Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-05-23 / 21. szám
áldozatkészség egy kis szelíd itókával akarja megkönnyíteni a korrektúra olvasás gyötrelmeit, lapunk barátjai megiss/ák előlem a boromat addig, mig én a „közigazgatási bizottsági gyűlés“ referádáját az „aispáni jelentés“-sel egyetemben átrevidiálom. S ezen a kétrendbeli megrövidítésen nincs mód segíteni. Találtak ki irtó sztrt a patkányok és svábbogarak ellen, ötszáz irányát Ígérnek egy po loskáért, de a lapbarátok ellen még egy Zacherl és Tsa sem talált ki semmit és senki sem Ígért értük öt ven krajczárt se. S hogy ezek a tisztelt urak minő kelle metlen vendégek, elképzelhetik önök a következő jelenetből: Én. Ülök a szerkesztőségi asztal mellett és rágom a pennát, megfelelő belletristikai formába önteni kívánván Faggyú Péter gerendást lakosnak ama tettét, hogy kútba ugrott, mert megcsalta a babája. Ő. (már mint lapunk barátja) Bejön és azt kérdi tőlem, hogy tudom-e a „kukoricza csárdást.“ Én. Ud variasan hátat fordítok neki és azt válaszolom : — Tudja a ménkű! ó azonban nem jön zavarba, hanem azt mondja, hogy : — No várjál, majd elfütyölöm. Azzal elfütyöli és az Írásomon keresztül hajolva, elvesz egy princzesas czigarettát a tartóból, úgy azonban, hogy a könyökével felüti az orromat. Azután rá akar gyújtani, de a gyufí feje lepattan, természetesen az én fejemre, melyet fél órával az előtt nyírt Bekker szakáll- vágóval kopaszra. Ez nem elég akkor elkezd paradicsomban is megunt viccekkel traktálni, teszem azt meg kérdi tőlem — Te tudod mikor nyerit a kántor? Nem respactálom a szamarak és birkák di cső erényét annyira, hogy ilyenkor le ne csap jam a pennát és el ne ordítsam magamat, mint egy sakál: — Te! Ember! én nem tudom mikor nye rit a kántor, de azt tudom, hogy én nemcsak nyeritek, hanem, rugók is, ha még egyszer ilyen rósz viccet mondasz! Nem mond többet ilyen rósz viccet csak rosszabbat. Egy keresztes pók véletlenül épen akko ereszkedik le a plafondról az írásom, a Faggyi Péter tragédiája fölé. Más ember ilyenkor lefricskázza a pókot ö nem, hanem viccet mond. — Legjobb pók, a borlopók! És ilyen rósz vicc hallatára ne izzadjon az ember kinjában ciankálit, pláne, ha kiadónk sem érti el a benne rejlő gyöngéd czélzást a pinczé ben levő muskotály irányában. Majd én nem izzadok ciankálit! S ez is megy különféle variatiókban. No már szeretném azt a riportert látni, ak ilyen körülmények között tragikusan, érzelmesen és hangulatosan Írja meg, hogy Faggyú Péter kútba ugrott, mert megcsalta a babája. Lapunk másik barátja jobb fiú. Fiatalabb éveiben verset irt és nótát faragott ugyan, d azért most bicziklizik és házat vesz. Ez jó gyerek és nem viccel, hanem egy hajtásra kiiszik három pohár bort. Hogy mennyit ihatik az alatt tehát mig én átkorrigálom a „köz igazgatási bizottsági gyűlést és az azzal kapcso latos alispánt jelentést* azt az adva levő szá mokból az első fokú egyismeretlenü határozott egyenletek segélyével igen könnyű kiszámítani. Annyit mindenesetre mondhatok mathema- tikai művelet nélkül is, hogy nekem nem marad egy csepp se. Elhatároztam a múlt héten, hogy elriasztom őket a szerkesztőségből. Iratok velük czikket. A bicziklissel sikerült is a manőver. Megírta savanyú képpel a czikket és örök időkre elbicziklizett a redakczió tájékáról. A czikk ugyan nem jelent meg, mert kiszorították a közlendők, de a hatás azért frappáns. A bicziklis azóta szökik előlem ha meglát, nehogy még egyszer tárczát írassak vele. De mit csináljak a vicces baráttal ?! Ennek nem adhatok pennát a kezébe, mert a publikumtól is megkérdi majd, hogy „mikor nyerit a kántor ?“, akkor pedig a legnagyobb valószínűség szerint fertálykor hiába várjuk az előfizetőket s én hiába maradok egyedül a szerkesztőségben előleg requirálásért. Nagy dolog ez! i£ * * Engedjen meg nekem a nagyérdemű publikum, nr eg a Halmay társulat is. Úgy tettem mint Bodóné mikor a bor árát kérik, de legközelebb kifizetem a bort, akarom mondani aktuálisabb dolgokat fogok firkálni. Addig is engedelmet és előleget kérek. Színészet. (Bányamester, Dolovai nábob lánya, Vén bakkancsos és fia a haszár.) A hét elején érkezett Halmay társulata. Szerdán este tartotta bemutasó előadását a Zeller kedves zenéjü operettjével, a Bányamesterrel. Az eddigi előadások sikeréről Ítélve, úgy a a közönség, mint a társulat igényei ki vannak elégítve s hozzá számítva ehez azt, hogy a bérletek is .jobban sikerültek a tavalyinál — melyre pedig Halmaynak tavaly sem volt panasza — és hogy a műsorra kitűzött darabok is olyanok, melyek fenn tudják tartani a közönség érdeklő lését, sikeresnek Ígérkezik az idei szini szezon is. A „ Bányamester“-ré\ szólván, melynek kedves zenéjét, de nem sokat érő librettóját már régen ismeri közönségünk, az teljesen kielégítő előadásban ment. Mindjárt ebből a darabból kitűnt, bogy a társulat határozottan jobban áll operetl személyzet dolgában, mint tavaly. A társulatot általánosságban jellemzi, hogy túlnyomóan fiatal erőkből áll, amb:cziózus, pályakezdeten levő sziné- zekből, kiken, ha néhol meg is látszik még az iskola pora, a benne rejlő tehetség felcsillan már itt-ott. Halmaynéról szólunk először, u kit már régen ismer publikumunk, de a kinek játékán, hangját em hagyott még nyomot hosszas szini szereplése langja a régi tiszta csengésű bájos sopran, min- en elültetés nélkül va!ó s kellemes hajlékony ságu. Épp úgy, mint éneke, játéka is bájos é iztos. A másik operett-énekesnő Szekula Sárika a Nelli szerepében mutatkozott be. Korántsem ren delkezik annyi hanggal, mint Halmayné, de bájo san csicsereg s megjelenése, játéka és külseje kellemes benyomást tettek a közönségre. A harmadik nőszereplő Majosházi Eszti igen jó komika, ki sok eredetiséggel és komikummal akitolta Elfrida szerepét. Nem dolgozik vastag színekkel, de mindig eléri a kívánt hatást. Földváry József baritonista játszotta a czim- szerepet. Ennek az embernek hatalmas és tiezta baritonja van, de hiányzik belőle a kellem. Nyers és darabos, de azért azt hiszszük, hogy népszínműben, melyre külső alakja is inkább predesztinálja, kiválót fog nyújtani. Játéka mindazonáltal nem sok kívánni valót hagyott fenn a Martin sze- epében sem. Tenorrstájuk' Torday Béla, ki a Roderik her czeg szerepében mutatkozott be, kellemes, tiszta és érczes tenorral rendelkezik. Meg látszik rajta, hogy kezdő, egy egy mozdulata még félszeg és félénk, de ambiczióval és kedvvel látszik dolgozni. Szathmáry Árpádról csak haladást konstatálhatnunk. Nagy igyekezettel pályázik ugyan a kar zat tetszésére, de jóizü humorával a magasabb igényű publikumot is megkaczagtatja. A Zvak sze epében állandóan derültségben tartotta a publikumot. A többi mellékszereplők is áltálában beváltak a keretbe s a kar is preczizen és összhang zatosan. énekelt. Végül, hogy az operett egyik főfaktoráró), a zenekarról is szóljunk, Huber karnagy nemcsak, kitűnő zongorista, hanem kitűnő dirigens is A zenekar tagjai (8 zenész) biztosan és összhanggal játszanak s nagy zenei képzettséggel rendelkező vezetőjük mellett nem vallanak szégyent. Publikum volt szép számmal s üres padot nem igen lehetett látni. _ A csütörtöki előadás a JDolovai nábob leánya“ volt. Egyelőre tartózkodunk direkt állításoktól, de annyit már sajnosán konstatálhatunk, hogy a drámai személyzet messze mögötte marad a tavalyinak. Az összjáték ellen nincs ugyan sok kifogásunk, de egyes szerepek nem kapták meg a tavalyihoz hasonló interpretálókat. Nagyfalussy Juliska Jób Vilma szerepében nem tudta velünk elfeledtetni Hahnelt, pedig az ő játéka sem nélkülözi a bájt e| elegáncziát. Sok színpadi rutinnal és ambiczióval rendelkezik, de mégis mögötte marad elődjének. Már maga az orgánuma sem olyan kellemes s bár a nagyobb jelenetekben temperamentumos és kifejező játékot produkált, egészben, nem tudta a közönséget megnyerni. Lehet, hogy ez csak elfogultság. Szintúgy küzd a kéziét nehézségeivel Vár falvy Anna, a színtársulat naivája. Fiatal és intel- igens színésznő, sok benne a jóakarat, de még sokat kell neki színpadon mozogni, hogy kellő rutint szerezzen. A férfiak közül Déry Béla jó ismerősünk. Használható derék színész, aki minden szerepkörben produkál. Játéka ment a szögletességtől, ru tinirt színész, sok temperamentummal s eleven játékkal töltötte be a Tarján főhadnagy szerepét is Halmay Merlin báró érdekes jellemét minden ízében kidolgozva, kitűnő alakítást mutatott be Nehéz szerepkörét dicséretre méltó buzgalomma tölti be I otthonos biztos játékával mindig nagy hatást ér el. Szathmáry Árpád a nem neki való szerepet is jól interpretálta 0 bármilyen szerepbe beletalálja magát s a legkisebb szerepből is alkot Mint Bilitzky hadapród jóizü alak volt s hálás szerepét ki is aknázta teljes igyekezettel és eredménynyel, Lóránt hadnagyot Almásy Endre, Miskát pe dig Koháry Jenő alakították sikerrel. Olasz György Szentirmay huszárkapitány szerepének nemcsal maszkjával, hanem játékával is megfelelt. Közönség szép számmal s mint az első előadás, úgy ez is telt házat vonzott. Pénteken zóna-előadásul fél helyárakkal ment a „Vén bakancsos es fia a huszár.“ — A szereplők nagy ambiczióval és sikerrel, játszottak a karzatnak. Tegnap a |Bőregér“ operettet játszták. A jövő heti műsor a következő: Vasárnap m Télen“, hétfőn „A három Kázmér“, kedden .„A |í: zultán“, szerdán „Az államtitkár ur“, Csütörtó- T tön „A vigcczek“, Pénteken a „Méltóságos csíz-I nadia“, szombaton „Szegény Jonathan.“ I7 Jb Irodalom. t Az Ezeréves diszalbum. Mint budapesti leve- ® ezőnk értesít, Turk’ 1 Lajos Nándor a Központit11 Híradó kőnyomatos politikai napilap felelős szer- 1 kesztöje, már hónapok óta nagy ügybuzgalommnl gyűjti az eredeti aláírással ellátott arczképeket és í életrajzi adatokat egy rendkívüli szép, művészi ki-p vitelii „Ezeréves Diszalbum“ hoz. A szóban lévő ‘ nagy disz albumnak az lévén czélja, hogy a jővén- * dő nemzetek századok múltán is egy csoportban 1 láthassák azon kimagasló vezér egyéniségeket és aP közügyek élén állott személyeket, kik a dicső ma- 1 gyár nemzetet a XIX ik század végén illetve be-l1 jövetelének 1000-ik évfordulóján a második ezred-1 évbe vezették át. Tekintve, hogy ezen örökbecsű ' mű a jövendő nemzeteknek tájékozására és utó-1 dainknak büszkeségére fog szolgálni, igen kérjük! közönségünket, hogy nevezett szerkesztőt — a szó ban lévő örökbecsű mű megalkotása érdekében — kellő támogatásban részesíteni méltóztassanak. Linek Lajosról, a geniális karrikaturistáról azon aggasztó hir terjedt el, hogy komoly szembajban szenved; nagy örömünkre szolgál azt a „Magyar Figaro“ legújabb számában azon jóízű! karikatúrákkal megczáfolva láthatni, melyeket Linek a legközelebb a fővárosban megnyílt nagy nemzetközi műtárlatból rajzolt és a melyek humor, finom pikantéria és művészet dolgában a legjobb ilynemű franczia illusztrácziókat is túlszárnyalják. A „Magyar Figaro“ ezen számának többi, szintén színesen nyomtatott képei közül Mile Marcelle Josset, a vígszínházban vendégszerepeit franczia színtársulat primadonnájának arczképe és egy jó izü tandem-kerékpár história képekben nem kevésbé sikerültek. Faragó Jenőnek „Nansen második útja« czimü parodisztikus regényének folytatása, egy pár igazán szép vers. „A menyasszony- czimü vig tragédia, színház, pletykák, Alma Mariska egyetemi hallgató élvezetes bölcselkedései stb. stb. olyan változatossá teszik e lapot, a milyen csak a Magyar Figaro szokott lenni. Előfizetési ára ne- gyedévenkint 2 frt; szívesen küld ingyen mutat ványszámot a kiadó-hivatal : Budapest, Teréz körút 38. Közgazdaság’. Az „Osztály Sorsjáték.“ Most, hogy a törvény hozás intézkedése folytán a kis lotto eltörlésével hazánkban a nagy előnyöket és nyerési esélyeket nyújtó osztály-sorsjáték fog életbe lépni, igen éleire 1 valónak, hasznosnak és időszerűnek tartjuk Az „Osztály-Sorsjáték“ czimü szaklapnak megjelenését. . E lapot, mely mint czime is mutatja, legfőképpen az új osztály-sorsjáték ismertetésének van szén telve, a legkiválóbb szakembeiek szerkesztik. A: „Osztály-Sorsjáték-1 czimü lap minden hó 1-ső és lö-ik napján fog megjelenni és hasznos, sőt nél- i külözhetetlen útmutatások vezetője lesz mindazok £ nak, a kik az. osztály - sors játék iránt érdo-klődnal t És kell-e nondanunk, hogy ez uj iatézméayün már a legközelebbi napokban meghonositfatik, : legszélesebb köröket fogja érdekelni. Mert az ősz 5 tály-sorsjátéknak, mely pedig oly hathatós közgazdasági tényező lesz, a léiyegóbo még oly keveset t hatoltak be nálunk, oly kevesen ismerik annal előnyeit, módozatait, rendszerét, hogy igen hézagpótlónak tekintendő Az „Osztály-Sorsjáték“ czimi szaklap, mely úgy a nagyközönségnek, mint a: osztály-sorsjáték elárusitásával foglalkozóknak, a: 3 osztály-sorsjátékra vonatkozó minden fölvilágositás . és magy irázatot meg fog adni. Az elárusítók ró széro, kik szinten tájékozatlanul néznek az uj sots játék iránt, meg éppen nélkülözhetetlen organun lesz. Az „Osztály-Sorsjáték'1 czimü szaklap, mely 1 • kis lotto eltörlésével megkárosított elárusítók ér - dekeinek megóvását is egyik főczéljául tűzto ki. jj Az »Osztály-Sorsjáték.« ez. lap, a félévi huzá sok ideje alatt naponként, a hozások után 1— urával megküldi előfizetőinek az aznapi hitole ’ búzáéi lajstromot és ezenkívül előfizetői részéi e kitünően szerkesztett szerkesztői postájában mir d dennemü felvilágosítást megad. Végül Az „Osztály Sorsjáték“ ez. lap nélkülözhetővó fog tenni mindé más sorsjegy-huzási lap járatását, mert nemcsak t b’ osztály-sorsjáték, hanem valamennyi nálunk íorgi te lomban levő sorsjegy húzásait pontosan fogja ki zölni. Az Osztály-Sorsjáték' ez. lap előfizetési ára • huzási lajstromok naponkénti megküldésével (ai l_ évente körülbelül 40 nap), egész évre 3 frt, félévi 2 frt. Az előfizetési pénz Az »Osztály Sorsjáték § kiadó-hivatalához, Budapest VI, Teréz-körút 1 0 sz, a. küldendő.. A trieszti általános biztosító-társaság (Áss c. curazioni Generali) f. évi április hó 12-én tartó -. 65-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1896. ó’ mérlegek. Az előttünk fekvő igen terjedelmes zái 1 számadás 60 oldalra terjed és mint minden évbe l" úgy az idén is számos rendkívüli érdekes slatisztiki s. adatokat tartalmaz. Ezen jelentésből látjuk, hogy in központi igazgatóság a napirend előtt szomorú köt« e. lességnek felelt meg, midőn elhunyt, felejthette! 1 érdemdús magyarországi képviselőjéről Rótt JÓZS6 1 CŐl következőképen emlékezett meg kegyeletté ;y jesen . — „Rótt József budapesti képyisolőségün főnöke, legelőkelőbb munkatársunk, ki kora ifji st sága óta felülraulhatlan buzgalommal szentelte te I jes tevékenységét és szellemének kiváló adomi nyait a társaság érdekeinek, a múlt év vég« súlyos betegségnek esett áldozatul. Rótt Józse M elhunyt kartársunk emlékét mindig tiszteletbe 9 fogjuk tartani és Önök bizonyosan csatlakozna mély gyászunkhoz és ennek ünnepies kifejezést 0. fognak adni." Az évi jelentésből látjuk, hogy az eletbiztOi !y tási osztály dijtartaléka 1896. évi doczember 31-' fej 3,682.783 frt 61 krral 48,914.760 frt 37 krra eme kedett. Az ugyanakkor érvényben volt életbozt 5- sitási -tőke összegek 189,549.380 frt 95 krt tett ki, mig az éy folyamán bevett dijak 7,887.184 57 krra rúgtak. ■ H N , A tűz és szállítmány-biztosítási agakban a d >k és illeték-bevétel 11,660.231 frt 19 kr. volt ; mit k. 4 694.768 frt 19 kr. viszontbiztosításra fordittato úgy, hogy e tiszta díjbevétel 6,985,463 frtra rugó mely összegből 3,315,061 frt 39 kr. mint díjtartalék minden tehertől menten, a jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé váló dijkötelezvények ösz- ezege 31,896.255 frt 27 krra emelkedett. Károkért a társaság 1896 ban 9,890.288 ifi 74 krt folyósított. Ehhez hozzáadva, az előbbi években teljesített kárfizetéseket a társaság alapítása óta károk tejében 291.247.837 frt 35 krnyí igen te(intelyes összeget fizetett ki. Ebből a kártértésí összesből hazánkra 54,452.856 frt 37 kr. ősik mely összeget a társaság 166.000 káresetben fizetett ki. A nyere8ógtartalékok közül .554,104 frt 64 krra rúgnak, különösen kiemelen- Sk : az alapszabályszerinti nyereségtartalék, moly .625.000 frtot tesz ki, az értékpapírok árfolyam- tgadozása es fedezetére alakított tartalék, mely aczára annak, hogy e czélra egy 500,000 frt08 Ülőn tartalék áll fenn, az évi nyereségből kihasi- 3tt 280.000 frttal 3,849.104 frt 64 krra emeltetett íl és továbbá a 80.000 frtra rugó kéte8 követelé- ek tartaléka. — Ezeken kivüi fennáll még egy 20.000 frtot kitevő külön alap, melynek az a reu» lel.tetése, hogy az életbiztosítási osztályban a ka- natláb esetleges csökkenését kiegyenlítse. A társaság összes tartalékjai és alapjai, me- yek első rangú értékekben vannak elhelyezve az dei átutalások folytán 61,051.211 frt 83 krról *6)174.010 frt 30 krra emelkedtek. Ezen értékekből öbb mint 18 millió magyar értékekre ősik. Ezen alkalommal fclemlitendönek tartjuk, hogy i cs és kir. felséges uralkodó család magán és ilapitványi uradalmainak Magyar-, Cseh- és Morva- >rszágban levő összes épületei, leltári készletei és ;erményei, valamint gyári tűz ellen a triesti általá- 10S biztositó társaságnál (Assicurazioni Generálinál) 3s a termeszimények jég ellen az Assicurazioni Scnerali leányintézeténél, a Magyar jég és VÍ8ZOnt- biztositó részvénytársaságnál hosszú időre lettek b;ztositva. Törvényszéki csarnok. Kirendelés- Az igazságügyminiszter a gyulai kir. törvényszék területére vizsgálóbírói állandó helyettesül Fekete József kir. törvényszéki bírót rendelte ki. : - • , * j Az ex-kertész. Jeles kertész hírében állott \Tólh Lajos Békésen és vidéken azoknak a szép, kiállításba illő rózsafáknak és diBz-cserjéknek* a révén, melyekkel a heti piaczokat elárasztotta. Csakhogy mielőtt valamely kiállítási éremhek jutott volna, a kir. törvényszékkel, melyről jól tudjuk, minő érmekkel szólta a „kiváló érdemet“ honorálni, akadt számadolni valója. Kitűnt ugyanis, hogy Tóth Lajos foglalkozására nézve „kézi munkás“ lévén, a kertész nevezetet csak bitorolja. No de ezt tfzive- sen elnézte volna a törvényszék neki, hanem azt vette rósz néven Tóth Lajostól, hogy a szép rózsa- Ibokrok és más disz növényeket nem 8 termeli, hanem csak szállítja, még pedig éjnek idején, öles I kerítéseken keresztül, kertészek és más magánosok I kertjeiből. így a többek között Gyovai János gyulai kertésztm 46 drb, br. Wodiancr Albert gyomai kertijéből 12 drb és Felber Imre csabai kertésztől 20 ldrb rózsafát és buxvist tolvajlott el. A régóta hu- Izodó ügyben e hó 11 én tartott a gyulai kir. tör- .lvÓQ.jazék végtárgjtalást, amikor lopás büntette és vétség) miatt 7 hónapi börtönbüntetést mért Tóth Lajosra, akinek e szerint igen érzékenyen kell tapasztalnia, hogy szúrós a rózsa tövise. Ölési kísérlet- Virág Józsefné sz. Szabó Juliánná békési illetőségi 27 éves nőt férje elcsapta. Eiro özv. Omaszta Lászlonéhnz Csabára cselédnek állott be. De mert nemcsak fe)«ségnek, cselédnek is rossz volt, itt is csakhamar kiaótak rajta. Azonban nem azért pezsgett „magyar vér“ benne mint ő maga dicsekedett, hogy amit az erősc-bb nemhez tartozó férjének elnézett, t. i. az élcsapatáét, azt egy özvegy asszonytól is eltűrje. Megjelent ’tehát másnap özv. Omasztánénál és gorombán követelte hogy továbbra is tartsa meg őt szolgálatában. ^ azonban másfél hónap alatt torkig megelégelvén a szilaj erkölcsű és féktelen indulatu Virágáé szolgálatát, hallani sem akart annak visszafogadásáról és gorombaságaiért ajtót mutatott neki Erre Virágnéj ' azon felkiáltással: no bát akkor mielőtt elküld? 5 hotne a szolgálatból, „ón küldöm el | tekintetei ä asszonyt a más világra1.* — torkon ragadta Omasztánét, leteperte a diványra és az asztalon talált éles ‘ konyhakéssel torkát el akarta metszeni. De szeren- 1 cséré Omasztánénak volt annyi ereje és lélekjelen— I léte, amelynél fogva a nyakának szegzett késnek " oly irányt adott, hogy az csupán ál Ián ejtett csontig hatoló vágást és ennek árán — miután végső ® erőfeszítéssel magát kiszabadította — futva raeneII köthetett a halál torkából. Azután Virágnét, aki az 6 alatt, mig asszonya a szomszédok iit fellármázta, nyugodt "ilogmával, az ölésre szánt veres késsel ke* '• nyeret evett, elfogták. Fogságában is folyton azl hajtogatta, bogy ha most nem is sikerült, azért netr- áll el szándékától: Omaszlánét elébb-utóbb meg t fogja ölni Jellemző volt Virágnónak a hétfői vég- í tárgyaláson tanúsított viselkedése is. Ugyanis megbánás helyett, a fejére zúduló bizonyítékokat az 1 igazság elnyomása feletti durva kifnkadásokkal és i a terhelő tanukra szórt átkozódással szándékozott » lerontani, úgy hogy az elnök a törvényszék tekin- télyének megsértéséért 3 napi sötét zárkába zárás- , sal fenyitette, a törvényszék érdemleges ítélete pe- dig, miután a szándékos emberölés bűntettének ki- sérléte bebizonyult, 2'/a évi fpgyházra szólalt, fenn- .< tartatván egyúttal Virágnónak további fogva tartása ■ is, nehogy Omasztáné irányában tett fenyegetést melyek összesen 2181.—1897. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1897. évre előirt III. osztályú kereseti adó és az ezen adó után ki«tett általános jövedelmi pótadó fő és pótlajstro-10'5 a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőiig megvizsgáltatván, az 1883. évi XL1V. t.-e*- értelmében a városi adóhivatal helységében fo y évi május hó 23 ától 30-áig közszemlére kitéve lartatik. Gyu'án, 1897. május 22-én 161 1—r Dutkay Béla, polgár mester,
