első sorban önmaga hasznára. A Mezőhegyesen egy begyűjtött tartalékmunkások segélyére vármegyénkben csak három helyen» volt szükség: az orosházi járásban Tenner Lipót bérlőnél 30 pár és gróf Berchtold Lipótnó; birtokán 80 pár ily aratót alkalmaztak, a szeghalmi járásban a Basch féle fűzesgyarmati bér- eten szintén igénybe vettek 50 pár ily aratót, de ezek ma már visszaküldettek és helyükbe a füzes­gyarmati aratók állották munkába, kiknek kíván­ságait a munkaadók lehetőségig teljesítvén, a meg­egyezés újból létrehozható volt. Az egész mozga­lomra jellemző, hogy a békósmegyei munkások kívánalmaikban sehol sem mentek el a túlzásig és méltányos követelésekkel igyekeztek sorsukon ja­vítani. Azok, kik horribilis munkabért követelve, egtöbb zavart csináltak, idegenek, csongrádmegyeielc roltak, kikkel — miután tulmagas követelésükből engedni nem akartak — a további alkudozást meg is kellett szakítani és helyükbe bánfalvi aratókat fogadtak. így kedvezőre fordult ezen községben is helyzet, melynek munkásai mindez ideig elszer­ződve nem voltak, a mennyiben közülök 200 pár már megkezdette a" munkát, 150 pár szerződtetése pedig folyamatban van és remélhetőleg sikerül is. A vasárnapi zivatar. Óriási zivatar vonult eresztül városunkon és annak környékén vasár­nap este 8ürü villámlással fekete fellegek borí­tották el a láthatárt s az óriási szélvész nagy károkat okozott a le nem aratott, gabonában, me­lyet sok helyen megdöntött. Nagyon megzavarta a zivatar az „Erkel dalkör“ majálisát is s a hideg erőszakos zuhany elrontotta, lehütötte a majáliso- zók jókedvét. Szerencsére, a szomszédvármegyék­ben tett károkhoz viszonyítva, nálunk csak igen csekély volt z zivatar érejo és pusztítása s csak, a mint mondani szokták, a „farkából kaptunk a zivatarnak.“ Tizenegy óra tájban csendes reggelig tartó esőzés váltotta fel a vihart, mely azonban nem akadályozta meg, hogy hétfőn már jó idő ne legyen s azóta állandóan óriási kánikulai meleg­ségről panaszkodik az ellankadt emberiség nagy része. A városháza erkélyéről , gyászlobogó jelzi, hogy a városnak halottja van, id. Oláh György, Gyula vá­rosának majdnem négy évtizeden át buzgó tiszt­viselője, tanácsosa, bírája, ki alig két hete, hogy visszavonult tisztétől és polgártársai őszinte rokon- szenve s nagyrabecsülése követte jól megérdemelt nyugalmába, ezt a nyugalmat nagyon rövid ideig élvezhette, sőt meglehet, hogy ez a nyugalom maga' is siettette munkához szokott élete végnapjait. A boldogult derék ember, úgy is mint tisztviselő, úgy is mint képzett iparos, a polgárok mintaképe volt kiváló értelmiségével és korrekt becsületességével, az utóbbi években ugyan sokat betegeskedett és mondhatni erkölcsi akaratereje s kötelességérzete tartották fen fizikai fogyatékosságával szemben. A boldogultban Oláh György megyei főügyész, a békésmegyei közmivelődési egylet jeles alelnöke szerető édes atyját gyászolja. — A haláleset hire tegnap délután terjedt szét a városban, min­denkiben fájdalmas, őszinte részvétet keltve. — A temetés ma délután 5 órakor lesz. — A le­sújtó gyászeseti ől kiadott halotti jelentés a következő : Oláh György és neje Vecsey Mária s gyermekeik: Kata. György és Imre ; Oláh Teréz és férje Bos- sányi Béla s gyermekeik: Matild, Béla és Nelli; Oláh Mária és férje Guidó János, a testvérek s rokonok nevében is fájdalommal tudatják a szere­tett jó apa, nagyapa, após, testvér s rokonnak, id. Oláh György 1848—49. évi honvédnek, Gyula vá­ros volt birájának s tanácsosának folyó hó 10-én, életének 73-ik évében történt gyászos elhunytát. A temetés az ev. ref. egyház szertartásai szerint folyó hó Ll-én délután 5 órakor fog megtartatni. Gyulán, 1897. julius hó 10 én. Áldás és béke hamvaira! Id. Oláh György. Az Erkel Ferencz dalkör juliálisa. A mire a dalkör rendező-bizottsága -olyan nagy buzgalommal s annyi kedvvel készült, a múlt vasárnapi mulatság csakugyan széles e megyében a legsikerültebb és legkedvesebb nyári mulatsággá vált volna, ha a nyári mulatságok ismert haragos ellensége a zivatar le nem hüti a 10 óra tájban tetőpontra hágott ke­délyhullámokat. Hanem a mi addig történt, az a programúihoz hiven igen jól sikerült, elkezdve attól a pumpolástól amit világpostai levelezőlapok szép elárusitónői a férfi-zsebek lelapitása iránti czélza- tossággal vighez vittek, akik — már mint a férfiak — égő szerelmi vallomásokkal levelezőlapokon, bo- szultak meg a merényletet. A publikum nagyszámú volt s gyönyörűség volt elnézni a sok világos ruhás szép lányt és menyecskét a természet szabad ölén az erdő mohos fái alatt. A dalkörnek „Búza közé“

Next

/
Oldalképek
Tartalom