Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-10-31 / 45. szám
45-ik szám Gyula, 1897. október 31-én XUX. évfolyam Szerkesztőség: Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vittza. Előfizetési áij : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre . . . 2» » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Eyyes szám ára 10 kr. ÉP c^r‘* 1“-cA--r£-_ríi--rr “^|j| MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: H Ó H IT ID „A.T7" I ID. .q»f v “<= r í ■ r fj=u i 'p a * Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv- kereskedés, hova a hirdetések és nyilt téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak cl Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 krM ...............................® Ha lottak napján. Van egy szent nap minden évben, melyen Adám családjának gyászát ünnepeljük ; van egy nap, melyen a sírok csendes birodalma, e tökéletes egyenlőségü köztársaság, megnépesül élő lényekkel, gyászoló emberekkel és a mely kegyeletes napon meggyül az emlékezet kialudt világa ismét, felfrissül a sok harvadt virág, s újra kidomborul az összeroskadt sirgödör rideg hantja. E nap a halottak napja ! . . . E nap sivár éltünk végórájára int, amaz utolsó perezre, mely messze van talán, vagy épen közel, de el nem marad. E napon sziv- renditően hangzik a szent irás komoly szava: „el van határozva, hogy egyszer mindenkinek meg kell halnia! . .* „Ember, por vagy és porrá leszesz ! . .« E napon megújulnak lelkeinkben elhunyt szeretteinknek fájó emlékei; s a sóba el nem múló szeretet, s az édes fájó emlékezet ki vonz bennünket a temetőbe, hol szeretteink a keresztnek csendes árnyában pihennek . .. A keresztény kegyelet s a feltámadásban való hit és remény gyertyát gyujtat velünk szeretteink sirhal mán ; a néma, megható csendben önkénytelenül ima száll fel a szívből, s köny tör elő a szemekből. Jól van ez igy ! . . . Hiszen a hűség könyeit nem tiltja a hit ; a könyeket Isten ültette a szemekbe, hogy írt hozzanak a szív fájdal- mira; a könyek a hü gyöngédség és fájó emlékezet utolsó áldozatai! . . . Minden ész belátja e napnak szükségességét, miuden szív átérzi mély jelentőségét. Hisz mindenkinek van legalább egy halottja, a kinek emléke felett siránkozzék, s kiért fájdalma által megszentelt benső érzelmeit a keresztény hívők koszorúba fűzött ájtatos imájával egyesítse . . . Ha már az élet zaja egészen elfeledteti velünk, hogy mily rövid az idő, melyet e siralom völgyében tölthetünk ; ha a mindennapi gondok kiűzik elménkből, mily kevés időnk van jóvá tenni azt, amit eddig netar Halottak emléke. (November 2 ) Nincsen élő, iinek Halottja ne volna, Vissza térünk mi is Nem soká a porba j — Elborul a lelkünk, Köny tolul szemünkbe ,.. Te vagy annak oka : .Halottak emléke I“ Kedves emlékezet Visz vissza a múltba, A szeretet lángját Keblünkben felgyújtva; Illatos virágból Koszorút készítve, Adózunk ma neked: „Halottak emlékei" Oly kedves az élet... I Bár tele bánattal, — Mégis, fáj a tudat, Hogy a aziv úgy elhal; Megsemmisül az ész, De, mit keblünk érze, Élt... bűn ápolja a : „Halottak emlékei" Szeretteink sírján Apró mécsek égnek,.. . A szeretetnek még A sir sem szab véget; — Virág, köny, s sziv-lángja E napnak fő éke, Légy áldva szivünkből „Halottak emléke I" Mihálik József. Ián elmulasztottunk ; ha vigalom, öröm, boldogság közepette nem látjuk a sötét kaszás gyors közeledtét: a halottak napja van hivatva a mulasztást helyre hozni. S az enyészet birodalmában, a sírok között, a haldokló természet láttára a múlandóság érzete vesz rajtunk erőt, s megszólal a lelkiismeretnek komoly magába szállásra intő szava : annyira bálványozod o múlandó életet, hogy Istenről, halhatatlan telkedről, a jövő életről megfeledkezel?! . . Kérdezd meg a különböző sírokat : érdemes volt-e a földi javakért Istenről egészen megfeledkezni ? Kérdezd meg a halottakat : vittek-e el magukkal valamit a más világra? Érdemes volt-e gőgös felfuvalko- dottsággal lenézni embertársainkat ? Meg lehet-e különböztetni a halál országában a szép arezot a rúttól, a hatalmast a koldustól ? Érdemes volt-e emberekért-, az ő mu- lókony és szeszélyes dicséretükért, a uiaguk hiúsága kielégítéséért a becsület, igazság és Isten ellen támadnunk? Érdemes volt-e szeretet helyett gyűlölködni, jótékonyság helyett fosztogatni, segítség helyett egymást károsítani ? ! . . . Nézd a sirokat! s ki ma még ragyogni látod élted csillagát, halljad a természet ha talmas szavát: légy szeretve, vagy gyűlölve és üldözve ; légy bár ifjú vagy aggastyán ; légy bár hatalmas, vagy koldus, légy bár rút vagy elbájoló szépség ; szerető édes anya, hü hitvestárs : mint zajló folyam, elsodor a halál ! E rövid ideig tartó élet elmerül az örökkévalóság nagy óczoánjába, honnan nincs többé visszatérés. A test porrá lesz, a lélek pedig átszáll a túl világi életbe, hol nincs bánat, küzdés és nyomor; hol nincs többé halál, sir és gyűlölet, csak szeretet van . . . örök sze retet 1 . . . Igen ! a szerény gyertya lángok, s a pislogó mécsek között ott lobog a kereszt s a hit vigasztalásának villám fénye, mely azt mondja nekünk, hogy a sir nem örök, ez csak alagút, mely egy szebb világba vezet, Ünnep a börtönben.-Midőn lezajlott a magyar szabadságharcz, szárnyszegetté lett a magasan repülő sas s azok, kik oroszlánként harczoltak a csatasikokon vagy idegenben bujdosni valónak kénytelenek, vagy mint büntetésből besorozott katonák szolgáltak azon seregben, melylyel előbb ellenségként álltak szemben : igen sokan a szerepelt egyén ?k közül, kik a vértanú halált kikerülték, sötét börtönfalai között, nehéz rabság súlyos igáját viselték. Ez utóbbi sorsra jutott Dibreczen jeles papja, Könyves Tóth Mihály is, ki — mert midőn felhangzott a „Talpra magyar", lelkes szavakban buzdította harezra, hazaszeretetre honfitársait — a „világosi gyásznapok" után fogolylyá lett s előbb kötél általi halálra Ítéltetett, majd 20 évig bilincsben töltendő nehéz rabságra lett elitéivé... Szülőföldjétől távol hurczolták el s zárták börtönbe, előbb Olmüczben, majd J jsefstadtban, a szerető családjától elszakított férfiút s még a remény halvány sugara sem ragyogott fel, hogy büntetési ideje eltelte előtt ismét szabad léget szívhasson s otthonában ölelhesse viszont övéit... Sok keserű köny hullt alá nemcsak az árván maradt családtagok szemeiből, de megsiratták őt gyakorta egykori hívei, hallgatói is, kik nehéz szivvel nélkülözték a kitűnő szónokot s annyival súlyosabb volt lelkökőn a vesztés fájdalma, mert mintegy élőhalottnak tekinthették a távolban bilincsre verten, börtönben sínylődő lelkiatyjokat. Ama sok ezer bánatosok egyike, Bánki István debreczeni előkelő polgár, néma bánatának némi enyhet szerzendő, szeretett lelkipásztora s komája iránti szeretettől vezérelve, merész lépésre határozta el magát... Ugyanis élből újra, s még szebben ragyog fel az élet. a feltámadás folt nélküli napja ; hogy lelkünk halhatatlan, s túl a síron újra viszont Látjuk egymást ! I . . Azért az Isten bölcs végzései előtt meg- nyugvó lélekkel hódoló költővel mondjuk mi is e napou : „Bizton tekinteni mély sírom éjjelét I Zordon, de oh nem — nem lehet az gonosz, Mert a te munkád. Ott is elszórt Csontjaimat kezeid takarják I“ Brösztel Lajos. Békés városa költségvetése 1898. évben. Bevétel. Pénztári maradvány............................. 3536*02 Előző évek adóhátraléka ........................ 5000'— Eg yéb hátralékok.................................. 1617'75 Földbirtok jövedelme............................. 22807‘04 Kö zségi épületek ................................. 66*— Kö zségi jogok........................................... 1447-— Lábas jószágok jöved................................ 845*— Tő kepénzek jöved...................................... 463*66 Végre hajtási dijak.................................. 1083*66 Lakositási dijak...................................... 30*— Ipard ijak és bírságok............................. 337*— Iskola mulasztók ....................................... 9 — Re ndkívüliek........................................... 1007*12 Vágóhíd jövedelme................................. 200* ~ Át menőlegesek...........................................100)5*66 Más czimekbe nem oszthatók .... 11580*68 A bevételek összesen............................. 60026*59 Kiadás. Köztartozások ............................................6217*85 Sz emélyi járandóságok............................. 50747*— Rendőrség ruházata.................................. 1652 40 Irodai szükségletek................................. 4501 *00 Na pidijak, utazási költségek................... 1332-— Ép ítésekre................................................ 6883*38 Különféle számlák................................. 410*— Fa iskolákra........................................... 1400*— Té ny ész állatokra................................... 1206*— Elő fogat és fuvar................................. 2995* — Kö zegészségügyi kiad................................ 2250*— Ren dőri kiadás................................. . 2874*36 Eg yházak segélye................................. 115*— ut azott ai ország fővárosába s onnan levelet irt haza a feleségének, hogy a felesége és egy, általa megnevezett komaasszonya, m ínjenek fel utánna Pestre, d*’ vigyenek magukkal saját ké szitményü kolbászt, sonkákat feles számmal s azonkívül egy nagy kenyeret, s egy nagy ku lacs debreczeni bort... A levél vételkor el nem tudta képzelni a jó feleség, hogy mi czélja leh <t hitestársának mindezen intézkedéssel, ámde tudta a szent könyvből, hogy „az asszony engedelmes legyen az ő férje iránt," s azért, mind an késedelem nélkül teljesítette férje kívánságát s komaasszonya társaságában megérkezett a fővárosba, magukkal vivén a levélben jelzett élelmiszereket. Megérkezésük után nyomban kérdésbe tették Bánki Istvánnál, hogy miért e nagy előkészület, mi lészen mind abből ? Azonban czélt nem értek, mert a kérdezett csak végig pödörte szépen ápolt bajuszát, megpergette sarkantyúját, mozdított egyet a vállán levő pitykés magyar dolmányon, de szólni csak annyit szólt: „M ijd kitudódik minden, csak várjátok sorját, minderre szükség lesz, azért Írtam, hogy ide hozzátok, most p jdig készüljetek szaporán, mert indulunk mindjárt." . . . Kevés vártatva, ki is mentek a vasúti in- dóházhoz, az asszonyok azon hitben voltak, hogy haza utaznak, ámde midőn már robogni kezdett a vonat, ekkor látták meg, hogy egész más irányban haladnak, s kérdésökre ekkor világosította fel őket a derék férfiú utazásuk czélja felől, megmondván, hogy Josefstadtba fognak menni „nagytiszteletű Könyves Tóth Mihály komám uramat meglátogatni." ... E varatlan meglepetés könnyekre fakasztá mindkét asszonyt s nagy öröm szállta meg szívókét 1 ., • Nevelésügyi kiadás ................................... 13480*35 Ál lategészségre ......... 142*60 Közlekedési czélokra............................. 404*— Szegényügyi kiadás ............................... 6968* — Vé grehajtási költségek............................. 944*— Adósság törlesztésre................................21212*85 Át menetiekre............................, . . 6122*23 El őre nem láthatókra....................... . 3500 — Vá rmegyei pótadókra............................ 1438*53 Átmen őlegességekre.................................... 3868* — Ve gyes kiadásokra.......................................6717*71 ös szesen . 125023*85 Ez összegből leütendő a felvett átmenőleges kiadások összege................... 7560*86 Le sz a valóságos kiadás........................ 117462*— Ki vetési kulcs 1898. évre a következő: esik az I-sö csoportra: 136,452*64 adóalap után 3460 * */, II. csoportra: adóalap 93.195 frt 23 kr. után ®5®/ioo°/oi III. csoportra; adóalap 42594 frt 29 kr. után 2330/100o/#. 1897. évi kulcs. I. csoportra 37OÄ/ioo0A» II. osoportra 533/,o»0/0, III. osoportra 21 A bevételekből 1828 frt 89 kr., mint a lakosok földbirtoka után befolyó vadászati jogbér a földadó javára volt számítandó, miután a mezőőrök fizetése 1960 frt a földadó terhére van a kiadások közé felvéve. Mezőgazdasági ismeretek terjesztése. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter a mezőgazdasági ismeretek terjesztése, téli gazdasági tanítások rendezése iránt leiratot intézott a békés- megyei gazdasági egylethez. A múlt tél folyamán erkölcsi és anyagi támogatásom mellett — mondja a miniszter — tizenhat gazdasági egyosület vállalkozott arra, hogy a mező- gazdasági ismereteknek a földmivosok s a kis gazdák körében torjosztéso végett téli vándortanitásokat végezzen. A kezdeményezés olső évében a tanítások sikere általán kiolégitő, egyes vármegyékben pedig éppen kiváló eredményű volt, összosen harminozkét- ezer hallgatója volt ezen előadásoknak. Az előadásokat a miniszter jövőben harmincz- hat gazdasági egyesület körében terjeszti ki. A békésmegyei gazdasági egy lot — mint a múltban — is ezek sorába van főlvévo. A miniszter azon felhívással fordul az egyesülethez, bogy az idén Eddig minden jól ment. Ámdo ott kezdődött a nehézség, midőn Josefstadtba megérkezve, bebocsáttatást kértek Könyves Tóth Mihály meglátogatására, mert a sujtásos magyar ruha fénylő ezüst gombjával, sarkantyus csizma, kipödrölt magyar bajusz épon nem valónak alkalmas segédeszközök a czélhoz juthatásra ... De nem azért volt Bánki István „nemzates uram" tekintélyes polgár ősi otthonában, hogy kieszelni képes ne legyen, hogy a különböző rangú „porkolábok" szivét miként sikerülhet sziklából vajjá gyúrni?.... A debreczwi kolbász, sonka jó utI ívéinek bizonyult — miként azt eleve is gon- d >lta volt — s emellett a pénzzel sem fukarkodott csak hogy czélhoz jusson .... S ime! a harmadik napon csakugyan megnyílt előttük a börtön ajtója s szemtöl-szemb -*n megláthatták az általuk keresettet.... Midőn összetalálkoztak Könyves Tóth Mihály lelkészükkel, perezékig nem jött szó ajkaikra, csak zokogtak, sírtak, némán ölelgették egymást s bebizonyult rajtok, hogy „a ki érez, az nem érez szavakkal mondhatók" Idő kellett, míg megszólalni képesek lettek... Beszélgetés során egyszer arra tért Bánki koma, hogy azért hozták ők Debreczen- böl ezt a kenyeret és kulacs bort, hogy abból nekiek s a hitsorsos raboknak az ő szeretett papjok és komájok, Tóth Mihály nagy tisztelegi uram, ossza ki az úri szent vacsorát, tpivel hogy erre az engedély is meg van adva ... Úgy is történt... A komor börtön falai között felhangzott a „kálvinista" ének, megcsendült az ima s egyházi beszéd, ki lett szolgáltatva az uriszentvacsora. Ünnep lön a börtön falai között. Az Isten s emberek iránti szeretet meleg sugarai átderengtek a sötét börtön falai között s annyi kin és szenvedés után, ne-
