Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-07-04 / 27. szám

Tűz Dobozon- Gróf Wenckheim Dénes dobozi uradalmának majorjában egy kazal szalma, gép­ből kipattant szikra következtében kigyuladván, porrá égett. A kár biztosítva volt. A békés-csabai iparos ifjak „művelődési egye­sülete“ folyó hó 10-én a Széchényi ligetben saját pénztára javára zártkörű tánczvigalmat rendez. Be ­lépti dij: Személyjegy 1 frt. Családjegy 2 forint. Kezdete fél 9 órakor. A szezon hírei. A forró napok beálltával, sajnos, minden számunkban kell vizbefulási ese­teket konstatálnunk. Mint békési levelezőnk je­lenti, ott Sebő Jázon kereskedő segéd fűlt bele a héten fürdés közben a Körösbe. Ugyanaz nap egy 5 éves kis leányt mentett ki Konsiczky János a vízből, Varga Sándor tanitó pedig egy fuldokló napszámost húzott ki a Körösből. Ugyancsak Bé­késen a holt szezon másik tényezője, a veres ka­kas is felütötte fejét s özv. Szupka Mártonné hen­tes szalonnával telt jégverme ismeretlen okból ki- gyuladt, de szerencsére csak a tetőzet égett el. A kár 50 frt. Vizbefult tanuló. Csabán a múlt szombatön három diák fürdött a szabad Körösben a vizhuzó gépnél s a magas vízállás közülök egyiket,. Tauber Andor 11 éves gimnázistát elsodorta. A parton állók gereblyével vonszolták őt ki a vízből, dé ekkor már halva volt. Gödörbe fűlt. Mich Mihály 53 éves gyulai gazda, időnként nehézkórban szenvedett. E roham elfogta őt a minap kertjében s a kertben levő viz- zel telt gödörnél dolgozgatván, abba beleszédült s holt testét csak este húzták ki a vízből hazaérke­zett hozzátartozói. Talált hulla. Szarvason múlt hó 24-dikén egy holttestet fogtak ki a Körösből a Melis-tanya kö­zelében. A holttest már bomlásnak indult s fel nem volt ismerhető. Beszállították a halottas házba, hol azonban Molnár Mihály és neje szivszaggató zoko­gás közben ismertek rá ruháiról fiukra Györgyre, ki még február hóban tűnt el hazulról. Igen való­színű, hogy a jég alá került s a titoktartó viz 4 hónapig rejtette őt sötét ölében. Lóverseny Csabán- A gazdasági egylet idei lóversenye, miután pünkösd másodnapjáról elma­radt, az elmúlt vasárnap lett megtartva feltűnően csekély számú közönség érdeklődésével. Verse­nyeztek a vármegyebeli s más vármegyékből való mezei gazdák, urlovasok s a gyulai honvédhuszár tisztek. A megyebeli mezőgazdák versenyénél M. Baranyi Mór orosházi és Mázán János csabai gazdák lovai vitték az első dijat, 100 koronát, mi­után egyszerre értek a czélhoz; a második dijat 50 koronát Zsíros Pál csabai gazda lova nyerte. Az idegen megyebeli gazdák közül Héja Lajos szentesi és Náfrádi Antal apáczai gazdák lovai vitték el az első és második dijat. Az urlovasok versenye képezte az érdeklődés központját, azon­ban ezúttal kevesen vettek részt. Futott gr. Csáky Kálmán honvédhuszár hadnagy „Hajadon“-ja, Hat faludy György hadnagy „Fene leány“-ja, Héja Lajos „Abszi“-ja, Kocsiszky Mátyás által lovagolva és Fischer Ignácz Knyhár János lován. Jó elsőnek jött be Héja „Abszi“-ja s nyerte a csabai hölgyek által adományozott ezüst serleget, mig Hatfaludy a „Fene leány*nyal a 40 frt betétet vitte el. A nyertes lovak versenyénél érdekes volt a holt ver­senyben részt vett Baranyi és Mázán lovai között lefolyt futam. Baranyi „Urambátyám*-ja ezúttal egy fejhosszal előzte meg partnerét s vitte el a jól kiérdemelt 50 koronás dijat. Az ügető versenyben Geiszt Gyula csákói birtokos és llgner Frigyes uradalmi állatorvos mérkőztek fogataikkal. Miután Geiszt nem igen törekedett a díjért, elsőnekannak da­czára, hogy az ügető fogat kétszer kitört a pályáról, az utóbbi fogata érkezett be a 3200 méteres pályán, 8‘19 perczig tartó kocsizás után. Igen érdesei volt a gyulai honvédhuszár tisztek vadászversenye s egyszersmind az egyedüli akadályverseny. Honvéd­huszáraink délozeg paripáikon szép látványt nyuj tottak s ügyes lovasoknak bizonyultak. Négy dij volt a nyerteseknek szánva, kettő a tisztikar ré­széről, kettő a gazdasági egylet részéről. Elsőnek ért be a czélhoz Búzás tiszthelyettes, másodiknak Seyesváry Ödön főhadnagy, harmadiknak gr. Csáky Kálmán hadnagy, negyediknek Latkóczy Rezső had­nagy s a dijak köztök kiosztattak. „Mester* volt a versenyben Ghyczy Albert százados, a kit nagy elismerés illet az ügyes vezetésért. A vigasz ver­senyben Zsiros János csabai gazda lova vitte az első dijat. A versenyt követőleg este a Széchenyi- ligetben, a nyári szinkör helyiségében igen sike­rült tánczmulatság volt tombolával egybekötve, a melyen a hölgyek közül íb számosán vettek részt. Halálozás. Szarvason élénk részvétet kelt Valentinyi Jenő, az ottani polgári leányiskola igaz­gatójának múlt hó 26-án bekövetkezett halála. A boldogult fiatal ember osak 37 éves volt és korai halála nagy veszteség családjára, a tanügyre s a szarvasi társadalomra, melynek közbecsülésben álló kedvelt tagja volt. Nyugodjék békében! Orvos választás. Orosházán szerdán volt dr. László Elek lemondásával megüresült községi első orvosi állás választás utján való betöltése. Az állás ra nyolczan pályáztak s ezek közül Rapcsák Emil eddigi másodorvost választották egyhangúlag, ennek helyére pedig Kunos Istvánt választották meg cse­kély többséggel másodorvosnak. Megmérgezte magát Szilágyi Sári mező-túri születésű Szent-Andráson szolgáló cseléd s pár órai kínlódás után meghalt. Tettének oka ismeretlen. Öngyilkosság. Orosházán nagy részvétet keltett Ballá Lukáos fiatal kőműves öngyilkossága, ki ősz­szel elhalt anyja sirhalmánál Szt.-Tornyán szivén lőtte magát. Háromszor lőtt magára s harmadszori lövésre azonnal szörnyet halt. Tettét valószínűleg gyógyithatlan betegsége miatt követte el. Színészet* (Nebántsvirág, Szökött katona, Csapodár, Szép Heléna, Trilby, Arany ember, Trilby.) A színi szezon végső napjait éljük. Kimerült, de még mindig lelkes publikum, melynek egy része nincs megelégedve a társulattal, de azért minden­nap színházban van, másik része pedig tapsol, gyűjt és adakozik jutalomjátékra, csokorra, mindenre, ezek képezik a helyzet signaturáját. Csinos közönség előtt ment a Nebántsvirág, Halmayné, a társulat szép hangú primadonnájának jutalomjátékául. A jutalmazandó sűrű tapsokban részesült s többszöri kihívással tüntettek mellette nagyszámú tisztelői, amire miut mindig úgy ezúttal is rászolgált Denise szerepében. A darab kedves paj­kos zenéjét szép hangjával kellemesen interpretálta s játéka is nagy hatást ért el. Kár, hogy nagyszá­mú tisztelői a megérdemelt csokrot véletlenül hon­feledték. A darab többi szerepei is ügyesen voltak ki­osztva a Földváry (Champlatreau) is tetszett. Ha tásosan és ügyesen játszotta Szathmáry Floridor- Celestin kettős szerepét, szintúgy Olaszné (fejede­lemnő) Olasz, Majosházy és mindannyian. Elég jó karikatúrája volt a részeg őrmesternek Palotay (Loriot.) Vasárnap este meglehetős számú közönség gyönyörködött Szigligeti másik népszínmű gyöngyé­ben a Szökött katona-ban. Szebbnél szebb, igaz ma­gyar dalait Földváry nagy népszínműi rutinnal éne kelte s a műkedvelőül fellépett Kiss Mihály gyulai iparos, aki e szerepbon egy két éve tartott műked­velői előadáson ért el szép hatást s most is egé­szen beleillett az ensemblebe dilettáns léte daczára is s szép bassus hangját is érvényesiteni tudta a „Kalapom szememre vágom“ gyönyörű duettben. Pogány Jankának gyönyörű hangja van, de játéka néha nem elég sima. Halmay elég jó figura volt mint gigerli szabó, igen jó volt pedig Majosházy (Korpádinó) s szerepének minden részében kivált. Hétfőn nagy napja volt a színháznak. A szülő­város érdeklődése minden jegyet elfogyasztott s oly zsúfolt házat még a Somló-napok alatt sem láttunk, mint most Hajóssy Ilonka vendégfellépte alkalmával. Sardou rendkívül szellemes Csapodár vigjátékának vezető szerepében lépett fel. Maga a szerep rendkívül nehéz s hozzászámítva ehhez azt, hogy igen kevés próba volt, meg lehet érte­nünk, ha nem is volt meglepő és frappáns sikere. Azonban mindent összevetve, dicséretreméltóan töltötte be Camille nehéz szerepét s minden moz­dulata, hangjátéka, mimikája szép jövőt ígérnek a színi pályán, noha, mint már hangsúlyoztuk, igazi hatást és sikereket, mint finom komika fog el érni, melyei müértők szerint Nikó Linát lesz hi­vatva pótolni. Tüntető lelkes taps fogadta őt szinreléptekor. Hat gyönyörű csokrot nyújtottak föl neki, közöt tűk a gyulai közönségét rózsaszín szalagon „Hajóssy Ilonkának — Gyulai ismerősei* felirattal. A fiatal színésznőt el is fogta kissé a lámpaláz és a meg­hatottság ez ovácziók láttára, melyből körülbelől csak a felvonás közepetáján tudott kibontakozni. Játéka egyébiránt általános tetszésre és örömre ragadta nézőit. Mellette Nagyfalussy Juliska (Con- stanoe) igen szép szabatos, elegáns játékkal járult az est sikeréhez. A két férfi partnert, Déryt és Halmayt, szerepeik teljes kiaknázásában kínossá vált szerep nemtudásuk gátolta, Szathmárynak (Fridolin) eléggé sikerült a vígjáték finomabb színei közé simulni. Másnap Szép Helénán kaczagott és élvezett sokat a közönség. A kedves operette főalakja, Pogány Janka (Szép Heléna) gyönyörű énekszá­mait oly szép, üde, tiszta hanggal s annyi szaba­tos technikával énekelte el, hogy a közönséget általános tüntető tapsolásra késztette. Szathmáry (Menelaos), Déry (Agamemnon), annyi mókával fűszerezték parodikus szerepeiket, hogy egy kissé már a publikummal való „komázás* határai felé léptek'. Szép tenorját tökéletes sikerrel mutatta be ez este Torday (Páris), a ki jeles Urai tenor s szerepeiben játékával sem marad el. Földváry nagyon rósz Calchas volt. A szezon ütőkártyája: a világhírű Trilby szer­dán este került színre. Felesleges munkát végez­nénk meséjének ismertetésével, mert a Trilbyt re­gényben is, színműben is a legszélesebb körökben olvassák. Érdekességét a modern problémák egyik legmisztikusabb ténye a hypnozisnak köszönheti, melynek segélyével Svengali az ellenszenves len­gyelzsidó magához bilincseli a naivlelkü romlatlan modellt a Quartier Latin szép Trilbyjét és világhírű énekesnőt csinál belőle. — A darabon meglátszott, hogy a társulat nagy ambiczióval és igyekezettel tanulta be s a külső dekorácziótól eltekintve, igen megközelitette a pesti színpad nívóját. — Kiváló dicséret illeti e szerepben Nagyfalussy Juliskát, aki igen helyes, művésznőre valló felfogással ját­szotta rendkívül nehéz szerepét. A kedves, pajkos modelltől elkezdve, a ki a Ouartier Latin műter­mében vajas kenyéren rágódik a hypnotisált me­dium delejes álomszerüségéig minden fázisában remekelt szerepének s ezenkívül színpadi szépsége is igézőn érvényesült ez estén. Többször kihívták Halmayval együtt, aki Svengali szerepében legsi­kerültebb alakítását mutatta be, mely a legmaga­sabb színi igényeket is kielégíthette. Megkapó és erős naturalisztikus alakítást nyújtott a haldoklás borzalmas jelenetében s e felvonásban rendkívül kifejező maszkja is volt, de az első, másodikban kissé piszkosabb, elzüllöttebb lehetett volna. —■ A többi szereplők mind sikerrel állották meg helyei­ket, a mi a szerencsés szerepkiosztáson kívül az ez alkalommal dicsérhető szereptudásnak iá kö­szönhető. Yinardnót Majosházy, Billiet Déry, Taffyt Földváry, Sandyt Szathmáry, Geckot Torday játszották mindnyájan dicsérendő igyekezettel és tudással. A publikum Trilbyhez mérten kicsiny volt s nem volt egész telt ház. Hanem a jutalomjátékok idejének megválasz­tásában határozottan pechesek a Halmay színészei. A csütörtöki Arany emberre is oly kicsiny közönség gyűlt egybe, mely sehogy sem volt arányban a nagy közönségnek Déry Béla iránti rokonszenvével, aki nemcsak derék színész és mindennap, minden szerepkörben dolgozik, hanem azonkívül a rendezői nehéz hivatást is betölti. Színházi tisztelői méltá­nyolván Dérynék nehéz munkáját s tekintve az üres házat, a helyszínén gyűjtést indítottak a derék színész zsebe javára, melynek eredményét egy szép csokor kíséretében nyújtották föl neki. Maga a darab kissé vontatottan ment, de az egyes szereplők mindenike elég jót nyújtott. Déryt (Tímár), aki minden izében kidolgozván remek jellemet, tökéletes alakítást nyújtott, Makót (Athá- lia), aki nagy művésznőre való drámai erővel és kifejező szemjátékkal interpretált, továbbá Várfálvyt (Noémi), akiről jól esik konstatálunk, hogy szemeink előtt fejlődik a kezdőből művésznővé s minden újabb szerepében haladást mutat és Olasznét (Te­rézia) lehet kiemelnünk játékaik folytán. Ez volt első fellépte Gyárfás Ödön szerelmes színésznek, aki szintén jó erőnek bizonyult s színpadon ottho­nos, kellemes orgánuma is van. Krisztyánt Halmay, limeat Nagyfalussy Juliska, Zsófiát Majosházy Eszti játszták sikerrel. Pénteken újból a Trilby ment jó félház előtt, tegnap pedig a Lili kedves operett. A színtársulat hat estével hosszabbította meg a szezont s igy az utolsó előadás hétfőn lesz Niobe-\al, melyre igen sokan készülnek. ^nne? az el°a<Iás után Csabára megy a társu­lat hat előadásra, honnan Nagy-Károlyra mennek hosszabb saisonra. Irodalom. Jellemek, történetek és képek. Irta : Jámbor né Székely Lilla Békésről. Ily czimen adta közre szer- zőnő huszonnégy elbeszélését és leírását melyek közül „A szerelemnek győzni kell* cziműt lapunk­ban mutatványul közöltük. Tárgyai elég érdekesek noha meseszővése gyenge s sok helyen akadozó. Van azonban a kötetben néhány jó elbeszélés is, például „A talált kincs“ czimű, mely bármely fővá­rosi iró becsületére is válnék. A mű ára fűzve 1 frt 20 kr. és Békésen a szerzőnél kapható. A tiszta jövedelem a békési nőegylet pénztáráé. A kiállítás br. Drechsel Géza nyomdáját dicséri. Vidámság a tanügy birodalmában. Verner László lapszerkesztő kollegánk egy sajátszerű iro­dalmi zsánert kultivál: tanügyben a humort. Kar- czolatokyak nevezi dolgait és azok első kiadásának oly páratlan sikere volt, hogy rövidesen az első kiadás elfogyott. A második kiadás sajtó alá rende­zése alkalmából szerző egy uj kötetet ad vig karczo- latairól, melynek sikerét többek között jelenti, hogy a Magyar Hírlap „Mikor a tanitó nevet* czimen tárczát. irt róla, a Nemzet ben (1891. év decz. 18.) Kozma Andor irt a műről hosszasabban, a leghi- zelgőbb bókokat szórva a fiatal íróra. A karczola tokhoz a tanítói rendből kivált, azóta, fájdalom, porladozó költőnk Komócsy József irt előszót, töb­bek között a következőket: „Inkább szerettem vol­na ezt a könyvet én megirni és az előszó megírá­sának dicsőségét a könyv Írójának átengedni1“ A karc,zolatok ára két kötetben, ízlésesen kötve 2 frt. ügy tanügyi ember, mint általában művelt ember bátran megrendelheti ezt a nem pedáns, elmés munkát. Megrendelhető szerzőnél, Verner Lászlónál, a „Békésmegyei Közlöny* felelős szerkesztőjénél Békés-Csabán. 2CÖZg'SbZd.SbSSlg\. Védekezzünk a szöllöragya elleni Az a rettentő nagy csapás, mely szőllőinkben a szol lő gyümölcs elpusztítása következtében érte Gyula város lakosságát, tanítsa meg már egyszer hinni a tudományban mindazokat, akik süketek a jótanács meghallgatására és vakok a kézzel fogható eredmény látására! Most, hogy a peronoszpora — szöllöragya — elpusztította termésünket, a legtöbb szőllőbirtokos akként gondolkozik, hogy az idei termésen a réz- gáliczczal való permetezés úgy sem segit, hát nem permetez. És épen ez a gondolkozás az, ami ellen kell azoknak küzdeniök, akik ismerik, tudják a peronoszpora természetét. Ezen gondolkozás ellen akarok küzdeni én is, amikor e felszólalás által a birkózók közé állok. A peronoszpora ugyanis a szőllőnek nem csak az idén árt, hanem jövőre vagy végképen is azál­tal, hogy a szár szöveteibe beveszi magát, meg­rontja az egész tőke nedvét és elpusztítja azt, ha­marább, mint a filokszera. Az idén ez a veszedel­mes nyavalya oly korán lepte meg a növényt, hogy őszig teljesen végrehajtja rajta a pusztítást. Ha már most úgy gondolkozik tehát valaki, hogy az idén nem permetez, mert már úgy is késő, rosszul gondolkozik. Most már azért kell permetezni, hogy a szőllővesszőt életképes állapotban tartsuk meg és akadályozzuk meg a vesszőn fejlődött rügyek — szemek — tönkre tevését. A peronoszpora ugyan is, ba egészen nem teheti tönkre a vesszőt, akkor a vesszőn lévő rügybe veszi be magát és ott kite- lel, jövő tavaszszal azután a rügy nem hajt ki, mert a peronoszpora megeszi és onnan viteti azután a széllel magát tovább a világ négy tája felé. — Szaporodásának ez az egyik módja. A másik módja azonban rettentőbb. A megtámadott és leszáradt levelek ugyanis a földre esnek és ott elrohadnak, a peronoszpora csirák igy a levélről a földbe men­nek le és ott mintegy elvermelik • magukat. A következő évbén azután ha eső esik és eső után jó melegen süt a nap, a földből kipárolgó vizzel, vagyis a föld párájával a szöllőlevól alsó lapjára telepednek és megkezdik romboló muukájokat. így történt az idén is. Junius 16-, 17- és 18-ik napján egyszerre forró nyári meleg keletkezett, mely a túlságosan megáztatott földből nagymennyiségű vizet párologtatott el. E párával rakodott a pere- uoszpora a szőllőlevélre és a fürt kocsányára. Mivel azonban 19- és 20-án nagy hideg eső jött és csak 21- 22-én sütött ismét a nap melegen, csak ekkor sütötte le a peronoszpora a termést. Sokan azt hiszik, hogy a 21-én reggel jött köd okozta a fürtök leszáradását, pedig nem a köd, hanem a már 16-, 17- és 18-án a földbe tavaly került és most a főid párájával kiszállott pero­noszpora csira csak 21-én délután és 22-én kez­dette meg életét és az ő gyomra — mert valamivel kell neki is táplálkoznia — a mi orrunk elől ette meg a még ki sem virágzott, avagy virágzásban levő fürtöket. Értsen meg tehát a szives olvasó 1 Az ezután való permetezéssel már a jövő évi termést bizto­sítjuk magunknak és igy nagyon is kell a perme­tezés. Evvel a permetezéssel ugyanis megöljük a peronoszporát a levélen és a száron s elejét vesz- szűk annak, hogy a rügybe furakozzék. Aki tehát az idei pusztulás után legalább jövőre akar szüre­telni : ne sajnálja a költséget és fáradságot! A permetezéshez most már 3 kilogramm rézgáliczot és 3 kilogramm kristályos szódát kell egy hekto­liter vagyis 10C liter vízhez venni. Az azurin és másféle szerek nem jók és mitsem használnak, azért ne alkalmazza azokat senki sem, mert az csak hiába való költség és fáradtság lenne! Meszet se vegyünk szóda helyett, mert ez hamarabb lekopik a levélről. Legjobban tapad és legtovább a levélen marad a szódás oldat ugyannyira, hogy az őszig teljesen elég a szőllőre. Azt mondják, a jó tanács aranyat ér. Siessen tehát minden szőlló- tulajdonos permetezni! Domonkos Jánosa Törvényszéki csarnok. Emberölés. A töltött fegyverrel való vigyázat- anság és oktalan babrálás nap-nap után áldozatot követel. Ennek lett Maginyecz András szarvasi lakos fiatal béres is szomorú áldozata. Janecskó a Sovány György házánál kezébe vette utóbbinak töltött revolverét s bár Sovány által figyelmeztetve lett, hogy ne bántsa azt, mert meg van töltve, azzal a kijelentéssel, hogy ő ért a fegy­ver kezeléséhez, addig babrált vele, miközben el­záró szegét kihúzta, mígnem elsült i a golyó az asztalnál épen kenyeret vágó Maginyecz Andrást oly szerencsétlenül találta, hogy további élelemre a szegénynek szüksége nem volt: nyomban szörnyet* halt. E miatt Janecskó András felett csütörtökön ültek törvényt. Hiába Bzánta bánta az esetet, a tör­vényszék a gondatlanságot megállapította s az ez által előidézett súlyos eredményért három havi fog­házzal sújtotta. Az osztozkodás vége. Nagy János és Szegedi Péter gyulai lakosok s több társaik mellesleg mu­zsikusok is lévén, midőn egy lakodalmi alkalom­mal végzett ebbeli functiójuk után begyült jövedel­met — ókori számvetéssel — egy lóczán szétpor- cziozták volna, a banda egyik tagja Szegedi Péter is előállott, hogy részét felvegye. De Nagy János az egész részhez nem engedte nyúlni, vitatván, bogy Szegedit s még egy más társát, kik „elalud- ták az időt“, csak fél porczió illeti a keresményből. Ebből szóváltás, majd tettlegesség támadt, mely úgy végződött, hogy Nagy János fején két mélyen tátongó sebnek lett birtokosa. Ezen sebek 28 na­pig tartó gyógyulásához képest a törvényszék Sze­gedi Pétert, tekintetbe véve a „lakodalmi hangu- lat“-ot s hogy Nagy János kezdte úgy a szóváltást mint a tettlegességet, 2 havi fogházzal büntette. Szerelmi ölelés nyomorékja. Nehéz mankóján biczeg be a végtárgyalási terembe Szujó Mária, egy 16 éves endrődi leány. Az ember szive valóban megesik rajta. Keservesen panaszolja elő, hogy ő egy könnyelmű fiatal legény meggondolatlan tetté­nek a szerencsétlen áldozata, örökös nyomorékja. Lipták Lajos a neve az illető legénynek, kivel a szép Mari múlt év nyarán együtt foglalkozott egy gőzcséplőgép mellett. Hasztalan figyelmeztette a leány a legényt, hogy legalább akkor, a midőn a gép működésben van, hagyjon fel enyelgő tréfái és udvarlásával s ne legyeskedjék körülte, mert baj lehet belőle, a könnyelmű ifjoncz nem fogadott szót és ennek Szujó Mari keservesen adta meg az árát. Amint ugyanis Lipták LajoB a gép működése közben hátulról észrevétlenül megkapta a leányt, hogy magához ölelje, ez utóbbi összerezzent s hogy-hogy nem, bal lába a dobsinek közé csúszott úgy, hogy hasztalan rántotta őt a megrémült legény abban a pillanatban vissza, mert Szujó Mária csak lába fejének árán menekülhetett, melyet a vesze­delmes masina leszakított. — A törvényszék Lipták Lajost gondatlanság által okozott súlyos testi sértés miatt egy havi fogságra és kártérítésre ítélte, a szegény leány pedig, a kinél a legényölelésnek ily nagy ára volt, megnyugodva az Ítéletben, egy mélyen szemrehányó pillantást vet a börtönbe in­dított legényre s azzal tovább sántikál könnytől áztatott keserves mankóján. Porös házasfelek. Szétválva élő fiatal házas­pár jelenik meg a törvényszék előtt: Gyurkovits András és neje Zsilák Zsófia b.-csabai lakosok. Magatartásuk, egész valójuk mutatja, hogy még mindig igazán szeretik egymást. Mégis külön élnek, mégis perlekednek ... Mi ennek az oka? A férj nehány hónap előtt az anabaptista felekezetre tért; ez hintette el a viszály magvát. Az asszony szülei és rokonai ezért elűzték a férjet a háztól. Mikor eltávozott, neje egy 500 frtról szóló kötelezvényét visszatartotta s midőn biróilag köteleztetett annak kiadására, úgy elrejtette, hogy a végrehajtó felta­lálni képes nem volt. Okirat hamisítás vétségével vádol tatott ezért Zsilák Zsófia. A panaszló férj egész hős szerelmest játszott a végtárgyaláson; mint nyárfalevél reszketett, hogy most reá húzzák hitvesére a kegyetlen paragrafust és teljesen elér- zékenyedve jelentette ki, hogy kötelezvényét vissza­kapta, kára nincs, sőt alázattal kéri a törvényszé­ket, hogy ezt ne tegye. Zsilák Zsófiának ennyi nagylelkűség láttára megeredtek könnyei. Zokogva adta elő, hogy a kötelezvényt a gyermekek szá­mára akarta* az árvaszék utján gyümölcsöztetni. Judikaturára kerülvén a sor, a törvényszék vádlott cselekményében a kárositási szándék ismérvét nem találta és felmentő ítéletet hozott, nagy örömére a peres házastársaknak, kik ezen „nagy megpróbál­tatás* után bizonyára újra egyesülnek. HIRDETÉSEK. 3135—1897. A szeghalmi járás főszolgabirájától. Pályázati hirdetmény. Körös-Ladány községben lemondás folytán megüresedett községi első, esetleg másod orvosi állásra pályázatot hirdetek s felhívom mind­azokat, akik ez állások valamelyikét elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen fölszerelt pályázati kérvényüket hozzám folyó évi augusztus hó l-én délután 5 óráig nyújtsák be, a később érkező, kér­vényeket nem fogom figyelembe venni. A választás fölyó évi augusztus hó 4-én dél­előtt fél 10 órakor fog Körös-Ladány községben megtartatni. Az I-ső orvos javadalma 600 frt, lakbér 100 frt. A Il-od „ „ 400 frt, „ 100 frt. Az orvosi dij-táblázat a kővetkező: 1. A község belterületén egyszeri látogatás és vónyirás ......................— frt 20 kr. 2. Ugyanaz éjjel .....................— frt 40 kr. 3. Határbeli pusztákon előfogaton kivül nappal.......................................— frt 50 kr. 4. Ugyanaz éjjel . ! . . . 1 frt 20 kr. 5. Érvágás...............................— frt 50 kr. 6. Foghúzás...............................— frt 50 kr. Szeg halom, 1897. junius hó 30-án. Helyettes főszolgabíró helyett: Popovics, 199 i_2 tb. főszolgabíró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom