Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-08-01 / 31. szám

A csermelynek is van haszna,

Bár hajót nem emel;

Nagy hírnévre nem tehet szert,

Minden szerény ember.

Bokorban dalt zengő madár Hallgatják, avagy nemi Ösztönétől űzve, hajtva,

Dalolgat csendesen.

A pislogva lobogó mécs

Kicsiny körben hint fényt,

Minden szívben, nem csupán fenn Ápolják a reményt!

A a, ki lelke kincsét adja Embertársainak,

Magának a jók sorában

Babért„ helyet viohat!

De kicsoda hát az a férfiú, a ki ilyen voltP a kinek koszorúkkal elborított koporsóját, busán kongó harangok zúgása közben, tenger-áradatkent hullámzó résztvevő sokaság kíséretében kontiyzapor közt vittek, fájó érzelmek közt, ki az ákáczfákkal beárnyalt holtak birodalmába julius 22-en délután?!... Sokkal roskadozóbb vagyok a bánat terhe alatt, mintsem én magam^ képes volnék e kérdésre felelni; hanem van előttem kiterítve d gyászlap, beszéljenek ezek! — Es mit mondanak ezek?!... Azt, hogy ama közrószvót impozáns megnyilatkozása közt végnyugalma helyére kisért férfiú I I. Családatya volt. II. A Jézus Krisztusnak hű szolgája volt. III. A hazának igaz fia volt.

I. A családi gyászlap tanúsága szerint az o családja a támaszt vesztette el benne. Igen,^ mert gyámol nélküli özvegy és 8 neveletlen, kiskorú árva maradt hátra! Hajh! édesatyanak lenni oly nehéz, oly súlyos. Mily sok köze van egy édesatyának a búhoz. Ránéz kicsiny gyermekére s köröskörül fogja, mindennemű aggodalma, mindennemű gondjai De neki mennie kellett, hangzott a hivó égi szózat • hagyd el a te árváidat, én eltartom, és a te özvegyed én bennem vesse reménységét. (Jeremiás : 49, 11. vers) És ő ment kész szívvel, letevén családja további gondját, engedelmeskedett a hivó szózatnak, bízva Istenre özvegyét, árváit, mert meg volt győződve, hogy árván maradt családja a földi atya helyett mennyei Atyát nyerend, kinek ha gondja van az égi madárra, sokkal inkább gondja van az ő halhatatlan lélekkel felruházott teremtményeire!

II. A második gyászlap, melyet a Krisztus országát kiegészítő gyulai gyülekezet adott ki, arról tesz bizonyságot, hogy ama férfiú a Jézus Krisztusnak hü szolgája volt; maga a gyászlap hűséges, közhasznú munkás életűnek jellemzi őt! Sok márvány oszlopról letörülheti a történelem múzsája a bizel- gésszülte aranyozott betűs szavakat; de a gyulai egyház gyászlapján álló s hűséges és közhasznúságot jelző szavakat nem törüli le a komoly múzsa, mert azokat őszintéknek, igazaknak találja. Azt igazolják e szavak, a mi Jób: 4, 3-4. versében meg van Írva : „Imé, sokakat tanítottál, és a megfáradott kezeket megerősítetted. A nyomorúság alatt elesen- dőt a te kezeid felemelték és a reszkető térdeket megerősítetted.“ Igen, csaknem negyed századig tanította ő a gyulai egyház kicsiny és növendék tagjait 8 vezérelte őket a gyermekeket oly igen szerető Jézus Krisztushoz, egyházunk Fejéhez. És ezért volt ő annak bű szolgája! Igen, mert a jele-\ kezeti iskola neveli az embert úgy a földi, mint a mennyei polgárságra !

III. A harmadik gyáBzlap a hazafi halálát jelenti ama férfiú elhunytéban; mit az újvárosi olvasókör tagjai gyászoló szívvel tudatnak. Mint honpolgár is tehát híven betöltötte kötelességét, mert különben nem tudatnák a kör tagjai gyászoló szivve'l az ő halálát! Élt, hatott, működött s buzgóit a haza közjaváért, fontos érdekeiért s lelkesítette polgártársait is a haza szeretetére s annak felvirágzása érdekében hozandó bármely áldozattól is vissza nem riadásra, ő maga is példát mutatván arra, mert nem tévesztette szem elől Kölcsey azon mondását: „a haza minden előtt /“ És a haza szehatatlan nyugtalanság rémiti a lelket. — Itt halni meg!!

S kérgesedett szivü emberek hullanak térdre s kezdik ösmerni az Istent, s kezdenek tanulni imádkozni, mert egyedül csak Isten az, ki ily nehéz napok alatt segíthet.

És Mátyás imádkozik, megdöbbent szívvel számlálja még hátralevő napjait s ujjaival kiséri a fali naptár heteit, hónapjait s lepergő könyek- kel kiált fel: „Csák még egy szabad napot, csak még egyszer láthassam a kék eget, a melegítő napot, a csillagok ragyogó táborát, csak még egyszer, csak egyszer Istenem, csak egy rövid nap szívhassam a szabadság édes levegőjét, azután hadd haljak meg, csak ezt add meg Istenem 1“

És az erős Isten meghallgatá a szerencsétlen, forró kényekben hozzá fohászkodó imáját, a napok kínzó gyötrelmei és emésztő aggodalmai között fenntartotta őt s mig társai egymásután betegedtek, addig őt kikerülte a halál s megjött szabadulásának napja.

Vállán kis motyójával ballagott szülő faluja felé, feje felett zengő pacsirták dalait hallgatta gyönyörrel, élvezte a tavaszi nap áldott melegét és gyönyörrel szívta magába a virágzó rétek illatát, már látta falucskája kis hegyes tornyát s lassan a hazak felszálló füstje is szemébe tűnt s látta feltűnni a ragyogó tavaszi napot, hallotta a fürjek pitypalattyját és feltűnt neki a kék ég millió ragyogó csillagával, midőn lassan megzörgette belülről bereteszelt házaajtóját.

Mi volt ez a viszontlátás, micsoda boldogság vette körüli Hitvese, gyermekei, reszkető öreg szülei mind egy siralommal tárták fel karjaikat s ő magához ölelte valamennyit, sirt és zokogott s nem tudott más szót mondani, mint „Istenem, édes jó'Istenem 1“

Tehát szabad volt ismét övéi között és elmúlt egy nap, azon egy nap, melyért oly buzgón imádkozott ki a börtön falai között s a szegény Mátyás beteg lett s harmadnapra azon betegség, melytől annyit félt a börtön falai között, megragadta a szegény embert s negyednapra kint feküdt a temetőben.

De hát mégis szabadon halt megl

retetére nem mulasztotta el megtanítani a gondo zására bízott nemzedéket is 23 évi rektori működése alatt! Tanítványai mindnyájan magasztos lelkesedéssel tudták énekelni:

Hazádnak rendületlenül Légy hive oh magyar I Bölcsőd az, s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar.

Ilyen férfiú volt Rács János, a kiről a három gyászlap szól! Vesztett benne a család, vesztett az egyház, vesztett a társadalom! 0, ki 23 éven át tevékeny tagja volt a gyulai társadalomnak, letűnt a cselekvés teréről, s a hajlékok és utczák, iskola és templom, őt többé nem látják, nem, nem! kiköltözött a holtak országába! Veszteségét azonban pótolhatja az egyház es pótolhatja a társadalom; de pótolható-e a családban?!... az ő elmaradt árva családjában?... Ott nem, ott pótolhatatlan; ott meglesz az ür, meglesz a hiány; reá is tökéletesen illik, a mi megvan Írva I. Sámuel: 20, 18. versében : „Annak okáért emlékezetben lészesz, mert üres lészen a te helyed !tt

És én mit mondjak, kinek el kellett már siratnom a jó szüléket, feleséget, minden gyermekemet, minden testvéremet, egytől-egyig, | most az utolsót kesergem, kinek sirja érzékenyen megsebzetté szivemet!!!... Kedves Testvér! Nyugodjál i rokon hamvak társaságában csendesen, sok fáradalmaid után, virra8zszon sírod felett a hű emlékezet, béke olajága hajoljon sírodra, a feltámadásnak dicső reggeléig!

Szapáryfalva, julius 27 én 1897.

Rácz Károly,

ev. ref. lelkipásztor, a „Szabad Egyház" szerkesztője,

Hírek.

A közigazgatási bizottság augusztus havi rendes ülését folyó hó 9-én fogja tartani.

Kinevezés. Az igazságügyminiszter Lévay Balázs ó-becsei kir. járásbirósági dijnokot a szarvasi kir. járásbírósághoz írnoknak nevezte ki.

Felmentés és kinevezés. Dr. Lukács György főispán dr. Rosenfeld Miksa közkórházi segédorvost állásától saját kérelmére felmentette; Pölöskei Istvánt pedig díjtalan irodai gyakornokká nevezte ki és szolgálattételre a vármegyei árvaszékhez osztotta be.

Kamarai ügyek. Az aradi ügyvédi kamara Szeberényi József ügyvédet Gyula székhelylyel az ügyvédek lajstromába folytatólag felvette, az elhalt Kovács Mihály szeghalmi ügyvédet pedig abból törölni rendelte.

Katonai lóvásárok a megyében. A földmivelés- ügyi miniszcerium közzétette a folyó év őszén megtartandó katonai lóvásárok jegyzékét. A hirdetmény szerint vármegyénkben ez évben négy helyen fog a vásárlás megtörténni és pedig Szarvason szeptember 18 án, Orosházán szeptember 20-án, Csabán szeptember 22-én és Füzes-Gyarmaton október 4-én. (Gyulán külön katonai lóvásárt nem tűznek ki, amennyiben ide minden országos vásárra eljön a katonai tisztikar lovakat vásárolni.) A vásárok fő- czélja az, hogy a hadsereg részére a tenyésztőktől közvetítés nélkül vétessenek meg a lovak, azért figyelmeztetjük lótenyésztő gazdáinkat, hogy teljes bizalommal vezessék a katonai bizottság elé alkalmas lovaikat, miután minden esetre jobb árat kaphatnak értük közvetlen eladás útján, mintha közvetítők útján juttatják a hadsereghez. Alkalmas minden 4—7 éves legalább 15 markos (158 cm.) magas, szilárd testalkatú, jó mozgást és kitartást Ígérő, hibátlan és túlságosan ki nem használt ló. Az elővezetés helye minden községben a községházán megtudható.

Jóváhagyott vármegyei határozatok. A belügyminiszter jóváhagyta a törvényhatósági bizottságnak határozatát, melyben a Versecz vidéki magyar nyelv terjesztő egyesületnek alapitó tagsági díj czi- mén 20 frtot szavazott meg, valamint azon határozatát, melyben azóta elhunyt Kovács Mihály nyugalmazott főszolgabíró részére rendes nyugdiján felül 1896. évre 290 frt segélypénzt szavazott meg A közgyűlésnek azon határozatát pedig, melyben a doboz-csabai út épitésére az 1,200.000 frtos kölcsön, további 200.000 frtos részletének felvételét mondotta ki, a kereskedelemügyi miniszter hagyta jóvá.

Rémhirek Békésmegyéből. A fővárosi és a vidéki napi sajtó időnkint szenzácziós közleményeket szokott hozni Békésvármegyéről. A fővárosi és vidéki sajtó ilyenkor nem tesz egyebet mint balekmódra „felül" egy bizonyos békésmegyei tudósítónak, aki valahányszor egy kis zsebpénzre vágyik, felfúj egy-egy eseményt és ezekkel szenzáczió gyanánt szolgál a napi lapoknak. Semmi közünk nem volna a t. levelező úr üzleti spekuláczióihoz, ha vármegyénk reputácziójára az ilyen „felfújt" hirek nem volnának hátrányosak, de miután | t. levelező úr zsebe kedvéért az egész vármegye renoméja szenved csorbát, nem hagyhatjuk szó nélkül az ilyenfajta híreszteléseket. Újabban az egész sajtó tele volt „a dobozi czigánybanda rablásairól" szóló rémhírekkel, holott ez mint múlt számunkban megírtuk, nem volt egyéb komikus czigány ribil 1 iónál. Egyik előkelő vidéki napilapban a következő szenzácziós távirat (!) tudósítást olvastuk: Garázda czi- gánykaraván. Békés-Csaba, julius 24. (A „Szabadság" er. táv.) Doboz községben óriási czigánykara- ván van. A karaván megjelenése roppant félelembe hozta az asszonynépet, mert a férfiak a határban dolgoznak s férfi alig van a faluban. A czigányok loptak. Az asszonyok ez ellen botokkal védekeztek. Ezután két csendőr vonult ki a tolvajok elfogására. A czigányok éktelen lármát csaptak. A főszolgabíró B.-Csabára telefonozott katonaságért, Békésre pedig csendőrökért. A csendőrség végre lefegyverezte a tolvaj 'czigánybandát. Véres aratás. Puszta-Szent- Tornya, julius 24. (A „STzaTjäcTslig“ eredeti táv.) Itt a tarlón véres eset történt. A munkások kartollbe léptek, hogy öt héten túl kihúzzák az aratást, mert ezután kölcsön fizetés jár a részen felül. A férfiak ásókkal, az asszonyok botokkal Bakó- Ferenczre rohantak, -mert a kartellt megszegte s iszonyúan elverték, az asszonyok pedig összeharapták ujjait.

Természetes, hogy az utóbbi „véres aratás" sem egyébb egyszerű verekedésnél, Bakó Ferenczet ugyanis elrakták a többi aratók, mert szerényebben dolgozott mint ők. Hogy miért kellett ezt ciceróé távirati tudósítássá felfújni, azt csakis a t. levelező úr spekulativ, üzleti nyereségre dolgozó szándékából magyarázhatjuk meg. E nyereséggel szemben áll azonban az a veszteség, mely az ilyen „ázsiai állapotok" hirdetésével éri i teszi évek hosszú sora óta notóriussá, a szoczializmus állítólagos fészkévé a vármegyét s azért az effajta híresztelésekkel szemben határozottan óvást emelünk.

Az iskolaszék julius 27 én Jantsovits Emil elnöklete alatt tartott ülésében előterjesztetett és jóváhagyatott a polgári iskola 1897/8. évi tanévi beosztása s órarendje. A polgári iskola 1897/8. évi költségelőirányzata 4951 frt 12 kr. fedezet, 7233- frt 82 kr. szükséglet és 2282 frt 70 kr. fedezetlen hiánynyal elfogadtatott és a kir. tanfelügyelő utján felterjesztelik a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Jantsovits Emil elnök, tekintettel arra, hogy az iskolaszék tagjai osak nagy ritkán jelennek meg a gyűléseken határozatképes számban és ez által az iskolaszék működése gyakran éppen a leglényegesebb kérdések tárgyalása alkalmával szenved késedelmet, indítványozza, hogy intéztes- sék a vallás és közoktatási miniszterhez felterjesztés az iránt, hogy az 1868. évi 38. t.-cz. 120. és az 1876. évi 28. t. ez. 12 §§-ai olykép módosíttassanak, hogy az iskolaszék, a tagok számára való tekintet nélkül hozhasson érvényes határozatokat. Az indítványt az iskolaszéki ülés elfogadta s ily értelemben felterjesztést tesz a miniszterhez.

Gyula városa polgári iskolaszéke kedden délután Jantsovits Emil elnöklete alatt tartott ülésében Szedlácsek Istvánt választotta meg p.-eperjesi tanyai tanítónak. Rajta kívül nem is volt más pályázó.

Időjárásunk julius hó végével, amikor rendszerint a legnagyobb forróságok vannak, egészen ősziesre fordult. Szerdán esti órákban nagy zivatar vonult el az egész alföld fölött, melynek következtében másnap reggel a levegő annyira lehűlt, hogy azóta nemcsak esténkint, hanem napközben is teljesen beválik a felső ruha. Csütörtökön este a hév- mérő R. szerint 10 fok meleget mutatott novemberbe illő szeles, borús idővel. Az esősre fordult idő hátráltatja a nyomtatást és CBéplést is. A mi a termés eredményét illeti, azt legutóbb lapunk múlt heti számában részleteztük; a lefolyt hét tapasztalatai — sajnos — ugyanezen eredményt még lehetőleg kedvezőtlenebbül igazolják. A búza ára a rósz termés következtében rohamosan emelkedik, a pén teki hetipiaczon az ó-buza métermázsáját már 10 frt 80 krért, sőt 11 forintért is vették; sajnos, hogy abból igen kevés már a készlet, az uj búza pedig, mely minőségileg is sokkal silány ibb a tavalyinál, egyrészről nincs még készen, másrészről pedig kevés lesz eladható, mert a gazdaközönség túlnyomó részének vetőmag és házi szükségletét is alig fogja fedezni.

Erkel Ferencz emléke. Erkel Ferencz, városunk hírneves szülötte, a nagy zeneköltőnek emlékét egy nagyszabású képben örökítette meg Ipoly Sándor, a festő mesteriskola tagja. Az allegorikus kép abban a pillanatban tünteti fel az ősz mestert, a mint éppen „Bánk bán" operáját komponálja. Erkel zongora mellett ül, oldalt egy vén kobzos pengeti a lantját, legalul pedig az opera zenekara játszik, mig a háttérben Bánk bán és Gertrud királynő alakjai látszanak. A hatalmas kép alkalmasint a m. kir. opera egyik fogadótermét fogja éke siteni.

Az Erkel szobor megkoszorúzása. Bankó Pista daltársulata tagjai városunkban tartózkodásuk alkalmából városunk nagy szülöttének, Erkel Ferencz- nek, mint a magyar zene megszemélyesítőjének szobrát megkoszorúzták. Az ünnepélyes koszorú- letétel hétfőn este hét órakor volt, midőn is a szobor elé kivonult daltársulat a „Hymnus" elének- lése után koszorút helyezett a szobor talapzatára. A koszorú fehér szalaggal ellátott babérkoszorú, „Dankó Pista daltársulata — Gyula, 1897. julius 27" felirattal. A Hymnus zenekiséretét a Tóth testvérek-zenekara szolgáltatta, melyet azonban ez alkalommal Lányi Géza hirneves czimbalommüvész vezetett. A kegyeletes aktusnak számos nézője volt.

Halászati társulatok alakítása. A halászati törvény értelmében az országos halászati felügyelő ség javaslatára megindultak a tárgyalások az iránt, hogy a haltenyésztés fellendítése és a halászat okszerű gyakorlása érdekében a nyílt vizeken halászati joggal bírók társulattá egyesüljenek. A Körös folyón három ily társulat alakítása van tervbe véve, az egyik a Sebes Körösön, Nagyváradtól az egyesülésig, második a Fehér és Kettős Körösön Gyométól Gyulaváriig, a harmadik pedig a Hármas- Körösön Gyomától a Tiszába való omlósig. Az ezen utóbbi vizterületen alakítandó társulat julius hó 27-én Gyomán tartotta alakuló közgyűlését. A hatóság részéről dr. Bodoky Zoltán vármegyei főjegyző mint elnök, Berthóty István aljegyző és Répássy Miklós kir. kultúrmérnök, az orsz. halá szati felügyelőség képviselője, az érdekeltek pedig csaknem kivétel nélkül réeztvettek a közgyűlésen, mely azonban befejezést nem nyerhetett, mert nó- hányan a halászat önálló gyakorlására irányuló szándékukat jelentvén be, igényük megállapítása végett az iratok a földmivelésügyi miniszter elé terjesztettek. Az alakuló közgyűlés azonkívül egy bizottságot küldött ki, melynek feladata leend az érdekeltségi kimutatást a tényleges állapotnak megfelelően átdolgozni, hogy az a társulati jogok gyakorlására nézve alapul vehető legyen.

Járványok krónikájából. Az elmúlt héten a fertőző betegségek közül a következők fordultak elő a vármegye egyes községeiben, u. m. a hasi hagymáz Gyomán, Békésen, 8z.-8zt.-Tornyán, Orosházán, Mező Berényben és Körös-Ladányban, a vörheny Vésztőn, Öcsödön, Békésen, Sámsonban, Tót-Komlóson, Körös-Ladányban, Szeghalmon és Orosházán, a hökhurut Vésztőn és Szeghalmon, a vérhas Körös-Ladányban, a kanyaró Orosházán, a roncsoló toroklob P.-Szt.-Tornyán és a hólyagos himlő Füzes-Gyarmaton.

Az állategészségügy állása ayegutóbbi hivatalos kimutatás szerint Békésvármegyében a következő járványos betegségekre terjed ki: Lépfene:

Vésztő 1 udvar, összesen 1 község 1 udvar. Veszettség: Szarvas 2 udvar, Szent-András 2 udvar, összesen 2 község, 2 udvar. Takonykór és bőrféreg: Mezőberény 1 udvar, Nagy-Szénás 1 udvar, Tót- Komlós 1 udvar, összesen 3 község 3 udvar. Ragadós száj- és körömfájás: Békés 1 leg., Csorvás 1 u., Endrőd 28 u., Gyoma 12 u., Orosháza 1 leg., összesen 5 község 43 udvar. Tény észbénaság és hólyagos kiütés: Szarvas 1 u., Uj-Kigyos 3 u., ösz- szesen 2 község 4 udvar. Rühkór: Bánfalva 1 u., Gyula 1 u., összesen 2 község 2 udvar. Sertés- orbáncz: Csaba 1 puszta, Csorvás 1 u., Orosháza 1 u., Szarvas 1 u., összesen 4 község 4 udvar. Sertésvész: Békés, Csaba, Csaba-Csüd, Csorvás, Doboz, Gyula, Gyulavári, Kétegyháza Kondoros, Mező- Berény, Nagy-Szénás, Orosháza, P.-Földvár, Sámson, Szarvas, Szeghalom, Tói-Komlós, Uj-Kigyós, Vésztő, összesen 19 község.

A gyulai két első zenekar a Badé Pista és a Tóth testvérek zenekara ezután esténkint felváltva fognak játszani a Komlóban és az Otthon vendéglőben. Mig eddig Badé minden este az Otthonban, Tóth pedig a Komlóban játszott, ezután mindkét zenekar fog játszani naponkint váltakozva mindkét helyen. A helyes újítás, mely nagyvárosokban már régen dívik, Gyulán is érdekelheti a zenekedvelőket, mert igy mindkét vendéglő publikumának alkalma nyílik a két bandát megszokott veLdéglőjük- ben élvezni.

Dankó Pista hangversenye két élvezetes estét nyújtott ama kevés közönségnek, mely hétfőn és kedden a „Komló" kertjében összejött hamisítatlan magyar zenében és dalokban gyönyörködni. Első este még aránylag szép számú közönség volt, de kedden este a jeles zeneköltő napi költségeinek alig harmadrészét vette be, mit őszintén sajnálunk, mert az előadás amellett hogy kizárólag magyar müsoru, magas művészi nívón is állott. Dankón kívül,

— aki nemcsak elsőrangú oompositeur, hanem maga is kitűnő hegedüjátékos, — Lányi, a népszínház hirneves czimbalommüvésze, Gálfalvi Laub Irén s Kása József, mindketten a m. kir. opera tagjai, minden piecükkel kiválót produkáltak. Frappáns hatást értek el a kuruez dallal, mely a legkitűnőbb magyar zenetermékek közé sorolható, a pályadíjnyertes Balatoni nótákkal, a Cserebogárral és lengyel hymnussal. A kis müvésztársaság Gyuláról Szolnokra utazott, sokkal jobb reminiscentiát hagyva, mint aminőt ők vihettek magukkal.

Harcz az apóssal. Eddig csak az anyósokról volt elterjedve az a malioziózus hir, hogy nem tudnak a vökkel békességre jutni, újabban azonban példák bizonyitják, hogy az apósok sem jobbak az anyósoknál s éppen úgy rendeznek miniatűr törökgörög liábor'ukat a vejükkel, mint az anyósok. Ilyen örökös csete-patéban volt Szabó Sándor is az apósával s a héten nyomatékosan is adtak kifejezést egymás iránti gyűlöletüknek s úgy elagyabugyálták egymást, hogy mindkettőnek hátán tarka „mappákat" konstatált az orvosi látlelet. Az após e verekedés után feljelentette kedves vejét a járásbíróságnál is, mert azzal fenyegette, hogy legközelebb meg fogja őt ölni. Az ügyben vizsgálatot indítottak.

Póruljárt betörő. Gróh Márton németvárosi gazda a napokban üresen hagyta házát. Az üresen hagyott házba valami csavargó bemászott és feltörte az összes zárakat, de alaposan felsült a működésével, mert összesen hat krajezár készpénzt talált és vitt el, a többi a gazda zsebében volt. A betörőt nyomozzák.

Ezüstnemü lopás. N. A. gyulai honvédőrnagy lakásáról a héten egy értékes ezüst ezukortartót és 4 ezüst kanalat loptak el. Miután a házban más nem járt, a gyanú a cselédre és egy szolgára irányult, kiket vallatóra is fogtak, ez ideig azonban eredmény nélkül.

Gyufaoldatot ivott B. Katalin kigyósi illetőségű M. Gy ügyvédnél szolgáló cselédleány gyufaoldatot ivott a héten öngyilkossági szándékból. Tettét azonban észrevették és erős ellenszerekkel ártalmatlanná tették a maró folyadékot úgy, hogy a leány most minden veszélyen túl van. Öngyilkosságát azért akarta elkövetni mert árvaleány és nincs senkije s e miatt megunta az életét.

A ló nyomorékja. Szilágyi Mihály sióréti tanyáján Kovács Mihály 13 éves suhancz itatni vitte a gazda lovait. Útközben a lovak megvadultak és elrántották a fiút, a kit az egyik ló aztán arezon rúgott úgy, hogy állcsontja összetörött. A szegény fiú iszonyú kínokat szenvedett, de életben maradt; azonban egész életén keresztül nyomorékja lesz a fatális lórugásnak.

Lopások. Gyulán Huszka Ferencz ifjú kereskedőtől két tábla szappant lopott el a házban lakó Styr Pál nevű szabóinas. A rendőrség a tolvaj inas anyját vonta kérdőre, aki a piaczon árulta a szappant, s igy sült ki az enyveskezü inas turpissága.

— Csabán Csesznik György festősegéd 2 gyűrűt lopott gazdájától és otthagyván őt, beállt Gyulán Kaudersz Dávidhoz. A csendőrség azonban kinyomozta hollétét és épen mikor a dobozi hid festésével volt elfoglalva, elfogták őt. — Ugyancsak Csabán Gazsó János csavargó két kas raéhet lopott egyik gazdától, de a CBendŐrség zsákmányával együtt elfogta őt a gyulai határban.

A gyulai önkéntes tűzoltó-egylet öt és tiz évi működést betöltött tűzoltók részére óremkiosztás- sal egybekapcsolt népünnepélyt rendez folyó hó 22-én a Göndöcs népkertben. Az ünnepély műsorát falragaszok fogják hirdetni.

A kath. országos kongresszusra Szarvason julius 27-én ejtették meg az autonómia választást; daczára a mezei munkával való rendkívüli elfoglaltságnak, az összeirt 340 választó közül 184 szavazott le, mindannyian gr. Wenckheim Gézára.

A mező-berényi hid épitése. Megírtuk annak idején, hogy Mező-Berény község a tulajdonát képező Kettős-körösi fahid átvételét, esetleg újra épi-