Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-01-17 / 3. szám

szonyitva jobbnak mondható. Az egyes szervek be­tegségét tekintve leginkább a tiidőgyuladás, tudó és bélhurut fordultak elő. A leggyakoribb halálokok voltak: a tiidőgyuladás, tüdővész és a veleszületett gyengeség. A heveny fertőző betegségek közül elő­fordult a roncsoló toroklob 8 községben a hasi hagyináz 12 községben mindkettő] szórványosan, a vörheny 13 községben, melyek közül Csabán 34 és Mező Berényben 32 eset fordult elő. Az orvosrend- őri vizsgálatokat mindenütt pontosan teljesítették, a köztisztaság kielégítőnek mondható. Rendőri vizs gálát eszközöltetett élőn 32, hullán 16 esetben, tör­vényszéki vizsgálat pedig 22 könnyű, 8 súlyos testi sértés esetében. A trnchomás betegek létszáma 204 és 28 gyanús. Gyógy savóval beoltatott 15 roncsoló toroklobos beteg, kik közűi meggyógyult 14, meg­halt 1. Az egé'sz év folyamán beoltatott 128, kik közül 24 tehát 18% halt el. Védőoltásban sikeresed' részesült 32 egyén. A halva születtek száma de- czember hóban 21 volt. A jelentést tudomásul vették. Jelentésével kapcsolatban ugyancsak a tiszti főorvos terjesztett elő egy hosszabb választ s ja vaslatot azon miniszteri rendeletre, mely a várme­gyei köz kórházban elhelyezett elmebetegekre vonat kozólag kíván intézkedést. Az előterjesztés részle­tesen foglalkozik az ezen téren mutatkozó bajokkal I különösen a kir. ügyészség abbeli panaszával, hogy a gyulai törvényszék által elmebetegekként felmentett egyének a közkórházból, ahova elhelyez­tetnek, többnyire szabadon bocsátatnak, állandó rettegésére a vidéknek, a hova valók, A főorvosi javaslat indokolásában kifejti, hogy a vm. közkórház tébolydái osztálya, amely 26 ágyra van berendezve, nem felel meg a szükségletnek s mint megfigyelő intézet nem szolgálhat a vármegyében lévő 500 elmebeteg állandó ellátására. A javaslat értelmében a bizottság egyhangúlag magáévá teszi a vm. köz­kórházban az elmebeteg osztály kibővítését s e te­kintetben utasítja a közkórházi bizottságot, hogy a májusi közgyűlés elé tegyen előterjesztését. A főorvosi javaslat elfogadása után Csák György pénzügyigazgató rendszerinti havi jelentése követ-j kezelt, hogy az egyenes adóknál a befizetés a múlt év hasonló szakához viszonyítva 49294 frt 47VJ krral kedvezőbb, m g a hadmentességi díjnál 4663 frt 46 krral kedvezőt!enebb volt. A pénzügyigazga lóság személyzeti létszáma a múlt hó folyamán oly- kép egészittetett ki, hogy igazgató helyettessé «So­mos;/ Zsigmond p. ü. t'tkár, pénzügyi titkárrá Iri'balszky Teofil segéd titkár, számellenőrré Bródi\ József számtiszt és irodavezetővé Kopányi András irodatiszt neveztettek ki; a számvevő főnöki állás még betöltetlen. A jelentés tudomásul vétetvén tár­gya Itatott : Oláh Miklós, Liska János, Kutlik Endre, Va- lentinyi Jenő, Bcnka Gyula, Neumann Jenő, Del- hányi Zsigmond, Szirátzky György, Mocskonyi Jó­zsef, Krajcsovitz Soma, Chován Károly szarvasi lakosok s gymnasiumi tanárok kérvénye az állam által nyújtott segély után kivetett adójuk elenge dése tárgyában. A bizottság élénk vita után, ameny- nyiben a pénzügyigazgató megjegyezte, bogy az adó évenként és pedig a tényleg kiszolgáltatandó állam segély után vettetik csak, ki a tanárokat ezen kérelmükkel elutasította. Ritsek János kérelmét, molyben a gyulai anya­könyvvezetés munkával tulhalmozott állapotára hi vatkozva 100 frt fizetés felemelést kér, a bizottság pártolólag terjeszti föl a belügyminiszterhez. Liszy Viktor kir. ügyész jelentésében foglaltak szerint a gyulai kir. törvényszék fogházában a rabok létszáma a félév kezdetén volt 68 férfi és 11 nŐ; a lefolyt félévben a szaporodás 146 férfi és 31 nő, elbocsáttatótt 152 férfi és 34 nő, maradt a félév végén 62 férfi és 8 nő. Az utóbbiaktól elitéit 61, felebbezés alatt áll 3 és vizsgálati fogoly 6. A félév folyamán 4677 frt 60 kr. rabtartási költség merült fel, amelyből a rabmunka által 710 frt 55 kr. van fedezve, a többi az államkincstár által fedezendő. A jelentést a bizottság tudomásul vette. Rezei/ Sylvius kir. tanfelügyelő kimerítő s figyelmet keltő szép féléves jeleutését a bizottság mindvégig érdeklődéssel hallgatta meg s helyes­léssel vette tudomásul. A kir. tanfelügyelő jelen­téséből a kővetkezőket közöljük: Első sotban is pontja a concertnek. „Kennst du das Land wo di Citronen. blühn“, ki ne ismerné ezt a kedves szép dallamot, melyben délvidéki temperamentum sajátos, izzó, ábránddal vegyes szenvedélye jut kifejezésre. A Zimay László „Hull a fáról* da­lát is énekelvén, meggyőzte a publikumot a sze­replő, hogy a magyar zenét is érvényesíteni tudja. Egy nagy technikát igénylő salondarab, Döhler „Somnambul“ fantáziájával aratott ezután sikert^ Veressné Szilassy Erzsébet. A publikum nem müértő része ugyan — s ezzel nem mon­dunk nem hízelgőt a művésznőre — nem tudta kellőleg méltányolni a virtuóz játékot. Kevesen értik a Idassikus zenét s czigányzenén túl nem igen terjed a legtöbb zenei látkör. A Veressné játékát a zongoristák, zeneértök méltányolták főképen, úgy finom iskolázásra valló technikája, mint ragyogó színezése miatt. *A szép darabot tapsvihar követte. A programm utolsó ponját az Erkel dalkör „Becker" indulója és „Párisi ifjak“ czimü érde­kes darabja fejezte be, Székely karmester ügyes vezetését dicsérő, szabatos, kellemes előadással. A dalkör énekét rokonszenves tapsvihar kísére­tében ujrázták meg. Ezzel vége volt a szép hangversenynek. A publikum oszladozni kezdett s az oszladozó pub­likum sorai közül a következő jelen volt hölgyek hiányos —, nagyon hiányos — névsorát sikerült összeállítanunk : Jelen voltak. Asszonyok: Alcser Antalné, Bandhauor Istvánná, Bródy Adolfné, Braun Mórné, Braun Vilmosné, Czinczár Adolfné, Czó- bel Károlyné, Csiszár Sámuel né, Destek Ká- rolyné, Deutsch Jakabné, özv. Dubányi Jánosné, Dutkay Béláné, Dubányi Amália, Erkel Já­nosné, özv. Fábry Mártonná, Fürdők István­ná, Frailer Istvánná, Gallacz Jánosné, Gyön- eyössy Lászlóné, Gönczyné, Haviár Lajosné, Heks Miksáné, HofFer Sámuelné, Horváth Ist­vánná, Hegyi | Mártonné, Kövér Lászlóné, Kiss Gyuláné, Kliment Gyuláné, Kutschera Nándorné, Kéhler Frigyesné, Ladies Györgyrié, dr. Ladies elnézést kér, hogy rövid itt tartózkodása alatt nem szerezhetett kellő tapasztalatot a tanügyet érdek- lőleg minden irányban, a tanügyi viszonyokat az egész megyében még nem ismerhette meg közvet­lenül s igy ezúttal még nem terjeszkedhetik ki a tanügy minden ágára s statisztikai adatai sem eléggé - részletesek, mivel a községi elöljáróságok és iskolafenntartók késedelmezése folytán még nem állanak az összes adatok rendelkezésere. A jelen­tés érdekesebb statisztikai adatai különben a kö­vetkezők : a népiskolákat látogatni köteles gyer­mekek száma az 1896—7. iskolai évre eszközölt összeírás szerint 48,733-ra rúg, moly szám nem­csak az 1890. évi yópszámlálás arányához képest, hanem a múlt évi összeírásnál is kedvezőtlenebb. A népszámlálás adatainak megtelelően 54,656-nak kellene lenni, az elmúlt évben pedig 51,119 gyér mek volt összeírva. Ezen kedvezőtlen apadása az iskola kötelezettek számának a beérkezett jelen­tések szerint egyrészt a vármegye területén uralgó járványok, másrészt a gazdasági viszonyokban ke­resendő. A tanyai lakosok száma ugyanis szaporo dott I igy az iskolába járók száma természetesen kisebbedett. Ugyanily kedvezőtlen arány áll fenn hasonló okokból az óvodaköteleseknél is, mert mig a múlt esztendőben 16,659 volt az összeírtak száma, addig 1896 — 7. tanévre csupán 15,405 óvodaköte­les gyermek Íratott össze. Az összeirt tan- és óvó­kötelesek vallás szerint a következőkép oszlanak meg: az iskolakötelesek küzül róm. kath. fiú 3943, leány 3904, ref. fiú 5840. leány 5590, ágostai fiú 6110, leány 6180, izr. fiú 418, leány 446, gör. kel. fiú 422, leány 421; az óvókötelesek közül ref. fiú 3125 leány 3087, ágostai fiú 2633, leány 2795, izr. fiú 214, leány 207, róm. kath. fiú 1942 leány 1364, gör, kel. fiú 208, leány 247, Az iskolalátogatások kielégítők voltak s a mulasztások az előző évek­hez képest határozottan kevesbedtek. Uj Iskola a lefolyt félévben keltő létesült és pedig a tót-kom- lósi község; iskola és a csabai Soprony pusztán épült róm kath. iskola. Kiemelendő jelentésének azon része, mely szerint a tapasztalt tanitóhiányon úgy vél javíthatni, . hogy egy, a megye területén, jelesen Csabán létesítendő fi-tanitóképezde felállí­tása iránt lépéseket tett a miniszternél, mi ha si­kerülne, nemcsak ezen érezhető hiányon lenne se gitve, hanem a tanügy nemzeti iránya is határo­zott lendületet nyerne. Az óvodai ügyet illetőleg, sajnálatt 1 emlékezik meg a jelentés azon körül­ményről, hogy az óvodák iránt az érdeklődés ke­vés kivétellel nagyon csekély s az egyes községek a legcsekélyebb áldozatkészséget sem tanúsítják. Az iskolalieiyiségek több mint 100 helyen tisztá­talanoknak találtattak, kü önösen a felekezeti isko­lák minden felszerelés hiányában szenvednek, tűi - tömöttek, különösen a csabai iskolák, ahol egy-egy tanteremben 100—150 növendék van összezsúfolva, a mi — eltekintve az egészségügyi szempontoktól — a sikeres oktatást nagyban nehezíti. Ezen ügy­ben különben a közel jövőben konkrét javaslattételt helyezett kilátásba a kir. tanfelügyelő. A magyar nyelv tanítása a nemzetiségi jellegű iskolákban még eddig eléggé kielégítő, a mi — tekintve a nem­zeti eszme megerősödésének szükségszerűséget — örvendetes körülmény. A féléves jelentés tudomá­sé! vétetvén, a kir. tanfelügyelőnek rendszerinti havi jelentését hallgatta meg a bizottság s vette tudomáséi, — Ezen jelentés szerint a vallás- és közoktatásügyi miniszter a békési községi iskola 1896—97. évi tanszükségleteire 1000 frtot utalvá­nyozott — A miniszternek azon reudeletét, mely- szerint az ismétlő iskolába járók után fizetendő 15 kros járuléknak az 1896—97. évre való megszűné­séről intézkedik, kiadta a bizottság a járási főszol gabiráknak, hogy ezen körülményt az összes is- kolafentartúkkal közöljék. P. Földvár község azon határozata alapján, mely szerint a 15 kros járulé­kot a beiratkozott gyermekek után ezentúl is kí­vánja fizetni; utasította a bizottság a járási főszol- gabirákat, hogy e tárgyban hívják fel az összes iskolafenntartókat hasonló határozathozatalra. A bánfalvi menedékház 1895—96. tanévre ve­zetett számadását helyesnek találta a bizottság és Sajó György a további felelősség alól felmentetett. K,-Ladány község kérvényét, melyben a fás- bikaszigeti hitbizományi birtokon létesítendő iskola tanítói fizetésének állatni segély útján leendő ki­Lászlóné, I.éderer Lajosné, Márki Albertné (Sar­kad), "Nagy Arthurné, Oláh Györgyné, Ottrok Istvánná (Cs.-Sziget), Pándy Istvánná (Csaba), Pósa Károlyné, Paulovytz Béláné, Popp Ala- josné, Rácz Jánosné, Reisner Erránuelné, Szántó Henrikné, Schweitzer Károlyné, Szabados Jó- zsefné, Schmidt Józsefné, Steinekker Gáborné, Schröder Kornélné, Szönthy Pálné, özv. Szika Jánosné, Terényi Lajosné, Tessedik Károlyné, lanka Józsefné (Sólymos), Tóth Julia, dr. Wie­land Sándorné, Veressné Szilassy Erzsébet, Végh Gáborné, dr. Zöldy Jánosné, Popovics Jusztinná, Józsa Jánosné stb. Leányok: Bay Giziké, Braun Vilma és Olga, Czinczár Mariska, Dubányi Sarolta, Erkel Mar­git, Fürdők Giziké, Frailer Giziké, Gallacz Ida és Sary, Gyöngyössy Erzsiké, Gönczy Mariska, Hajóssy Mariska, Margit és Erzsiké, Hegyi Ma­riska, Horváth Gizella, Kövér Marianne, Ella és Janka, Kiss Gizi és Anna, Körös Etelka és Berta, Kliment Gabriella és Mártha, Kéhler Ma­riska, Kontur Margit (Budapest), Köpf nővérek, Kutschera nővérek, Kovács nővérek, Ladies Margit és Irén, Márki Rózsika (Sarkad), Ottrok Mariska és Rózsika, Pándy. Erzsiké (Csaba), P°PP_ Irma, Paulovytz Margit, Rácz Erzsiké, Schmidt Margit és Nelli, Szabados Erzsiké, Schröder Erzsiké, 'Szika Ilonka, Schweitzer nő­vérek, Tanka nővérek, Topics Lujza, Takácsy Mária és Betti. Karzaton: Bócz Gézáné, Bócz Ilonka, Dö- mény Lajosné, Erkel Miczi, Fekete Gyuláné, özv. Ferenczy Alajosné, Flukk Károlyné, Frankó Döméné, Frankó Flórika, Finta Irénke, Gallacz Miczi és Paula, Hajóssy Ottóné, Habinay Krisz­tina, Hoffmann Viktorné, Hűké Ida (K. Ladány), Keller Imréné, dr. Márki Jánosné, Nagy Ká­rolyné, Szatmáry Sándorné, Schriffert Józsefné Schriffert Mariska, Ujfalussy Gyuláné, öfcv. Win­kler Ferenczné, Wieland Gyuláné, Wieland Matild,-Szüts Viki stb4 A tánczestély. Én édes istenem 1 Mennyi szép lány, meny­egészitését kéri, a vallás és közoktatásügyi mi- uisztór elutasította azon okból, mórt nem lett iga zolva, hogy a hitbizományi uradalom ne bírná megadni a tanító törvényes fizetését. A körös-tarcsai községi óvoda 1895—96. tan­évre vezetett számadása felülvizsgálás végett ki­adatott a vármegyei számvevői tisztségnek. A csabai járás tan- és óvóköteleseinek 1896—97. évre összeírásáról szóló alispáni jelentést tudomásul vették. Mező-Berény község 1895—96. évi ipariskolai számadása kiadatott a vármegyei számvevői tiszt­ségnek felülvizsgálat végett. A vallásügyi miniszter rendeletét az állami óvodákban az óvódij alól való felmentés tárgyában tudomásul vette a bizottság. Mészáros István békési lakos útadójából 3 frt törlése jóváhagyatott, mórt folyamodó 2 drb lóiga­zolványával beigazolta, hogy 2 lovát a kincstártól vállalatban bírja, már pedig, kik kincstári lovakat tartásra bírnak, igás minimummal meg nem róhatok. A körös-ladányi róm. kath. egyház felebbezé- sének, melyben tüzigazgatási, betegápolási és föld mives'skolai pótadó kivetése ellen szólal fel, helyt nem adtak. Szilasi György útadó törlés iránti kérőmének csak részben adatott hely. Gyula-Vari község 55 frt 50 krt tevő útadó hátraléka töröltetett, mig ellenben Tömör János m-herényi lakos útadó törlés iránti kérelmével el lett utasítva, mivel a reá Endrődön kirótt állami adó, ez ideig még fennáll. Gyulaváros tan- és óvókőteleseinek 1896/97. évi összeírása a kir. taDfelügyolonek további intéz­kedés végett kiadatott. Fruzsa Mihály laktanya építési költség ügyé­ben Gyulaváros tanácsa által hozott határozat meg- semmisitettvén az ügy Gyulaváros képviseloto tü- lete elé érdemleges intézkedés végett újból áttétetik. Az államépitészeti hivatal rendszerinti havi je­lentését tudomásul vette a bizottság. A kereskedelemügyi miniszternek rendelete, mely szerint a községi közdűlő utak halózata az egész vármegye területén újból lesz megállapítandó, foganatosítás végett a vm. alispánjának másolatban kiadatott. Az árvaszéki elnök bemutatta a megyei árvaszék tevékenységi kimutatását, mit a bizottság egyhan­gúlag tudomásul vett. A várra, árvaszék elnökének a várm árvaszék 1896. évi deczember havi fogalmáról szóló jelenté­sét szintén tudomásul vették. Ezeken kívül több jelentéktelen s a nagy kö zönséget nem érdeklő ügyek tárgyaltatván, az ülés még a délelőtt folyamán V212 órakor véget ért. Hírek. A képviselőtestület folyó hó 11 -én kicsiny és dektelen tárgysorozattal, ahhoz képest konstatál batólag szép érdeklődés mellett rendkívüli közgyű­lést tartott, amelyen harmadszorra volt kitűzve a „Magyar utcza“ szabályozása tolytán fenmaradt telkek eladására vonatkozó árverési jegyzőkönyv és úgy a Fábián Ferencz, mint Héjjas Mibálylyal. — mint legtöbbet Ígérő vevőkkel — kötött szerződé­sek névszerinti szavazás mellett jóváhagyattak. Egy mngánadóügy elintézése után tudomásul vétetett a deczember havi közegészségügyi állapotról szóló jelentés é3 ezzel a közgyűlés be is fejeztetett. A Csaba-Doboz apáczai h. é. vasút előmun­kálati engedélyét Beliczey Géza s Rosenthal Ignácz vállalkozók kérvénye folytán a kereskedelmi mi­niszter egy esztendőre meghosszabbította. Az en­gedély meghosszabbitás, legalább a csaba-dobozi útszakaszra nézve teljesen akadémikus értékű, mert — úgy tudjuk — hogy engedélyesek ez út vonal kiépítését elejtették, ami a 80,000 forintos megyei subventió mellett is, ami pedig csaknem nyi szép menyecske, mennyi szép tánezosnö és mégis . ; . Szégyenlem leirni, de az igazat meg kell vallanom, volt petrezselyemárulás. Ültek a szépek is, a csúnyák is (pardon ilye­nek nem, voltak) a jó tánezosnők is, 1 rósz tán- ezosnök is, kivétel nékül. A megyeház nagyterme „szűknek bizonyult“ ugyan, de biz onnan kiszorultak a tánezosok közül igen sokan, mindenki tudja miért ?! No de a legközelebbi mulatságon, az pe­dig a tiszti estély lesz, helyre lesz ütve a csorba s ismeretlen fogalommá fog válni a petrezse­lyem s csak a levesben fog exisztálni, a bálte­remben számkivetéssel sujtatik. Hanem persze azért a jelenlevő-Szép hölgy- koszorú semmibe se vette a petrezselyemárulást. Nem volt szégyen. Hiszen háromannyi tánezosnö volt s a jelenlevő tánezosőknak „perpetuum mo- bilé“-vé kellett változniok, _hogy csak legjobb ismerőseiknek is eleget tegyenek. Ha önök jelen nem Voltak ebből azt hiszik, hogy a mulatság nem jól sikerült, óriási módon csalatkoznak. Az első négyest 32 pár tánczolta s a csár­dások alatt olyan túlzott jókedv animálta a tár­saságot, hogy a komoly megyegyüléselchez szo­kott nagyterem egészen elszégy -lte magát a fiatal kedv láttára. — Majd mink halunk meg 1 Lobogtak a zsebkendők, lágyultak a keményített gallérok, gavallér és tánezosnői szivek s a Tóth Jóska czigányprimás barnaképü bandája ugyancsak fáj­lalta a kezét másnap s ezzel kapcsolatban a tán­ezosok közül is kevés vállalkozott volna másnap távgyaloglásra. Szóval volt jókedv pazarul, volt diszpotyo- 4as is a sikos parketten, volt minden, még a nöegylet kasszája is megtelt. Mennyivel ? Megmondja Fábry Mártonné.-re. fedezné a létesítési költségeket, természetes dolog, hisz’ a Csaba-Doboz közötti forgalom sokkal ki­sebb, semhogy még kész vonat mellett csak az üzem fentartása is kifizetné magát rajta. Kapcso­latban megemlítjük, hogy a legutóbbi vármegyei közgyűlés többségének a Csaba-dobozi direkt kőút- összeköttetésre vonatkozó határo-ata ellen eddigelé bárom felebbezés adatott be: Schröder Korcél, a gyulai s a békési bizottsági tagok részéről. Ügy tudjuk, hogy felebbezik még Gyula s Békés vá- roBok képviselőtestületei s a sárréti községek is. Artézi kutak A honvédiaktanya telkén terve­zett ártózi kút fúrását Czoll Demeter megkezdette s a munkálat serényen folyik. — Ugyancsak Czoll Demeter vállalta el újólag Békésen az eddig siker uólkül kísérelt ártézi kút fúrását, még pedig széle­sebb kaliberrel az eddigi kísérleteknél. Doboz köz­ség képviselőtestülete is 6000 forintot szavazott meg a község belterületén létesítendő ártézi kútra. A kereskedelmi muzeum igazgatósága megke­reste a vármegyét, hogy a helyi bizottság által az országos kiállításon kiállított házi ipari készítmé­nyeket engedje át nékie elárúdtás végett. — Eme készítmények egy része tudvalevőleg már elárúsitta- tott, a maradványra, illetőleg a megkeresésre nézve pedig a helyi bizottság fog határozni. Békésmegye monográfiája mindhárom kötete szétküldetett a monumentális gyönyörű mü előfize­tőinek. A munkából még fenmaradt mintegy 180 teljes példány, melyek a terjedelmes és remek ki­vitelű műhöz képest igazán potom összeg: hat frt 30 krnak dr. Fábry Sándor alispánhoz előzetes be­küldése mellett megszerezhetők. A honvédelmi miniszter régóta vajúdó ügyben rendelkezett; nevezetesen elrendelte Csabán a ka­tonai betegápoló ház építését. A békésmegyei gazdasági egylet igazgató vá­lasztmánya ma d. e. 9 órakor Csabán á kaszinó nagytermében ülést tart a következő tárgysorozattal: 1. A növénytermelési szakosztály január hó 10-én tartott ülése jegyzőkönyvvének előterjesztése s az abban foglalt határozatok és indítványok feletti in­tézkedés. 2. Brózik Károly jelentése a méhészeti kiállításról. 3. A fcldmivelési miniszter leirata a községek által az állami tenyószdéből vásárlandó bikák és kanok vétele alkalmával nyújtandó ked­vezményről. 4. Titkár jelentése az orsz. szövetkezeti nagygyűlésről 5. Az iparos ifjak alelnökének kö­szönő irata az iparos ifjaknak a kiállítás megtekint- hetése czéljából az egylet által megszavazott ösz- szegért 6. Doboz község átirata a kőút ügyében. 7. Az alispán által áttett leirata a vallás és köz­oktatási miniszternek a gazdasági ismétlő iskoláknak létesítésének ügyében. 8. Netaláni indítványok. A „gyulai kaszinó* folyó hó 17-én, ma d. u. 5 órakor tartja rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. Igazgatói jelentés. 2. Pénztári szá adás. 3. Könyvtámoki jelentés. 4. Az 1897. évi költségvetés megállapítása. 5. Indítványok. 6. Tisztujitás. 7. A hírlapok elárverelése. A polgári kör január hó 31-ón délutá 5 óra­kor tartja rendes évi közgyűlését a következő tárgy­sorozattal: 1. Igazgatói jelentés. 2. Számvizsgáló bizottsági jelentés és az ezzel kapcsolatos szám­adás. 3. Könyvtárnoki jelentés. 4. Az 1897. évi költségvetés megállapítása 5. Indítványok. 6. Tiszt­ujitás. Az Újvárosi olvasókör tisztújitással kapcsola­tos évi közgyűlését ma délután 2 órakor fogja meg­tartani. A gyulai kereskedők és kereskedő ifjak társu­lata folyó hó 17-én. ma délután 2 órakor rendes évi közgyűlést tart a következő tárgysorozat­tal : 1. Elnöki megnyitó. 2. Két jegyzőkönyvi hitelesítő megválasztása. 3. Titkári jelentés a le­folyt társulati évről. 4. A számvizsgáló jelentése á-z évi zárszámadásokról és ennek kapcsán a választ­mány felmentése iránti határozathozatal. 5. Az 189 í. övre vonatkozó költségvetés tárgyalása 6. Időközben beérkezett indítványok. 7. Tisztujitás. Kinevezés. A pénzügyminiszter Bródi József balassa-gyarinati számtiszlet a gyulai pénzügyigaz­gatóság számvevő osztályához, számellenőrré ne­vezte ki. Helyettesítés. A csabai kir. adóhivatalnál hosz- szabb idő óta üresedésben levő adótiszti állás be- töltetlenaége miatt felhalmozódott hátralék feldol­gozására a gyulai pénzügyigazgalóság Lewandowski Dezső gyulai adótisztet küldte ki. Egy kis malheur. (Idő: jelenkor. Színhely: a gyulai állomás.) Édes mosolyú fiatal leány ül a vá­róterem egyik sarkában. Vele szemben két fiatal ur előkelő nonsalansszal ül a váróterem nádfonatú kanapéján és századvégi konfidencziávnl fixirozzák a bájos’ vis-a-vist. 0 nagysága keztyüs kezecskéi­ben zónajegyet szorongat, nagy kék szemeivel áb­rándosán tekint a fiatal urak czigarettájából go- molygó füstfelhő szeszélyes kavargásába, néha néha mosolyra nyílnak keskeny, finom ajkai s ilyenkor két vakító fehér fogsor zavarja meg a fiatal urak eszét, kik megeszküsznek, hogy „O vagy halál.“ Mindakettő fülig szerelmes s közmegegyezéssel elha­tározzák, hogy szebb fogsort' életükben nem láttak s hogy egy kupéba szállanak a s/.ép vis-a-vis-val, megismerkednek vele s Gyulától Csabáig egyikőjük okvetlen szerelmet vall. A vonat fütyöl, a kabuiz csönget, a fiatal urak tüzes pillantásokkal kisérik a szép ismeretlen gracziőz mozdulatait s lesik hova száll be. A szép ismeretlen (ölszáll, a fiatal urak rohannak a kupéhoz. O nagysága kihajol a kupé ablakon és mosolyog. Harmadik csengetés „Mehet“ s>Fütty«. Lázas sietséggel kapaszkodik a két fiutal ur a kupéba. Sietségben összeütik a fejüket a ki­hajló szép ismeretlen fejével s . . . s kiesik a fogsor a sinek mellé A vonat tovább halad, a szép isme­retlen már nem mosolyog, a fiatal urak felsülnok, a betett fogsort ped'g beviszik az állomásról u ka­pitánysághoz hol „igazolt tulajdonosa átveheti.“

Next

/
Oldalképek
Tartalom