Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-11-07 / 46. szám

megye tisztviselői Lukács György dr. főispán és a város Dutkay Bála polgármester vezetése alatt továbbá a törvényszék Novak Kamill elnök, az ügyészség Liszy Viktor, a pénzügyigazgatóság Csák György, a járásbíróság Fekete Gyula járásbiró veze- téso alatt. A baloldali első padosztályban a gyulai holy őrség foglalt helyet Váli Nagy Arthur alezredes vozetéso alatt. A gyulai önkéntes tűzoltó egyesület, melynek a megboldogult alapitó tagja volt, szintén testülo- ti'eg jelent meg. A temetés. Ahhoz fogható végtisztesség és imposáns rész­vét, aminő Terényi Lajos iránt nyilvánult, gene- rácziók emlékezete óta nem volt és bizonyára nagy időkön át nem lesz Gyulán és sehol a vármegyében. Eredetileg úgy volt elhatározva, hogy a teme­tés a városház udvarán lesz; de a különben tágas udvar ezúttal a gyászközönség harmadrészét sem tudta volna befogadni és igy az utolsó pillanatban a temetés színhelyéül a róm. kath. főtemplom előtti Harucker-tért kellett kitűzni. Ezen a téren sem fért el a közönség, mely­nek soraiban ott volt Gyula városa minden ható­sága, a városi képviselő testület csaknem összes tagjai, az intelligenczia s polgári osztálya, keres­kedők, iparosok és földmivesek elökelőbbjei, nők és férfiak teljes számban. A temetés alatt az összes üzletek be voltak zárva, a térre nyíló üzletek kirakatai fekete posz­tóval bevonva, az utczai lámpák szintén gyászfátyol alatt kísérteties fényt árasztottak. A végtisztességen résztvett gyulai notabilitá- sok névsorának közléséről — térszüke miatt — kény­telenek vagyunk lemondani. Vidékről: Orley Kálmán, Kristóffy József és Telegdy József országgyűlési képviselők, Sztraka Gtörgy főszolgabiró, Suiler Elek, Ornaszta Gyula, Zlinszky István, Urszinyi János, Urszinyi Dezső Kiss László, Sóhát' Kálmán, Varságh Béla, Kocziszky János, Vidovszky János Csaba város képviseletében. Gyomáról: Kherndl György uradalmi jószág- igazgató. Békésről, hol a megboldogult főszolgabiró volt, a járás koszorút is küldött s a járás képviseletében ott voltak : Békésről Popovics Szilveszter főszolga biró vezetése alatt dr. Hajnal István, Kratochwill Gyula, Széli István, Mezey Lajos, M. Braun József. Mező-Berény község főjegyzője, továbbá Békés, Mező-Bereny és Körös Tarosa, mint a békés! járás­hoz tartozó községek képviseletében az illető köz­ségek elöljárói. Orosháza községe és a járás Ambrus Sándor. Mikolay István.és Horváth Károly által képvisel­tette magét. Gyulaváriból jelenvoltak : Bán Károly községi jegyző vezetése alatt a község elöljárósága, továbbá Ondrus Cyrill urad. főellenőr, Kétegyházc.ról Szekér Károly urad. főtiszt, dr. Deák Zsigmond orvos és Serb Miklós közs. jegyző. Dobozról'. Kéry. Elek és Aszalay Gyula, to­vábbá Tripolszky László, A bácsi-tiszai ármentositő társulat képviseletében, Kálló Gyula kir. mér­nök, a kormánybiztos műszaki tanácsosa és még számosán. Az egyházi szertartást Széchenyi Jenő kanonok, a boldogult jó barátja teljesítette, 'Gróh Ferencz gyulai plébános és több lelkész segédlete mellett, a megható egyházi gyászdalokat Takácsy Lajos és Niedermayer Antal kántorok, továbbá a gyulai Er- kel-dalkör énekelték szépen, szivrehatóan. Ezután Dutkay Béla polgármester Gyula vá­rosa nevében a következő búcsúbeszédet mondotta: Dutkay Béla polgármester búcsú beszéde. Gyula város közönsége mélyen megrendül­ve könnyező szemekkel állja körül koporsódat hőn szeretett testvér, polgártárs és országgyű­lési képviselőnk! Feledhetlen halottunk! Mielőtt drága hült tetemeidet közházunkból az örök nyugalomnak átadnánk, felszáll hő fohászunk az egek Urához és esdve kérjük őt, hogy nemes szived, mely városunkért és összes polgártársaidért oly ra­jongó szeretettel dobogott, találjon csendes pihe­nőt földünk porában, szellemed pedig maradjon velünk és utódainknál, buzdítson arra, hogy úgy szeressük városunkat mint te szeretted. Legjobb barátunk, pótolhatlan munkatár­sunk Terényi Lajos, Isten veled! A megható búcsúbeszéd után megindult a gyászmenet, melynek imposáns voltát bizonyítja, hogy a gyászmenet eleje már a külső Bárdoshidnái volt, mikor a vége még a templom előtt állott és indult meg. Hozzávetőleg 8—10000 emberre tehető a végtisztesség tevők száma. 4 és fél óra múlt és egészen beeste.ledett, mire az impozáns gyászmenet a Szent kereszt te­metőbe jutott, ahol Terényi Lajos földi hamvait a család sírboltjában dicsőült atyja koporsója mellé helyezték örök nyugalomra. A koporsót a temető bejáratától a sírboltig az elhunyt barátai közül Rezey Szilviusz, Csausz Lajos, Oláh György, dr. Zöldy János, Lukács Endre s Ambrus Sándor vitték. A beszentelést könnyekig meghatva Széchényi Jenő kanonok teljesítette. — Az Erkel-dalkör mély érzéssel énekelte a »Mért oly borús« gyönyörű gyász- dalt és dr. Fábry Sándor alispán a következő re­mek sirbeszédet mondotta : Dr. Fábry Sándor sirbeszéde: Békésvármegye közönsége nevében veszek végbúcsút az alig elköltözöttől. Az ő élete szorosan összefüggött e várme­gyével. A vármegye dicső emlékű alispánjának fia. ö maga is már ifjan eljegyezte magát szülő- megyéjének s tisztviselője lett. Itt bontotta ki lelkének magas röptű szárnyait, mint aljegyző, itt érlelte meg a köztevékenység férfivá, mint főszolgabírót és főjegyzőt, itt jutott hivatali pá­lyája zenitjére, mint megyéjének szeretett, da­liás főispánja. Midőn pedig tehetségei tágabb hatáskörbe emelték őt, akkor sem szűnt meg vármegyéje tevékeny szereplője lenni s megyénk közéletének mindvégig egyik vezérlő férfia volt. Miként a szülő gyermekét, úgy siratja most öt, mint hű fiát a megye közönsége. Halá’a annál megrenditőbb, mert oly korán és oly váratlanul jött. Gyors és nem közönséges volt pályafutása életben és halálban. .Életében mindig emelkedő, mint emelkedett volt az 6 gondolkodása; csillogó, mint fénylő volt az ö derült világú lelke; halálában elemi erejű és rendkívüli, mint vízesés hullása, le a mélybe eső. Hasonló volt pályája a meteoréhoz, mely ragyogó fénynyel röpül át látó-határunk magaslatán s aztán egyszerre eltűnik, hogy más világ rész­ben fényesedjék és utána itt csak a néma sötét­ség, a bánat éje marad. A férfiúi szeretetreméltóságnak megteste­sülése volt Ő. Miként a virágzásban pompázó, sudár, termöfa, olyan volt ő délczeg termetével, mindig uj ibb eszméket kereső és termelő élénk szellemével. És virágzásában törte ketté derék­ban őt a sors villámcsapása. E csapás mélyen megrendítette a mi szi­vünket is. A veszteséggel csak bánatunk nagysága ér fel. A fájdalomtól lesujtottan veszünk végbú­csút a kedves halottól s meleg könnyünk hideg hantjára hull. Az örök fényesség fogadja honába ötl A mindenkit mélyen megkapó gyönyörű sir- beszéd után a gyászközönség könyek közt távozott a temetőből és Terényi Lajos feledhetlen halót tunk a feltámadás nagy napjáig megkezdette nagy álmát. Nyugodjanak örök békében hamvai, béke poraira, meg nem szűnő kegyeletünk ét áldásunk szép em­lékére ! Bicék. Halottak napja. Az apró dombokon, a márvá- nyos köveken, amelyek az elmúlás sötét gondolatát ébresztik fel az élőkben, kigyúltak a fáklyák, a gyertyák, a mécsesek. Ködös, novemberi este volt és a sűrű párázaton úgy tört át halványan a iné esek világossága, miként borongós hangulatunkban, agyunkban homályosan megújulnak azoknak ein'.é- kei, akik már ott nyugösznak a mindent feledtető örök nyughelyeken. Úgy éreztek, mint mi, gondo­lataik a mieinkhez hasonlók voltak, jót tettek és vétkeztek, a miként mi is egyik kezünkkel alamizs­nát nyújtunk, a másikkal pedig romlást és pusztu­lást viszünk véghez Az összetartozandóság köteléke östszefű'. bennünket az elhunytak néma szellemeivel és a találkozás, a feltámadás misztikus reménye megvalósítja azt. Es amidőn megelevenült a sírok néma birodalma, világosság gyúlt ki az örök sötét­ség gyászos színhelyén. A hidegen bíráló ész azt kérdezi ugyan : „miért e hiú csillogás, ez érthétlen fényűzés az enyészet e rideg sötét országában ? Hagyjátok háborithatlanúl álmodni a halottakat az ő végtelen igénytelenségükben, ők nem kívánják többé a ti mozgalmas tüntetéseiteket !| Lehet, hogy az elvont értelem igy ítél, de az emberi szív tilta­kozik a kegyelettagadó kritika ellen. Van abban valami lélekemelő, mikor az élő világ ünnepeli a por'adozó emberiséget, mikor az önző halandó azok­hoz fordul, rokonsz nvénelt, ragaszkodásának nyil­vánításával, akik többé nem viszonozhatják azt. A holtak iránti kegyelet legeszinónyibb kifejezője az ember nemesebb lényének A nagy társadalom, amelyet annyi elv, nézet, állás, érdek darabol vég­telen sok osztályba, egyesül a kegyeletben. A sze retet, a hála, az emlékezet lángja ég a szivekben és e szent tűznek kifejezője évről-évre azon fény, melyet az elhunytnak hátrahagyottjai felgyújtanak a sirhantokon Kirendelés Az igazságügyminiszter Kiss Kál­mán gyulai kir. törvényszéki ulbírót a csabai kir. járásbírósághoz rendelte ki Egy főherczegnö köszöneté. Megírtuk annak idején, hogy a vármegye közönsége a Klotild fő- hérezegnő, József kir. herczeg neje által Cirkve- nicziában alapított „László gyermekotthon“ javára 1000 frtos alapítványt szavazott meg. A fenséges asszony most a vármegye főispánja útján kegyel­mesen kifejezte őszinte és hálás köszönetét a vár­megye bőkezű adományáért. Névmagyarosítás. A belügyminister megen­gedte, hogy, Feinstadt Ármin b.-osabai illetőségű és ugyanottani lakos vezetéknevét „Fenyvesiére vál­toztassa át. Dr. Niedermann Gyula az országos elmegyógy­intézetek felügyelője tegnap este Gyulára érkezett, hogy a gyulai tébolyda részletes tervének megálla­pítása czéljából mai napon tartandó tárgyaláson részt vegyen és a tervezésnél útmutatásokat adjon. A nyugdijviszonosság elvének törvény ú'ján való rendezése, mely iránt Békésvármegye törvény­hatóságától indult meg a mozgalom, az egész or szág érdeklődését felköltötte. A vármegye tudva­levőleg feliratot intézett a kormányhoz és az ország- gyűléshez, hogy a törvényhatóságoktól az állam szolgálatába vagy viszont átlépő alkalmazottak teljes szolgálati ideje számíttassák be nyugdíjazá­suk alkalmával. A megindított mozgalomhoz a többi törvényhatóságok egymásután csatlakoztak; legújabban Szabolcsoár megye közönsége értesítette vármegyénket, hogy a feliratában foglalt ezélzat és indokok helyességének elismerése és azok teljes elfogadása mellett pártoló feliratot intézett az or szággyüléshez és a kormányhoz. Háziiparunk érdekében. Megírtuk kevéssel ez­előtt, hogy a vármegyei házi ipari bizotság az egyes ministerekhez feliratot intézett, hogy az államház­tartásban szükséges egyes csikkeket házi ipari úton állítanák elő. E felirat folytán a vallás és közok­tatásügyi minister felhívja a vármegyét, hogy a vármegyében előállított házi ipari czikkekröl és azok áráról jegyzéket terjesszen fel hozzá, hogy a kérelmet érdemlegesen tárgyalás alá vehesse cs a feliratra mielőbb határozott választ adhasson. Ked­vező jelnek vesszük ezen érdeklődést és reméljük, hogy ez úton sikerülni fog munkás népünknek némi téli foglalkozást és keresetet biztosítani. A csaba-apácza-kovácsházi vasút engedélye­zési feltételeinek tárgyalásával és azokra vonatkozó javaslat elkészítésével a kereskedelemügyi minister az állandó vasútengedélyezési bizottságot bízta meg. A tárgyalás november hó 16-án a ministeriumban fog megtartatni és azon a vármegye képviseletében dr. Bodoky Zoltán vármegyei főjegyző vesz részt. Uj vasút a varmegyében. Vármegyénk vasúti hálózata az utolsó időben gyors tejlödést mutatott, mely fejlődés még most is folyamatban van. Mig azonban az eddig kiépített vasutak irányítás tekin­tetében nem a legszerencsésebb megoldást nyerték, legújabban egy oly vasútvonal kiépítésé terveztetik, mely valódi közforgalmú követelményeket elégite ne ki. Köztudomású tény ugyauis, hogy Aradvár- megyének északi része a központtól való távolsága következtében vármegyénk felé gruvitál, s miután terményeinek legközelebbi nagyobb piaczát legin­kább Gyulán, de Csabán is találja, igén nagy for­galma van e városok felé. E forgalmat közvetítené az a vasút, melynek tervezéséről legújabban érte­sülünk, s a mellett Arudvármegye északi részét legrövidebb úton kötné össze az ország központ jával A vasút tervezői Bene Ödön ügyvéd és Kör- nyei Lajos mérnök, kik a rendes sin távolságú gőz- inozdonyu vasutat a ni. kir. államvasutak Gyula állomásától kiindulva, Gyula- Varsánd, Nagy Zerénd, Mseké, Vadász, Apáti községek érintésé/el az arad- csanádi vasutak Barakony állomásához csatolnák. A kereskedelemügyi minister a tervezőknek az előmunkálati engedélyt megadta, s mi nemcsak az új vasutat nyerő községek és vidékük, de városunk érdekében is örömmel látnánk- a terv mielőbbi megvalósulását. Az állati járványos betegségek állása Békés vávmegyében a múlt hét folyamán a következő volt: Lépfene: Szarvas 1 u., Vésztő 1 u , összesen 2 község, 2 udvar. Takonykor és bőrféreg.: Körös- Ladány 3 u , Orosháza 1 u., összesen 2 község, 4 udvar. Ragadós száj- és körömfájás: Nagy-Szénás I leg., Szentandrás 6 u., összesen 2 község 7 ud­var. ’Sertésvész: Bánfalva, Békés, Csaba, Csaba- Csüd; Csorvás, Doboz, Endrőd, Gyoma, Gyula, Gyulavári, Kétegyháza, Kondoros, Iíörös-Ladány, KörÖs-Tarcsn, Mező Berény, Nagy-Szénás, Oros­háza, P -Földvár, P.-Szent-Tornya, Sámson, Szarvas, Szent-András, Tót-Komlós, Uj-Kigyós, Vésztő, ösz- szesen 25 község. A honvédhuszárok áttétele. Most már biztosra vehetni, hogy a gyulai honvédhuszárokat a jövő évben Nagyváradra viszik. Az építendő honvédhu- szárlaktanya ügye ugyanis hatalmas lépéssel haladt előré. Nagyvárad városi közgyűlése ugyanis elhatá­rozta, hogy a laktanyát csak abban az esetben épít­teti fel, ha a költségek a negyed millió forintot meg nem haladják. Hétfőn járt le az ajánlatok te vésérfek határideje és a kiküldött építő bizottság délelőtt bontotta fel az ajánlatokat, melyek közül Sztarill Ferencz nagyváradi építészé a legkedvo- zőbb. Az építési összeg 270000 frt. Sztarill Ferencz II 5 perezontet engedett cl, e szerint tehát az ő ajánlata a legkedvezőbb, bár a közgyűlés fentar- totta magának a jogot, hogy tetszése szerint válasz szón az ajánlatok közül A 11.5 perezontnyi leen­gedés 30050 frtot tenne ki. így tehát az építés költségei 2-39950 frtot tesznek ki. Ez az összeg pe­dig nem haladja túl a közgyűlés által meghatáro zott makszimumot. Az építés felett már a jövő hé­ten tartandó közgyűlésen határoznak. A jövő évi általános adó összeírás pénzügy­miniszteri rendelet értelmében megyeszerto meg­kezdetett. Gyulán az összeírást ez évben is Kólái Dávid városi nyilvántartó teljesiti. Vásári és piaczi hely pénz szedés. A vásári és piaczi helypénzszedés bérlője, N. Szabados Antal a bérletről a folyó évben lemondván s a lemondást a képviselőtestület elfogadván, a vármegyei tör­vényhatósági bizottság is jóváhagyta, a tanács az árverési folyó hó 3-ára tűzte ki. A kitűzött ideig ezen bérletro három ajánlat adatott bo, a befolyt ajánlatokat a tanács ob a gazdasági- s pénzügyi szak osztály együttes ülésén vette tárgyalás alá. Ifjabb Moldoványi István es ifj. Balog József 6110 frtot. N. Szabados Antal eddigi bérlő évi 2800 frtot, Tabak Dávid és Rosenthal Lipót 7590 frt évi haszonbért ajánlanak. Minthogy a befolyt három ajánlat közül a városra mint legelőnyösebb a Tabak Dávid és Rosenthal Lipót ajánlata : úgy a tanács, mint a gazdasági- és pénzigyi szakosztály is eme utóbbi ajánlattevő ajánlatának elfogadását véleményezi. N Szabados Antal úgy a tanácsot, mint a gazdasági- s pénzügyi szakosztályt nagyon meglepte a 2800 frtos ajánlatával, mert Szabados ezen bérletet ezideig 9051 írtért birta. Nevezett ajánlattevő eme eljárása érthetetlen, mert feltéve', ha az ő ajánlatát! kivül más ajánlattevő nem vett volna részt s a bérlet az ő részére adatott volna ki azt a képviselőtestület semmi körülmények kö­zött sem fogadta volna el, ha a holypénzszedést házilag kellett is volna kezelnie. A törvényszéki palota épitési engedélye. A városi tanács múlt szombati ülésén az építkezési szakosztály véleményének elfogadása mellett a törvényszéki palota épitéséie az engedélyt meg­adta s a szabályrendeletben kitett s a szépészeti alapra fizetendő dijat is elengedte, mely elhatáro­zásról Novák Kamill törvényszéki elnököt, — mint az épitkező bizottság elnökét — a tanács nyomban értesítette. A békésmegyei gazdasági egylet igazgató vá­lasztmánya vasárnap délelőtt Beliczey István elnök­eié alatt ülést tartott, amelyen résztvettek : Sztraka György, Varságh Béla, Urszinyi Dezső, Sváb Lajos, Haraszti Sándor, Rosenthal Ignácz, Reisz Simon, Szalay József, Kiss László, Morvái Mihá’y, Such Kálmán, Kovács Mihály és Zlinszky István. A tél folyamán rendezendő népies felolvasások ügyében kelt és lapunk múlt heti számában közölt minisz­teri leiratot az igazgató választmány magáévá tette s a felolvasások rendezésével Bel czey István el­nöklete alatt Geiszt Gyula, Urszinyi Dezső, Var­ságh Béla és Zlinszky Istvánból álló bi/.ottságot küldött ki. (A miniszteri leirathoz fűzött észrevé­telünket egész terjedelmében fentartjuk és újólag azt indítványozzuk, hogy a dijazott felolvasások eszméjét ejtse ol az egyesület és a gazdasági isme­retek terjesztését — mint a mi viszonyaink közt egyedül possibilis módon — csakis szemléleti okta­tás illetőleg szakelőadás mellett rendszereBitse). Kalmár Zsigmond túrkevei gépész öt darab rostáját és gabonatisztitóját a kiküldött bizottság megvizs­gálván, az igazgató választmány az egylet bronz­érmével tünteti ki. A rosta ára 150 frt, kezelésé­hez három munkaerő kell. A mezei egerek és pocz- kok jrtására, a magyar rovartani állomás által ki­adott népszerű füzetet felveszik az évi értesítőbe. A földtnivelésügyi miniszter tudatja az egylettel, hogy a szőlőtermelők, akiknek eladó vesszőik van- nak, a gazdasági egylet által nyilvántartandók. Az eladók iveket kapnak Zlinszky István titkárnál, amelyet kitöltve, az a miniszterhez felküldetik, a honnét a szőlőtermelők az eladókról értesittetnek. Beliczey István elnök nem hunyhatva szemet azon tapasztalat előtt, hogy a vármegye több községében igen különböző lóanyag tenyésztetik és épp e miatt két egyforma vérű lovat alig lehet kapni, indítvá­nyozza, hivassanak föl a megyében a gazdák táj­ifajta lótenyésztő szövetkezet alakítására. Úgy tudja, Szarvason van már ily szövetkezés. E czélból Bajcsy Gusztáv, Pápai Ödön és Kovács L. .Mihály- • ból álló bizottság küldetett ki. Vaday József rzőIő- termelcs és borkezelésről szóló munkáját a választ­mány megbirálás végett a kerti szakosztálynak adta ■ki, Zih Károly békés-szent-andrási tanító lapunk­ban is méltatott szocziálista ellenes népies versét pedig 200 példáidban megvévén azt községenkint ki fogják osztani. November. Ez már a természet haldoklásának utolsó stádiuma. A novembernek már nincs verő­fénye s ha olykor-olykor ránk mosolyog is a nap — ami az'idén még n^m történt meg — melegét nagyon elállja a téli felöltő. A mi virága megma­radt az őszikének, a mi levele megmaradt a fáknak, azt Icfonnyasztja a köd, amely hűséges czimborája a novembernek. Csupa ködös az ember hangulata is, különösen az olyan embereké, akik nagyon is a pillanatnyi benyomások alatt állanak. A hangulat embereinél csak a b teg emberek szánandóbbak ebben n sivár, hervatag világban. A sűrű köd meg­nehezíti a beteg tüdő lélokzetvételét, 'köhögések lesznek. Es már küszöbön van az idő, mikor a meghalt természetet betakarja a fehér szűztiszta hólcpol. Ezt várjuk. Inkább a kemény, egészséges tél, mint ez a ködös őszutó. Nemes, jótékony lélekre valló végrendelkező hunyt el a napokban Aradon. Nikodém János nyu­galmazott ág. ev. lelkész, aki 35000 forintot ha­gyott humánus czélokra. így a szarvasi ág. ev. fő- gymnasiutnnak is 3000 koronát hagyott hátra, mig vagyona többi részét is teljesén jótékony czélokra áldozta. Az újvárosi olvasókör folyó hó 7-én vasárnap este 7 órakor saját helyiségében felolvasást tart, melyre ' a kör tagjait és az érdeklődőket ez utón is meghívja. Fel fognak olvasni Dr. Frankó László „A királyról“ és Domonkos János a „Szőlészetről“. Dr. Meskó László országgyülé i képviselő — mint már megírtuk — október hó 30-án Békésre érkezett, hogy beszámolót tartson. Földváron és a békési vasúti állomáson a város elöljárósága és a függetlenségi és 48-as párt tagjai fogadták, más­nap a városháza udvaián 3 — 4000 ember előtt mondotta el figyelemmel kisért beszámolóját. Be­szólt egyebek közt a czukoi prémiumból előállott visszásságokról, ismertette a provizoriumos javaslat kapcsán az ausztriai viszonyokat, különösen hang­súlyozván, hogy a kiegyezés nem sikerülte esotén, ha Ausztriában az alkotmányosság megszűnik, a nemzetet nemcsak az önálló vámterület és a jegy­bankhoz való jog illeti meg, de Ausztriával a vó- delemkölcsönösségen kívül semmi közösségben nem tartozik lenni. A kaszinó theaestólye a téli saison e nemű estélyeinek bizonyára legnépesebb és legsikerül­tebbje volt; azzá avatta az igazi és magasabb-mű­élvezet, amelyet első sorban Kéry Gyula, helyi tár­sadalmunk ez ép oly megérdemelt és általános tisz­teletnek örvendő, mint magas szellemi színvonalon álló nemes alakjának gyönyörű felolvasása, majd úgy a dr. Lukács György főispán és dr. Zöldy Já­nos Kéry Gyulát szépen méltató felköszöntői, végül az ünnepelt Kéry Gyulának a nőkre mondott klas- sikus szépségű toasztja nyújtott; és ha a lezajlott estélyről irt részletes tudósításunk közléséről rtiég's lemondunk: ezt Gyula városa az estélyen résztvett csaknem teljes számú intelligencziájának ez estéhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom