Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-06-13 / 24. szám

állapotban levő nejét két kezével torkon ragadva addig tartá markában, mig az megfuladt, azután az élettelen testet a pitvarba vonszolván, három éves kis gyermekét fojtotta meg az őrjöngő ember. Midőn pedig mindkettő haláláról meggyőződött, a kamarába ment és ott a mestergerendára felakasztotta magát. A rémes esetet a szomszédok fedezték fel, kik tempómba akarták hívni a iiatal asszonyt és iszonyattal riadtak vissza a rémes eset láttára.

A hatóság azonnal kiment a helyszínére és megállapítván a gyilkosság és öngyilkosságot, elrendelte a holttestek felbonczolását. A szerencsétlenül járt családot a lakosság óriási részvéte kisérte utolsó útjára, a hova a családfőnek gondoktól való félelme űzte őket.

Megégett gyermek. Csikós_ Mihály gyulavár lakos felesége f. hó 4-én a mezőn dolgozó férjétől bement a faluba, hogy ebédet főzzön és magával vitte Julis nevű 5 éves kis leányát is. Haza érve a szabad tűzhelyen tüzet rakott és átszaladt a szomszéd udvarban levő kútra vízért. Midőn a viz zel visszatért, kétségbeesve látta, hogy kis leányá nak ruhája tüzet fogott és az egész gyermek Ián gokban áll. Hasztalan sietett segítségére és hiába alkalmaztak azonnal orvosi segélyt, a szerencsétlen gyermek a szenvedett égési sebek következtében 3 napi kínos szenvedés után meghalt.

A fürdés áldozata. Medvegy Pál szarvasi 16 éves béres gyerek a szarvasi határban a Körös mentén levő kubik gödrökbe ment fürödni, azonban úszni nem tudván, a mély vízben elmerült és bele- fult. A keresésére indult emberek már csak holt testét találták meg.

Vizbefult lovak. Pünköst előtti szombaton reg gél Kísb Mihály vésztői földbirtokos két értékes lova megbokrosodva, a kiáradt Körösbe rohantak Mindkét ló a hullámokban veszett. A kocsist és i kocsin ülő feleségét nagy nehezen tudták a vízből kimenteni.

Halálozás. Csabán közrészvétet kelt Levy Aron terménykereskedőnek, a város egyik legré gibb derék polgárának, munka s becsületben el töltött 88 éves korában bekövetkezett halála. ' boldogultat számos gyermeke, unokái, dédunokái kiterjedt család gyászolja; temetése hétfőn délután volt nagy részvét mellett. Nyugodjék békében!

Öngyilk08 elmsboteg. Gsesznák Istvánná szül Novodonszky Judit szarvasi elmebeteg nő önkívületi állapotában öngyilkossági szándékból f. bó 7-én az udvarán levő kútba ugrott és mire észrevették és kihúzták, a vízbe belefult. A megtartott rendőri vizsgálat az öngyilkosságot kétségtelenül megállapította.

A legjobb háziszer. Vannak népszerű házi szerek, melyek oly kitűnő hatásúak, hogy kisebb bajoknál a legjobb szolgálatot teljesítik, sőt gyógyító tulajdonságokkal bírnak — De csakis a valóban jónak bizonyult háziszerek méltók a közbizalomra Ezek közé tartozik első helyen Brázay sósborszesze mely rendkívül jó hatással van a fül-, szem-, fogós torokbaj ellen, megszünteti a szaggatást, fejfájást, migraint, a legjobb hajmosó szer; eltávolítja a küteget, pörsenést, kitűnő hatása van a gyenge szemre. Az orvosok négyféleképen javalják és pedig bedörzsölésre, borogatásra, belsőleg és gyurógyógy- módra, mint azt dr. Lőrinczi Ferencz a használati utasításban különösen kiemeli. — Kapható minden nagyobb füszerkereskedésben, de a számos utánzat elkerülése czéljából ajánlatos csak az olyat elfogadni, melynek czimképén Brázay háza, alatta 19. vagy 20. számú védjegy látható és palaczkjai és kupakjai a Brázay czég felirattal vannak ellátva.

Színészet(Ripp van Winkle, Pünkösdi királyné, Gyimesi vadvirág, Vigóczek, Szép Darinka, Csak párosán, Miniszter előszobájában, Fekete frakkban, Szép Galathea, Orfeusz a pokolban, Csizmadia mint kisértet)

Az első jutalomjáték ment végbe a lefolyt színházi héten. A társulat kedves operetténekesnője, Szekula Sárika nyitotta meg a jutalomjáté kok sorozatát szombaton a Ripp van Winklével.

Gyulán különösen szeretik ezt a szép operettet. Minden üteme, minden akkordja kedves a gyulaiaknak s a sok erős Liebeth után, melyeket két Gyulán elsőrangú színházi csillagoktól láttunk, Szekula Sárikának ugyan nehéz feladata volt. A színházlátogató közönség egy része már eleve bizalmatlanul tekintett a siker elé s többen — elég roszul — el sem jöttek az előadásra, pedig a jutalmazandó, ha nem is excellált ebben a szerepében, már az eddig szerzett kedves estékért megérdemelte volna a zsúfolt házat. Szinreléptekor különben zajos taps fogadta őt s egy szép kivitelű ezüst babérkoszorút s egy virágcsokrot nyújtottak föl neki. Az előadás egész folyamán többször felhangzott a tüntető taps s felvonások végén többször ki is hívták. Nem mondhatjuk, hogy nem láttunk jobb Lisbethet nála gyulai színpadon, de Szekula Sárika is teljes sikerrel debutirozott ebben a szerepben. Kellemes hangjával tisztán és preczi- zen énekelte el a szebbnél szebb áriákat s játéka is kedves és biztos volt. Partnerei közül Földváry (Ripp) játszott feltűnő kedvvel és dispoziczióval s férfias erős baritonjával nagy tetszést keltett s inkább külső alakját kifogásolhatnék Ripp szerepében. Az estének másik érdekessége a nagyhírű komikus, Nyilasi Mátyás vendégszereplése volt, ki tisztán ezért jött le Szegedről. A múlt hetekben holt hírét közölték a jeles művésznek, kiről örömmel tapasztaltuk, hogy friss jó egészségben, humorral rendelkezik még „halála után“ is s az elmaradhatatlan „nyilasiádák“-kal megkaczagtatta többször a publikumot a halottaiból feltámadott, közkedveltségben álló „Matyi.“ Kár, hogy nagy csundben és reklám nélkül jött. le s a közönség jóformán csak a szín lapról tudta meg, hogy itt van. Kitűntek még Torday és Olasz a szellemek jelenetében előadott duett-al, Tordayné (Katrin), Szathmáry (Derrik) és Déry (Vanderbilt) s általában az egész előadás, vidéken elérhető nivón állott.

Piinkösd vasárnapján két előadás ment, mindkettő zsúfolt ház mellett. Délután a Pünkösdi királyné alkalmi darab, este pedig a Géczi nagy hírre szert tett uj népszínműve, a Gyimesi vadvirág.

A fővárosi kritika által melegen fogadott darabról már eleve sokat vártunk s e várakozásunk ban nem is csalatkoztunk. Eredetibb, zamatosabb népszinmüvet, a csekély számú népszinmüremekek megírása óta nem alkottak. Az igazi királyhágóéiul i népélet ismeretével, zamatos természetességgel megalkotott alakok, eredeti jellemzések, megkapó részletek a Tóth Qde-féle színmüvek mellé helyezik ezt az uj terméket. A zsúfolt ház meghozta a színészek jókedvét is s minden egyes szereplő gonddal és kedvvel kidolgozott játékkal járult a sikerhez. Halmayné kezében volt a czimszerep, aki mint Brezsmer Péter (Halmay) leánya, utánozhatatlan kedvességgel és eleven játékkal kapott sűrű tapsokat. Almásy jutott ez alkalommal nagyobb, tehetségét és művészi karakterét jobban érvényre juttató szerephez s derekasan megállta helyét Imr szerepében. Játéka a fiatal színész túlbuzgó hevü lékenységétől nem ment ugyan még s kiforrás alatt áll egész egyénisége, de sok erőt és talentumot eláruló játéka nagy reményekre jogosít bennünket a fiatal színész iránt, kinek távozását (elszerződött Komáromba) úgy a publikum, mint a társulat sajnálhatja. A darabban derültebb elemeket képviseltek Szathmáry (Csura) és Koháry (Marczi), kik annyi természetes komikummal adták a részeges harangozót és a naivlelkü de mégis agyafúrt góbé gyereket, hogy méltán rászolgáltak a nekik jutott sürü tapsokra. Olasz, Szekula Majosházy Tordayt említjük még meg, kik ismert játékuk egyik legjobbikát produkálták s a fiatal Rózsahegyiről szólunk pár szót, a ki bár igen csekély és jelenték télén szerepeket szokott kapni, ogy-egy vonással sikerült karrikaturákat csinál s jó komikusnak gérkezik. Különben a szereplők mindenike jót nyújtott.

Pünkösd másodnapján hétfőn szintén két elő adás volt, délután fél nelyárakkal a „ Vigéczek“ -et adták harmadszor Bzokott elevenséggel s este r nSzép Darinká“ t magyar s szerb dalokkal; mind két előadást telt ház nézte végig. A „Szép Darin káa-ban Szathmáry (Holló mészáros), Halmayné (Lidi), Olasz (Csörgő), Déri (Balázs) játszották főbb szerepeket. A férfi szereplők szerep nem tu dása a más különben élvezetes est sikeréből kát levont.

Az igazgatóság okosan tenné, “ha a próbákon a szerep tudására is gondot fordítana.

A pünkösd harmad napján színre, került a „Csak párosán“ czimü franczia bobózat. A darabról, magá ról nem . sok jót mondhatni. Lehetetlen és képtelen helyzetekből van összerakva, de a mi legnagyobb hibája, hogy szemérmetlen. A szereplők általában jók voltak. Ifj. Szathmáry Árpád és Déry Béla a főbb szereplők az előbbi mint Pinglet a vállalkozó, az utóbbi pedig Paillardon az építész szerepében tűntek ki. A nő szereplők közül Angelione, Pinglet neje (Kiss Julia) és Marcelle, Paillardon neje (Nagy- falussy Juliska) képezték az esemény központját. Kiss Julia igen használható anya-szinésznő és koraikáné, a szerepeibe mindig beletalálja magát. Nagyfalussy Juliska ezúttal is sikkes volt. Meg kell még emlékeznünk Koháryról, aki (Msime) kezdő, fiatal színész azonban már is elég ügyes s kevésbbé szeg letes, mint a kezdők szoktak lenni. Az öreg Olasz (Mathieu, ügyvéd) a tőle megszokott jó alakítást produkált. A többi szereplők is megállották helyű két. Közönség — többnyire férfiak — nem nagy számmal voltak.

Szerdán „A miniszter előszobájában“ Lauday János vendég felléptével, „Fekete Frakkban11 magán jelenet és a „Szép Galathea“ egy felvonásos Operette ment gyér hallgatóság előtt. Hiába hát csak jól mondják azt, hogy „senki se lehet próféta a saját hazájában“ Lauday János városunk szülötte abban a hiszemben, hogy ő majd telt házal csinál az igazgatónak s bemutatja magát itthon mint színművész, vállalkozott a vendégszereplésre s meg is érdemelte volna a pártfogást, azonban úgy látszik nem számolt az idézett közmondás kérlelhetetlen igazságával. Knabét játszotta szépen, sikerültén. Látszott, hogy komoly törekvő szinészszel állunk szemben, a kinek arczjátéka, fölfogása, mozdulatai, a tehetséges s fejlődő színészt árulják el s a ki ha tanul s mindig oly nagy gondot fordít, minden egyes szerepére mint a jelen alkalommal, szép hírnévre tehet szert. Utána Halmay Imre az igazgató a „Fekete Frakkban“ czimü magán jelenetben sikerült alakítást nyújtott. Végül előadták „Szép Galatheát.u Galathea megérdemli a szép jelzőt s Szekula Sárika, Tói day (Pygmaleon) szépen játsztak és énekeltek. Szathmáry (Mydás) elemében volt, Tordayné (Ganyméd) igen csinos színpadi jelenség.

Csütörtökön „Orfeusz a pokolban“ Offenbach kedves zenéje vonzott szép számú közönséget. Földváry (Pluto) szép bariton hangja, Halmayné (Euri- dike) kedves játéka és tiszta, kellemes éneke egészen telt házat érdemeltek volna. Szathmáryt (Jupiter) felesleges dicsérnünk, ő mindig megállja a helyét, csak sokat extemporizál, ami már nem mindig sikerül neki. Déry (Stix John) elég ügyes volt. Szekula Sárika (Diana) szerepében ének számaival sürü tapsokat kapott, Várjalvy Anna aranyos kis Cupido volt, Kiss Julia (Juno) s Nagyfalussy Juliska (Vénus) jók voltak.

Pénteken a „Csizmadia mint kísértet11 került színre zóna előadásban. Szathmáry, Olasz és Vár falvy kitünően játszottak, a többiek szerep nem tudással küzdöttek. Szombaton azaz tegnap este lépett fel először Somló Sándor „Hamletu-ben. Ma és holnap szintén ő fog vendégszerepelni „Romeo és Julid11-ban és „Egy szegény ifjú története'“-ben.

I. Hat évi megbízatással választandók:

1. Polgármester évi javadalma . . 1700 frt.

2. Egy mérnök építészeti tanácsnok

évi fizetése

............................., . . . 1200 frt,

és a magán munkálatokért szabályrende- letileg megállapított dijak.

3. Egy arvaszéki ülnök évi fizetése 1000 frt.

4. Egy tanácsnok, a községi bíráskodási teendők vitelére, évi fizetése . . 400 frt.

5. Két első osztályú tanácsnok, melyek egyike egyszersmind városi gazda, fizetése egyenként............................ . 300 frt.

6. Hat (6) tizedbeli tanácsnok, fizezetése egyenként...................................... 240 frt.

7. Egy ügyész — magán ügyvédi gyakorlat folytatása mellett — évi fizetése 300 frt.

8. Egy főpénztárnok évi fizetése . 1000 frt.

9. Egy pénztárnok „ „ . 700 frt.

10. Egy számvevő , „ ! 700 frt.

11. Egy ellenőr „ „ . 700 frt.

12. Egy közgyámi pénztárnok évi

fizetése..................................................... 800 frt.

HIRDETÉSEK

Somló fellépte eseményt képez a gyulai szezonban. Nemcsak azért, mert a jeles színművész- költő városunkban való felléptét a közönség is mél tányolni fogja s nagyszámú tisztelői és az Erkel- ünnepély óta jó ismerősei, megragadják az alkalmat a jeles művész iránti hódolat kifejezésére, hanem mert felléptével azok a darabok kerülnek színre, melyek eszményi magaslatán állanak a színmű irodalomnak. Valószínű, hogy a gyulai közönség ezt az alkalmat is megragadja s nem fogja elmulasztani a vidéken oly ritkán kínálkozó alkalmat, hogy egy shaksperei tragédia nagy jellemét, méltó személyesitöben láthassa.

Színházi hírek. Szekula Sárika két hónapi sza badság idejét a hét végével kezdette meg. Helyét Pogány Janka a társulat szerződtetett énekesnője fogja betölteni. Sajnáljuk Szekula távozását, viszont érdeklődéssel tekintünk az uj épekesnő játéka elé, aki Huber Miksa karnagy jutalomjátékában fogja magát először bemutatni. Szerdán, folyó hó 16-án lesz Huber jutalomjátéka, amely alkalommal Offenbach remek operája „Hoffmann meséi“ kerül színre.

Hirdetmény

A fegyveradóra vonatkozó bejelentések tárgyában.

Fegyveradót fizet mindenki a birtokában levő, vadászatra használható lőfegyverek után, úgy szintén azon fegyverek után, melyek család tagjai, vadászcselédjei, a vadász gondozására és erdőterületek őrzésére alkalmazott cselédjei, valamint mező, szőlő vagy erdőgazdaságban alkalmazott csőszök, pásztorok és erdőkerülők birtokában, vagy használatában vannak.

Az, aki csak fegyveradót fizet, köteles a birtokában levő b vadászaira használható fegyvereket szám szerint s annak megjelölése mellett: vájjon egy vagy két csövüek-e, bejelenteni, a bejelentést [lakásának pontos megjelölése mellett sajátkezűiig aláírni és az 1896. évi junius hóban ama községi elöljáróságnál vagy városi adóhivatalnál benyújtani ahol az adóköteles lakását tartja.

A bejelentés élő szóval is történhetik, mely esetben az adóköteles bemondása szerint a bejelen tési űrlapot a városi adóhivatal köteles kitölteni A ki évközben lép adóköteles fegyver bir tokába, tartozik ezt a fegyverét a birtokba vételtől számított 8 nap alatt bejelenteni.

500 frt. 240 frt

és közli. Élethossziglan választandók:

13. Egy rendőrkapitányi iktató —

kiadó — imok, évi fizetése

...................

14

. Egy kertész javadalma . . . fizetés, szabad lakás, 2 öl tűzifa, s szabály- rendeletileg megállapított egyéb illetmények.

A főpénztárnok, pénztárnok, ellenőr gyámi pénztárnok évi fizetésüknek kétszeresét kötelesek biztosítékul letenni.

Felhívom mindazokat, akik a fennehb megjelölt állások közül valamelyiket elnyerni óhajtják, hogy kérvényeiket, és pedig a minősítéshez kötött állásokat elnyerni óhajtók az 1886. évi XXII. t.-cz. 74 §-a értelmében képesítésüket igazoló okmányokkal felszerelve, a folyó hó 28-án délután 5 Órájáig hozzám adják be.

A törvény által képesítéshez nem kötött állásokra pályázók előbbeni szolgálataikról szóló bizonyítványaikat mutassák be pályázati kérvényük mellett; az irnoki állásra pályázók ezenkívül — a mennyiben Gyula városnál jelenleg nem állanak [szolgálatban — kötelesek a f. évi junius hó 24-én délelőtt 9 órakor a városi főjegyzőnél megjelenni a ott magukat tollba múndás mellett való verseny- írásnak alávetni.

Gyulán, 1897. évi junius hó 11-én.

Dr. Fáfory Sándor,

185 1—3

fog:

vár

ellő

Itett

ság

há2

kát

lási

tési

lesz

Irodalom.

Edvi Illés László, az aradi kereskedelmi s parkamara jeles m. titkára „Az aradi kereske- elmi és iparkamara kerületének (Arad sz. kir. áros, Arad-, Békés , Csanád- és Huoyadmegyék- ek) közgazdasági leírása“ czim alatt 296 lapra erjedő derék munkát irt és küldött be lapunk zerkesztőségének. A millennium alkalmából ugyanis kereskedelemügyi miniszter „Magyarország köz- ;azdasági monográfiájáénak kiadását tervezte, nelynek egyes részeit a kereskedelmi s iparkama- ák Írták volna meg. Később e monográfia kiadása ilejtetvén, a kamarák tetszésére bízatott, hogy a nár gyűjtött adatok felhasználásával saját kerüle- ök közgazdasági leírását elkészíthessék. így jött étre „Az aradi kereskedelmi I iparkamara kerü* elének közgazdasági leírása“, mely eddig az első jd* lynemü kamarai monográfia § első átlapozás után i*el s jó lélekkel konstatáljuk, hogy lelkiismeretes és z*f írtékes munka. Ez alkalommal csak jelezzük meg* elenését és tartalmának ismertetésére szorítkozunk. Főbb czimei ugyanis a következők: Bevezetés. Terület, (földrajzi, begy- és vízrajzi, éghajlati viszonyok) Népesség (álló, népesség, népesedési mozgalom, közegészségügy, a kerület fürdő ügye) Őstermelés. (mezőgazdaság, állattenyésztés, erdészet) Bányászat. Iparügy. (A kamarai kerület ipari fejlődése, részletes ismertetés iparcsoportonként, az .r statisztikája, házi ipar, fegyencz ipar, gyári ipar, munkás ügy, szövetkezetek, ipartestületek, partársulatok, iparoktatás, a közszállitások ügye, szabadalom, védjegy és mustra oltalom ügy, a kereskedelmi és iparkamara) Kereskedés. (A kerü let kereskedésének fejlődése, a főbb kereskedelmi ágak ismertetése, vásárok, a kereskedés statisztikája, a kiviteli kereskedelem, a kereskedelmi oktatás) Pénz és hitelügy. (Történeti fejlődés, a hitel - ügy mai szervezete és állapota, biztosítási ügy, statisztikai adatok) Közlekedési ügy. (Közutak,. , vasutügy, posta, távírda, és távbeszélő) A tanulsá- a gos munkára még visszatérünk.

ad

tii

fe

Törvényszéki csarnok.

b

o

i

c

1

I

1

r

i

c

I

!l

t

1

i.

I

in

Gondatlanság által okozott emberölés vétsé-10 gének vádja miatt állottak Szüle János gőzmalomtulajdonos és egy nehány alkalmazottja a kir. törvényszék előtt. Szüle János körös-ladányi gőzmalmában ugyanis egy Laposi Mihály nevű fiatal 17 éves gyerek volt mint inas alkalmazva. 1894. évi deczember 7-én este felé, midőn már a munkát be akarták fejezni, Bak István fütő meghagyta a gyereknek, hogy a szijjat vesse le a hajtókerékről. A gyerek ezt teljesítendő, be is bujt az őrlő pad alá, azonban a mint a tárgyalás során kitűnt, azután, hogy a szijjat levetette, megakarván ijeszteni az egyik jelen volt őrletőt, a hajtó kerék előtt levő gerendán is át bujt, hogy a kezében levő tömő fát a forgó kerékhez dughassa, s ennek ütődése által fül siketitő zajt idézzen elő. Ekkor azonban közel férvén a kerékhez, ennek szabálytalanul kimagasló csavarjai a fiút ruhájánál fogva elkapták a mikor észrevették a dolgot, s a gépet megállították, a fiút a gép már teljesen összetörte, úgy hogy egy _|pár óra múlva meghalt. A végtárgyalás során kitűnt, hogy sem a molnárt, sem alkalmazottjait felelősség j nem terhelheti, mert a fiú a szíj levetésére már kellően ki volt oktatva, s ha pajkosságból át nem • mászik a hajtó kerék előtt levő gerendán, a hol neki semmi dolga sem volt, mert a hajtószíj leve- tése ép ezen gerendáról történt, semmi baja sem Q történt volna. A szakértőként kihallgatott Haviár Lajos is igazolta, hogy szabálytalanság nem történt, s igy vádlottakat felmentették.

| Bodri emléke. Történt pedig egy ködös őszi napon, hogy Szabó Sándor uram hűséges kutyája g a Bodri megunta őrizni gazdája portáját s átköltözött egy jobb világba. Jó kutya volt, hiven őrizte a házat, sajnálta hát elvesztőt Szabó Sándor. Az tJz idő azonban fátyolt borit a legkedvesebb emléI. kekre is, s Szabó Sándor is megfeledkezett már . régen arról, hogy volt neki valaha egy hűséges p Bodri kutyája. Egy szép napon azonban beállított n hozzá két sötét alak, s az egyik közülök — a köz- ,n sági végrehajtó — adót követelt tőle, a Bodri kuli tya után járó ebadót, s midőn ez ellen tiltakozott, elakarták venni fali óráját. — Szabó se volt rest, ,h fültőn csípte a végrehajtót s szép szerivel kiakol- bolította udvaráról. Hatóság elleni erőszak bűn- ,j_ tette miatt állott f. hó 10-én Szabó Sándor a tör- gf vényszék előtt. Váltig mondogatta az öreg, hogy olyan rég elköltözött a Bodri az árnyékvilágból a hogy már nem is emlékszik rá, hogy nézett ki, t igy adó sem dukál utána, a törvényszék, figyelem!» [t, véve az enyhítő körülményeket, 3 napi fogházrí a] Ítélte, a miben úgy vádlott, mint az ügyész if is megnyugodott.

▼erek birtokában vannak, kötelesek ezeket a '▼ereket, egyszer — s mindenkora az illető )si adóhivatalnak arról szóló bizonyítványával tni, hogy a bojelentett fegyverek adómentesek.

A városi közegek által a fegyveradóról készi- kivetési lajstromok a kir. Pénzügyigazgatónak érvényesitési záradékával ellátva a városánál 8 napi közszemlére kitétetnek, hogy azo- ra indenk i megtekinthesse, netaláni felszólam- it beadhassa, esetleg a másokat illető adókiveikre, vagy esetleges fegyver eltitkolásokra nézve revételeit megtehesse.

A felszólamlások és az észrevételek a fent intetett határidő alatt a kir. pénzügyigazgató' nál nyújtandók be, mely az észrevételek alap- a szükséges intézkedéseket megteszi a feleb- léseket pedig a közigazgatási bizottság elhatáro- a alá terjeszti.

A vadászati jegy iránti bejelentések szintén

17. évi junius havában nyújtandók be a polgár- átérnél.

Ha valaki évközben kívánja a 'vadászat gyártását megkezdeni, vagy eddig élvezett vadászati ómentessége megszűnik, a bejelentést azonnal igtenni köteles.

Vadászati jegy váltása esetében a fegyveradó vadászati adóval együtt a kir. adóhivatalnál etendő.

Az esetben, a midőn valaki már a városnál fizette a fegyveradót és azután kíván vadászati ?yet váltani, a fegyveradó-igazolvány a kir. adó- vatal által bevonati k s a befizetett fegyveradó vadászati adóval együtt a vadászati jegyen ki- ntettetik. Magától értetik, hogy a már befizetett gyveradót újból nem kell befizetni.

Az 1883. XXIII. t.-cz. 6. §-a értelmében a idászati adó alól ki vannak véve az ezen szakasz pontjában említetteken kívül:

1. a vadászterületek tulajdonosainak vagy Irlőinek szolgálatában álló vadászcselédek;

2. a vadak gondozására és a vadászterületek rzésére alkalmazott cselédek;

3. a mező*, szol 1 ö- és erdőgazdaságnál alkal- iszott csőszök, pásztorok, erdőkerülők;

4. a hatóságilag felesketett erdőtisztek, erdő- rők és a kir. adófelügyelőség személyzete.

Az adómentesség igazolásául Bzolgál az 1, 2 s 3 pontok alatt említett egyéneknél; a kir. adó- ivatal által kiállított fegyveradó-igazolvány, a 4. ont alatt említett egyéneknél pedig az eskübizo- [yitvány eredetije, vagy hivatalos másolata.

Az, a ki adóköteles fegyverét az adó alól el- ’Onjn, eltitkolja, vagy az adóköteles lőfegyvereket — a törvényben meghatározott eseteket kivéve — radászatra használja, az eltitkolt, vagy adó alól kivont minden darab fegyver után tiz írttól busz írtig terjedhető bírságot tartozik fizetni. A befize- ett bírságnak egy harmada a feljelentőt illeti.

A vadászati adó jövedéki kihágások az 1883. évi XXIII. t.-cz. 34. §-a értelmében toroltatnak meg. Kelt Gyulán, 1897. május hó 29.

165 2—2 A városi adóhivatal.

11051. ikt.—1897. Békésvármegye alispánjától.

Pályázati hirdetmény.

A Gyula rend. tanácsú városában folyó hó 30-án megtartandó általános tisztujitás alkalmával betöltendő, alább megjelölt állásokra pályázatot

I hipiloíolr