Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-08-22 / 34. szám

Debreczeni Károly Dezső Antal Dr. Dunay Alajos Emperl Ernő Dr. Erkel Rezső Fabó Emánuel Gallatz János Grócz Béla Haviár Dani Dr. Haviár Gyula Dr. Hajnal Albert Hajnal Béla Hegedűs Lajos Hoffmann Mihály Hutiray László Id. Janurik János Kéry Kálmán Konkoly Jenő Konsitzky János Kontúr József Robicsek Károly Salacz Ferencz Dr. 8alacz Oszkár Sperlágh Ignáoz Szathmáry Gábor Széchenyi Lajos Szekér Mihály Dr. Szegedi Kálmán Szirmay L.. Árpád Tarján István Teplitzky János Terényi Lajos Tolnay Ferencz Tóth Mihály Tóth László Dr. Török Gábor Wagner János Winkler Lajos Dr. Zöldy Géza. Hírek. Király születésnapja. Dicsőségesen uralkodó I. Ferencz József magyar királyunk 68-ik születés­napját nagy fónynyel és hódolattal ünnepelte meg a kath. egyház és a gyulai helyőrség. Résztvettek az ünnepben Gyulavárosának polgárai is s a 9 órakor tartott nagy misén a társadalom minden osztálya képviselve volt. Testületileg résztvett pe­dig a vármegye dr. Lukács György főispánnal, a város Dutkay Béla polgármesterrel, a törvényszék, pénzügyi hivatalok, államépitészeti és folyammér­nöki hivatalok főnökeikkel élen. Impozáns látványt nyújtott a katonaság fölvonulása, kik most rend­kívüli számarányt produkáltak a tartalékosok be­vonulása folytán. A városház utczán a gyalogosok foglaltak helyet, Guóth őrnagy vezénylete alatt a városháztól a kőhid lejáró utozáig, a huszárság pedig Nagy Gyárfás százados vezénylete alatt a vármegyeház-utczán foglalt helyet, a Reinhardt- czukrászdától a vármegyeházig terjedő térségen. Úgy a gyalogság, mint a huszárság együttes maga­tartása parancsnokaikat dicsérő, impozáns és hatá­sos volt s az ünnepély fényét hatalmasan emelte. Bent a róm. kath. templom zsúfolásig telt ájtatos közönséggel. Gróh Ferencz plébános fényes segéd­lettel tartotta az ünnepélyes nagy misét, melynek folyamán a kint felállított katonaság három sor- lövést tett, két-két sortüzzel egyenként. Mindenik sortüz ritkán hallott preczizitással ment végbe. A mise alatt Takácsy kántor szép baritonjával remek királyhymnust énekelt, urfelmutatás alatt pedig a Tóth József zenekara adott elő — mindenki szivéig ható — gyönyörűen összetanult alkalmi imát. — A fényes egyházi ünnepély piece de retistance a defi- léé volt s a két fegyvernembeli katonaság a Lázár Sándor ezredes szabadságon létele folytán őt he­lyettesitő Nagy Arthur őrnagy előtt tartott disz- fölvonulást. Remek látványt nyújtott úgy a gyalog­ság együttes erővel magnyilatkozó felvonulása, mint a huszárságé, melynek „snájdig“ tagjai lovai­kat tánozoltatva büszkén, délczegen vonultak föl a közönség előtt. — Délben úgy a gyalogsági, mint a huszársági tiszti étkezdében pazar fényű teritékü lakoma volt, melyen Guóth őrnagy és Nagy Gyárfás százados, ő felsége a legmagasabb hadúr egészsé­gére és nemzete javára leendő hosszú életére mon­dottak szép felköszöntőket. — Hasonló szép ünne­pélyek voltak a megye többi községében. Szent István nap. Első magyar koronás kirá­lyunk emléknapját szokott fónynyel és kegyelettel csakhogy itt nem találjuk azokat a remek feny­veseket, melyek a Tátra vidékét annyira dí­szítik. A tó úgyszólván 2 hegy közzé van ékelve, oly hosszú, hogy a tó partjának körüljárása egy órai időt vesz igénybe. Igen szép kiránduló hely kínálkozik a Grundl- seera. Kényelmes sétaút, mely körülbelől egy órát vesz igénybe, vezet a szép tóhoz. A grundlsee 789 m. magasságban fekszik, 423 hectar területű, legnagyobb mélysége 67 méter. Partjait minden oldalról hegyek veszik körül, melyeket szép fenyves- és bükkerdök koszoruznak. A Sahrem- mal hotel előtt, melynek terrasse-a közvetlenül a tó partjára nyúlik, egy kis propeller állomá- soz, melylyel az egész tavat be lehet hajókázni, Ha a kis propellerrel végig hajókáztunk a tavon, a to túlsó partján kikötve, egy kis faluhoz érünk. Innen egy igen regényes erdőn keresztülmenve, a „gösslwand“ hegy lábánál elterülő „Toplitzer- see“-hez jutunk. A „Toplitzsee“ 716 méter ma­gasságban fekszik, köröskörül kopár szikláktól van környezve. Csolnakra szállva, egy V9 órai ut után a keleti partján kötünk ki. Szép víz­esések, barlangok s a magas alpesek gyönyör­ködtetik a szemet. A túlsó partra érve, sziklákon vezet keresz­tül az ut s egy 10 percznyi meglehetős meredek ut után a ,Kammersee*-hez érünk. Ez egy kis kerek tó, mely teljesen szikláktól van kör­nyezve, csupán sziklákat, néhány cserjét, lege­lésző kecskéket láthat az utas. A táj vadre­gényes. A turistáknak is bő alkalmuk nyílik a hegymászásra. Mint már emlitém, minden oldal­ról hegyek környékezik Ausseet s egy jó ve­zető kíséretében egész nyugodtan, trinden ve­szély nélkül meg lehet mászni az alpesek csú­csait. Ezek között a legmagasabb a Dachstein, ülte meg e hó 20-án Gyulaváros lakossága. Lobo­gók lengtek a középületeken s egy honvéd diszszá- zad vonult ki a róm. kath. templom előtti térre, kik háromszor sortüzet is adtak. A századot Mol­nár István százados vezette. Az ünnepélyes^ nagy misén, melyen megjelentek testületileg a közhiva­talok, Gróh Ferencz plébános pontifikáit fényes segédlettel. Gyula város képviselő-testülete f. ho 16-sn tartotta évi rendes közgyűlését. A közgyűlés meg­nyitása után elnöklő polgármester előterjeszti, hogy az epreskerti területnek házhelyekül való felosztá­sának, valamint az ajtósfalvi 5-ik tanyai iskola helyiségének és a belvárosi óvoda helyiségének megvételére a legutóbb tartott közgyűlésen a mai nap tűzetett ki érdemleges határozathozatal végett. Miután pedig a képviselők határozatképes számban nem jelentek meg, ezen ügyek ujabbi tárgyalásá­nak határideje f. évi szeptember hó 16-ikára tűze­tett ki. Az 1898. évi közpénztári költségvetés, melyet lapunk f. évi 32. számában ismertettünk, a követ­kező módosításokkal fogadtatott el: a bevétel 36 pontja alatt regále részesedésre 3712 frt 73 kr. volt előirányozva, miután pedig a város a regál iát most csak 60,000 írtért bírja s igy részesedés czimén az 1896. évre csak mintegy 1400 forintra számít­hat a város, e czimen tehát bevételül csakis 1400 frt irányoztatott elő a 3713 frt 73 kr. helyett. A bevétel 33-ik tétele alatt a helypénzszedés czimén felvett 9054 frtból — miután N. Szabados Antal bérlőnek kerelme, illetőleg a tanácsosai kötött egyezsége alapján a folyó évre is 2000 frt haszon­bér engedtetett el i miután a sertésvész megszű­nésére a közel jövőben sem lehet kilátás — az f898. évre e czimen csak 7054 frt bevétel irányoz­tatott elő. A kiadások 48. tételszáma alatt a mező­őrök fizetésére felvett 3200 frt, miután a mezőőrök mindez ideig alkalmazva nincsenek, töröltetett. Az 51. tétel alatt az útátjárók tisztán tartására felvett 300 frt szintén töröltetett s az átjárók tisztán tar­tására a lámpagyujtogatók felhasználásával a pol­gármester megbizatott. A fentiek szerint az 1898. évi közpénztéri költségvetés 67,129 frt 36 kr. be­vétel, 133,828 frt 75 kr. kiadás, 66,699 frt 39 kr. fedezetlen hiánynyal elfogadtatott, ezek szerint az 1898. évben a mutatkozó hiány fedezésére az I. csoportra 46T7/,00 %-a, II. csoportra 14%o %-a, III. csoportra 295S/io„ %-a, illetve az I. és II. cso­portra 60"/joo, az I. és III. csoportbeli adóforintra 76s7ioo % községi pótadó lesz kivetendő. Az 1898. évi ápoldai költségvetés 4006 frt 19 kr. bevétel. 7667 frt kiadás és 3600 frt fedezetlen hiánynyal elfogadtatott, a 3600 frt hiány a közpénztárból nyer fedezetet. Az 1898. évi közmunka költségvetés 9340 forint 64 krajzcár bevétel és 9340 forint 64 kraj- czár kiadással elfogadtatott. Az óvodák létesí­tése tárgyában a vármegyei közigazgatási bizott­ságnak rendeletére a képviselő-testület kijelentette, hogy mindaddig, mig az 5. óvoda létesítése tár­gyában a nagyméltóságu m. kir. vallás- és köz- oktatásügyi miniszer leiratának birtokában nem lesz, akként vél eleget tenni, hogy a belvárosi óvo­dát a törvény kívánalmainak felépitteti s a jelen­leg meglevő két óvodát továbbra is bérelt helyi­ségben tartja fenn, ebből kifolyólag utasittatott a tanács, hogy a közigazgatási bizottságnál kérel­mezze, miszerint a rendelet hatályon kívül helyez­tessék. A polgári fiúiskola 1895/6. tanévi, az is­métlő iskola 1895/6. tanévi, a községi tanyai iskola 1895/6. tanévi, a polgári iskola 1895/6. tanévi épít­kezési és az óvoda 1895/6. évi számadásai tudo­másul vétettek és az utóbbi kivételével felülbírá­lás végett a vármegyei közigazgatási bizottsághoz (2996 méter) szép tiszta időben hóval fedett csúcsa igen szép látványt nyújt. E szegény vázlatban iparkodtam halvány képét adni a Salzkammergut szépségeinek. Bár­hova jut az ember, kitűnő levegőt, szép hegye­ket, nagy kiterjedésű fenyveseket és jó karban tartott, gondozott sétautakat találunk. Nem csoda, hogy nagy előszeretettel keresik fel mindenféle nemzetiségű utazók. S ha meggondoljuk, hogy a mi Tátravidékünk szintén bővelkedik termé­szeti szépségekben, legalább is oly mértékben, mint a Salzkammergut s az idegenek még sem keresik fel oly nagy számban, önkénytelenül is szomorúság fogja el szivünket. Szerintem ennek fő oka az, hogy bizony a mi hazánk még min­dig nagyon ismeretlen a külföld előtt, a mi für­dőink csak az utóbbi évtizedekben kezdenek nagyobb lendületet venni s ismertebbek lenni, mig a szomszéd Ausztria, mely éppen a mi hat­hatós védelmünk folytán meg lett kiméivé a tatárjárás és török pusztításoktól, magasabb fokra emelhette kultúráját és jobban ápolhatta a természet kincseit. Nagy hibája a magyar fürdőknek, hogy nem nyújt oly kényelmet és drágább, mint a külföldi fürdők. Ez is egy ok, a mi az idegeneket vissza tartja. Ha azonban, a mit remélek, hogy nemsokára be fog követ­kezni, a mi fürdőink is iparkodni fognak a ven­dégek kényelméről és szórakoztatásáról az ed­diginél fokozottabb mértékben gondoskodni, ak­kor a mi természeti kincsekben bővelkedő für­dőink sem lesznek terra incognito a külföld előtt. Tagadhatatlan, hogy az utolsó időkben történt haladás e téren s ha a fürdőbérlők és tulajdonosok buzgalma fokozódik, akkor a mi gyönyörű Tátravidékünk is bővelkedni fog ven­dégekben, épp úgy, mint a kies Salzkammergut. Dr. Deák Zsigmond. beterjesztetni rendeltettek. A vármegyei törvény­hatósági bizottság által alkotott közegészségügyi szabályrendelet, miután az a helyi viszonyoknak sok tekintetben nem felel meg, továbbá, miután a köz­ségi töryény szerint a város önálló szabályrendlet készítésére jogosítva van, megfelebbeztetni rendel­tetett. Vidó István és társai haszonbér elengedes iránti kérelmükkel elutasittattak. A népkerti pavil­ion folyosó tetejének bádog lemezzel való fedésére vonatkozólag megtartott árlejtés eredményét tudo­másul véve, a legolcsóbb vállalkozó, Móricz János gyulai bádogossal, a szerződés megkötésére a ta­nács utasittatott, a felmerülendő 603 frt 48 kr. költség a regále részesedés czimén kezelt összeg­ből kiutalványoztatott. Kiss Mihály és társainak a Kerecsényi utczába nyiló sikátor kiszélesítés iránti kérelme a tanácsnak újra vissza adatott, hogy uj tervet és költségvetést készítvén, annak idején a közgyűléshez terjeszsze be. Moldovány Károly és társai kérelme folytán a Kerecsényi-utcza — az őrley-ház sarkától a Betér-utcza sarkáig — beton járdával való ellátása elhatároztatott. Kovács Janos mértékhitelesítő szolga fizetésemelés iránti kérel­mével elutasittatott. A városi árvaszék terhére a f. évben előirt 121 frt 38 kr. adó a tartalékalap­ból kiutalványoztatott. Jámbor András volt városi tizedes részére havonként 6 frt segély utalványoz- tatott. Mészáros András és veje haszonbérlőknek 16 frt földhaszonbér leírásba hozatott. A költség- vetés tárgyalása alkalmával Viszt János és neje ápol­dai élelmezők kérelme folytán az élelmiszerek ro­hamos áremelkedésére való figyelemmel a 14 kr. élelmezési egységárak f. hó 1-től 1898. évi okt. hó 1-ső napjáig, vagyis a bérlet megszűntéig 18 krra drágasági pótlék czimén felemeltettek. A pol­gármester előterjesztése folytán a szakosztályok meg­alakulása után tiszteletbeli árvaszéki ülnökökül egyhangúlag megválasztattak : Schmidt József, Schrö­der Kornél, dr. Frankó László és dr. Ladies László. N. Szabados Antal és veje helypénzbérlőknek a helypénzbérletről való lemondása 55 szavazattal 7 ellenében elfogadtatott, olyformán, hogy a folyó évre nevezetteknek 2000 frt haszonbér engedtetett el, az 1898. és 1899. évekre pedig a bérlet alól felmentettek, egyidejűleg pedig utasittatott a vá­rosi tanács, hogy az 1898. évtől kezdődőleg a vá sári helypénzszedéBi jog haszonbérbe adására, eset­leg annak házilagos kezelésére javaslatot készítsen s azt a képviselő-testület elé terjeszsze be. A bőr­vásárnak a kakas-térről a hagyma-térre való át­helyezése iránt Braun Dávid és társai által be­adott kérvény — miután arra a kakas-térnél al­kalmasabb hely nincsen — elutasittatott. A községi orvosok javadalmazása tárgyában a vármegyei tör­vényhatósági bizottság által hozott határozatra a képviselő-testület kijelenti, hogy, miután a városi orvosok fizetése a többi városi tisztviselők java­dalmazásához képest előnyösen és elég jól van megállapítva, igy annak lakbére és 50 frt ötödéves korpótlékkal való felemelését el nem fogadja. A bérkocsi ipar gyakorlására vonatkozó szabályrende­let módosisása elfogadtatott s e szerint Gyula vá­rosa területére az előfogatok száma 40 kétfogatu- ban állapittatik meg. Minden előfogatos, ha egy, vagy legfeljebb három előfogattal bir, legalább 1, ha pedig háromnál több előfogattal bir, legalább 2 bérkocsit köteles az érkező személyvonatokhoz a vasúti állomáshoz kiküldeni. A sitkai szántóföldek bérlőinek — miután földjeiket a tavaszi folytonos eső és vadvíz teljesen hasznavehetetlenné tette — 2048 frt haszonbér törlésbe hozatott. A városra, mint erkölcsi testületre előirt 371 frt 10 kr. régi adóbehajtási illeték kiutalványoztatott. Bujdosó And­rás gyulai lakos haszonbér elengedés iránti kérel­mével, miután a haszonbér hat évre szól s igy a folyó évben ért veszteség kárpótlása a hátralevő haszonbéri idő alatt kizárva nincsen, elutasittatott. A böranyagbeszerzési szövetkezet részére a tulfizetett 56 frt 89 kr. községi adó kiutalványoztatott. Özv. Schvarcz Hermanné gyulai lakos a Bárdos-hid mel­letti lakház bérlete alól f. é. szept. hó 1-től fel­mentetik s az általa bírt helyiség a 4 országos vásár alkalmával működő vásári bíróság és rend­őrkapitányság czéljaira használtatik fel. A pénz­ügyigazgatóság kérelme a Korona-épületnek kibővítése, miután a kibővítéssel felmerülendő költségek fede­zésére a kincstár évi 140 frt bértöbbletet biztosí­tott, elfogadtatott s a munkálatok sürgős teljesíté­sére a tanács utasittatott. Szilágyi István volt vá­rosi tűzoltó peréből kifolyólag felmerült 176 frt 79 kr. költség az árvatartalékalapból kifizetésre utalványoztatok. A honvéd reáliskoláknál létesítendő alapítványi helyek létesítését, miután az alapítvány évi 600 frt kamatnak megfelelő tőke összegét egy­szerre, vagy részletekbeni, vagy pedig az évi ka­matnak minden időre való biztosítását a város a lakosok ujabbi megterheltetése nélkül biztosítani nem képes, alapítványi helyet a képviselő-testület nem létesít. Nadabán György haszonbérlőnek kérelme foly­tán 5 frt 10 kr. haszonbér törlése kimondatott. A Julius havi közegészségről szóló jelentés, a julius havi pénztári vizsgálatról felvett jegyzőkönyv, vala­mint a nagyméltóságú m. kir. honvédelmi minisz­ternek a honvéd huszárok áthelyezése tárgyában kelt s lapunk múlt heti számába közölt leiratának tu­domásul vétele ntán a közgyűlés délután 5 órakor berekesztetett. Kossuth és Széchenyi arczképeinek megfesté­sére a vármegye közönsége — mint már megírtuk — a vármegye szülöttét Jantyik Mátyás festőmű­vészt szólította fel. Jantyik azonban válaszában ki­jelentette, hogy a kitűzött árért a képek megfesté­sére nem vállalkozik. A vármegye alispánja ez ok­ból a törvényhatósági bizottság határozatának meg- felelőleg az elfogadott 1200 frt árban ajánlatot tevő Szobonya M. jeles arczképfestővel szerződik, ki legközelebb már hozzá is fog a két életnagyságé kép vázlatához, úgy hogy a képek előreláthatólag már a tavaszi közgyűlésen leleplezhetők lesznek. Lemondás. A Gyulavárosi árvaszék ülnöke dr. Follmann János vármegyei tiszteletbeli árva­széki ülnöki állásáról lemondván, kérelmére a vár­megye alispánja a felmentést megadta. Jóváhagyott vármegyei határozat. A belügy­miniszter jóváhagyta Békésvármegye törvényható­sági bizottságának azon határozatát, melyben néhai Herbert Alajos vármegyei kőnyomdász özvegye részére 300 frt végkielégítést szavazott meg. Uj gyógyszertár felállításának engedélyezése- ört folyamodott Friecs Károly okleveles gyógysze­rész, ki Nagy-Szénás községben óhajt gyógyszer- tárt felállítani. Kérvényét szabályszerű tárgyalás végett a belügyminiszter a vármegyéhez küldötte le. A „gyulavidéki róm. kath. nóptanitó-egylet“ f. évi augusztus hó 30-án Endrődön, a központi iskola helyiségében Kny Antal, esperes, egyleti elnök elnöklete alatt rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozata 1. Reggeli 9 órakor szent-mise, melyen a tagtársak testületileg részt vesznek. 2. Elnöki megnyitó, tartja Kny Antal. 3. Titkári és pénztári jelentés. 4. „A r. k. iskola a második ezredév ben“, értekezés, tartja Fecser József tanító. 5. „Meg­oldhatja-e feladatát a gazdasági ismétlő iskola“, érte­kezés, tartja Kelemen László tanító. 6. Rohay Já­nos jelentésé a segélyalap f. évi nagygyűléséről. 7. »A beszédértelem gyakorlat tanításáról a magyar nyelvű iskolákban“, értekezés, tart Buday Alajos tanitó. 8. Indítványok és időközben felmerülő kér­dések megvitatása Székely Lajos titkár közhírré teszi, hogy az egylet tagjai End.ődön szállás és élel­mezéssel ingyen elláttatnak, a szállást kívánók je- lenkezéseiket Bencze Sándor tagtárshoz Eüdrődre intézni szíveskedjenek. Gyuláról társas indulás a gyűlés napját megelőzőleg, vasárnap este fél 7 órakor. Kitüntetett tanitó. Lázár Gergely füzes-gyar­mati tanítót, a „Magyar földhitelintézet“ 100 forint jutalommal tüntette ki a fatenyésztés körül szerzett érdemeiért. Hadnagyi kinevezés. Városunk szülötte, ifj. Jantsovits Emilt, Jantsovits Emil ügyvéd fiát, a Ludovika akadémia kitüntetéssel végzett növendé­két, e hó 18-án hadnagygyá léptette elő a királyi kegy. A fiatal hadnagy kineveztetése annyiból is érdekes, hogy ő lett a monarchia legfiatalabb had­nagya — az uralkodóhéz tagjai kivételével — mert alig múlt 17 éves, továbbá ő a harmadik a Ludo­vika fennállása óta, aki mint huszárhadnagy hagyta el az akadémiát. Mindenesetre szép jövőt jósolha­tunk a tehetséges fiatal tisztnek. Szolgálattételre a kassai 3-ik honvédhuszárezredhez lett beosztva. A békés-mező-berényi út külső szakaszának kiépítése, mely a kedvezőtlen időjárás folytán oly sok akadálylyal járt, most már gyorsan halad a befejezés felé. A vállalkozó kérelmére, a tavaszi sok esőzésre való tekintettel a vármegye alispánja a befejezésre kitűzött határidőt szeptember hó 15rig meghosszabbította ugyan, de kikötötte, hogy ezen határidőig az utat oly állapotba kell helyezni, hogy az a közforgalomnak átadható legyen. így a békési járás községeinek régi vágya rövid időn teljesülni fog és nem lesznek azok a téli időszakban teljesen elzárva a járás székhelyétől. Fényképezés a községekben. Békésvármegyé etnográfiájához, melyet mint jeleztük, Oláh György szándékozik megírni, Békés Gyula udvari fényké­pész a héten kezdte meg a képek felvételét. Szer­dán Szeghalmon és egy pár sárréti pusztán tett érdekes, a népélet egy momentumát feltüntető fel-? vételeket. A nagy és nehéz munkát természetesen igen nehéz volna a községi elöljáróságok szívélyes támogatása nélkül végezni, mert a nép gyermekei nem igen szeretnek az ördöngős masina elé állani. „Meglátják, kentek“ mondta egyik sárréti ember „megint adó lesz ebbűi“. — A derék fényképész­nek úgy kell kapaczitálni némelyiket egy órai be­széddel. Felvételeket tesznek még a megye több helyén, a tót és oláh lakta vidékeken is. A csabai selyemgubó raktár. A csabai selyem­gubó raktár, melyet 32000 forint összegért Schneider gyulai építész állított ki, kedden adatott át a for­galomnak. Maga az épület igen csinos és Ízléses. Érdekes mondhatni bizarr újdonság lesz a megyé­ben, hogy a teteje lapos és a vastag réteg fölött kavicsolva van kertszerüleg, úgy hogy a tetején sétálni lehet. Ez a gubók miatt szükséges, hogy a nap heve ne okozzon bennök kárt. A héten a főis­pán megtekintette a csinos épületet s megnézte a gubók beváltását is. 49809 kiló és 75 deka sely­met vá'tottak be eddig, elképzelhetni, hogy a köny- nyü gubókból ez mekkora óriás mennyiség.. A gu- bóraktár Békés-, Arad-, Csanád , Csongrád- és Bi- harmegyék számára lesz üzemben s állandóan 30 munkást foglalkoztat. DÍ8zgyülÓ8. A gyulai ifjúsági önképzőkör folyó hó 29-én a polgári fiúiskolában tartja meg évzáró diszgyülését, melyre a legközelebb fognak a meg­hívók szétküldetni. — A diszgyülés iránt — a tar­talmas programm folytán — nagy az érdeklődés. Adomány. Horváth Károly orosházi közjegyző 50 frtot adományozott a bánfalvai iskola részére. Ennek kamatai évente a bánfalvai szegény gyer­mekek részére kiosztandó iskolakönyvekre fognak fordittatni. Tanárválasztás. A szarvasi ipar- és kereske­delmi tanoncz-, valamint az ismétlőiskolai tanitó- ■ és tanárikar a következőkép választatott meg. Igaz- - gató: Kutlik Endre, rajztanitók: Liska János,

Next

/
Oldalképek
Tartalom