Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-10-24 / 44. szám
egyházi könyvkereskedés a múlt évben 2000 forint értékű, többnyire szláv irodalmi terméket adott el a nép közt. A magyar könyveket nem keresi a nép. Az egyházi férfiak maguk is sok szláv könyvet adnak ki. így kiadták a szláv Funebrál-t, melyet Csarejs csabai tanító szerkesztett. A csabai jómódú gazdák versenyeznek abban, hogy a régi szláv asz- ketikus könyveket, amelyekre százakat áldoznak, a saját költségükön újra nyomassák és a nép között terjesszék. Példájukon felbuzdultak a nazarénusok is, akik most szintén Csabán nyomatják négyezer példányban megjelenő szláv énekeskönyvüket. Lopás. Kiszely Tamás szarvasi gadafiu már régebb idő óta dézsmálta apja pénzes ládáját. Yégre is rajta vesztett, mert e hó 7 ón nagyobb, mintegy 350 frtnyi összeget lopott el és társával el is mulatta azt, mi közben az apja feljelentésére a csendőrök letartóztatták. Csak 12 frt 25 kr. maradt meg nála és most a hűvösön várja büntetését. Hirtelen halál. Orosházán Daubner Sándor menházi szegény lakatos-segéd el-eljárogatott ifj. Pusztai Lajos kovácshoz dolgozni. E hó 9-én is elment és a házbeliek látták rajta, hogy már bepálinkázott. Felment a padlásra, de leesett a lépcsőkről és hirtelen meghalt. Az orvosok agyszél- hüdést konstatáltak. Eljegyzések czim alatt lapunk múlt heti számában közölt eljegyzések közül a Múlt Mariskára vonatkozót, mint amelylyel a közlő — meggyőződtünk róla, hogy részéről bár legkisebb malicziósus szándék nélkül — félrevezetett bennünket, ezennel a közlés okozta kellemetlenség fölötti őszinte sajnálkozásunk nyilvánításával visszavonjuk. Verekedések. Csabán Jamina külvárosban folyó hó 17-én a Wagner-féle korcsmában Lipták Pál és Zemen György mulatozás közben összeszólalkoztak és utóbbi Liptákot nyakán ’megsebesítette. Ugyancsak Csabán 20-án a Fried-féle korcsmában mulatozás közben Uram György és Szlancsik Mihály összekaptak és két utóbbi Tóthot nyakán és fején súlyosan megsebesítette. A rendőrség mindkét ügyben megindította a vizsgálatot. Elragadt lovak. Nagy riadalmat keltett folyó hó 20-án délután a Kossuth Lajos-utczán Hoffmann Mihály lovainak megbokrosodása; a kocsis leesett a bakról, do komolyabb sérülést nem szenvedett, a fogaton ülő B. F. is jelentéktelen karhorzsolás- sal úszta meg a komoly veszedelmet. A kocsi rudja eltört és igy a megvadult lovakat szerencsésen sikerült megfékezni. Czine mintye. Horváth Mojsza varsándi paraszt gazda, folyó hó 14-én este 7 óra körül nyugodtan vacsorázott családjával, egyszerre egy puskalövés riasztotta fel őket. A serét a fejük felett sivitott el, s az átellenben levő falba fúródott. A vizsgálat folyamán kiderült, hogy régi haragosa és szomszédja volt a tettes, névszeriot Páskucz Mihály. Mikor a csendőrök vallatás alá fogták, azt állította, hogy ő szerelemféltésből -lőtt egy Moldován Dics nevű emberre, de ezt sem akarta meglőni, csak megijeszteni. Ezen állításának valótlansága azonban a szembesítés alkalmából kiderült. A tettes a kisjenői kir. járásbíróság börtönében ül. Eljegyzés. Nagy Gábor békési jegyző kedves és művelt nevelt leányát Krnák Mariskát f. hó 16-án jegyezte el Körber Tivadar békési gymna- ziumi tanár. Védekezés a mezei poczok ellen. Több megyében annyira elszaporodtak a mezei poczok és egerek a gazdák nem kis bánatára, hogy a minisztérium kénytelen volt rendkívüli intézkedéseket tenni e tárgyban. A rovartani állomással kidolgoztatott egy Útmutatást, mely az egerek és poczokról tájékoztat s azok pusztításáról nyújt bővebb Útmutatást. Az erről szóló útmutatást most megküldte több példányban Bókésvármegyének is terjesztés czéljából. Általánosan tudott dolog, hogy mindennemű köhögés és tüdőbajnál a csukamájolaj az egyedüli és biztos szer, melyet az orvosi kar különösen azóta kezd ismét a gyakorlatba bevenni, amióta Zoltán Béla fővárosi gyógyszerész a már minden gyógyszertárban kapható teljesen szag és iz nélküli Zoltán-féle csukamájolajat forgalomba hozta. 269 4—16 Az „Osztálysorsjáték“ — a gyűjtők és sors- jegyelárusitók pénzügyi szakorganuma, mely szakszerű czikkek mellett az országban forgalomban levő összeB sorsjegyek húzásait is közli — fennállása óta mint nélkülözhetetlen útmutatója és oktatója, különösen azok részére bebizonyult, a kik a m. kir. szab. osztálysorsjáték sorsjegyeinek elárusitásával foglalkoznak. Ezen kitünően szerkesztett lap utolsó számához mellékelve van a „gyorsnyeremény jegyzék“ mintája, a melyet az „Osztálysorsjáték“ előfizetői, a m. kir. szab. osztálysorsjáték húzásai alatt és pedig már egy órával a megejtett húzás után naponta ingyen kapják. Nemosak az, hogy ezen lapra való előfizetés, minden más sorsolási tudósítót feleslegessé tesz, hanem az „Osztálysorsjáték" előfizetői még azon kedvezményben is részesülnek, hogy a minden elárusitóra nézve nélkülözhetetlen nyeremónyjegyzéket ingyen kapják, mely nemeid- fizetők részéről be nem szerezhető. Ezen lap előfizetési ára 1 évre 3 frt, 1 fél évre 2 frt. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest V., Sas-u. 1. Uj osztálysorsjáték. A kis lutri ez év október havában megszűnt és a nagy magy. kir. szabadalmazott osztálysorsjáték által helyettesittettek. Más államokban léteznek már ilyenek és csak Magyarországban hiányzott ilyen szolid és dús esélyű lottó. Körülbelül 5 hónap alatt 6 osztályban 100,000 sorsjegy 5 0 nyereménynyel huzatik és a sorsolásra forditott tőke tizenhárom millió egyszáz hatvanezer korona, melyből a legmagasabb nyeremény a legszerencsésebb esetben egy millió korona. Török A. és Társa főelárusitók az I. osztály sorsjegyeit, melyeknek húzása november 11. és 12 én biztosan megtörténik, szétküldik és pedig egy teljes sorsjegy ára 6 frt, egy fél 3 frt, egy negyed 1 frt 50 kr., egy nyolozad 75 kr. A húzás a kormány felügyelete alatt történik. Bárki bizalommal fordulhat Török A. és Társa czéghez Budapest, váczi-körut 4/P. szám alatt. Gyulai élet. Fájós fejjel, fulasztó köhögéstől meg-meg- szakitva, egy szóval nagy fokú macskajajban szenvedve, irom ezeket a sorokat. Elmondhatom én is az egyszeri paraszttal: adtál uram gyulai életet, de nincs köszönet benne. A paraszt mindig azon duruzsolt, hogy nagy a szárazság, kivész a mag, végre az Isten megsokalta az ál- hatatos mormogást s eresztett egy olyan felhő- szakadást, hogy a paraszt földjét elvitte az eső az országúira, én meg azon keseregtem mindig, hogy nincs gyulai élet, s most azután egy hét alatt annyi minden történt, annyi muri volt, hogy a krónikás akár a fél ujját elkoptassa, mig leírja őket; — a feje pedig egy zugó méhkassá lett. Itt van mindjárt a kaszinó mulatság, Első fecske! Igaz ugyan, hogy csak hét lány volt, akár csak a gonoszok, de azért jó mulatságban annyiban nem volt hiány, hogy tánczos éppen négyszer annyi volt, * * * Külön kiadás! Törvényszéki palotai Milyen gyönyörűség ez nekünk gyulaiaknak. Képzelem, hogy haragusznak a . . ., I (Pardon 1 majd eljárt a szám, majd elfelejtettem, hogy nem va gyök lokal politikus.) Hanem szó a mi szó, a minisztériumban valószínűleg szerelmes volt az a gentleman, a ki a törvényszéki palotáról szóló rendeletet irta legalább a szórakozottságáról Ítélve. Kérem, a költségvetésben a főösszeg és az egyes tételek összegei között 12, aza» Tizenkét krajczár, vagyis 24 fillér differenczia van 1 Egy szép reggelen egy hosszú de vékony, és egy rövid da vastag ur érkezett városunkba Alig hogy leszálltak a vonatról, az egyik jegy- zékkönyvet vett elő s abba valamit jegyezn látszott. Majd a városba hajtattak s a Komlóban megszállottak. Itt — s ez tűnt fel leginkább az embereknek — szorongva kezdettek el beszélni bizonyos ládáknak meg nem érkeztéről Majd kisétáltak. A Zóna kávéházban sült tököt tejföllel leöntve reggeliztek. Később a körös parti cactustelepeket nézték meg s onnan a városházán keresztül, a főutczán sétálgattak. Meg jegyzem, hogy iszonyú néptömeg nézte őket mert az a hir terjedt el, hogy ők a nemzetköz anarchista szövetség kiküldöttjei, a kik a tör vényszéki palota tervrajzának eltávolítása .véget vannak ismeretlen felbujtóktól küldve. A főút czán egy, az ablakon kinéző bájos hölgytől eg pohár cognacot kértek, de ő, konyak helyet piros nyelvecskéjét mutatta meg a kedves ismeretleneknek. Később kiderült a dolog, hogy hosszú de vékony és a rövid de vastag urak mi czélból jöttek. (Nem Írhatom meg, mert indis kreczió lenne, de biztosítom aggódó földjeimé hogy semmi rosszat nem cselekedtek.) Már e is távoztak Gyuláról, miután úgy tettek, mint Poirée rendszerű duzzasztó megszemlélésére id jött technikusok, noha egészen más, mondhatom poetikus természetű dologban fordultak meg vá rosunkban. Eddig csupa elmúlt dolgokról beszélte most azonban olyanról fogok zéngeni, a mi csak ezután fog megtörténni. „Műkedvelő előadás Gyulán! mint kiküldő tudósitónk jelenti, Gyulán jótékony czélu mü kedvelő előadást rendeznek november hó második felében a nőegylet javára. Elő fogják adni az „Egyetlen leány“ czimü egy felvonásos vígjátékot. A mint halljuk, az előadáson Gál lacz Sarolta, Kőrös Berta, Sál Margit, Braun Olga, Pólyák Erzsiké, továbbá Hoffmann Bél Szabó Emil, Kiss László, Lauday János, Frailer István és Hoffmann Károly fognak szerepein A fenti urak és hölgyek különben fjeiké retnek, hogy ma, azaz vasárnap délután Kövér Malvin úrnő lakásán megjelenni sziveskedje nek a szerepek kiosztása végett.“ De nem beszélek már tovább, mert még nagytemplomban agyongázolt kis kutya szomorú tragédiáját és az egyetlen gyulai batár nak czimeres magánfogattá való átlényegülését is el találnám mondani, pedig azt éppenséggel nem akarnám, ismerve a közmondást: „Szólj igazat, betörik a fejed 1* —ri„ KIözg'sizid.susátg'.. Szellőink megújításáról. A filokszera által elpusztított szőllőket igen helyesen kezdi egyik-másik polgártársunk megújítani. A megújítás munkája azonban olyan fontos, hogy e munkában a községeknek okvetlenül támogatnia kellene az áldozatkész egyeseket. A sok pénz-, fáradtság- és időbeli veszteséggel járó próbáktól meg kell szabadítani, meg kell menteni a telepitőket. Idegen vidéken látott siker buzdíthat minket, de azért annak utánzása nem mindenkor tanácsos. Minekutánna pedig nemcsak egyesek vannak már olyanok nálunk, akik telepitettek egy-egy táblát, hanem van egy olyan társulat is, mely oltványok készítése és eladása által akar egyfelől használni polgártársainak, másfelől hasznot akar magának szerezni: nagyon elkelne a megújítás egyöntetűségének keresztülvitelére való tanács, sőt az én felfogásom szerint a kényszerítés is Megmagyarázom, miért? unl ’őri ak IrodalomKincses Kalendárium. Megjelent az 1898-ik évre a Kincses Kaendárium, melyet a kiadó válla lat a gyakorlati élet általános útmutatójának nevez, mi pedig elnevezhetnénk a leghasznosabb kézi lexikonnak. Hogy mi az a Kincses Kalendárium, azt tulajdonképpen nem is kellene magyarázni a tavalyi első évfolyam bámulatos sikere után. A most megjelent s jövőre szóló kötetnek az alapeszméje s a rendszere ugyanaz, a mi a tavalyinak, de a tartalma egészen más, uj s nem kcvésbbé hasznos, szükséges, sőt nélkülözhetetlen, mint a ta valyi volt. A Kincses Kalendárium ára: Színes borítékba kötve 1 frt, angol vászonkötésben 1 frt 50 kr., francsjia szattyánbőrkötésben 2 frt 20 kr. A Kincses Kalendárium megrendelhető a kiadóhivatalnál Budapest, Vili., Rökk Szilárd-utcza 4. sz, Gyulán, Dobay János könyvkereskedésében. A szőllőművelés, jobban mondva: tenyésztés által kétféle jöhet tekintetbe. Elő szőr az, hogy a szőllő-tenyésztő saját maga medvének és élvezésének kielégítése végett ülteti a szőllőt. Másodszor az, hogy akár a szöllő gyümölcsének, akár a bornak eladá sából jövedelmet, hasznot akar szerezni ma gának a tenyésztő. Saját kedvére és élvezésére szolgáló te epitvényt azonban oly nagyot senki sem fog alakítani, hogy ez a közös második czél nak, a jövedelem minél nagyobb megszerző sének útjában állana, tehát az ilyen kedvte lésül szolgáló telepitvényekre nézve a köz Bégeknek semmi beleszólója nem lehet. Ami kor azonban arról van szó, hogy az összes polgárságnak, a községeknek maguknak, megcsonkult jövedelmet visszaszerezzük, sőt necsak visszaszerezzük, hanem a lehető leg magasabb fokra emeljük : akkor az egyesek nek meg kell hajolniok a község akarata, község parancsa előtt és nem szabad önfej után indulni senkinek, s ez által veszélyez• tetni úgy a maga, mint közvetve a község jövedelmét. Hogy példát mondjak erre nézve, fel hozom Gyula városa gyümölcstermelését. Nem igaz-e, hogy szilvatermés idején messze vi dékekről is fölkeresnek bennünket és he lyünkbe hozzák a pénzt? Vájjon úgy vám ez almatermés idején is? Bizony nincsen úgy És miért? Egyszerűen azért, mert a szilván mind egyforma és nagymennyiségben tudjuk piaczra vinni, mig az almából egy fájtéit alig néhány vékával tudunk fölmutatni, minekutánna a hány fa van egy szőllöben. annyi annak fajtéija is; különbözik almánk érésidőre, szinr izre, tartósságra és fölhasználhatóságra nézve is, és ezért nem tudjuk értékesíteni. Ha csak egy fajt termesztenénk, például: a Török Bálintot: akkor ezt is épen úgy vinnék tő lünk, mint a szilvát. A szöllő újra telepítésénél tehát ne szabad azt a hibát elkövetnünk, hogy sok féle és nem a mi földünkbe való fajok válasszunk, ültessünk. Idegen vidéken tapasz talt siker, vagy idegen — bár jóakaratu — tanács után nem szabad indulnunk, nem p dig azért, mert, ha nálunk nem üt be próba, pénzt-, időt, munkát vesztünk, vagy amint mondám, veszélyeztetjük a közös jö védelmét. A községnek hasznára, javára szolgálni már évek óta tanulmányozom a nekünk va gyümölcs- és szőllőfajtákat, bocsássanak me tehát nekem, ha e tekintetben én tolom fe magamat tanácsadóul és óva figyelmeztete mindenkit, miszerint hallgasson még egy ki csit engem is. A városi tanácshoz amaz indítványt bá torkodom benyújtani, hogy kegyeskedjék hegy-községet alakítani és tanácsában hegy' elöljáróságot hozni létre, mely elöljáróság hegy-közSéggel egyértelmüleg állapítsa meg azokat az eszközöket és módokat, smelyek által és amelyek szerint történjék Gyula vá rosa szőllőtenyósztósének megújítása. A hegy elöljáróság és hegyközség által hozott hatá rozatok a lakosságra nézve kötelezők és azok áthágói szigorúan büntetendők legyenek Egyeseknek pedig, a kik addig is, mi a város a hegyi elöljáróságot és hegyközsó get létesítené, ültetni akarnak, bátorkodom úgy az alanyokra, mint a megválasztani fajokra nézve az alább elősoroltakat figye tnökbe ajánlani. Az újra letelepítést csakis amerikai vac szöllő fajtára oltott európai fajokkal lehet és kell megkezdeni, folytatni és végezni Az újra telepítésnél tehát első sorban azt a vad szőllőt kell figyelemben részesi teni, a melybe oltani vagy oltatni akarun és csak másod sorban azokat a fajokat, me lyeket termesztenünk kell. Az amerikai vad, alanynak való fajok közül alkalmasint csak kettő van, mely ne- nk való. Az egyiknek a neve: Riparia- rtális vagy egyszerűen : Portalis; a másik- £ a neve: Rupestris-Montikola A Portalis már ki van próbálva és a mi fekete vagy iszapos földünkben igen jól tenyészik. A Ru- pestris-Móntikola még nincs kipróbálva, de mindenfelől annyi dicséretet szórnak rá, hogy nálunk is a legjobbnak kell annak lennie, ugyanis összevetem ama vidékek tulaj- onságait, a honnét a dicséretek világnak jndultak, a mi vidékünk tulajdonságaival, akkor azt kell következtetnem, hogy nálunk ez lesz a legjobb alanynak való vadszőllő. Ha tehát polgártársaim közül valaki telepíteni akar oltott szőllőt és ezt készen akarja venni, csak olyan oltványokat vegyen, a melyek Portalisra vannak oltva, vagy Monti- kólára, másforma nevűre oltottakat ne vegyen, mert azokkal nálunk czélt nem ér, e fölött pedig pénzét, idejét és munkáját veszti. Későbben írandó czikkben megmagya- ázom, mi az oka, hogy csak ez a kétféle vad való a mi földünkbe; addig is azonban nagyon kérem meghallgatni tanácsomat és ikövetni is. A tenyésztendő fajokra nézve nem értek mindenben egyet azokkal, kik csupán a kadarkát, az ezerjót és a mustos fehéret akarják Gyulán nagy mennyiségben ültetni. Az általam ajánlott és ajánlandó fajták lárom szempontból vizsgálandók; 1-ször: me- yek nálunk a legjobb csemegefajok? 2-szor: melyek azok, a melyek bő termésükkel a bormennyiséget szaporítják? 3-szor: melyek azok, a melyek a bor mennyiségét nemcsak szaporítják, hanem jóvá is csinálják? Mig azonban ezekről tüzetesen szólanék, minekutána ezúttal nagyobb helylyel nem endelkezem, csupán előlegesen bátorkodom figyelmeztetni a netalán megrendelést akarókat, hogy a borfajok közül addig is, mig végleges megállapodás jönne létre a hegyközségben, ezeket szerezzék meg: 1. Kadarka. 2. Sárfekete. 3. Rakszőllő. 4. Szalankamenka. 5. Fehér-dinka. 6. Hamvas-dinka. 7.Szilváni- zöld. 8. Framini-piro8. 9. Lünel-muskotály. 10; Alexandriai muskotály. Ezek ugyanis azok a fajok, melyek a gyulai szőllők földjébe valók és a melyek összevéve az Alföld e részében a legjobb bort adják, vagy fogják adni. Jövőre az egyes fajokról külön-külön fogok szólani. Domonkos János. Törvényszéki csarnok. Pórul járt Horváth Péterné puszta-földvári lakos azzal, hogy lopásra vetemedett. Az év elején jegy udvaron lakott Klein Jónásáéval Orosházán. Egyszer, mikor Kleinné nem volt otthon, egy rósz régi kulcsosai addig próbálgatta kinyitni ennek kamráját, hogy végre sikerült is. Kilopott belőle egy vég vásznat 20 frt értékben. Persze rögtön nyakon CBipték. A vásznat vissza kellett adni, Kleinné pedig feljelentette. Nem akart volna Hor- váthnó sehogy sem börtönbe jutni, egyezkedni kezdett tehát Kleinnéval, hogy ne bűntettessé meg. Sok alkudozás után kiegyeztek 50 frtban. Horváth- né pénzzé tette mindenét és ki is fizette az 50 frtot. Azt azonban egyik sem tudta, hogy a vádat nem lehet visszavonni s igy daczára az egyezségnek a törvényszék 6 havi börtönre ítélte Horváthnét. Mikor vádlottat felvilágosították, hogy nem ér semmit az egyezség, az 50 frtot követelte vissza Klein- nétől. Ez azonban kijelentette, hogy már rég elköltötte, nem tudja visszafizetni. Nem tudta szegény Horváthné megérteni, hogyan eshetik az, hogy a vásznat is elvették, 50 frtot is fizetett és még hozzá el is Ítélték. Felebbezett is, hogy hátha megkerül legalább az 50 frtja. Báli Mihály kétegyházi urasági inas bűnügyéről annak idején megemlékeztünk. Tudvalevőleg a kir. törvényszék szándékos emberölés kísérletének vétségében mondotta ki bűnösnek s ezért 6 havi fogházat kapott A kir. tábla azonban az ítéletet feloldotta, pótlásokat rendelt el. így f. hó 21-én újból végtárgyalás volt tartva ez ügyben. A tényállás az elrendelt pótlások eszközlése után sem változott s igy a kir, törvényszék újólag 6 havi fogházra Ítélte Bálit. Nagy és érdekes bünügy tárgyalása kezdődött meg folyó hó 18-án. Érdekessé teszi különösen a vádlott személye. Gazdag szentesi földbirtokos, nagy vagyon ura, ki okirathamisitásért — atyja nevében 30000 frtos kölcsönt vett fel — 7 évi fegyház büntetését most üli ki a váczi országos fegyintézetben. Azzal van most vádolva, hogy Csizmadia Sándor ellen, ki neki bérlője volt s kit miután a bérleti viszony köztük felbomlott különböző becsületsértő kifejezésekkel illetett, minek folytán becsületsértés miatt 25 frt pénzbüntetésre el is ítéltetett, e miatti bosszújából a hód-mező-vásárhelyi és orosháai járásbíróságok előtt Csizmadia ellen rágalmazás és becsületsértés miatt hamis vádakat emelt, ezek bizonyítására hamis tanukat szerzett, kiknek vallomása alapján Csizmadia 6 heti fogházra és 40 frt pénzbüntetésre lett elítélve. Az ügy nagyban le is tárgyaltatott, azonban az egyik vádlott meg nem jelenése folytán el kellett napolni s igy Ítélet nem volt hozható. Szerkesztői üzenet. Hajnal. Sajnálatunkra nem üti meg a közölhetós mértékét, sőt azon messze alul marad.
