Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-05-30 / 22. szám

humoru dialógjaival, megkaczagtatja a legpesszimis- tább mizantrópot is. Drámából a színmüvek ez arisztokratájából nem lehet megélni, különösen vidéken, de az ilyen nem nagy irodalmi igényű jóizü bolondság zsúfolt házat és tele kasszát csinál minden közönséggel szemben. A vigéczek Halmay fővigécz, Palotay, Szath­máry, Torday pompás alakok, voltak, közöttük Halmay és Szathmáry tűntek ki, s ez utóbbi Abeles szerepében kitűnő karrikatura volt. A gracziőz kereskedősegédet Déry adta igen jól, Lengei Fánni trafikus kisasszonyt Székula Sárika, kinek kellemes hangjában újból volt alkalmunk gyönyörködni. Várfalvy Anna Gizi bakfis szerepében eleven ked­ves játékkal exczellált, Majosházy Eszti pedig remek zsidóasszony typus volt s méltó párja Szathmáry- nak. A nápolyi népénekesek Földvary, Tordayné és Schuszter Mariska is nagy hatást értek el a „yam- bóval“ és „czipi czupival*, Szathmáry elemében lóvén, olyan echt zsidó jargont és annyi rögtönzést produkált, hogy a közönség nem győzött rajta eleget kaczagni. Pénteken zónaelőadásul a „Méltóságos csizma­dia" került színre. * * * Színházi hírek. Halmay direktor a közönség pártolását igyekszik kiérdemelni s több újdonság­gal és meglepetéssel szolgál a közönségnek. A szibi szezon repertoárjából kiemeljük, a Huber, kar nagy jutalomjátékul színre kerülő „Parasztbecsület0 Mascagni világhírű szép operáját. Nehéz odlog vidéken operába fogni, de hisszük, hogy a Huber nagy zenéi képzettsége s a Iíalmayné, Szekula Sárika, Földváry és Torday hangjával le fogja győzni a nehézségeket. Városunk két szülötte Laudai János és Hajóssy Ilonka fellépte is kétség­telenül nagy érdeklődést fog kelteni. Laudai néhai jó Göndöcs apát nevelése, aki már eddig is jó színész hírében áll. Segédtanár volt a Solymossy képezdében s mint vendégszinész tavaly a népszín­ház deszkáin is sikerrel fordult meg. Sokat Ígérő, tehetséges jellemszinész, ki nehéz szerepkörét nagy ambiczióval tölti be s hisszük, hogy a fiatal, karrier előtt álló színészt szülővárosa is kellő pártfogásban részesíti. Hajóssy Ilonkától már mint műkedvelőtől is csinos alakítást láttunk két éve, s hogy a Soly­mossy képezdében ezóta mivé fejlődött a már dilettánsnál is megnyilvánuló tehetsége azt alkal­munk lesz a gyulai színpadon is örömmel tapasz­talni. Az újdonságok közül megemlitjük még, a nagy szenzácziót keltett Trilbyt, mely a szezon végén kerül szinre a főszerepben Nagyfalussy Juliskával. A jövő hét műsora a következő: Vasárnap „A gyerekasszony“, hétfőn „A vigéczek“, kedden „A garasos alispán“, • szerdán „A királyfogás“, csütörtökön itt először „A helyettes", pénteken zóna-előadásul félhelyárakkal „A peleskei nótárius“, szombaton Szekula Sarika jutalomjátékául „Rip- Rip“, pünkösd vasárnap két előadás : d. u. 4 órakor „A pünkösdi királyné“, este 8 órakor itt először „A gyimesi vadvirág“, hétfőn két előadás, d. u. 4 órakor félhelyárakkal „A vigéczek*, este 8 órakor „Szép Darinka“. Törvényszéki csarnok. A békési szoczialis zendülés. A békés; legények két év előtt, egy vásár alkalmával, nagy háborút viseltek. A phisicai erejük és verekedő természe­tükről messze földön hires két Onody fiú, s kivált­kép Onody János volt a Dózsa Györgyjük, a ki korcsmái verekedést inscenálván a Szöllősiekkel, mivel máskép nem lehetett megfékezni, a csendőrök békóba verve akarták bekísérni. Ez lett a vesztük és a kutforrása a veszedelemnek. Ugyanis a lelán- czolt Prometheus békéit felmutatva, oly gyújtó ha­tással korbácsolta fel a vásáros nép szenvedélyét, hogy ezernyi ember rohant a csendőrökre — és lett lövés, szúrás, iszonyú kőzápor, omlott a vér s nyomában egy-két halott is. E monstre bünpert a helyszínére kiszállva, 8 napig tárgyalta annak ide­jén a gyulai kir. törvényszék, amikor összesen 87 vádlott felett ítélt, kik közül Onody Jánosra 2 és fél évi, a többiekre 6—:8 havi börtönt szabott. A tábla ezt az ítéletet Onodyra vonatkozólag helyben­hagyta, mig a kúria a főbünös büntetését másfél évre szállította le, a többi vádlottra nézve jóvá­hagyván a tábla ítéletét. Egy kutya harapásért . . Rácz Imréné és Petkó Andrásné Csabán egy udvaron laktak. Tör­tént, hogy Petkóné és leánya Petkó Ilona észre­vették, hogy Ráczné disznója az udvaron levő fa­rakás közé szorult s jó lakótársakhoz illően, ki akarták a „szorongó« sertést szabadítani. — De jó tettért, jót ne várj . . . Hirtelen odaugrik Ráczné- nak a háládatosságról gyenge fogalommal biró ku­tyája és úgy megharapja Petkó Ilona lábát, hogy 14 napig fekszi meg utána az ágyat. Ezért került szegény Rácz Imréné a vádlottak padjára, a hol kézzel-lábbal hadakozik kutyájának »áldott jó lelke“ mellett, a melynél fogva kötve tartásának szüksé­gét nem láthatta, s midőn kifogy a szóból, rózsa­színű írást vesz elő: — Kérem szépen, ebbe meg van írva, hogy az a kutya olyan ártatlan, mint a ma született bárány. Es csakugyan az irás, terjedelmes életrajzi adat mellett, tele volt kutyára még sohasem szórt ékes hangú dicséretekkel, melyek felolvastatván, nagy derültséget okoztak. — Ki irta magának ezt a bizonyítványt ? — Alatta áll a neve, kérem az nagy uriasz- szony ám, én szoktam nála mindig mosni, mert maga soha se mos. A törvényszék nem respektálván a kutya er­kölcsi méltatását, Rácznóra gondatlanság által oko­zott testi sértésért 15 frt pénzbüntetést mér, mire ez sirva fakad : — Nekem nincs pénzem, inkább veszett volna az a hitvány malacz a fa-rakás alá. — Ha akarja leülheti, felel rá az elnök, há­rom nap az ára. — Másfél nap elég lesz. — Nem lehet. — Legyen hát kettő. ■— Ne alkudozzék, hanem jelentse ki, meg­nyugszik, vagy felebbez ? — Jó, hát megnyugszom, és leülöm, de any- nyit nyilvánítok, hogy három nap sok egy kutya harapásér’ — s azzal busán elballag a börtönőr előtt. Három a táncz. Városi Lajos orosházi lakos megyeszerte érdeklődéssel kisért bukási ügye immár harmadik változatban is megjárta a törvényszék fórumát. Városi először vétkes bukás vádja alatt állt, azonban felmentetett. Telt, múlt az idő s Bézy Balázs jegyző, a kinek a vagyonbukott helyett 1300 frtos szívességi váltót kellett kifizetnie, Városinak volt segédei Kubina és Renes utján nyert oly ada­tokkal hozakodott elő az ügyészségnél, melyek al­kalmasak voltak Városi ellen a bukás vádjának, még pedig most a súlyosabb csalárd bukás formájában való felelevenítésére. De Városi az ügy ezen máso­dik változatában is érintetlen ment át a tisztitó tűzön : a törvényszék újra felmentette. — És most jön a harmadik változat. Városi ezúttal nem érte be, mint első ízben, a felmentés puszta tényével, mert ma nekem, holnap neked ; ergo azt akarta, hogy Bézy Balázszsal helyet cseréljenek a törvény­szék színe előtt. E czélját el is érte, a mennyiben Bézy Balázs a múlt hétfőn, rágalmazás miatt csak­ugyan a vádlottak padján ült. Ámde a sors úgy akarta, hogy Városival Bézy is osztozzék Justitia istenesszony kegyében, vagyis a Városi-féle ügy harmadik változata szintén felmentő ítélettel nyert megoldást. Bézy védője Jantsovits Emil ügyvéd volt 1567.—1897. Arlejtési hirdetmény. A szeghalmi községháza és kir. járásbirósági épület javítási munkálataira Szeghalmon a község­ríoo c 1 évi junius 13 án délelőtt 10 órakor 722 frt 46 kr. kikiáltási ár mellett nyilvános ár­lejtés fog tartatni, a részletes költség előirányzat hivatalos órák alatt az elöljáróságnál megtekint­hető, I a, kikiáltási ár 10°/o ka készpénzben bánat­pénzül leteendő, a munka sürgőssége folytán utó ajánlatok figyelembe nem vétetnek, a képviselő testület feDtartotta magának a jogot, hogy az aján­latok közül szabad tetszése szerint választhasson, s esetleg a legolcsóbbat is mellőzhesse. Szeghalom, 1897. május hó 24-én. Kovács Gyula, jegyző. 0®®®©®©©® Hirdetmény A fegyveradóra vonatkozó bejelentések tár­gyában. Fegyveradót fizet mindenki a birtokában levő, adászatra használható lőfegyverek után,.- úgyszin­tén azon fegjverék után, melyek családtagjai, vadászcselédjei, a vadak gondozására és erdőterü­letek őrzésére alkalmazott cselédjei, valamint mező, szőlő vagy erdőgazdaságban alkalmazott csőszök, pásztorok és erdőkerülők birtokában, vagy hasz­nálatában vannak. 167 1—2 Godán Ambrus, bíró. Országos vásári jelentés. Gyula, május 29. Tavaszi vásárunkat rendszeresen a sertés for­galom teszi nevezetessé, de miután az újra fellé pett sertésvész miatt azt el kelle zárni, igy a hét elején szokásos mozgalom egészen elmaradt, és 08akis a lóvásár nagyobb felbajtása^mlékeztetett a szokásos nagyszabású vásárokra. Általán, pangás és üzlettelenség uralkodott mindennemű állat vásá­runkon. A gazdasági rósz viszonyok utón nyomon mutatták hatásukat. Szarvasmarhában a javított és meghizlaltakra akadt volt elég vevő, mig sovány jószágra alig és a mi elkelt az is igen nyomott áron történt. Az időjárás a vásár folyamán még elég kedvezőnek mondható, a mennyiben csak pén­tek délután zavarta az eső széjjel az úgy is lanyh szarvasmarha vásárt. Részletes tudósításunk a következő : A vásár csütörtökön f. hó 27-én vette kez­detet a juh és birka vásárral. Felhajtás gyenge mintegy 2500 drb. melynek nagyobb része bárány Elkelt nyomott irányzat és vételkedv mellett : Jó vágni való kos 8—10 frtig, üsző, melyből igen kevés volt 10—12 frtig, tokjuh 6—7 frt és bárány 4.50—5 frtig. Szarvasmarha : Felhajtás gyenge mintegy 3500 drb., vevő csak hízott marhára, beállítani való ökö és jó fejős tehenekre szorítkozott, mig egyébbeniek egészen elbanyagoltattak. Fizettek ökörért minőség szerint 23—27 krig, 10 % beszámítással, páronként ugyanez árnak megfelelően ; tehenekért : Fejős első minőség és fajért 150—200 frtig, magyar tehénért 50—100 frtig, meddő tehénért 60—120 frtig faj és súly szerint. Lóvásár: Meglepően nagy felhajtás mintegy II—12 ezer drb, mely miután a korláton belül viz egy jó részt ellepett, nagy mennyiségben körül vonult. Kár hogy a behajtásnak az esőzés, a csaba oldalról, olyan akadályt gördített, melyet csak nagy kerülővel lehetett leküzdeni, pedig egy keskeny és igen rövid kis levezető árkocskával, könnyen lehe tett volna a sok kocsi elakadásnak elejét venni A nagymennyiségű felhajtás tulrésze, gyenge és silány fajú lovakból állott, melyekhez viszonyítva igen kevés vevő jött, jobb fajú lovakra bár szintén igen kevés vevő akadt, de mégis történtek eladá sok ha nyomottabb árban is. HIRDETÉSEK, 341. bz.—1897. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék mint tkkvi hatóság közhírre teszi, hogy a Békésmegyei takarékpénztár égrehajtatónak Verner Rudolf végrehajtást szén edő elleni 35 frt, 150 frt 25 kr. és 90 frt tőke követelés ős járulékai iránti végrehajtási ügyében gyulai kir. törvényszék területén lévő s a gyula 3594. bz. tjknyvben fekvő A. —|— 1 rsz. (418—419) hrsz. egész ház és udvarra az árverést 1745 fr kikiáltási árban, továbbá az ugyanezen tljknyvben A -j- 2 rsz. 3744. hr^z 1085 [~~l-öl szöllőnek Verner Rudolf tulajdonát képező '/„^-ed részére 10 írtban, az A. 3 rsz. 3739. brsz. l°°/ieoo hold szöllőnek a Verner Rudolf tulajdonát képező Var-ed részére 19 frt 67 krban, az A. -j- 4. rsz. 6770 hrsz. I1285/i6oo 4/io hold zsellérföldnek Verner Rudolf ulajdonát képező Vsa-ed részére 10 frt 25 krbat és az A. -j- 8. rsz. 6771. brsz. l1884/!*» hold zsellér- földnek a Verner Rudolf tulajdonát képező Vw-ed részére az árverést 10 frt 25 krban ezennel meg állapított kikiáltást árban a C. 3. ta. özv. Verne Jánosné Prág Anna özvegysége tartamára terjedi haszonélvezeti jognak épségben hagyása mellett el endelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanol az 1897. évi május hó 3i-ik napján délelőtt 9 óra kor a gyulai kir. trvszék, mint tkkvi hatóságnál megtartandó nyilvános árverésen fognak eladatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatla­nok bee kárának 10°/o, vagyis 174 frt 50 krt, 1 frtot, 1 frt, 97 frt, 1 frt 03 krt és 1 frt 03 krt kész­pénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. november 1-én 3333. sz. a. kelt I. M. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez le­tenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §. értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elösmervényt átszolgáltatni Kir. törvényszék, mint tkvi hatóság. Gyulán, 1897. évi február hó 20-án. 168 1—1 Dr. Debreczeny Gyula, kir. tszéki albiró. 1529. tkv. - 1897. Hirdetmény. A gyulai 5209 sz. tjkben 6602. hrsz. oláhrét 88 hold 1222/1600 Q-öl, 6699. hrsz. oláhrét 2 hold 202/1600 0-51, 6700. hrsz. oláhrét 1 hold 1295 Q-öl szántóföld és gazdasági épületek örökáron eladásra bocsáttatnak, a szántóföldek egészben, esetleg 10 holdas részletekben is megvehetők, ajánlatok Makó város árvaszékéhez 10°/o bánatpénz beküldése mellett f. évi julius hó l-ig írásban teendők. A föltételek Gyula város közgyámhivatalá­ban, vagy alólirottnál Makón tudhatók meg. Szemes István, 169 1—3 mint Balog József gyámja. r Árverési hirdetményi kivonat. A békési kir. jbiróság mint tkkvi hatóság köz­hírré teszi, hogy Valach János és neje Cservinczki Sarolta békési lakos végrehajtatnak ifj. Jantyik György békési lakos végrehajtást szenvedő elleni 4 frt 20 kr. tőke követelést és járulékai iránti végr. ügyében a gyulai kir. tszék a békési kir. jbiróság területén levő békési 8855. sz. tjkbe fekvő 5591/a. hrsz 2 1450/1600 Q öl murvahelyi kaszál- lóra 230 frt 5590/b. hrsz. 1555 Q öl murvahelyi kaszállóra az árverést 118 írtban ezennel megál­lapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1897. év julius hó 28-ik napján d. e. 10 órakor a békési kir. jbiróság telek­könyvi hatóság hivatal helyiségébe megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10u/o-át, vagyis a 5691/a. hrsz. kaszállóra 23 frt 5590°b. hrsz. kaszállóra 11 frt 80 kr. kész­pénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. év nov.-én 3333 sz. a. kelt I. M. rendelet 8. §-ában ki­jelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értel­mében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhe­lyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt át szolgáltatni Békés, 1897. évi ápril 29-ón. 6 y u k i c s, 164. 1—1. kir. albiró. 3395.—1897. Orosházi járás főszolgabirája. Pályázati hirdetmény. Bánfalva községben elhalálozás folytán meg­üresedett II-od jegyzői állásnak választás utján leendő betöltésére batáridőül 1897. junius 2-ik napjának délelőtt 10 óráját a község házához kitűzöm s felhivom mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen és az előirt képzettséget igazoló okmányokkal felszerelve pályázati kérvényeiket hozzám 1897. évi május hó 31 ik napjának délután 5 óráig adják be, a később beérkező kérvények figyelembe nem vétettnek. Javadalmazás a következő: évi fizetés 400 frt lakbér 60 frt. Főszolgabíró távolétében: Vangyel Sándor, 171 1—1 t. főszolgabíró. Az, a ki csak fegyveradót fizet, köteles a bir­tokában levő s vadászatra használható fegyvereket szám szerint s annak megjelölése mellett: vájjon ógy vagy két csövüek-e, bejelenteni, a bejelentést akásának pontos megjelölése mellett sajátkezüleg aláírni és az 1896. évi junius hóban ama községi elöljáróságnál vagy városi adóhivatalnál benyújtani, a hol az Adóköteles lakását tartja. A bejelentés élő szóval is történhetik, mely esetben az adóköteles lemondása szerint a bejelen­tési űrlapot a városi adóhivatal köteles kitölteni. A ki évközben lép adóköteles fegyver bir­tokába, tartozik ezt a fegyverét a birtokba vételtől számított 8 nap alatt bejelenteni. Azok, kik a törvény értelmében adómentes fegyverek birtokában vannak, kötelesek ezeket a fegyvereket, egyszer — s mindenkkora az illető városi adóhivatalnak trról szóló bizonyítványával ellátni, hogy a bejelentett fegyverek adómentesek. A városi közegek által a fegyveradóról készí­tett kivetési lajstromok a kir. Pénzügyigazgató­ságnak érvényesítési záradékával ellátva a város házánál 8 napi közszemlére kitétetnek, hogy azo­kat mindenki megtekinthesse, netaláni felszólam­lását beadhassa, esetleg a másokat illető adóki­vetésekre, vagy esetleges fegyver eltitkolásokra nézve észrevételeit megtehesse. A felszólamlások és az észrevételek a fent kitüntetett határidő alatt a kir. pénzügyigazgató- Iságuál nyújtandók be, mely az észrevételek alap­ján a szükséges intézkedéseket megteszi a feleb- bezéseket pedig a közigazgatási bizottság elhatá­rozása alá terjeszti. A vadászati jegy iránti bejelentések szintén 1897. évi junius havában nyugtandók be a pol­gármesternél. Ha valaki évközben kívánja a vadászat gya­korlását megkezdeni, vagy eddig élvezett vadá­szati adómentessége megszűnik a bejelentést azon­nal megtenni köteles. Vadászati jegy váltása esetében a fegyver adó a vadászati adóval együtt a kir. adóhivatalnál fizetendő. Az esetben, a midőn valaki már a városnál befizette a fegyver adót és azután kiván vadászati jegyet váltani, a fegyveradó igazolvány a kir. Adó­hivatal által bevonatik, s a befizetett fegyveradó a vadászati adóval együtt a vadászati jegyen ki­tüntetetik. Magától értetik, hogy a már befizetett fegyveradót újból nem kell befizetni. Az 1883. XXIII. t.-cz. 6. §-a értelmében a vadászati adó alól kivannak véve az ezen szakasz a) pontjában említetteken kivül : 1) a vadászterületek tulajdonosainak, vagy bérlőinek szolgálatában álló vadászcselédek ; 2) a vadak gondozására és vadász területek őrzésére alkalmazott cselédek ; 3) a mező, szőlő és erdő gazdaságnál alkal­mazott csőszök, pásztorok, erdő kerülők I 4) a hatóságilag felesketett erdőtisztek, erdő­őrök és a kir. adófelügyelőség személyzete. Az adómentesség igazolásául szolgál az 1, 2 és 3 pontok alatt, említett egyéneknél ; a kir adó­hivatal által kiállított fegyveradó igazolvány, a 4 pont alatt említett egyéneknél pedig az eskübizo- nyitvány eredetije, vagy hivatalos másolata. Az, a ki adóköteles fegyverét az adó alól elvonja, eltitkolja, vagy az adóköteles lőfegyvereket — a törvényben meghatározott eseteket kivéve — vadászatra használja, az eltitkolt, vagy adó alól eleont minden darab fegyver után tiz írttól húsz frtig terjedhető bírságot tartozik fizetni. A befize­tett birságnak egy harmada a feljelentőt illeti. A vadászati adó jövedéki kihágások az 1883. évi XXIII. t.-cz. 43. §-a értelmében toroltatnak meg. Kelt Gyulán, 1897. május hó 29. 166 1—1. A városi adóhivatal. ®®®®©©®®® 00000000900000000000000000000000000000 8 A gazdaközönség és a gépkereskedők figyelmébe! Q Gazdasági géposztályunk raktáraiban, az éppen lefolyt üzletóv váratlanul gyenge w forgalma, minden nemű gazdasági gépekből, u. m.: O 4, 6 és 8 HP gözcséplökészletek, járgányok és járgányos cséplőgépek, Backer-rendszerü és 3 Vidats-féle rosták, egy és többvasu ekék, boronák, rögtörő hengerek, vetögépek, tengeri 0 vetőkészülékek, aratógépek és fűkaszálók, szecskavágók, répavágók és zuzók, kukoricza Q morzsolok és csöves tengeri darálók, egy és két járatú őrlőmalmok, olajprések stb. stb. 0 nagymérvű készlet összetorlódását okozván, igazgatóságunk kapcsolatban azon határozatával, X hogy egyes gazdasági gépek további gyártásával teljesen felhagyjuk, ezen nagy készletek, a jövő tavasz folyamán, rendkívüli mérsékelt árakon való eladását akarja eszközölni. Ezt azon megjegyzéssel hozzuk a t. érdekelt közönség tudomására, hogy az eladás nemcsak egyes darabokban, hanem esetleg kisebb-nagyobb tömegekben is történik, a szerint, a mint erre igényt tartó gazdák és hivatott kereskedők jelentkezni fognak. Ritka alkalom kínálkozik most az érdekelteknek, elismert kitűnő minőségű gazdasági gépeket és eszközöket, rendkívül alacsony árak és előnyös feltételek mellett beszerezni. Minden ezen tárgyra vonatkozó kérdezősködésre, mely egyenesen hozzánk czim- zendő, szívesen fogunk felvilágositással és árajánlatokkal szolgálni Teljes tisztelettel o 0 0 0 o o o Ö 68 12—18 SCHLICK-féle vasöntöde és gépgyár r.-t. Budapest, Külső váczi-ut 30—37. o o o o o o o o o oooooooooooooooooooooooooooooooooooooo

Next

/
Oldalképek
Tartalom