Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-12-26 / 53. szám
árlejtése alapján az igazságügyminiszter a vállalkozóval a szerződés megkötését elrendeli. A legnagyobb megelégedéssel és őszinte örömmel jelezhetjük és városunk közönségének mint ilyennek bizonyára nem is lehet kedvesebb krisztkindlije, mint a mindenki által hőn óhajtott stádium tényleges bekövetkezése, mely után a legnagyobb skeptikus és pessimists is megnyugszik benne, hogy a törvény- széki palota immáron minden körülmények között végleg befejezett tény. Igaz, hogy minden örömben van ürömcsepp is és ilyen ürömcsepp, bogy a vállalatot nem a gyulai ajánlkozó kapta meg, amit őszintén kívántunk volna s aminek érdekében a törvényszék ügybuzgó elnöke, a helyi építési bizottság I a vármegye főispánja minden befolyásukat érvényesítették, sajnos eredménytelenül. A tizenhárom- ezer forint differencziát, amennyi a két legolcsóbb ajánlat között fenforgott, nem sikerült paralizálni, amire különben — utólagosan bevallva — eleitől kezdve kételkedtünk, hogy megtörténhessék. De a gyulai vállalkozó elejtésének sajnos tényével szemben is van egy megnyugtató momentum. Nevezetesen az, hogy az igazságügyminiszter Novak Kamill törvényszéki elnökhöz csütörtök reggeli postával küldött rendeletében, amelyben tudatja, hogy a Gyulán emelendő törvénykezési épület és fogház építési munkáinak elvállalása tekintetében véglegesen döntött, elfogadván Robelly Aladár szegedi epífd- mester ajánlatát, felhívja az elnököt, hogy a szerződést a nevezett vállalkozóval kösse meg és a szerződésbe kötelező Jeltétel gyanánt vegye fel, hogy a ne-\ vezett vállalkozó az építésnél mindenesetre békésmegyei munkásokat tartozik alkalmazni és köteles egyenlő árak esetén a részlet munkák kiadásánál a helybeli iparo-j sokat előnyben részesíteni. Megjegyezzük még, hogy a forróviz berendezés munkáira nézve a Zellerin M. féle részvénytársaság ajánlata lett elfogadva. Most már tehát a törvényszék építési kérdésében minden akadály el van hárítva s feltétlenül bízó nyos, hogy az épitési munka kora tavaszsznl meg fog kezdetni. Novák Kamill törvényszéki olnök hatáskörében erre vonatkozólag gondoskodni fog, hogy ez tényleg meg is történjék. A vármegye rendkívüli közgyűlésének tárgy- sorozatát már egy beállították az alispáni hivatalban és azt a meghívóval együtt a jövő hót elején szétküldik a megyebizottsági tagoknak. Szerdán délután a pénzügyi és jogügyi szakosztályok tartották üléseiket. Ezek újévig befejezik az előkészítés munkáját és újév után közvetlenül össze log ülni az állandó választmány is, hogy az előadásra kerülő ügyekben határozati javaslatait megállapítsa. A meghívó kibocsátása után lesz alkalmunk bőveb ben hozzászólni a közgyűlés fontosabb ügyeihez. Megyebizottsági tagok igazolása A vármegyei igazoló választmány folyó hó 22-én tartott ülésében foglalkozott a törvényhatósági bizottsági tagok 1898. óvro érvényes névjegyzékének egybeállításával. A bizottság az időközben megüresedett tagság1 holyekro megejtett szabályszerű választások alap ján á osorvái-i kerületben megválasztott Szabó Jánost, a tót komlósi kerületben megválasztott Németh Kálmánt, a Gyulán megválasztott Kéry Gyulát és a Szeghalmon megválasztott Godán Ambrust igazolt bizottsági tagoknak jelentett« ki. Ellenben n Szarvason az időközbon megürült két tagsági hely belől tésére megejtett választást megsemmisítette a bizottság, mert a választást megfelebbezők azon állítását, hogy a határidő kellőleg meghirdetve nem lett, beigazoltnak találta. Végül a legtöbb adót fize-\ tők névjegyzékéből törölte a választmány 10 oly később aztán azokat a rendkívül érdek--» cse vogésoket, amelyek nevét az irodalmi téren is a legelsők közé emelték. így most már a gyulai emlékekről legfeljebb dr. Erkel Rezső urnák van tudomása, aki Teleki grófnak szintén régi kedves jó barátja volt s akkori Gyulán létekor is rendkívül örült a gróf, hogy hosszú idő után öt viszontláthatta. Göndöcs apát természetesen rögtön meghívta Terényit a gróf tisz'eletére adott díszvacsorára s Lej >s azután is gyakran emlegette, hogy nagyon sokért nem adná, hogy gróf Teleki Sándor ezredessel, Petőfinek és az 6 édes atyjának hírneves barátjával megismerkedhetett. * * * 1889. év tavaszán, Göndöcs apát — akinek mindig volt valami közérdekű „kijárni“ való ügye — feljött a fővárosba s akkor is — mint fent- létekor minden alkalommal — meghitt, hogy vele ebédeljek. Én már^vártam rá a Szikszay éttermében s megérkezve, rögtön azon kezdé az ö szokott bőbeszédűségével : — Tudja-e, ki lesz Békésmegye főispánja? Terényi Bajos, Most jövök Barosstól, aki most ideiglenesen a belügyminisztériumot is vezeti, nagyon kegyesen fogadott s mint régi képviselőtársát, most is folyvást tegezett. Az ügyet, amiért hozzá mentem, intézkedett, hogy kedvezően elintézzék s azután is hosszasan beszélgetett velem mindenféléről. Egyszer azt kérdi tőlem : kedves páterkám, ki lenne nálatok ió főispánnak való ember? Kegyelmes uram, mondom, annyit tudok, a megyei mágnások közül senki nem reflektál a főispánságra s akárhogy gondolkozom: nincs ott senki arra valóbb, mint Terényi Lajos, aki most megyei főiegyző. Igen, emlékszem rá, mondja Baross, az árvizeknél nagyon kitüntette magát, Terényi ugyan még aránylag nagyon fiatal, de ügyes, okos, szorgalmas, egyénnek a nevét, akik már a múlt évben kijelentették, hogy tagsági jogaikat mint választott bizottsági tagok kívánják gyakorolni. Ezek helyébe a legtöbb adót fizető következő 10 egyént vette fel a névjegyzékbe. A vármegye szervezési szabályrendeletét, melyen a vármegye őszi közgyűlése eszközölt módosításokat, a belügyminiszter jóváhagyta. Az igy jóváhagyott szabályrendelet meghirdetés után jogerőre emelkedvén, a jövő évtől kezdve már négy rendes közgyűlést fog tartani a törvényhatósági bizottság és pedig február, május, szeptember és deczember hónapokban. Az 1898. évi fedeztetés! állomásokat és a kiosztandó állami mének számát a hármas szakbi-l zottság javaslata alapján következőleg állapította meg a földmivelésügyi miniszter. Fedeztetési állomások lesznek: Békés 9, Csaba 10, Csorvás 2, EndrŐd 2, Gyula 4, Gyoma 5, Kétegybáza 3, Kö- rös-Ladány 2, Körös-Tarosa 3, Mező-Berény 4 Orosháza 5, Öcsöd 2, Puszta-Földvár 2, Szeghalom 2, Szont-An.drás 3, Tót-Komlós 2, Uj-Kigyós 3 és Vésztő 4 ménnel. A vármegye alispánja felterjesztést tett a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a mének ne márczius 1-én, hanem mint eddig is már febiuár 15-én kirendeltessenek az állomásokra. Gyógyszertár átruházások. Piltz Endre körös- tarosai gyógyszerész a tulajdonát képező gyógyszer- tár személyes üzloti jogának Fischer Jánosra, Lacsny 1stvún békési gyógyszerész pedig a tulajdonát képező gyógyszertár jogosítványának Tóth Kálmán volt mezőlelegdi gyógyszorószre leendő átruházásának engedélyiezéseért folyamodtak a bolügyministerhez. A vármegyei házi ipari bizottságot folyó hó 29-ének délután 3 órájára gyűlésre hivta egybe dr. Fábry Sándor alispán. Az ülés tárgyát a Csabán torvezett szövőgyár létesítésének kérdése fogja képezni, melyre vonatkozólag a Taussig-czég, mely- lyel a bizottság már régebben tárgyalásokat folytat, a létesítés feltételeit magában foglaló jegyzékét már beküldötte a vármegyéhez. Kinevezések. A pénzügyminiszter Buchwaldl Gyula vármegyei pénztári könyvvezetőt a márma- ros-szigeti kir. pénzügy igazgatósághoz számtisztté ; a belügyminiszter Merksz Rezső járási írnokot a csabai és Marcsa Imrét a kétegyházj anyakönyvi' kerületbe anyakönyvvezelő helyettesekké novezte ki' Névváltoztatás. A belügyminiszter megengedte," hogy Rosenberg Lipót orosházi lakos vezetéknevét ,Robozu-ra változtassa át. Az állami transversális útnak arndmogyei része is immáron teljesen elkészült és a hét folyamán, átadatott a forgalomnak. Eként tehát Kis Jenőről kiindulólug, Erdőhegy, özékudvar. Sikló, Nagy-Pél és Gy-Varsándon keresztül Gyuláig kőuton lehet közlekedni, a mi városunk forgalmát bizonyára hathatósan fogja emelni, noha korán sem úgy, mint az eredetileg tervezett gyula-fekctegyarmat-n.-zeréndi kőut, a melyet a jövő kérdésének tartunk fel, ömölte volna. Szemle a honvédhuszárság fölött Klobucsár Vilmos altábornagy, a honvédhuszárság felügyelője a bét elején Gyulán volt és két napon át beható, szemlét tartott a helyben állomásozó honvedhuszár ság fölött. A szemle s gyakorlatok végén azok fölött teljes megelégedését nyilvánította a tisztikarnak, A honvédelmi miniszter kinevezte a Gyuláit állomásozó 2-ik gyalogezred honvédorvosi tisztikar állományába dr. Polgár Miksát, dr Kármán Sámuelt, dr. Glück Albertet segédorvosoknak, továbbá dr. Frey Gézát segéd orvoshelyettesnek. Darkó Károly tartalékos gyógyszerészjárulnok pedig a honvédség kötelékéből elbocsáttatott. igen-igen becsületes ember, amellett egyik nagybátyja Beliczey a volt főispán, másik nagybátyja Ipolyi püspök. Az nekem mindegy, vág közbe a miniszter, hanem ha csakugyan arra való ember: hát ö lesz a főispán. Erre aztán csakhamar búcsút vettem a vas-minisztertől. Én hiszem, hogy csakugyan kinevezteti Terényit s örülök rajta mert tetőtől talpig derek ember. így áradozott a jólelkü apát, akinek mindig meg voltak az 6 kedvencz ideái és kedvelt emberei s csakugyan úgy történt, mert nem sokára ezután hozta a hivatalos lap Terényinek föispáni kineveztetését. Mikor azon év őszén, pár napra Gyulára mentem, mindjárt első nap siettem Terényit, aki akkor már a megyeházán lakott, meglátogatni. A régi szívességgel és meleg barátsággal fogadott s pár óráig jóízűen elbeszélgettünk, csakúgy mint hajdanában. Én meg nem állhattam, hogy azon módon «I ne mondjam neki Göndöcs apátnak fenti elő adását, mire ő csak annyit mondott: — Nagyon elhiszem, hogy úgy volt s hálás vagyok érte az öreg urnák, aki különben mindig kitüntetett a jóakaratával. Elmondta azt is, hogy neki, mint főispánnak, tulajdonképpen nagyon nehéz a helyzete S mikor én nevetve azt n ondtam erre, hvgy: „parva sapientia regitur mundus*; ö maga is jóízűen nevetett rajta s csak annyit fehlt rá: — Nem azért mondom, da tudod, hogy én hajdan még Jancsi prímással is pertu voltam s máig is a fél vármegyével az vagyok, igy aztán nem valami szerfölött nagy az auktoritásom. Mikor elváltunk, az 6 jóságos behízelgő hangján azt kérdi tőlem: — Hát mondj.'d, Bugikám, mit tehetek én érted ? — Köszönöm Lajosként) a jóakaratodat, de most is az a bajom, hogy temérdek a protektoÁrlejtés a megyén. Tegnap délelőtt tartották meg a vármegyénél többféle szükséglet jövő évi szállítására nézve az árlejtést a követkéz > eredménynyel: A gyertya- és petroleumszükséglet egységáraiból Fischer M. H. és Gruber csabai ezég 38°/0, illetve 32% árengedményt, Reisncr és Wolf gyulai ezég 38km/o, iile.ve 36% árengedményt ajánlott, miért is a bizottság ez utóbbi ajánlatát fogadta el. A szolgaszemélyzet ruházatánál az egységárakból Kálmán Zsigmond és társa 7Va, Ruttner Lőrincz 5>/s%-ot engedett el. A Kálmán-fóle ajánlatot fogad ták el. Az irodai szerekre vonatkozólag Dona Döme és társa budapesti ozég 30‘Mo, Galitzenstein H. budapesti ezég 3öi/s% és Dobay János gyulai ezég 35°/« árengedményt tettek. A bizottság a Dobay- fóle minták kitűnő voltára és arra való tekintettel, hogy az összesen 7 frt 50 krt tevő különbözet alig jöhet számításba azon előny mellett, bogy a vármegye a szállítóval folytonos érintkezésben állhat, a Dobay-íéle ajánlatot fogadta el. Téli tanfolyam A békési állami kosárfonó tanműhelyben a jelen tél folyamán egy téli tanfolyam tartását a kereskedelemügyi minister megengedte. A vármegye külömböző községeiből 15 egyén jelentkezett a téli tanfolyamon való részvételre, a kik két csoportban egy egy\ hónapon át fognak a kosárfonó iparra oktattatni. A tanfolyam előreláthatólag február hó 1-én veszi kezdetét és márczius hó végéig mind a két csoport oktatása befejezést nyer. Önálló árvaszék Csabán. A belügyminiszter jóváhagyta Csaba községnek az önálló árvaszék felállítására vonatkozó szabályrendeletét. Miután pedig a község a szükséges előmunkálatokat már befejezte, a közigazgatási bizottság utasította a községet, hogy az árvaszék működésének megkezdése iránt haladék talanul intézkedjék. Az árvaszék a bíró elnöklete alatt 2 ülnökből, egy jegyzőből, egy ügyészből s közgyámból és a szükséges segédszemélyzetből fog állani. A szükséges tisztviselő választásokat már legközelebb meg fogják ejteni. Gyula városa képviselőtestülete folyó hó 20-án (ártotta Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt óvnegyedes rendes közgyűlését, amelyen a képviselők szokatlan nagy számban jelentek meg, a mi an- nnk tulajdonítható, hogy a meghívóban életbevágó fontos és izgalmat keltő tárgyak voltak felvéve. A közgyűlést Dutkay Béla poigármester elnök pont 9 órakor megnyitotta s a tárgyalás megkezdése előtt bejelentette, hogy a meghívóban jelzett ügyeken kívül még a következők lesznek tárgyalandók : N. Szabados József vállalkozó kérvénye 3000 frt óvadékának kiutalványozása iránt; Diósy Béla városi képviselő iuditványa a községi tisztviselők és alkalmazottak részére nyugdíjintézet megalkotása iránt; a városi rendőrök kérvénye drágasági pótlék utalványozása iránt és a kolozsvári siket-néma intézet segélyezés iránti kérelme. A lapunk múlt heti számában közölt virilis képviselők közül felszólalás folytán Őrley Mária örökösök és özv. Nuszbek Józsefnó örököseit, — miután az ingatlanok az örökösöknek biróilag átadva nincsenek,— töröltettek, A város egyes utczáinak kikövezése tárgyában a tanács által tett előterjesztés elfogadtatott s .ekként az 54,000 forint árú kövezésre Roheim Náthán vállalkozó ajánlata fogadtatott el s nevezettel a szerződésnek megkötésére a tanács utasittatott. A kövezéssel fölmerülő kiadáshoz szükséges 54 ezer forint a konvertálásból fen maradt s takarékpénz tárilsg kezelt összegből való kiutnlványozása Lll szavazattal 1 szavazat ellenében elhatároztatott oly módon, hogy az 54 ezer forint annuitása 50 évei át visszafizetendő lesz. Schmidt József városi képviselőnek a tiszteletbeli árvaszéki ülnöki állásról történt lemondása, eddigi ügybuzgó s önzetlen működésének jegyzőkönyvi méltatása mellett, tudomásul vétetett; — tudomásul vétetett továbbá Dr. tóm, aki mind Ígér, de egy se tesz semmit. Ne tégy te én értem egyelőre semmit se, hanem majd annak idején tégy a kis fiamért. — Arról bizonyos lehetsz, hogy ami tőlem relik: mindig mindent szivesen meg fogok tenni, -• monda búcsúzásul. Pár évre ra, mikor a megyei szocziálista mozgalmak miatt a föispáni állástól megvált, Pesten az utczán találkoztunk. Nekem rögtön -eszembe jutott valami, s az első kérdezösködésen átesve, nagy komolyan azt mondom neki: — Na Lajoskám, most már én mondom, hogy szólj, mit tehetek érted? — Hogy-hogy ? — Hát miután a főispánságod fucscsot mondott s most aféle állás és foglalkozás nélküli faczór ember vagy : hát szánalomból beprotezsál- lak dijnoknak a minisztériumba. Persze jót nevettünk a bolond ötleten, amivel tudtam, hogy a jómódú, előkelő embert úgy sem fogom érzékeny oldaláról érinteni. 0 * * * Képviselő korában ritkábban találkoztunk. Egymástól nagyon is különböző anyagi helyzetben és társadalmi körben élve, többnyire csak a véletlen hozott össze bennünket, amikor ugyanő mindannyiszor szidva-szidott, hogy miért nem látogatom meg gyakrabban, amire én rendesen azzal szoktam válaszolni, hogy a dörgölődzésnek még a látszatát is kerülni akarom. — Azt mondhatod talán másnak, de nem- nekem 1 szokta rá mondani, s szavaiból és viselkedéseiből kiérezhettem, hogy igazán őszintén beszélt. Az Agliárdi-ügyben való hírneves szereplése után nemsokára találkoztam vele s örömmel gratuláltam nagy sikeréhez. — Hagyd el kérlek, hiszen most meg azt Pollmann János árvaszéki ülnöki állásról történt lemondása s ezen állásnak végleges betöltéséig, mire nézve pályázat meghirdetésére a polgármester utasittatott, mint tiszteletbeli ülnök Dr. Foll- mann János v. képviselő választatott meg. A vásári helypénzszedési jog bérbe adására nézve, a tanács által tett azon előterjesztés, hogy miután Tabak Dávid és Rosenthal Lipót ajánlata a képviselőtestület által már jóváhagyatott, izgalmas vita után felhivatnak bérlők, hogy a szerződést 3 nap alatt írják alá, mit ha nem teljesítenek, a város házilag fogja kezelni, — szótöbbséggel elfogodta- tott. Békésvármegye közkórházi bizottságának átirata, mely szerint az építendő elmegyógyintézet részére 1090 Q] öl telket kér ajándékozni a várostól, elvileg már most elfogadtatott; do tekintve, hogy vajyonelidegenitésről van szó, a törvény intézkedése szerint eme ügy érdemleges tárgyalására 30 nap közbevetésével, 1898. évi január hó 24-ik napja tűzetett ki. Az 1898. évi irodai, valamint az összes szükségletek szállítására vonatkozó előterjesztések a lapunkban már közölt legolcsóbb ajánlatok értelmében elfogadtattak s a szállítókkal a szerződések megkötésére a tanács utasittatott. A város csatornázása tárgyában hozott vármegyei határozatra a közgyűlés kimondotta, hogy tekintettel arra, miszerint az utczák kövezése által a csatornázási tervtől lényeges eltérés fog előállani, s igy a tervek szerint azt keresztülvinni nem lehet — eme munkálatoknak megvalósítása a kövezések befejezéséig függőben hagyaudók s erre nézve a vármegye alispánjához előterjesztés tétetik. A városi tanács előterjesztése a 300,000 frtos kölcsön leszámolására vonatkozólag tudomásul vétetett; tudomásul vétetett továbbá az Arpád-utcza szabályozására vonatkozó tanácsi előterjesztés is. Pikó Imre és érdektársai indítványa a létesítendő mezőgazdasági szeszgyár támogatása iránt, habár egy mezőgazdasági szeszgyár közgazdasági szempontból felette kívánat os lenne, de tekintve, hogy a megindított mozgalom nagyon kezdetleges stádiumban van és nincs kellőleg előkészítve, a képviselőtestület ezúttal még nincs oly helyzetben, hogy a kért erkölcsi támogatást is megadhassa. A községi jegyzők magánmunkálata tárgyában hozott vármegyei szabály- rendelet — tekintve, hogy a város ily szabályrendelettel rendelkezik, mint reá nem vonatkozó, tudomásul vétetett. — A városi tökepénzeknek a két helybeli pénzintézetnél leendő elhelyezése, névszerinti szavazással kimondatott, az eddigi gyakorlat fen- tariása melleit, nevezetesen hogy a pénzkészlet a békésmegyei s I. Gyulavárosi takarékpénztárak között betétül lehetőleg egyenletes arányban helyeztetik el. A polgári iskolának gymnásiummá leendő átalakítása iránti előterjesztés — amini azt már több ízben részletesen ösmertettük lapunkban, — egyhangúlag elfogadtatott s az ez irányban szerkesztett memorandumnak a vallás- és közoktatásügyi miniszternél leendő benyújtásával a polgármester bízatott meg. — Ezen ügy tárgyalása alkalmával Csausz Lajos városi képviselő kijelentette, hogy az esetben, ha a jelenlegi polgári iskola nyoloz osztályú gymnáziummá fejlesztetik, a saját tulajdonát képező s eddigelé már mintegy 15 ezer forint értéket képviselő könyvtárát a gymnáziumnak fogja hagyományozni; a képviselőtestület Csausz Lajost nagylelkű ajánlatáért harsányan megéljenezte s részére jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. A községi orvosok és halottkémek nyugdijára vonatkozó hallom, hogy Gyulán azzal agitálnak ellenem, hogy vallástalan vagyok. Terényi vallástalan? — gondoltam magamban, mikor elváltunk, aki ezt mondja: az nem ismeri. Mert én nagyon jól tudtam, hiszen számtalanszor meggyőződtem róla, hogy fiatalon, sőt felnőtt férfi korában is, még ha valami mulatságból, vagy muriból reggel felé kerültünk is haza: lefekvés előtt mindig elmondta azt a kis imádságot, amelyet egykor, gyermek korában, bálványoiásig szerető és szeretett édes anyjától tanult. — Már pedig a vallástalan ember ezt nem igen szokta tenni. * * * Halála előtt pár héttel találkoztam vele véletlenül a Dorottya utczán. Megállt velem mint rendesen, kikérdezgetett családi és magán viszonyaimról, s újból megígérte, hogy meglátogat és megnézi kis famíliámat, miután már előzőleg szivesen vállalkozott rá, hogy kis fiamnak majd a nyáron ö lesz a bérmaatyja. — Csak ne laknál olyan messze, Budán, az isten háta megett ! — azzal elváltunk, ó ment fel a szabadelvű pártkörbe, én folytattam az utamat tovább. Mégcsak vissza se néztem utána. Ki gondolta volna akkor, hogy utoljára találkoztunk ?!... Ki hitte volna, hogy a nyáron már sirja fölött nyillik ki a virág, s a kedves derék embert, a feledhetlen jó barátot nem látom soha többé !.. . Huszonnégy év előtt, a hozzá irt s az ifjúi szív ihletett lelkesedéséből fakadt emlékversemet e szavakkal végzém : „Atyád koporsóját országnak negyede Állta körül sírva, — te élj úgy, barátom, Hogy halálod után, ravatalod mellett, Gyászoló bánattal a félország álljon.“ — S valóban úgy történt! . . . Miskey J. Béla.
