Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-03-14 / 11. szám

jedőben volt Szeghalmon, hol 69 és Öcsödön, hol 44 betegülés fordult elő, a többi községek­ben ellenben határozott csökkenés volt észlel­hető. — Orvosrendőri vizsgálat eszközöltetett élőn 23, hullán 13 esetben, orvostörvényszéki vizsgálat pedig 22 könnyű és 8 súlyos testi sér­tés esetében. Trachomai beteg volt 185 és gya­nús 28, a kevesbedés tehát 7. Gyógyserummal beoltatott 12 egyén, a kik közül gyógyult 9 ás meghalt 3. ...................... , A vallás- és közoktatásügyi miniszterhez tel­terjesztést intéztek, hogy a soproni tanyai iskola, a folyó iskolai év elején megnyílt és rendes tanítóval van ellátva. ... , Az orosházi, csabai, gyomai, békési, szeghalmi járásból, továbbá Kondoros, Szent-András közsé­gekből, Gerla, Pósteiek és Dobozmegyerről a lő kros járulékokra vonatkozólag beterjesztett nyilat­kozatok kiadattak a kir. tanfelügyelőnek. A vallás- éa közoktatásügyi miniszter rende­leté alapján, mely szerint az 1897- évre az óvódét tankötelesek összeírása az eddigi módon eszköz- lendő, az összeírást illetőleg a legnagyobb szigor és pontosság betartása mellett, utasittattak a kii. tanfelügyelő és a járási főszolgabirák, hogy az e tárgyban előszabott rendeletek intentióit lelkiisme­retes pontossággal betartsák. _ A gyomai községi ismétlő iskola, községi óvo­dák, iparos tanoncz iskolák, 1895.—96. évre meg­vizsgált számadásai helyesnek találtatván,^ számadó Kovács János péoztárnok a további felelősség alól felmentetett. A csabai polgári leányiskola 1895/96-ra meg­vizsgált számadása a vallás- és közoktatásügyi minisztérium számvevősége által helyesnek talál­tatván, nevezett számvevőség határozata a csabai községi polgári leányiskola gondnokságának ki­adatott. A Füzes-Gyarmat községben felállítandó ovoda ügyében. felhívják a községet, hogy az ovoda fel- állithatása czéljából a tervet éa költségvetést 30 nap alatt mutassa be, A bánfalvi ág. bitv. ev. iskolai államsegély­nek elszámolása tárgyában a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter rendeletét, melyben értesíti a bizott­ságot, hogy az elszámolt 70 frt a nyilvántartásból töröltetett — ki-dták a bánfalvi ág. hitv. ev. iskola­széknek. A tanítói ötödéves pótlékról szóló jelentések beterjesztésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter a batáridőt április hó végéig meghosszabbította. — Tudomásul vették. A szent-andrási izr. hitközség államsegélyének! ügyében a miniszter rendelete értelmében az iratok pótlására a bizottság a hitközséget felhívta. Spitz Rudolf kétegyházi izr. hitközségi adó ellen beadott felebbezése kiadatott a gyulai izr. hitközségnek azzal, hogy a felszólamlást vegye szabályszerű tárgyalás alá. Geszti Jakab gyula-varsándi községi Írnoknak — az alispán intézkedésének elfogadásával, illetve tudomásul vételével — megengedték, hogy a köz- ség jegyzői vizsgát letegye. Fruzsa Mihály gyulai lakos laktanya tartozási ügyében, tekintettel arra, hogy a tartozás kötelez­vényen alapszik s igy az ügy magán jogi termé­szetű, s a közig, hatóságok hatáskörébe nem tar­tozik, a kötelezettség kérdésében Gyula város ré­széről hozott határozat helyben hagyatott. Krausz Samu orosházi hitközségi adó felszó- lamlási ügyében felhívták a főszolgabírót, hogy panaszost felebbezésének még egy példányban leendő beterjesztésére és a hitközséget az 1897. évi hit­községi adó kivetési lajstrom beterjesztésére uta­sítva, 8 az igy felszerelt felebbezést újból terjessze be. Az Orosháza-kondorosi községi közlekedési út ügyében, Csorvás község elöljárósága által beadott felebbezéssel szemben, az alispán határozatát jóvá­hagyták. Elénk vitára adott okot a békési községi is­kolaszék, nem különben a csabai községi iskola­szék és a kir. tanfelügyelő közt felmerült vitás ügy. Kinek hiányzik tiszta tányérja, villája vagy kése, kenyere vagy pohara, hol ürült ki a boros palaczk, ki szeretne inkább sört inni, vagy theát, ki óhajt fagylaltot, ki limonádétl ezeknek a sú­lyos teendőknek és kivánalmaknak olyan pre- cisen megfelelni, mint a gyulai háziasszonyok, még nem láttam sehol sem, pedig isten kegyel­méből végig ettem már négy-öt pikniket s bár boldog házasságom bekövetkeztéig valószínűleg ülök még vagy huszonnégyszer piknikes asztal melle, bátran merem állítani, hogy a gyulai asz- szonyok piknikjénél nagyobb figyelemmel és vendégszeretettel rendezett piknikben nem lesz soha részem. Fábry alispán volt a szószólója a közönség érzelmeinek s mint uralkodókért ürítette poha­rát a gyulai nőkért, kik uralkodnak az uralmok alatt boldog rabszolgaságban sínylődő férfiakon. A honvédtisztikar részéről gróf Zichy Albert főhadnagy lelkes beszédben éltette a nőket, kü­lönösen kiemelvén a gyulai hölgyek szívélyes vendégszeretetét és figyelmét. * '* tfc a óra tájban bontott asztalt a jókedvű társaság s Badé Pista zenekarának zenéje mel­lett kezdetét vette a tulajdonképeni mulatság, Megkezdeni egy bálát souper-csárdási tűz­zel és hangulatban, ez is. a piknik specialitásai közé tartozik, ahol asztalbontás után kezdődik a táncz I a bálák szokásos, vontatott, feszes kez­dete kizárva. És folyt a mulatság tűzzel és érzéssel, fo­gyott a bor, fogyott a fagylalt, limonádé, de végleg még sem tudott elfogyni még a másnapi morzsabálon sem. Bármennyire is csodálni lehet a gyulai asszonyok kedvességét és ügyességét a piknik rendezése körül, egy dolog bizonyos : hogy nincs szemmértékük! A milyen pazar mennyiségű lakomát ott föltálaltak, elég lett volna hatszáz kiéheztetett Sanyaro Vendel jóllakására, a fölöslegül maradt A békés-csabai iskolaszék ugyanis a kir. tan- felügyelő, mint felettes hatóság által rendeletben lett fel hiva, hogy a tanítókra vonatkozó törzs könyvi adatokat haladéktalanul (erjessze be Ezen rendeletre a hitközség elnöke Szeberényi Lajos Zs. lelkész azon választ adta, hogy az ily rendeletet állása és egyháza autonómiájába ütköző hatalmi túllépésnek tartja, és csakis megfelelő hangon tar­tott megkereséseknek kész eleget tenni. Ebben az ügyben aztán a bizottság átirt a csabai községi iskolaszék felettes hatóságához, a bánya kerületi püspökséghez, hogy Szeberényi Lajos Zs. lelkészt álláspontjának helytelen voltára figyelmeztesse. A püspök válaszában kijelenti, hogy a lelkész a jelen esetben korrectül járt el, mert nevezett, mint az iskolaszék elnöke a tanfelügyelő­nek nem alantas közege, s kathegorikus parancs szavaknak eleget tenni nem kötelessége csak is közvetlen felettes hatóságának a püspökségnek tar­tozik engedelmeskedni. Különben — azt írja a püspök — ezen egészen magánügynek a tárgyaló sóba belemerülni nem akar, hiszi, hogy a mind két fél részéről tanúsítandó jó akarat, a keserűsé­get okozott ügyet ki fogja egyenliteni és a békés közreműködés útját elő fogja készíteni, a melyre egyidejűleg nevezett lelkészt utasította is. A püspök átirata másolatban kiadatott a kir. tanfelügyelőnek. A békési iskolaszék is, — mint a hogy fel­vett jegyzőkönyvéből világosan kitetszik — szinten szokatlannak és ridegnek találván a tanfelügyelő­nek hozzájuk intézett rendeletét, egyhangúlag el­határozta, hogy az esetben, ha a kir. tanfelügyelő a szokatlan hangon változtatni nem fog, állásukról, melyre csakis saját maguk jószántukból és az ügy iránti Bzeretetből léptek — le fognak köszönni. —- Az elnök egyidejűleg kijelentette, hogy az elnöki tisztről lemond, — azonban addig is inig ezen ügy a közig, bizottság által végleg lobonyolittatik, az elnöki teendőket végezni fogja. A körülbelül két óra hosszéig "tartó vita után a bizottság, — a tiszti ügyész határozati javaslatá­nak elfogadásával -- kijelentette, hogy az iskola­széknek ez ügyben be adott felebbezesét, mint sem törvényben, sem rendeletekben nem gyökeredzőt vissza utasitja, — és azon nézetének ad kifejezést határozatában, hogy a felsőbb hatóságok törvényes hatáskörükben kiadott rendeletéi és felhívásai ne a személyes tekintetek hatása alatt tárgyaltassanak, és azok végrehajtása a közszolgálat jól felfogott érdekében ily okokból függővé ne tétessék, — Terényi Lajos indítványa alapján hozzá téve még azon nézetét is, hogy nincs helye azon sajnálatos elhatározásnak, hogy a tanügy terén oly sok érde­meket szerzett férfiak, közhasznú működésüktől a rideg hivatalos forma betartása miatt vissza vo­nuljanak. A kir. államépitészeti hivatal rendszerinti havi jelentése tudomásul vétetett azzal, miszerint a ke­reskedelmi miniszter felkéretik, hogy a Csaba felől Szolnokra este 7 órakor induló vonathoz Békésről vonat csatlakozást létesítsen, valamint hogy a Csaba- békési útvonalat lehetőleg még ez évben a trans- versalis út csaba-kondorosi szakaszával egyidejű­leg épittesse ki. Orosháza község dohánygyár felállítása iránti kérvényét a pénzügyminiszterhez pártolólag ter­jesztették fel. Nyikora Illés laktanya tartozás törlése iránt folyamatba tett ügyében Gyula városának azon ha­tározata, mely8zerint nevezett laktanya tartozását megfizetni köteles, helyben hagyatott. Az aradi kereskedelmi és iparkamara a vár­megye alispánjának azon megkeresésére, hogy az A rád vármegyével leendő telephon összeköttetés költ­ségeinek egy részének Arad város által leendő vise­lését közvetítse, ama választ adta. hogy ezen telephon összeköttetés az aradi kereskedőknek nem, csupán csak a békésmegyeieknek lehet érdeke s igy a megkeresésnek eleget nem tehet. E válasz folytán a bizottság felirt a kereske­delmi miniszterhez, hogy mivel a költségek arányo­aradi ó-boron pedig elmulatott volna még három napig, egy szomjas kefekötő ezéh. Az éjszaka folyama alatt különben kétszer szervíroztak, de a második, reggeli hét órai terí­tés korhelylevesét megvetette a jókedvű fiatal­ság és a korhelyleves kanalazása helyett szerud- siát tánczolt. A jelenlevő hölgykoszorúból igaz, hogy hiányozott a vidékről bejönni szokott tánezos- nők nagy része, de azért a legkedvesebb és legsikkesebb vidéki lányok ott voltak. Végül megemlítem még, hogy a gyulai ka­szinóban másnap este morzsabálat rendezett a fáradhatatlan jókedv, melyen Kis I-aczi is mor­zsaszónoklatot tartott, értekezvén íjgy farsang utáni aktuális tárgyról, az adósokról és hitele­zőkről, a gyulai hölgyeket, kik kedvességükkel és vendégszeretetükkel adóssaikká tették a fia­talságot, tevén meg hitelezőkké. A mulatságon jelenvoltak. Asszonyok: Amb­rus Ilona, Bodoky Kálmánná, Desztek Károlyné, Dubányi Jánosné, Dubányi Amália, Dutkay Béláné, Erkel Jánosné, Gallacz Jánosné,' özv. Hajóssy Ottóné, Ipolyi-Slummer Auguszta, Jan- tsovits Emilné, özv. Kalmár Mihályné, Kliment Gyuláné, Kövér Lászlóné, Kis Gyuláné, Ladies Györgyné, Ladies Lászlóné, Liszy Viktorné, Pósa Károlyné, Schröder Kornélné, Schmidt Józsefné, Steinecker Gáborné, Stojanovics Gyuláné (Csaba), Tessedik Károlyné, 'Wieland Sándorné. Leányok: Dubányi Sarolta, Erkel Margit; Gallacz Ida, Habi-nay Krisztina, Hajóssy Mariska és Margit, Kalmár Ilona, Paula és Margit, Kliment Gabriella és Mártha, Kőrös Etelka és Berta, Kövér Marianna és Ella, Kis Gizella, Ladies Margit, Otrok Mariska és Rózsika, Pólyák Erzsiké (Baglyas), Schmidt Margit és Nelli. Sto­janovics Erzsiké és Ilona (Csaba). —re. san közös viselése iránt megállapodás nem jött létre, az ügy további tárgyalásába ez idő szerint nem bocsátkozik, hanem elhalasztja az ügyet az időre, mely bizonynyal kedvezőre forditandja a vár­megye kívánságát a telephon összekapcsolás léte­sítése ügyében. Az árvaszéki elnök előadmányai s úgyszintén a kir. ügyész előadmányai tudomásul vétettek. A közigazgatási bizottság évi jelentése csekély módosítással helyben hagyatott és a miniszter- elnökhöz felterjesztetett. Ezen ügyek és még egy pár érdektelen^ tárgy elintézése és megvitatása után az ülés fél 1 orakor véget ért. ­Bírók. MárczillS 15. Negyvenkilenczedik évfordulóját ünnepli már meg a magyar nemzet annak a nagy napnak, melyen az elnyomott nemzet hősi kardja kiröppent hüvelyéből hóhérai ellen s fényes villa­nása most 49 év után is elvakitja a mi modern szürkeséghez szokott szemeinket. Evrol-évre na­gyobb, általánosabbá kezd válni a márcziusi üune- póly, mintha az egyéni boldogulás óriási küzdel­mében kifáradt, elfásult magyar ember szükségét érezné ez egyetlen nemzeti ünnepnek, melyre kon- czentrálja összes, az élet sivár, rideg küzdelméből rom gyanánt még megmentett haszaszeretetét, mely érzelemnek oly kevés tér jutott a modern élet komplikált, szövevényes küzdelmei között. Ez a nap vált igazi nemzeti ünneppé. Magában hordja a sajtószabadság diadalmas megszületésének emlé két s az önkény által vérbefojtott szabadságharcz magasztosan borús visszaemlékezéseit. Gyula város polgárságának minden rétege ünnepel e napon, diszbankettek tartásával, az egyes körök és egyle­tek részéről. Az újvárosi olvasókör a márcz. 15—ikét saját helyiségében fogja megünnepelni, mivel az egyesülés a múlt évi módon nem volt keresztül­vihető. Az ünnepély hétfőn délelőtt veszi kezdetét, midőn az olvasókörök tagjai a ref. templomban jelennek meg, hol alkalmi imát valószínűleg Józsa Károly segédpap tartand. Az esteli ünnepély 7 órakor veszi kezdetét, mely két részből all, u. m. megnyitó beszéd, tartja dr. Frankó László. Sza­valat, tartja Bene Ferencz. Felolvasás, tartja Gulyás János. A hazafias dalok éneklését vezeti Csiszár Sámuel. Ezekután következik a közvacsora, egy teriték ára 65 kr, a nők is szívesen láttatnak és fogadtatnak. Hasonló ünnepély tartatik a 48 as kör és németvárosi olvasókör részéről is este a pa­vilion nagytermében, melyen Huszka vendéglős szolgáltatja a vacsorát 70 kr. belépti dij mellett. A nagyviagyarv. kör Ludvig vendéglőjében tartja a nagy nap alkalmából hazafias bankettjét, a gyulai polgári kör tagjai pedig a kör helyiségében tarta­nak bankettet, melyre- eddigelé mintegy 150-en vannak előjegyezve. A polgári kör bankettjén az „Erkel“ dalkör is közre fog működni. A márczius 15-iki nyilvános közünnepélyt az e napra valószí­nűleg Gyulára érkező Polonyi Géza országgyűlési képviselő közreműködésével tartják, egyelőre meg meg nem állapított programmal, melyről a ren­dező 48-as kör falragaszok utján fogja értesiteni a polgárokat. Dr. Schlauch Lőrincz bíboros püspök a folyó évben ünnepli meg áldozárságának félszázados ju bileumát. A kiváló főpap, ki az egyháznak egyik legkiválóbb oszlopa, zsenialitásával annyira kima­gaslik korának irányadó emberei közül, hogy jubi­leuma nem lehet csupán a papság ünnepe, hanem kell, hogy abban résztvegyen mindenki, a ki tisz telője a nagy főpapnak. Nagyvárad város polgár­ságának körében a napokban meg is indult a moz­galom, hogy a bíboros püspököt jubileuma alkal­mából ováczióban részesítsék. Reméljük, hogy a gyulai róm. kath. hitközség is méltóan részt veend a jubiláris ünnepélyen, mely május másodikén bi­zonyára nagy fénynyel fog Nagyváradon lefolyni. Államsegély gazdasági előadásokra. A föld mivelésügyi miniszter a vármegyében tartani szokott gazdasági téli tanfolyam- és vándor előadások költ­ségeinek részben való fedezésére 600 frt. állam­segélyt utalványozott a vármegye részére. Megsemmisített vármegyei határozat. A vár­megye főispánja a múlt év folyamán felmentette Ridegh Mihály szarvasi útbiztost azért, mert az előirt útbiztosi szakvizsgát nem tette le, a mely intézkedés folytán a törvényhatósági bizottság az útbiztos részére 100 frt végkielégítést szavazott meg. Felebbezés folytán a kereskedelemügyi mi­niszter megsemmisítette a vármegye határozatát és elrendelte Ridegh Mihálynak állásába való vissza­helyezését azon indokból, mert az útbiztosok szak­vizsgáját szabályozó közúti törvény visszaható erő­vel nem bír és az 1882..év óta állandóan alkal­mazásban volt Ridegh Mihály a szakvizsgálat lété telére kötelezhető nem volt. Pályázat. A cs. és kir. hadsereg katonai ne­velő és képzőintézeteiben mintegy 320 egész — és féldijmentes a közös hadügyi tárczából javadalma­zott kincstári és alapitványi hely fog betöltetni és pedip 10 hely a katonatiszti árva fiúk nevelőinté­zetében, 190 hely a katonai alreáliskolák I. és 20 hely azok III. évfolyamában, 100 hely pedig a bécsújhelyi katonai akadémia és a bécsi katonai műszaki akadémia I. évfolyamában. Ezen helyekre vonatkozólag a kellően felszerelt pályázati kérvé­nyeket május hó 15 ig az illetékes katonai parancs­noksághoz kell benyújtani. — Ugyanezen intéze tekben a kizárólag magyar honosságú ifjak részére rendszeresített 120 alapitványi hely közül ez évben 18 fog megüresedni: a pályázók kérvényeiket május 15-ig a m. kir. honvédelmi miniszterhez adhatják be s végül a katonatiszti leányok soproni nevelő- intézetében szintén üresedésbe jön 27 alapitványi hely, melyek iránt a kérvényeket május 15-ig szolgálati úton kell benyújtani. Uj templom felszentelés. A szarvasi ág. h. ev. egyház gazdasági bizottsága elhatározta, hogy az uj temploma felszentelésének ünnepélyét s azzal kap­csolatban választandó uj papjának beigtatását folyó évi Junius 13-án vagyis Szt. Háromság vasárnapján fogja megtartani. Gróf Wenckheim Frigyes adománya Gr. Wenck­Frigyes, a kisjenői kerület országgyűlési kép­viselője értesítette a község elöljáróságát, hogy elete fogytáig 500 forintot küld évente a község­nek azzal a rendelkezéssel, hogy abból a kerület ben levő hitfelekezet különbség nélküli szegény árva iskolásgyermekeket segélyezzék. Ugyanekkor a kisjenő-erdőhegyi iparoskörnek egyesületi helyi­sége kibővítésére 1500 irtot küldött a jótékony főur. Lélekemelő szép ünnepélyt ültek izraelita pol­gártársaink e hó 11-én, a hitközség kebelében ala­kult szent egylet, az úgynevezett „6hevra Kadischaa fsnállásának ötvenedik évfordulóját. A kik 1847-ben a szegények segélyezését és a holtak iránti kegye­letet ápoló s épp oly áldásosán, mint zajtalanul működő memesczélu egyletet alapították, a tizen­hét egyén közül ma már csak három van életben, azok közül is kettő magas kora s betegsége miatt nem vehetett részt a megható jubileumon. Délelőtt 9 órakor a templomban isteni tisztelet volt, a me­lyen az újonnan szerződött fiatal kántor szép hé­ber és magyar nyelvű egyházi énekeket adott elő, majd a hitközség által e czélra felkért dr. Kecskeméti Ármin, ki már a millennáris ünnepély alkalmával is kiváló hitszónoki képességgel méltó feltűnést kel­tett, a templomot zsúfolásig megtöltött ájtatos hí­veknek mélyen megható szép praedikáczióban vá­zolta a Chevra Kadischa hivatását és méltatta an­nak humánus működését. Isteni tisztelet után a szent egylet díszközgyűlést tartott a hitközség ter­mében, a melyen úgy helyből, mint a közeli vi­déki községekből számosán iratkoztak be és vé­tettek fel tagokul az egyletbe. A díszközgyűlés fénypontjá), mondhatni eseményét azonban dr. Berényi Ármin hitközségi s szent-egyleti elnöknek ugyancsak az egylet ötvenéves működését felölelő magasröptű remek beszéde képezte,, mely a ta­gokra mély benyomást keltett és a Chevra Ka­discha jegyzőkönyvében megörökittetni határoz tar tott. A sziveket, kedélyeket átható beszéd hatása dominált a központi kávéházban este 8 órakor tar­tott társas lakomán is, melyen a Chevra Kadischá- nak csaknem összes tagjai részt vettek, amikor is a jelenlevők mindeniae adakozott a szükölködőket és betegeket segélyező humánus egylet pénztára javára, úgy, hogy eme adományokból négyszáz fo­rinton felüli összeg folyt be, a mi a gyulai zsidó­ság túlnyomó részének igen szerény anyagi hely­zete mellett bizonyára fényes és lélekemelő ered­mény. Az estély, melynek rendezése első sorban Weisz Mór ügyességét és buzgóságát dicséri, a czél nemességéhez méltóan inkább komoly, mint tul- csapongó kedélyhangulatban éjfélig tartott és a szép nap a gyulai Chevra Kadischának nagy időkre terjedő, kegyelettel őrzött kedves emléke fog ma­radni. A gyulai iparos ifjúsági egylet évi közgyűlé­sét. ma délután 4 órakor tartja sugárúti saját há­zában. A csaba-apáczai helyi érdekű vasút építésé­nek végrehajtását és majdan kezelését Beliczey Géza s Rosenthal Ignácz engedményesek az arad- csanádi vasútnak adták át. Csaba község képviselő­testülete, csütörtökön tartott közgyűlésében, eme h. é. vasút czéljaira megszavazott 50000 frtos aján­latát, tekintettel ama körülményre, hogy a vonal csaba-dobozi szakaszának kiépítése elejtetett, 30000 frt áru törzsvészvény vásárlására redukálta. A békésmegyeiek fővárosi segítő egyesületé­nek választmánya részletes jelentésben számol be az egyesület múlt évi működéséről. A jelentés azzal kezdi, hogy az 1895. év második felében alakult egyesület még oly zsenge korú és az ala ulás mun­kálatai annyira igénybe vették, hogy czélját az első évben még megvalósítani nem tudta, de az egylet élete tanúskodik arról, hogy a czél elérése az ed­digi eredményekből előreláthatólag biztosítva van. Az egyletnek van 1 alapitó, 61 rendes és 2 pártoló tagja. A pénztár bevétele 532 frt 20 kr, kiadása 418 frt 83 kr volt s igy az 1896. évi pénztári ma­radvány 113 frfc 37 krt, az egylet vagyona pedig 253 frt 87 krt tesz ki. A segélyalap az 1896. év­ben 72 frt 58 kr volt, mely azonban már is jélen- tékenyen szaporodott. Az egyesület 1896. évi már­czius 21-én a terézvárosi kaszinóban megyei szár­mazású művészek közreműködésével hangversenyt rendezett, sz 1896. évi ápril 12-én tartott első köz­gyűlés határozatából kifolyólag pedig békésmegyei tanulóknak, kereskedő és iparos ifjaknak a kiállítás tanulmányozhatása végett olcsó lakásokat közvetí­tett akként, hogy néhány lakást kibérelvén, azokat pár krajezárért bocsátotta a jelentkezők rendelke­zésére. Hogy ez az egylet szerény anyagi viszo­nyai mellett lehetséges volt, az egyleti elnök Thék Endre áldozatkészségének köszönhető. A jelentés röviden vázolja azután az egylet jövő működésének irányát s végül közli az 1897. január 16-án a teréz­városi kaszinóban rendezett tánczestély eredményét, mely 78 frt 70 krt juttatott a segély alapnak, va­lamint köszönettel emlékszik meg azon 100 forint adományról, mit az egylet védnöke gr. Wenckheim Frigyes az egylet részére adományozott. Sorozás. Utczahosszat danolgatnak, kurjon­gatnak a legények, a kiket a sorozó bizottság ér­demesnek tartott arra, hogy a „császár katoná“- jává legyenek s a sorozás édes-bús poezisa átjárta e hét végén a legény sziveket. Mert van valami v* *g is, meg szomorú is abban a végzetes „taug­lich“-ban, a mi jelenti azt is, hogy derék szál ember az illető, de azt is, hogy október elsejétől kezdve keserves három esztendőt kell sétálni annak a legénynek, aki most a „ Widmungsschein“-nal ka­lapja mellett vig muzsikaszóval, tánczolva járja be a várost és hangoztatja, hogy „majd eltelik az a bárom esztendő 1“ Hej ! pedig nehezen telik az el. Csak az itthon hagyott Zsuzsák, Borcsák, Katák és Rozik tudnák elmondani, hogy hány könycsep- pet morzsolnak szét addig a kötényük sarkában, mig az „infanterista“ szerető Zágrábban meg Pet- rinában eszi a komisz kenyeret! No hát az idén sok Zsuzsa, Borcsa, Kata és Rozi fog könnyezni októ­ber elsején, mert a sorozó bizottság jóoskán beszedett a „legények elejéből.“ A gyulai járás és Gyula város területéről különben hivatalos adatok szerint ugyanis a járásbeli községekben összeiratott a három korosztályban 227, besoroztatott a közös hadsereg és a m. kir. honvédség ujonczjutalékába 60, a pót­tartalékba 13, visszahelyeztetett 102, fogyverkép- telennek nyilváníttatott 24 hadköteles. Gyula váro­sában összeiratott a három korosztályban 392, be- soroztatott a közös hadsereg és a honvédség ujoncz­jutalékába 118, a póttartalékba 28, visszahelyez- tetett 162, fegyverképtelennek nyilváníttatott 39 hadköteles. Csabán a sorozás holnap kezdődik. Időjárásunk szeszélye egy pár év óta a ma­kacs állandóságban nyilvánul. Népies időmeghatá­rozással élve, kukoriczatörés óta nem száradt ki a keréktalp, de még talán a kerékagy sem. Ugyanis a múlt év szeptember havának elején kezdett zu­hogni a bőséges áldás, a melynek legközvetlenebb hatásaként jelentkezett az időben a sok penészes szőllő, a lopva végzett nehéz őszi munka és sok

Next

/
Oldalképek
Tartalom