Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-09-19 / 38. szám

A betegek kórállapotuk és kedélyhangu­latuknak megfelelően külön osztályokon vannak elhelyezve, az átmenet alig vehető észre; a leg­csendesebbeknél kezdtük meg a körutat I al dűhöngőknél végeztük. Ez utóbbiak között bi­zony itt is sok volt megkötözve kényszerzub­bonyban, sokan kaptak kényszerfürdőket s mi­kor e feletti csodálkozásomat fejeztem ki az igazgató-főorvos előtt, azt mondta, hogy ő is helyteleniti ezt, de csak 5 hónap óta van ez intézetben és nem tudta még teljesen kiküszö­bölni ezt a rossz szokást s a vezető körök, azl állami felügyelők nem igen akarnak a régi rossz szokástól eltérni, sőt kért, hogy a látogató­könyvbe jegyezzem be az észravételi rovatba a látottak ezen része feletti megbotránkozásomat, a mit én előbb vonakodtam ugyan megtenni, de miután biztosított, hogy csak úgy reméli, hogy fáradozását siker fogja koronázni a felet tes hatóságoknál, ha a látogatók kifejezik e te kintetben elégedetlenségüket: eltávozásom előtt Lejegyeztem a nagy könyvbe véleményemet. Külön osztálya van itt a tiszta, külön a tisztá­talan betegeknek. Külön vannak elhelyezve az eskórosak és külön az idióták. Mindenütt példás rend és tisztaság; a közös éttermek, közös háló­termek, társalgó termek nagyok, szellősek, vi lágosalc, de legnagyobbrészt üresek, mert a be­tegek mind künn vannak a sétakertekben. A konyhán, mosókonyhán, pékmühelyben min­denütt a csendes betegek segítenek a munká­ban, épp igy a szabómühelyben, a hol toldoz­nak, varrnak. A kertben a legtöbb beteg kö­téssel foglalkozik. A vagyonosabb betegek (fizetők) osztályai fényesen vannak berendezve, az ebédhez meg­térített asztalok (6—8—12 személyre is) a leg­fényesebb nagyvárosi hotelben sem lehetnének szebben ellátva. A lakószobák tele szép búto­rokkal, képekkel, üveg, porczellán edényekkel s minden elképzelhető csecsebecsével. A bete­gek állítólag nemcsak nem tesznek kárt ez ér­tékes holmikban, hanem ők maguk őrzik leg­jobban, maguk törölgetik, takarítják és gyö­nyörködnek bennök. A betegek mind jó színben vannak, testileg egészségesek, a kórházban — ez is külön van az intézetben — összesen 3 beteg fekszik, két tüdővészes s egy teljesen hüdött beteg. Az élelmezés kitűnő, nemcsak a pensiósoknál, hanem a szegény betegeké is. Reggeli o'3 tej vagy kávé, délben leves, hús, főzelék, este főzelék feltéttel (auflag), délb en és este sör. Pénteken bőjtös ebéd, hús nélkül, de akkor tésztát kapnak a betegek. Az intézet igazgató-főorvosa s az apácza főnöknő a legszívesebben személyesen kalauzol­tak mindenütt s az igazgató — bár nehezére esett — mégis németül magyarázgatott meg mindent. Az intézetben egyedül az igazgató la­kik bent, a segédorvosok a városban (Monsban) laknak s csak a vizitekhez járnak ki a téboly­dába; éjjel, ha bármi rendkívüli történik, az igazgató urat költik fel. Terhes állás, de 12,000 frank fizetést, lakást, fűtést, világítást kap s 30 évi szolgálat után teljes pensióra van jogo­sultsága. Tournai vasúton egy órányira fekszik Mons- tól. 800 férfi betegre van berendezve; ha lehet, még fényesebb Monsnál, különösen a fizetéses betegek osztálya. Itt is sok a francziaörszági be- teg, főkép a Nord-Departementből; a pensiósok azonosak a monsiakkal. Szándékosan hagytam utamban utolsó állo­másul Gheelt, ezt az érdekes, ezt a különös vá­rost. Sokat hallottam már előzőleg róla s igy kíváncsian keltem útra Brüsselből, honnan Anver- sen (Antwerpen) át 2 óra alatt jut el az ember Gheelbe. Termékeny síkságon, nagy területen, sok tanyatói, majortól környezve fekszik a 12000 la­kosú város, melynek egyes lakóházaiban a csa­ládoknál vannak az elmebetegek, szára szerint 2000-en elhelyezve. Már a vasúti állomáson feltűnt egy úri ember, a ki szemügyre vett, mihelyt észre vette, hogy idegen nyelvet beszélek. Nem nagy nyel­vész lehetett, mert orosznak vagy lengyelnek vélt, de nem csoda, ha nem nagy nyelvész, mert a telep felügyelőinek (ápolóinak) egyike, a ki minden vonat érkezésekor kint van az állomá- son, egyrészt, hogy az esetleg érkező idegene­ket vagy betegeket kalauzolja, másrészt, hogy megakadályozza a betegek szökési szándékát. 22 év óta van a telepen mint vigyázó alkal­mazva s igy személyesen ismeri mind a 2000 elmebeteget. Megkérdezett, mi járatban vagyok s mi­után biztosítottam, hogy van igazságügyminisz­teri engedélyem, azonnal rendelkezésemre állott. Csák György jubileuma. Hangos reklám nem előzte meg, az elő készületek csendesen, zajtalanul történtek, úgy, hogy magára a kitüntetett érdemes férfiúra nézve is meglepetés számba ment de ezen zajtalanság nem csak hogy nem vont le értékéből és bensőségéből, sőt mondhatn fokozta Csák György pénzügyi tanácsos, kir pónzügyigazgatónak, lelkiismeretes pontosság munka, szorgalom és puritán becsületesség ben eltöltött hivatali működésének harmincz esztendős jubileumát. A kir. pénzügyigazgatóság, megyebeli adóhivatalok és pénzügyőrségek, úgyszólván családi szűk körben rendezték a szép ünne pélyt, de megvagyunk róla győződve, hogy a társhivatalok s Gyula városa polgársága kik a lélekemelő jubileumról csak annak lezajlása után szerezhettek tudomást, a leg nagyobb rokonszenvvel és igaz bensősógge. csatlakoztak a szívből jövő ovácziókhoz, a melyei tisztviselőtársai szeretett főnöküket e hó 14-én elhalmozták. Pedig ezzel igen sok van mondva. Mert az adminisztrácziónak legnehezebb, legkónye sebb, legérzékenyebb ága a pénzügyigazgatás Az államnak igényei napról napra növekednek és a fokozódó szükségletekkel párhuzamban növekszik a direkt és indirekt adózók tér mészetszerü óhaja, hogy a komplikált adó és illeték törvények és még bonyolultabb szabályok és rendeletek tömkelegével szem­ben igazságot, méltányosságot találjon. Egyrészről az adózókkal szemben való eme méltányosság gyakorlása, másrészről a íincstár jogos érdekeinek megóvása s bizto sitása végtelenül nehéz kettős problémáját a ehetőség korlátain belül legszerencsésebben oldja meg a kir. pénzügyigazgatóság, amiben elismerjük — érdeme van az igazgatóság minden osztályának, minden tagjának, de az érdem oraszlánrésze közbecsülésben álló ve- etőjeé: Csák Györgyé. Nemcsak városunk, hanem — meg va­gyunk győződve róla, hogy az egész várme­gye — közönségének szívből fakadó érzel­meit tolmácsoljuk, amidőn őszintén csatlako­zunk a Csák György jubileuma alkalmából ki­fejezett jó kivánatokhoz és ovácziókhoz, ame- yekről következő tudósítást közlünk : Csák György pénzügyigazgató harmincz éves zolgálatának évfordulója alkalmából, a pénzügy­igazgatóság és a kerületéhez tartozó összes kir. adóhivatalok - tiszti kara, nem különben a békés­megyei pénzügyőri testület folyó hó 14-én jubi­leumi ünnepélyt rendezett, melyen az ünnepeknek ez alkalomra lefestett arczképét leplezték le. Az arczkép, mely Veres Gusztáv csabai festő­nek jól sikerült műve, csinos guirlanddal övezve a pénzügyigazgató-helyettes szobájában volt lepellel letakartan felfüggesztve. A tisztikar délelőtt 10 órakor egybe gyűlt; az ünnepeltért három tagból álló küldöttség ment, kit a szobába léptekor a harsány éljenek elhang­zása után, Somossy Zsigmond pénzügyigazgató-he­lyettes, szónoki lendülettel elmondott következő igen szép beszéddel üdvözölt: Somossy Zsigmond beszéde: Ma, 1897. szeptember 14-én a békés megyei pénzügyi tisztviselői kar minden egyes tagja ünne­pélyes napra virradt fel. Ünnepnapja ez a pénzügyi tisztviselői karnak azért, mert épen ma 30 éve an­nak, hogy Nagyságod hivatalos szolgálatát magyar hazánknak és koronás királyunknak felajánlván a hivatalos esküt letette és ezen ténykedése által hi­vatalos működését megkezdette. Az állami szolgálatban, különösen annak pénz­ügyi ágazatában a kötelesség folytonos szem előtt tartásával eltöltött harmincz év sok időnek mond­ható, de jól esik a visszaemlékezés akkor, midőn az ember gondolatában az elmúlt időre borult lepel fellebben s tiszta önérzettel elmondhatja, hogy szolgálati működésével a törvény, az igazsághoz hiven kötelességének eleget tett. Nagyságod ezt eddigi működéséről joggal elmondhatja, pedig ed­digi szolgálati ideje, különösen annak kezdete nagy nehézséggel járt, mert az 1867. évtől mondhatni az utána kővetkező nehány év is, magyar hazánk al­kotmányos életének kezdete lévén, meg kellett mu­tatni, hogy a magyar nemzet bővelkedik oly fér­fiakban, kik az ország pénzügyi administracziójának ellátására szakképzettséggel birnak. Eme vállalkozás valósult is, mert most már pénzügyi administrácziónk ott áll, hogy bármely állammal kiállja a versenyt. A hivatalos pálya lépcsőjén fokozatosan ha­ladt Nagyságod, miglen a fáradhatlan munkásság és ernyedetlen szorgalom elismerést nyert és a legfelsőbb bizalom Nagyságodat e nagy hatóság vezetésével bizta meg. Mi mint a magyar nemzet szerény munkásai szerencsések vagyunk Nagyságod fenhatÓBága alatt szolgálni, örömmel ragadtuk meg az alkalmat, hogy harmincz éves szolgálati jubileuma alkalmából Nagy- ágodat üdvözölhessük. Tartsa meg az Isten Nagyságodat állandó öröm és megelégedettség között, hogy eddigi igaz­ságos és méltányos működését még számos éveken át folytathassa. Bennünket pedig tartson meg to- ábbra is nagyrabecsült kegyeiben. Yégül pedig ezen őszinte tisztelet és nagyra­becsülésből kifolyólag, engedje meg Nagyságod, hogy ezen nagy nap emlékéül tiszteletünk és Nagy­ságod irányában érzett hálánk kifejezésének mara­dandó emlékéül Nagyságod részére ezen emléket átadhassuk, kérvén annak kegyes elfogadását. A nagy hatást keltő szép beszéd alatt lehul­lott a lepel a képről, mire a jelenvollak kitörő lelkes éljenzésben törtek ki, s a szónoklat végén az éljenzés perczekig tartott, míg Csák György a szívből fakadó ovácziótól meghatva, elfogultságát leküzdve, körülbelül a következőket mondotta: Kora reggel lévén, a vasút melletti vendéglő­ben reggeliztem, a hol ugyancsak rósz kávéi kaptam, de a vendéglősné azzal vigasztalt meg, hogy 3 nap előtt a miniszter reggelizett nála s nagyon meg volt ételeivel elégedve. Mind­járt ebben a házban két beteg van elhelyezve; az egyik egy hollandi hajóskapitány, a ki 8 év óta van már a vendéglősnél lakáson. Az In­diákon szerzett súlyos malaria okozta elmeba­ját, mely gyógyithatatlan. Daczára annak, hogy a vasút mellett lakik, soha sem tett szökési kí­sérletet, pedig jár, kel, sétál a városban, most is ott járt alá s fel a kertben, egy nagy plaid- del védekezve a reggeli hüs levegő ellen. Igen hosszadalmas volna mindent részle­tesen leírni, a mit Gheelben láttam, csak a leg­fontosabbakra fogok szorítkozni, nehogy leírá­som unalmas legyen. A község egyik szélén áll az u. n. köz­ponti elmegyógyintézet. Egy minden szükségessel bőven ellátott telep ez, mely arra szolgál, hogy az újonnan érkezett, s pontos kórrajzzal ellátott beteget 10—14 napi megfigyelésre befogadja s ha házi ápolásra alkalmasnak mutatkozik a be­teg, akkor a községben nyer elhelyezést. A megfigyelési idő eltelte után a beteg hozzátartozói értesittetnek, hogy betegüket el­helyezhetik. E czélra anyagi viszonyaikhoz ké­pest kapnak az intézet igazgatójától 6—8 czi- met (tehát nincsenek egy családra utalva) meg­mondva mindegyik ellátási helynek esetleges előnyeit vagy hátrányait; a család aztán el­megy s ott alkuszik meg betege elhelyezése iránt, a hol neki tetszik. Az ellátási árak egy évre 24o.—6000 frank közt ingadoznak. A központi intézet egy teljesen berende­zett, modern elmegyógyintézet, ■ tágas, világos, szép kórtermekkel. Itt nem takarékoskodnak térrel és levegővel, a legnagyobb kórtermekben sincs több beteg elhelyezve 5—7-néI, a mi vi­szonyaink közt ugyanennyi helyen 18—20 beteg volna elhelyezve. Az intézetben nemcsak az újonnan érkezett betegek találnak elhelyezést mel?figyeltetésük időtartamára, hanem ide hozat­nak be a telepről is azon betegek, a kiknek kintmaradása veszélyes. Ottlétemkor az 1988 lét­számból 74 elmebeteg volt a központi intézetben elhelyezve; nemcsak nem szerint, de kóralak­jaik szerint is külön-külön helyeztetnek el itt a betegek. Könnyű, mert sok a kórterem, séta­Csák György beszéde: Mióta sejtelmével bírtam annak, hogy Önök harmincz éves szolgálatom évfordulóját megülni ké­szülnek és azt mint elbárithaflant jelezték, bár nem vagyok kálvinista, hinni kezdtem a predestináczió- ban, hogy tudni illik sorsát senki sem kerülheti el. A jubileum, tudom, az előhaladott kornak azon szokása, melyet pályáikon előre haladott tiszt­viselőknek bajtársai juttatni szoktak, mely meg- tisztelésben Önök úgy látom engem is részesíteni ' egyesek voltak. E jubileumi nap, melyet az Önök szivessége nekem emlékezetessé tett, örömnap, de egyszers­mind szomorú emlékezést is kelt bennem. Jubileum ugyanis kétféle van ; egyik neme az őszinte, szív­ből jövő megtisztelőn és megemlékezés, a másik neme a figyelmeztetés, ünnepély alakjában, az előre haladott korra, melylyel az eltávolodás jár. Engedjék meg, hogy ón a magam részéről az előbbi felfogást lássam itt érvényesülni; teszem ezt azon meggyőződéstől vezetve, mivel egész harmincz éves pályámon azon czól és szándék vezetett, hogy tiszttársaim között a szeretetet és emberiességet kert, szép és nagyok a háló és társalgó termek. Az intézetnek külön boneztani és kórboneztani ntézete is van. Van nagy gazdasági kertje, vi­rágos és gyömölcsös kertje, tehenészete, szóval el van látva mindennel, a mit Csák kívánni le­let. Az ápolást a női osztályon apáczák, a férfi osztályon férfi ápolók teljesitik, de az apáczák gyakorolják mindenütt a felügyeletet. Itt sok a nyugtalan beteg, hisz csak is azok tartatnak az intézet falai között. A rendszer Gheelben az, hogy senkinek sem szabad beteget elfogadni, csak ha a köz ponti intézet utasította oda. A ki ez ellen vét, attól a városi hatóság, a mely a legéberebben őrködik e tekintetben, elveszi a beteget, az illető 'veken át nem is kap s lakostársainak gúny és megvetés tárgyává lesz. Egy család legfeljebb 2 beteget kaphat, mert többre bajos volna pon­tosan felügyelni s nem is élhetnének a betegek úgy a családban, mint igy, ha csak 1—2 beteget ápolnak. A czél t. i. az, hogy a beteg elveszett otthona helyett uj otthont találjon, a hol család­tagnak tekintsék s úgy bánjanak vele, mint csa­ládtaggal. S ezt Gheelben valóban megtalálják. A városka lakói 800 év óta gyakorolják ezt a nagy s tagadhatatlanul igen jövedelmező huma- smust. Tudnak is a betegekkel bánni, hiszen mindegyik ezt látta már gyermekkora óta. A beteg a családban, a családdal él; együtt étkez­ek, együtt mulatnak s a szegényebb sorsuak együtt dolgoznak a háziakkal. Segítenek a csa­ládnak házi munkájában, főznek, mosnak, fej­nek, libát vagy sertést őriznek, mindenki an­nak módja szerint, milyen összeget fizethet, a szerint jutván szegényebb vagy jobb módú csa­ládhoz. A teljesen vagyontalan betegekért a közpénztárak fizetnek (V3 részt az illető község, hol a beteg utoljára lakott, V3 részét az illető megye, */s-át az államkincstár. Az egész ellátást csak a csavargókért fedezi maga a kincs­tár és azokét, a kiknek illetőségét megállapítani nem lehet.) A szegény betegek ellátásáért itt a szerint, hogy tiszták, félig tiszták, vagy tisztá­talanok : 0.85, 0.95, 1.05 frankot fizet a közpénz­tár, a központi intézet adja a szegényeknek a szobaberendezést: 1 asztalt, 2 széket s egy jól felszerelt ágyat. Élelmet a család ád, a mely­nél a beteg el van helyezve. A legjobb módú család is tart beteget, természetesen magasabb áron, de a maximum 6000 frankban van meg­.ineK iii-aa oszt. Kereseti auuja leagumiasu *i<u . ügyében benyújtott felebbezését elutasították. Az Orosháza községben megtartott két tanít .(választást és Harsányi József és Berecz San . megválasztott tanítók dijlevelét megerősítette a | ? zottság. , Békés községnek a polgári leányiskola állat kezelésbe való átvétele iránt beadott kérvény pótlás végett kiadták a községnek. A vallás és közoktatásügyi miniszternek 1 : iratát, mely szerint a gyulai óvodák fentartásá kért államsegélyt a jövő évi budget előmunkál tainak befejezése miati csak 1899. évre folyósi hatja, kiadták a kérvényező városnak. Orosháza községgel pedig közli a bizottság vallás- és közoktatásügyi miniszternek leiraté melylyel a gazdasági ismétlőiskola fentartásá] kért segélyt megtagadja. Jóváhagyta ezután a bizottság több iskoláne számadását es költségvetését. Kontur Kornélia és társai budapesti lakosol (nak a Szarvas községben reájuk kivetett iskol adó ellen beadott felebbezését elutasították. A belügyminiszter jóváhagyván a Debreczei Sándor volt kórházi ápoló részére 200 frt vé{ kielégítés megszavazása tárgyában hozott határt zatot, az összeg utalványozásával a vármegye a ispánját bizta meg a bizottság. Tamási József uj-kigyósi róm. kath. tanít hátralékos fizetésének behajtását elrendelték. Petneházy Ferencz és társai körös-tarcsai lake soknak IV. oszt. kereseti adójuk helyesbítése irát beadott kérelmének helyt adva, az adó megfelel összegre leszállittatott. Stojanovics Gyula tőke-kamat adó ügyében pénzügyigazgató javaslatával szemben, Haviár Dá niel az adó törlését javasolja, mert a telekkönyv bejegyzés még nem igazolja a kölcsön fennállásál Többek hozzászólása után a bizottság a javaslattá szemben, ézen indítványt fogadta el. Haviár Lajos referált ezután a folyamatba! levő útépítési munkálatokról és a közlekedési vi szonyokról. Indítványára elhatározta a bizottság hogy a kereskedelemügyi minisztert felkéri a trans versális út kész szakaszainak s folyó évben val< megnyitására. A főmérnök jelentésével kapcsolatosan Vi dovszky János kér intézkedést arra nézve, hogy Csaba alatti útszakasznál elzárt vasúti átjáró meg' nyittassák, mert a rossz idők beálltával az enne! folytán használt kerülő ut járhatatlan lesz és t közlekedés fennakad. Haviár Lajos főmérnök kijelenti, hogy a kér iéses átjáró azért záratott el, mert azon a helyer i gőzhenger dolgozván, a közönség biztonsága kö­vetelte meg ott a forgalom beszüntetését. Kijelent azonban, hogy ezen az állapoton nem sokára se­jtve lesz. Dr. Zsilinszky Endre a csabai állomásnál lé- :ező mizériákra hivja fel a bizottság figyelmét, hol cülönösen a teherforgalom követelményeinek nincs egkevésbé sem elég téve. Indítványára a bizottság eliratot intéz a kereskedelemügyi minisztériumhoz, íogy a csabai pályaudvarnak úgy a személy-, mint l teherforgalomra szolgáló részét bővíttesse ki és ij rakodó sínpárok lefektetését rendelje el. A csaba-dobozi ut kiépítésére a vállalkozóval rötött szerződést a kereskedelemügyi miniszter jóvá- íagyván, az végrehajtás végett kiadatik az alispának. Tudomásul vették a kereskedelemügyi minisz- ernek leiratát, melyben felterjesztésére értesíti l bizottságot, hogy a transversalis ut szarvas-balcsó- lalmi szakaszát még ez évben kiépítteti.* Végül jóváhagyták a gyulai, remetei és körös- adányi macadam utak 1897/8-ik év kavics szállítására ronatkozólag, 7080 frt költséggel, valamint a yyula\ 's csabai kisebb útszakaszok építésére vonatkozólag. 17,911 frt 11 kr. vállalati összeggel megkötött szer- íődést. dr. Bodoky Zoltán h. főjegyző, Csák György ki pénzügyigazgató, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyel dr. Zöldy János főorvos. Haviár Lajos, Steineck Gábor főmérnökök, dr. Némethy József kir. alügyés gróf Almásy Dénes, Ladies György, Haviár Dánie dr. Hajnal István, dr. Zsilinszky Endre, Jantsovi Emil, Hegedűs Mihály, Vidovszky János és Zlinszl István bizottsági tagok. Miután az elnöklő főispán az ülést megny tóttá, a vármegye alispánjának a vármegye auguss tus havi közállapotairól szóló jelentését olvastá fel. A jelentést lapunk jövő számában fogjuk ki zölni. A jelentésnek a munkáskérdésre vonatkoz részéhez Keller Imre szólt hozza, aki elóadvái hogy a munkások az árvédelmi társulatok munkt latainál nem akartak dologba alia ni, mert közöttü az a hír terjedt el, hogy a télen át állami segély ben fognak részesülni, indítványozza, hogy a mur kások ezen hir téves voltáról világosittassanak fe Dr. Fábry Sándor alispán, majd Keller Imr ismételt felszólalása alapján az alispánt felhívta bizottság, hogy a beérkezendő hivatalos adató alapján a szükséges intézkedéseket tegye meg. A alispáni jelentést egyébként tudomásul vették. Dr. Zöldy János főorvos havi jelentése sze rint az augusztus havi közegészségügyi állapo kedvező volt. A fertőző betegségeken kívül a gyo mór és belek betegségei fordultak elő leggyakrab ban. A bejelentésre kötelezett heveny-fertőző kőről közül előfordultak : a roacsoló toroklob 5 község ben 7 esetben, a kanyaró 2 községben 2 esetben a vörheny 9 községben 47 esetben, a hólyagoi himlő 1 községben 1 esetben, a bárányhimlő í községben 2 esetben, a hasi hagymáz 6 községbei 21 esetben, a vérhas 2 községben 4 esetben Orvosrendőri vizsgálatot 194 esetben foganatositot tak. Élelmiszer (legtöbbnyire gyümölcs) elkobzái 39-szer fordult elő. Rendőri vizsgálat foganatosít tatott élőn 65, bullán 28 esetben. Orvos-törvény széki vizsgálat pedig 56 könnyű és 11 súlyos testi- Bértés esetében. Csák György kir. pénzügyigazgató jelentés« szerint, az egyeues adók befolyása körül augusztus hónapban 21,764 frt 55 krral kedvezőbb, a had mentességi dij behajtásánál pedig 484 frt 3 krral kedvezőtlenebb eredmény mutatkozott, mint a múlt év hasonló hónapjában. Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő jelenti, hogy az iskolai szünidő miatt a múlt hó folyamán isko­lákat nem látogatott meg, résztvett azonban az Endrődön tartott 'tanítói gyűlésen és örömmel ta­pasztalta, hogy az önképzés iránt a tanítók között nagy érdeklődés mutatkozik. Ezen szakelőadói jelentésekkel együtt tudo­másul vették a vármegyei és városi árvaszéknek, valamint a kir. ügyésznek havi jelentését, mely utóbbinál a tagok élezés megjegyzéseire adott al­kalmat a jelentés azon része, hogy az ügyészségi fogházából egy rab több, kezeügyébe eső dolog magához vétele után megszökött. Megelégedéssel vette tudomásul a bizottság a pénzügyminiszter azon leiratát, melyben tudatja, hogy mindazon községekkel szemben, melyek adó­elengedésért folyamodtak, az adóbehajtás felfüggeszd tését rendelte el addig, mig a kérvények elintéztet- nek. Haviár Dániel kérdésére Csák György p. ü. igazgató kijelenti a bizottságnak, hogy a biztosí­tási végrehajtás is csak oly helyeken foganatosit- tatik, a hol a késedelem veszélylyel járna. Szarvas község felebbezése folytán a kulturl alapjára kivetett 130 frt kr. járadékadót és 45 frt 85 kr, ált. jöv. pótadót törölték. A Sipos Mátyás csabai lakosra kirótt 20 frt vadászati birságbüntetést behajthatlanság miatt 2 napi elzárásra változtatták át. Kohn Sámuel vésztői lakosnak hadmentességi dij törlése iránt beadott kérelmét, Fábián Mihály békési lakosnak vadászati- és fegyveradó kihágási ügyben beadott felebbezését és ifj. T. Veres György-

Next

/
Oldalképek
Tartalom