Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-12-19 / 52. szám
sara vonatkozó határozatát, valamint a bizottság és Grósz Frigyes vállalkozó között megkötött szerződést, melyet javaslatához képest jóváhagyás vé gett | belügyminiszterhez felterjesztenek. Somossy Zsigmond h. .pénzügyigazgató jelentése szerint az egyenes adók befizetése körűi 7212 írttal kedvezőtlenebb eredmény mutatkozott, mint a múlt óv november havában, a minek oka, miután az adóbehajtások pontosan foganatosíttatnak, a rósz gazdasági évben keresendő. A pénzügyminiszter másodfokú határozat- hozatal végett leküldvén dr. Déry Henrik hadmentességi adójának ügyét, a bizottság a jelentkezés elmulasztása miatt nevezettre kirótt 30 frt bírságot törölni rendelte. Laudin Pál szarvasi lakosnak adófizetési halasztás iránt benyújtott kérelmét teljesítették. Hinkó István, Hajnal Béla és Bobán Mihály szarvasi lakosoknak tókekamat adó kirovása ellent felebbezésót a bizottság visszautasítván, a kirovást helybenhagyta. Rosenzweig Jakab kétegyházi magántanitó a reá kirótt házosztályadó ellen felebbezett, miután iskola helyiségére is kivetettek adót. A bizottság a felebbezésnek helyt adva, az iskolára eső adót törölte. Bózy Balázs orosházi lakosnak a cselédeire kivetett adó elleni felebbezését visszautasították ; hasonlóan nem adlak helyet Placsko István szarvasi lakos felebbezésének, melyet a káplánjára kirótt adó törlése iránt nyújtott be. Jurenák Béla nagyszénási lakosra kirótt tőkekamat odót a benyújtott felebbezés folytán helyesbítették. Reck Géza és társai körösladányi, valamint Hutiray László szentandrési lakosok elemi károk miatt adójuk törlését kérték. A pénzügyigazgató- ság a kérelmet nem találta teljesíthetőnek. Határozata ellen folyamodók felebbezést adván be, a közigazgatási bizottság az elemi kárt megállapította és az elengedni kért adókat törölni rendelte A helyettes pénzügyigazgató azonban óvást emelt ezen határozat ellen és bejelentett panasza folytán az iratokat a közigazgatási bírósághoz terjesz tik fel. Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő időszaki jelentése szerint november hó folyamán 20 iskolát vizsgált meg. Tapasztalataiból felemlíti, hogy ti bánfaival felekezeti iskolák berendezés és felszerelés dolgában nem felelnek meg a szabályoknak, miért is az illetékes egyházi elöljáróknak azt indítványozta, hogy az iskoláknak állami kezelésbe való vétele iránt sürgősen tegyenek lépéseket. Ha sonlókép tárgyalásokat folytatott Orosházán és Nagy-Szénáson is a felekezeti iskolák államosításának folyamatban levő ügyében. Oláh György tiszti főügyész nem engedné meg, hogy a bánfalvai iskolákban a törvény nyel ellenkező állapot továbbra is meghagyassék, miért is intézkedni kiván a hiányok pótlásának elrendelése iránt. A kir. tanfelügyelő megnyugtató szavai után, hogy ha az illetékes körök a kellő lépéso- ket meg nem teszik, nőm fog késni határozati javaslatának benyújtásával, a bizottság tudomásul vette a tanfelügyelő jelentését. Desseán Oktávia és Lidin kétogyházi volt görög keleti tanítónők hátralékos fizetésének közigazgatási utón való behajtását a bizottság elrendelto. Ugyanígy intézkedett a bizottság Tamásy József uj-kigyósi tanító hátralékos fizetésére vonatkozólag is. Csorvás község kérelmét, hogy a gazdasági ismétlő iskola részére az államnyomdából tankönyvek adassanak ki, a bizottság pártoló véleménynyel terjeszti főin vallás-és közoktatásügyi ministerhez. A kultuszminiszter rendeletet adott ki, hogy a községok a tanítók elhalálozásáról mindenkor, jelentést tegyenek és az esetleg hátramaradt özvegy részére a félévi fizetés megadását az iskola fontar toknál biztosítsák. A bizottság intézkedett a rendelet végrehajtása iránt. Schreiber Dávid szarvasi tanítónak iskolai adó kivetése elleni felebbezésének a bizottság helyt adott és az adót törölte. Tudomásul vették ezután az aradi koresko- delmi iparkamara átiratát, mely szerint a Békésvármegyében alakítandó ipnrtanácsbn Décsey Józsefet és Sál Józsefet rendes, Achim Jánost és I)énes\ Lajost pedig póttagoknak választotta meg. Tót-Komlóé és Szeghalom községeknek a kisdedé vó ügyük rendezése tárgyában hozott közigazgatási bizottsági határozatok ellen beadott felebbezését felterjesztették a kultuszminiszterhez. A füzes-gyarmati Bucsa pusztai iskola és Simny- féle óvoda számadásait a bizottság jóváhagyta. Salgó Dániel turkevei lakost felebbizése folytán felmentették a Gyom a községben reá kivetett! izraelita egyházi adó alól, ellenben Krausz Samu orosházi lakosnak a hitközségi adó kivetés elleni felebbezését elutasították. Puskás Imréné és társai körös-tarosai lakosoknak az általuk bérelt jogok után a községi pótadó elengedése iránt benyújtott felebbezését a községi képviselőtestület határozatának helybenha gyásával elutasították. Arany Salamon kórházi élelmezési vállalkozónak a belügyminiszter által a közigazgatási bizottsághoz utalt kérvényét, melyben a vállalati szerződés feltételeinek módosításával az élelmezési dijak 15°/0-kal való emelését kérte, n bizottság elutasította, miután folyamodó a szerződés teljesítésére képtelennek bizonyult és ennek folytán szerződés- szerű kötelezettségének nem tett eleget. Sze menyei Antal bánfalvi lakosnak mozőrondőri ügyében benyújtott felebbezését elutasították. A körös-tisza-marosi ármentesitő társulat mező- herényi árterületén vadászati tilalom fákat állított fel és nem tévén eleget a tilalomfák eltávolítására vonatkozó jogerős határozatnak, a tilalomfák a hatóság által távolittattak el. A bizottság az ügyre vonatkozó felebbezés folytán az oltávolitás költse geinek viselésére kötelezte az ármentesitő társulatot, azonban a felszámított ügyvédi költségeket nem állapította meg, Mitykó Jánosnak a Janovszky János csabai lakos ellen cselédbér iránt indított ügyében a bizottság jóváhagyta a megfelebezett alispánt' határozatot. Bujdós Alajos csabai lakos felebbezést adott be az azon háza után kivetett községi adó ellen, mely állami adómentességet élvez. A bizottság, miután a község nem tartozik figyelembe venni az állami adó kedvezményt, a felebbezést elutasította Hirbicz Jánost, aki Tót-Komlóson a vendéglő bérlője volt és a kinek 800 frt óvadéka elveszett, keresetével a rendes per útjára utasította bizottság, miután a jegyző és bíró kik ezen ügyben mint eljáró közegek felvilágosítást adhatnának, már elhaltak. Végül Haviár Lajos kir. főmérnök referált a közutak állapotáról, mely november hóbun teljesen jónak volt mondható. Jelentésében megemlékezett a rosszul sikerült békés-mezőberényi útról is, melyen a száraz idő járás folytán az altalaj némileg megszilárdult és ennek következtében mintegy 800 méternyi szakaszon folytathatták a bengerelést. Siiek. A vármegye rendkívüli közgyűlésére, mely mint már megírtuk, január hó 7-én lesz megtartva, legközelebb szét fogják küldeni a meghívókat. A meghívókhoz csatolt tárgysorozat ismét hosszú lesz és a szőnyegre kerülő ügyek között több közérdekű tárgy is szerepel, minők pl. a közigazgatási bizottságból kilépő tagok helyett újak választása, az 1898. évi útépítési programúi megállapítása, az elmegyógyintézet építési terveinek valamint az ezzel kapcsolatos telekvásárlások és 250 000 forintos kölcsön ügynek tárgyalása stb. Az ügyek előkészítésére hivatott szakosztályok még a karácsonyi ünnepek előtt megkezdik működésüket, az állandó választmány pedig a karácsony és újév közötti hét valamelyik napján fog ülésezni. Az ezredéves kiállítás epilogja. A kiállításon résztvovők számára a bíráló bizottságok által oda Ítélt érmek és oklevelek elkészültek és a kitüntetettek között szétosztattak. A kereskedelemügyi miniszter ez alkalomból leiratot intézett a vármegyei helyi bizottságokhoz, ezek között Békésvármegye bizottságához is, melyben értesíti őket, hogy a kiosztás által bofejozést nyert a kiállítás ezen függőben maradt ügye. Egy alkalommal a munkálatok teljes befejeztével a kerületi és helyi bizottságok működését is befejezettnek nyilvánította a miniszter és egyúttal ezeknek őszinte köszönetét fejezte ki azon hazafias és buzgó közreműködésért, nmclylyel őt a kiállítás rondezése körül annyi odaadással támogatni szívesek voltak. Karácsony előtt. Még egy hét és itt van a legszebb ünnep, a gyermekek öröme, öregek vigasztalása a karácsony. A gyermekek öröme, mert a Jézuska a jóviseletű gyermekeket (úgy.in melyik lenne rossz karácsony előtt) megajándékozza, vigasztalás nz öregeknek, mert visszacmlékeztoti őkét arra az időro, a mikor ők is gyermekek voltak és várták a Jézuskát és annak jóságos ajándékait. A város külső képén is meglátszik a nagy ünnep közeledése, a kirakatokat már elkészítették. Igazán élvezet végig sétálni a főutezán s nézni a szebbnél szobb kirakatokat. Ha valaki hasznos szellemi táplálékot, könyvet akar venni, csak a Dobay János kirakatát nézze meg. Gyönyörű diszkötésekben pompáznak a klasszikus költők remekművei, tarka képekkel kérkodnek a gyermek mese-könyvek. A játékszerek Deutsch Jakab üzletében találhatók fel, a szebbnél-szcbb hajasbabák, huszárok, nem egy kis gyermek szivét dobogtatják mog, s sok jó kis leány és fiú sóhajt fel manapság: Óh édes Jé- zuskám csak olyan babát vagy lovat hozzál nekem, a milyen a Deutsch kirakatában van. A nagy lányok is méltó karácsonyi ajándékokat nézhetnek ki maguknak n Roth és Ehrenfeld ékszerészek kirakataiban. A praktikusabb ajándékok, értve alatta a ruhaszöveteket, dús választékban találhatók fel a Karácsonyi, Kocsis, Furka, Kohn és Rosenthal féle üzletekben, a mely üzletek szintén igen osinos kirakatokat állítottak ki. Szóval : a ki venni akar valamit, nem szükség annak más hová menni, ta- lá hat itt is igen szép és jó, b a mi fő ugyanolyan, ha ugyan nőm olcsóbb áron, mintha a fővárosból hozatná. Erkel Ferencz síremléke. Fiiharmonikusaink régi becsületbeli tartozásukat rójják le, midőn elhunyt megalapítójuk és első elnök karnagyuk Erkel Ferencz síremléke javára haugvorsenyt rendeznek. E rondkivüli filharmóniai hangverseny január hó 12-órt lesz Budapesten a vigadóban Menter Zsófi ünnepelt zongoraművésznő és Sz. Bárdossy Ilona oporaónekesnő közreműködésével, Erkel Sándor vozényleto alatt. A békésmegyei helyi érdekű vasutaknak a gyoma-kisujszállási, a mátravidéki. valamint a tervezett vósztő-kötegyán-tonke hollódi vasutakkal való egyesülésére vonatkozó törvény szentosittetvén, már életbe is lépett. Az eként egyesült vasúttársaság a jövő év elején tartja mog alakuló közgyűlését és intézkedik a vésztő-hollódi vonatnak még 1898. év folyamán leendő kiépítése iránt, Ezen uj vasútvonal kiépítése rendkívül fontos vármegyénkre nézve, mert a bihari hegyvidék fa- és kőtermékei közvetlen utón lesznek úgy Gyula, mint a Sárrét felé vármegyénkbe szállíthatók. Az állami tránsversális müiit osaba-kondorosi szakaszán folytatólag, csaknem négy kilométer hosz- szu vonal elkészült és rajta a hengerelés is befő jeztetott. A kereskedelemügyi miniszter, ho»y ezen szakasz is mielőbb átadható legyen a forgalomnak az ut felalvizsgálatát elrendelte és a bejárás veze’ tűsével ez alkalommal is Landau Gusztáv miniszteri tanácsost bízta meg. A bejárás holnap délelőtt 11 órakor veszi kezdetét és rajta a vármegyét Sztraka György osabai főszolgabíró és Haviár Lajos kir. főmérnök fegják képviselni. Irányi Daniel síremléke. Békés községe évtizedeken át volt hírneves erszággyülósi képviselője es a függetlenségi párt elnöke Irányi Dánielnek végre síremléket emelnek. A kerepesi-ut temetőben nyugvó nagy hazafiunak a függetlenségi párt emeli a síremléket, melynek kebelében az e ozélra alakult bizottság a gyulai Erkel-szobor jeles művészét Kallós Ede szobrászt bízta meg a díszes síremlék elkészítésével, mely körülbelül kilenczezer forintba fog kerülni. Uj gazdasági tudósitó. A földmi vei ósügyi miniszter a vármegye csabai járására nézve az állandó gazdasági tudósítói teendők ellátásával Banner Béla uj kigyósi lakos gazdatisztet bízta meg. Kinevezések Dr. Lukács György a szeghalmi főszolgabírói hivatalhoz helyettes járási Írnokká Kubik Gyula gyulai főszolgabírói dijnokot, ennek helyére pedig Sál István gyulai lakost nevezte ki. Ugyanő dr. örley Ódon közkórbázban benlakó orvost állásában véglegesítette. A sertészárlat feloldása, mint inult számunkban előre jeleztük, az elmúlt hét elején megtörtént. Pénteken már meg is tartották hosszú idő elmúltával az első sertéspiaczot, melyre nagy számmal hajtottak fel sertéseket. Az árak a nagy felhajtás folytán a viszonyokhoz képest a vevő közönségre kedvezően alakultak. A hét folyamán még Gyoma és P.-Szt.-Tornya községeket oldotta fel a zárlat alól a vórmegye alispánja. Járványok krónikájából. Az ulispáni hivatalhoz érkezett hivatalos jelentések szerint az elmúlt héten a következő fertőző betegségek fordultak elő a vármegye egyes községeiben: a roncsoló toroklob Szeghalmon, Szarvason, Füzes Gyarmaton és Puszta- Szont-Tornyán, a torokgyík Dobozon, a vörheny Körös-Ladányban, Tót-Komlóson, Orosházán. Uj- Kigyóson, Mező.-Berényben és Szabad-Szent Tornyán, a hólyagos himlő F.-Gyarmaton, a kanyaró Tót-Komlóson és Csorváson, u bárány himlő Szent- Andráson, a hasi hagymás,Békésen és K -Ladányban. Iskolai Ünnepély- E hó 18 án délelőtt a helybeli ev. ref. iskolák uövendékei ünnepélyre gyűltek egybe. Ugyanis azon alkalomból,, hogy felséges királyunk 10 emlékszobrot állíttat saját költségén Budapesten, a legközelebbi esperesi körlevélben fel l-ttek hiva az egyházak, hogy iskolai ünnepélyek tartassanak. Az ünnepély lefolyásáról következőkben számolunk bo : Reggeli 8 órakor az összes ev. ref. i skolák növendékei tanítóik vezetése mellett megjelentek a templomban részt venni az isteni tiszteleten, honnan testületileg vonultak az újvárosi olvasókor nagytermébe. Itt megnyitó beszédet tartott Dombi Lajos ref iskolaszéki elnök, röviden vázolva a mai ünnepély jelentőségét, rámutatva azon örvendetes jelenségre, midőn az uralkodó s alattvalók szivét egybe kapcsolja a haza szeretet magasztos érzete s a felséges példa látása buzditó- lag hat e dicső erény hű ápolására. A megnyitó beszéd után a „Hymnus“-t énekelték a növendé kék. Ekkor Gulyás János ref. rektor ismertette ama férfiakat, kiknek emlékét szobor által örökitendi meg a királyi kegyeletes intézkedés s a nagyok példáján lelkesülésre buzdította a növendékeket. Majd előbb egy fiú, aztán egy leány növendék hazafias szavalatának elhangzása után a „Szózaf-ot énekelte az ifjúság. Az ünnepélyt az iskolaszéki elnöknek a növendékekhez intézett újabb buzdító szavai rekesztették be. ,„Éljen a haza, éljen a király !“ felkiáltások között oszlottak szét az ünnepélyre megjelentek. Baleset a vadászaton. A Gyulaváios erdejében folyó hó 17-én tartott vadászaton, sajnos baleset történt. Az egyik vadásznak, Sármezey Endrének fegyverhordója volt Nagy Károly gyulai napszámos. Sármezeynek rósz volt a puskája s akkor sült el, a mikor nem kellett volna, úgy hogy a töltény a fegyverhordó Nagy Károlynak egyik keze fejét horzsolta, de a mi ennél nagyobb baj, be hatolt a tomporába. Nagy Károlyt rögtön kocsira fektették, beszállították a városba és orvosi gyógykezelés alá vették. Remélhetőleg nem lesz nagyobb baja. Sármezey különben rögtön dús fájdalomdijat adott át a szerencsétlenül járt embernek és megígérte, hogy a baleset összes anyagi következményeit viselni fogja. Maga a vadászat a melyen Sármezeyn kivül Purgly János, Andrényi Károly, Urbán Péter, Urbán Iván, gr. Z:chy Jenő, br. Bánhegyi Antal, Abafi Emil és Dávid János erdőőr vezetése alatt száz hajtó vett részt, a következő eredménynyel folyt le: 116 nyúl, 30 fáczány és egy őzbak. Sarkad községnek kérvényét, a melyben Bihar- vármegyétői elszakadni s Békésvármegyéhez akar\ csatoltatni, a belügyminiszter Biharvármegyének azzal küldötte meg, hogy az alispán azt a törvény- hatósági közgyűléssel tárgyaltassa. Biharvármegye törvényhatósága ezt folyó hó 15-én meg is cselekedte s amint az előre látható volt, hiszen nem is történhetett másképen, egyhangúlag ellene nyilatkozott. Az állandó választmány nem tartja helyesnek a száza los területi egység megbontását és nem fogadja el azt az érvet, hogy a vármegye a község anyagi emelkedését gátolja s nem épít közutakat. Az állandó vrlasztmány abban a véleményben, van, hogy a kőtegyán — hollódi vicziná- Iis vasút a forgalmat előfogja mozdítani; visszautasítja azt az inszinuácziót, mintha a viczinális vasutak magánérdekből építtetnének. Egyébként a közgyűlés is Ígéri, hogy egyes utak kiépítését támogatni fogja. Sarkad község, mely értesülésünk szerint nem nyugszik meg a vármegye határozatában, hanem azt a miniszterhez folebbezi, várakozó álláspontot foglal el Bibar vármegye Ígéretével szemben, mert annyi tény, hogy egyetlon egy községével sem bánt el a megye olyan mostohán, mint Sarkaddal. Az már nem is közöny, hanem valóságos ro8zakarat, amit például a remete-sarkadi úttal szemben elkövetett, nevezetesen nem csak hogy nem folytatja a kőútat Sarkadra, hanem még azt a törvény hatósági útak sorából is törölte. Különben bármely sorsa is legyen Sarkad mostani mozgalmának, any- nyi bizonyos, hogy a törvényhatóságok területi rendezése alkalmával a Békésmegyéhez csatlakozási vágy feltétlenül meg fog valósulni. Eme szempont ból a mai kísérlet egyátalán nem mondható meddőnek. Kisértetjárás az oláhvároson. Ámbár néhai jeleB Könyves Kálmán királyunk törvényben is kimondotta, hogy: „a boszorkányokról és kísértetekről a kik nem léteznek, szó se legyen*, a Nagyoláh- városon a héten, tehát a XIX. század végén körülbelül 600 esztendővel Kálmán király után, kisértet járt. Özv. Ducsi Kovács Mihálynó, a ki a szilva utcszában lakik, panaszolta a járó kelőknek a na pókban hogy boszorkány jár a házában, a ki ha besötétedik, mindenféle köuoyen mozdítható tárgyat, kiváltképen pedig tejes köcsögöket, befőttes és paradicsomos üvegeket, tele és üres állapotban vagdal azokhoz, a kik a sötét konyhába lépnek. A bir csakhamar elterjedt az egész városban, és sok néző gyűlt össze a konyhában, hol a boszorkány csak- ngyan produkálta'magát, úgy hogy csakhamar tele lön az egész konyha cserepekkel, a ház környéke pedig óriási számú közönséggel, amelynek körében valóságos legendák jöttek forgalomba a boszorkány viselt dolgairól. Voltak, akik autosuggeatió hatása alatt megesküdtek hogy látták a bádog laskaszürőt amint az saját emberségéből egy üstből kirepült és a konyhában ülő Balázs József arczáhaz ütődött, sőt maga Balázs is kész volt letenni a főesküt, hogy ez igy és nem másképen történt. A dolog a rendőrségnek is tudomására jött, s a rendőrbiztos mindjárt észe véve hogy az egész dolog nem egyéb szédelgésnél, ki ment a boszorkány járta házba, s rögtönösen kisütötte a gonosz szellem kilétét. A boszorkány ugyanis nem volt más, mint Szűcs József napszámos ember, a ki özv Kovács- nénál lakik és akinek egész magaviseleté elárulta, hogy ő a boszorkány, aki laskaszürőt vágott a Balázs arczába s aki a fazekakat és egyéb dolgokat tördeli, valószínű hogy az értelmi szerző pedig özv. Kovácsáénak egy haragosa, akinek czéljai voltak a boszorkánymesével. Érdekes a dologban az, hogy Szűcs uramnak e téren nem ez a legelső szereplése. Pár évvel ezelőtt egy jómódú gyulai gazdaember tanyáján lakott, s akkor azon azon a tányán járt a kisértet. A gazda azonban észrevette a turpisságot s kitette a Szűcs József szűrét a tanyából, a mikoris a kisértetjárás is megszűnt. Halálozás. Minden érző szivet megható súlyos csapás érte Deutsch Jakab kereskedőt és családját. Tiznnnyolcz éves fiuk Ede, Nagybecskere- ken folyó hó 15-én tífusz betegségben hosszas és súlyos betegségben meghalt. A szép reményekre jogosító derék ifjút nem monthette meg az életnek sem az orvosi tudomány, sem az önfeláldozó szülői ápolás és gyászos halála nagy részvétet kelt városunkban. A korán elhunyt ifjú hamvainak legyen könnyű a föld. Gyulavárosa képviselőtestülete f hó 20 án, délelőtt 9 óraker évnegyedes rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. A virilis képviselők névjegyzékének kiigazítására vonatkozó küldöttség! jelentés. 2. Egyes városi utczák kikövezésére vonatkozó árlejtési jegyzőkönyv az erre vo natkozó javaslatokkal. 3. Schmidt József városi képviselőnek a tiszteletbeli árvaszéki ülnöki állásról való lemondása. 4. Dr. Follmann János városi árvaszéki ülnöknek ezen állásról való lemondása. 5. Tabak Dávid és Rosenthal Lipót kérvénye a városi helypén-zszedési feltételek módosítása iránt, s ezzel kapcsolatosan ifj. Moldoványi István és társai által felvett jegyzőkönyv, továbbá N. Szabados Antal utóajánlata az erre vonatkozó szakosztályi és tanács véleménynyel. 6. Békés vármegye közkórházi bizottság átirata az ápolda telkéből 1090 □-öl területnek, az építendő tébolyda részére leendő átadása iránt. 7. Az 1898 évre szükséges irodai eszközök, nyomtatványok, könyvkötői munkák, petroleum, gyertyák, cselédségi csizmák és cselédségi ruházatok tárgyában megtartott árlejtésekről felvett jegyzőkönyvek s ez utóbbival kapcsolatosan a rendőrkapitány előterjesztése a rendőrbiztosi egyenruha beszerzése iránt. 8. A vármegyei törvényhatósági bizottságnak határozata a város csatornázása tárgyában hozott képviselő testületi határozatra. 9. A vármegyei tek. törvényhatósági bizottság határozata a városi összeférhetetlenségi szabályrendeletre vonatkozólag a tanács véleményével. 10. A tanács előterjesztése a 300,000 frtos kölcsön mikénti leszámolására nézve. 11. A tanács előterjesztése az Árpád-utcza (Magyar-utcza) sza bályozására vonatkozó költségekről. 12. Fikó Imre és társai városi képviselők indítványa egy létesítendő mezőgazdasági szeszgyár támogatása iránt. 13. A községi jegyzők magán munkálatára vonatkozó szabályrendelet meghirdetése. 14. Névszerinti szavazás a városi közpénzek elhelyezése iránt. 15. A polgári iskolának gymnáziummá leendő átalakítása iránti e’őterjesztés. 16. Községi orvosok és halottkémek nyugdijára vonatkozó vármegyei szabályrendelet. 17. Előterjesztés a községi köz- és mezei düllő-utakra nézve. 18. Mogyorósy Stefánia kérvénye kártérités iránt a tanács véleményével. 19 Az 1896/7. évi ipariskolai számadás. 20. Belügyminiszteri határozat az Anfang épület bérbeadása tárgyában. 21. Belügyminiszteri rendelet nz országos czimerek leírása tárgyában. 22. A békésmegyei háziipari bizottság megkeresése. 23. Békésvármegye közigazgatási bizottságnak határozata Grünbaurn Ármin lakositása ügyében. 24. Ugyannak határozata Goldmann Sámuel lakositási ügyében. 25. Kardos Demeter és Juhász Károly kérvénye haszonbér elengedése iránt. 26. Ticz György és társainak haszonbér elengedése iránti kérvénye. 27. A vármegyei törvényhatósági bizottság határozata Viszt József keritkezési ügyében. 28. Kollárik Károly kérvénye a csabai czédulaház melletti telekből 204 □ -öl eladása iránt. 29. Bohdaneczky Olga vissza- bonositására vonatkozó előterjesztés. 30. Özv. Erdélyi Demeterné segélyezési kérvénye. 31. Kir. tanfelügyelő átirata állami népiskola felállítása tárgyában. 31. Az italadó kezelési személyzet kérvénye évi jutalékok megállapítása iránt. 33. Beke Géza felebbezése a betonjárda kivetése tárgyában. 34. Özv. Császár Károlyné és Uferbach Rudolf járda építési költségei tárgyában hozott közigazgatási bizottsági határozat. 35. Az alsó-fehér-körös ármen- tesitő-társulat 1897. évi október 4 én tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. 36. Szeptember, október és november havában megtartott váratlan pénztár- vizsgálati jegyzőkönyvek. 37. Időközben netán érkezendő ügyek esetleg a közgyűlés megkezdése előtt legalább 24 órával előbb beadandó önálló indítványok. A városi helypénzszedési jogot a képviselő- testület tudvalevőleg a beadott három ajánlattevő közül mint legelőnyösebb ajánlatot tevőknek Tabak Dávid és Rosenthál Lipót gyulai lakosoknak adta ki évi 7190 írtért. A magtartott ■ árverés után Tabak Dávid és Rósenthál Lipót bérlők, miután ajánlatukat valószínűleg maguk is túl magasnak tartották, vissza vonták azzal, hogy ők a feltételeket nem értették meg, mert az uj feltételek szerint a korlát pénzt a kirakodó vásárosoktól ezután nem a czédulaháznál, hanem a korlátnál kell a dijakat szedni; a lemondási kérvényükben megjegyzik, hogy ha a város a fentebb jelzett feltételektől elállani nem hajlandó, úgy eme jogért csak 4000 frt. évi bért hajlandók adni. Eme nyilatkozat következtében a tanács ifj. Moldoványi István és társát valamint N. Szabados Antal jelenlegi bérlőt is felhívta, hogy a kitett feltételek mellett mily haszonbért volnának hajlandók adni ? Eme felhívásra ifj. Moldoványi István és társai 4500 frtot, és N. Szabados Antal pedig 5000 frt évi bért ajánlott fel. A szakosztály eme ajánlatokat tárgyalás alá vévo a következő javaslatot tette: Miután a beadott ajánlatok szerint ezen jogért oly haszonbért
