Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-09-26 / 39. szám

23. Denhoff Antal árvaszéki irattáros segélye- ' zés iránti kérvénye.

24. Békés község határozata a mezőőrök bérének emelése tárgyában.

25. A várm. földmives iskolánál tett alapitvá nyak alapitó oklevelei.

26. Csaba község által a földmives iskola czél- jaira szükséges telek átengedésével tett alapítvány alapitó oklevele.

27. Szilágyi Márton és társai felebbezese Fii zes-Gyarmat községnek az ártézi kút vizének miként leendő elvezetése tárgyéban hozott határo- z&tft ellen.

28. Uj-Kigyós község képviselőtestületének határozata özv. Vartus Lázárné uj-kigyósi lakossal kötött adásvételi szerződés s ezzel kapcsolatban 12000 frtos kölcsön felvétele tárgyában.

29. Gyoma községnek az előfogatozás bérbe adása tárgyában hozott határozata

30. Gyoma község kérelme a község. által még az 1861-ik évben az ottani egyházak részére adományozott 80 házhely eladása s a befolyandó vételárnak az egyházak részére alapítványként leendő átengedése iránt.

31. Endrőd község és dr. Lukács Imre között kötött adásvételi szerződés.

32. Békés község határozata Hiross László segéderdőtiszt évi javadalmazásának emelése tárgyában.

33. Békés község határozata, melylyel Maár Géza erdőtiszt részére az 1898 ik évre 100 forint pótlékot szavazott meg.

34. Endrőd községnek a községi hajdúk ru házalónak beszerzése tárgyában hozott határozata.

35. Endrőd község határozata az első jegyző mellett alkalmazott községi Írnok fizetés eme lése iránt.

36. Nagy-Szénás községnek a községi orvos fizetés emelés tárgyában hozott határozata.

37. Öcsöd község és a Körös-Tisza-Maros ármentesitő társulat között kötött adásvételi szerződés.- 38. Orosháza község és Elias Sándor, valamint neje Nagy Zsófia között kötött szerződés.

39. Orosháza község és Szíjgyártó Albert neje Zilahi Ida között kötött adásvételi szerződés.

40. Orosháza község és Sülé Mihályné között kötött adásvételi szerződé*.

41. Bakos Béla tót-komlósi jegyző felebbezéBe természetben való lakása tárgyában hozott képviselőtestületi határozat ellen.

42. Orosháza község kérvénye a tervezett p. földvár-orosházi keskenyvágányú vasút segélye zése iránt.

43. Eohn Sámuel felebbezése P.-Földvár községnek pallózási ügyben hozott határozata ellen.

44. Ötvös Lajosné felebbezése Öcsöd községnek fizetését beszüntető határozata ellen.

45. Szarvas községi építkezési szabályrendelet.

46. Benczo János szeghalmi jegyző felebbezése Szeghalom községnek egy' napidijasi állás szervezését megtagadó határozata ellen.

47. Orosháza község határozata a községi menház ügyében s Yangyel Szilárdnak e határozat elleni felebbezése.

48. Csaba község módosított szervezési és fizetési szabályrendeletei.

49. N.-Szénás község határozata a községi kötelékbe való felvételért fizetendő dijak felemelése tárgyában.

50. Csorvás község módosított fizetési szabály rendelete.

51 Szeghalom község határozata az Ambrus Sándor pénztárnokot helyettesítő esküdtnek napi- dijjal való ellátása tárgyában.

52. Gyula város határozata a vásári helypénz- szedési jog bérletére vonatkozólag.

53. Öcsöd község módosított fizetési szabályrendelete.

54. Csaba község képviselő-testületének határozata behajthatlanná vált közmunka-váltság tör lése tárgyában.

55. Szent-András község képviselő-testületéVétek a tehetséget megölni, már pedig én azzal tisztára azt tenném. Az egyszerű, naiv boldogság, az a te képletesen kifejezett muskátli virágod, rezeda-illatod engem butává tenne, mint a mákony. A kényelem elöli az eszméket s én soha egy betűt le nem tudnék irni bársonyszéken ülve, mahagóni Íróasztalon.

— Minden magadforma embernek vannak ilyen bolonderiái — montam szinte bosszankodva.

Karon fogott.

— Gyerünk be — mondta hirtelen.

Valamelyik kávéház előtt megállóit;

— Engedj meg egy pillanatra . . .

Onkénytelen utána néztem, abszinthetivott

Hogy kijött, láttam a szemén is. Még többet beszélt, mint rendesen s a keze is folyton jegyzett a notizába. Négy, öt novellának is bejegyezte a vázlatát; fotografálok, mondta. Ezért kapok ennyit, ezért annyit — osztályozta. Majd meg felnevetett:

— Mégis tudod, hogy alig van egy-két krajczárom. Sok kell a czigánynak . . .

Hirtelen hozzám fordult:

— Hátha még én belőlem művész is lehetne, mit szólsz hozzá?

Ráhagytam.

Úgy hagytam rá később is mindent, mert láttam, hogy árt neki, ha felingerli magát. Hisz a tűz majd kicsapott szeméből, olyan lázas volt időnként.

Szinte banális befejezés, hogy őt is eltemettük, mint a hogy a novellahősöket szokták. A szegény Mariska kisasszony még rezedát s égő piros muskátlit is ültetett a sírjára. Sokszor eszembe jutott, vájjon nem tépdesi-e őket a nyugtalan lelke éjfélenként, mikor olyan kicsi, szűk volt az ő mostani világa . . .

nek határozata behajthatlanná vált községi adó törlése tárgyában..

56. 1897. évi községi pótköltség-előirányzatok

57. Kétegyháza község kérvénye 1897. évi költségelőiráayzatának módosítása tárgyábuu.

Gyula, 1897. szeptember 22-én.

Dr. Fábry Sándor,

alispán.

A közkórházi bizottság előterjesztése a létesítendő tébolyda ügyében.

Méltóságos Főispán ur!

Tekintetes Törvényhatósági Bizottság!

A vármegyei közkórházi bizottság f. évi február hó 27-én tartott ülésében, a kórházi igazgatófőorvos többszörös panaszai és jelentése alapján elhatározta, hogy a közkórház és különösen az elmebeteg osztály kibővítése iránt felterjesztést intéz a vármegyei törvényhatósági közgyűlés elé.

A kórházi bizottság az igazgató kérelméhez képest egy albizottságot küldött ki, hogy vizsgálja meg a kórház állapotát, a mely bizottság tisztében eljárván, meggyőződött arról, hogy a kórház ki csiny, helyiségei szűkök és kevesek. A kórház va lamennyi osztályain kevés a kórszoba, minden kórszoba zsúfolva van betegekkel, kiket sem czélszerüen, sem okszerűen elhelyezni nem lehet. Meggyőződött ez albizottság arról, hogy a közkórház mai állapotában sem a hygienia, sem a humanizmus követelményeinek nem felelhet meg s hogy az egész kórháznak kibővítése, de különösen az elmebeteg osztálynak átalakítása vagy újraépítése és nagyobbitása elodézhatatlanul szükséges. A kórháznak ezen osztálya, fájdalom, olyan állapotban van, hogy feladatának megfelelni egyáltalán nem képes ; építészeti beosztása a lehető legczélszerütlenebb, inkább fogház, mint gyógyintézet, mert lakóit örökös szobafogságra kárhoztatja, olyan lévén az épület elhelyezése, hogy a betegek kibocsájtása csak mások vagy önmaguk veszélyeztetésével lehetséges. Zárkái nedvesek, penészesek, alig füthetők. A betegek össze vannak benne zsúfolva és pedig leginkább gyógyíthatatlan betegek, kik lassankint úgy benépesítették tébolydánkat, hogy uj betegeket felvenni nagyon ritkán vagyunk képesek. A vármegyei községekből csaknem naponta jelentkező szerencsétlenek legnagyobb részét vissza kell utasítanunk, az örökös stereotyp válaszszal, hogy „nincsen hely.“

A vármegye tekintetes törvényhatósági bizottsága f. év márczius havában megtartott közgyűlésében magáévá tette a kórházi bizottság felterjesztésében felhozottakat, sürgősnek ismerte el a köz kórház s különösen az elmebeteg osztály czélszerü kibővítését ; tekintettel azonban arra, hogy a vármegye közönsége csak a közelmúltban hozott tetemes áldozatokat a kórház kibővítésére, most nincs azon helyzetben, hogy a kibővilés és felszererésbez szükséges nagy összegeket fedezhesse s azon határozatot hozta, hogy felterjesztést intéz a nagymélt. magy kir. belügyminiszter úrhoz, hogy a szükséges építkezés és felszerelés költségeit, vagy legalább az elmebeteg osztály újra építése és ellátásával járó költségeket az államkincstár fedezze, annyival inkább, mert hisz’ az elmebetegek ápolása és gondozása állami feladatot képez.

A felterjesztéssel egyidejűleg a vármegye alispánja személyesen járt el a minisztériumban a nemes ügy érdekében, meggyőzve az illetékes tényezőket a kórházi elmebeteg osztálynak tarthatatlan állapotáról s arról is, bogy a vármegye közönsége, bármint szeretné is, nem képes pótadók utján fedezni a nagy költségeket. Törekvését siker koronázta, mert az irányadó körökben végre azon Ígéretet kapta, hogy, bár az államkincstár közvetlenül nem fedezheti az épitkezés és felszerelés költségeit, a nm. m. kir. belügyminisztérium mégis módot fog nyújtani arra, hogy az elmebeteg osztály siralmas helyzetéből megszabaduljon és hogy H nagy s a kor igényeinek minden tekintetben megfelelő elmebeteg gyógyintézetet építtethessen a tekintetes törvényhatóság.

Hogy a minisztérium a maga részéről és közvetlenül megismerhesse a helyzetet, f. év julius hó 19-én leküldte Gyulára dr. Niedermann Gyula kir. tan., az elmegyógyintézetek országos felügyelőjét, hogy vizsgálja meg kórházunk elmebeteg osztályát s adjon véleményt, kell-e? lehet-e ? s ha igen, miként, megfelelő tébolydát felállítani ?

A szemle eredménye az lön, hogy a jelenlegi tébolyda a kivánalmaknak semmi tekintetben sem felel meg és hogy kibővítése, illetve egy uj tébolydának építése feltétlenül szükséges. Az uj tébolyda szükség esetén a kórház jelenlegi telkén is felépíthető, de mégis nagyon üdvös volna, ha a telket megfelelően kibővithetnők, hogy a kor igényeinek minden tekintetben megfelelő nagyobb gyógyintézetet emelhessünk az elmebetegek elhelyezésére.

A nevezett kir. tan. ur nagy ügybuzgalommal karolta fel ügyünket, azonnal megindítván a legbehatóbb tárgyalásokat, részben a főispán ur ő méltóságával, részben a vm. alispánja, az állam- epitészeti hivatal főnöke, a vm. tiszti főorvos s a kórház igazgatójával s egész napon át tartó odaadó munkában megbeszélte s megállapította az emelendő gyógyintézet tervének vázlatát, beosztását, a legjobb reményekkel biztatván bennünket a létesítés sikere iránt.

A tanácskozások s megállapodások a vm főispánjának meleg érdeklődése s élénk részvétele mellett folytak és a nagyfontosságu ügyhöz méltó

ügyszeretettel tette magáévá ügyünket maga részéről is, kérvén a nm. belügyminiszter urat, hogy uyujtson módot arra, miszerint a közkórház kötelékében egy uj, az igényeknek megfelelő elme- gyógyintézetet emelhessünk.

A nm. ra. k. belügyminiszter f. é. julius hó 30-án kelt 73,435/VI. b. számú leiratában akként határozott, hogy, ha a vármegye a kor, a közegészségügy és a közbiztonság követelményeinek megfelelő elmegyógyintézetet létesít, akkor a belügyminiszter állandóan elhelyez tébolydánkon 200 elmebeteget, kikért fejenként és naponként 70 kr. ápolási díjat fog fizetni.

Tekintetes törvényhatósági bizottság!

E leirat döntő lépést képez tervezett elme beteg osztályunk létesithetése érdekében, Ugyanis a 200 betegért évenként 73,000 ápolási napon 51,100 frtot fog fizetni az intézet pénztárába a belügyi kormány; ez összeg fedezni fogná a fenntartással járó összes költségeket s maradna feleslegül annyi, hogy a felveendő építési s felszerelési kölcsön kamatait és évi törlesztési részleteit is fedezhetnék.

Az 51,100 írtra, csonkitatlan összegben azonban csak azon esetben számíthatunk, ha mindennap minden ágy el van foglalva. Ez azonban csak úgy lesz lehetséges, ha a tébolydát nem 200, hanem 250 betegre rendezzük be; ezen esetben fel- vévén a vármegyéből jelentkező összes elmebetegeket, azok számát az országos elmebetegintéze tekből átvettek számával 230—240-re egészítenék ki, úgy hogy állandóan legalább 230 elmebeteget ápolnánk. így a belügyminiszteri tárcza által fede zendő 51,100 frt biztosítva volna, s ezenfelül 30 ágyat számítva elfoglaltnak, a 30 ágyas ápoltak után a tiszta jövedelem, — minthogy külön régiét csak 4 ápoló, ezek s a betegek élelmezése képez, — tiszta haszonként _ 5475 frt mutatkozik. így nemcsak bevételi rovatunk nyerne egy bizonyos biztonságot, hanem bőven volna helyünk a vármegyei fluctuáló, a jövő-menő beteg anyag elhelyezésére is.

Az ide mellékelt részletes költségvetés szerint a bevételi s kiadási mérleg a következőleg

alakulna:

200 beteg után 73,000 ápolási napért fizet a

belügyminiszter tárcza.................... 51100 frt

A többlet 30 ágyért megtérül 10950 ápolási napért.................... 7665 frt

Összes bevétel tehát 58765 frt

Ezzel szemben a kiadások igy alakuluak: Személyi kiadások czimén . 8584 frt

Ruházat kiadások czimén . 325 frt

Élelmezési kiadások czimén . 18760 frt

Egyéb kiadások czimén . . 9760 frt

Összesen 37429 frt

Feleslegül mutatkoznék tehát évenként . ................................... 21336 frt

Az említett nagyszabású gyógyintézet, mely a vármegyében égető szükséget képez, s mely nem csak a közegészségügynek, hanem még inkább a humanismus nemes ügyének van hivatva nagy szolgálatot tenni, létesíthető lesz a varmegye közönségének minden anyagi hozzájárulása nélkül.

A tervezett 250 ágyra felszerelt tébolydának összes költségei, a telekvételek, épitési és felszere lési költségek az épitkezés tartama alatti bevételi hiányok, a kölcsön felvételekor levonásba jövő ösz- szegekkel együtt összesen mintegy 250,000 frtot tesznek ki.

A kórház évi összes bevételei az évi összes kiadásokat 21336 írttal haladván meg, ezen többlet az évi kamat- és tőketörlesztési összegeket fedezni fogja és pedig annálinkább, minél hosszabb időtartamú lesz a felveendő kölcsön, A kamatok s annuitások lefizetéseivel fennmaradó jelentékeny összeg, mely, ha a kölcsön 50 évre vétetnék fel, évenként 5—7 ezer frtot tenne ki, nemcsak arra volna jó, hogy a gyógyintézetek fennakadás nélkül jól adminisztrálhatok legyenek, hogy a betegek jól legyenek ellátva, hanem főként arra, hogy a közkórház többi osztályai mielőbb kibővíthetők s a kor igényeinek megfelelően berendezhetők legyenek a nélkül, hogy a vármegye közönsége pótadókkal terheltetnék. Ha a kölcsön hosszabb időre vétetik fel, akkor nehány év alatt közkórházunk minden tekintetben meg fog felelhetni magasztos hivatásának, |és méltó büszkesége leend a vármegyének. Eltűnnek a mostani szűk, alacsony, sötét kőrBzobák, eltűnik a betegekkel való túlzsúfoltság, s modern, világos, nagy, egészséges kórtermekben lesznek a betegek, betegségeiknek megfelelően, czélszerüen elhelyezve. Létesíthető lesz a hiányzó szülészeti osztály is, szóval létesíthető lesz minden, mit a humanismus s a közegészségügy egy közkórháztól joggal megkövetelhet, létesíthető lesz mind, — a törvényhatóság anyagi áldozatai nélkül.

Tekintetes törvényhatóság! Egy nemes ügy szolgálatában a legszerencsétlenebb embertársaink szomorú helyzetének s vigasztalan állapotának enyhítésére emelendő intézetről, a humanismus egy nagy alkotásáról van szó, melyet a vármegye közönsége tisztán erkölcsi támogatásával, minden anyagi áldozat felajánlása nélkül emelhet. Ha volt valaha alkotása a vármegyének, mely mindenkinek rokonszenvét, támogatását, hozzájárulását méltán megérdemelte, úgy a szóban forgó ügy az, mert hiszen valóságos jótétemény lesz e hajlék vármegyei betegeinkre nézve. A statisztikai kimutatások szerint vármegyénkben közel 700 elmebeteg van,

akiknek osak igen kicsiny töredéke van megfelelő viszonyok közé helyezve, alig nehánynak | gyógyulás feltétele megadva. Az ország maga nem rendelkezik elegendő tébolydával, s amint mi most kis tébolydánk mellett nap-nap után elutasítjuk a segélyt, a gyógyulást keresőket, mert felvételükre nincsen hely, úgy nem vehetik fel az állami gyógyintézetek sem a tömegesen jelentkező betegeket hely hiányában ; hogy milyen nagy az elmebetegek száma s elhelyezésük tekintetében menynyire hátra vagyunk más kultur államokkal szemben, szolgáljon illusztráczióul az, hogy mig mi Magyarországon elmebetegeinknek csupán 6%-át gondozzuk intézetekben, addig a szomszéd Ausztria már 47%, Németország 80%, Francziaország 85%, Belgium 86%, Anglia 95%, Bvajcz 100%-ot lát el.

Bókósvármegye közönsége, tehát midőn erkölcsi támogatásával egy ilyen nagy alkotást létesít, nemcsak üdvös szolgálatot tesz betegei érdekének, hanem hazafias kötelességet is teljesít.

Mindezek alapján tisztelettel kérjük a lek. törvényhatósági bizottságot, hatalmazza fel a vármegye alispánját, hogy a 250,000 frtos kölcsön felvételére a szokásos lépéseket tegye meg, bizza meg a kórházi bizottságot, hogy az építkezésre, telekmegszerzósekre vonatkozó lépéseket haladéktalanul tegye meg s adjon felhatalmazást az alispánnak arra, hogy az olőleges költségek s a részletes tervek elkészítésére 2000 forintig elszámolás kötelezettsége mellett rendelkezzék.

Gyulán, 1897. szeptember 20-án.

A közkórházi bizottság nevében:

Dr. Fábry Sándor,

alispán, biz. elnök.

Alispán! jelentés

a közigazgatási bizottság szeptember havi ülésén. Méltóságos Főispán ur!

Tek. közigazgatási bizottság 1 A folyó év Augusztus haváról szóló rendszo- rinti jelentésemet tisztelettel a következőkben terjesztem elő :

I. Közbiztonság.

A személybiztonság az elmúlt augusztus hóban is kedvezőnek mondható, a mennyiben a vármegye területén csupán 2 esetben lett megtámadva s akkor is magánbosszubol, ugyanis Csabán Ko- vácsik István egy este kővel fejbe vágta Harsányi Istvánt; Nyika Juon pedig oselédtársát, Szere Györgyöt ütötte kétszer fejbe, midőn azután a m ndkét esetben fennforgó súlyos testi sértés büntette miatt a bűnvádi feljelentés raegtétetett s a tettesek a kir. bíróságnak átadattak Azonkívül fel kell említenem, hogy augusztus hó 27 én Gyomán az úgynevezett telki majorhoz tartozó réten egy női hulla találtatott, melyre vonatkozólag a törvényszéki bonczolás megállapította, hogy erőszakos haláleset forog fenu, a hulla Marnotai Karolin 21 éves dévaványai illetőségű cselédleánynak ismertetett fel s a vizsgálat során megállapittatott az is, hogy az a körülbelül 500.mtrnyi távol va eső ványai határból a bűncselekmény elkövetése után hozatott át Békésvármegye területére, valószínűleg azért, hogy a tettes kipuhatolására megejtendő nyomozás tévútra vezettessék. A nyomozás folyamatban van.

Baleset 9 törtér t, a következő esetekben: Gyulán aug. hó 8-án Pap Demeter fürdés közben a vízbe fűlt, aug. 11-én Csomos Mihályné eskóros nő a kútba fuladt, aug. 2ó-án pedig a „Komló“ szállodában az aecytilen világításhoz használt kazánból történt gázkiömlcs folytán robbanás állott elő s három egyén könnyebb sérülést szenvedett." Csabán Melich Máté 14 éves fiú lábát a cséplőgép összeroncsolta s a fiú vérvesztés miatt meghalt. Lipták F. Ilona l’/a éves leánykyermek a konyhán levő dézsa vízbe fuladt, Bánfalván Kanász Nagy Sándorné a gőzmalom gép hajtó szíjjá által elkapalván, életveszélyes sérüléseket szenvedett, Békésen Neuländer Jolán 8 éves leánygyermek vigyázatlanságból az élővíz medrébe esett és vízbe fűlt s végül K.-Tarcsa községben Kánya Károly és Gulyás Antal fürdés közben a Körös folyóba fu- ladtak.

Mindezen esetek közül azonban, melyekben az látszott, hogy a vétkes gondatlanság esete forog fenn, a bűnvádi feljelentés az illetékes hatóságnál megtétettek.

Öngyilkosság 8, öngyilkossági kísérlet I kö- vettetett el és pedig Gyulán Kovács János, Orosházán Kösze János, M.-Berényben Bokor Mátyás, Szeghalmen Karácsony Gergely, Szarvason Bagyin Pál felakasztották magukat, továbbá F.-Gyarmaton Fábi István, Öcsödön Erdei Lidia és Biró Rozália vizbe ölték magukat, végül Gyulán Braun György a szájába lőtt, de különben is jelentéktelen sérüléseiből teljesen kiépült,

A vagyonbiztonság több jelentéktelen lopási esettel lett megtámadva, melyekben a tettesek részint kiderittetvén, a bíróságnak átadattak, részint a nyomozás ellenük folyamatban van ; minősítettségénél fogva ezen esetek közül felemliterdő a valószínűleg ugyanazon tettes által Orosházán, Csabán és Szarvason az izraelita templomba való betöréssel elkövetett lopás, a lopott dolog értékénél fogva pedig a Basch Béni szeghalmi lakos kárára elkövetett mintegy 1087 frt értékű ékszer és ruha lopás, mely ugyan még a múlt évben lett elkövetve, de a tulajdonos által csak f. év augusztus 2-án vétetett észre s a tettesek már kinyomoztattak.

Tűz 22 esetben volt, nevezetesen Gyulán, Csabán, Gy. Váriban, Szabad-Szt.-Tornyán Mező- Berényben, K.-Tárcsán, Szt.-Andráson és Körös- Ladányban egy-egy, Békésen két, Szeghalmon és Tótkomlóson 3—3 s végül F.-Gyarmaton hat esetben. A tüzek legnagyobb része gabonát hamvasztott el s vigyázatlanságból keletkeztek, csakis a F.-Gyarmat határában előfordult tüzeseteknél merült fel azon gyanú, hogy a tüzek gyújtogatás folytán keletkeztek, a nyomozás ez irányban szigorúan folyik s egy ésetben eredménynyel is járt, a menynyiben kiderittetett, hogy a F.-Gyarmat határában a bucsai pusztán aug. 22-én báró Sringer föld- birtokos kárára elégelt 9000 frt értékű búza asz-