Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-03-21 / 12. szám
Hoffmann Alajos a kör igazgatója tartott igen szép beszédet, kiindulván az irás ama szavaiból »Szerese felebarátodat s szeresd hazádat!« Pohárköszöntojét a márcziusi nagy nap főfaktora Kossuth Lajos dicső emlékére mondva; a következő szónok Oláh György volt, ki nagy tudást eláruló fejtegetéssel utal a magyar történelem ama lapjaira, melyeken példák vannak a magyar nemzetnek a népképviselethez való szilárd ragaszkodására. Márczius 15-ike e jogon lett kiküzdve s a kiküzdött alkotmányhoz való ragasz kodás, annak fejlesztését tartja a magyar nemzet kötelességének, hogy Európa tiszteiét kivívhassa nemzetek sorában. Beszédét sürü éljenzések követték mely után a dalárda a Rákóczyt adta elő. Beszedeket tartottak még Dr. Némethy József, Szilviusz, Székely Lajos, Szénásy József és Ua György s Rezey Szilviusznak ama indítványa, hogy a helyszínén gyűjtés eszközöltessék a szegény iskolás gyerekek felruházására, mint humánus czél egyhangú lelkesedés közt lett elfogadva, mire Szénásy elnök a kaszinói esti asztaltársaság perselyét kezébe vevén az asztalok között 8 frt 10 krt gyűjtött a nemes czélra. A kedélyes bankett az éjfél utáni órákig tartott a Tóth Jóska jeles zenekarának jó zenéje mellett Heródek István «Otthon» kávéházában egy privát személyekből álló 105 fényi asztaltársaság bankettezett a nagy nap emlékére, amelyen sikerült toasztokat mondottak Sál Sebestyén a magyar királyra és hazára, Lendvay Mátyás a 48-as eszmékre és az egybegyűlt lelkes közönségre, Beleznay György pedig a közönség élénk érdeklődése és derültségben tartása mellett mondott alkalmi rigmusokat az ünnepre vonatkozólag. A vacsorát jó kiszolgálással Heródek szolgáltatta s a jó kedély a hajnali órákig együtt tartotta a jókedvű társaságot. Az újvárosi olvasókörben dr. Frankó László mondott csinos és hazafias emlékbeszédet a nap jelentőségéről, Csiszár Sámuel kántor vezetése alatt a mindkét szobát zsúfolásig megtöltő közönség \az újvárosi rész tekintélyes földmivesei s iparosai s szép számban nők is) elénekelték a szózatot és Erkel Hymnusát. Az ízletes vacsora folyamán felköszöntőket mondottak dr. Frankó László, ÜTóAn Dávid, Rácz János, Sánta Jáuos, Vidó István, mig Bene Feroncz, Maró Gyula, Gulyás János és Balom József tanítók, utóbbi egy saját maga irta csinos hazafias költeményeket szavaltak. A szavalati és toaszt közöket pedig Csiszár Sámuel szép éneke töltötték ki. Az asztaltársaság jó kedélyben éjféli órák utánig együtt maradt. A pavillonban a negyvennyolczas és német városi olvasókör együttesen rendezett diszlakomát. A tágas terem zsúfolásig megtelt mindkét nembeli közönséggel. Itt Kovács Lajos, Józsa Károly s a budapesti vendég Lovászy Márton stb. mondottak hazafias pohárköszöntőket. Békésen. Az egész város fel volt lobogózva. Kora reggel 3, — 8 órakor Bzintén 3 mozsár ágyú lövés jelezte az ünnepélyt, illetve eunek kezdetét. 8 órakor az összes egyletek és testületek az ev. ref. templomba mentek hol az isteni tiszteletet és alkalmi prédikácziót Nagy Lajos segéd lelkész tartotta, — fél 9 órakor a róm. kath. templomban Kny Antal esperes-plébános végezte az isteni tiszteletet. 11 órakor a. polgári leányiskola tartotta az ünnepélyt a városi bérház nagytermében nagy közönség jelenlétében, az ünnepélyt a „Hymnusz“ és „Szózat“-tal kezdették meg (quartettbe énekelve), ezután szavalt Untervéger Tinike, mely után Jákayl Károly polg. leányisk. igazgató fejtegette beszédjében az ünnep nagyságát, szavalt még Morvayl Erzsiké, s az ünnepélyt Dr. Hajnal István szép s magasztos beszédje — mit a növendékekhez intézett — zárta be. Délután 3 órakor az ünnepi emlék beszédet Dr. Meskó László orsz. gyűlési képviselő tartotta melyet viharos éljenzéssel fogadott a nagy számban megjelent közönség, — beszélt még id. 2assy Sándor és Dr Törők Gábor, kiket szintén megéljeneztek, ezután a dalárda a himnuszt énekelvén az ünnepély véget ért. Este a bérház villannyal világított disz termében a „polgári kör“ 150 teritékü társas vacsorát rendezett, a melyen először is Mezey Lajos 0 Felsége a királyért emelte poharát, — Tóth Ede ügyvéd, az öreg 1848/49 honvédekért, Nagy Gábor a honleányokért emelte poharát, Popovics Elek gör kel. lelkész és Szathmáry Gábor mondottak még hazafias beszédeket, ezután dr. Meskó László mon dott hazafias toasztot. A lakomán Szügyi József 1848. márczius 15 ike emlékezete“ czim alatt hangulatteljes szép felolvasást tartott, amelyet lapunk tárczájábnn közlünk. Békésen levő kaszinó és többi olvasókörök saját helyiségükben már 14-én este tartották ban kettjüket. Szarvason. Szarvason eddigeló szokatlan nagymérvű érdeklődéssel ünnepelték meg márczius 15-ikét. Első sorban a szarvasi főiskola ifjúságának kebelében alakult „ Vajda kör“ a főiskola dísztermében délután 3 órakor szavalás, ének és felolvasással egy bekapcsolt ünnepélyt rendezett, mely ünnepélyen város színe java részt vett, a szavaló es felolvasó ifjúk folytonosán lelkes hangulatban tartották a jelen volt diszes közönséget, különösen nagy hatást keltett Zostyák János VIII. oszt.-beli tanulóáltal irt és előadott rA szabadságért“ czimü költeménye, melyet szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel fogadott a özönség, megható és lélekemelő volt azon jelenet, midőn a tanulói dalkar a záró énekre „Isten áldd meg a magyart“ rá zenditett az egész közönség felállott s az ifjúsági dalkarral együtt énekelte a Hymnus t. Este minden párt kör s úgy az iparosok köre társas estélyt rendezett, különösen impozáns volt az újonnan alakult „szabadelvű kör“ által rendezett estély, melyen 400-nál többen vettek részt, a po hárköszöntök sorát, a mindenki által nagyra becsült gr. Bolza Géza elnök kezdette meg s pohárköszöntőjét O felségére a magyar királyra, mint az összes fejedelmek között legulkotmányosabb királyra mondotta. Utána dr. Salacz Oszkár az 1848-iki mároziusi napok jelentőségét s azok eredményét méltatta, majd Szirmai L. Árpád plébános, Liska János főiskolai tanár s ismételve dr. Salacz Oszkár szólaltak fel, különösen ez utóbbi beszéde nagy hatást kellett, midőn kiemelte azt, hogy hálátlanság lenne e nevezetes napon meg nem emlékezni azon nagy férfiú szelleméről, ki semmi akadálytól nem rettenve vissza, megteremtette a magyar nép létjo gosultságát s élte utolsó lebelleteig a magyar nemzet függetlenségéért küzdött, mely szabadságot és függetlenséget, úgy mint ő óhajtotta, ha mi nem is, de utódaink mindenesetre el fogják érni. A „függetlenségi köra által rendezett estélyen is szintén nagyon számosán vettek részt, az ünnepi szónoklatot dr. Haviár Gyula tartotta, utáni Haviár Dani beszélt igen szépen, majd végül Benka Gyula igazgató, a tőle megszokott eszmogazdag s remek beszédével, az 1848-iki márcziusi napokról emlékezett s majd párhuzamot húzott az akkor kitűzött részben elért czélok s a mai viszonyok között. Az iparos körben szintén szép számú közönség jelenlétében folyt le az általuk rendezett estély, vénynyel s az uj minisztérium márczius 23-án megalakul, gyorsan elkészülnek a többi reform törvények is. Az uj törvényeket szentesítés — I a miniszteri névsort megerősítés végett maga a nádor viszi fel Bécsbe. Még egy kétségbe esett erőfeszítést tesz az udvari párt. Hasztalan A 48-iki törvények szentesitést nyernek s ápril n-én a pozsonyi országgyűlésen az udvar jelen létében a nemzet örömujjongása közt a király személyesen hirdeti ki azokat. A nemzet tehát elérte céljátl Az a küzde lem, melyet az országgyűlési reformpárt a mo dern Magyarország megteremtéséért több mint két évtizeden keresztül oly bámulatos kitartás sál folytatott, a legszebb sikert éri el, a liberális reformok törvényerőre emelkednek I a már czius 15-iki mozgalom vezéreszméi diadalra jutnak l S a 48-as törvények nagy jelentősége abban áll, hogy nemcsak a szabad államrendszert parlamentáris alkotmányt teremtették meg, ha nem felszabadították lekötött — s helyreállítót ták megcsorbitott nemzeti jogainkat is s alkot mányos szabadságunknak s nemzeti önállósá gunknak a jövőben teljes védelmet nyújtani ígérkeztek. Mert — hogy csak a főbbeket említsük — a független felelős minisztérium a népképviselettel együtt megalkoltatott, a közteherviselés mindegyikre eeyaránt kiterjesztetett, a jobbágyság és urbériség kötelékei feloldattak, a sok százados rendi alkotmány megszüntette- tett, az ösiség jogrendszere eltöröltetett, a sajtó bilincsei feloldanak s a vélemény szabadsága biztosíttatott, Erdély Magyarországgal egyesit- tetett. Joggal remélheté azért a nemzet, hogy önrendelkezési jogát visszanyervén, demokratikus és szabadelvű törvényei alapján s azok oltalma alatt rövid idő alatt virágzóvá s boldoggá temely alkalommal az iparos kör érdemekben gazdag elnöke Józsa József talpra esett szavakkal méltatta az iparos mostani viszonyait előtti viszonyokhoz képest. Orosházán. a szabadságharcz heti az országot. Hiú remény! Más vala megírva végzet -könyvében. A magyar nemzeti állam megteremtése ugyanis fölkeltette a nemzetiségek féltékenységét, mely csakhamar gyülölséggé fokozódik ellenséges mozgalmakban tör ki. Az erdélyi oláhság tiltakozik az unió ellen, szakadást hűdet s külön jogokat követel. A délvidéki szer- bek a szerb vajdaságot proklamálják, a horvát mozgalom élére maga a horvát bán, Jelasich áll mint diktátor szervezi a magyarság elleni küzdelmet. E mozgalmak annál veszélyesebbek mert összeköttetésben látszanak lenni az udvari párttal s az osztrák reakczióval, mely enged ménynek tekinté s Európa előtt ilyennek akarja feltüntetni a 48-as magyar alkotmányt s csak alkalomra vár, hogy azt, ha lehet, erőszakkal is visszavegye. De a nemzet annál szivósabban ra gaszkodik szentesitett törvényeihez, minél inkább veszélyeztetve látja azokat, igy a feszültség foly ton nő; végre is fegyvernek kell dönteni ! megkezdődik a titáni küzdelem, a magyar nem zet ezeréves történelmének legdicsőbb szabad- ságharcza, mely egész Európa figyelmét leköti,! mely a magyart a bukás után is Európa számottevő nemzetei közé emeli. Nem lehet feladatom, — de időnk sem engedi, hogy a nemzetnek a 48-as törvényekért vívott rettenetes küzdelmét részletezzem, csak arra szorítkozom tehát, hogy bemutassam az egymásra toriodó eseményeket azon villámütések fényénél, melyek az osztrák reakezió sötét felhőiből ezen ádáz tusa alatt a magyar alkotmány épületére aláhullottak. (Vége köv.) Márczius idusát Orosházán a 48-as kör, 1 polgári kör és a kaszinó közvacsora tartásával ün nepelte. A kaszinóban Horváth Károly, dr. Bodoky Zoltán, id. Székács Pál és Harsányi István mondtak e nagy napra vonatkozólag igen szép s lélekemelő beszédeket. A 48 as kör ez alkalommal bálát is tartott, melyen nagy számú közönség vett részt, ünnepelték ezenkívül e nagy napot a polgári iskola növendékei is, kik az iskola nagytermében összegyűlve hazafias verseket szavaltak és énekeltek. Csabán. Délelőtt a polgári leányiskolában szép ünnepély volt, melyen a növendékek működtek közre. A műsor a következő volt: Szózat : Egressytől énekelte az iskolai énekkar. Megnyitó beszéd ; tartotta Donner Lajos igazgató. «Talpra magyar» énekelte az iskolai énekkar. Az 1848/49. szabad- ágharcz vázlatos történetét Bertok Jolán szavalta el. Az érczalap megteremtése ; elmondta Horeczky Jolán. A Lenkey huszárok hazatérése ; elmondta Fuchs Szeréna. „A diák, tüzérek és a nők áldozata“ elmondta Fábry Margit. „A honvédek hősiessége“ elmondta Brbzik Erzsi. „Nemzeti zászló“ előadta az énekkar. „A rab“ Petőfytől, szavalta Révész Margit. „Koldus ének“ Aranytól, szavalta Rerényi Erzsiké. „Az aradi tizenhárom“ szavalta Ruthy Erzsiké. „Hymnus“ énekelte a kar. A tartalmas programm prózai része Graczának a szabadságharcz története czimü müvéből hatással adattak elő. — Az ünnepély mindvégig emelkedett hangulatban folyt le. Este a város polgársága ; az ipartestület és az iparos ifjak a polgári körben ünnepelték meg márczius 15 ikét. — A vacsora alatt a kör elnöke Vidovszky János tartott nagyszabású beszédet a 48-iki vívmányok nagyságáról és jelentőségéről s poharát a haza boldogságára s polgárai jólétére ürítette. Kabos Bálint tanár az ifjúságnak hazasze retetét emelte ki mely 48 ban Magyarországot újjá alkotta. — Dr. Seiler a szabad sajtóra, Szolár Mátyás Vidovszky Jánosra, Achim János a 48-as onvédekre ürítette poharát. A vacsora folyama latt az iparosok dalköre Gally karnagy vezetése alatt hazafias dalokat adtak elő. Különösen nagy hatást keltett az „aradi tizenhárom“ czimü dal, melyet megujráztak. A kőmives és ácssegédek szakegylete önképzőkörük helyiségében tartották meg társasvacsorá- jukat, melyen Vitális Mihály és Kutschera elnök mondtak sikerült alkalmi beszédeket. Az iparos olvasókörben a tagok nejeikkel jelentek meg s minden tekintetben sikerült lefolyású estén magyar ruhába öltözött iparos lányok szolgálták fel az Ízletes ételeket. A megnyitó beszédet Zvaratkó Pál elnök tartotta, szavaltak : Uhrin Karolin „Pókainé“-t Pataki Szilárd, Weisz Márk és Nagy Zsigmond mindegyik zajos tetszés mellett. A Etcsora alatt több hazafias felköszöntőt mondottak Zvaratkó Pál, Kiss József, Juhász Antal. Dr. Seiler Endre a nőket éltette. Vacsora után a fiatalság tánezra perdült, mig az öregebbek hazafias dalokat énekelve vigadtak. GyománA naphoz méltóan — Gyoma község lelkesülni tudó lakossága is megünnepelte — úgyszólva minden társadalmi rétegében — a dicső márczius 15 ét. Nem fektetett súlyt a külszínre, — de annál jobban megszállta lelkét a visszaemlékezés magasztos érzete. Közvacsorák rendeztettek — czigány zene mellett — a központi kaszinóban, a 48-as olvasó kör ben, nem különben: az alsó-végi, felső-végi, a német részi, a központi polgári körökben s végül az páros körben. A központi kaszinóban szép számú közönség gyűlt egybe s a vacsora közepén a kaszinó alel- nöke dr. Bácsy Lajos ügyvéd szónoki magaslatra emelkedve elmondta szép, értelmes beszédét, mely lelkünket a márcziusi válságos napokon egészen keresztül vezette, úgy, hogy az embert valamilyen lázas fáradtság fogta el. — Szónok — toasztja végén — legalkotmányosabb királyunkra emeli poharát majd pedig a magyar haza felvirágzására, — a maroknyi magyar nép boldogitására üríti ki poha rát. Fazekas Zsigmond az ő kedélyes modorával hangulatos köszöntőt mondott. Eltette a hazát, a királyt, a jelen voltakat. Pikó Béla typikus magyar, rövid toasztot mondott. Beszéde egy az összejövetelen jelen volt 48-as ősz bajnok körül forgott — a ki könnyes szemekkel hallgatta a szónokot. Erre, ennek az egészségére üriti ő poharát, mondá, mert ő átviselte azt, a miről mi már csak apáink után értesültünk. Toasztokat mondtak még : Gönczy Lajos igen sikerült, továbbá : Király Ferencz és Ligárt Mihály. A társaság pihenni vágyó része 12 óra körül távozott, — mig a hátra maradtak reggel feló követték a jók példáját. Szeghalmon. A szeghalmi polgári olvasó-kör az idén is hagyományos kegyelettel ünnepelte meg az immár nemzeti ünneppé vált márczius 15-ikét. Az olvasó kör nagy termét esti hetedfól órakor diszes közönség töltötte be: férfiak, nők, előkelők és közrendüek minél számosabb megjelené- sökkel emelték az ünnepély díszét, — melyet községünk bírája, mint a kör alelnöke Godics Ambrus az alkalom fontosságához mért keresetlen szavakkal nyitott meg. Ki kell emelnünk az újonnan alakult dalárdát, mely Nagy Lajos lelkész-tanító és Bencze Pál orgo- nista-éneklész vezetése mellett rövid idő alatt társadalmi életünk fellendítésében már eddig is szép sikerekét ért el, 8 mely a „Hymnus", „Talpra magyar1 és „Szózat“ szabatos eléneklésével hatályo- lyosan közreműködött -az ünnepi hangulat emelésében j — továbbá Bencze József, ki „Sugár Pista“ czimü költői beszélyével megérdemelt tapsokat aratott, és Szabó Aladár felolvasását, ki az elnyomatás korszakának sötét hátteréből nem a kétség- beesés bosszú fúriáit, hanemha néma szenvedésben is felemelő őszbizalom dicső nemtőjét emelte ki, melynek biztató vezérlete miatt a vérkeresztség után nemzeti újjászületésünket elértük. Arató Lajos ihlett szavalata nem múló benyomást tett az ünneplő gyülekezetre. Az ünnepélyt lelkes felköszöntőkkel fűszerezett s hajnal hasadtáig kinyúló társas lakoma zárta be. Körös-Tárcsán. Körös-Tárcsán a márczius 15-diki ünnepségek alkalmával reggel hálaadó istentisztelet, este a két kaszinóban bankett volt. Egy helyiség alkalmas nem lévén a közönségnek meg kellett osztania ; az uj vendéglő építése most van tervben. A körök elnökei, Hajdú István és Szász Lajos üdvözölték a vendégeket a nap jelentőségére Szabó János esperes lelkész és Petneházy László jogh. emlékeztek meg lendületes beszédekben — ezeken kivül a régi honvédeket Szabó Béla segéd lelkész ; Tarosa közönségét dr. Ováry orvos köszöntötte fel. Megható volt két öreg honvéd jelenléte, kik forradalmi dalokat énekeltek a miket már kevesen tudnak s a miket az öreg Sopronyi Sándor és Vig Sándor a temesvári és budavári ostromló táborokból hoztak magukkal. Beszélt az-öregek nevében igen szépen Varga Antal volt biró. A mulatságok a kora hajnali órákban értek végett. Dobozon. Doboz község lakossága márczius 15-ikét hazafias lelkesedéssel ünnepelte. A nap reggelén hálaadó istenitisztelet tartatott — melyen a közönség nagy számban jelent meg. Előestéjén pedig a „polgári kör“ és „Iparos kör“ társas lakomákat rendezett, előbbin 40, utóbbin 50 főből álló társaság vett részt, lelkes szónoklatok mellett, emelkedett hangulatban ünnepelvén a nagy eszmék évfordulóját. Az iparos kör társas lakomáján Aszalay Gyula magas színvonalon álló hazafias beszéddel méltatta a nap jelentőségót, ismertette annak történeti vonatkozásait. — A nagy lelkesedést keltő ' beszéd után hazafias dalok mellett késő éjjeli órákig maradt együtt a társaság. Öcsödön. Öcsödön a polgári körben, a népkörben, a függetlenségi körben, az iparos körben és az olvasó körben is megünnepelték márczius 15-ikét. Mindenütt közvacsorával csaknem az összes tagok részvétele mellett s mindenütt nemcsak a bor, hanem az igazi hazafias érzület melege hatotta át a kedélyeket a dicső szabadságharcz emléke felett. De a egemelkedettebb volt a hangulat a polgári körben, ahol Oláh Antal ev. ref. lelkész mondott szép beszédet, a nála megszokott emelkedett szónoki hévvel, megemlékezvén a dicső korszak legdicsőbb fiának Kossuth Lajosnak érdemeiről, fejtegetve az 1848-iki szabadságharcz maradandó, messze jövőre kiható vívmányait, kiemelve ezek közül a sajtó szabadságot, mely egy nemzetnél sem fejlődött ki any- nyira s ennélfogva sehol sem ért el annyi üdvös eredményt mint Magyarországon. Nagy lelkesedést keltett még ugyanitt ifj. Oláh Antal fiatal jogász beszéde. A mulatozásnak csak a késő éjjeli órák vetettek véget. Vésztőn. Vésztő község lakossága is szép ünnepélyességgel ülte meg a nagy jelentőségű napot. Hétfőn 15-én tornyon, lelkész lakon, községháznál és mindkét kaszinó épületein lengtek a nemzeti lobogók, jelentvén, hogy ez a nap nem olyan mint más nap minden igaz magyar ember szivében a bála és öröm emlékét költi fel a nemzeti újjászületés magasztos ténye iránt. Este úgy a kaszinóban, mint a 48-as népkörben is szép számmal gyűltek össze társas vacsorára. A kaszinóban pont fél 8-kor kezdődött el az ünnepély s a 2-ik fogásnál felállott a kaszinó közgyűlési elnöke dr. Csákly János községi orvos s szépen megemlékezvén e nagy nap jelentőségéről éltette e sokat szenvedett hazát mint egykori honvéd — ki karddal is védelmezte a haza szabadságát, függetlenségét, s hogy elveszett a nagy dicsősége, csata ; ezt csak az árulás szülte külellen- ség behozatala okozta. — Majd Csákly után Kun Béla lelkész és kaszinói választmányi elnök jelezte a nagy nap jelentőségét, kifejezvén, hogy a kaszinó mint alapszabályilag a közmivelődés és hazaszere-
