Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-09-19 / 38. szám

Németi András, Héjas Mihály, Tárnái Károly, Lin- denberger Alajos, Gergely János, Kováos Mihály, Túri László, Furka Mihály, Fekete József, Viszt István, Uferbach Rezső, Ritter János, Kiss Lajos 1—1 kor., Szabó Antal 60 611ér, Kertész András, Bagi Károly, Portőrő János 40—40 fillér. 11. iosn: Veisz Salamon 2 frt, Bujdosó János Kádár Sándor, Máró Gyula, Vidó István, Déri La jós. Tárnái József, Lindenberger István, Varga Fe- renczné, Gálosi Forencz, ifj. Kortész András, Szil- vési Lajos, Gulyás János, Schütz Gusztáv, Sál Jó­zsef, Puskás Lajos, Csete Pál 1—1 frtot, Enjedi István 3 friot, Vidó János, dr. Frankó László 2—2 frtot, Krizsán András, Krasznai István, Pikó And­rás, Gálosi Mária, L. Nagy Erzsi, SchiJinger Lipót, Kóhn Adolf, Haverda Ferencz, Antalóczy Ágoston, Gróh Mihály 50—50 krt, Verner József 10 krt. A házépítés és felszerelésre adakoztak: Kóhn Dávid 20 frt, Sánta János 15 frt, Murvai Ferencz 10 frt, Fábián Ferencz 8 frt, özv. Fábián Jánosné Biró Mária 8 frt, Vidó István 5 frt, Csiszár Samu 5 frt, Vidó János 5 frt, Nagy János 5 frt, néh. Racz János 3 frt, Murvai András 3 frt, Gulyás János 3 frt, néh. Erdős Péter 3 frt, Tóth Béla 3 frt, Túri Ferencz 2 frt 50 kr, néh. Gulyás János 2 frt 50 kr, Rozsos János 2 frt 50 kr, Kelemen Miklós 2 frt, Kováé* Mihály 2 frt, Biró János 1 frt, Hoff mann Józsefi frt, Bene Ferencz 3 frt, Máró Gyula 1 frt, Hanzsala Péter 1 frt, Végh József 2 frt, dr Berényi Ármin l frt, dr. Ehrlich Jakab 1 frt, Lend- vay Mátyás 5 frt, Tóth Márton 1 frt. Toth Janos 2 frt, Tarkó Gábor 1 frt, Csizmnzia Kálmán 2 frt, Tar István és neje Bordé Erzsébet 4 drb fali tükör, egy csillár lámpa és 10 drb fali lámpa árában 160 frt, Monori Mihály 9 drb ablak-roletta araban 31 frt, Puskás András és neje Nagy Juli egy drb nagy fali tűkör árában 25 frt, Túri Gábor egy drb lámpa árában 10 frt, Bordé István egy tükör árában 10 10 frt, Bene János 1 frt, Csete Pál 1 frt, Némedy Ferencz 1 frt, özv. Gálosi Mihályné 5 frt, Dutkay Béla 3 frt. Diósy József 2 frt, Szilágyi Gábor 2 frt, Weisz Mór és társa 3 frt, ör. Gyulai Andrásné 2 frt, Biró György 2 frt, összesen 387 frt 56 kr Nóránt István és Singer Mihály nejeikkel együtt adományozták Kossuth Lajos díszes keretbe foglalt arczképét, Schillinger Lipót a nagyterembe szüksé­ges fogasokat Dr. Frankó László ünnepi beszéde az újvárosi olvasókör felavató ünnepélyén. Tisztelt Közgyűlés! Oláh György ur igen tisztelt barátom a teg­napi napon érkezett távirata szerint családi körül­ményei folytán akadályozva van s igy az olvasó és közművelődési egylet megtisztelő bizodalmának eleget nem tehet s nem válthatja be azon Ígére­tét, hogy e mai ünnepélyes napon a legnemesebb­ről, az Olvasó- és a Magyar művelődési egylet czél- járól beszélni fog. Az elök ur bizodalmával csekélységemet tün­tette ki s ezen kötelességemnél fogva tisztelve az elmaradt tagtárs urnák akaratát, az ő szellemi nyomdokaiba lépek s felolvasásom tárgyát a Ma­gyar olvasó- és közművelődési egyletek czélja fogja képezni. Hol a hajdan büszke római sasok határtalan uralmát hirdetik a a fehér márványszobrok s az oszlopos csarnokok szent omladványai, hol a Tiber habjai suttognak elmúlt nagy, fényes időkről, ott élt s álmodott nemzetének jövő boldogságáról a mi apostolunk s lángszelleme onnan kormányozta bosszú éveken át a magyar nemzet közérzületét. Egy ilyen irány eszméje rejlett azon szavak­ban, melyeket egy elkalommal az országos tanár- egyesület tisztelgő küldöttségének mondott. „A magyar nemzet csak akkor érti meg a békés politikai viszonyok közt kulturális feladatát, ha minden atomjában nemzeti kultúrát teremt.“ 8 bár igaz az, hogy a kultúra, a műveltség nem egy nemzetnek a kincse, hanem az ossz em­beriség évezredes munkájának az alkotványa, pro duktuma, mégis meg kell a mi viszonyaink közt hajolnunk Kossuth szavai előtt I irányelvül kitűzni magok elé azoknak, kiket a születés, a sors vagy a közakarat a nemzeti haladás zászlótartóiul rendel. Minden életerős nemzetnek van múltja, mely­hez jelenét köti s melyre támaszkodva alkotja meg jövőjét. A mi múltúnk, melynek zárkövét Európa népeinek tiszteletteljes elösmerése mellett az alig múltban tette le a nemzet koronás királyával egye­temben, fényes, de gyászos és küzdelemteljes volt Az a maroknyi nép, a melynek volt bátorsága — érezvén izmaiban az erőt •— minden rokonok nél­kül, teljesen karjában, kardjában bízva, letelepedni egy ösmeretlen Óceán : Európa nemzetének hullám verései közé, ez a maroknyi nép hosszú évszáza­dokon keresztül védő bástyája volt a nyűgöt éle­tének és istápolója igy közvetve a a nyugoti mű­veltség monumentális épületeinek a nélkül, hogy tényleg segített volna építeni s igy a nélkül, hogy a nyugoti műveltség szikrái lelkében gyuanyagra találtak volna. A csaták zaja elnyomja a tudomány hivatott jainak csendes, komoly szózatát. 8 mikor aztán a félhold hatalma hanyatlani kezdett 1 terhes hadaival nem zaklatta a kereszt hatalmát, akkor ez a maroknyi nép újra nem for­dulhatott vérében rejlő ős erejéhez, hajlamaihoz, hogy békés irányban kifejleszsze azokat újra, nem fordulhatott nyugothoz jogos részt kérni a művelt­ség kincseiből, hanem hosszú évszázadon keresztüli újra a kard lett egyedüli szerszám a kezében, le-; verni a szabadság jármát, mit a kereszténységért; kifejtett titáni küzdelmei alatt, megerőtelenedett karjaira akartak kovácsolni. A csaták zaját, a harczi paripák tombolását a béke nyugalma váltotta fel, a vértől ázott mezőn aranykalászt ringat a szellő. A múlt dicsőséggel befejezve s e büszke múlt kiérdemelte azt, hogy a jövőnek fényes hajnala dereng felénk. Nem erőszakkal, karddal többé, hanem a mű­veltség segélyével fog győzedelmeskedni az embe-< riség a jogtalanság és hazugság felett. Könyvek segítségével fogja kivívni a nemzetek testvéri egyet­értését és végleges békéjét, előre kell haladnunk a művelődés terén, előre tudásban, felvilágosodás­ban, ha élni akarunk, ha erősek, egészségesek, épek és jók akarunk lenni. 8 most, midőn elkezdjük az uj életet, midőn végre békésen fordulhatunk os erőinkhez kiaknázni azokat s kifejleszteni minden irányban s most, mi­dőn a kart nem a kardhoz kell aczélozni, de haj- lékonynyá tenni a művészi ecsethez s most, midőn az agynak működésé oda irányul, hova isteni ren­deltetésénél fogva kell, hogy irányuljon, t. i. a békés munkához, most kell bölcs tapintattal és tudással a vezéreknek kijelölni az igaz utat. A népnek nagy többsége, mely népben pe dig az organizált társadalom túlereje rejlik, még most is oly állapotban van — ez állapot a múlt­nak természetes következménye — mint a kis gyermek, kinek lelki élete vagy nem ébredt még fel, vagy az élet füzeinek csak parányi szikrái csil­lannak meg, oly alkalmas anyag, melyet a rósz még nem érintett, vagy ha érintett is, de tönkre nem tett. Most lebet tehát a népet, nemzetet békés utón megalkotni, embereket teremteni, oly embe reket, kik vele született jogaikat használják, köte lességeiket teljesitik, isteni rendeltetésüknek meg felelnek. E czólt a műveltség az emberi közkincs, a tudás csiráinak beoltásával érjük el. Oktatás, művelődés által fejlesztjük hatalmassá azt az óriási és parlagon heverő erőt, mely most a tudatlanság­ban és sok helyit reuyheségben rejtve lappang. E czél után kell törekedni minden olvasó és művelődési egyletnek s Magyarországon a czél irányát megmutatják Kossuth szavai. Ez irány a nemzeti irány. Ez iránynak betartása ez utón való működés, szilárd és kitarló tevékenység, pedig kizárólug a magyar olvasó- és művelődési egyletek körébe tartozik. Igaz, hogy az állam azon omnipotentiák fak­torai közé tartozik a jog és kötelesség, hogy pol­gárainak nevelését gondozza, de a maga sokoldalú tevékenységével és nagyarányú kimért munkájával, melyet sokszor kül behatások tompítanak és irá­nyítanak, ezen feladatát a jelzett módon teljesíteni nem képes : segítő társakra van szüksége. Ezen segitő társak a művelődést terjesztő olvasó egyletek, a mely egyleteknek száz és száz karja, agya és szeme van. Ott él azok közt, kikért cselekedni akar, megfigyeli szivüknek verését, meg­figyeli agyuknak működését, kikémleli, hogy az egyes események mily hatással vannak rájuk s ezeknek összegéből levonva a tapasztalatokat, ál­lapítja meg működésének helyes irányát. Tehát akkor, midőn az olvasó, művelődési egylet a műveletlen agynak részecseit fejleszti, mi­dőn világosságot gyújt, midőn gondolkozni tanít, tanítsa meg annak az agynak, hogy e világosságot a magyar nemzet közvetítésével nyerte, midőn a szivet vérrel duzzasztja meg, tanítsa szeretni a föl­det, a rögöt, tanítsa meg dobogni mindazért, a mi magyar s midőn a szemeket a látáshoz szoktatja, mutassa meg neki azokat a csőn thai mazokat, a melyen született, mutassa azt a szabad levegőt, a melyben él s a melyet tüdőjébe besziv s igy az a poliglott állam, melynek hatátain belül sokszor kitör a fajhareznak tüze, ha több-, nyelven beszél is, de a szivekben együttes szeretet fog élni a haza iiánt. Ha az ősök karddal megszerezték, az unokák a tudománynyal hódítsák és a különböző fajuak iránti rokonszenvet szülő szeretet politikájával tart­sák meg a hazát. * e # A tüzföldön élő vadaknak vallási és őseitől nyert hagyománya az, hogy senki a törzsben sá­tort nem építhet addig, mig a törzsfőnök egy meg­ölt ellenség koponyáját be nem mutatja; az indiá­nok törvénye csak akkor engedi meg a férfiúvá serdült ifjúnak a sátor rakást, ha egy megölt vad­állat körmeit mutatja be s Ausztráliának Chinához tartozó részeiben kunyhó építés előtt fel kell haj­tani barmait, jószágát, vagyonát. Mit jelent az első P ígéretet a sátort építő i észéről. .Megvédem a törzset, a kort a rósz emberek támadásai ellen.“ Mit jelent az Indiánok szokása? ígéretet a sátort építő részéről. „Megvédem a törzset, a kort a természet vad ságai ellen." S mit jelent a harmadik Ígéret ? „Megvédem a törzset a szegénység ellen.“ Mi most oly helyen emeltünk hajlékot, hol ,az erősen konstituált állami rend véd bennünket a jkülső erőszak ellen, hol a kereszténység nemes szelleme évezredes munkájával átalakította a kí­vánalmakat, az erkölcsöket az írásban foglalt s a ,szívbe bevésett törvényeket, hol házunk alapkövé­nek letételekor nem kívántak tőlünk fogadalmat. Mi most férfias becsülettel és öntudattal fogadjuk, hogy mig e falak állanak, addig azok között az emberi szeretet, az együttes művelődés utáni tö­rekvés és az é$és közös anya — közös sir röge, a haza iránti ragaszkodás eszméje fog uralkodni. ££ i r e k. Az uj törvényszéki épület és fogház építésé­nek ügyét Erdélyi Sándor igazságügyminiszter leg­magasabb hozzájárulás, illetőleg jóváhagyás végett felterjesztette ő felsége a királyhoz; a jóváhagyás hihetőleg rövid idő alatt meg fog történni 1 az igazságügyminiszter, ki kedves családjával Nagy­varadról Budapestre utazólag folyó hó 13-án dél ben másfél órán át a csabai vasúti állomáson Te- rényi Lajos országgyűlési képviselőnk társaságában volt, utóbbinak megígérte, hogy mihelyt az ügy a kabinetirodabol hozzá leérkezik, azonnal kibo­csáttatja a törvényszék és fogház építésére az ár­lejtési hirdetést. Pénzügyi kinevezések. A pénzügyminiszter Csery Alajos s/.ámellenőrt a gyulai kir. pénzügy­igazgatósághoz számvizsgálónak, Kvasz Jáaos csa­bai községi hivatalnokot a csabai kir. adóhivatal­hoz adotisztté nevezte ki s a gyulai adóhivatalnál szervezett uj adotiszti állásra Gubás Jusztin adó­tisztet helyezte át. Szabadságról. Ke'ry Gyula főispáni titkár, dr. Liszy Viktor kir. ügyész és de. Zöldy János megyei főorvos szabadság idejükről hazaérkeztek Gyulára. Helyettesítés. A vármegye főispánja Bandhauer György m. főpénztáros szabadságidejének tarta mára a főpénztárosi teendők ellátásával helyettes­ként Schmidt Iván alszámvevőt bizta meg. Készületek a megyegyülésre. A vármegyéhez újabban beérkezett ügyekről a póttárgysorozat most van egybeállítás alatt. Ezen ügyeli tárgyalása ozél- jából a pénz- és jogügyi szakosztályok tegnap dél­után tartottak ülést, az állandó választmányt pedig e hó 23-ára hivta össze a főispán. Csendőrparancsnokság Orosházán. Mint már annak idején megírtuk, a szocziálista zavargások miatt régen tervezték Orosházán osendőrparancs nokság létesítését az eddigi csendőrőrs helyett. A múlt héten a csendőrszakaszparancsnokság létesit- retett is Hengetz Károly csendőrhadrngy vezetése alatt, ki uj állomását már el is foglalta. Hazajöttek a katonák. A gyulai második hon­védgyalogezred, mely tudvalevőleg résztvett a tatai nagy hadgyakorlaton, a hol O Felsége, I. Ferencz József és II. Vilmos némot császár előtt ütközött össze két hadtest, pénteken délután 2 órakor vo­nult be Lázár Sándor ezredes vezénylete alatt fel­tűnően kitűnő kotidiczióban a gyulai laktanyába Az ezred Bicskéről indult vonattal, hova a had­gyakorlat környékéről gyalog jöttek. Az idei had­gyakorlaton a 4-ik hadtest kötelékében tette meg a gyulai ezred a manővert, melyet Lobkovitz her­ezeg vezérelt a pozsonyi hadtest ellen. A pozsonyi 5 ik hadtestnek Frigyes főherczeg volt a vezére. Azokból a dicséretekből, melyeket a napilapokból olvastunk s melyei a német császár a magyar honvédséget illette, oroszlánrésze volt a gyulai ez­rednek, mely a legnagyobb praecisitással több si­keres hadászati műveletet vitt véghez a manőver alatt. A három napi csatározás végeredménye a Frigyes főherczeg vezérlete alatt álló pozsonyi had­test győzelme volt ugyan, de a 4 ile hadtest s az ebbe beosztott gyulai 2-ik honvédezred is dereka­san 8 dicséretreméltóan kitett magáért. Habar az időjárás kedvezett is az idén a manővernek, azért leírhatatlan fáradalmakat álltak ki a katonák s átlag napi 10 órai menetelésük volt. Volt azonban eset, hogy reggel három órától esti ötig kellett étlen-szomjan gyalogolniok. Persze ez katonadolog s azok a boldog bákkancsosok, akik mint tartalé­kosok tegnap leszereltek, boldog büszkeséggel gon­dolnak vissza a nagygyakorlat fáradalmaira, melyet szerencsésen és dicsőséggel megúsztak. Lázár ezredes kitüntetése. Köődi Lázár Sándor ezredes, a gyulai 2-ik honvéd gyalogezred parancs­noka, a lefolyt kírálygyakorlat alkalmából, mely­ben úgy az ezredes, mint a vezénylete alatt álló derék ezred is kitüntette magát, II. Vilmos német császáriól a porosz vörös sasrend másodosztályú érdemkeresztjét kapta. A városunkban megérdemelt köztiszteletben álló kiváló ezredparancsnok kitün­tetéséhez őszintén gratulálunk! A közkórház kibővítése és a tervezett elme­gyógyintézet létesítése ügyének előkészítésére kikül­dött albizottság dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt e hó 17-én ülést tartott, melyen dr. Berkes Sándor közkórházi igazgató-főorvos referált a lipót- mezei és gyöngyösi országos tébolydákban tett ta- nulmányutjáról. Előterjesztéséhez képest elhatározta a bizottság, hogy az elmegyógyintézetnek 250 ágyra való létesítését és berendezését fogja javasolni, mert csakis igy biztosítható állandóan legkevesebb 200 beteg ápolása. A fentartási költségekre vonatkozó költségvetésből meggyőződött a bizottság, hogy az engedélyezett ápolási dijakból fentartás költsége, va­lamint a létesítési töke évi törlesztési összege fedez­hetők lesznek. Ezért 250,000 frt kölcsön felvételét! [javasolja, mely 25 év alatt lenne visszafizetendő. — Végül miután arról értesült a bizottság, hogy a megvásárolni tervezett telkek tulajdonosai tulmagas követelést támasztanak, megállapodott ama javaslat előterjesztésében, hogy azon esetre, ha a telektulaj­donosokkal méltányos összegben megállapodni nem Sikerül, a telekvásárlások elhagyásával a tébolyda két emeletesre építtessék. A közkórházi bizottság hétfőn fogja tárgyalni a kérdést és végleges meg­állapodásait határozathozatal és a nagyszabású terv effectuálása végett a 27-én tartandó közgyűlés elé terjeszti. A fogyasztási s italmérési adókra nézve a kincs tár és a községek közötti megváltási szerződések tudvalevőleg a jövő év végén járnának le, azon­ban úgy a kincstár, valamint a községek nagy ré­sze kölcsönösen fentartották maguknak a jogot arra nézve, hogy a megváltási szerződést időköz ben is felmondhassák, de ha e joggal élni óhajta­nak, a felmondást szeptember 15-éig kell megten­niük. Vármegyénk nagyobb községei közül Szarvas, Endröd s Gyulavárosa is igénybe vették eme jogu­kat, a mire a kényszerűség sarkalja őket; neveze­tesen a rósz termés minden vonalon megtámadta a lakosság fogyasztási képességét, a szüreti kilátá­sok pedig olyan kedvezőtlenek, hogy a tavalyi .szintén gyönge középtermésnek az idén harmada sem remélhető, de a leszűrendő bor túlnyomó ré­szét is kénytelen a termelő vidékre eladni, úgy, hogy a helyi fogyasztás a minimumra szorítkozik. Ecclatáns bizonyítéka ennek ama körülmény, hogy a saját termésű borital fogyasztásával járó kedvez­ményre az idén elenyésző kevés számú előjegyzés történt. A fogyasztás nagymérvű csökkenését szo­morúan frappáns érvekkel igazolja Gyula városa polgármestere a pénzügyigazgatósághoz terjesztett felmondásában, melyet a hétfő délutáni képviseleti közgyűlés is — szenvedélyes, bár meddő vita után, mely azonban nem a körül forgott, hogy a felmon­dás, meg vagy meg ne történjék, mert ebben a látszólag ellentétes nézetek összhangban voltak — egyhangúlag magáévá tőn ama módosítással, hogy a felmondás, nem úgy, mint a polgármesteri elő­terjesztés szólt: feltételesen t. i. bérredukezió egy-; idejüleges kérésével, hanem feltétlenül történjék, a mint hogy ez e hó 14 ón meg is történt. A képviselő-testület folyó hó 16-án délelőtt Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt rendkí­vüli közgyűlést tartott, melynek első tárgya az epreskerti területnek házhelyekül történt eladására vonatkozó immár harmadizbeni előterjesztés volt és a közgyűlés az árverést jóváhagyta. Eme ügy tárgyalásánál vihart és minden jobb érzésű képvise­lőben megbotránkozást keltett egy németvárosi földmives képviselőnek a város egyik tisztviselő­jére vonatkozólag meggondolatlanul tett gyanúsító nyilatkozata, melyet a sértett tisztviselő önérzetesen visszautasított, de egyben jegyzőkönyvbe foglalni kért, hogy azért bírósági utón elégtételt szerez­hessen hivatali s egyéni repulácziójának. Az illető képviselő különben utólagosan kijelentette, hogy nem akart sérteni s gyanúsító nyilatkozatát a köz­gyűlés szine előtt visszavonta. Az ajtósfalvi tanyai iskola telkének 1 a kisdedóvoda czóljára Névery Albérlőé házának megvételére vonatkozó előter­jesztés, miután érdemleges határozat hozataláia vo­natkozólag képviselők törvényben előirt számban ezúttal sem voltaic jelen, újabb közgyűlés határ­napjául október 5-ike tűzetett ki. A regále részese­désből takarékpénztárilag kezelt összegből polgár- mesteri előterjesztés folytán 2000 forint a köz- munkapénztárba utalványoztatott. A közgyűlés leg­fontosabb tárgya volt az utczák kikövezésére vonat­kozó előterjesztés, a molyét lapunk egyik elózeteB számában ismertettünk és ajánlottunk. A közgyűlés — egyetlen visszhangot nem keltő felszólalás ki­vételével — egyértelmű helyesléssel magáévá tette az előterjesztést és felhatalmazta a városi ta nácsot, hogy a kőutak kiépítésére részletes tervet és költségvetést készítvén, a munkára árlejtést hir­dessen, annak eredményét pedig jóváhagyás végett a közgyűlésnek beterjeszsze. Még egy magánkér­vény tárgyaltatott és miután tudomásul vették az augusztusi havi pénztárvizsgálatról s a közegészség­ügyi állapotokról szóló jelentésekor a közgyűlés még délelőtt befejeztetett. A közkórház betegforgalma A vármegye köz­kórházában augusztus 1-ére ápolás alatt ma radt 99 beteg, augusztns hóban felvétetett 74, az összes ápoltak száma tehát 173 beteg volt Eb­ből gyógyultan elbocsátottak 58-at, javultan 15 öt, gyógyulatlanul 7 egyént és meghalt 3 beteg, az összes fogyaték tehát 83-at tévén ki, ápolás alatt maradt 90 beteg. Gyula városa központi választmánya Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt folyó hó 14-én délután ülést tartott, amely tárgyalván a választók összeírása ellen beadott egy felszólalást, miután azt visszautasította, jóváhagyta a névjegyzéket. Gyulafi Endre polgári iskolai tanítót Baján választották meg ugyancsak a polgári iskolához tanítónak. Gyulafi uj állását már elfoglalta s igy a gyulai polgári iskolánál egy tanítói állás most üresedésben van. Tűzoltó Ünnepély. A gyulai önkéntes tűzoltó- egylet — mint jeleztük — múlt vasárnap délután diszgyülést tartott 5 és 10 éves szolgálati érmek kiosztásával. A gyűlésen, az elnök és alelnök aka­dályoztatván a megjelenésben, Sál József tb. fő- parancsnok elnökölt, ki meleghangú buzdító beszéd kíséretében osztotta ki a szolgálati érmeket. Este a pavillonban népes és sikerült népbál volt, melyen felülfizettek: Dobay János 2 frt, Chrisztó Miklós 1 frt, Tóth Lajos 80 kr., Berbekucz Péter, Fekete József, Szabó Antal, Anuló Pál 30—30 krt. Győri István és N. N. 20—20 krt, mely felülfizetésekért az egylet nevében hálás köszönetét nyilvánítja Szállá Lajos parancsok és Moldt Rezső pénztárnok. Artézi kutak az állomásokon. Úgy Orosházán, mint Csabán az államvasutak igazgatósága ártézi kutat furat, mely még az ősz folyamán készen a használatnak át is adatik. Tanító-választások. A mezőberényi közcégi iskolaszék a napokban tartott ülésében az ottani községi polgári iskolához megálasztotta 46 pályázó közül tanítónak Nagy Sándor végzett polgári isko­lai tanárjelöltet Székesfehérvárról és tanítónőnek 19 pályázó közül Bay Anna okleveles polgári is­kolai tanitónőt. A mezőberényi Il-ik kerületi ev. egyház 6. elemi népiskolájába tanítóul megválasz­totta Lustyik János kondorost tanítót. Az utcza csodái. Városba ritkán jön be egy olyan nagy monstrum gépezet, mint a milyen csü­törtökön délután végig vonult a városon nagy cso­dájára az utczának. Az érdekes ritka vendég egy kőtörő, utsimitó henger volt, melyet az elkészült dobozi útról szállítottak a városon keresztül ren­deltetési helyére. A füstölgő, zakatoló gépnek sok bámulója akadt. — Ugyancsak az utcza csodája volt szerdán délután egy kengyelfutó pár, egy férfi és egy nő, akik egymásután futották be a nagy- templomteret és a városház-utezát annyiszor, hogy ugyanennyi erővel bízvást elmehettek volna futó­lépésben Csabára. Azonban egyelőre Gyulán ma­radtak és felszedték azokat a krajezárokat, amit az utczai publikum elismeréssel adakozott össze a jó- lábu boldog párnak. A birkák ára. Szoboszlay Mihály hajdumegyei juhkereskedő a gyulai vásáron juhokat adott el 630 forintért. Ez összeggel zsebében elszenderült a gyulai állomás egyik várótermében b mig ő édesen álmo­dott, egy idegen kéz operált a zsebében és meg­könnyítette bugyellárisától. A keserű valóra ébredt juhkereskedő panaszt tett a rend- és csendőraég- nél, de a tettes még máig is ismeretlen. Zsebtolvajlás. Fehér Albert fogyasztási adó­ügynök nejétől a pénteki hetivásáron elloptak 10 forintot. Az összeg koronákban zsebkendőbe volt kötve s ezt húzta ki zsebéből nagy ügyességgel az az úri ember, a kinek kilétére és tartózkodási he­lyére most nagyon kivánosi a rendőrség. Az idő a hét végén esőre fordult, amit gazda- közönségünk az őszi szántás és vetésre már régóta várt. Az eső — bár erre nézve elkésettnek mond­ható — kedvező hatással lesz némileg az érés vég- stádiumában a szőlőkre is, különösen ha e héten újra melegebbre fordul az idő, mi más tekintetben is kívánatos volna. A tengeri szedést is megkezdet­ték ; sajnos, az általános rósz termés a nyár folya­mán szép reményekre jogosított tengerire nézve sem tett kivételt, a mennyiség messze mögötte ma­radt a várakozásoknak, a minőség pedig igazán sok kívánni valót hagy fen. Az idei termés — fáj­dalom — minden tekintetben kedvezőtlen és sötét betűkkel lesz megörökítve az esztendők krónikájában. Nemeskey Andor csabai plébános. A csabai plébánia betöltésének kérdésében, amely utóbbi időben annyi port vert fel és a hazai jelesebb egy­házjogászokat is foglalkoztatta, elhangzott a végső szó. Az évek óta húzódó dolognak legutolsó stá­diuma az volt, hogy Csaba városa a reá nehezedő kegyúri terheket kerek húszezer forinton megvál­totta s ekként a plébánia Ő felsége a magyar kath. egyház legfőbb védnökének jóváhagyásával kegyúri

Next

/
Oldalképek
Tartalom