Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-05-23 / 21. szám

21-ik szám G-yula, 1897. május 23-án. XXIX. évfolyam Szerkesztőség: Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendők. Kéziratok nem adatnak Előfizetési díj '• Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 | 50 1' Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati íietiUxp MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: lEC Ó 3HC 2>T H> ^_T7" I 3D­Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv- kereskedés, hova a hir­detések és nyilt-téri köz­lemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr­IP _ _ sfe ^1',rp'Vjt>p'* *cjr*,a°rpf*ur'p Megyegyülés előtt. ii. Múlt heti számunkba megjelent közle­ményünk óta összeállították a vármegyén a közgyűlés póttárgysorozatát és az állandó választmány másfél napig tartó ülésében le­tárgyalta a még meg nem vitatott ügyeket. E két körülmény teszi indokolttá, hogy újra felvészszük a megszakított fonalat, ismer­tetve a törvényhatósági bizottság tavaszi közgyűlésének megoldásra váró feladatait. A már ismertetett tárgyak közül két érde­kes ügynek határozati javaslatára terjeszke­dünk ki. A közgazdasági bizottság szervezé­sére vonatkozólag a küldöttség indítványá­nak elfogadásával javasolja az állandó vá­lasztmány, hogya vármegye szabályrendeletileg szervezzen egy, a közgazdasági ügyek szak­szerű véleményezésére hivatott közgazdasági bizottságot, a mely bizottság rendelkezésére egy külön alap létesittessék olykóp, hogy az alapba a vármegye közigazgatási pótadó­jának fel nem használt részéből 2000 frtot, a községek pedig állami adójuk arányában összesen szintén 2000 frtot fizessenek be. Az igy létesült külön alap viselje azután a szervezendő közgazdasági felügyelői állás javadalmát, melyet 1600 frt fizetés, 200 frt lakáspénz és 300 frt úti átalányban javasol megállapítani a bizottság. Az apácza-p.-földvár-kigyós-csaóai keskeny- vágányu gazdasági vasútra, kamatozó törzs­részvények ellenében 30,000 frt megszavazá­sát javasolja az állandó választmány a szo­kásos feltételek mellett, melyek az útépítési anyagoknak önköltségen való szállítását, az igazgatóságba 2 tag választását és a vasút­nak záros határidő mellett leendő felépítését biztosják. Múlt alkalommal már elmon­dottuk ide vonatkozó véleményünket és azt nem változtatta meg sem az állandó választ­mányi ülésen szerzett azon tapasztalat, hogy még nagyon sok mű-útra van szükség, sem azon számadatok hallása, melyeket a szám­vevőség a közúti alap mérlegével előter­jesztett. Az állandó választmányban nagyobb vi­tát keltett azon minden bizonynyal érdekes Leány. írta: Prigl Olga. Olyan különös volt az, ahogyan az embe­rek Gerö Csilláról nyilatkoztak. A fele része bálványozta, a másik része meg képes lett volna kígyót, bókát rákiáltani. Hát bizony szegény leányok, ugyan meg is tudnak mai napság kritizálni benneteket. Az egyiknek nem tetszel, ha szőke vagy, a másik talán ép azért rajong utánad. Beszélsz sokat, a fejüket fájlalják. Ritkán szólsz, kiadtad magad­ról szellemesség dolgában a szegénységi bizo­nyítványt. Egy az alakod légies karcsúságát isteníti, a másik fürdőre küldene, mert szentül meg van győződve róla, hogy tüdőkatharu- sod van. Gerő Csillának mondom ép annyi bámulója volt, mint ellensége. A bámulók kiteltek az ud­varlói sorából s az ellenségei ? . . . Ugyan jó Istenem, ki róná fel bünül a sze­gény mamáknak, mikor rendesen Gerő Csilláért maradt ülve lányuk a souper alatt, mert aki lett volna tánczos, az is- ott legyeskedett a Csilla körül, három-négy. Mikor én Csillával először találkoztam, ma­gamban szintén azt a megjegyzést tettem rá, hogy nem bírnék vele szimpatizálni. Szép leány volt pedig, de nekem első pillanatra cseppet se megnyerő. Tán túlgracziózus s merész. Amily pedáns pontossággal omlottak le a ránczok a fehér batiszt ruháján, ép oly kimért elegancziá­kérdés, mely a Csabához tartozó szentmik- lósi, gerendást és vandháti puszták jogi ter­mészetének megállapításával vettetett fel. A iözség ugyanis nem ismeri el ezen területek önálló pusztai jellegét és ezzel azon jogát, logy a községi közterhekhez csak fél arány­ban tartoznak hozzájárulni, mig a puszták tulajdonosai az ellenkezőt vitatják igazolva, íogy a puszták praedium voltak és úrbéri rendezés tárgyát sohasem képezték. Az ál- andó választmány — melynek nézetét e kér­désben sem osztjuk — az érdekelt tulajdo­nosok álláspontját látja Í£ azoltnak és azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a község aatározatának megváltoztatásával mindhárom birtok önálló pusztai jellegét állapitsa meg. A póttárgysorozatba. 88 tárgy, tehát csak­nem ugyanannyi van felvéve, mint a íőtárgy- sorozatba, melyek csekély kivétellel mind iisebb jelentőségű vagy helyi érdekű ügyek. Általános jelentőségénél fogva említést érde­mel a belügyminiszternek a napidijakról szóló szabályrendelet módosítására vonatkozó le­irata, melylyel a szabályrendeleten tett és iellően indokolt változtatásokat kifogásolja, nem hagyván helyben sem a napidijak fel­emelésére, sem az utazási költségek folyósí­tására vonatkozó változtatásokat. Az állandó választmány javasolja a közgyűlésnek, hogy miután az állami dotác/.ió elégtelen volta miatt a vármegye önmaga fedezi a felmerülő utazási költségeket és napidijakat és mert az ezekre vonatkozólag szándékolt változta­tások szükségesek és indokoltak, a törvény- hatóság újból intézzen feliratot a belügy­miniszterhez a szabályrendelet jóváhagyása iránt. A községi ügyek között ismét előfordul Békés községnek a bélmegyeri birtok hasz­nosítására vonatkozó ügye, mely már oly sokszor foglalkoztatta a törvényhatósági bi­zottságot, de remélhetőleg ez alkalommal utoljára kerül tárgyalásra. A képviselőtes­tület ugyanis — amint ezt már megírtuk — elhatározta, hogy a birtokot 26 holdas par- czellákra osztva, bérbe adja és miután ezen határozat leginkább megfelel azon czólzat- nak, hogy a község szegény lakosságát ön­álló gazdálkodáshoz segítse, az állandó vá­lasztmány a határozat jóváhagyását javasolja. val hordozta a fejét, hajlott, imbolygott táncz közben jobbra, balra. Szinte eröltettnek tetszet­tek a mozdulatai s mintha arczán a csapongó jókedv zománcza alatt ott rejtőzködött volna egy parányi gúny, egy szemernyi keserűség. Négyes alatt vizávi voltam vele. A tán- czosom, — egy nagyon sápadt, nagyon magas, vékony úri ember — szórakozottan mutatott be neki. A leány megszorította a kezemet s erősen rám nézett. Olyan mélységes, átható szemei vol tak, hogy szinte elpirultam a nézésétől. — Maga azonnal feltűnt nekem! mondta könny edén odavetve. Örülök, hogy szomszéd­ságba kerültünk. Feleltem rá valamit, de a leány akkor már a tánczosához fordult. Rólam beszélhetett, mert egyszerre mindaketten rám néztek. Én meg soha sem éreztem magamat zse- nántabbul, mint az alatt a négyes alatt. A tán- czosom nem igen foglalkozott velem, egyre Csil­lát figyelte s észrevettem a karomon, mily ide­gesen szorította meg, valahányszor Csilla köze­lebb hajolt a tánczosához, vagy erősebben ráné­zett valakire. Később a zsebkendőjét szoritgatta az ajkához s mikor végre egy túrt kellett körül tánczolnia, csak elsápadt s betámolygott az öltözőbe. • Csilla idegesen fogott karon. — Rosszul lett Bárdos? kérdezte aztán hir­telen, minden bevezetés nélkül. — Nem tudom, de azt hiszem igen — felel­tem zavartan. Csilla szorosabban fogta meg a karomat s gépiesen vitt odébb szemeit nyugtalanul hordoz­Miután a számos útépítés iránti kérvény legfeljebb annyiból képez közérdeket, hogy jelzi az e téren még hátralevő nagy felada­tokat, de igy incidentaliter felvetve, még csak tárgyalás alá sem vehető, nem lévén fedezet rendelkezésre, körülbelül végeztünk azon tárgyakkal, melyekre jelentőségüknél fogva e helyütt kiterjeszkednünk lehetett. Alispáni jelentés a közigazgatási bizottság május bő 2-iki ülésén. A folyó évi április hóról szóló jelentésemet a következőkben van szerencsém előterjeszteni: 1. Közbiztonság. A vagyonbiztonság a múlt hóban általáhan kielégítő volt s az csupán nehány kisebb jelen­tőségű lopással támadtatott meg. A személybiztonság ellenben több ízben lett megtámadva; a felemlitésre méltó esetek a következők : Gyulán április hó ló án éjjel Kakas Gábor n ?vü tényleges szolgálatban levő honvédhuszár, Fogarasi Péter gyulai lakost bosszúból megtá­madta és szolgálati kardjával fején súlyosan megsebesítette. Orosházán Navota Mihályt verekedés köz­ben a korcsmából kilökték és a belső sérülések következtében meghalt. Gyomán Sebők Lajos külön válva, élő ne­jére két revolver lövést tett s azután magára lőtt, úgy a nő, valamint a tettes sértetlen maradt. Az esetek az illetékes katonai parancsnok­sággá!, illetőleg bírósággal közöltettek. Öngyilkosság volt: Csabán, Békésen, Öcsö­dön és Körös-Ladányban agy-egy esetbon. Tűz volt: Dobozon, Csabán, Békésen, Mezö- Berényben, Orosházán, Sámsonban és Szent-And­ráson. A tűz által okozott kár tetemes összeget nem képvisel, a mely a biztosításból nyert ösz- szegből részben megtérül. Baleset történt Békésen, hol Illyés János hasonnevű fiával együtt vizmerités végett a Kö­rösbe hajtott s az apa és fiú lovástól együtt a vízbe fuladtak. Horváth István vasúti munkás az orosházi vasúti állomáson kocsitolatás közben két kocsi közé került és agyonnyomatott, Miszlai Sánd >r hülye ember pedig tévedésből marólúgot ivott és meghalt. Baleset történt még Füzes-Gyarmaton, hol Szakácsi István 3 éves fiú gyermek az udvaron levő vízzel telt gödörbe esett és belefult. Az utóbbi esetek, miután gondatlanság je­va körül a teremben. Majd hirtelen megérintette a vállát egy frakkos úri embernek: — Kérem doktor, nézzen utána Bárdosnak, a szegény . . . Az udvarias fiatal ember már futott, két- három barátjába is beleütközve, Bárdost keresni. — Az öltözőbe 1 kiáltotta utána a leány. R aztán felem fordult: — Minek tánczol az olyan, a kinek árt, mondta csaknem bosszúsan. D a szeme mintha homályosabb lett volna s a keze hidegsége a keztyüjén átérzett. Szórakozottan vitt magával a termén, kö- rül-körül. — Maga nagyon jó leány lehet, szólalt meg egyszerre újra. — Azt hiszem valamennyien egyformák vagyunk . . . — Mondja, — vágott közbe — maga is elitéi engem ? — Én, hogyan? — No szóljon, nem haragszom meg érte. — Ha olyan szép volnék, mint maga . . . — Nem, nem azt kérdeztem, de lássa, en­gedjen meg, én olyan őszinte tudnék lenni. Rám nézett, aztán végig húzta kezét a fehér homlokán. Az ere lüktetése áttetszett finom bőrén. — Olyan fulladt itt ben a levegő —• mondta. A zene kint játszik, ne mennénk ki egy kicsit a parkba ? Átfogta a derekamat s én szinte magam is szerelmes tudtam volna bele lenni, olyan édes volt az érintése s aztán bizalmasan súgta a fülembe: lenségei forognak fenn, az illetékes kir. bíróság­nak feljelentettek. 11. Állategészségügy. A hasznos háziállatok egészségi állapota a múlt hóban kielégítő volt, amennyiben a sertés­vész Sz.-Szt-Tornyáfl,- a ragadós száj- és köröm­fájás a Békéshez tfirtbzó megyeri pusztán, a Szarvashoz tartozó halásztelki pusztán és a Szt- Andráshoz tartozó csabacsüdi pusztán, a takony­kor pedig Orosházán megszűntek és az illető községek, illetve udvarok a zárlat alól felol­dattak. A múlt .teöbán mindazonáltal merültek fel szórványosan* 'Végadós állati betegségek, még pedig: Békésen, Puszta-Földváron és Orosházán a sertésvész, Mezö-Berényhez tartozó kcreki pusz­tán a ragadós száj- és körömfájás, Szarvason és Szent-Andráshoz tartozó' Csabacsüdön a lépfene, Gyulán és Szarvason a takonykór, Szarvason és Kondoroson jó indulatu hólyagos kiütés és vé­gül Békésen rühkór. Az állati megbetegüléseknél az állategész­ségügyi törvényben előirt óvintézkedések min­denkor foganatosíttattak. r 111. Földmivelés. A vetések állása kedvező volt, a tavasziak is szépen fejlődtek, azonban a sok csapadék, különösen a lapályosabb területeken, máris ész­revehető károkat okozott. Egyébiránt a tavaszi szántási és vetési mun­kálatok még a múlt hóban sem nyerhettek be­fejezést, mert a gyakori esőzések és ennek következtében a földnek puhasága nem enged­ték meg azt. A mezei munkások közt a socialismus egyre terjed, mozgalmuk azonban törvénytelenségek­ben nem nyilvánul. — A május elsején esetleg előfordulható zavargások tr.eggátlására a kellő intézkedések megtétettek s a május i je tünte­tés nélkül, csendben folyt le. Aggasztó jelenségnek tekintem a munkás­nép anyagi helyzete szempontjából azonban azt, hogy az orosházi és szabad-szent-tornyai mun­kások nagyrészben, a bánfalviak pedig egészen még mindig aratási szerződés nélkül vannak. A szeghalmi, füzes-gyarmati és körös-ladányi munkások a mezőgazdaságnál, de különösen a Szeghalmon, Füzes-Gyarmaton folyamatban levő bel vízrendezési, és a Körös-Ladányban folyamat­ban levő védgátemelési munkálatnál voltak al­kalmazva, és ezen munkálatoknál állandóan fog­lalkoztatva vannak. Mindennek daczára azonban az agrárszo- czializmus a munkások közt mindinkább na­gyobb tért h$dit. — Te , . . Körülöttünk zsibongtak, kaczagtak a fel és alá sétáló lányok, asszonyok, férfiak vegyest. Két fiatal ember mellénk szegődött rögtön. Csilla egész egyszerűen elküldte őket. Tőle ezt sem vették rósz néven. Istenem! milyen boldog ez a leány —gon­doltam magamban. Olyan mint egy királynő. Pedig a magatartásából most hiányzott a rugékonyság, a dacz és minden felsőbbség er- zete. Szinte meghajolt a karomra támaszkodva, lankadtan, mint valami elernyedt délszaki virág. — Olyan őszinte tudnék lenni hozzád — kezdto megint. Ne gondold, hogy valami érzel­gős dolgot akarok elmesélni, világért se! Sok­kal reálisabb teremtés vagyok s aztán nem is leszek hosszadalmas. Két óletigazságra akarlak megtanítani: ne higyj senkinek, a legostobább­nak sem, s ne sajnálj meg senkit. Ez a modern világ modern katekizmusa. Benn abban a pillanatban húzta rá a czi- gány s a lankadt virág kiegyenesedett, mint a czédrus. Forgott, keringett hajnalig egyik kézből a másikba ... * Életigazságokat a bölcsek vannak hivatva megfejteni, a Gerő Csilla két jelmondatat pár évvel később a Csilla nagynénje, a családi tit­kokat nem nagy tiszteletben tartó Eliz néni fej­tette meg előttem véletlenül. Csillának volt egy gyerekkori szerelme. Bojtor Józsi tette neki a szépet. Bojtor, a gaz­dag bőrgyáros fia. A fiú időközben elutazott a külső országokba valamiféle tanulmányútra s micr T.apnn le mai szúmú.b.oz fél iv melléklet van osatolv®

Next

/
Oldalképek
Tartalom