Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-04-25 / 17. szám
A gyulai ígazság&gyi hivatalok főnökei Balogh Samu törvényszéki elnökhelyettes, dr. Liszy Viktor kir. ügyész és Fekete Gyula járásbiró tisztelegtek ezután a főispánnál. Üdvözletükre a főispán következő választ adta: Teljesen méltányolom azoknak a nagy érdekeknek fontosságát, melyek az önök gondozására vannak bizva. Éppen azért mindenkor igyekezni fogok önöket hatáskörömben hathatósan támogatni Viszont nem kétlem, hogy önök mindenkor készséggel lesznek segélyére a felügyeletem és ellenőrzésem alatt álló közigazgatási hatóságoknak. Köszönöm szives megjelenésüket. A vármegyebeli ügyvédi kar jókivánatait Ladies György tolmácsolta magasröptű beszédben, mire a főispán igy válaszolt: Tisztelem önökben a jog hivatott szószólóit. Oly nemes szerep jutott önöknek osztályrészül, mely a társadalom becsülését önöknek mindenkorra biztosítja. S ha egyáltalában fontos az ügyvédi hivatás közéletünkben, különös jelentősége van ennek vármegyénkben, hol idegenből importált jogi tévtanok egyes társadalmi osztályok felfogását káros irányban igyekszenek befolyásolni és a hol a „meum érit, quid-quid ex meo fit“ elvét kettőzött védelembe kell önöknek venniök. Remélem, igen tisztelt uraim, hogy önök vár megyei köz- és társadalmi életünknek, úgy, miként eddig, ezután is előkelő tényezői maradnak. Igen köszönöm szives üdvözletüket. Az aradi kereskedelmi és iparkamara küldöttsége élén Kristyöry János elnök üdvözölte a főispánt és jóindulatú pártfogásába ajánlotta a kereskedelem és ipar előmozditását. A főispán az üdvözlésre ezeket mondotta: Kétségtelen, hogy az egyoldalú közgazdasági fejlődés nem biztosíthatja az állandó nemzeti jólétet. Hazánk is belátta ezt a nagy igazságot és közgazdasági életét a mezőgazdaság egyoldalusá gából kiemelve, immár ipari és kereskedelmi téren is biztató fejlődésnek indult. A kereskedelmi és iparkamarának eléggé nem méltányolható fontos hivatása felkarolni a közgaz dasági élet jelentős nagy irányait és oda fejleszteni a viszonyokat, hogy az agricol Magyarország industriális szempontból is bátran megállhassa a világversenyt. Szép hivatásuk teljesítésében mindenkor kész séggel leszek segélyükre, viszont kérem hathatós támogatásukat. A gyulai kir. pénzügyigazgatóság tisztviselői élén Csák György pépzügyigazgató kiránt sikert főispán működéséhez, mire az üdvözölt igy vá laszolt: Tudom, mily fontos állami közérdekek szol gálata képezi önök feladatát ezen vármegye te . rületén. Minthogy továbbá magam' is a köztisztviselő pályán haladtam, közvetlen tapasztalásból ismerem a tisztviselők társadalmi és hierarchicus viszonyait, egyéni és testületi érdekeit. Hivatalos teendőikben mindenkor készséggel fogom önöket támogatni és igyekezni fogok testű leti és egyéni érdekeikben mindenkor segélyükre lenni. Viszont kérem, hogy kipróbált szakértelmük kel engem támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szives üdvözletüket. Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő üdvözletére válaszolva kijelentette a főispán, hogy a népneve lés előmozdítása kiváló gondját fogja képezni, A gyulai folyammérnöki hivatal tisztviselői kara Steinecker Gábor, az államépitészeti hivatal pe dig Haviár Lajos főnökök vezetése alatt tisztelgett a főispánnál, mit a főispán megköszönve hangeu lyozta azon feladatok fontosságát, mit a kor a mü szaki szak közegeitől megkíván. A kir. postahivatal és a vasúti állomás főnök ség üdvözletét Csóbel Károly postafőnök és báró Drechsel Béla állomásfőnök mutatták be a főispánnak. A vármegyeleli orvosok dr. Zöldy János veze tése alatt tisztelegtek, ki szép és komoly szava kai a közegészségügy és az orvosi kar érdekeinek előmozdítását kérte a főispántól. A főispán követ kezűleg válaszolt: Úgy az áltatános erkölcstan, mint a vallás azt tanítja nekünk,, hogy az élet a legfőbb javunk. Ennek a legfőbb jónak gondozása van az önök szakértő kezeire bizva. Korunk tisztultabb felfogása mindennek föléje helyezi az egészségügyi érdekek istápolását, mert beláttuk, hogy az egészségügyi viszonyok rendezettsége, az a szilárd talapzat, mely nélkül az emberiség haladása el nem képzelhető. Kívánok önöknek kitartást nemes hivatásuk gyakorlásában. Magam mindenkor szószólója leszek testületi és egyéni érdekeiknek. Viszont kérem szives támogatásukat. A vármegyebeli vizszabályozó társulatok küldöttei ólén Ladies György és Keller Imre elnökök kérték ki a főispánnak hathatós támogatását, mire a főispán igy felelt: A vizszabályozó társu'atok működése mélyen belevág hazánk ezen vidéke gazdasági élete miként alakulásába. Az önök működése van hivatva elősegíteni a mezőgazdaság belterjes fejlődését. Az önök működése a soczialis kérdés megoldásában is hatékony tényező. Értékes az önök működése azért is, mert a helyi érdekeltségek erejét az igazi autonom működés terén örvendetesen egyesíti. Szívesen leszek segélyükre közhasznú törekvéseik előmozdításában. Viszont kérem támogatásukat ^.községi jegyzői egylet tagjai Popovics Jusztin elnök .vezetése alatt tisztelegtek ezután a főispánnál, kr a következő válaszszal bocsátotta el a tisztelgő,kef • Igen jól tudom; mily fontos és mekkora fe- felelősséggel jár az a munkakör, melyet önök a közigazgatás terén betöltenek. Az önök kezében futnak össze a közigazgatás végső szálai, önök azok a levezető csatornák, me lyek utján a közhatalmi cselekvőség a nagy közönséggel szemben közvetlenül érvényesül. Az önök működéséből von következtetést a nép az egész közigazgatásra, a szerint alkotja meg fogalmát és nézeteit a közhatalom felől. Meg lehetnek róla győződve, hogy én, a ki gyakorlatban és irodalomban egyaránt sokat foglalkoztam az önök munkakörének, helyzetének, állásának vizsgálatával, nemcsak lelkiismeretesen fogom ellenőrizni működésüket, hanem őszinte támogatója is kívánok lenni testületi és egyéni érdekeiknek. Köszönöm szives megjelenésüket. A vármegyei általános tanitó-egy esőiét élén Nagy Lajos elnök hosszabb beszédben kérte ki a főispánnak jóindulatát a nevelési ügy és a tanítóság érdekeinek előmozdítására. A főispán ezt a következő beszéddel ígérte meg: A népoktatás nemzetfentartó nagy jelentősé gét senki nálam jobban nem érzi és nem méltányolja. A népoktatásügyi szervezet mintegy nyersen kapja azt az emberanyagot, melyből testtel lélekkel jó hazafiakat és munkás polgárokat nevein önök szép hivatása A néptanítók nemzedékeknek adnak irány erkölcsi felfogásban, hazaszeretetben. Munkásságuk ezért mindennél fontosabb, mert minden lépésök egy-egy tégladarab a nemzeti állam épületében. Vármegyém területén a néptanítók működé sét a legéberebb figyelemmel fogom kisérni és üdvös törekvéseiket hathatósan fogom támogatni.' Gyula város tanácsa, tisztviselői és képviselő testületé tisztelgett ezután a főispán előtt, ezek nevében Dutkáy Béla polgármester melegen tolmá csolta az üdvözletét. A főispán rendkívül szívélyes szavakkal köszönte meg a jókivánatokat, kieme én, hogy azon fontos feladatok és érdekek előmozdítása, melyek Gyula városát, mint a vármegye székhelyét és kulturális központot megilletik, fő- ispáni működése alatt kiváló gondját fogják képezni. Végül Kostyál Ferencz kerületi anyakönyi felügyelő tisztelgett a főispánnál, az anyakönyvvezetés ügyét ajánlván továbbra is szives figyelmébe, mit a főispán készséggel kilátásba helyezett. kucza György, Styr Pál, Kóhn Dávid, Dubányi Imre, Vadnay Andor, Lukács Ernő, dr. Barabás Béla, Institoris Kálmán, Kohn Adolf, Sztraka György, arságh Béla, dr. Zsilinszky Endre, dr. Fáy Soma, idovszky Károly, Rosenthal Ignácz, Reisz Simon, Seiler Gyula, Uhrin Gusztáv, Seiler Vilmos, Ko- rossy László, Maczák György, Fejér Béla, Mocz- kovesák György, Gally Gyula, Rosenthal Adolf, Haraszti Sándor, Vidovszky János, Seiler Endre, Szalay József, Südy István, Kocziszky Mihály, Koren Pál, Omaszta Gyula, Steller Árpád, Rohoska Mihály, Viskovics Ignácz, Korcsok János, Uhrin Endre, ifj Kocsor Imrék Lendvay Mátyás, stb. A Huszita József által kiállított menu következő volt: \ \ Fehér és ragout leves. Fogas és Khcsege tartar sauce-szal. Vesepecsenye madeira mártással és pástétommal. Szárnyas és báránysülKzöld salátával, compóttal. Almás pite, turóslepény. Giardinertp. Fekete káve\ 7 tized liter asztali bor, savanyu vízzel. letéve, mely alkotm&Dyos kötelmeit tételes nemzeti törvényeink alapján kell hogy gyakorolja, a főispáni intézmény ép oly valódi sajátja és a nemzeti érdek képviselője a magyar alkotmányos szervezetnek, mint volt az, az Árpádok három százados dicső uralkodása korában s feladata, hivatása ma egy a haza javán munkálkodó törvényhatóságokéval. Ily felfogásból indulva ki, bizalommal, vállvetve, összeférten kell főispánnak, megyének s alispánjának együtt működnie az ország javán. Egy czél vezérel bennünket, egy hazának fiait, szövetkezzünk a közügyek szolgálatában és most is, midőn e megyének uj főispánját ünnepeljük, bizalommal, honfiúi lelkesültséggel csoportosuljunk azon nemes férfiú köré, ki mint főispánunk a haladás zászlóját fennen lobogtatva áll elő harczosul közénk s jeles tehetségeit vármegyénk oltárának áldozza. Én jogos törekvéseink kitűnő előharczosát, közös érdekeink hivatott képviselőjét üdvözlöm Lukács Györgyben, s ő méltósága éltetésére emelem poharamat 1 (Megújuló lelkes éljenzés.) Szabó János esperes kenetteljes és eszmegazig szép beszédben szintén dr. Lukács Györgyre :it poharat. Dr. Lukács György főispán általános figyelem izött a következő szép beszédben élteti a vármegye Dzönsé.gét: Uraim! A vármegye története történelme a magyar emzetnek is. Nemzeti állammá alakulásunkkal egy lejű ez a tiszteletreméltó ősi intézmény. Századok iharán győzelmeskedett a mun cipalis önkormányzat. Igaz, hogy a hivatásban, melyet a vármegye sgehben betöltött és mely napjainkban osztályrésze, an különbség. Közjogi intézmény volt a vármegye zázadokon át és mint ilyennek érdeme nemzeti zempontból megbeosülhetetlen. Nem frázis az, haem szin arany valóság, hogy a vármegye volt a íagyar alkotmány bástyája, mely megmentette németi létünket. A régi vármegye a maga ellentálló :özjogi erejével szilárd zátony volt, melyen a nem- ietietlen hatalmi törekvések hullámai megtörtek. Az uj vármegye közigazgatási és társadalmi ntézmény, melynek alkotmány védő szerepe rendes iszonyok között nem jelentékeny többé, mert fö- öslegessó teszi a népképviselőt. Azonban az uj várnegyének e helyett sokkal dúsabb, sokkal produk- ;ivabb hivatása van és ez abban áll, hogy a ke- •etében szervezkedett társadalmi osztályoknak művelődését és gazdasági erejét fokozza, hogy a magyar nemzeti érdekek köré csoportosítsa mindazt íz erőforrást, mely körében fellelhető. Nem az a hivatása többé, hogy a nemzeti létet elismertesse felfelé és kifelé, hogy a haza önállóságáért és az alkotmányért küzdjön ellenséges tényezőkkel, hanem hogy itt bent fejleszsze a nemzettest izomerejét, alkosson kultúrát, teremtsen jó közigazgatást, ápolja a hazafias erényeket. A vármegyei intézmény nemes hivatását méltóan, igaz lényege szerint fogja fel Békésvármegye közönsége, melynek sorsához van kapcsolva immár az én sorsom is. Egynek érzem magamat ezzel a vármegyével büszkeséggel tölt el, hogy osztályosa lettem bajainak, örömeinek. Legyen boldog a vármegye! Áraszsza rá a gondviselós a társadalmi béke áldását! Adjon megelégedést népe minden rétegének 1 Honoljon itt egyetértés gazdag és szegény között, testvériség müveit és egyszerű ember között! Távol maradjon tőlünk vallás felekezetek viszálya, nemzetiségek egyenetlensége! Nemes versenyre keljünk hazaszeretetben és munkásságban ! Minthogy hazáját szereti, minthogy a munkát tiszteli: éltetem Békésvármegye közönségét. Éljen! (Lelkes éljenzés.) Bezerédj Viktor miniszteri tanácsos, a főispán I kísérete nevében szólal fel és méltatván dr. Lukács György egyéniségét, kívánja, hogy a Mindenható áldása kisérje békésmegyei működését. Oláh György t. ügyész . Kéges régen, mikor Békésvármegyének asszony volt az ura, főispánja, az történt, hogy kíséretét, hatalmas, nagy urakat, az alkotmányt védő karok és rendek nem eresztették be a gyűlés terembe, — azért, mert idegenek voltak, vezetőjük brandenburgi őrgróf volt. Ettől tartottak őseink leginkább, mert nagyban kereskedett. Most, századok múltán, mikor ismét urat kapott a vármegye, s hisszük, asszonyi gyengeségek nélkül, díszes kíséretét s azok vezérét, ki a legnagyobb kereskedő, nagy szeretettel fogadja a közönség, mely alkotmányos jogait ma már a nyilasok terjedelme és adó forintok után gyakorolja. Tapasztalhatják a kiséret tagjai, hogy itt igaz szeretet fogja őket körül, mert testvéreink, jó szomszédaink s atyánkfiái ők, s ha a testvéri, szomszédi s atyafiul szeretet és lelkesedés a megszokott határokon is túl csap, annak is van oka, s ez az, hogy a ki- , séret vezére oly férfiú, ki maga is alkotmány őre, s , közgazdasági, kereskedelmi fejlődésünk oly munka vezetője, ki magyar államépületünk megszilárditá- , sára nem egy hatalmas követ rakott le, s ezen fér- , fiút, Lukács Béla urat nevenapja alkalmából is szívesen üdvözöljük, s a szeretet s lelkesedés ömleszti , ajkainkra azon fohászt, hogy az Isten őt sokáig t éltesse. (Hosszas éljenzés) i Lukács Béla val. belső titkos tanácsos, volt i kereskedelmi miniszter ama lelkes fogadtatás im- pressiója alatt áll, a melyben szeretett rokonát, dr. I Lukács György főispánt Békésvármegye s Gyula i városa közönsége részesítették, ez igen jól esett i neki, de biztosítja a vármegyét, hogy az uj főispán A beiktató diszebéd. Közgyűlés, illetőleg a tisztelgések után a Göna döcs népkerti csarnok dísztermében gyűlt össze vármegye s Gyula városa közönségének színe java az ősi szentesítette diszebédre, mely oly népes volt mint Terényi Lajos beiktatása óta egyetlen egy főispáni beiktató lakoma sem. A pavilion terme a vármegye legnagyobb helyisége, de ez alkalommal épen hogy betudta fogadni a résztvevő közönséget melynek részére a terem hosszában felállított 4 hosszú sorban és egy sornyi szélességben volt fel- teritve. A banketten háromszáznál többen vettek részt, az asztalfön illustris vendégektől körülvéve dr. Lukács György főispán ült, akit a terembe léptekor a Rá kóczy lelkesítő hangjaival és harsány éljenzésekkel fogadtak, mely szünetlenül hangzott, mig a főispán helyét elfoglalta. A banketten résztvettek a főispánnak, lapunk más helyén már közölt illustris kísérete, a vidéki törvényhatóságok és küldöttségek képviselői, továbbá amint hevenyében összejegyezhettük, a következők Szabó János, ifj. Jeszenszky Károly, Dax György, Dr. Jeszenszky Pál, Kunos József, M. Braun József, Mucsi Mihály, Szekeres András, Molnár András, Winter József, Bauer Károly, Kny Antal Popovics Szilveszter, Baross Dezső, Hajnal Béla Nagy Sándor, Mezey Lajos, Nagy István, Nagy Gy. Imre, R. Nagy Gábor, Yarga György, Morvay Mihály, Jantyik Lajos, Tóth Mihály, Dr. Sereghy Mihály, Dr. Winchkler István, Csák György, Somossy Zsigmond, Pettykó Géza, Széless József, Tribalszki Teofil, Déri Alajos, Lampenfeld Lajos, Noránt István Levandovszky Dezső, Farkas Izsó, Blaur Gyula Lázár Sándor ezredes, Kontz Ödön, Dr. Szretkovits György, Vadas József, Schertl György, lovag Cruss Ottó, Molnár István, Lenkei Fülöp, Hidegh Sándor Bányay Lajos, Nagy Arthur, Patzák Kálmán, Kirch Árpád, Destek Károly, gróf Zichy Rezső, Magyar Pál, Nagy Gyárfás, Ghyczy Albert, Segesváry Ödön Latkóczy Rezső, Biró József, Jakab Sándor, d Bodoky Zoltán, Vangyel Sándor, Dr. Szalay József Freuder Mór, Baán Zsiga, Ágoston Lajos, Dr. László Elek, dr. Steiner Zsigmond, Harsányi István, Bulla Sándor, Tafler Jakab, Jankó György, Vangyel Szi lárd, Pusztai Sándor, Benkő István, Vitéz Lajos Gremsperger József, Németh Kálmán, Babó Lajos Boros Márton, Kuczkay Zoltán, Gottstág Sándor, Foltényi Imre, Duch István, Lombay Dezső, Kovács Lajos, Kálmán Mihály, Torkos Kálmán, Láng Jenő Govrik István, Szerb Miklós, dr. Deák Zsiga, Arszits Gerő, Bállá Ede, Szekér Gyula, Danes Béla, ifj Dérczi Péter, dr. Krcsmarik János, ifj. Salacz Fe rencz. Blazekovics Hugó, Fabriczi Soma, dr. Dunay Alajos, Suhajda Antal, Mázor József, dr. Fábry Sándor, Jancsovics Péter, dr. Deimel Sándor, Deimel Lajos, Lukács Endre, dr. Zöldy János, dr. Kun Pál Bandhauer György, Kliment Gyula, Csánki Jenő Schmidt Iván, Szabó Emil, Chriszto Miklós, Bér tóthy István, Kiss László, Haviár Lajos, Oláh György Hirt Antal, Gróh Ferencz, Steinecker Gábor, Terényi Lajos, dr. Lis?y Victor, dr. Berkes Sándor, Rezey Szilvius, dr. Bartóky József, dr.- Némethy József, Kéry Gyula, Kis Gyula, Dutkay Béla, Popovics Jusztin, Hoffmann Alajos, Gerlein Reinhardt, Mis Sokkal nagyobb közönség volt együtt, sem d: >gy a felszolgálás minden igényt kielégíthető lett üi )lna. De olyan bankettet, és egyátalán bankettet, iely kívánni valót ne Hagyna fen, sem Gyulán, ki sm Budapesten, sem sehol nem ismer a krónika, ki z igényeket a természetszerű lehetőség színvonalig korlátozva azonban, teljes készséggel kell kon- ;atálnunk, hogy úgy a szervirozás, mint az ételek ln isága felülmúlta a várakozást és hogy senkinek un kellett éhen maradva az asztaltól eltávoznia, a út pedig ennél sokkal kisebb szabású bankettekL( őzül is kevésre lehet elmondani. Az asztal fölötti r Iádé Pista zenekara közmegelégedést és tetszést s eltőleg játszott szebbnél szebb nótákat. 8 A harmadik fogásnál általános figyelem köze- n ■ette felállott dr. Lukács György főispán és a kö-L étkező remek felköszöntőt mondotta: U Uraim! z Hazánk földjén kivül nincs a történelemben lélda arra, hogy egy nemzet múltjának meg annyi ; imléke, jelenének egész fejlődése és jövőjének min- , len reménye, mind az, amit a nemzet alkotott,n nind az, amit váll vetett munkával most teremt és , nind az, ami nagyot és dicsőt ezután létesíteni tö-n ■ekszik: mind ez egy nagy szent jelvényhez tapad- , on, annyira, hogy az nem puszta jelvény többé,I, íanem maga a megtestesült nemzet, maga a meg- . egeczesedett történelem. || A magyar nemzetnek ilyen jelvénye van a izent koronában. Szent István koronája nem csu pán fényes ékszer, nem csupán ötvösök remeke, Szent István koronája egy nemzet áhítatát, egy remzet honszerelmét, egy nemzet minden lelkese- iését és tetterejét magában foglaló óriási emlék. Emléke a magyar nemzet ezer éves múltjának, ki-| ’ejezője a magyar nemzet jelen törekvéseinek, letó-| teményese a magyar nemzet minden reményének. 1 Tisztelet és kegyelet köt bennünket ama nemes érezhez, mely velünk szenvedte át múltúnk keserveit, velünk küzdi keresztül nemzeti megizmosodásunk tusáját és magában foglalja jövőnkhöz tapadó várakozásainkat. A tisztelet, melylyel minden magyar szive a szent koronát körülvett, rajongó lelkesedéssé fokozódik akkor, ha a nagy uralkodóra gondolunk, aki az isteni gondviselés rendeléséből azt a nemes ér- czet fölkent fején viseli. Nap-nap után szemléljük, tettekben látjuk, eredményekben csodáljuk azokat az alkotásokat, melyek bölcs és nagy királyunk jogara alatt a magyar nemzetet oly erőssé és műveltté tették, amilyen nem volt soha. Soha egyetértés dicsőbb eredményre nem vezetett, mint a magyar nemzet és a magyar király egyetértése Ferencz József uralkodása idejében. De amily rajongó érzelemmel övezi az alattvalói hódolat a dicső király személyét, a lelkesedés uzyan olyan ereje, a szívből jövő szeretet ugyanaz a ki nem égő heve környezi azt a felséges lalakot, aki magasztos gyászában ép úgy nemtője a magyar nemzetnek, mint őrző angyala volt akkor, midőn ragyogó ifjúsága teljes pompájában kezét nyújtotta a legnagyobb uralkodónak! Mindnyájunk leghőbb érzelmét tolmácsolom, mindnyájunk szive legbens^Sbb tartalmát juttatom kifejezésre akkor, midőn ' kérem a Mindenhatót, hogy Ferencz József Ő, Felségét, szeretett bölcs királyunkat és Erzsébet 0 Felségét, szeretett jó királynénkat hű magyar nemzetük boldogitására nagyságban és dicsőséges uralkodásban sokáig tartsa meg! Éljenek! A gyönyörűen elmondott lelkes felköszöntőt a közönség állva hallgatta meg és háromszorosan lelkesen megéljenezte. Dr. Fábry Sándor alispán általános figyelem között a következő gyönyörű felköszöntőt mondta: Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Az intézményeket és azokról fennálló társadalmi felfogás helyességét legbiztosabban az intézmények alakulásának és fejlődésének ösmerete alapján Ítélhet jük meg. Ez alapon Ítélhető meg helyesebben azon gyakran hangoztatott felfogás is a főispáni intézményről, mintha az a municzipális önkormányzattal szemben ellentétes érdekeket képviselne. Tényleg alappal fairt e felfogás egész a mostani alkotmányos aera beálltáig, mig ugyanis a főispán a nem magyar alkotmányos érzületből gyökeredző hely tartó tanács mandatariusa gyanánt szerepelt, s e korszaknak felfogása, átszármazott hagyománykén még korunkra is, mint a hullámcsapás gyüröző mozgása tart még akkor is, midőn az azt előidéző ok már rég megszűnt. Azonban ma, avult már ó felfogás, mert most midőn az állami végrehajtó hatalom a népképviseleten alapuló független magyar minisztérium kezeibe van
