Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-04-05 / 14. szám

dittatva — mint az érdeklődésből bizton kö-! vetkeztethető — rendkívül nagy számban fog az ünnepélyre Gyulára jönni. A. millenáris bizottság a részletek megállapí­tása tárgyában folyó hó 1-én behatóan tanácskoz­ván, az ülés lefolyásáról kővetkezőkben számolunk be olvasóinknak. Résztvettek az ülésben: Tallián Béla főispán elnöklete alatt, Beliczey István, Terényi Lajos Lede­rer Rezső, dr. Zsilinszky Endre, Horváth János Zlinszky István, Varságh Béla, Vidovszky János Láng Károly, dr. Hajnal István, Szekér Gyula és Bartókig József. A vármegye alispánja hosszabb jelentésben számolt be az előkészítő munkálatok eredményé­ről. E szerint a junius 8-án felvonuló bandérium­ban saját díszruhájukban való részvételre jeleat keztek : gróf Alntásy Dénes, Beliczey Géza és Káráéi István.] A vármegye színeivel készítendő díszruhák­ban yaló részvételre felszólítás folytán eddig vál lalkoztak: Lukács Endre, Buchwald Gyula, Endrefy György, Mudrony Jenő, Felix Andor, Bessenyei Ven del, Marcsek István, Berthóty István, Szénásy Dénes Konstantinovics István és Virág Endre. A vármegy czimerét vivő herold tisztét pedig Morvay Mihály fogja betölteni. Előadja továbbá az alispáni jelentés, hogy az „Erkel-szobor“ bizottság a szobor leleplezését díszközgyűlés napján május 12-én tartja meg és hogy azon Káldy Gyula, Somló Sándor, valamint az opera több tagja részt fog venni. A bizottság a kimerítő alispáni jelentést tu­domásul vevén, a vármegye költségén kiállítandó bandéristák számát tizenkettőben állapította meg és a résztvevők névsorának végleges összeállításával valamint alkalmas lovak beszerzése czéljából a kell intézkedések megtételével a vármegye alispánját bízta meg. Elhatározta továbbá a bizottság, hogy május 12-én délután 3 órakor Gyulán, lóversenyt is rendez mely czélból.egy Szekér Gyula elnöklete alatt Csausi Lajos, Deimel Lajos, Beliczey Géza, Dutkay Béla és Sztraka György tagokból álló bizottságot küldött ki és dijak kitűzése czéljából a gazdasági egyesü let által felajánlott 200 koronán felül még 1000 koronát bocsátott a bizottság rendelkezésére és fölkérte a vármegye főispánját, hogy egy „Hölgyek dijau czimén kitűzendő díjnak gyűjtés utján leendő beszerzése iránt intézkedjek. A 2-ik honvéd-huszár ezred gyulai osztályparancsnoksága pedig egy al tiszti verseny rendezése és egy rendező bizottság tag kiküldetése iránt megkerestetett. Végül megállapította a millenáris bizottság törvényhatóság díszközgyűlésének tárgysorozatát a kö vetkezőképen. 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Szabó János esperes, bizottsági tag ünnepi szónoklata. 3. Hódoló felirat a királyhoz és üdvözlő fel­irat az országgyűléshez. 4. Alispáni záróbeszéd. Ezzel az ülés befejeztetett. az 1890. évi 1. t.-cz. 23. §,-a 10-ik bekez­déséhez képest a városi adóhivatal helyiségé-, ben márczius hó 30-tól, április hó 14-ig ter­jedő' 15 napra közszemlére kitéve tartatik és az bárki által is megtekinthető, s netaláni észrevételek legkésőbb április hó 14-ig ugyan­ott nyújtandók be. Gyulán, 1896. márczius 28-án. Dutkay Béla, polgármester. 1043/1896. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1896. évre előirt tőke kamat adó kivetési lajstrom a tek. kir. pénzügy igazgatóság által érvényesíttetvén, f. hó 6-tól 14-ig a városi adóhivatalban köz­szemlére kitéve tartatik. Azon adózók, kik eme lajstromban fog­lalt adónemmel már a múlt évben meg vol tak róva a lajstrom közzétételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első ízben lettek megróva adójuknak könyvecs­kéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1896. április hó 2-án. Dutkay Béla, polgármester. Hírek. 1030/1896. sz. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1896. évre előirt vármegyei közúti adó kivetési lajstrom a vár megyei számvevőség által megvizsgáltatván Előfizetési felhívás a „Békés“ 1896. évi második negyedére. Lapunk múlt hó végén XXVIII. évfolya­mának elsőnegyedét töltvén be, tisztelettel fel hívjuk mindazon olvasóinkat, akiknek előfizetése m&rcziusban lejárt, hogy azt mielőbb megújitan szíveskedjenek. A lap programmja, melylyel éveken át sikerült a közönség osztatlan bizalmát megnyerő jövőben is a régi marad. Békésvármegye s abban a megye székhelye Gyulavárosa közigazgatási, tár sadalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyi lagosan, higgadtan, függetlenül, de óvakodva min dennemü személyeskedéstől: ezt az eszmét tűztük zászlónkra s ezen eszme szellemében fogunk ezután is működni; összeköttetéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy elvont elmé letek fejtegetése helyett kizárólag megyei és köz ségi érdekeink istápolásával foglalkozhatunk és eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapunkat; a vármegye Gyulavárosa közönségétől reméljük az eddigelé is hálásan tapasztalt további szíves támogatást. Lapunk előfizetési dija szintén a régi marad és pedig az ápti lis—júniusi negyedre 1 frt 25 kr, mely összeg vidékről „Békés kiadóhivatalának — Gyulán* czim alatt postautalványnyal küldendő be. A közigazgatási bizottság április havi rendes ülését folyó hó 13-án fogja tartani. A nagyheti szertartások, valamint minden év ben, úgy most is a lehető legszivreemelőbben tar tattak meg a gyulai plébánia templomban, Virág vasárnapján a barkaszentelésnél, valamint a nagy hét minden napján Gróh Ferencz plébános pontiff kált káplánjai segédlete mellett. Nagypénteken Szt János evangélista passióját adta elő az énekkar igen nagy közönség előtt, délután pedig a harmadi siralmat és az azt követő Misereret adták elő szép színezés, összhang és szabatossággal. A feltámadási szertartás tegnap este 7 órakor kezdődött s roppant I számú ájtatos közönség részvéte mellett tartatott meg. A Megváltó feltámadásának nagy napját ünnepli ma a keresztényvilág és ami csak ritkább években fordul elő, a róm. kath és a protestáns egyházak hívein kívül a görög nem egyesültek és izraeliták husvétja is ugyanazon napokra esik, A gyermekek közt ma s holnap nagy sürgés forgáB lesz, készül­nek a locsoláshoz. A boltokban már napok óta legkeresettebeb czikk a berzseny, amelylyel a lány­kák a gavallérok számára pirosra festik a tojásokat, gyógyszertárak pedig valóságos kis ostromnak vannak a rózsavízért kitéve. Lapunk tisztelt olvasói­nak boldog ünneplést kívánunk. A gyulai iparos ifjúsági egylet vasárnap dél­után 4 órakor tartotta tisztújitással kapcsolatos évi közgyűlését. Sál József lendületes elnöki beszédé­ben a nemzet ezredéves múltjára reflektálva, az ország megerősödésének és felvirágzásának egyik főbiztositékát az ipar fejlődésében jelöli meg, de az ipar csak úgy fejlődhet és töltheti be nemzet- alkotó hivatását, ha a fiatal iparos nemzedék ma­gasztos feladata magaslatára emelkedik, ami csak nagyfokú szorgalom, munkásság és önképzés útján lehetséges. Kóhn Dávid titkári jelentésében kon- tatálja, hogy a gyulai iparos ifjúsági egylet mű­ködése — bár minden reklámszerűséget nélkülöző- lég zajtalanúl történik — az elnöki megnyitó be­szédben foglalt óhajnak mindenben megfelelő s mint ilyen, évek hosszú sora óta nem csupán az önálló iparosok, hanem más társadalmi osztályok megelégedését és elismerését is kiérdemelte. Az nképzés terén fokozatosabb eredmények lesznek elérhetők, ha az egylet, a házépítés illetőleg a ház- bővitésből ráháramló adósságot, melyből különben múlt évi közgyűlés óta 250 forint törlesztetett, de még mindig 1950 forint áll fenn — lefizetendi Az egyletnek Démusz János pénztárnok — szám- vizsgálók által megvizsgált — jelentése szerint múlt évi pénztári bévétele 871 frt 91 kr, kiadása 775 frt 96 kr. és igy pénztári maradványa folyó évre 95 frt 95 kr. betéti könyvecskén 214 frt 20 kr. Adósság 1950 frt, mellyel szemben a leltári aktiva 7365 frt Múlt Rezső könyvtárnok jelentése, mely szerint az egyletnek 398 kötetnyi könyvtára van, azzal véte­tett tudomásul, hogy a könyvtár gyarapítására 50 forint fordittatik. Az egylet rendes tagjai száma 140, a kötelezett havi tagdíj csupán 10 kr, mely­lyel szemben az egylet a tagdijakat messze mégha ladó erkölcsi s anyagi kedvezményeket nyújt. Az útasjogadónak múlt évben 167 díjmentesen elszál lásolt vendége vnlt. A közgyűlés az I. Gyulavárosi takarékpénztárnak 20 forint adományáért jegyző- könyvi köszönetét szavazott. Ezután a tisztájitás ejtetett még a következő eredménynyel: Sál József elnök, Kóhn Dávid titkár (mindketten ily minőség ben az egylet keletkezése 1877. óta) Szénásy János alelnök, Múlt Rezső könyvtárnok, Zombori Gusztáv h, könyvtárnok, Démusz János pénztárnok, Diósy Béla s Szikes György jegyzők, Licska Ferencz és Gróh Mihály számvizsgálók. Választmányi tagok. Licska Alajos, Magyar Ferencz, Pécsi Imre, Túri Károly, Illich Ferencs, Gróh Györgv, Dobay Ferencz Pócbí Lajos, Herczeg József, Puskás Károly és Mayer István, póttagok: Sárga Simon és Linden berger Alajos. Halálozás. Viruló szépségű, kedves, fiatal ipa Os lányka halála kelt közrészvétet Gyulán. Szemeli Imre városi tanácsos polgártársunk szeretett leány Teréz, hosszas, súlyos szenvedés után meghalt. — Temetése vasárnap délután volt igen nagy részvét mellett. A korán elhunyt sokat szenvedett kedves leány hamvai nyugodjanak békében, vármegyénk jeles szű­Pedig szerény életet élt s munkabíró nap jaiban nem hagyott elrepülni talán egy órát sem tétlenül. Volt idő, midőn egyszerre 3—4 humoriszti- kus vállalat számára dolgozott, s ha még va­lami szabad ideje maradt: apróbb genre-képe- ket festegetett, vagy jó barátjainak készített arczképeket. Szorgalma bámulatos volt, s routineja a raj zolásban talán még nagyobb. Az illusztrácziókat úgyszólván diktandó készítette, s ha röviden akarnánk jellemezni ót, talán legjobban, legta lálóbban azt mondhatnék róla, hogy rajzoló journalista volt. A rajzónt olyan könnyedség gél kezelte, mint más a tollat, s ennek i ritka könnyedségnek lehet tulajdonitanunk, hogy közel ötvenezer rajzot és illusztrácziót készített munkásságának három évtizede alatt. Ezek a rajzok oly híven magyarázzák Ma­gyarország legújabb politikai és társadalmi tör­ténetét, mint a parlament jobb szónoklatai vagy a hírlapok vezérczikkei. * * * És milyen tőrül metszett magyarság nyilat­kozik meg azokban a rajzokban I A magyar faj jellemző vonásait talán egy rajzolónk sem tudta olyan erővel és igazsággal visszatükröztetni, mint Jankó János. Magyar volt minden izében, bár barátai tót származása miatt sokszor gú­nyolták. Mikor a hatvanas évek elején a bécsi képző­művészeti akadémiára ment tanulni, még külse­jében is erősen hangsúlyozta magyar voltát. Feszes magyar nadrágot, dolmányt és sarkan tyus csizmákat viselt. Meg is gyűlt a baja mindjárt eleinte a ma­gyar ruha miatt. Egyik tanára meglátta őt az akaJémia folyosóján és igy förmedt reá: — Menjen haza rögtön és vesse le azt a komikus ruhát. Az ilyen öltözet nem való annak aki művészi pályára készül. Jankó nem fogadta meg a tanácsot, de nem is mutogatta magát sokszor az akadémián. Ami kor pedig Tóth Kálmán meghitta, hogy jöjjön Pestre a Bolond Miska képeit rajzolni, össze csomagolta vázlatait s azonnal leutazott. Pedig ekkor már rajzolója volt a Kikeriki nek s ügyes, eleven ónjával Bécsben fényes carriért csinálhatott volna. v * * Mindig bántotta, hogy a kenyérkeresés kényszere nem engedett neki időt arra, hogy a magyar népálet poeiikus jeleneteit fest hesse s nagyobb kompozicziókat készíthessen Sokszor mutatta nekem vázlatkönyvét, melyben egymást érték a kidolgozásra följegyzett moti vumok. Hány érdekes csirája volt ezekben elte metve az érdekesnél érdekesebb magyar genre képeknek. A Siralomház első gondolatát is ebből a könyvből hüvelyezte ki Munkácsy Mihály. És Jankó Jáuos büszke volt arra, hogy a világhírű magyar képírónak tárgyat szol gáltatott. * * * Az irigységet, a cselszövést soha nem is merte s a másik sikereinek úgy tudott örülni mintha csak azok a sikerek az Övéi lettek volna őszinte, egyenes jellemét híven jellemzi következő történetke is: Egy napon Madarász Viktorral beszélgetett a franczia képírókról s különösen Dóré Gusz távról, kinek bibliai tárgyú képeit mindenek fe> lett csodálta. —— És tudod-e, szólt Madarász, hogy Dóré igazi vallásos meggyőződésből készíti ezeket rajzokat.? Hogy hiszi is mindazt, amit ónjával papírra vet.? Jankó János. lőttének halálhíre or­szágszerte, de különösen nagy részvétett keltett szü­lőhelyén Tót-Komlóson, mely tudvalevéleg már ré­gebben elhatározta, hogy hírneves fiának szülőházát emléktáblával fogja megjelölni, mi valószínűleg a község százötvenéves fennállásának ez évi jubiláris ünnepélyén történend meg. Jankó János halála hí­rére most is kitűzték a községházán, kaszinón és körökön a gyászlobogót. A hírneves művész elhunyta alkalmából a fővárosi lapok igen meleg nekrológo­kat hoznak; mi is lapunk tárczájában emlékezünk meg a szakmájában páratlan művész elhunyta okozta pótolhatlanul súlyos veszteségről. Nyitják a magyar utczát. Régi vágya teljesül most a magyar utcza lakóinak. Nyitják a magyar utczát s egyik főerévé teszik a helyi közlekedés­nek. A héten megjelentek a súgárut végén a kerí­téseket bontó munkálatok mérnöki assistenczia mel­lett, s a magyar-uteza lakói elégült mosolylyal né­zik a haladó munkásokat. Az utcza színvonalába eső kisajátított épületeket Szent-György napjáig épségben hagyják, tekintettel a lakviszonyokra, de hihető, hogy pár hónap alatt teljesen készen átad­ják az igy a város első közlekedési utjává tett ut­czát ^a forgalomnak. Az alsó-fehér-körÖ8Í ármentesitö társulat folyó hó 14-én d. e. 9 órakor tavaszi rendes közgyűlést tart, következő tárgysorozattal: 1. Igazgatói és fő­mérnöki együttes jelentés a lefolyt 1895-ik évről. 2. Főmérnöki jelentés a műszaki külső munkálatok állásáról. 3. Pénztárnoki jelentés a pénztár állásá­ról a múlt év végével. 4. A számvizsgáló bizott­ságnak jelentése az 189Ö. évi pénztári számadásnak megvizsgálásáról és ezzel kapcsolatosan az össze­hasonlító kimutatásnak előterjesztése. 5. A szám- vizsgáló bizottságnak jelentése az 1895. évi leltári számadásnak megvizsgálásáról. 6. A folyó év már- czíus 1-től bezárólag 30-ig közszemlére kitéve volt ártér osztályozási munkálatnak és az ezen idő alatt beérkezett panaszoknak előterjesztése. 7, A nagy- mélt. földmivelésügyi m. kir. miniszter úr f. év február hó 7 én 9252—V. sz. a. az új beton zsilip viznyomási próbája foganatba vétele tárgyában ki­adott rendeletének előterjesztése. 8. A nagymélt. földmivelésügyi m. kir. miniszter úr a f. év február hó 9-én 720006—VJ2—1895. sz. a. kiadott körren­deleté, melylyel a hatóságok ipari és más termény­beli szükségleteinek beszerzésénél, valamint az ipari munkálatok kiadásánál követendő szabályokat meg­küldi. 9. A nagymélt. földmivelésügyi m. kir. mi­niszter űr f. év február hó 27-én 9256—V. sz. a. az Elővizcsatorna meder rendezési munkálatról meg­ejtett felülvizsgálat és a társulathoz intézett utasí­tások tárgyában kiadott rendelete. 10. A nagymélt. földmivelésügyi m. kir. miniszter ur a f, év február hó 25-én 12989—V/2. sz. a. kiadott körrendeleté­vel a „Gazdasági Mérnök“ szaklapot a társulatok figyelmébe ajánlja. 11. A nagymélt. földmivelésügyi m. kir. miniszter úr folyó év márczius hó 16-án 19033—V/2. és márczius hó lfl-án 19838—V/2. sz. a. a 2 000,000 frtos kölcsönügy, továbbá a nagymélt. m. kir, pénzügyminiszter úr folyó év márczius 16-án 17213. sz. a. a társulatot megillető sdóvisszatéri- tési összegnek a Magyar Földhitelintézet részére történt kiutalványozása tárgyában kiadott rendele­- — És te nem hiszesz mindent? — Csak úgy módjával. Jankó egészen elkomolyodott; az ő becsű letes, jámbor lelke nem tudta elképzelni, hogy £ piktor olyasvalamit rajzolhasson amit nem hiszj vagy nem érez. * * * Munkakedvét egész a legutóbbi időkig meg­őrizte s a mint egy-két jobb napja volt, újra csak festett és rajzolgatott. November elején még festő-állványa elé ült, s vázlatot készített Ágai Adolf nejéről. A kép félig készen ott áll kisebb utczai szobájában: nem végezi be senki. « * * Jankó János humoros rajzaiból néhány év előtt külön is megjelent egy-két füzet. A leg­több karrikaturája azonban (köztük a legjobbak/ az élczlapok köteteiben van eltemetve. Vájjon nem volna-e kegyeletes dolog ezekből a pompás rajzokból egy olyan gyűjteményt összeállitani, mely lehetőleg teljes képét mutassa a geniális művész munkásságának ? A művész minden tisztelője kedves emlé­kül őrizné meg ezt az albumot. Jankó János földi maradványait hétfőn te­mették el a kerepesi-uti temetőben. Reggel óta folytonosan érkeztek a koszorúk a ravatalra és a részvétiratok a gyászba borult családhoz. Az elhunyt művész ravatalát volt dolgozószobájában állították fel. Egyszerű, ezüst keresztekkel és halotti jelentésekkel tarkított ravatal volt, ame­lyet azonban pompássá alakitott a társadalom részvétét kifejező koszoruhalmaz. A család gyász- jelentése a következő volt: Özv. Jankó Jánosné szül. Bajay Gizella mint hitves, — Jankó János dr. Jankó Gizella és Abi­gail mint gyermekei, — Jankó Jánosné szül. Auer Paula mint menye, — ifj. Jankó János mint unoka, — továbbá Jankó Johanna férjezett Schlesinger Jánosné és Jankó Dániel mint az elhunyt testvérei, — özv. Bajay Jánosné szül. Komáromy Anna mint anyós, — végül Schle­singer János és Jankó Dánielné szül. Vozárik Etelka mint sógor, illetve sógornő a maguk, úgy­szintén az összes rokonok nevében a legmélyebb fájdalomtól sújtott szívvel jelentik, hogy forrón szeretett, felejthetetlen férje, a leggondosabb jó édesatya, após, nagyatya, testvér, vő, illetve sógor: Jankó János akadémiai festőművész ez évi márczius hónap 29-én, hajnali fél 3 órakor, éle­tének 62-ik, boldog házassága 30-ik évében, hosz- szas szenvedés után az Urban jobblétre szende- rült. A boldogult drága földi maradványai e hó- 30-án, délután 4 órakor fognak a gyászházban: VIII. kér. kerepesi-ut 61. szám alatt, az ág. ev. egyház szertartása szerint megáldatni és a kere­pesi-ut melletti temetőben örök nyugalomra té­tetni. Budapast, 1896. márczius 29-ón. Áldás béke poraira! Délután három órakor kezdődött a gyász- szertartás. a kerepesi-uti gyászházban. A ravatal körül ott voltak: Szász Károly püspök, Sebestény Mihály kúriai biró, Szmrecsányi Miklós minisz­teri osztálytanácsos, Erődi Dániel főigazgató, Berecz Antal igazgató, Hermann Ottó és Molnár Antal dr. országgyűlési képviselők, Lóczy Lajos egyet, tanár, Fehérpataky László, György Aladár, Váradi Antal dr., Agai Adolf, Szinnyey József, az iró- és művész-világ számos képviselője, a művészi társkörök küldöttségei s igen nagy­számú közönség. Az egyszerű szertartást Horváth Sándor ágostai evangélikus lelkész végezte; megható beszédben búcsúztatta el a boldogult művészt. Ezután kivitték a koporsót a kerepesi temetőbe, ahol örök álmát aluszsza a művész. Nyugudjék békében 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom