Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-03-07 / 10. szám
István, Hoffmann N. csendőrőrmester, Zuzmann János, Moldoványi Gábor, Blonder Mór, Mezei Ignácz, Páskuj János, Somogyi Pál, Klavács János 50—50 krt, Greiner Antal 20 kr, Borsi N. 10 kr. Melyért fogadják a felülfizetök, úgyszintén az estélyen szives közreműködők az egylet nevében hálás köszönetünket. Gyula, 1897. mározius 1-én. Oláh György, elnök. Múlt Rezső, pénztárnok, Remele József, szertárnok. A nagyrománvárosi olvasókör bálján felülfizettek : Miskucza György 40 kr, Argyelán György 40 kr, Álb János 40 kr, Krémer József 40 kr, Rusznák Mátyás 40 kr, Yonyiga Illés 20 kr, Fekete Ádám 20 kr, Rusz János 20 kr, Borbély Mojsza 10 kr, Szűcs György 10 kr, Erdélyi Péter 10 kr, Fehér Kálmán 10 kr, összesen 3 frt. Miért is a rendezőség hálás köszönetét nyilvánítja. A gyulai 48 as körnek február 28-án tartott bálja 100 koronát jövedelmezett. Felülfizettek : Sál József, az iparos ifjúsági egylet nevében 4 koronát, Dr. Fábry Sándor, Dr. Bartóky József, Dr. Frankó László 2—2 koronát, Viszt István 1 kor. 40 krt, Kovács Lajos, Biluska Péter. Petner József, Múlt György, Schriffert György, Puskás AndráB, Bene Ferencz, Weinstein Arnold, Zuzmann János 1—1 koronát. Nevezett urak fogadják pártolásukért szi vés köszönetünket. Rendezőség, Az iparos tanonczok által Gyulán az elmúlt héten rendezett bálon felülfizettek: Karácsony Mojsza 50 kr, Yranka Lajos 30 kr, Lelik János 20 kr, Szilágyi Gyula 10 kr, Pasali Miklós 10 kr, Musik Ferencz 10 kr, Dulácska Imre 10 kr, Dulácska Kálmán 16 kr, Gombos Gyula 10 kr, Lelik József 10 kr, Lindenberger N. 10 kr, Alberti N 10 kr. A felülfizetésekből befolyó összeg átadatott az iparostanonczok segélypénztárának s a kegyes felülfizetök jótékonyságáért ez úton fejezi ki köszö netét a rendezőség. Kuc8éberböl — mészáros- A gyulai kávóhá zak tipikus alakja, Jóska kucséber, a kit jó modora s agyafúrtsága miatt vendéglői körökben „úri ku- cséber*-nek neveztek, megvált dóligyümölcsös kosarától és nyereményes csörgés zacskójától s í viharos kucséberéletet odahagyván, békés polgári foglalkozásba fogott bele s mészáros lett. A gyulai kávéházakban egyideig nagy hiányát fogják érezni a vigkedélyü kucséber mókáinak és nagy mondá sainak, a ki most végleg „megszolidult* és a sa ját Williger József neve alatt mészárszéket nyitott a Kossuth-téren. A csorvási ifjak bálja. Az elmúlt szombaton azaz a múlt hó 27-én Csorváson az ottani ifjúság a kaszinó alapja javára igen sikerült bálát reode zett. A környék nagyobbára gazdász közönsége részt vett e bálon, amelyen a osabai Purcsi Jancsi zenekara szolgáltatta a zenét. Igazi vidéki hamist tatlan kedély és jókedv mellett mulattak mindvé gig azaz a csabai és orosházi vonatok indulásáig jelenvoltak. A hölgyek névsorát a következőkben adjuk: — Asszonyok: Pfitzner Jánosné (Benedek) Matics Istvánná, Yangyel Sándorné (Orosháza) Gremsperger Józsefné, Szabó Jánosné, Gróo Már tonné, Lózsa Lászlóné, dr. Schmidt Istvánná (Sze ged), Eöröm Istvánné (Szőllős) Leányok: Matics Yilma, Heránusz Juliska, Simái Emilia (Orosháza) Mádai Giziké (Gyoma), Eöröm Erzsiké (Szőllős) Ördögh Rózsika (Gödöllő), Gróo Mariska, Lózsa Mariska, Fehér Gizella (Orosháza). Békésen a kedd esti piknik nemcsak az idei farsangnak volt legkiválóbb mulatsága, hanem éve óta nem volt oly sikerült eBtély mint ez. A minden iziben sikerült piknikről térszüke miatt bővebben lapunk jövő számában referálunk. Községi takarékpénztár felállítását vette tervbe Mezőberény községe, h<)l az előmunkálatok ez irány ban már serényen folynak. A takarékpénztár alap tőkéjéül a község tulajdonát képező regále-kárta lanitási kötvények beváltási árát, mi 114000 frtot tesz ki, akarják felhasználni. A takarékpénztár czélja főkép az volna, hogy ezen tetemes és most partok között mennyisége megkevesbedik, meg csappan. A letiprás eszméjét fejezi ki a csapat — vagyis rohanó ember, vagy állat-tömeg — mer a hol keresztül megy ott csapás, csapa származik t. i. a csapat nyomában letarolt, letiport nö vónyzet, megtiport út marad. Ha Csaba földrajzi helyzetét vizsgáljuk rögtön szemünkbe ötlik, hogy a Fehér Körözs áradásai által okozott mocsároknak végébe fekszik, a hol természetes magaslat nem csak északfelé téríti — hajdanában délnek is térítette — a folyót, hanem a mely magaslat a Tisza és Körözs közötti lakóknak a legalkalmasabb útul kínálkozott a Körözst megközeliteni, vagy talán azon át is menni. Egyszóval, a hol a csapás csupa a Körözs mellett elvoiíult, vagy végződött és az azon járók pihenő helye, vagy végső á mása volt. Akár pihenő hely, akár határ állomás akár a túlsó oldal lakóival érintkezési pontul szolgáló rév volt : a településre a természet által volt kijelölve s az ott keletkezett telep Csapa-telep, Csapa-hely, vagy egyszerűen Capa nevet kapta, a mennyiben őseink sajáts gos észjárásában kitűnő logica nyilatkozik. Ugyancsak Csaba földrajzi helyzetéből magyarázható nevének keletkezése akként is, h szemügyre veszszük azt, hogy Vészénél, a hol Körözs a nagy rétségben mintegy elveszett, Fövenyesen keresztül Ó-Kigyósig, sőt Szabad káig kiterült tengernyi víztömegnek Ó-Kigyós nál kezdődő, Csaba mellett elfolyó és Szarvasnál ugyancsak a Körözsben végződő ér természetes csapája — csapja — volt. Ez esetben tehát Csaba azért Csaba, mert a viz — csapa mellett v; nevezzük bár a csapát azért csapának mert egy tájék nagy viztömegét csapolja le, vagy az mert azon keresztül tör a víz, vagyis intéz becsapást egy más tájékra, vagy végül azért, hogy a viz elvonulása után itt látható a mindent letarolt elem útja, csapája, csapása. Domonkos János. megkötött tőke forgatása által a községnek bevételeit jelentékenyen gyarapítsák és ezzel a lakosságra ótt közterheket kisebbítsék. A képviselő-testület részéről kiküldött előkészítő bizottság már elkészítette az alapszabályterőezetet. A napokban özség részéröl M. Braun József első jegyző ve zetése alatt Szekeres András biró, Horváth János még néhány más községi képviselőből álló kül döttség tisztelgett dr. Fábry Sándor alispánnál, kérvén tőle a község tervének elősegítését. Az ispán válaszában kijelentette, hogy örömmel veszi tudomásul, hogy Mezőberény község az első, a ely a törvényhatóság által felvetett eszmét megvalósítani akarja és kilátásba helyezte, hogy a tervet a felsőbb hatóság mindenesetre elősegíteni és ha a részletek is a szabályoknak megfelelők, jóváhagyni is fogja. A csabai polgári kör farsang utolsó napján, népes és kiválóan sikerült szép bálát rendezett, melyen a csabai polgárság szép leányai és jó tán- czosai kedélyesen búcsúztatták el az idei farsangot. 0kO8 bolond. A napokban az angyalföldi té bolydából megszökött két őrült, s a tébolyda igaz gatósága köröztette őket. Az egyik szökevényt Lénárt Sándornak hívják s orosházi illetőségű. Megkerestetett az orosházi hatóság is az iránt bogy ha netalán Orosházára jönne Lénárt, fogassa el. — Lénárt csakugyan haza ment Orosházára beállított a községházához, s kijelentette, hogy ezelőtt mintegy harmadfél évvel, azzal az egyénnel ki vele együtt kiszökött az angyalföldi tébolydá ból, lopott, s hogy elkerüljék a börtönbüntetést mind a ketten őrültnek tették magukat s oly ügyesen játszották szerepüket, hogy az orvosok való ággal őrültnek hiszik őket. — Lénártot ismét átadták a tébolyda igazgatóságának. Orosháza a dohánygyárért. Orosháza község a vármegyei közigazgatási bizottság utján kérvényt adott be a pénzügyminiszterhez, hogy a felállítani szándékolt dohánygyárat Orosházán^ építtesse fel. kérelem támogatására felhozzák, hogy a dohánygyárnak Orosházára építését a község előmozdítása, valamint országos, politikai és népgazdászati érdekek is kívánatossá teszik. A 21 ezer lelket számláló magyar község, mely Békés-, Csanád- és Csong- rádvármegyék körülötte levő községeinek kereskedelmi és forgalmi góczpontját képezi és amelyből négy irány felé vezet vasút, igen alkalmas a gyár elhelyezésére, mert maga a község 1600 ^munkást és 1354 ifjút és leányt a szomszédos falvak pedig mintegy 1000 munkást szolgáltatnának a gyár részére s igy bármily nagy Üzemű gyárnál sem volna hiány munkásokban. Felette kívánatosnak mondja i kérvény a dohánygyárnak Orosházán leendő felálli tását főleg politikai és államigazgatási szempontból mert az úgynevezett paraszt szoczialismus fészke Orosházán és vidékén van és az által ha a munká soknak az év minden szakában biztos keresetet nyújtunk, a munkásnép elégületlenBége és az ezzel járó bajok végleg megszűnnének. Végül a kérvény kilátásba helyezi, hogy esetleg a község is hozzájárul a gyár felállításának költségeihez. Szarvason a hölgyek piknikje a központi vendéglőben az idei Carnevál legsikerültebb mulatsága volt. -Résztvett benne Szarvasnak és a vidéknek szine java. A terem gyönyörűen volt di szitve, külön emelvény a czigányoknak, körül pam lagok, egyik sarokban művészi szökőkút déli nö vényekkel körülvéve. Este 9 óra felé klarinéthang jelezte a vacsora kezdetét. A gyönyörűen szerviro zott asztalokon minden terítéken egy-egy virág mind másféle, s mindenki oda ült, a mely virágot legjobban szerette. A vendégség körülbelül 160 teríték mellett ott töltötte az időt 11 óráig, amikor is képzelhetőleg kitűnő kedélyhangulatban kezdetét vette a táncz, mely reggeli 9 óráig tartott. A bálon résztvevők egy feledhetlen estély kedves emlékével távoztak. Ott voltak. Lányok: Balogh Etelka (Buda pest), Bácskai Etel, Benka Ilona és Jolán, Borsits Mariska és Stefánia, Christoph Lori (Csabacsüd) Dusovszky Mariska. Eisenstädt Márta, Eszes Ilonka Gécs Jolán (Csaba), Hollander Juczika (Arad) Hutiray Berta (Szt.-András), Jakabfalvy Juliska Keresztényi Olga (Szt.-András), Kollár Klári (Mező Berény), Konstantinovics Szidike, Kristóffy Anna Laurovits Margit, Lusztig Matild, Lavatka Ilona Margócsy Emma, Mészáros Giza (Szt.-András), Mokry Ida, Mihálfy Mélán és Emma, Nagy Blanka, Po nyiczky Etel, Szlovák Olga, Tóth Emma (K.-Szt. Márton), Zlinszky Rózsika. Asszonyok: Bugyis An dorné, dr. Krcsmárik Jánosné, Salacz Ferenczné Zlinszky Istvánné, Bakay Sándorné, Balog Aibinné (Budapest), Bácskay Jakabné, Bárány Béláné, Benka Gyuláné, Bielek Zoltánné (Szt.-András), Blazekovics Hugóné (Szt.-András), Crisloph Frigyesné (Csaba csüd), Borsits Ignáczné, dr. űéry Henrikné, özv Eszes Mihályné, Gécs Jánosné (Csaba), dr. Haviá Gyuláné, Hutiray Lászlóné (Szt.-András), Keresztély Gyuláné (Szt.-András), Kollár Lajosné, Kollár Já nosné (M.-Berény), Konstantinovics Györgyné, Kris tóffy Jánosné, Margócsy Gyuláné, dr. Mikolay Istvánné, Morvay Károly né, özv. dr. Nagy Jánosné Oláh Miklósné, Papp Istvánné, özv. Passzauer Jakabné, Placskó Istvánná, özv. Ponyiczky Györgyné özv. Sárkány Jenőné, dr. Szemző Gyuláné, özv Szlovák Jenőné, Tapolcsányi Imréné, özv. Tassy Gyuláné. Gyújtogatás. Kedden éjjel 2 órakor nagy kon gásra ébredtek fel a város lakói, s a tornyok félre vert harangjai tüzet jeleztek. A tűz özv. Gyarmati Gáborné hold utczai házánál ütött ki s elhamvasz tóttá a ház nádfödelét s a padláson felhalmozott gabonát. — A kár 687 foritnyira tehető, mely bői azonban 500 forint biztosítva volt. A tűz oka gyújtogatás, melyet Gyarmatinénak egy régi hara gosa H. F.-né követhetett el, a kit miután alapos gyanú volt reá, a rendőrség elfogott s jelenleg vizsgálat alatt áll. Lopás. Krausz Mór kárára múlt hó 28-án egy pár czipőt loptak el A rendőrség Kár Anna c eléd személyében elfogta a tettest. Árokba fűlt. Izbék Bálint öcsödi fuvaros ittas állapotban éjszaka az utczai vizes árokba fordult hol reggel megfuladva találták őt meg a község rendőrök. A vizsgálat megállapította, hogy semmi nemű merénylet nem forgott fenn. Hirtelen halál. Fábry Károly csabai lakatos a múlt vasárnap rövid roszullét után hirtelen el hunyt. A halálozás váratlansága mérgezés gyanú ját keltette, mit az orvosrendőri bonczolás csak ugyan valószínűnek is tart s e végből, ennek biz tos megállapítására a gyomor egyes részeit felkül dőtték a budapesti orvostani intézetnek. Ritka szerencsében részesült D. Julia szegény Is budapesti özvegy asszony. Ezen asszony a bank-Is egyesületi váltóüzlotben (Budapest, Y, Fürdő-utcza 1.) t a 35157. számú rószletiv alapján havi részletfize- s tésre megvette a 2951. sorozatú és 9. számú bécs- 1 városi sorsjegyet és azt már át is vette. E hó 26-án s a fentemlitett banküzletbe jött a sorsjegyhuzásit jegyzékek átvizsgálása czéljából. Ki írhatja le meg - i lepetését, midén tudtára adták, hogy ezen sorsjegyei már 1895. november hó 2-án 200.000 irtot nyert.], A szerencsés nyerő a nyeremény összegét mindjárt | fel is vette. 72 h 11 Gyulai élet. „Emlékezzél meg óh ember, hjgy porból! lettél és porrá leszesz 1“ Fogadni merek, hogy önök fogadni mertek] volna abban, hogy e héten az Írásnak e szavai-] val kezdődik a heti referáda, s én hogy önök a] fogadást megnyerjék, csakugyan az írásnak e| szavait biggyesztem „textus“-nak a czikkem elé. Hanem prédikálni nem fogok, azt Ígérem.] Minek isi? Ha el is mondanám az ilyenkor] szokásos thémák fölötti gondolataimat s utólag] kikelnék a báli luxus ellen s ajánlanám a bor helyett a vizet, mulatás helyett a böjtöt, táncz helyett az imádságot, azzal édes keveset lendi-] tenék úgy a hazai iparon és művészeten mint a] hazai kereskedelmen, legfölebb a vegyeskeres-] kedések heringes hordói látnák egy kis hasznát,] de miután a hering árusoktól perczentet nem] nyerek, feleslegesnek tartom nekik reklámot csinálni. Hiszen mit ér önöknek a prédikáczió, még ha szószékről jön is. Önök nagyérdemű publikum, különösen a 30-an inneni publikum, úgyis javithatatlanok s bár minden hamvazó szerdán bűnbánó arczczal veszik fel a szőrcsuhát és szánják-bánják a farsangon elköveteti vétkeiket, a hamis szerelmi vallomásokat, pezsgökontót, lánybolonditást girált váltókat stb., alig várják a legközelebbi farsangot és szent fogadalmukat és bünbánatukat a sutba vágva, előveszik a frakkot s folytatják ott a hol elhagyták, bolonditják a lányokat, leszá■ mitoltatják a váltókat és gyarapitják a pezsgő : kontót. ; Sőt annyira farizeusok önök igen tisztelt * báli publikum, hogy még a hamvazó szerda utáni r időszakban sem becsülik meg magukat s alig i várnak egy pirinyó kis alkalmat, hogy mulat■ hassanak, tánczoljanak s legyen bár annak az 1 „alkaloménak a neve „piknik* „felolvasás* vágj 5 bármi más, a szeg végre is kibúvik a zsákból £ lesz a vége táncz. Dehogy is prédikálok önöknek, dehogy is hányom a falra a borsót. Elég ha czitálom önöknek az Írás eme szavait. „Emlékezzél meg óh ember, hogy porbó . lettél, porrá leszesz“, a mi modern nyelvre fordítva annyit jelent, hogy: „Ne nagyon rugc farsang alatt a port, mert farsang után kipo- rolják a hátadat* 1 * * * Hanem azért legjobban kiporolták a hátá t a „Csipi-csóka* szerkesztőségének, a mi tekintvi- azt, hogy ennek az irodalmi babérokra nen aspiráló „vicclapénak, nem tartozott erénye t közé az igazmondás, már csak azért is helyéi 3 való volt, hogy megdöntsük annak a nagyképi r közmondásnak, az igazságát: t „Szólj igazat, betörik a fejed“. a Ellenben az a ráfogás, a mit az incriminál 1 lap tárczarovatával cselekesznek, igazán neu * megérdemelt dolog. 8 Az, hogy e vicclap tárczájában közöl > „ruczavárosi piknik“-ben van némi általáno ’’ czélzás a küszöbön állott és tegnap lefolyt szé] ’ piknik előzményeire, még megengedhető, de rósz ’’ akaratú dolog személyeskedést kihámozni a kér déses czikkből s annyi rósz Ízlést tételezni fe l’ az illető czikkiróról, miszerint, farsangi, — a l’ utcza és nem a szalonok számára készülő, — bo y hócz lapban úri nőkkel szemben kövessen e akkora vastag otrombaságot ! Egyébiránt a Csipi-csókából elkelt 4oo pél ; dán.y az utczán s tekintve azt, hogy a tüzolt] I egylet kasszája kárát nem bánta, napirendr a térhetünk a lapocska felett, melynek egyetlei munkatársa sem ambiczionálta magának, ros vicceiért az akadémiai tagságot 1 * * * * . És most szólván még egyszer az írássá! 1 oltsuk fel a szőrcsuhát, hintsünk hamut a fejünkr s felejtsük a farsangi kirúgásokat s bocsássun! meg „az ellenünk vétőknek*. Még a Csipi-Csókának is ! —re. r Irodalom. y Aphrodite. Sachs és Pollák kiadása, Budapee ten. Fordította: Dr. Rózsa Géza. Ambrus Zoltán, . kiváló magyar iró, egyik legelső aestbetikusunl e Kiss József előkelő lapjában, a Hét ben hosszab >i czikket irt az Aprodite-ről, melyből érdekesne tartjuk kiemelni a következőket: Aphrodité isten asszony 1896. évvel a mi Urunk Jézus Krisztu ■_ születése után megjelent Pária városának piaczán a szokásához híven, lázba ejtett mintegy ötveneze szegény halandót. Pedig nem is a maga istei s meztelenségében, hanem papirosba öltözötten jelet g meg; s nem is az egész világ, csak egyes válás: tottak előtt mutatkozott, a minden piacznál kiseb y könyves piaczon. Szóval — hisz önök értik má d ezt a mi éktelenül sallangos újságírói nyelvünk« — Páriában nemrég szenzácziós sikere volt eg s könyvnek, melynek hősnője : Aphrodite. Azaz tulaj t donképpén nem is Aphrodite, hanem egy alexat rj driai bétáira, a. ki siép volt, mint maga az Anadyc . mene s a ki életének egy magasztos pillanatába úgy jelenhetett meg Alexandria népe előtt, hog e az álmélkodó sokaság a földre szállott Aphroditi- nek nézte. Ennek a csodás szépségű alexandrii L- leánynak a histórtája Pierre Louys-t egy pár hóna . alatt hires íróvá tette. Pierre Louys huszonöt es: tendős fiatal ember, a kiről Aphrodite-je előtt édei- keveset tudott a világ. Irt ugyan már vagy öt-hi kötetet; mint jó hellenista, lefordította Meleage: 1 fordított egyebeket is; deJ ezek a munkái egy izük baráti körön kívül nem igen keltettek figyelnél. Annál nagyobb feltűnést okozott Apbrodite-je; íz első kiadásokat valósággal szétkapkodták, egy létig minden párisi újság az uj csillagról czikkezett 1 Louys egy szép nap arra ébredt, hogy többet »eszélnek róla, mint barah Bernhardtról. Páriában nég megtörténik ilyesmi stb. Echegaraynak, az európai hirü színpadokat iraló spanyol drámaírónak nálunk is színre került hatásos drámáját Máriánál hozza az Olcsó jpniwl íár^ legújabb (372.) száma. A dráma nagy költői értékét már színre kerültekor is elismerték kritikusai. A szenvedély hatalmas ereje szólal meg alakjaiban, érdekesen, szinte izgatón lefolyó jeleneteiben. Az érzések ellenállhatatlanul ragadnak magukkal s nem tudjuk mit csodáljunk jobban: a nagy drámai erőt, melylyel az iró fölépítette cselekvényét, vagy párbeszédeinek finom, kifejező voltát-e? A modern társadalom nagy problémái mozgató alakjai az ő drámáinak egy-egy hatalmas szenvedély megragadó rajzában. 8 ha a színpadon látva ellenállhatlan erővel vonzanak, olvasván, még jobban élvezzük. Teljes lesz a mű értéke előttünk akkor, ha mielőtt színpadon látjuk, elolvassuk. A magyar fordítás, mely Szalai Emil munkája, teljesen rászolgál a dicséretre. Jól folyó magyarságában igaz értékökben érvényesülnek a mü költői szépségei. A csinos formájú könyv ára 30 kr. 2Cözg>a,zcLsbság,_ Takarékpénztári közgyűlések. A vármegye területén működő takarékpéuztárak nagyobbára más mindannyian megtartották évi közgyűlésükét, beszámolván a nyilvánosságnak működésükről. E számadásokat a következőkben adjuk: A szeyhalomvidéki Uakarékpénztár Pap József vezérigazgató elnök vezetése alatt szerdán tartotta közgyűlését, melyen az igazgatósági tagok közé Fehér János helyébe Ambrus Sándor főszolgabírót választották be, az üzletveze- Itőségének pedig bizalmat szavaztak. Az intézet ösz- |sz( s betéti állománya 356.612 frt Tiszta haszna volt az intézetnek 19,448 frt, melyből a 40 frtos részvények szelvényei 6 frt 50 krral váltatnak be, |a tartalékot 2305 írttal dotálták. Az intézet tartalékalapja 66.919, az év folyamán 2193 frt 58 krt I kelletett veszteségként leírásba hozni. — Az end- rődi takarékpénztár közgyűlését szintén a napokban tartották. A választások megejtetvén elnök Kalmár József, igazgatótárs Tímár J. János lettek. Az inté- zet 767.304 forint forgalmat csinált, összesen 59249 : takarékbetétet kezelt, tiszta nyereménye 3460 frt- volt, melyből a részvényeseknek 1778 frtot fizetnek i ki jótékony czélokra 25 frtot forditnak. — Az orosházi központi takarékpénztár vasárnap számolt be a ; nyilvánosságnak Drucker Simon elnöklete alatt tartott évi közgyűlésen. A közgyűlésnek érdekes pontja volt a részvénytőkének 100.000 frtra leendő kiegé. I szitásé tárgyában beadott indítvány, mely azonban leszavaztatott. Az üzlet forgalma különben követ- . kező : Az intézet 660.687 frt betétet kezelt, váltó- tárczája 263.501, betét álladéka 1896 decz. 31-én j80.422 frt. viszleszámitolás 593.569 frt, összes pénztári forgalom 4,039 823 frt 58 kr. Az intézet ez év: [nyeresége 2627 frt. — Az orosházi keresztény nép t|óan£ ugyancsak vasárnap tartott közgyűlést, melyei s|kimondatott, hogy egy újonnan hivandó közgyűlési sen fognak vezérigazgatót átválasztani, melyen t i| különben is csekély vezérigazgatói honoráriumot ii »[magasabbra emelik. Aligazgatóul gr Bikádi Antalt !i igazgatósági tagokul pedig Domoki János, Horváth János, Ilovszky József és Lile Pál választattak. Egyebekben az intézet anyagi állása a következő , Az intézet a múlt évben 669.236 frt betétet kezelt n Váliótározája 1,044 921 frt. Az 1000 drb 100 frtot névértékű kötvényre 60.000 frt van befizetve, ez évben mintegy tizenhárom behajthatlan vál ót kelthetett leírni, mint melyek az 1889-től folyt üzletek s óta behajthatlanak bizonyultak, ez az oka, hogy t n tartaléktőkét ez évben csak 121 frt 60 krral lehe- " tett dotálni. A tiszta jövedelem csekély voltát 5717 ' frtot ez a körülmény magyarázza. A közgyűlés s felmentvényt egyhangúlag megadni határozta. Sertéstenyészetünk érdekében A földmivelés- j ügyi miniszter, a hazai sertésanyag javítása, valamint a sertésvész folytán előállott apaállat hiány pótlása czéljából elhatározta, hogy állami birtoko- " kon neveit sertés kanokat kedvezményes árban 0 esetleg részletfizetés mellett bocsát az ezt szükséglc e községek rendelkezésére. A községek, melyek ezútoi n apaállatokat beszerezni kívánnak, indokolt kérvé z nyeiket a nagyváradi állattenyésztési kerületi fel I ügyelő útján adhatják be. e Törvényszéki csarnok. k Szoczialista apostolkodás, vagyis törvényes meg határozással osztály és tulajdon elleni izgatás vét ségével vádolva állottak a gyulai kir. törvényszél előtt e hó 4-én Ravasz Pál, Pusztai Sándor, Kereke János, Szemenyei István és Bujáki Mihály szent tornyai, valamint Kovács József bánfalvi lakos föld 1- míves emberek. A vád irányukban azon sarkallott a hogy egyik társuk Kovács János házánál, a kinél t, erkölcsi magaviseletét illetőleg azt jelzi a község b elöljáróság, hogy „osztály elleni izgatás m att 1891 k év óta gyanú alatt és a szoczialdemokrata eszmé 1- hirdetője*, folyó évi február 4-én este összejövete s tartottak és ott a mindkét nemből mintegy 30 em s bérré menő gyülekezet előtt szoczialista nyomtat ír ványokból felolvasást tartottak, felolvasásaikat ma ti gyarázó fejtegetésekkel kisérvén. Felolvasásra kerü it állítólag a többek között a hírhedtté vált. „Legye :- és pókok* czimü röpirat is, mely köztudomás szt b riut a vagyonos és munkaadó osztály g részben ír tulajdon intézménye ellen is izgató kitételeket fogli >t magában, továbbá a „Népszava“ czimü költemén; y melynek lázitó végstrófája most sem tévesztette j j hatását amennyiben: „L s a zsarnoksággal! éljen 1- nemzetközi szoczialtjemokratia! fordítsuk meg ekéin > szarvait, szervezkedjünk!“ s több ehhez hason h felkiáltásra ragadta a hallgatóságot. Mivel azonba ;y nem bizonyult be, hogy a fenti összejövetel tei í dentiosus volt s különösen az, bogy az incriminá íi röpirat s illetve költemény is felolvasva és con p mentáivá lettek: a kir. törvényszék valamenn s- vádlottat, akik egyébiránt talpig becsületes, < 3- módnólkül korlátolt felfogású „czuczilisták“-ní it látszanak, a vád alól felmentette. A kir. ügyész rt felmentés miatt felebbezett.
