Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-07-18 / 29. szám

ban meghalt. — Az élete végén szomorú szerepre jutott szabó, kit az urhatnámBág és dologtalanság vittek a bűnös útra, csak rövid ideje, hogy bekerült a szamosujvári fegyházba, s már a szürke fegyenczruhába jutás előtt beteg volt s betegségét és halálát természetesen siettette a börtön levegője. Halálát görvélykór okozta.

Találtatott e hó 14-én egy arany kereszt a nagytemplom előtt és egy követlen aranygyűrű a polgári kör előtt. Igazolt tulajdonosaik átvehetik ' a kapitányságnál.

Elragadt lovak. Nagy riadalmat okozott pénteken délután Miskucza Péter gyulai lakos elragadt szekere a főutczán. A kocsin, a tanyáról hazajövet esik az asszony ült — ez hajtott — és még két apró gyermek. Vásáros idő lévén, a Menyhárt hídon egy nagy ökör csordával találkoztak s az ökrök egyike megdöfte szarvával a rudas lovat. Ez ijedős állat volt és megugrott, miközben eltört a kocsir.udja és a másik ló lábai közé került, mire az is megbolondult s mivel a kocsin ülő asszony nem tudta a lovakat megfékezni, vad futásban rohantak végig a főutczán. Az Árpád-utcza sarkán Plank Alajos tanító' lakása előtt azonban a kocsi egy czölöpbe ütödött s egyik kereke eltört. Erre a lovak is megálltak s a halálra rémült kocsiban ülők kiszállhattak. Szerencsére, a kocsi törésen ki- jül egyéb baj nem történt.

A Pálffy huszárok Gyulán. A Nagyváradon állomásozó Pálffy huszárezred két zászlóalja keretgyakorlatra Kikindára menet „rasztot“ tártott Gyulán. Csütörtökön délután érkeztek ide s péntek délelőtt nagy gondot adott úgy a délezeg tiszteknek, mint a „Mannscbaft"-nak az egész délelőtt zuhogó esőben elszállásolás nehéz kérdése. Igen sokat szállásoltak el a németvárosi istállótulajdonos gazdák közé s a város több helyén elszórva a külvárosokban. A huszárság három napi pihenőt tartott itt s ma indulnak tovább Kikinda felé. Hosszabb pihenőt tartanak még Makón is.

A „czucilisták“ furfangja. Az aratási mozgalmak alkalmával esett meg az a különös eset Bán- falván, hogy az egyik soczialista tábor becsapta a másikat, amiből kitetszik, hogy a soczialisták elvhűsége és önzetlensége nem áll valami magas fokon. A bánfalviak a lajos-szénási és pálmatéri aratókat felbujtogatták, hogy hagyják abba a munkát. Ezek hajtottak a szóra és teljesithetlen követelésekkel állván elé, kiálltak a munkából. A bánfalviak azonban ekkor kapták magukat és beálltak a kistelkiek által ott hagyott munkába elég kedvező feltételek mellett. A becsapott lajos-szénási és pál- materiek ekkor már visszaállottak volna, de már késő volt, mert az igy jó munkához jutott bánbánfalviak nem hagyták oda a munkát és kinevették a hiszékeny elvtársakat.

Veszett kutya garázdálkodott báró Königswar- ter Hermann csabacsüdi birtokán b több szarvas- marhát mart meg, melyek közül négyen ki is tört a veszettség« Szerencsére embernek nem lett semmi bántódása.

Eljegyzés. Mezey Lajos békési köztiszteletben álló városi főjegyző kedves és szép leányát Rózsikat eljegyezte dr. Bordács Miklós szombathelyi kir. törvényszéki aljegyző.

Visszahelyezett jegyző A vármegye fegyelmi választmánya Sanda György öcsödi fegyelmi vizsgálat alatt állott jegyzőt állásába visszahelyezte.

Szezon hirek- A héten ismét ál dozatot követelt a kánikulai melegség, mely elől a hűs hullámokban enyhülést keresők közül ketten lelték halálukat a hűs elemben. Tót-Komlósón egy 78 éves öreg aggastyán Tóbor Pál fürdött egy kubikgödör- ben, de öregsége és gyengesége folytán beleszédült a vízbe s ott meg is fuladt. Ugyancsak Szarvason Banzsal András czigánygyerek akart fürdeni a ku- bikgödrökben, de mélyebb helyre lépvén, belefuladt a vízbe. Holttestét csak másnap találták meg.

A békési baptisták. Perczel Dezső belügyminiszterhez a'békési baptisták kérelmet intéztek, melyben elpanaszolják, hogy őket a hatóság éjjeli istentiszteleteiken háborgatja j szétzavarja gyülekezeteiket, egyik szónokukat egy temetésnél meggátolta, hogy beszélhessen. A főszolgabíró az alföldi munkáskérdések folytán előállott kivételes intézkedésekkel okadatolja, hogy a baptistákat éjjeli ösz- szejöveteleiken ellenőrzi, mert a vallásos gyülekezetek örve alatt nagy a hajlandóság szoczialista jellegű tanácskozásokat tartani. A baptisták kitűnnek azzal, hogy híveiket gyermekekből csalogatják s megtörtént, hogy egy 14 éves leány halálos ágyán vallotta be szüleinek, hogy baptista. Mikor ez a leány meghalt, Békésről hívtak hitszónokot, a kit a hatóság, nem bízván benne, hogy badarságot nem fog mondani, eltiltott a beszédtől. A baptisták góczpontja Békésben van, a kik ott pünkösdkor a Körösben csapatosan újra keresztesednek.

Vadász-szezon. A vadászok uj-esztendeje, a várva-várt nagy nap, julius 15-ike ránk virradt csütörtökön. Nevezetes dátum ez, nagy türelmetlenséggel várták a vidékünkön különben nagyon megcsappant számú Nimródok, ettől kezdve indul meg ugyanis a vadász-szezon, mind több és több vadra szűnvén meg fokonkint a tilalom, mig szeptemberben szabad lesz a vásár minden vonalon. Lekerül a fegyver a szegről, letörlik róla a port, megtisztítják a rozsdától, kezdődik a vadász-ember gyönyörűsége, a vadak veszedelme és rettegése. A lekaszált tarlón, az ugar göröngyei között, a szikkadt sárguló réten és lombos erdők között vígan ropognak újra a fegyverek s nem marad békessége

a vadnak, a vadász éles szeme és éles tölténye miatt. Legelőször a kacsákra köszönt be a veszedelem, julius 15-től kezdve szabad a kacsát lőni. Az őzet csak nagyobb hajtóvadászatok alkalmával szabad még lepuskázni, a nyúlnak szeptember 1-ig tart a jóvilága, a foglyot október 1-ig nem szabad bántani.

Elfogott ‘ buzatolvajok. Egy négy tagból álló bandát fogott el a héten a csendőrség Csorváson. Tagjai *rozár Pál, Hankó Pál, Vidovanyecz András és Hankó György. Ezek a tisztelt urak éjszakán- kint bejártak álkulcs segélyével Szász Pál, Mikla János, Schuck András és Mikla András buzapadlá sára és onnan nagyobb mennyiségű búzát és kuko riczát loptak el. A hét elején azonban rajtavesztettek, mert az egyik gazda észrevette a turpisságot és bepanaszolta őket a csendőrségnél. A csendőrség elfogta őket és vallomásaik alapján Novák György csabai lakost is feljelentette a bíróságnál, ki a lopott búzát megvette.

Öngyilkosságok. Szarvason Kizsner Fáni cselédleány ismeretlen okból a Körösbe ölte magát. Öcsödön K. Nagy Sándor akasztotta föl magát szobájának mestergerendájára, amint hirlik azért, hogy a nehéz aratási munkától megszabaduljon. Puszta- Földváron Kocsandi György gyógyithatlan betegsége miatt felakasztotta magát Szeghalmon f. hó 14-én reggel egy 83 éves öreg asszony vetett véget önkezével életének. A mig fia künn aratott a mezőn, menye pedig a piaczon járt, felment a padlásra és felakasztotta magát. Az öngyilkosság annál meglepőbb, mert az öreg asszony jó egészségnek örvendett. A tett okéul azt rebesgetik, hogy rosszul bántak vele, bár hozzátartozói ezt a leghatározattab- ban megczáfolják.

Zsebmetszés. A múlt héten a mezőberényi vásáron Balogh Lajos kötegyáni gazdának, aki ökröket hajtott a vásárra, 109 irtot lopott ki egy ismeretlen jó madár a zsebéből.

TŰZ volt e hó 7-én Wenckheim Dénes gróf dobozi uradalmában s elhamvasztott egy szalma- kazlat.

Mulatság Sarkadon. A sarkadi fiatalság agilis tagjai a sarkadi úri kaszinó ujjáalakitási költségeinek fedezésére kiválóan sikerült nyári mulatságot rendeztek a múlt szombaton, a sarkadi iparos kör fáklyákkal, lampionokkal Ízlésesen feldíszített nyári kerthelyiségében. A széles jókedvben reggeli 6 óráig tartott kiválóan sikerült mulatság, mely a békésmegyei vendégek előtt jóidőre feledhetlenné tette a sarkadi vendégszeretetet és a hamisítatlan jó kedélyt, újabb erős argumentumot képezhet Sarkadnak Békésmegyéhez leendő csatolása mellett, mert a békésmegyei fiatalságnak tánezos része nagy számban ruccant át Sarkadra a sokatérő mulatságra; a szép mulatsághoz Bade Pista gyulai kitűnő zenekara szolgáltatta a talp alá valót. Jelen voltak: Asszonyok: Antal Gézáné, Balogh Am- brusné, Boros Mihályné, özv. Dubányi Jáuosné (Gyula), id. özv. Kolb Józsefné, ifj. özv. Kolb Józsefné, Kolb Kálmánná, Kohn Lászlóné, Kubányi Kálmánná, özv. Leel-Ossy Istvánná, Márki Al- bertné, Márki Imréné (Fekete-Ér), Otrok Istvánné (Cs.-Sziget), Reményi Béláné, Schlezák Izomé, Wolcz Józsefné, Zakar Istvánné. Leányok: Antal Julia, Balogh Emmuska, Boros Erzsiké, Dubányi Sarolta (Gyula), Kőrös Etelka és Berta (Gyula), Leel-Ossy Rózsika, Márki Rózsiira, Márki Bélluska. Ótrok Mariska és Rózsika (Cs.-Sziget), Zakar Juliska, Krisztina és Irénke.

Meglőtte a feleségét. Szeghalom községét rémes eset tartja napok óta izgatottságban. Kettős gyilkosság történt ott az aratási munkálatok alatt kint a mezőn s a gyilkos bűnét növeli, hogy tulajdon felesége az egyik áldozat, ki már meg is halt, mig a másik áldozat élet-halál közt lebeg. Az eset a következő: Papp Lajos szeghalmi aratónak szép fiatal felesége volt, de ő nem talált családi körében nyugalmat s neki adta magát az ivásnak. Keresetét minden héten elitta s odahaza kenyerük sem volt. Most hogy az aratási munkálatok megkezdődtek s jobb keresetre nyílt kilátás, Pappné égre földre kérte az urát, hogy hagyjon fel az iszákossággal s keresményükből tegyenek félre a téli szűk napokra. Az ember megígérte ezt, de Ígérete daczára elfogta régi szenvedélye és mindjárt az első heti közszerzeményt elitta szombat este a korcsmában. Emiatt az asszony ott hagyta őt és Szabó István aratóhoz szegődött gyűjtőnek. Ez azonban annyira felbosszantotta a férjet, hogy e hó Il-én megleste őket és egy revolverrel rálőtt előbb az asszonyra, ki azonnal szörnyet halt, aztán Szabó Istvánt lőtte mellen, ki életveszélyesen megsérült. A gyilkos elmenekült, de mint értesülünk, a szeghalmi csendőrség elfogta pár napi bujdosás után.

A meny házai bál- E hó 24-dikén tartják meg Menyháza, Wenckheim Frigyes gróf tulajdonát képező kies fekvésű aradmegyei fürdőben az évente szokásos Krisztina-bálat, melynek jellemző sajátsága, hogy Békésmegyéből minden évben igen sok vendége szokott lenni. A mulatságra külön meghívók nem lesznek kibocsájtva s a rendezőség csak ez utón értesíti róla a békésmegyei közönséget is. A mulatságra szóló belépti jegyek, személyjegy 1 forint, családjegy 3 frt, a helyszínén lesz váltandó. A mulatságra igen sokan készülnek ez évben is Békésből.

A bicziklisták tízparancsolata. Aunyi a biczik- lista Kárpátoktól Adriáig, hogy a belügyminiszter jónak látta, egy most kiadott rendeletben egységesen szabályozni a kerékpárral való közlekedést. Ez a rendelet, a melyet bátran lehet a bicziklisták tízparancsolatának nevezni, a következő főpontokból áll i Kerékpárral csak a kocsiutakon szabad közlekedni, a hol nagyon rósz az ut, a helyi hatóság megengedheti a gyalogjárókon való haladást, természetesen, csak a leglassubb menetben. Egyes utak és terek elzárhatók a bicziklistáktól. Minden bicziklin csengőnek kell lenni, a melynek hangja legalább harmincz méternyire hallatszik; a biczikli lámpása este meggyujtandó. A városok és községek belső területén nem szabad túlságos gyorsan kerékpározni; tilos a versenyfutás is. Egyik utczából a másikba csak lassan szabad hajtani a gépet, sőt ha nagy a közlekedés, a rendőr figyelmeztetésére le kell szállni a gépről és addig vezetni a bicziklit, a mig az ut ismét szabad. Ha valami akadály van

a gép előtt, csöngetni kell. Utczasarkokon mindig csöngetni kell. A kerékpáros mindig az ut baloldalán haladjon; köteles kitérni a szembe jövő jármüveknek. Ha a bicziklista meg akar előzni egy kocsit, akkor gyorsított menetben jobbra száguld el mellette; hidakon, alagutban § minden szűk utczában tilos a megelőzés. A bicziklista tartozik kitérni a katonaságnak, nyilvános fölvonulásnak, temetési menetnek, udvari fogatnak, postakocsinak, tűzoltóságnak, a mentőknek s az öntözőkocsiknak ; ha kitérni nem lehet, akkor leszáll gépéről s vár az elvonulásig. Több kerékpáros csak széles utakon mehet egymás mellett. Utczákon tilos mutatványokat csinálni a kerékpáron. Ebet kötni^HJícziklihez tiltva van. Kerékpáros-versenyek, fölvonulások csak rendőri cngedelemmel tarthatók. Kutyákat nem szabad a biczikli után uszítani. A bicziklista tar tozik engedelmeskedni a rendőröknek, ha igazolásra szólítják, köteles igazolni magát; a ki nem tudja magát igazolni, leszáll gépéről s követi a rendőrt a kapitányságra. A rendelet pontozatai ellen vétők száz koronáig terjedő birsággal sujtan dók, visszaesés alkalmával pedig nyolez napig terjedő fogházra és kétszáz korona pénzbüntetésre itélendök. A rendelet 1897. julius 1-én lépett életbe.

Serté8vész és sertésorbáncz ellen a legjobb és legbiztosabb védőszer az Aconis és Arsenik, hóm. 100 gramm 30 kr., 1 postacsomag 3 frt 50 kr. Használati utasítással együtt kapható: Pankotai gyógyszertárban, Aradmegye. 1—10

Gyulai élet.

»Szegény ember vízzel főz“ mondja valamelyik szellemes közmondás, aminek e tulajdonságát már csak azért is kétségbe merem vonni, mert a szegény ember nem főz semmit, ellenben a gazdag ember is főz vízzel, mert hát Eau de Cologne-nal nem teheti fel a marhahúst a ,spor- hert“-ra.

Azonban miután én is szegény ember vagyok, közmondásokkal pedig nem illik vicz- czelni — ez szent és sérthetetlen, mint a Kis Laczi kalapja éjfél után — hát én is vízzel főzök.

All pedig ez az én vizzel való főzésem abban, hogy összeszedtem vagy harmincz fürdőprospektust és most azzal mulatom magamat délutánonkint, hogy olvasgatom ezeket a prospektusokat és a fantázia szárnyait felhasználva, a ■ „luftkurától“ a „jódkuráig“ minden fürdőt végigélvezek a Tátra vidéktől lefelé Gyopárosig.

Gyönyörű dolgok vannak ezekben. Az egyik azt mondja, hogy ő az egyedüli üdvözítő a reuma, csúz és köszvény ellen s — táncz- helyiségnek kiválóan alkalmas kurszalonja van.

A másik azt mondja, hogy »akinek a háta fáj, dereka fáj, szúrás, szaggatás, köszvény, nyilallás — az csak idejöjjön“ — egyúttal pedig jelzi, hogy gyönyörű tekepályák állanak a n. é. közönség rendelkezésére.

Van olyan is, amelyik biztos gyógyulást Ígér a gyomorbaj ellen — és Ízletes, magyaros vendéglővel, tisztán kezelt italokkal kecsegtet.

Ezekből Ítélve azt kell hinnem, hogy a reumás emberek iszonyatosan szeretnek tán- czolni, a kinek a háta fáj, annak feltétlen szükséges mindennap három „krix-pártit“ végig kuglizni, a ki pedig a gyomrát fájlalja, az nem élhet meg, ha mindennap be nem vág egy tál toros káposztát és meg nem iszik egy üveg isztán kezelt diószeei bakart.

Egy szóval kedélyesek ezek a fürdő prospektusok és én csak azt sajnálom, hogy nem vagyok beteg. Mert ha csuzos bántalmak aggasztanának, nem kívánkoznék oda, a hol bálát rendeznek, ha a derekam fájna, nem kívánkoznék el oda, a hol kuglizni szoktak a fürdővendégek, ha pedig gyomorbajjal átkoznám e ezu- dar világot, akkor hatvan mértföldnyire rohannék onnan, a hol töltött káposztával, túrós csuszával, meg tisztán kezelt borral kecsegtetnek.

Sajnos, nein vagyok beteg. Nem bánt sem a reuma, sem a hátfájás, sem a gyomorbaj. És igy módfelett kívánkozom oda is, a hol a köszvény ellen Ígérnek segítséget, oda is, a hol a hátfájós egyéneket reparálják, oda is, a hol gyomorbajos emberek üdülnek fokhagymás rostélyos mellett.

Kívánkozom, kívánkozom, de hiába, bármennyire ver is a szivem, a szivem szomszédságában megszólal =gy fontos tényező — a zseb, és azt mondja:

„Ne menj el, maradj itt,

Majd meg látod jobb lesz itt,

Nem óvatolják meg a váltódat!“

Ez ugyan versnek rósz vers, de hát egy zsebtől ki követelheti, hogy jó verseket csináljon 1

És igy maradok én itthon, üres zsebbel és tele szívvel, pedig hát én is nadrágos ember vagyok, én se vagyok beteg és én is jobban szeretnék a Tátravidéken valami fess fiatal menyecskének kurizálni, mint itt konstatálni, hogy megnyílt az uszoda, tűz volt Öcsödön, meleg van ismét s hat ember fűlt ezen a héten a Körösbe.

Ez az én fürdőszezonom l

Szomorú melancholia fog el, azután meg az unalom is elővesz néha s ilyenkor elszavalom szólóban az »Árva gólya“ versét, a melyik:

£ — — áll magában,

Egy teleknek a lábjában.

Elrepülne, messze szállna,

Messze, mesze tengerekre,

Csakhogy el van metszve szárnya,“

Úgy méltóztassék értelmezni, hogy az árva gólya én vagyok, messze, messze repülnék, de csak a legközelebbi rangos fürdőig, elmetszett szárnyaim pedig a zsebemben vannak.

Szóval üresek a zsebeim és igy nem repülhetek messzebb az oláhvárosi csodafürdőnél. Mert a pénz szárnyakat ad, bizonyítván ezt a tételt legjobban az az „angyal*, a kit 50.000 forintos hozománya nélkül bizony csak földi néven titulálnánk.

Más földi halandó üres zsebbel is fürdőz- hetik. Mert más ember ilyenkor, ha van benne spekulativ szellem, visszavonul és odahaza kiszívja a szipkáit és megnöveszti a szakállát.

ősszel pedig kibújván rejtekéböl, elmondhatja akár azt is, hogy Karlsbadba volt vagy Abbáziába. Ellenben én minden héten kénytelen vagyok hirlapilag közhírré tenni, hogy nem vagyok sem Karlsbadban, se Abbáziában, se Tusnádon, se Menyházán, hanem itthon csücsülök Gyulán és lesem a népkerti térzenéket.

Hogy ezek után fürdőről hazajövő ismerőseim micsoda »snassz firmának* fognak engem tekinteni, a ki se nem kugliztam, se nem tán- czoltam, se paprikást nem ettem a nyár folyama alatt messze a szülővárosomtól, azt el sem tudom képzelni.

Mindenesetre annyira fog hatni rám, hogy vezérczikket irok Dutkay Béla polgármester úrhoz az oláhvárosi csodakutnak modern fürdővé átalakítása tárgyában.

Elvégre is fürdőzni csak muszáj 1

—re.

Irodalom.

Jour thémák és más történetek- Ily czim alatt Dubányi Imre ifjú iró, a »Békés* munkatársa, »A hétről“ czimü rovatunk szellemes írója, egy tárcza- kötetet fog a nyájas olvasó közönségnek közrebocsátani. Nem czélunk, nem szándékunk hangzatos reklámot Írni a mindenesetre érdekes munka felöl, de annyit — noha saját emberünkről van szó — ildomtalanBág nélkül megjegyezhetünk, hogy Dubányi Imre elismert zseniális és izmos tehetség, a kit eddigi írói működése teljesen feljogosít, hogy szellemi termékeit könyv alakjában is úgy a nagy közönség, mint a kritika itélőszéke elé bocsássa. A bizonyára megérdemelt érdeklődést keltő müvet Dobay János kiadónk nyomdája állítja ki, a könyvtechnika legkényesebb igényeinek megfelelő csínnal és Ízléssel és meg vagyunk győződve, hogy a mü tartalmilag és alakilag egyaránt ki fogja az olvasóközönséget elégíteni. Az „előfizetési felhívás*, melyet a legmelegebben ajánlunk közönségünk pártfogásába, a következő:

„Előfizetési felhívás. Tisztelettel értesítem a n.é.közönséget, hogy folyó évi szeptember hó elején „Jour- thémák és más történetek11 czim alatt egy tárcza- kötetet szándékozom közrebocsátani. Tárczáim alakjai a társaséletből valók. Se nem nagy jellemek, se nem koronás fők, a kiknek nagy küzdelmeiről a történelem lapjai számolnak az utókornak. Apró, igénytelen emberek, egyik sem erényhős, egyik sem gazember, a jó és rosznak kisebb adagjaiból van összegyúrva a lelkűk s vágyaik, örömeik, küzdelmeik és történetük a mindennapi élet keretében mozognak. Szóval olyan emberek, a kik a jourokon, ozsonnákon, bálákban megfordulnak, a társaságban [élnek s szóbeszéd tárgyát képezik. Ezeket az embereket próbáltam lerajzolni egy-egy kisebb lélegzetű történet vagy rajz keretén belül. A kötet Dobai/ János kiadásában, finom papíron, tiszta nyomással és tetszetős modern formában kiállitva, i0 Ívnyi terjedelemben szeptember elején jelenik meg iát gyűjtők kéretnek gyűjtéseik eredményét augusztus 10-ig velem tudatni, bogy a nyomtatandó példányok száma felöl tájékozva lehessek. Gyűjtőknek 10 gyűjtött példány után tisztelet- példánynyal szolgálok. A kötet ára egy forint lesz. Magamat a n. é. közönség és a gyűjtők becses jóindulatába ajánlva, maradtam tisztelettel: Dubányi Imre.*

Országos vásári jelentés.

Gyula, julius 16.

Sertésvásár a vész és'euuek következtében elrendelt zárlat folytán nem tartatott meg.

Julius hó 16-án Juhvásár; felhajtás körülbelől 4000 darab, jó minőségű igen keresett volt és gyorsan talált vevőre. Jó vágni való kosért páronként fizettek 14—15 frtot, bárányért 5—7 frtot, meddő anyabirkáért első osztályú 12—13 frt, gyengébb minőségű 8—10 frtig; külföldi szállításra való jó ürüért 14—16 frtot, kivételesen 18 frtot.

Julius hó 17-én. Szarvasmarhavásár, Több vidék, különféle állati betegség folytán a vásártól elzáratott, ennek következtében a felhajtás a szokottnál csekélyebb volt. — Felhajtatott körülbelől 8000 darab; erdélyi származású ökrök 5—7 évesek 350 frtó) 400 frtig keltek, másodrendű ökör 260 frttól 320 frtig, harmadrendű ökör 200 írttól 250 frtig. Erdélyi borjuk csekélyebb felhajtás, 100 frttól 120 frtig. Fejős tehenek minőség szerint 60 frttól 180 frtig darabonként. Sovány borjú 25 frttól 50 frtig. Jó husu vágni való marha kevés volt, jó árban gyorsan elkelt; külföldi vevők és mészárosok nem tudták szükségleteiket fedezni.

Julius hó 18-án. Lóvásár, a nagy dologidő és folytonos esőzés folytán a felhajtás szokottnál kevesebb, körülbelül 9000 darab. A forgalom vontatottan fejlődik, az árak következőleg jelezhetők: Ménlovak 300 frttól 500 frtig darabonként; luxus hintólovak páronként 600—800 frtig, uradalmi gazdaságba való lovak 300 frttól 600 frtig páronként. Jó erőben levő közönséges igás lovak 180 frttól 300 frtig, közönséges fuvaros lovak 100 frttól 160 frtig páronként. Mustra, de kövér lovak Bécsbe levágásra nagyobb mennyiségben lettek vásárolva.

Bélvásár ma veszi kezdetét, de a jó forgalomra kevés kilátással biztat, részint a szorgos munkaidő, részint az esős időjárás miatt.