Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-06-20 / 25. szám
35-ik szám. Gyula, 1897. junius 20-áxi. XXIX. évfolyam. Szerkesztőség: Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij : Egész évre ! 5 frt — kr. Félévre ... 2 I 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Eyyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati íietiiap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: H Ó H 2sT 3D-Á.TTI ID. Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv- kereskedés, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, ; a kiadó hivatalban. I Nyilt-tér sora 10 kr. SK « Ezüst mennyegzö. Gróf Wenckheim Frigyes és neje gróf Wenckheim Krisztina példás és boldog há zasságuk huszonötödik évfordulóját szűk családi körben ünnepelték bár meg, az ezüst menyegzőt tartő illustris házaspár, amellett hogy egymást gyöngéden szerető férj és feleség, kedves gyermekeiket bálványozó bol dog szülék: a közéletnek is oly kiváló, te kintélyes és előkelő tagjai, hogy házasságuk huszonötödik évfordulója mit som vészit a családi ünnepély bensőségéből, ha a társadalom is kiveszi belőle osztályrészét és legjobb legnemesebb érzeményeivel, szívből fakadó szerencsekivánataival járul hozzá az Űr szine előtt megújított szent frigyhez, hosszú életet, jó egészséget és zavartalan családi boldogságot kívánva a nemes grófi házaspárnak. Gróf Wenckheim Frigyes és gr. Wenck heim Krisztina boldogsága s öröme első sor ban Gyula városában, a Wenckheim család ősi fészkében kelt viszhangot, abban a súlyos viszonyok között levő városban, amely nek Magyarország legjótékonyabb asszonya Wenckheim Krisztina grófnő, első s főjóte vője, a Szűz Anya égi patrona melletti föld patronája, kinek városunk iránti anyai érzü letét ércznél maradandóbban hirdeti most és késő évszázadokon át a vallásosság és humá nismus szolgálatában álló fejedelmileg dotált árvaház, a tudomány és a felvilágosodás tér jesztésére létesítendő gymnasium, amelynek öt év előtt Wenckheim Krisztina grófnő veté meg alapját, amely gymnasium — habár nem is rögtönösen — de mégis csak azon az alapon fog kedvező viszonyok között léte sülni, amint ezt alapvetője nemesen elhatá rozta s amely alapon a gymnasium tényle ges létesítésén kedves férje gr. Wenckheim Frigyes és az egész illustris Wenckheim grófi család buzgólkodni megígérték. A kegyurasági papság által az ezüst mennyegzö alkalmából kiadott díszes „Emlék album“ helyesen mondja, hogy gr. Wenckheim Frigyes és neje Wenckheim Krisztina grófnő sok földi kincset nyertek az Istentől, de nyertek hozzá olyan nemes szivet is, mely alóban az írás szavai szerint érez és cse- ekszik: »a gazdagok pedig, a mijök van, ne tekintsék sajátuknak, hanem a szegényekkel közös kincsüknek.« Wenckheim Frigyes grófot illetőleg, fájdalmas resignáczióval vettük, hogy Békés- vármegye közéletétől teljesen visszavonult De ez a visszavonulás csak politikai s társadalmi téren történt; igaz, hogy mint ilyen is súlyos veszteség a megyei közéletre, mint nagybirtokos azonban Wenckheim Frigyes gróf összes uradalmaiban olyan gazdálkodási rendszert üz, mely mintaképül szolgálhat Alkalmazottjait és az urodalmakbau foglal sózó nagy létszámú munkásokat nem tekint alattvalóinak, akiknek csak munkáját hasz nálja ki, nem is az a viszony van közöttük mint úr és szolga között, hanem megfizetve egy egész élet odaadó fáradságát, évről-évre megújuló munkáját és apáról fiúra szálló hűségét, mint jó atya viseltetik irántuk. A: agrárszoczialismus elleni egyik legfőbb pal liativ szer az a humánus bánásmód, ameli a nemes gróf urodalmaiban cselédség és munkás osztály iránt tanusittatik. A gazdái kodási rendszer is fokozatos átalakulóba! van, hogy a környékező községek lakossága az urodalmakban minél több foglalkozást és keresetet nyerjenek. Wenckheim Frigyes gróf és Wenckheim Krisztina grófnőn beteljesül a jótékonyságot élvező áldó imádsága, mert amit mint buzgó katholikusok a vallásért, mint hazafiak a ha záórt, mint nemesszivü emberbarátok szén védő embertársaikért, mint Wenckheimok hagyomány és kegyelet szempontjából a csa Iád ősi fészke Gyula városáért áldozatot hoz tak és hoznak, az Isten visszafizeti azt nekik|árvaháznak, négyezer forintot a pesti vakok aoldog családi élettel, kedves jó gyermekek-1intézetének, ugyanannyit a váczi siketnémák el és földi javakkal. lintézetének, ezer forintot a lipótvárosi bazilika És mert dolgoznak Istenért, hazáért,! ^P't^s^re É| kétszerötszáz forintot az aradi megyei embertársaikért és dolgoznak, hogy javakbanj^r^^zna^ alapítására, gyarapodva minél több áldozatot hozhassa-! A békési szegények közt is sok száz irtot nak és jót tehessenek: ezért áldja is meg|09zf°tfak szét a lelkészek utján. Az uradalmi őket a minden jókat jutalmazó Isten! Icselédeknek a lakodalmi ünnepségek alatt két _________ napi pihenőt engedtek s fejenkint egy-egy juhot lés öt itcze bort kaptak. Ezenkívül minden köz* A kigyósi ezüst läkodälom. lségben, a hol a grófi párnak birtoka van, népE hó 18-án, pénteken volt 25 éve annak a|'*nnePe^ rendeztek, a mely különösen szép volt apnak, midőn gróf Wenckheim, Frigyes oltárhoz Békésen, a hol ősi szokás szerint két ökröt sü- vezette Wenckheim Krisztina grófnőt, aki ugyl^^k meg nyárson s huszonnégy akó bort nemeslelküsége és határt nem ismerő ember-1ütöttek csapra. szeretete, mint gazdagsága folytán első mágnás-l Az esketést Göndöcs Benedek apát, a menyhölgye volt az akkori magyar arisztokrácziának.lasszony egyik gyámja végezte. — A fejedelmi E nagy napnak huszonötéves jubileumát [esküvő után az uj házasok külön vonaton utaz- ünnepelte e hó i8-án a nemes grófi pár. Fény-ltak Milánó felé. yel és pompával az egész vármegye és a messze A családi körében sok örömmel jutalmazott környék osztatlan lelkesedése és érdeklödéseLemesszivü grófi pár pénteki ezüstlakodalma mellett, mely a jótettekben példátlanul álló ne-l^éltó volt a huszonötév előtti esküvőhöz úgy mes grófi pár iránt e megható szép családi ün- fényben, mint a szeretet igaz melegében, mely nepélyen megyeszerte és az ország felső tizezré- L gJ.ófi pár ir4rtt megnyilatkozott. — Ez finnének és a nemeslelküséget s jótékonyságot tisz—Ipélyröl a következő tudósítást vettük : telő honpolgárok között visszhangra talált. I ^ . . A , ..., 1A... c • j 1 • c' 1-1 Mar folyó hó lL-ike óta az ünneplő grófi pár A huszonotév előtti fejedelmi fényű esku-l J ■ r & r Gróf Wenckheim Krisztina.*) .Gróf Wenckheim Krisztina (Mária, Anna, Regina) csillagkeresztes palotahölgy, született 1849. év április hó 21-en Ó-Kigyóson Békés- megyében. Atyja Gróf Weinckheim József Antal cs. kir. kamarás, az „igazi patriarchalis jellemű főur* volt, szívélyes és leereszkedő mindenkivel szemben, egyszerű beszédében, viselkedésében, szokásaiban s egész életmódjában, de annál kimagaslóbb és magasztosabb elveiben, gondolkodásában, érzületeiben; a kinek nevéhez fűződik az Alföldön a fa, különösen az akáczültetésnek meghonosítása. A grófnak harmadik, Schercz Krisztinával kötött házasságából született egyetlen leánya, Krisztina, a kit úgyszólván bölcsőjében ért a legnagyobb csapás, az árvaság, mert édesanyját még ugyanazon 18+9. évben, édes atyját pedig az 1852. évben veszité el. A nagyterjedelmü grófi birtok kezelésével végrendeletileg az uradalomnak három főtisztje, a kis grófnő nevelése és felügyeletével pedig Göndöcs Benedek pusztaszeri apát, akkoron ó-kigyósi udvari káplán bízatott meg; s hogy az Isten — talán az árvaság kárpótlásául — mily nemes, fogékony szívvel s ritka fenkölt lélekkel áldotta meg a kis grófnőt s hogy nevelői által is mi sem lett elmulasztva, hogy neveltetése a lehető legtökéletesebb s a főrangú születés által követelt igényeknek megfelelő legyen, annak tanúja az egész ország, m-ely csakhamar megtanulta ismerni a grófnő vőnek méltó jubileuma volt a jelenlegi szép felkérésére három Jézus társasági atya, P. Hódún?, ,. I l . Hidlinszky és P. Kubina az ó-kigyósi major UnnePHuyszonöt év előtt, midőn a boldogemléke- te“P1°m«,an ■a grófi család s a majorbeli hívók-r—... r> , 1 ,, ,,, i részére missiót (lelki sz. gyakorlatok) tartott, melyre zetu tíondocs Benedek nevelése alól kikerült ifjúi 1 ,r . rjr 1 l . -c- * , r a szomszédos plébániák hívei is körmenetekben grófnő kezét nyújtotta Wenckheim Frigyes grót-l , Sg r . . , . H elzarándokoltak. A missio 17-én este ért véget, nak, az esküvő alkalmából kifejtett fényről s azl 0 ezen alkalomból kifolyó mesés jótékonyságról! 18-án, pénteken reggel 8 órakor vette kezszinte regék kerengtek a nép ajkain. Az akkorildetét az ünnepség. A grófi pár és a Wenckheim esküvőn, ebéd közben, az első pohárköszöntő család kégyurasága alatt levő plébániák lelkészei után felolvastak egy alapitó levelet, a melylyel és az uradalmak összes tisztei a templomhoz fela grófi pár százezer forintot áldozott a yytt/atlvezetö és széles piros szőnyeggel fedett lépcső árvaházra. A menyasszony mindahárom eyámjá-lalján várták a grófi párt. A major templom melnak fejenkint ötezer forintnyi évdijat biztosított,jlctti kapuja piros bársony drapériákkal volt dia cselédséget pedig részint nagyobb fizetéssel,Iszitve, úgy mint 25 évvel ezelőtt. Aztán felvezetrészint pedig nyugdíjjal jutalmazta. Az uradalmiltók őket az ezen alkalomra fényesen feldíszített tisztek évi fizetésük negyedrészét kapták pót-jtemplomba, hol 25 évvel ezelőtt először mondták lékul. A gyulai árvaház alapításán kívül tízezer lel az ünnepies eskü szavait. A grófi pár 1 száforintot ajándékoztak az uj házasok az Írói se-|mukra a szentélyben elhelyezett imazsámolyon, gitő egyesületnek, kétezerötszáz forintot a pesti!míg a család többi tagjai s a vendégek a padok*) A gróf Wenckheim kegyuraságának papaága által az eziietmenyegző alkalmából kiadott albumból. nevét s már fiatal korában, mint „az ország leg nemesebb szivü grófkisasszonyát“ emlegették. Gyermekéveinek emlékei között legneveze tesebb volt az 1857. esztendő, a midőn a felséges királyi párnak az egész országban tett köruta zása alkalmával 0 Felségeik az ó-kigyósi pusz' tán leszálltak s a hódoló küldöttségek és a né pék ezreinek körében a kis grófnő „A kigyósi pusztán árvaleány vagyok“ kezdetű szép kis magyar verssel üdvözölte ö királyi párt, egy művészi kivitelű ezüst kosárkában a legszebb rózsákat nyújtva át a királynénak, a ki e meg' ható hódolatot a legkegyesebben fogadta. E esemény emlékét jelzi ma is az ó-kigyósi ura dalmi lak, a régi kastély mellett fennálló diadal kapu „Isten hozott!“ és „Isten veled!“ arany betűs feliratával. Oktatását a legkitűnőbb tanároktól és n yel önök tői nyerte, még pedig oly kitűnő eredménynyel, hogy hat nyelven folyékonyan beszél, gyönyörűen zongorázik, művészileg énekel, igen szépen rajzol, a legnagyobb jártassággal bir az irodalom és művészetek terén, kitűnő müizléssel és nagy olvasottsággal bir | mindezek mellett épp oly otthonos a legfinomabb női kézimunkákban, mint a háztartási és jó magyar gazdasszonyi teendők vezetésében. S midőn a gyermekleányka hajadonná serdült és kilépett a nagyvilágba, hogy a föran- guak társadalmi körében elfoglalja a az öt megillető helyet, -midőn beutazta az egész Európát s gazdag ismereteket szerzett: már köztudomású volt róla, hogy magasfoku szellemi képzettsége s a legelőkelőbb műveltség mellett „az ország leggazdagabb árvája“ a világ minden gazdagságánál többet érő kincsnek van birtokában, mely kincset nemes szivében bir. Azon nemes szívben, mely oly korán megtanulta: együtt érezni a szenvedőkkel s abban találni örömét, ha a mások könnyeit letörölheti. Kevés van a jótékony főúri nők között is, ki nevét a hazafias, vallásos, emberbaráti czélokra ezrekre menő adományaival már oly korán ismertté és áldottá tette volna. A fiatal grófnő csakhamar kedveltté lett nagy műveltsége és tehetségei által a főrangú világ társadalmi köreiben; a pesti fürdő-utezai grófi ház szalonja gyakori és kedvelt találkozási helye volt az arisztokráczia, az egyházi, politikai és művészi világ kitűnőségeinek. Az arisztokráczia tagjai által rendezett műkedvelői előadásokon és hangversenyeken is 6 volt mindig a főszereplők egyike 3 mindig feltűnt és elismerést keltett sokoldalú művészi képességeivel. Így egykor a redoutban tartott egyik nagyszerű hangversenyen „Romeo és Julia“ operából énekelt egy részletet s oly művészi tökéletességgel és hatással, hogy egészen elragadta a közönséget s a lapok akkor azt jegyezték meg róla, hogy „a fiatal W. K. grófnő gyönyörű hangja és éneklési tehetsége egy sze gény leányt egész életére híressé és boldoggá tett volna“; s a Liszt Ferencz vasárnapi matinééin Schubert és Schumann érzelmes dalait szépen iskolázott, ritka mély és erős szép alt hangján oly meleg érzelemmel és remek árnyalással énekelte, hogy maga Liszt is megtapsolta s őszintén gratulált valódi művészi talentumához. Nem csoda, ha fényes név, gazdagság, tehetség, nagy műveltség és nemes szív egyesülvén a grófnőben, az ország első családjainak ifjai vetélkedtek kezéért. De mint mindenben úgy a házasság lépésében is az isteni gondviselés áldása óvta és vezérelte a grófnőt, oly férfiút rendelve számára,ki nemcsak nemes jelleme, kiváló szellemi tehetsége i mindenkit megnyerő rokonszenves egyénisége által tűnt ki kortársai között, hanem hasonló volt lelkületének azon érzelmeiben is az ifjú grófnőhöz, mely eddig nem emlitett, de minden nemességének alaptulajdonságát képezi: mély vallásosságában és hitéhez, egyházához való ragaszkodásában. A mély vallásosság az igazi műveltségnek elmaradhatatlan következménye; s csak a gőgös, felfuvalko- dott, minden áron elöretolakodó és éppen azért félmüvelt törekvés az, mely a vallást, ha kell, félre dobja, bár hangoztatják jó katholikus voltukat, vallásosaknak tartják és hirdetik magukat. Nem ily értelemben részesült a vallásos nevelésben Wenckheim Krisztina grófnő és Wenckhem Frigyes gróf. Ifjú korukban is péi- dányképei voltak az igaz keresztény katholikus érzelemnek s még az ifjúságnak könnyebb éveiben sem válogattak — mint sokan a mai ifjak közül — a vallás parancsai s gyakorlatai között. A naponkénti imádságot, vasár- ünnepnapi temploinbajárást, a böjtök megtartását s évenkénti szent gyónások elvégzését épp oly buzgó- sággal teljesítették, mint a mily őszinteséggel keltek védelmére nyíltan is az egyház igazainak s a szó és példa hatalma s gyakorlása tette őket az egyház valódi gyermekeivé. Már az ifjú szivekben erős és mély gyökeret vert a hithez e mély ragaszkodás, mely nem nagy hanggal, de igazi cseleke dettel avatta a Wenckheim grófi családot az egyház első büszkeségévé. Ily nemes, Istentől mindenekben megáldott két ifjú szív egyesülése hogyne keltett volna nagy Örömet az égész hazában, melynek felvirágozása s boldogitásához ily főurak kellenek, örömet az egyházban, melynek ily családokra van szüksége s reménységet az alattvalók szivében, kik ily gondviselő urakért szívesen áldozzák munkájukat s hódoló ragaszkodásukat. Ha apunk: mai szAmétlaoz fél iv melléklet van osatolva
