Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-01-31 / 5. szám
mást venni a csatlakozási vágyról, és amennyiben Nagy-Zerind és Fekete-Gyarmat községek akár A rád vármegy én él, akár a kormánynál Békésvármegyébe kebelezésüket kieszközlendik, erre az adott esetre biztosíthatja őket, hogy Békésvármegye — anélkül hogy specziális ígéretbe bocsátkoznék — époly, sőt lehetőleg fokozottabb szereteden és támogatásban fogja legfiatalabb gyermekeiként őket részeltetni, mint ezt a vármegye többig községeivel is cselekszi. A küldöttség az alispán lelkes éljenzése között teljes megelégedéssel távozott. Amint közleményünk elején előrebocsátottuk, ismételjük, hogy mi a derék két község mozgalmát ez idő szerint nem tartjuk közvetlenül aktuálisnak és megengedjük, hogy akcziójuk — amit különben megkísérelnek,— nem is fog momentán eredményre vezetni, de azt kétségtelennek farijuk, hogy ez az aspiráczió mérvadó lesz és mérlegbe fog nehezedni a törvényhatóságok kikerekitésekor, epúgy mint az 1874- ki törvényjavaslatnál is történt, másrészről mindazoknak, akik nem szűkkörü helyi, hanem békésmegyei politikát űznek, ime, fényesen demonstrálhatja, hogy a kikerekites szempontjából mily előnye a vármegyének Gyula városa székhelyi konsolidácziója, mert kizárólag Gyula városa székhely jellege az, ami a szomszéd vármegyék közeli községeit Békésvármegye érdekszférájába vonzza s Békésvármegye területi nagyobbodását maga után vonandja. Sorozás. Közeledik a tavasz és ezzel együtt az anyák réme : a sorozás. A hetyke legenyek is bizonyos szorongattatások között állnak a commissio elé, bármennyire is igyekeznek is aggodalmukat az utczán hangos nótázással leplezni, mert szép dolog a hazát védeni, de viszont három esztendeig enni a „komiszt“ nem valami kellemes kilátás. A kikre azután rá mondják, hogy „tauglich“, azok vigasztalásukat keresik abban, hogy ők különb legények mint a többi, a kikre a királynak nincs szüksége. Ezek azután az első legények a faluban, kiknek minden meg van engedve, mig el nem érkezik az október elseje, amikor „be kell rukkolni.“ A Békésvármegye területén működni hivatott sorozó bizottság működési tervezetét a honvédelmi miniszter jóváhagyta. E szerint az egyes járásokra vonatkozóin!; a sorozást a következő napokon tartják meg :| Gyulán a gyulai járás márczius 11 -én 217 állításra kötelezettel, a város 12. és 13-án 372 kötelezettel; Szeghalmon márczius 12., 13. és 15-én 598 kötelezettel; Csabán márczius 15, 16., 17., 18. és 19-én 781 kötelezettel; Békésen márczius 22., 23., 24., 26. és 27-én 879 állításra kötelezettel; Gyomán\ márczius 29., 30. és 31 én 407 kötelezettel; Szaróá- son április 2., 3., 5., 6. és 7-én 802 kötelezettel és Orosházán április 9., 10., 12., 13., 14. és 20-án 951 kötelezettel. A polgári elnöki tisztet Gyulán, Csabán és Gyomán dr. Fábry Sándor alispán, Szeghalmon és Orosházán dr. Bartóky József főjegyző, Békésen dr. Hajnal István és Szarvason Kontur József fogják betölteni, mig polgári orvosok Szeghalmon, Csabán, Gyomán, Szarvason és Orosházán dr. Zöldy\ János vm. főorvos, Gyulán dr. Bet kés Sándor tb. főorvos és Békésen dr. Frey Géza járásorvos lesznek. Hallani fogjuk tehát nemsokára, mint dalolják felbokrétázott kalapú legények elkeseredve: Ellenez doktor vizitálja A tizedik Írja ÉdeB anyja csak azt rijja Katona a fia. — A székhelykérdés, mely a múlt év őszén any- nyira foglalkoztatta a vármegye minden rétegét, még mindig nem került le teljesen a napirendről. Csaba község ugyanis tudvalevőleg megfelebbezte a törvényhatósági bizottság azon határozatát, melylyel Csaba községnek a 400.000 frtot felajánló képviselőtestületi határozatát alaki hiányok miatt megsemmisítette. Az ügy ekként a belügyminiszter elé került, a ki most pótlás végett visszakiildötte az iratokat. Meg akarván tudni ugyanis, hogy az alakszerűségek be lettek-e tartva és hogy a 400.000 frtnak fedezésére esetleges szükség esetén a község képes lenne e, elrendelte a miniszter, hogy a vármegye terjesszen fel hozzá bizonyítványt arról, hogy az augusztus hó 17-én tartott képviselőtestületi közgyűlés kellő módon meg lett-e hirdetve, valamint felkivánta a képviselőtestület szavazattal biró tagjainak névjegyzékét, a község vagyonleltárát és legutóbb jóváhagyott költségvetését is. A döntés — természetesen nem a székhelykérdésre, hanem Csaba városa határozatának törvényességére nézve — tehát csak ezen iratok felterjesztése után várható. A járványok krónikájából. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentések szerint e hét folyamán a következő járványos betegségek merültek fel: roncsoló toroklob Tót-Komlós és K.-Tarcsán, vörheny Szeghalom, M.-Berény, Békés, Doboz, Fü zes-Gyarmat, Csaba s Öcsödön, hasi hagymáz Körös- Ladány és Békésen, vérhas Körös-Ladányban és himlő Öcsödön. Állategészségügy. A sertésvészben újabb meg- betegülési eset történt a szarvasi határhoz tartozó décsi pusztán Gaál János tanyáján, takonykórt Bartl Antal csabai lakosnál, száj- és körömfájást Vésztőről, lépfenét a csabai határ két tanyájáról jeleznek. A békési dohánynagyárúdára árlejtést hirdet a gyulai kir. pénzügyigazgatóság. Ezen dohánynagy- árúdához Békésen kívül M. Berény és K.-Tarcsa községek is tartoznak és eddig 2°/0 kezelési dij mellett volt biztosítva. A dohány nagy tőzsdével iy2°/0 jutelék mellett bélyegárulási jog és kötelezettség van összekapcsolva. A dohánynagyárúda forgalma múlt évben 86134 forint volt. Az árlejtés február 22-én délelőtt 10 órakor lesz a gyulai kir. pénzügyigazgatóságnál, hol az árlejtési feltételek is megtekinthetők. A doboz-csabai direkt kőútra vonatkozó megyei közgyűlési határozat ellen e hét folyamán újólag hat darab felebbezés adatott be a vármegye alispánjához. Füzes-Gyarmat, Szeghalom, Körös- 'Ladány és Vésztő községek megyebizottsági tagjaié és pedig az aláírásban akadályozott alig egy-két tag kivételével az összes sárréti bizottsági tagok sajátkezű aláírásával, az ötödik : Gyula város ta nácsáé, melyet dr. Zöldy Géza városi főügyész szerkesztett meg. Elvi szempontból különben az volna a helyes, hogy a város részéről nem a tanács, hanem a képviselőtestület felebbezen, mint a hatodik apelláta cselekszi, melyet Békés városa képviselőtestülete küldött be a vármegyéhez. A gyulai róm. kath. hitközség egyháztanácsá- nak újjá alakítására határidőül február 11. napja tűzetett ki. A választás elrendelését tárgyaló hirdetmény lapunk hirdetési rovatában olvasható. A vármegye közigazgatási bizottsága február 8-án fogja megtartani legközelebbi rendes havi ülését. Hivatalos levelek czimzése. A kereskedelemügyi miniszter rendeletet adott ki, hogy a hivatalos küldemények czimzésében a rendeltetési hely ésutolsó posta mellé, még a vármegye és járás neve is mindenkor feljegyeztessék. Uj gyógyszertár felállításának eDgedélyezéseért folyamodott Csajka Jenő budapesti lakos okleveles gyógyszerész, Szarvason szándékozván a harmadik gyógyszertárat felállítani. Ferenczi Árpád aradi oki. gyógyszerész pedig megfelebbezte a törvényhatósági bizottság azon határozatát, melyben ot a gyomai második gyógyszertár felállításának engedélyezése iránti kérelmével elutasította. Névváltoztatás. A belügyminiszter megengedte, hogy békési illetőségű Schwarcz Ignácz vezetéknevét „Békéi*-re és endrődi illetőségű Geschmay Miksa vezetéknevét „Sándor“-xn változtassa át. A gyulai nöegylet báljára utólag gróf Wenck- heira Frigyesné 10 frtot felülfizetott, melylyel együtt a bál tiszta jövedelme 181 frt 13 krra szaporodott; ugyancsak tekintélyes összeggel járult az egylet jótékony czéljai előmozdításához a gyulai jótékony bölgyközönség, amidőn özv. Erkel Ferenczné, a közszeretet és nagy tiszteletben álló „Adél néni“, gyűjtésére évi üdvözletül 163 frtot adakoztak össze.l Az egyleti választmány hálás köszönetét szavazott úgy a gyűjtőnek, mint a jószivü adakozóknak s mindkét összeg beutalványoztatott a nőegylet pénztárába. A gyulai polgári kör 1897. évi január hó 31-én, ma délután 5 órakor rendes évi közgyűlés tart, melynek tárgysorozata: 1. Igazgatói jelentés. 2. Számvizsgáló bizottsági jelentése és az ezzel kapcsolatos számadás. 3 Könyvtárnoki jelentés. 4. Az 1897. évi költségvetés megállapítása. 5. Indítványok. 6. Tisztujitás. Az ev- ref. egyház iskoláiban az első félévi közvizsgálatok következő rendben tartatnak meg: január 31-én délután a rektori fi iskola nővén dékeié, febr. 1-én d. e. a központi leányiskola, febr. 1-én d. u. a kisebb fi-iskola, febr. 2-án d. e. a kisebb leányiskola, febr. 2-án d. u. a vegyes iskola növendékeié, saját tantermükben. Az Újvárosi olvasókör a kör ügyészévé dr. Frankó Lászlót választotta meg, a mit pótlólag közlünk. A vármegye közegészségügyi egylete a de- czember havi felolvasó ülésen dr. Hajnal Albert, dr. Csapody István és dr. Zöldy János tanulmányi színvonalon álló érdekes és tanúságos felolvasásait 10.000 illetőleg 5000 példányban kinyomatván, azokat a vármegyében szét fogja osztani. Az országos vörös-kereszt egylet gyulai fiókjának pénztárosa e hét folyamán küldi szét az 1896. és 97. évekre szóló tagdijnyugtákat az egylet tagjaihoz, beváltás végett. A fehér-kereszt bál. Csak pár nap választ már el bennünket a fehér-kereszt báltól s most már világosan kezd kibontakozni előttünk az ide farsang legnagyobb szabású mnlatságának sokat Ígérő képe. A fehér-kereszt bál, — azt hisszük és merjük állítani — első helyre helyezhető lesz az idei megyei bálák között minden tekintetben. Az élőképek costumirozása s elrendezése terén kiválót fogunk látni s a bál hangulatára nézve is bátran jósolhatunk teljes sikert ama körülményből, hogy a vidék úgy tánczoBok mint tánczosnőkkel erősen képviselve lesz a megyeház termében. A termet Hackl Ferenci uradalmi műkertész ismert finom Ízlésével a szakértelmével fogja tündérkertté varázsolni s a lépcsőház is délszaki növényekkel, virágdiszszel lesz felékesitve. A mulatság iránt megyeszerte, szinte szenzácziószerü érdeklődés mutatkozik. A tiszti estély. Bár tagadhatatlan, hogy a fehér-kereszt bál egy kissé megrontja a tiszti bá lat, a mennyiben előre veti fényét az utána pár nappal jövő estélyre, a tiszti estély úgy fényre, mint közönségre nézve felül fogja múlni a farsang összes báljait, legfeljebb a vidék szépei közül fog egy pár elmaradni a fehér-kereszt bál folytán. A honvédzenekar sétahangversenye fogja a mulatságot megelőzni, mely pontban 9 órakor kezdődik b mint halljuk, a kotillion alatt igen kedves és érdekes meglepetésekben fog a közönség részesülni. A mulatságba igen sokan készülnek. A tegnapi hangverseny. A pavilion termében tegnap este zajlott le az Erkel-dalkör által rendezett hangverseny i az ezt követő tánczmulatság, mint a tegnapi nap folyamán észlelt készülődésekből következtethető, igen szép sikerrel. A hangverseny egyes pontjai, mint a próbán hallottuk, nagy műélvezetül szolgálhattak úgy a muzsikáiig, mint a nem muzsikális közönségnek s hogy taps és táncz bőven kijutott a tegnapi bálon, az igen természetes. A mulatságról bővebben lapunk jövő számában. A polgári kör bálja. Az idei farsangnak, ha nem is a legfényesebb, de jó kedv és fesztelen kedves hangulat tekintetében merjük állítani, hogy legelső helyen álló mulatsága február 20-án fog lefolyni a polgári kör termében. A polgári köri bálákról felesleges mindenféle nagyhangú dicsériada, a ki egyszer egy ilyen kedves mulatságon részt vett, az elmegy mindenikre s áldani fogja a bálrendezőséget, hogy a tavalyi mulasztást az idén helyrehozta bálrendezéssel. A mulatságon kotillion is lesz s a rendezőség garantirozza a teljes és fó nyes sikert. Az iparos ifjak február hó 6-án a Göndöcs népkerti pavillonban tartandó mulatsága, mint a városszerte észlelhető hangulatból következtethető, kiválóan fog sikerülni s méltó utódja lesz az eddigi fesztelen jó hangulatáról ismert iparos, ifjúsági báláknak. A gyulai vásár — vásár nélkül A nóta szerint a „tuti vásár sátor nélkül“ hiányos vásár; a túri vásár azonban mind e hiányossága mellett is lefőzte ezúttal a hires „gyulai vásárt“, mert itt meg az a famozus eset adta elő magát, hogy vásár nélkül volt vásár. A vasárnapi belső vásárt ugyanis a legjobb akarattal sem tekinthettük vásárnak, itt-ott lézengő vásárosaival s a csúf sáros idő még azt a kevés vásárló közönséget is otthon tartotta, a melyiknek talán lett volna egy kis kedve a kő- hidon túl menni. Szomorú dolog biz ez és közgazda- sági szempontból fogva fel, nagy mértékben elkeserítő, de azért éppen olyan, árainőt az elmaradt sertésvásár, a gyulai vásárok e legfőbb részének hiánya után várhattunk. Halálozás. Berczelről őszinte részvéttel vesszük a gyászlapot, hogy Szita Géza városunk szülötte, volt. gyulai könyvnyomdatulajdonos folyó hó 26-án hosszas, súlyos szenvedés után meghalt. A boldogult kiválóan ügyes nyomdász volt és mint intelligens ember hírlap Írással is sikeresen foglalkozott. Halálát özvegyén és két árváján kívül kiterjedt rokonság fájlalja. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: Szita Gézáne szül. Molnár' Etel, mint neje ; továbbá kiskorú gyermekei: Margit és Erzsi, nemkülönben testvére Özv. Kémery Pálné szül. Szita Konstantins és Szita Gyula; sógornője: Szita Gyuláné szül. Kovacsics Erzsébet, unokaöcscse: Kémeri Béla és neje, továbbá: unoka- huga Steigervald Gyuláné és az összes rokonság mélv fájdalommal tudatják a forrón szerető férjnek; az édes jó atyának, szeretett testvérnek és rokonnak : Saljai Szita Géza volt nyomdatulajdonosnak és hírlapírónak folyó hó 26-án, délután fél egy órakor a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 47 évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytét. A megboldogult földi maradványai folyó hó 28-án, délután 3 órakor fognak a a róm. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig ugyanezen hó 29-én reggel 8 órakor fog a czegléd-berczeli róm. kath. plébánia templomban az egek Urának bemutattatok Czegléd-Berczelen, 1897. jan. 26-án. A béke angyala virasszon hamvai felett. Nagy idők tanúja. Moskovicz Simon ösmert bábjátékos, volt városi rendőrkáplár, folyó hó 24-ón 66 éves korában hosszas, súlyos szenvedés után meghalt. A boldogult kiváló rendőr talentum és pár évi rendőri szolgálat alatt valóságos réme volt az országos szélhámosoknak, akiknek túlnyomó részét ösmerte vagy felösmerte s bírói kézbe szolgáltatta. Moskovicz Simon mint 18 éves ifjú végig küzdötte a szabadságharezot, nevezetesen a vörössapkás honvédzászlóaljnak volt dobosa s mint ilyen páratlan ügyességre tett szert. Amikor 1869 ben a honvédséget szervezték, a Gyulán állomásozó 8-dik honvédzászlóalj első gyakorlatain valóságos szenzácziót keltett ügyeB és hatalmas dobolásával. Halála özvegye s egy lánya siratja. Nyugodjék békében. Halálozás. Széles körökben nagy részvétet keltett Balogh József pénzügyőri főbiztos halála. Életerős, hatalmas alkatú, robusztus ember volt s halála, melyre legkevésbé sem számítottak, nagy részvétet keltett városszerte. Halálát rövid betegeskedós előzte meg s az erős szervezetű, athléta termetű ember meghűlésnek lett áldozata. Temetése hétfőn délután ment végbe s azon a gyulai pénzügyi tisztviselők testületileg jelentek meg. A pénzügyigazgatóság haláláról külön gyászjelentést bocsátott ki. Ácsa Iád által kibocsátott gyászjelentés a következő: Özv. Balogh Józ^efné szül. Hanner Paula a saját, továbbá édes anyja özv. Hanner Gusztávné szül. Janovits Janka; testvére Hanner Tivadar, Hanner Lujza és férje Karajmann Athanász, valamint számos jó barát nevében fájdalmasan megtört szivvel tudatja a legjobb férj, vő, sógor és jó barátnak Balogh József m. kir. pénzügyőri főbiztosnak folyó év és hó 24-én reggeli 4 órakor életének 62-dik, házasságának 1-ső évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytét, A megboldogult drága haldtt hült tetemei folyó hó 25-én délután fél 4 órakor a tómai katholikus szertartás szerint a Szent-Háromság temetőben örök nyugalomra tétettek. Lelki üdvéért pedig az engesztelő szent-mise áldozat folyó hó 25-én reggeli 8 és fél órakor a róm. kath. nagytemplomban az ég urának bemutattatok. Áldás és béke hamvaira. Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik felejthet- len férjem temetésén megjelentek s részvétöket nyilvánították, fogadják ez úton is hálás köszönetéin. Gyula, 1897. január 28. Özv. Balog József né „ 84 l—l Az orosházi kaszinó múlt vasárnap délután tartotta rendes éti közgyűlését, melyen a régi tisztviselők újból meg lettek választva, és pedig elnök: Horváth Károly, alelnök : Harsányi Sándor, titkár: Csonka János, pénztárnok: LeitnerZsigmond, ügyész dr. Perger Elemér. Egy jó madár kalitkában. Ha akadna ember, aki Homeros dicsőségét megirigyelve újabb Odys- seát szándékoznék írni egy sokat utazott, bolyon- gott ember viselt dolgairól, az bátran' választhatná hőséül Matusek Józsefet. Hogy ki ez az úr, azt bajos léimé elmondani. Jegyzősegéd, kereskedő, kolportör, törvényszéki biró, újságíró és a világon ekszisztáló minden foglalkozást előszedett már — de csak névleg — hogy embertársai hiszékenységéből üzletet csináljon. Matusek a tűnő század legnagyobb kaliberű csalói közé tartozik. Elegáns megjelenésű, sikkes úri ember, jó modorral, eszes, szellemes társalgó, aki jegyzősegédségen kezdte, de nem fért meg tehetsége a községháza szerény falai között, hanem „kitört és eget kért.“ Utazott, sokat utazott, bejárta gyalog Erdélyt, volt bányamunkás piszkos rongyok közt és utazott I. osztályon havanna szivarral szájában. Ezt a jó madarat Gyulán fogta el a héten a csendőrség. Dr. Drechsel Gyula báró figyelme irányult felé a múlt heti betörések után s mint gyanús alakot fogatta el, a betörőt sejtvén benne. Alibijét azonban igazolta, a betörő nem ő volt. De vallatás közben kiderültek nagyszámú manipulácziói, bizonyítván, hogy a „fogás“ jobb volt a rendőrségre nézve, mintha egy „kasszabetörőt“ fogott volna el. Találtak nála egy óriási névjegyzéket Magyarország összes előkelőségeiről. Ezeket pumpolta könyörgő levelekkel. Annonce-okat, üzleti hirdetéseket, leveleket, megrendeléseket óriási számban találtak nála. Főkeresete az volt, hogy „mustrákat“ küldetett magának aranyművesekkel, gépgyárosokkal s ezen mintákat azután eladta s odább állt a városból. Elfogatása után jött nevére egy kukoriczavágó gép, 5 darab aranyóra, melyeket a jóhiszemű kereskedők „minta“ gyanánt küldöttek neki. Neffe bécsi czégtől pedig pár nappal előtte kapott 4 darab ezüst dohánytartót, melyeket zálogba tett Aradon, sőt a zálogezédulákat is zálogba tette Csabán. Gyulán csak pár napig tartózkodott s ez idő alatt is folyton utazgatott a környéken. Hogy mennyi „stikli“-je fog még Matusek urnák kiderülni, az egyelőre a vizsgálat titka, m Ni tán a derék ember most a gyulai ügyészség vizsgálati fogságában ül. Eljegyzés. Weisz Jakab csabai olajmalomtulaj- donos bájos és kedves leányát Fánnyt, folyó hó 24-én jegyezte el Rosenfeld József erdélyi szuesági fiatal kereskedő. Kitüntetett gyulai iparos. Jontz Ferencz gyulai eczetgyárost szép kitüntetés érte. A Francziaország- ban Bordeauxban tartott kiállításon, kitűnő hírnevű eczetgyártmányára, melyekből kiállított volt — ezüstéremmel és ugyanily érdemkereszttel lett díjazva. A törekvő iparost ért méltó s szép kitüntetéshez őszintén gratulálunk. Eljegyzés. Góg István polgártársánk kedves és szép leányát Emmát eljegyezte Balázs György gyulai fiatal csizmadia iparos. Kath. kör Orosházán. Legutóbb Orosházán is alakult kath. kör és pedig Szőke János h. lelkész kezdeményezésére és buzgalma folytán. Vasárnap tartották meg az alakuló gyűlést. Eddig mintegy 120 tagja van az uj körnek. Az alapszabály tervezetet elfogadták s felterjesztik a miniszterhez jóváhagyás végett. Tiszteletbeli elnökké a kör létesítőjét: Szőke János h. lelkészt választották meg. Ezenkívül a kör elnöke Lázár Lajos közs. jegyző, — a kör jegyzője pedig Kovács János tanító lett; az igazgató választmányt 12 tagból megalakították. Szőke János tiszteletbeli elnök 50 írttal alapitó tagnak iratkozott be. Az alakuló gyűlésen mindjárt könyvtárt is létesítettek, amennyiben 70 kötet könyvet ajándékoztak a körnek. Békésen az izr. nöegylet e hó 23 an tartotta kiválóan sikerült hangversenyét, mely utón vidám táncz vette kezdetét s pazar jó kedvvel tartott a reggeli órákig. A concert szereplői mind igen csinosan és tudással, taps és elismerés mellett működtek közre. A bálon jelenvoltak : Leányok: Me- zey Rózsi ka és Laura, Baky Vilma, Wallinger Piroska, Gizella és Mariska, Sál Mariska, Marjalaki Vilma, Durkó Eszti, Rózsa nővérek, Florek Emma, Konsiczkv Bella, Andrássy Mariska és Hona, Ter- ney Bella, Végh Irén, Szánthó Bella, Münich Vilma, Szerdahelyi Flóra, Grósz Róza, Hirschl Cornelia, Frey Tinka, Czafik Vilma, Goldstein Juliska és Rosenfeld Szeréna. Asszonyok: Mezey Lajosné, Sál Józsefné, Winkler Istvánná, Hoffmann Imréné, Rózsa Károlyné, Turóczi Endréné, Varga Ferenczné, dr. Frey Leopoldné, Bartos Károlyné, Petrovszky Imréné, Zolnay Béláné, dr. Sarkadi Mérné, Kon- siczky Jánosáé, Andrássy Jánosné, Szenes Sán- dorné, Eisler Mérné, dr. Török Gáborné, dr. Hajnal Istvánná, Lévay Lászlóné, özv. Márkyné, Hirschl Mártonná stb. A gyulai csizmadia ipartársulat február hó 14-én ifj. Ludvig József házánál, a budapesti országos vakok intézetében, a társulat, mint alapító tagnak fizetendő összeg alapja javára zártkörű tánczvigalmnt rendez. Belépti-dij személyenként 1 korona. Felülfizetések — a czél iránti tekintetből — köszönettel fogadtatnak és a »Békésiben nyug- táztatnak.
