Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-10-03 / 40. szám
Melléklet a „Békés" 1897.40-ik számához. Roppant kttzködés, munka és fáradság1, míg valamely nemzet számot tevő tényezővé küzd- heti fel magát. Hiszen keservesen kellett tapasztalnunk nekünk magyaroknak, hogy még a legközelebb múlt évtizedekben is, daczára erőfe- szitéseinknek, melyek segélyével elmaradottságunkból kiemelkedtünk, intézményeinket kiépítettük és a kor színvonalára emeltük, a müveit nyűgöt még csak létezésünkről is alig vett tudomást. A kitartó küzdelem eredménye azonban nem maradt el. Most már ismeri a külföld Magyarország értékét és erejét, nemcsak tudomást vesz intézményeiről, de tanulmányozza is azokat. Ennek az uj állapotnak, annak, hogy Magyar- ország a modern kulturnemzetek sorába tényleg már be van véve, legfényesebb külső kinyilvánítását hallottak Budapesten a németek nagy- szellemü császárjának ajkairól. Nem a német császár nyilatkozata emelte Magyarországot a kulturnemzetek rangjára, de a német császár csak oly nemzetről nyilatkozhatott annyi tisztelettel és szeretettel, amely nemzet a kulturnemzetek családjának jogosult tagja. Ezen császári látogatás benyomása alatt múltúnk szebb emlékei tárulnak szemeink elé s egy jobb jövő hajnal hasadását érezzük. Hálával gondolunk felséges királyunkra, arra a nagy uralkodóra, akinek bölcs és szeretetteljes uralkodása és főleg a békének — minden haladás szülő anyjának — fentartására irányzott őszinte törekvései tették lehetővé nemzetünknek, hogy a benne nyugodó erőket alkatának, izomzatának megfelelöleg kifejleszthesse. Hálánkat lelkesdéssé fokozza felséges királyunknak nyilvánosságra csak tegnapelőtt jutott azon nagylelkű elhatározása, hogy múltúnk azon kiválóbb alakjainak emlékét, kik a nemzeti élet különböző terein kitűntek, székes fővárosunk közhelyein márványban őrökittetr meg. A legnemesebb alakban való méltánylása ez annak a rajongó szeretetnek, melylyel a magyar nemzet királyát környezi. Uraim 1 Akkor, midőn a német császár látogatásának emlékei és felséges királyunk legutóbbi kegyelmes elhatározása minden igaz magyar ember szivét örvendetes lelkesedésbe hozták, vétettem volna Békésvármegye közönségének hagyományos hazaszeretete ellen, ha ebben a teremben, melyben hazafiatlan szó nem hangzott el és ne hangozzék el soha, meg nem emlékeztem volna ezekről a jelentős eseményekről, melyek oly méltán fokozzák nemzeti öntudatunkat. Indítványozom : határozza el a vármegye közönsége, hogy a koronás király iránt érzett törhetlen ragaszkodását és lelkesült szeretetét a kormány utján feliratban juttatja a trón zsámolyához. Tisztelt uraim! Dús tárgysorozat az, mely tanácskozásunk anyagát fogja képezni. Közöttük nagyjelentőségű ügyek, hosszú időkre ható uj alkotások. Megvagyok róla győződve, hogy ez a hazafias és magas színvonalú testület az ügyek fontosságához mért hagyományos bölcsességgel és tárgyilagossággal fog a tanácskozásra kerülő ügyekkel foglalkozni és megvagyok győződve arról, hogy az üresedésben levő tisztviselői állások betöltésének szép jogát is kizárólag a közérdek szempontjai alapján fogja gyakorolni. Ebben a meggyőződésben ismételten üdvözlöm a mélyen tisztelt bizottságot és a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítom. Harsány és többször megújuló éljenzésben nyilvánult meg a vármegye közönségének lelkese dósé, melylyel a nemzeti közörömből a maga részét kivette. A megnyitó beszédnek a vármegye tiszti karára vonatkozó része arra indította dr. Fábry Sándor alispánt, hogy a kifejezett elismerésért a maga és tiszttársai köszönetét kifejezze. Ha van kitüntetés a tisztviselőre — úgy mond — az csak az elis- rés és a bizalom, mely működését kiséri. Meg van győződve, hogy a tiszti kar, melynek büszkén vallja magát első tisztviselőjének, ezen elismerésből uj erőt merit további buzgó tevékenységéhez. Szabó János esperes szólalt fel még a megnyitó beszéd kapcsán azt indítványozva, hogy a főispán nagyértékü beszédét és különösen annak azon részét, mely a nemzeti érzületet oly hűen és fenkölten tolmácsolta, a vármegye egész terjedelmében iktassa jegyzőkönyvébe. Indítványát egyhangúlag elfogadták. Áttérve a napirendre, dr. Bodoky Zoltán olvasta fel az alispán terjedelmes jelentését a május havi rendes közgyűlés óta történt közérdekű eseményekről. A jelentésnek a közegészségügyre, a köz- és vagyonbiztonságra vonatkozó adatait a köz- igazgatási bizottsághoz intézett havi jelentések közlésével annak idején részletenként már ismertettük. A munkásmozgalomra vonatkozó részben megemlékezik a jelentés a Czegléden tartott szoczialista kongresszusról, melyen vármegyénkből 39-en vettek részt, valamint az aratás rósz eredményéről és a kisgazdáknak vetőmaggal való ellátása iránt tett intézkedésekről. Az időközben elhalt dr. Fuchs Ede, Kovács Mihály és Tátay János bizottsági tagok el- hunytát részvéttel, Beliczey István gazd. egyleti elnök jubileumát és kitüntetését pedig meleg han gon említi fel a jelentés. Végül indítványt foglal magában aziránt, hogy a törvényhatóság Orosházán katonaság állandó elhelyezése iránt, valamint a mezei cselédek és munkások viszonyának törvény által sürgősen leendő szabályozása iránt a kormányhoz feliratot intézzen. A jelentéshez Lendvay Mátyás szólt hozzá, a kt a gyula-kétegyházi út Bárdos-hid melletti szakaszának kiépítését sürgette. Az alispán válaszában, hogy az út már vállalatba adatott és az építést legközelebb megkezdik, megnyugodván, a jelentést a bizottság tudomásul vette és az abban foglalt indítványokat elfogadta. A vármegyei házi pénztárnak lapunkban is inertetett költségvetést elfogadta a közgyűlés és ezzel kapcsolatban kimondotta, hogy a vármegyei árvaszékhez egy uj ülnöki és egy dijnoki állást rendszeresít, a tiszti főorvos, főügyész, főszámvevő és főpénztáros lakáspénzét 200 írtról 300 írtra, a vm. állatorvos fizetését 150 írttal és lakáspénzét 50 írttal, 9 járási Írnok fizetését 100 írttal, tizét pedig 50 írttal, a központi írnokok lakáspénzét 50 írttal, az I ső alszámvevö fizetését 1200, a másodikét 1100 és a harmadikét 1000 írtra felemeli, valamint hogy a hét járás—orvos részére egyenként 400—400 írt évi fizetést állapit meg. Névszerinti szavazással megszavazta ezután a közgyűlés az l°/0-os közigazgatási és l°/0-os beteg- ápolási pótadó kivetését. A második napon tartandó tisztviselő választásokhoz a kijelölő bizottsgába a közgyűlés megválasztotta tagokul Terényi Lajost, dr. Hajnal Istvánt és Kontur Józsefet, a főispán pedig kinevezte Novák Kamillt, Szabó Jánost és Horváth Károlyt. A Gyulán létesítendő leányárvaház czéljaira a dr. Bodoky által előadott határozati javaslat a gyámpénztári tartalékalapok 30%-át javasolja fordítani. Korosy László a javaslat ellen szólal fel és indítványozza, hogy a községek akaratával szemben a gyámpénztár készlete ne használtassék fel, hanem más alap jelöltessék meg az emberbaráti intézmény létesítésére. Jantsovits Péter a törvény szelleméből következtetve helyesnek tartja a javaslatot, a tartalék alapok felett a rendelkezés joga a közgyűlést illeti meg, miért az állandó választmány javaslatát elfogadásra ájánlja. A felhangzó „elfogadjuk“ kiáltások szerint a főispán kimondta a határozatot, mely szerint a javaslat határozattá emeltetett. A másik emberbaráti intézmény, a gyulai té bolyda ügyét szintén dr. Bodoky Zoltán vm. h. főjegyző ismertette, javasolván a közkórházi bizottság múlt számunkban közölt indítványának elfogadását. Dr. Fábry Sándor alispán indíttatva érzi magát arra, hogy a nagyfontosságu kérdéshez hozzászóljon. Utal a törvényhatósági bizottság áldozat- készségére, mely emberbaráti czélok elérésétől sohasem riadt vissza. Majd azon statisztikai adatokat említvén fel, melyek gondozás alatt levő elmebetegeink csekély számát igazolják, adatokat emlit a legutóbbi időkből a közveszélyes elmebetegek szabadon létének következményeiről. Tüzetesen ismerteti ezután a kérdés előzményeit és elmondja1, hogy a megtartott tanulmányok és tárgyalások beható volta okozta, hogy az ügy csak a póttárgysorozatba volt felvehető. Örül azért a Dunay Alajos b. tag által előzőleg beterjesztett sürgősségi indítványnak, mert igy — a tébolyda létesítéséhez anyagi áldozatok hozatalára szükség , nem lévén — a törvényhatósági bizottság az első napon, nagy számú tagok jelenlétében adhatja meg erkölcsi támogatását ezen üdvös czél eléréséhez. A javaslat elfogadására vonatkozó indítványa általános és zajos helyesléssel találkozván, a főispán kimondta az egyhangú határozatot, hogy a vármegye 250 beteg befogadására alkalmas tábolydát épit és ezen czélra 50 évi törlesztésre 250,000 frt kölcsönt vesz fel, melynek évi törlesztési részleteit a nyerendő ápolási dijak maradványából fedezi. Az állandó választmánynak a gerla-veszei útszakasz kiépítésére vonatkozó javaslata ellen Haviár Lajos kir. főmérnök szólalt fel, nem tartván czél- szerünek, hogy ezen útvonal kiépítésére, melyen úgyszólván semmi forgalom nincs, oly nagy összeg fordittassék. Felszólalásával szemben azonban a közgyűlés elfogadta a javaslatot. Öcsöd község által az öcsöd-tiszaföldvári útnak-a törvényhatósági úthálózatba való felvétele iránt beadott kérelmet a közgyűlés teljesíthetőnek nem találta. Névszerinti szavazás mellett egyhangúlag elhatározta a közgyűlés, hogy a vármegyei pénztárak készletét továbbra is egyenlő arányban az első gyulavárosi és a bókésmegyei takarékpénztárban helyezi el. A tiszti nyugdíjintézet igazgató-választmányának Chrisztó Miklós árvaszeki ülnök nyugdíjazását kimondó határozatát tudomásul vették. A Klotild föherczegasszony által alapított czirkveniczai László gyermekotthonban egy alapítványi hely létesítésére 800 frtot szavazott meg a közgyűlés Felolvastatván dr. Bartóky Józsefnek a vármegyei főjegyzői állásról való lemondása, a távozó buzgó tisztviselő működéséért a közgyűlés jegyző- könyvi elismerését és köszönetét fejezte ki. Az ezen lemondás által megüresedett bizottsági tagsági helyekre a közgyűlés dr. Bodoky Zol tánt, Tatay János elhalálozása folytán pedig az egészségügyi bizottságba és központi választmányba Gajdács Pált, a népnevelési bizottságba Csermák Kálmánt választotta meg a közgyűlés. Csánki Jenő tb. főjegyző terjesztette elő ezután az állandó választmány javaslatát, hogy a honvéd főreáliskolában és az ezzel kapcsolatos Ludo- vika Akadémiában két alapítványi helyet létesítsen a vármegye, az erre szükséges évi 1200 frtot a katonabeszállásolási alapból fedezze és az alap évi maradványát az alapítványi tőke törlesztésére fordítsa. Deimel Lajos főszámvevő kevésnek tartja a javaslatot és még további 600 frt megszavazását javasolja. Hegedűs Mihály szívesen elfogadja az indítványt, de csak úgy, ha az alap megbirja, mert a rósz gazdasági évben uj pótadó kivetéséhez hozzá nem járulhat. Dr. Fábry Sándor maga is úgy gondolta, hogy a czél megérdemelné, hogy pótadó vettessék ki, de a mai viszonyok között ő sem tartja azt helyesnek Deimel Lajos főszámvevő felvilágosítja a közgyűlést, hogy 600 frt kiadás, ha a pótadó emelését teszi is szükségessé, az évenként V3o0/0 pótadónak felel meg, a mi a hazafias czéllál szemben figyelembe nem jöhet. Erre a bizottság még további 600 frtot szavazott meg akként, hogy a 600 frt a hadapródiskolákban három alapítványi hely létesítésére fordittassék. A szervezési szabályrendelet módosítása kapcsán elhatározta é közgyűlés, hogy a rendes közgyűlések számát kettőről négyre emeli fel. A napidijakról és utazásiköltségekről szóló szabályrendelet módosítására vonatkozólag, Berthóly Istvánnak a napidijak felemelését ezélzó javaslatával szemben, elfogadtak az állandó /álasztmány ja- vaslatát, mely- a napidijakat a belügyminiszter által előirt összegben állapítja meg. A körös-ladányi hídnál felmerült lúlkiadásokra vonatkozólag feliratot intéznek a földmivelésügyi ministerhez, hogy a túlkiadások egy harmad részét tárczája terhére vállalja el A távbeszélő hálózat kiegészítési költségeiben követelt ujabbi 700 frt kifizetését megtagadta a közgyűlés, mert a tervezett munkálat a létesítés keretébe már be nem illeszthető. Csanádvármegyének a kis bérletek adómentesen hagyása iránt, valamint Hevesvármegyének a közúti építési anyagok vasúti vételdijának mérséklése tárgyában a kormányhoz intézett feliratéi hasonló szellemű felirattal támogatni elhatározták ellenben Veszprémvármegyének a kötelező tüzkárbiztositás behozatala tárgyában és Szabadka városnak a munkás-kérdés szabályozása tárgyában kelt átiratát csak tudomásul vették. Elhatározta ezután a közgyűlés, hogy a mi- nisterelnökhöz és a honvédelmi ministerhez üdvözlő feliratot intéz a magyar katonai nevelésre vonatkozó törvények megalkotása alkalmából. A vármegye alispánjának azon előterjesztését, hogy megfelelő főispáni lakás kapható nem volt és a törvényszék felépítésével úgy is elegendő helyi ség fog rendelkezésre állani, a helyiségek új be osztására vonatkozó határozatot tehát addig függőben tartani lesz legczélszerübb, elfogadták. A tiszti főügyésznél rendszeresített közigazgatási gyakornoki állás javadalmát, minthogy ezen állásra senki nem jelentkezett, tiszteletdij gyanánt dr. Kálin Mór tb. alügyész részére (italványozták. Csaba községnek az 160000 frtos kölcsön tárgyában újabban hozott határozatát jóváhagyta a közgyűlés. Doboz község képviselőtestületét kötelezték arra, hogy a körgát kiépítéséről megfelelően gondoskodjék. Tudomásul vették a földmives iskola bizottság jelentését az iskola felépítéséről, berendezéséről és megnyitásáról, valamint a házi ipari bizottságnak terjedelmes jelentését a házi ipar fejlesztése körül tett intézkedéseiről. (Ugyan mik azok? Szerk.) Az özv. Kovács Mihályné nyugdíjazására és a néh. Makra Zsigmond árváinak segélyezésére vo □atkozó határozatokat jóváhagyta a közgyűlés. Itt déli fél egy órakor megszakították a tárgyalást és a főispán az ülés folytatására a következő nap délelőtt 9 óráját tűzte ki. Második nap. Kedden 9 órát jóval megelőzőleg nagy csoportokban vonultak fel a választásra a pártok; a kortéskedés titkaiban járatos egyén már ekkor biztosan tudta ki lesz a Bárrét főszolgabirája. Midőn azonban a zsúfolásig telt teremben éljenzés között megjelent dr. Lukács György főispán, néhány szóval a folytatólagos közgyűlést megnyitotta, Beliczey\ Istvánnak a jegyzők-öny hitelesítése során tett felszólalása az izgatott kedélyek kíváncsiságának ki elégitését kissé késleltette, Beliczey ugyanis indítványt terjesztett be, hogy a vármegye anyagi meg- lerheltetésével járó ügyek a főtárgysorozatba vétessenek fel, hogy azok tárgyalásáról a közgyűlés előzetesen tudomással bírjon. A főispán az indítványt csak akkor hajlandó tárgyalásra bocsátani, ha az valamely ügygyei összefügg, mert, mint külön indítvány, kellő időben be nem jelentetett. Dr. Bodoky Zoltán szerint az indítvány nem tárgyalható, mert az ügyek, melyekkel az összefüggésbe hozható lenne, már mind letárgyaltattak. Dr. Fábry Sándor alispán részletesen ismerteti a tárgy- sorozat összeállitásánok módját, mely szerint az ügyek beérkezésének idejétől függ, hogy azok a fő, vagy a póttárkysorozatba vétessenek-e fel. Fontosabb ügyek rendszerint a főtárgysorozatba vétetnek fel, de ha esetleg egy ilyen ügy a főtárgyso rozat összeálitása után érkezik be, az már csak a póttárgysorozatba vehető fel. Beliczey István erre visszavonta indítványát, kijelentvén, hogy azt a megfelelő alakszerűségek betartásával a legköze lebbi közgyűlésre fogja benyújtani. Áttérve a közgyűlés legnagyobb érdeklődést keltő tárgyára, a választásokra, a főispán szavazás esetére a szavazatszedö küldöttség elnökévé dr. Hajnal Istvánt, tagjaivá pedig Hegedűs Mihályt és dr. Márki Jánost nevezte ki. Kijelenti ezután, hogy a kandidáló bizottság a várm. főjegyzői állásra az egyedül pályázó dr. Bodoky Zoltán hv főjegyzőt jelölte. A felhangzott zajos éljenek folytán kijelenti Bodoky nak egyhangúlag történt megválasztatását. Hasonlókép egyhangúlag választották meg orosházi főszolgabírónak Ambrus Sándor szeghalmi főszolgabírót. A szeghalmi főszolgabírói állásra mind a három pályázót, névszerint dr. Szalay Józsefet, dr. Wieland Sándort és Csánki Jenőt kijelölte a bízott ság. A nevek említésénél felhangzott óljenekből már kivehető volt Csánki túlnyomóan nagy pártja, minthogy azonban húszán névszerinti szavazást kérték, a főispán elrendelte azt. A szavazás nagy érdeklődés mellett folyt le, mely csak akkor csillapult, midőn a küldöttségi elnök kihirdette az eredményt, mely szerint Csánki Jenő 115, dr. Wieland Sándor 63, és dr. Szalay József 45 szavazatot kapott, a szeghalmi járás főszolgabirája tehát 52 szótöbbség gél Csánki Jenő tb. főjegyző lett. Egyhangúlag választották meg ezután Il-od aljegyzővé Berthöty Istvánt, III-ad aljegyzővé Kiss Lászlót, árvaszeki ülnökké Szabó Emilt és árvaszéki jegyzővé Somogyi Ákos perjámosi Bzolgabirót, A megválasztott tisztviselők nyomban letették a hivatalos esküt, a miután dr. Bodoky Zoltán megválasztott főjegyző formás beszédben mondott köszönetét a maga és megválasztott társai nevében a törvényhatóság bizalmáért. A választások után még a mézőberényi hid kérdése tartotta fenn az érdeklődést; Berthöty István aljegyző mutatta be az állandó választmánynak részletesen megindokolt határozati javaslatát, mely a hídnak és ezzel együtt a mező béré ny-vész tői útnak a törvényhatóság kezelésébe való átvételét javasolja. Haviár Lajos kir. főmérnök a kérdéses útvonalat nem tartja oly forgalmúnak, hogy a törvény- hatósági úthálózatba való felvétele indokolt lenne, legfeljebb a hídépítés segélyezését javasolja. Kun Béla hosszabb beszédben fejtegeti az útvonal jelentőségét és elfogadja az állandó választmány javaslatát. Dr. Fábry Sándor alispán látja, hogy a közhangulat ellen szólal fel, de kötelességének tartja figyelmeztetni a közgyűlést, hogy a vármegye fokozatosan annyi terhet vállal már magára, hogy az ily eljárás esetleg a közúti alap teljes kimerülését fogja eredményezni. Dr. Berényi Ármin érvekben dús meleg hangú felszólalásban méltatja a Yésztő-berényi út forgalmi fontosságát, a községek túlterheltségét, amiért csak is a vármegye költségén lehetséges és kell ott a forgalmat és igy a hidat is fentartani. Dr. Hajnal István Mezö-Berény község kulturális haladását dicséri és nem tartja megengedhetőnek, hogy egy ily törekvő község megkezdett útjában a hídépítés teljes reája utalásával meggátoltassák. Terényi Lajos számszerű adatokkal czáfolja az alispán és Haviár főmérnök érveit kimutatván, hogy a vármegye útalapja az átvétellel sem lesz jobban megterhelve, mint a javasolt segélyezés mellett. Jeszenszky Károly polemikus felszólalása éa a Havi ár Lajos és dr. Berényi Ármin között keletkezett vita befejezése után a főispán a nagy többség állásfoglalása szerint kimondta a határozatot, hogy az állandó választmány javaslata elfogadtatott. Mintha teljesen kimerült volna ezután a közönség érdeklődése, a bizottsági tagok nagy része eltávozott és az előadók néhány egyén jelenlétében röviden adták elő az ügyekben a határozati javaslatokat, melyeket vita nélkül el is fogadott a közgyűlés. A közművelődési alapból egy óvónőnek évenként való megjutalmazására a magyar nyelv tanítása körül szerzett érdemekért 50 frtot szavazott meg a közgyűlés. . Csaba község 1898. évi költségelőirányzatát Haán Béla felebbezése folytán újabb tárgyalás végett visszaadták. Lendvay Mátyás felebbezésének helyt adva kötelezték Gyula város képviselőtestületét, hogy a csatornázás létesítéséről gondoskodjék. A tót-komlósi írnokok fizetését felebbezés folytán 400 frtban állapította meg a közgyűlés. Jóváhagyták ezután a Csaba község és Fried Lipót illetve özv. Sztarapa Bertalanná között kötött Ibérleti szerződést, Tót-Komlóénak a gazdasági ismétlő iskolára vonatkozó határozatát, a Szarvas községben alakult hegyközség alapszabályait, valamint ezen községnek az iparárú raktár czéljaira egy ingyen telek átadása, ovóda részére egy épület megvásárlása tárgyában hozott határozatait. Csorvás község kérelmére az indóházi kőút meghosszabbítását elhatá ózták, ellenben nem adtak helyet Doboz községnek a csaba-dobozi út meghosszabbítására vonatkozó kérelmének. Szarvas községnek a kenderáztató elhelyezése tárgyában hozott határozatát dr. Salacz Oszkár felebbezése folytán, K.-Tarcsa községnek az ártézi kút elhelyezésére vonatkozó határozatát Vámos Sándor és társai felebbezése folytáu, F. Gyarmat községnek a puszták orvosi teendők ellátása tárgyában hozott határozatát dr. Domokos Kálmán felebbezése folytán megváltoztatták, illetve feloldották. Az alenconi herczegnő szerencsétlen elhunyta alkalmából nyilvánított részvétért Ő Felségének a Ibelügyminister útján közölt köszönetét hódolattal tudomásul vette a közgyűlés. Megalakították a járási borellenörző bizottságokat és kijelölték a járási mezőgazdasági bizottságoknak a ménvizsgáló bizottságokban résztvevő tagjait. Nagy-Szénás községben egy önálló üzleti jogú gyógyszertár engedélyezését javasolják, ellenben a ICsaba-Jaminára vonatkozó hasontárgyú kérelmet teljesitendőnek nem váleményezik. A közegészségügyi egyesületnek 100 forint évi segélyt szavaztak meg. Jóváhagyott ezután a közgyűlés több községi határozatot és módosított szabályrendeletet, végül több kisebb jelentőségű ügy és községi számadás elintézése után kedden délután 5 órakor véget ért. A jegyzőkönyvek hitelesítése csekély számú résztvevő jelenlétében szerdán délelőtt történt meg. Előfizetési felhívás „B é k é sü 1897. évi utolsó évnegyedére. Lapunk szeptember végén XXIX. évfolyamának harmadik negyedét töltvén be, tisztelettel felkérjük mindazon olvasóin kát,kiknek előfizetése lejárt,hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. Alapprogrammja, melylyel éveken át sikerült a közönség osztatlan bizalmát- megnyerni, jövőben is a régi marad. Békésvármegye s abban a megye székhelye, Gyulavárosa köz- igazgatási, társadalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyilagosan, higgadtan, függetlenül, de óvakodva mindeunemü személyeskedéstől: ezt az eszmét tűztük zászlónkra s ezen eszme szellemében fogunk ezután is működni; összeköttetéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei és községi érdekeink istápolásával foglalkozhatunk és eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapunkat; a vármegye s Gyula városa közönségétől reméljük az eddigelé is hálásan tapasztalt további szives támogatást. Lapunk előfizetési dija szintén a régi marad és pedig negyedévre 1 frt 25 kr, mely összeg vidékről „Békés kiadóhivatalának Gyulán| czim alatt postautalványnyal küldendő be.
