Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-11-14 / 47. szám
Volt egyszer egy város, a melynek a neve már nem jut az eszembe, de azt jól tudom, hogy abban a városban volt egy heti lap, egy nő egylet és volt [ . . azaz hogy nem volt társa' dalmi élet. Az újság arról volt nevezetes . . . pardon a hölgyeket illeti az elsőség I Tehát mondom: A nőegylet arról volt nevezetes, hogy támogatta a szükölködőket, a szükséges pénzt bálák, műkedvelő estélyek, hang' versenyek által igyekezvén összeteremteni, vagyis igyekezett társadalmi életet közvetve előteremteni. Az újság arról volt nevezetes, hogy volt egy rovata, a mit ...........élet-nek hívtak s hogy ab ban a rovatban jobb sorsra méltó fiatal emberek igyekeztek társadalmi életet, illetve társadalmi életről Írni. A város intelligencziája pedig arról volt nevezetes, hogy semmiképpen nem akart egy társaságba összeverődni. * * * Ezek előrebocsátása után rátérek a tulajdon képeni tárgyra, A városban levő nőegylet elnöknöjének a a szép eszméje támadt, hogy egy műkedvelő elő adást rendezzen, a melynek nyilvános czélja az volt, hogy a szegény aggoknak és ifjaknak férfi és nőneműeknek egyaránt, téli ruhát le hessen vásárolni a jövedelemből, titkos czélj pedig az volt, hogy a különböző klikkeket egy társaságba vonja ossz'*. Az eszme általános pártolásban részesült megalakult az elökészitő hölgybizottság, de . . itt kezdődik a dolog bibije. Kávéssyné ő nagy sága megapprehendált azért, mert Czikoriáné urhölgyet bevették az előkészítő bizottságba őt pedig nem. Nosza sietett tehát összes barátnőivel közölni, hogy micsoda snasz mulatság van készülőben. Mikor azután kiderül a nagy haragjoka, t. i. az, hogy ö nagysága azért haragszik, mert ö nem előkészítő bizottság, hát úgy segítenek a dolgon, hogy öt is be veszik. Ezzé azután elég van téve neki, de a mulatság jó hírneve már egy kis foltot szenvedett. A dolog tehát folyik tovább. Felkérik a szereplésre Szegletessyné, Koczkássyné, Ivóssyné ő nagyságaik, mint az uralkodó klikkek fejeinek leányait, továbbá Zoltán, Aladár és Tihamér urakat, mint ugyanezen klikkek fortänzereit azok el is vállalják szerepeiket, már kitűzik az olvasó, társalgási, fő és jelmezpróbák napjait is s akkor I Szegletessyné meghallja, hogy Ivóssyné az mondotta, hogy az 6 kedves, imádott Musu lányának nem jól áll a 25 forintos selyem blouse. Ez már oly égrekiáltó sérelem, hogy Musukának nem lehet az Ivóssy Thusneldával- egy társaságban maradni. Megirja tehát a levelet: Kedves Irmám I Legnagyobb sajnálatomra kénytelen vagyok tudomásodra hozni, hogy Musu a rábízott szerepet el nem játszhatja, mivel gyenge egészségi állapotom nem engedi, hogy öt a próbákon gardírozzam stb. stb. Meghallja ezt Koczkássyné, a kinek Szeg letessyné legjobb barátnője, siet írni: Kedves Irmám I Legnagyobb sajnálatomra stb. stb. (Lásd föntebb.) Uj szereplőkről persze szó sem lehet, mert a többi lányok és mamák ntegapprehendálva a fölött, hogy nem őket szóllitották fel a szereplésre először, hallani sem akarnak arról, hogy ók, illetve leányaik játszanak. így mult el a magasztos emberbaráti cselekedet a Szegletessy Musu Z5 forintos selyem blouseán. S még abban a városban meg akarták kövezni a szegény újságírót azért, mert azt merte Írni, hogy ott nincs társadalmi életi Mit szólnak hozzá ? Irodalom. Megszabadulhat mindenki attól a gondtól, mivel lepje meg karácsonyra hozzátartozóit, ha két forinttal előfizet a legszebb és legjobb tartalmú képes lapra, az „Oiszág Világ“ ra. Mert eltekintve attól, hogy az „Ország-Világ“ — mint az előttünk fekvő legutolsó száma is mutatja — a legelőkelőbb njságok egyike, melyben a szebbnél-szebb regények, no/ellák, elbeszélések és versek váltakoznak, hanem az „Ország-Világ“ még olyan kedvezményekkel kedveskedik előfizetőinek, hogy a kapott ajándékok jóval felülmúlják az előfizetési összeget. így például a ki az előfizetéshez 30 krt mellékel csomagolási és szállítási dij fejében, az kap egy gyönyörű kötet rogényt ingyen és díjmentesen, a ki 50 krt mellékel, az két kötet regényt kap, és a ki 80 krt kű'd a kiadóhivatalnak az előfizetési összegen kivül, az három kötet regényt kap ingyen és díjmentesen. Ilye- ténképen a legrövidebb idő alatt potom áron szép könyvtárt rendezhet be magának az, a ki az .Ország-Világ“-ra előfizet. Mert a laphoz mellékelt regénymelléklet is évente négy kötet regényt tesz ki, melyekhez a kiadóhivatal borítékot is küld ingyen. Fizesssünk tehát elő mentül nagyobb számban az ^Ország-Világ“-va. és küldjük az előfizetési összeget a kiadóhivatal czimére, Budapest V., Hold ntcza 7. szám. Magyarország története. Csuday Jenő dr., egyetemi magántanár, premontrei kanonok két kötetes munkája : Magyarország története*, második bővített . és javított kiadásban jelent meg. CsuHay profesz szór munkája nem szoros értelemben vett tankönyv az iskola számára, mert tanulsággal s haszonnal forgathatja mindenki, a ki alapos és világos elő adásban akar megismerkedni hazánk s fajunk válságos múltjával. Szerző ismeri i fel is használja a legújabb kutatások eredményeit. Kritikája megbiz ható, felfogása objektiv, előadása világos és plasztikus. Munkájának kiválóságét egyébként legjobban az a körülmény dicséri, hogy nem is nagy idő alatt immár a második kiadásban forog a közönség kezén. Megemlítjük ezúttal, hogy a munka német fordítása karácsonykor hagyja el a sajtót. A két díszes vászenkőtésben megjelent mű megrendelhető szerzőnél: Budapesten VIII., József kőrut 19. szám alatt 9 fit 60 krért. Bolti ára 12 frt lesz. 300 1—1 3Zözgra,zd.a,sá,gr. Kenderkikészitö fióktelep Békésvármegyében Dr. Lukács György vármegyénk főispánja, minden alkalmat megragad, hogy Békésvármegye közgazdasági fejlődésének ügyét előmozdítsa, gazdaközönséghez következő értesítést küldte szét Szükségtelen fejtegetnem azt, minő áldásos volna gazdálkodásunkra, ha azt egyoldalúságából fokozatosan kiemelhetuők. Azt is szükségtelen bő vebben bizonyítanom, hogy jelen viszonyaink köz főleg a kender az a nagy jövedelmezőségű ipa növény, melynek nagyobb irányú termelése vár megyénkben már csak azért is kiválóan ajánlatos mert Békósvármegye földjének kendere köztud más szerint kitűnő. Az is közismeretü, hogy kendertermelésbe gazda csak akkor foghat, ha piacza biztos és tekiotettel a kender szállításának nehéz és költséges voltára — közel van. Egy nagy birü és föltétien megbízhatóság czéggel vagyunk érintkezésben, mely hajlandó volna vármegyénkben egy 600 hold kenderterm területnek megfelelő kenderbeválto és kikészít telepet létesíteni. A czég komoly ajánlatéban, melyet van sze encsém egész terjedelmében ide mellékelni, biz tató jelét látom annak, hogy a legrövidebb időt megvalósíthatjuk vármegyénkben a kendertermelés nagyobb arányú fellendítését és ezzel kapcsolatban a kendernek itt helyben, saját munkásaink által való iparszerü feldolgozását. Meggyőződésem, hogy a vármegyénkben létesítendő első ily nagy vállala sikere a kendertermelés és kikés/.ilés ügyét mt még alig sejthető mérvben fogja fellendíteni. A gazda gazdálkodását belterjesebbé, több oldalúvá, jövedelmezőbbé teheti. Mezőgazdaság párunk egy uj iparággal gazdagszik. Munkásain l kendertermeléssel járó fokozottabb és — a in gén lényeges — a magtermelés időszaki munkála faival össze nem eső munkához jutnak, a kender ikészítés körül pedig állandóan — télen is — nagyszámú munkás lesz foglalkoztatható. Midőn ennyi reális előny kínálkozik, gazdáink aját érdeke, hogy megragadják az alkalmat, mely gazdálkodásukat szilárdabb és jövedelmezőbb álatokra fekteti s a mellett a munkás osztályt uj, clentékeny munkák megérdemelt ellenértékéhez uttatja. A szóban levő kenderbeváltó és kikészítő telep létesítése ügyében folyó évi november hó 9-én délután 3 órakor a vármegyeház kistermében értekezletet tartok, melyre ezennel tisztelettel van sze- encsém meghívni. Megjegyzem, hogy az értekezleten a Salzmann czég megbízottja is részt fog venni, a ki minden részlet kérdésre a felvilágosításokat azonnal megadja Fogadja kiváló tiszteletem nyilvánítását. Gyulán, 1897. évi október hó 31-én. Dr. Lukács György, főispán. Ezen felhívás folytán szép számban gyülekeztek össze a meghívott érdeklődők és a felvetett kérdést a kivitelre üdvösnek találván, behatóan foglalkoztak a telep megvalósításának módjaival. Jelen voltak az értekezleten dr. Lukács György főispán elnöklete alatt dr. Fábry Sándor, dr. Bo- doky Zoltán, Beliczey István, Beliczey Géza, Sze ér Gyula, Mezey Lajos, dr. Zsilinszky Endre, idovszky László, Rosenthal Ignácz, M. Braun József, Horváth János, Sailer Gyula, Petneházy Ferencz, Ladies György, Korosy László, Gerlein Reinhardt, Zlinszky István, Emperl Ernő, Morvay Mihály, Székács István és a szegedi kenderkiké- szitő gyár megbízottja, Gerő igazgató. Az értekezlet pontonként tárgyalás alá vette a szegedi gyár által a kenderkikészitö telep felállítására nézve megszabott feltételeket, melyek egész terjedelmükben a következők: vetőmagról a termelő maga is gondoskodhatik oly- kép, hogy a terület 15°/0-át évenkint maghozam czéljára fordíthatja, mely czélra minden évben lehetőleg eredeti olasz kendermag fordítandó. 5. A termésnek súly szerinti átvétele a telepen levő hídmérlegen eszközöltetik, a hova a termés a termelő által, saját költségén kedvező idő járás mellet beszállítandó. — Az itt konstatált súly alapján történik a leszámolás. A kenderkórók beszállítása 14 nappal azok lerakodása után kezdődhetik csak, ekként az átvétel mindenkor a termelési év őszén eszközöltetik, amennyiben azonban kedvezőtlen időjárás állna be, úgy az átvétel a következő évre is elhalasztható lesz, mely esetben az esetleg be nem szállított kórókra kívánatra megfelelő előleget nyújtunk. Termelő csakis meg nem romlott, meg nem barnult, egészséges, levél- és gyökérmentes kenderkórók átvételét követelhetik, viszont mi csakis ly kenderkórókat tartozunk átvenni. Ha a kenderkórók szállítás közben megáznának, úgy a nedves kenderkórók, csakis azok teljes megszáradása tán fognak lemérlegeltetni. 6. A termelésre nézve termelők a mellékelt útmutatót mérvadónak fogadják el és az ezen Útmutató értelmében kezelt és aratott kenderkórók métermázsájáért, amennyiben azok az 5 ik pont -ik bekezdése alatti követelményeknek megfelelek — fizetünk 0. é, frt 2, azaz két 0. é. frtot, a magnyerés czéljából termelt és aratott kenderkórók métermázsájáért pedig — amennyiben a kórók nem as tagok — elágazottak, 0. ó. frt 1-30, azaz egy frt 30 krt. a megtörtént átvétel után azonnal. A bizottság többek felszólalása és beható szmecsere után abban állapodott meg, hogy megkeresi a tárgyaló telepet, hogy az előterjesztett feltételek néhány pontját módosítsa. így szükséges nek találta, hogy a hasznot huzó vállalkozók is befektetéseket tegyenek és a telep felszerelésének költségeit ők viseljék, hogy a szükséges területen kender termelése iránt a szerződés ne 15 évre gyen megkötendő, hanem ezen idő csak 6 évben állapíttassák meg. továbbá hogy a beszolgáltatott eoder métermázsáját 2 frt 20 kr. egységáron áltsa be a vállalkozó és végül hogy a termelők- ek tetszésére bízassák az, hogy a vetendő olasz kendermagot honnan szerezzék be. A szegedi gyár épviselője az egyes felszólalásokra megtette fel- lágositó észrevételeit és igy azon véleményének adott kifejezést, hogy a gyár azon feltételt, hogy kenderkikészitö telep felszereléseinek költségeit viselje, el fogja fogadni, kérte egyszersmind az értekezlet megállapodását részére írásban kiadni, hogy megbízói a megállapított feltétel-változtatásokat tárgyalás alá vehessék és megállapodásaikat az értekezlettel közölhessék. Az ülés ily értelemben határozott. A mennyiben a vállalkozóval a megállapodás létre jön, a kenderkikészitö telep a vármegyének valamelyik alkalmas Körös melletti községében, valószínűleg Békésen fog felállittatni. 1. E kikészitési üzemhez szükséges mintegy 30 kát, hold területnek 15 évre szóló bérmentes átengedése oly helyen, a hova az áztatáshoz szükséges viz könnyen volna levezethető és a hova az érdekelt termelők terméseiket fuvarszekereken könnyen és akadálytalanul szállíthassák. Ezen terület a telep részére, — amennyiben azon ezen iparág tovább űzetnék, — előjoggal biz tositaiidó. 2. A telephez szükséges épületeket és pedig: a) felügyelői 1‘ájfeág (áll 2 szoba, konyha és éléskamara.) b) deszkaépület 16 személy részére), kátrány- papir vagy cseréptetővel); ' c) törőépület (13 m. hosszú, 10 m. széles) faoszlopokon, deszkafalazattal, kátránypapir vagy cseréptetővel; d) épület 12 HP. gőzgép részére, 8 m. bosz- szu, 5 m. széles; ej nyitott . szia (20 m. hosszú. 10 in. széles kátránypapir vagy cseréptetővel; f) áztató gödör 2 drb egyenkint 60 m. hosz szu és 10 m. széles levezető csatornával; — vagy az érdekelt ^termelők állítják fel és azokat nekünk megfelelő árbnn, '15 évi haszonélvezetre, melyre továbbra is előjoggal bírnánk, bérbe adják, vagy mi építtetjük fel azokat, mely esetben a termelők azokat 15 évenát törleszteni tartoznának úgy, hogy a telep 15 óv után az érdekeltek korlátlan tulajdonába menne át. 3. A telep részére legalább 600 hold kender- kóró 15 évre szóló termelése szerződésileg és akként biztosíttassák, hogy az egyes érdekeltek részéről bejelentett felületet különbeni holdankénti 35 frtnyi kötbér megtérítése ellenében, kenderrel bevetni és annak termését a telepre beszállítani tartozzék, 4. Termelők az első évben eszközlendő termeléshez, eredeti vagy első utántermésü olasz magot tartoznak elvetni. Az eredeti olasz vetőmagot előlegként mi szolgáltatjuk és pedig beszerzési, illetőleg önköltségi árban, mely esetleg eredeti számla és fuvar levelek által igazolandó lesz. A mag ára a beszál ütött kenderkórók értékéből fog esetröl-esetre levő násba hozatni. A következő években szükséglendő Szöllöink megújításáról. H. A „Békés“ 44 ik számában megjelent őzikémben az általam Gyulára ajánlott és ajánlandó szöllőfajtákat három szempontból vitattam meg- vizsgálandóknak. először: melyek nálunk a legjobb csemegefajok ; másodszor : melyek azok, amelyek bőtermésükkel a bormennyiséget szaporitják. Harmadszor: melyek azok, amelyek a bor mennyiségét nemcsak szaporitják, hanem jóvá is csinálják ? Minekutána mind a három kérdés olyan, hogy felelet rájok külön-külön tanulmány után lehetséges, legelébb arra a kérdésre fogok válaszolni : melyek nálunk a legjobb csemegetaj-szöllök ? A csemegefaj-szöllők általában ezek: először: Saszla-félék ; másodszor: Muskatály-félék ; harmad szór: Kecskecsecsüek; negyedszer: rendkívüliek. Kétségtelen, hogy minden szöllő között leg- emesebb az a faj, mely Francziaország keleti részén a Rajna völgyébe nyúló dombokon keletkezett és a melyet a franczia magyaros betűkkel va — Saszla névvel nevez. Az a legkitűnőbb szöllő, melyet a Gyulán 1724—25-ben letelepült ábok magokkal hoztak Rajna melléki hazájok ból, szintén Saszla, de mert a németek hozták Németországból, atyáink németországinak, egyszerűen német-szöllönek keresztelték és ez a név úgy rá ragadt, hogy még ma is úgy hívják a Saszlát Gyulái), hogy német-szöllő. Tehát a német- szöllő voír.a a világ legjobb szöllöjeP Igen, az, ha úgy tekintjük a szöllöt , mint csemege gyümölcsöt. Sok tulajdonság teszi legkiválóbbá a Saszlát. Megpróbálom elősorolni: először korán érik; másodszor: nem rothad; harmadszor: legtovább eláll töppedés nélkül; negyedszer: szállítani nagyon alkalmas, mert bogyói jó kemények; ötödször: mert fája sem a földben, sem a helyzetben nem válogatós ; hatodszor: ha virágjában eső nem éri, nem rúg, de ha rúg is, akkor a ritkább fürt nagyobb szeművé növi ki magát és a hibát helyrepótolja ; hetedszer: a betegségeknek és az idő viszontagságainak fája legjobban ellentállt és nyoczadszor: érett korukban a bogyók ize minden rendű és rangú inyenczet kielégít; kilenczedszer: az érett fürtök szépsége csábitó; tizedszer: termékenysége csodálatos nagy. Ennyi jó tulajdonság teszi a Saszlát legelső szöllővé. Nálunk azonban a divatos metszés olyan rósz hogy a Saszla rendkívüli termékenysége csak a legutóbbi időkben tűnt fel, amikor t. i. egyesek csercsapos metszést kezdtek szöllőikben alkalmazni. Lugasra nevelve nálam nem egyszer volt egy tőkén 100 fürt, sőt azon felül. A Saszla sok jó tulajdonsága miatt nemcsak Francziaországban, hanem nálunk is nagyon elter jedt és magvetés utján sok alfajtája keletkezett, melyek az első anyánál még jobbak is lettek; színre nézve is más formák keletkeztek. Van fehér, sárga,^ szeplős, halvány piros, sötét piros, nem ropogós, ropogós és muskatályos Saszla. Melyik közöttök a legjobb P bajos eldönteni. Mind jó. Mégis a legjobb^ egy bizonyosan Olaszországban keletkezet fehér gyümölcsű fajta, mely gyönge muska- tály szaggal bir és a melynek neve: Paszszatutti, magyaros fordításban : mindent legyűrő. A fehér gyümölcsüek között legjobbak a következő nevüek : Paszszatutti, Gama Droma, Narancsizü, Flőr doránzs, Nanteszí, Kornély, Dü- hainel ezek szagosak is, azután Morillon, Galambka, Gran-Dromo • .és a közönséges fehér Saszla, ezek nem szagosak. A halvány pirosak között legjobb a nálunk közönségesen vörös-németnek nevezett rózsaszál Saszla, azután a magyarországi születésű, azaz itt keletkezett: Tokai-anzsevin, La Szoá és a rendkívül bőven termő Zsidóországi. A sötét vörös bogyójuak között ezek a kitűnők : Nativa, Ronszár, Királyi, Uliád, Imperiál, Aszszeló, Gyémánt és Anzseri. Ne ütközzenek meg mélyen tisztelt olvasóim e pogány neveken, mert az alaposan képzett szöllo- termelőnek ismernie kell névszerint a szöllőfajokat, elmúlt már az az idő, mikor csak úgy osztályoztuk a szöllőt, hogy ez fehér, az piros, emez meg fekete; egy kis tanulás nagyon ránk fér s ha termeljük majd ezeket a fajokat, egy-két év alatt még gyermekeink is megtanulják a neveket, kivált ha magyarosan Írjuk, mint a hogyau én írtam le most. Némelyek a Muskatály fajokat teszik a szol lök közt első helyre, én bizony csak a másodikra. Ezek között is nagyon sok jó tulajdonságú van, de mivel a szöllőpeuész — peronoszopora — ezeknek leg- hamarább és legjobban árt, elő sem hozom. Leges- legjobb közöttök a hosszúkás szemű, sötétzöld színű Alekszandriai, a sárga szinü Lünel, a fehér Paradicsom vagy más néven Papsapka, a piros szinü Frontinyán és a fekete Hamburgi. Ez az öt a legközönségesebb, de úgy csemegének, mint bornak valamenuyi többit felül haladják. A kecskecsecsüek között, a fehér, piros és fekete szeműek nagyon szépek látványnak, de mivel igen későn érnek, nálunk némely évben nem is ehetők. Kiemelem közöttök, mint korán érőket és soká állókat a Sasköröm és Jubcsecs nevüeket, melyek fehér bogyójuak. A rendkívüliek között nálunk termelbetők: a Génuai zamatos, a fehér és fekete Malaga, az óriás szemű és fürtü sötétkék Linné, a korai érésű fehér szemű Atlasz, azután a korai, de fekete szemű Imperiál-noár, a Fürj-tojás és a csabai születésű Kossuth-szöllő, mely nagyon korai, fehér szemű és tartós, még bornak is használható. Az itt leirt csemege-fajok mind hosszú csercsapos metszést kívánnak, azért, ha amerikai alanyra oltva fogunk belőtök ültetni, úgy ültessük, hogy a sorok és tövek egymástól egg-egy ölnyi távolra legyenek. A sűrűn ültetés mindig a termés kicsinysége és silányságával szokta magát megboszulni. A ritka ültetésű szöllő könnyebben művelhető, a nap és levegőjárás jobban ért az ilyet és igy a betegségek sem ártanak ennek úgy, mint a sűrűn ültetettnek, melynek nincs oly nagy táplálkozási tere sem a levegőben, sem a földben és többnyire elfulad úgy a nedves időtől, mint a forróságtól. Ha Isten éltet, jövőre a bornak való fajokról fogok szólani. Domonkos János. Törvényszéki csarnok. Ritook Zsigmond nagyváradi kir. Ítélőtáblái elnök a kir. törvényszék megvizsgálása végett folyó hó 10-én városunkba érkezett, és 11-én megkezdette vizsgálatát. Eddig a törvényszék kezelő hivatalait vizsgálta meg, és a mint értesülünk, a tapasztaltak felett teljes megelégedését nyilvánította. A köztiszteletben álló táblai elnök még pár napig körünkben fog tartózkodni. Véres bál. Gyulán 1896. junius 21-én Perei András házánál a legények bált rendeztek. Egyik közülök Szabó Mihály lerészegedvén, kötekedni kezdett a többiekkel, mire azok meg akarták verni. Erre Kalló János, ki józanabb volt mint a többi közbe lépett és igyekezett őket szétválasztani. Azonban" ő járta meg. Kertész Ferencz ugyanis derékon kapta Kallót, kivitte őt az udvarra. Utánmik nyomult a többi legény is és Kallót a kerítéshez szorítva jól elpáholták, Kertész pedig egyik társának kezéből egy félliteres üveget kikapva, azt a Kalló János fején széttörte. Persze Kallónak behasadt a feje, elbontotta a vér, és sérüléseivel 28 napig nyomta az ágyat. Folyó hó 11-én állottak e miatt a verekedő legények, kik különben most katonák, a törvényszék előtt. A törvényszék Kertész Ferenczet mint tettest 1 havi fogházra, 4 társát pedig mint bűnsegédeket 3—3 napi fogházra Ítélte. Selyemczukor és juh hús. Sebők Antal gyomai napszámos múlt év nov. 11-én ittasállapotában beállított Ehrmann Ignácz boltjába és ott 10 kr. ára ezukrot kért hitelbe. Ott azonban már ismerték az atyafit s nem adtak neki, mire az állványról hirtelen lekapott egy egész üveg selyem ezukrot, és azzal kiszaladt a boltból. Midőn pedig Ehrmann Ignácz a boltajtóból utánna kiáltott, hogy adja vissza a ezukrot, Sebők a kezében levő nádpálczával megfenyegette, kiáltván: »ne gyere utánnam Krisztus csipkedő, mert oda ütök«. Ehrmann nem is ment utána, ez pedig az utón a kútra menő asszonyok közt szétosztotta a ezukrot. Adott többek közt egy marékkai Szerető Józsefnénak is, s ezzel jogezimet vélt magának szerezni arra, hogy este bemenjen a Szerető Józsefné udvarára, és onnan 8 kiló juh hast elemeljen. Szeretőné asonban észrevette a dolgot, s még aznap megkeritette a hast, melyet Sebők a Sándor Nándor kerisésére akasztott volt. A kir. ügyész rablás büntette és lopás vétsége miatt emelt vádat Sebők ellen, a kir. törvényszék azonban az Ehrmann ellen használt fenyegetést nem látta oly súlyos természetűnek, hogy megfelelne a btkv. 347. § ban körülirt veszélyes fenyegetésnek, s csak lopás vétségében a hús ellopása miatt pedig mivel a lopott tárgy 2 frt. értéket meg nem haladó élelmi czikk volt, tulajdon elleni kihágásban mondta ki bűnösnek, és ezért súlyosbító körülménynek nézve rovott életét, s hogy hasonló cselekményekért már | és félévi fegybázat ült, — 6 havi fogházra ítélte.
