Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-11-14 / 47. szám

A testület gyászának kifejezése után egy más jellegű, szép ünnepély folyt le még az ülés elején. Dr. Hajnal István tb. főorvosnak, köz­életünk és a bizottság fáradhatatlan munkásának mellére szép beszéd kíséretében tűzte fel a fő­ispán a Ferencz-József-rend lovag keresztjét, melylyel érdemeit legújabban méltányolta a leg­felsőbb királyi kegy. A kitüntetett férfiú meg­hatva mondott köszönetét a lelkes óváczióért, melyben a jelenvoltak részesítették. Az ülés napirendjén alig akadt fontosabb és általánosabb vonatkozású tárgy és csak néhány adó és tanügyi kérdésnél történtek a tagok részéről felszólalások. Az ülés lefolyásáról tudósításunk a követ­kező : Jelen voltak: Dr. Lukács György főispán elnöklete alatt, Dr. Fábry Sándor alispán, Dr. Bo- doky Zoltán főjegyző, Rezey Szilviusz kir. tanfel­ügyelő, Oláh György t. főügyész, Dr. Zöldy János t. főorvos, Somossy Zsigmond h. pénzügyigazgató, Jantsovits Péter árvaszéki elnök, Haviár Lajos és Szarvassy Arzén kir. főmérnökök, Lissy Viktor kir. ügyész, Haviár Dániel, Ladies György, Dr. Hajnal István, Dr. Zsilinszky Endre, Vidovszky János, Keller Imre, Jantsovits Emil- és Zlinszky István. Elnöklő főispán az ülést következő beszéddel nyitotta meg: Mélyen tisztelt közigazgatási bizottság 1 Fáj­dalommal nyitom meg a mai ülésünket, mert üresen maradt az a hely, melyet körünkből oly korán elköltözött barátunk és kartársunk, immár boldogult emlékezetű Terényi Lajos hosszú időn át oly kitünően töltött be. A veszteség, mely a nemes férfiú elhuny­téval a közéletet érte, jelentékenyen sújtja bi­zottságunkat is, melynek a megboldogult huza­mos ideig elnöke, majd tevékeny tagja volt. Evek sora óta ezen bizottság minden tanácsko­zásában hallatta szavát elhunyt kitűnő kartár­sunk. És minden szava bizonyságot tett lángoló hazaszeretetéről, ismereteinek széles köréről, okos­ságáról, jellemének lovagiassagaról. Nehéz eldönteni, kiváló tulajdonainak me­lyike az, írely szorosabban fűzött hozzá, mely maradandóbban bilincselt bennünket egyénisé­géhez. El nem múló tiszteletünk, becsülésünk, sze­retetünk kisérje öt a siron túl is. A megrendítő gyászeset alkalmából indít­ványozom I adjon a bizottság jegyzőkönyvben kifejezést volt szeretett elnöke és tagja, néhai Terényi Lajos elhunyta fölött érzett fájdalmának és intézzen fájdalma mélységének megfelelő me­leg hangú részvétiratot az elhunyt lesújtott öz­vegyéhez. A bizottság meghatva, itt-ott könyezésig meg­indítva hallgatta a parentácziót i az indítványhoz hozzájárult. E megemlékezés után a főispán a következő­leg folytatta beszédét: Mélyen tisztelt bizottság 1 Midőn elhunyt nemes barátunk emléké­nek kegyelettel adózunk, nem szabad megfeled­keznünk arról a kiváló megtiszteltetésről, mely bizottságunk fáradhatlan munkásságu régi jeles tagját, dr. Hajnal Istvánt érte, a kit Ó Felsége legmagasabb kitüntetésben részesíteni méltóz- tatott. Dr. Hajnal István a közügyeknek szentelt áldásos életre tekinthet vissza. A közügyek terén kifejtett sokoldalú tevékenységével sok­szorosan szolgált rá polgártársai hálájára. A köz egészségügy terén úgy is, mint a vármegye volt tiszti főorvosa, majd tiszteletbeli főorvosa, úgy is, mint egy időben Békés nagyközség orvosa ma­radandó .alkotásokat létesített. Közgazdasági té­ren kiváló érdemeket vívott ki magának egy jeles vizi társulat élén teljesített közhasznu munkálkodásával. Sokat és kiválót alkotott a kultúra, a nemzeti közoktatásügy terén is. S jelentékenyek azon érdemei, melyeket mint egy­házának hü fia, egyházi téren szerzett. Igaz örömünkre szolgál, hogy koronás ki­rályunk Ó Felségének kegyelmes kitüntetését, az ő legmagasabb nevét viselő rendjelnek lovag­keresztjét érdemes tagtársunk mellére tűzhetem. (Éljenzés.) Hirdesse ez a jelvény, hogy a közügyek­ben fáradozó önzetlen hazafit polgártársai tisz­teletén és háláján kivül a koronás király el­ismerése is jutalmazza. Kívánom, hogy érdemes kartársunk a leg­magasabb kitüntetést szellemi és testi ereje tel­jességében sokáig élvezze 1 A bizottság tagjainak élénk éljenzése közbeD emelkedett fel szólásra Dr. Hajnal István és hosz- szabb beszédben mondott köszönetét a kitüntető óváczióért. Hódoló tisztelettel és hűséges alattvalói szivvel köszönöm — úgymond — felséges kirá­lyom kegyelmét, hogy az én parányiságom mun­kásságát meglátva, kegyeskedett a legfelsőbb ki­rályi kitüntetésben részesíteni. Tudja jól — foly­tatja tovább — hogy e kitüntetés további köteles­ségeket ró reá, de Ígéri is, hogy ha lehet, még nagyobb hűséggel és szorgalommal végzi köteles­ségét és hogy polgártársainak kész, tiszta szivü és szándékú szolgája, királyának pedig loyalis, hü alattvalója lesz. Köszönetét fejezi ki azok iránt kik ő felsége figyelmét reá irányozták. Majd ki­fejezést ad annak, hogy a bizottság és minden tagja iránt érzett tiszteletnél fogva, ezen ölesben kérte a kitüntetés jelvényének átadását beszó dét | király éltetésével fejezvén be. Megújult a harsány éljenzés és a rendjellel feldíszített Hajnal István szívélyes kézszoritással köszönte meg a tagok mindegyikének gratulá- cziőját. Áttérve a napirendre, dr. Bodoky Zoltán fő­jegyző olvasta fel az alispánnak október hóról szer­kesztett jelentését, mely a következőleg hangzik: Méltóságos Főispán Ur 1 ' Tekintetes közigazgatási bizottság I Mindenek előtt fájdalommal kell megemlékez­nem azon veszteségről, amely az által érte várme­gyénket, hogy közéletének egyik kiváló tagja: Terényi Lajd^, a vármegyének több even at kitűnő tisztviselője, majd főispánja, a törvényhatósági és közigazgatási bizottságnak önzetlenül s fáradhatat­lanul működő kiváló képzettségű tagja, folyó évi november 4 én, féru\korának teljében, váratlanul elhunyt. \ A vármegye egyil\leghivebb fiát siratja az elköltözöttben, akinek halála, vármegyénk életé­ben pótolhatatlan űrt hagyott maga után. Ezek után a vármegye f. évi október havi közállapotáról jelentésemet tisztelettel az alábbiak­ban terjesztem elő. I. Közbiztonság. A személybiztonság a múlt hó folyamán eleg kedvező volt, mert Csabát kivéve, a vármegyében sehol sem lett megzavarva; Csabán azonban Lip- ták Pikó Pál jnminai lakost Zenien György csabai lakos bottal leütötte s zsebkésével hátba szúrván, súlyos testi sértést ejtett rajta. Uram György és Szlancsik Mihály Tóth György csabai lakost meg­támadván, késsel súlyosan megsebezte Andó György csabai lakos öcscsét Andó Már tont késsel agyonszurta. A tettesek a járásbíróság, nak átszolgáltattatott. A vagyonbiztonság ellenben már nem mond­ható kedvezőnek, mert a múlt hó folyamán gyak ran lett megsértve és pedig: Hursán János csabai lakos kárára egy kocsi herét idegenitett el Benkő György. Micskó Károly csabai lakostól Török Sándor k.-ladányi illetőségű pinezér egy 20 frtos télikabá tot lopott el. Keller András csabai lakos házából Bogovics István 20 frt értékű ágyneműt vitt el. Gyomán özv. Biró Józsefné házából — az ab­lakon keresztül — 13 frt értékű vásznat vitt má­val egy ismeretlen tettes. Endrődön a róm. kath. templomba ismeret­len egyének betörvén, 4 persely tartalmát tulajdo­nították el. A betörésnél használt s a tettesek áltat visszahagyott 1 ásó s 1 fejsze — mint bűnjel alap­ján — a nyomozás folyik. Békésen Bibáli Jánosnál történt jelentékte­len lopás. Szarvason éjjeli betörések ismételten fordul­tak elő a múlt hónapban. Kiszely Páltól ugyanis saját fia Kiszely Ta más lopott el — betörve a konyha és szoba ajtaját — 350 frtot. Klein Jakabtól ismeretlen tettesek a bolt ajtó feltörése után 15 frt rézpénzt vittek el. Megkiséreltetett továbbá a betörés — azonban eredménytelenül — a róm. kath. templomba s ezen­felül még 5 szarvasi lakosnál. A rendőrség I csendőrség — az említett ese­tek következtében — a legszigorúbb elővigyázati intézkedések megtételéro utasitattak. Orosházán 2, Csorváson és Bánfalván 1—1 jelentéktelen lopási eset fordult elő. Tűzeset T.-Komlóson, N.-Szénáson, Öcsödöm Dobozon, Békésen — utóbbi helyen egy 400 frt értékű lakház égett le. A szeghalmi járásban Füzes-Gyarmaton és Szeghalmon fordult elő. A Szeghalmon történt 3 rendbeli tüzeset, kö­zül az egyik, az ottani iudóházi leégése. Gyomán 2 tüzeset volt, csekély anyagi kárral Öngyilkossági esetek a következő községekben fordultak elő: Gyomán, ahol Dobó András idősebb földmives, iszákosságból származó családi viszály miatt felakasztotta magát. Dobozon, ahol Juhász Gábor nagy fokú lázas állapotban a kútba ugrott. Öcsödön, ahol Maróthi Demeter s Makai Sándor akasztással vetettek véget életüknek és Békésen, ahol Körmöndi László felakasztotta magát. Baleset érte Tar János gyulai lakost, aki a dobozi ut épitésénél, saját vigyázatlansága követ­keztében, egy homokkal telt kocsi alá kerülvén, súlyos testi sérülést szenvedett. Csapó .Imre dobozi napszámos kezefejét a szecska vágóval lemetszette. Mindketten a gyula közkórházban ápoltatnak. Véletlen baleset áldozatai lettek: Donnán András 11 hónapos, Kun János 5 éves és 8zabó Erzsébet 4 éves gyermekek, akik valamennyien égési sebeikben haltak meg, továbbá Szász Pál csabai lakos 1 éves kis fia, aki a kút melletti gö­dörbe fuladt. Felemlitendőnek tartom végül, hogy Nagy- Szénáson, egy ottani lakos Miakár Ferencz birto­kában 2 dinamit patront talált az elöljáróság által értesített csendőrség, amelynek úgy jött nyomára, hogy a pattonok tulajdonosa gyutacsokat adott Brauner János nagy-szénási lakosnak elsütögetés végett. Brauner János egy patron elsütése folytán, tényleg égési sebeket szenvedett. A patronok elko­boztalak s mint bűnjel, a járásbíróság rendelke­zéséig, a községházénál külön helyiségben — őriz­tetnek ; a kir. járásbírósághoz — lopás s gondat­lanságból történt súlyos testi sértés miatt a felje­lentés megtétetett. 11. Állategészségügy. Békésvármegye állategészségügye a múlt hó­ban általában kedvezőnek mondható, amennyiben október hóban a várm. területén újabban semmiféle állati betegség fel nem merült. A nagymértékben elterjedve volt sertésvész pedig, immár valamennyi községben szűnő félben van ; sőt Öcsöd, F.-Gyarmat, Szeghalom, Kétegy- hóza községekben teljesen meg is szűnt I a zár feloldatott. Zár feloldásra várnák: Csorvás, Vésztő, Uj-Kigyós, K.-Tarcsa községek is, ahol a fertőtle­nítések folyamatban vannak. Megszűnt továbbá a ragadós száj- s körömfá­jás a szarvasmarhák között: N.-Szónáson, Dobozon, továbbá a takonykor K.-Ladányban. 111. Földmivelés, ipar s kereskedelem Az őszi mezei munkálatokra, eltekintve az egyes járásokban előfordult kisebb esőzésektől, általában elég jó idő járt s igy a külső gazdasági munkák mindenütt befejezést nyertek. A szőlő termés általában gyengén sikerült s minőség tekintetében is nagyon alatta maradt a kivánalmaknak. A filoxera lassan bár, de folytonos terjedés­ben van. A munkások helyzete általában kielégítőnek mondható. Munkával majdnem mindenütt el vannak látva I átlagos munkabérűk 60—80 kr. A napszámos munkásnép, amely aratási mun­kálatokat vállalt, a téli hónapokra el van látva kenyérrel, amennyiben kukonczája, amelyet harma­dában kapált, bőven termett. * A fertályos gazdák helyzete azonban kedve­zőtlen, mert a vetőmagon kivül alig termett annyi gabonájuk, amennyi az élelemre elég. Felemlítem még e helyen, hogy a kisgazdák részére a kormány által kölcsön adott vetőmag ki­osztatott. Ezen intézkedés jelentékenyen enyhíti u súlyos gazdasági helyzetet. 1V. Vegyesek. A járási főszolgabirák községeiket a muH hó­ban valamennyien beutazták; a községi ügykeze­lést megvizsgálván, általában kielégítő rendet találtak. Mező-Berény községben a kerületi betegse- gélyző pénztárt illető járulékok kezelése körül fe­deztetett fel visszaélés, ami miatt a főszolgabíró a fegyelmi eljárást az illetők ellen megindította és Haty Béla községi írnokot pedig állásától felfüg­gesztette. A vármegye törvényhatósági bizottságának f. évi 381. bgy. sz. a. hozott azon határozata, mily szerint a dobozi községi körgát építése a községi közmunka alapján rendeltetett foganatosíttatni, a lakosság között elkeseredést szült, mert ez alapon a munka költség viselése alá a 60 évet meghala­dott tehetősebb községi lakosok, továbbá a jobb módú özvegy asszonyok mentesek lesznek. Nem kevésbbé háborítja Doboz község nyu­galmát azon körülmény is, hogy néhány egyén buj- togatása következtében a szegényebb osztály a kö­zös erdőnek egyenlő arányban való felosztását s az erdőnek kiirtását követeli; igaznak vélt ügyöket már birói útra is vitték. Bánfalván Gabnai András lemondásával meg­üresedett esküdti állás, Tóth Györgygyel töltetett be. A vármegyei pénztárt a múlt hó folyamán megvizsgáltam, azt rendben találtam. Az alispánnak jelentését, valamint a vármegye tiszti főorvosának a közegészségügy október havi állapotáról szóló jelentését, mely szerint a köz egészségügy általában kedvezőnek volt mondható, a fertőző betegségek közül a vörheny négy község­ben, a hasi bagymóz pedig a szeghalmi járásban lépett fel járványszerüleg, serummal való oltás há­rom esetben történt, a bizottság tudomásul vette. A kir. pénzügyigazgatónak; havi jelentése sze­rint az adók befizetése körül kedvező eredmény mutatkozik, amennyiben az egyenes adókban 35000 forinttal több folyt be, mint a múlt év hasonló szakában. A jelentés ezután a Csaba községben az adók kezelése körül fenforgó nehézségekről emlé­kezik meg, mely körülmény okát a személyzet hiányos voltában találja meg. Adatokat t-orolván fel a csabai községi adóhivatal személyzetére rótt rendkívüli munkahalmazról, javasolja, hogy az út­adók beszedésére egy pénztárnoki állás és az álla mi adókezelésnél szintén még egy pénztárnoki állás szerveztessék. A jelentést a bizottság tudomásul vevén, kiadja az alispánnak, hogy a szükssges sze mély szaporításra Csaba község képviselőtestületét hívja fel. Tudomásul vették ezután a pénzügyminiszter leiratát, mely szerint az adófizetések felfüggesztését el nem rendelheti, mert ez az adóhátralékok rend kivüli megnövelésével az államháztartásban zavart idézhetne elő és mert a rósz termés különben sem olyan általános, hogy az a kért intézkedést indo­kolná. Igazolt méltányossági okok fenforgása ese­tén hajlandó azonban esetről-eBetre kedvezménye­ket adni és a fizetésképtelenekkel szemben adóle- irást alkalmazni. Báró Wodianer Albert nagybirtokos a hesseni légy által okozott elemi csapás miatt adóleengedést kérvén, fokozatos felebbezésre a közigazgatási bí­róság adójának egy részét törölni rendelte, miért is a bizottság intézkedett ezen rendelkezés végre­hajtása iránt. Ugyanannak és több birtokosnak az árvíz és belvizek folytán kért adóleirás iránti kérel­meinek a bizottság helyt adva, az adók leírását ki­mondotta. Szegedi Károly békési lelkésznek felebbezése folytán a reá kivetett IV. oszt. kereseti adót és általános jövedelmi pótadót mérsékelték. A Simay Lukácsra kivetett tőkekamat adónak törlését határ rozták el, ezen határozat ellen azonban Somossy pónzügyigazgató helyettes felebbézést jelentett be. Diósy Béla gyulai lakosnak a hadmentességi dijára vonatkozó határozatnak újból való kézbesí­tése iránt benyújtott kérvényét elutasították. Tudomásul vették ezután Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő időszaki jelentését, mely szerint a bi­zottság által megvizsgálni rendelt és Szarvason használt iskolai nyomtatványok a szabályoknak megfelelnek. A tanfelügyelő jelenti még, hogy az általa teljesített iskola vizsgálatok alkalmával elég kedvező eredményt tapasztalt, csupán a magyar nyelv gondosabb tanítására látott szükségesnek figyelmeztetni néhány tanítót. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rende­letét, melyben megengedte, hogy a Békés községi iskolai számadások a községi számadásokkal együtt vezettessenek, tudomásul vették, A dobozmegyéri államilag segélyzett iskola számadásait felterjesztették a miniszterhez és egy­szersmind utasították Doboz községet, hogy a be- hajthatlanoknak mutatkozó iskolai adók törlésére nézve javaslatot tegyen. Orosháza községnek a felállítandó gazdasági ismétlő iskola államsegélyben való részesítése iránt beadott újabb kérvényét pártolólag terjesztették fel a vallás- és közoktatásügyi miuiszterhez. Szarvas községnek három uj tanyai iskola fel­állítására vonatkozó határozatát azzal vette tudo­másul a bizottság, hogy az építkezés az 1898. év tavaszán okvetlenül megkezdessék. Hossabb vita indult meg a Sámson községi iskolára nézve, melynek nincsen okleveles tanítója, a vita a körül indult meg, hogy nem kellene-e ezen iskolát a létesítendő busz állami iskola közé felvenni. Rezey tanfelügyelő kijelenti, hogy amennyiben a felhívott községek valamelyike a dologi kiadá­sokat meg nem szavazza, helyette Sámson közsé­get hívja fel erre. Haviár Dániel figyelmezteti a bizottságot, hogy a népiskolai törvény értelmében lehetséges az iskoláknak teljes állami segélyt nyújtani. A meg­szabott feltételek a dologi kiadásokra nézve oly súlyosak, hogy azokba szegény községek és igy Sámson is bele nem mehetnek. Óhajtaná azért, hogy az iskola felállítása egészen az állam terhét képezze ott, hol a lakosság erre képtelen. Dr. Zsilinszky Endre a sámsoni eset okét a tanitóhiányban keresi. Indítványozza, hagy írjon fel a bizottság a kormányhoz, hogy a megyében egy nőtanitó képezdét állítson fel. Dr. Lukács György főispán a sámsoni esetet nem tartja alkalmasnak eldöntésére annak, hogy van-e tanitóhiány, mert személyesen tapasztalta, hogy ott egyedül a javadalom csekély volta miatt nem vállalkozott okleveles egyén az állás betöltéséie. Haviár Dániel pártolja Zsilinszky indítványát és adatokkal illusztrálja a fennálló tanitóhiány mig ezzel ellenkezőleg Rezey ellenzi az indítványt, mert igen sok az állás nélküli tanítónő és ő nem akarja ezek számát szaporítani. Dr. Hajnal István és Zsilinszky Endre felszó­lalása után felhívta ezután a bizottság a tanfel­ügyelőt, hogy a kérdés tanulmányozása mellett a tanitóhiány pótlására vonatkozólag javaslatot tegyen. Egy összeférhetlenségi esettel is foglalkozott a bizottság. Dr. Veres József községi orvosra nézve ugyanis Gyoma község képviselőtestülete kimon­dotta, hogy a vasúti orvosi állás a községi orvosi állással összeférhetetlen. Oláh György tiszti főügyész a község határozatának jóváhagyását javasolja. Ez­zel szemben dr. Zöldy János szerint a község csak azon esetben lenne jogosított az összeférhetlenséget kimondani, ha ezen kérdés szabályrendeletileg ren­dezve volna. Különben is a pályaorvosi teendők ellátása az orvosi gyakorlattal összefügg és ő már elvileg is ellenzi az összeférhetlenség kimondását. Dr. Bodoky Zoltán elfogadja az indítványt, mert a községnek joga meghatározni, mely állást tart összeférhetlennek tisztviselőjéte nézve. Dr. Hajnal István felhozza, hogy községi or­vosok igen sok helyen látják el a pá'yaorvoai teen­dőket is, de ezt megakadályozni nem is szabad, mert különben a legtöbb helyen a fontos pályaor­vosi szolgálat ellátás nélkül maradna. A kérdést a főispán szavazásra bocsátván, 8 szavazattal 7 szó ellen dr. Veres Józsefnek a pá­lyaorvosi teendők ellátását megengedték. Ifj. Lengyel Pál és társai mezőrendőri kihá- gási ügyében a kiszabott pénzbüntetéseket 1-^1 koronára leszállította a bizottság. Jóváhagyták ezután a Babinszky János csabai lakosnak Mitykó Mihály elleni cseléd ügyében, va­lamint a Fehér Kálmán gyulai lakosnak építkezési ügyében hozott alispáni határozatokat. Hasonlókép jóváhagyták az alispáni határoza­tot Haviár Dánielnek alaki kifogásai daczára Geiszt Gáspárnak Glózik János és társai cséplő munkások elleni munkabér ügyében is. Vas Károly gyógydijai ingóságokból behajt- hatók nem lévén, az ápolt ingatlanára a végrehajtást elrendelték. Az ülés déli %1 órakor ért véget. Hírek. Gyulavárosa központi választmánya péntek dél­után 3 órakor ülést tartott, amelyen jelenvoltak: Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt Popovics Jusztin, Sál Sebestény, Illés József, Schmidt Gyula, dr. Frankó László, Sánta János, Vidó István, Kiss István,’ K. Ludvig József, F. Schriffert József, dr. Zöldy Géza és Schmidt József központi választmányi tagok, utóbbi úgy is mint annak jegyzője. Központi vál. elnök bemutatja a képviselőház elnökének no­vember hó 8-án kelt s november hó 10-én átvett felhívását, amelyben felhívja a központi választ­mányt, hogy 7erényi Lajos Gyulavárosa országgyű­lési képviselője elhalálozása folytán a törvény értel­mében uj képviselő választása iránt intézkedjék. A központi választmány a képviselőház elnökének fel­hívását tudomásul vévén, az uj képviselő választás határidejéül az 1874. évi XXXIII. t.-cz 57. §-ának figyelembe vételével deczember hó 2-ik napját tűzte

Next

/
Oldalképek
Tartalom