Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-08-02 / 31. szám

A mükedvelöstödés ~ eredménye aztán az is, hogy nincs tisztában még azzal sem, mely iparágak tartoznak tulajdonképen a háziipar körébe ; vagy ha felsorol is egyes iparágakat, nem mérlegeli a viszonyokat, a Jiép természetét, munkaképességét, a feldol­gozandó termények előállításának nehézsé­geit, — mégis a háziipar körébe kívánja azokat felvétetni. Hiszen igen szép. eszme nyári kolbászt 8 mézes kalácsot készíttetni a szegény napszámossal; s ha a napszámos munkás nép, melynek érdekében czél a háziipar féjlesztése, úgy minden veszedelem nél­kül kiszakíthatna egy kis falkát, s kihasít­hatna nehány hektárt a »Czifra major“-ból, s hozzá a bánfalva vidéki méhész-egylet szolgáltatná gratis az édes mézet : nem i- lenne ez nagy feladat, de a nélkül, megelé- • gedhetüukj ha kenyeret eleget ehetik. De tegyük fel, hogy a nyers termények megszerzése semmi nehézséget nem okozna, váljon csak a kolbász gyártás, kenyér és kalács készités háziipari foglalkozás a bizto- sitbatna-e jövedelmet a szegény munkás népnek ? hiszen a versenyt lehetetlen volna megbirniok ezen iparágakat űző rendes ipa­rosokkal. Ha fáradságot vett volna a fel­ügyelő ur a piaczok határait, s a tanácsház küszöbét túllépni, meggyőződhetett volna mind­járt Orosházán s Gyulán arról, hogy a kenyér- . sütési háziiparnak, a nazarenus gőzmalmi részvénytársaság már meghúzta a lélekvált- ságot, — s igy vagyunk más iparágakkal(is,— melyeket a háziipar körébe felvétetni javasol a felügyelő úr; mert hol a jövedelem mutat­kozik, ott a tőke is mindig jelentkezik. De egyes iparágakat, — mint pl. a kosárfo­nás háziiparát nemcsak az elhelyezkedni s gya­rapodni kívánó tőke veszélyezteti, — hanem a rabmunkával való gyártás is. A gyulai fogházban az évi termelés túlhaladja a ke­reslet mérvét, s a raktár évről-évre telve van, s igy van ez, az aradi fogházban, de másutt is. S váljon lehetne-e jövedelmet biztositó háziipari foglalkozása a mezőgazdasági nap­számos munkás népnek a kertészkedés, — mit a felügyelő ur oly melegen ajánl, — adott viszonyaink között? Először is a versenyt nehéz lenne kiállani a bolgárokkal és a ma­kóiakkal, kik szakavatottan jót s olcsón ter­melnek, rendelkezvén a kertészkedésre sok­kal alkalmasabb talaj felett, másodszor, mert hogy tudna jövedelmet produkálni a szegény .napszámos oly földön, melynek lánczát, 100 Q ölét 3—5 forinton veheti csak haszon­bérbe, s nem rendelkezik oly tőkével, me­lyet még a legcsekélyebb mérvben űzött kertészkedés is megkövetel. No, de lényegé­ben mégis helyes a javaslat. A szegény nép­nek alkalmat, módot kell adni arra, hogy kertészkedéssel némi jövedelmet szerezhes­sen, persze nem a „kereset nélküli“ időszak­ban. Erre azonban nem azon módok alkal­masak, melyeket a tanulmányok szerzője igen szűkén javasbl. — így a kertészkedés háziiparit a mezei mnnkásnép körében meg­honosítani és fejleszteni nem lehet,. 8 ezt megérthette volna a házi iparbizottsághoz beterjesztett főszolgabírói jelentésekből is, ha azokra figyelmét kiterjeszti. szeptember 15-ig tart. legnépesebb julius 25-től augusztus 20-ig. Normális körülmények között ez idő alatt van legnagyobb hőség az Alföldön és akkor menekül a közeli vidék lakossága az enyhet ad.ó hüs fenyvesek közé. Ez évben fenlevő fürdővendégek névsora a következő : ifj. Cs. Benedek Mihály földmives, Tárkány, Nyisztor József jegyző, Tárkány. Gyulai István fbiró, Tárkány. Dr. Bogár Kálmán egy. tanár­segéd, Kolozsvár. Bustia János erdész, Bpest. Homicsko Aladár Jádvölgy. Szamári János iparos, Tárkány. Benedek András iparos, Tárkány. Szábenstein János kereskedő, Kolozsvár. Lövi Béni kereskedő, Bpest. Szalanovszky Zsiga ke­reskedő, Belényes. A, Gosma birtokos, Belényes. Gálbori József kir. aljbiró, Nagyvárad. Vasiliu Vlastinti Nagyvárad. Dr. Hoványi Gyula jógák, tanár, Nagyvárad. Papp János tanácsos, Nagy- Várad. Glacz Béla tanuló, Nagyvárad. Dr. Comsa Mitru orvos, Szombatság. Gáti Tóth János vbiró, Debrec/en. özv. Sárossi Gézáné. hiv. özv., Nagy- Várad. Katona Mariska tanuló, Kecskemét. Lux Dezső és "neje magánzó, Csaba. Cséplő Péter tanár, Nagyvárad. Czárán Gyula élv utas, Meny­háza. Schulcz Antal, Munkács. Hoffman Lajos tanító, Nagy-Szalonta. B^ncz is Lajos gazdálkodó, Nagy-Szalonta. Sápy Lajos és fia tanító, Kaba. Reisner Endre, Szeged. Reisner Erzsiké, Sze­ged. Reisner János hivatalnok^ Szeged. Soós Mihály hivatalnok, H.-Szoboszló. Soós Mihályné H.-Szoboszló. Soós János H.-Szoboszló. Tóth Andor kereskedő, Belényes Balázs Ernőné mér nők neje Bpest. B ílázs Etelka Bpest. Balázs Angela Bpest. Dr. Kóhn Mór ügyvédjelölt, Gyula. Kóhn Lajos, Gyula. Vertheim Iván ta­nuló, Gyula. Fehérvári Dezső bádogos, Nagyvá­rad. Fehérvári Géza tanuló, Nagyvárad. Robitsek Kálmán Arad. Dr." Robitsek Ágostné ügyvéd neje, Arad. Simon Karolin ig. nő, Arad. Ungár Ármin, és neje kereskedő, Arad. Czájlik György és neje gyógyszerész, Nagy-Szalonta. Lövi Ja­kab magánzó, Bpesf. Lövi Salamon magánzó, Nagyvárad. ___________ A tanulmány érdekesen tünteti fel a szövés, fonás háziipítr áldásait, s a nagy ked­vet ezen háziiparággal foglalkozásra, de hát azon tapasztalatokat is szerezte tanulmányo­zásai közben, hogy nincs kender, Ez bizony elég nagy baj; de még nagyobb baj az, hogy e jövedelmező' s a téli kereset nélküli mun­kaidőt betöltő háziipari foglalkozás fejlődé­sét gátló akadályok elhárítására nézve semmi okos eszmével elő nem áll. Pedig hát ennek is van egyszerű orvos­sága, mint a kertészkedés nehézségeinek, s ha nem tarthatunk attól, hogy a javaslattal a felügyelő úr munkásságának útja elé vágunk, — meg is próbálkozunk majd egy pár esz­mével az ügy segítségére sietni. Nem foglalkozunk tovább az érdekes háziipari tanulmánynyal, hiszen csak tájé­koztatást kívántunk adni arról, s háziipar- ügyünk kiművelés alá vett helyzetéről. Figye­lemmel kisérjük azt ezután is, 8 nem mulasztjuk el szavunkat ott a hol kell, felemelni. 'Tstn/ü.g'S7-_ Értesítő a gyulai államilag segélyezett gymn. iránynyal egybekötött községi polg. fiúiskoláról az 1895/6-ik iskolai év végén. Közli: Pivár János igazgató. Dobat/ János könyvnyomdája. A czim megváltozott minden indokolás nél­kül, a mennyiben: gymn. iránynyal egybekötött jel­zővel megbővittetett. Itt tehát nem alkalmazható a dal ama szava: legyen úgy, mint régen volt. E 27 lapot kitevő -füzet megjelent julius hó 26 án, csinos kiállítással! Tartalma: I. Adatok az iskola történetéhez. II. Iskolai hatóság. III. A tanári testület és foglal kozási köre. IV. Az előadott tantárgyak vázlata s a használt kézikönyvek. V. A tanulók névsora és osztályzata. VI. Statisztikai kimutatás VII. Vizsgá­latok, jutalmak, tandíj elengedés, tankönyvsegély. Vili. Adományok. IX. Könyv és szertárak gyara­podása. X. Az 1896/7-ik iskolai évben használandó tankönyvek jegyzéke. XI. Tudnivalók a jövő isk. évre vonatkozólag. I. Adatok az iskola 1895/6-ik tanévi történeté­hez. (Igazgatói jelentés.) A tanév a javító vizsgálatokkal vette kezdetét augusztus 27-én-. Javítottak az I-ső osztályból 5-en, h' 11 ik osztályból 13-an, a 111-ikból 3 an, a IV-ik- iből szinte 3-an, összesen 24-en. Haladás ez értesítőben az, hogy az osztályok ivégén ki vannak téve, kik javíthatnak; ilyenek kannak 30-an, közöttük olyanok is, kik a múlt év­ben is javítottak. Úgy látszik, nem eléggé javul­nak meg. A beírások szept. 1—5-ig tartottak. Az iskola ünnepélyes megnyitása az iskolai törvények fel­olvasásával ekkor történt, a tanítás kezdetét vette szept. 7-én, jövőre 9-én veendi. Szünnapok voltak szept. 23—24. szüret miatt, nov. 20—30-ig a gazdasági statisztika összeírása miatt, febr. 9-én a farsang miatt, márcz. 15-én igazgatói szünnap, ugyan-e hó 20-án Kossuth ha­lála évfordulója alkalmából. Május 9-én az ezeréves ünnepély, 12-én a megye részéről történt ünnepély miatt. Junius 3-án volt a juniális, 8-án a koroná­zás évfordulója volt. Ezeken kívül a vasárnap, a hétnek két fél \ napja, az egy napos ünnep, kará­csonykor 8, husvétkor 6, pünkösdkor 4 nap. A szünnapok kitettek 102 napot, szorgalomnapokul maradt 200 nap körülbelül. November elején a torna be lett szüntetve. Az ezeréves ünnepélyt magához illő fénynyel ülte meg ez iskola, melyet méltóan zárt be az újvárosi olvasókör alapitó levele, hol e szerény kör 200 koronát tett le alapul a polg. iskola részére. Exempla trahunt? Nemes gondolat volt az alapitó néhai Dobat/ János nevére tett gyűjtés, mely 62 frtot hozott össze. Gondolom, lesz ennek ismétlése íb, ha elébb nem, a jövő juniáliskor ! P A tanítások junius 20-án zárultak, az év záró vizsgálatok junius 22-től 25-ig történtek. A tantestület évközben-38 tanácskozási tar­tott, melyeken a rend, fegyelem és egyéb ügyekről intézkedtek. A tanulók szorgalma általában kielégítő volt, kivéve a 3-ik osztályt, hol az eredmény igen gyenge. Retten tes Ítélet ez az igazgató szájából, hogy: „az intézet 22 évi fennállása óta ily hanyag­ság még nem észleltetett egy osztályban sem.“ Az erre vonatkozó mentő szavakat én is alá- irom, mert úgy van, hogy a házi ellenőrzés a szü­lék részéről épen nem, vagy alig gyakoroltatik, hátha még az illető tanférfiu e hiányt nem akarja, nem próbálja, vagy nem is képes pótolni ? Sok szüle gyermeke éjjel-nappal kószál, vagy legalább késő estig, ez által szórakozottak, hanyagok, eszük mindig a mulassunk-on jár, az iskolát, tanulást nyűgnek tekintik, melyet el kell lökni, gátnak, melyet el kell hányni, a földdel minél egyenlőbbé tenni. Szabadulni, ha lehet, mindenféle korláttól. Hogy is mondja Chrysostomus ? Sicut arbor in fructu cognoscitur et fructus per arborem demon- stratur: sic parentes cognoscuntur in filiis, filii per parentes. Hát Aelian ? Sinopei Diogenes jó izüen nevette a Megarabelieket, kik barmaikat szorgal­masabban ápolták, mint gyermekeiket; én, úgymond,' Mcgarában inkább szeretnék lenni juh, mint gyermek. Nagyon is valók ama szavak, de ezek is: kellő eredményt csak úgy lehet elérni (t. i. a taní­tásban), ha a család és iskola egymást támogatva haladnak az iskola által kitűzött czél felé. Igen ám, de hány szülét úgy elfoglal a saját ügye-baja e mai korban, hogy saját gyermekével foglalkozni neki is nyűg, teher; nem gyönyörködik annak előhaladásában, sőt a tudományt nem is be­csüli, mivel sokakat lát tudomány nélkül is emel kedni, boldogulni. Hányszor nem a gyorsaké ma a futás, és nem az erőseké a diadal 1 A visszahatás nagyon s'zedi az áldozatait sorainkból. Tenni vala­mit, épen tessék-lássék módjára, ebben áll ma a virtus, hanem izzadni és megizzadni a mindennapi kenyérért: ez hálátlan munka. Szorgalmunknak nincs meg a kellő becse, kitartásunknak méltó jutalma. Mire való volna törekednünk ? Kerül egy jó pártfogó vagy más eféle, az majd belyreüti tudatlanságunkat és képzetlenségünket! Hány szülő csak az anyagiak után fut, fárad bámulatos kitartással, a tudatlan gyermek nem annyira szégyen, mint az üres kamara, ez rette­netes. Nyom az adóprés, itt is, ott is, mindenütt, hogy miképen élsz, az nem számit, a fő, hogy mi­képen fizetsz, társadalomnak, államnak. Ezekben áll a te derék voltad ! Évközben 10 tanuló maradt ki, közülök 7 iparos, 2 kereskedői pályára lépett, egy pedig más intézetbe távozott el. II. Iskolai hatóság. Iskolaszék. Állott 5 tiszt­viselőből és ezeken kívül 26 kormányzó tagból, összesen 31. III. A tanári testület és foglalkozási köre. Taní­tott 5 rendes, egy segéd tanár és 4 hitoktató; — tanítottak heti 117 órán. IV. Az előadott tantárgyak vázlata s a használt kézikönyvek. I. osztály tanult 26 órán 11 féle tantárgyat II. n 25 „ 12 » 1) III. O t) 28 , 13 n n IV. íí íí 28 , 13 j) » Ezekhez járult a latin nyelv 20 órán, a latin nyelvet is tanulta 54, nem tanulta 82. V. A tanulók névsora és osztályzata. I-ső osz­tály. Pivár János osztályfőnök. Létszáma: 43, ezek közül kettő magántanuló. Kimaradt 4, nem tett vizsgálatot 1. Il-ik osztály. Kovács Imre osztályfőnök. Lét­száma : 38, ezek közül 6 magántanuló. Kimaradt kettő. Ill ik osztály. Gyulafi Endre osztályfőnök. Létszáma: 29, ezek közül magántanuló 1. Kima­radt kettő, vizsgálatot nem tett 1. IV-ik osztály. Kovalszky József osztályfőnök. Létszáma: 26, kimaradt kettő. Ezeket követi a jegyek magyarázata a 20-ik lapon. VI. Statisztikai kimutatás. Beiratott 136, haladó 126, ismétlő 10, magántanuló 15, kimaradt 10, év végén volt 126, tehát 6 al kevesebb, mint a múlt évben. Vallásra nézve: róm. kath. 53, gör. keleti 9, jev. reform. 30, ágost. ev. 3, izraelita 41, össze­sen.- 136. Anyanyelvre nézve: magyar 126, német 1, oláh 9, összesen : 136. Illetőségre nézve: helybeli 104, vidéki pedig 32. E szerint a tavalyihoz képest a helybeli arány apadt, a vidéki emelkedett. A szülők polgári állása szerint: értelmiségi 28, (tavaly 41), földmives 8, (tavaly 16), kereskedő 37, (tavaly 28), iparos 63, (tavaly is ennyi volt). Korra nézve: 10éves 1, 11 éves 19, 12 éves 20, 13 éves 35, 14 éves 25, 15 éves 24, 16 óveB vagy idősebb 12. Erkölcsi magaviseletre nézve: dicséretes 41, jó 58, tűrhető 19, szabálytalan 6, rossz — nem osztályoztatok 12. Szorgalomra nézve: kitartó 4, kellő 15, vál­tozó 38, hanyatló 33, csekély 20, nem osztályoz- tatott 26. Előmenetelre nézve: kitűnő 4, jeles 11, jó 23, elégséges 36, elégtelen 50 (tavaly volt elégtelen 45), nem osztályoztatott 12. Mulasztások szerint: igazolt mulasztott órák száma 3275, nem igazolt 55, összesen 3330 (tavaly 3774 volt). Legtöbb mulasztás volt a 3-ik, legkevesebb a 4 ik osztályban. VII. Vizsgálatok, jutalmak, tandijelengedés, tan­könyvsegély. Jutalomban a következő tanulók részesültek : 1 Jó magaviselet, szorgalom és előmenetelést Verner József I. o, Hegedűs Sándor II. 0., Nádházi Lajos IV. o. tanuló l—1 aranyat kapott (tavaly 6). A polgári kör alapítványának 50 frtot tevő kamatát, mint ösztöndíjat Túri Forencz IV. oszt. tanuló nyerte el. Vájjon mennyi lehet a tőkéje a polgári kör alapítványának, mivel 3-ad éve nem adatott ki, tavaly pedig a kamat csak 50 frt volt ? Kell lenni legalább 1050 frtnak, igy a kamatnak is emelkedni kellett volna. Körös Béla, Prág István egy-egy Magyarfogal­mazót kaptak jutalmul. Czinczár Dezső III. oszt. tanuló a magyar történelemben tanúsított előmenetelért az újvárosi olvasókör alapítványának kamatát egy aranyat nyerte. Rajzért Bánhegyi István II. oszt. térképrajzo­lásért, Gyarmathi János II. oszt. mértani rajzért és Novák Kamill I. oszt. szabadkézi rajzért nyert 1—1 frt jutalmat. Tornáért: Bagi Károly, Körös Béla, Túri Ferencz IV. oszt, Varga Gyula III, oszt. és Borbély Béla II. oszt. tanulók: Kölcsey Parainesisének 1—1 példányát nyerték. Tandij és némely mellékdíjak elengedéséért folyamodott 41 tanuló. Az elengedett tandij 197 frt 20 krt tesz. Tankönyvsegélyben 40 tanuló részesült. A hasz­nálatra kiadott könyvek száma 240, mintegy 220 frt értékben. VIII. Adományok. 1. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium az 1895/6. tanévre 1721 frtot utalványozott. 2. Az első gyulavárosi takarékpénztár 20 frtot. 3. A békés- vármegyei törvényhatóság Jókai összes műveinek 1 példányát. 4, Szabó Ferencz n -eleméri’plébános ur ado­mányozott 45 kötet művet. 5. A Lampel Róbert könyvkiadóczég 62 frt 40 kr. áru könyvet adományozott szegény tanulók részére. 6 A gyulai újvárosi olvasókör 200 koronás alapítványt tett. 7. Jantsovits Emil iskolaszéki elnök, Schmidt József alelnök, Sál József iskolaszéki tag 1—1 frtot adományoztak. 8. A juniális tornaversenyre gyűjtött összeg­ből fenmaradt 2 frt 5 kr. a tornászaiban kitűnt tanulók jutalmazására fordittatott. ‘ IX. Könyv és szertárak szaporodása. 1. Könyv* tár. Az iskolakönyvtára a lefolyt évben gyarapodott 58-czal, az ifjúsági könyvtár pedig 41-gyel, amaz áll 612, emez 642 kötetből. X. Az 1896/7-iki tanévben használandó tan­könyvek jegyzéke. Az I-ső osztályban 10 darab. A Il-ik osztályban 11 darab. A III-ik osztályban 14 dara’b. A IV ik osztályban 14 darab. Összesen 49 darab. XI. Tudnivalók a jövő iskolai évre vonatkozólag. A jövő 1896/7-dik tanév szeptember 1-én veszi kezdetét, 1., 2., 3., 4. beirások végeztetnek, 5 pót- és felvételi vizsgálatok, 7-én az iskolai óv megnyit- tatik, 9 én a tanitás kezdődik. Javító vizsgálatot csak az tehet, aki legfelebb 3 tantárgyból elégtelen. A pót- és javító vizsgá'ati engedélyt kérő tanulók folyamodványa augusztus 15-ig beadandó az igazgatósághoz, az időről a tanulók értesittetni fognak. Tandijak: beírás és bizonyitványdij 2 frt, tandij egész évre 5 frt, tanszerpénz a latint nem tanulóktól 1 frt, az ezt is tanulóktól 2 frt, ifj. könyvtárdij 50 kr., értesítő dija 20 kr., nyugdíj- járulék 15 kr. A szegénysorsu szorgalmas tanulók tanköny­vet is kapnak, tandijat nem fizetnek, ha szegény­ségüket igazolják. Ha a IV-ik osztályt elvégezte valaki, beléphet a gymnasiumba, de a latinból vizsgálatot kell tennie, ha reáliskolába lép, akkor a franczia nyelvből. Átléphet a tanitóképezdébe, kereskedelmi isko­lába, középipar iskolába. Az országos mintarajztanodába, a cs és kir. hadapród iskolába, a m. kir. Ludovika akadémiába és végül a haditengerészeti iskolába. A vidéki tanulók szülei felhivatnak, hogy gyer­mekeik lakását, a tantestületnek még szeptember hó elején bejelentsék. íme, ez egy iskolai évnek eredménye. Óhajt­juk a felfrissülést a tanároknak és tanítóknak, hogy a kívánt erő és szorgalom jövőre rendelkezésökre álljon. __________ b. Hi vatalos hirdetés. Gyula városában az 1896/7. évre előirt fegyver adókivetési lajstrom a tek. m. kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg meg­vizsgáltatván az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. §-a értelmében a városi adóhivatal helyiségé­ben folyó hó 2—10-ig közszemlére kitéve tartatik. Gyulán, 1896. augusztus hó 1-én. A polgármester helyett: Popovics Jusztin, 202 1—1 főjegyző. Hírek. A közigazgatási bizottság augusztus havi ren­des ülését folyó hó 10-én fogja tartani. A törvényszéki palota s fogház sugárúti tel­keire nézve Dutkay Béla polgármester és Popovics Jusztin főjegyző a napokban kötötték meg a telek- tulajdonosokkal a szerződést és pedig Varga Ká- rolylyal 2400 frt, Sánta Jánossal 2000 frt és Sánta Gáborral 9175 frt 50 kr. vételárral. A három telek együttes ára tehát 13575 frt. A telkek megvételét elhatározó rendkívüli képviseleti közgyűlés tudva­levőleg folyó hó 10-ikére, vagyis jövő hétfőre van kitűzve. És miután törzsvagyon szerzéséről van szó, amelyhez a képviselők felerészének részvétele szük­séges. a városi képviselők a 10-iki közgyűlésen tel­jes számban fognak megjelenni, nehogy jogérvé- nyes határozat hozatalára ujabbi közgyűlést kelljen tartani, ami csak ujabbi harmincz nap múlva volna lehetséges. Ha — amint óhajtandó s bizonyosra vé­szük — a képviselők augusztus 10-ikén határozat- képes számban fognak megjelenni, az esetben a vármegye törvényhatósági bizottsága a képviselő- testület határozatát szeptemberi közgyűlésében jó- váfogja hagyni s ezzel az igazságügymiuiszternek a törvényszéki palota s fogház építésére vonatkozó leglényegesebb föltétele jogilag is perfektté válik. Idő előtti kombinácziók. Néhány fővárosi s azok nyomán vidéki lapok BékéBvármegyére vonatkozó kcpvÍBelőválasztási mozgalmakról tesznek említést. Nem reprodukáljuk eme híreket, csupán annyit tar­tunk szükségesnek megemlíteni, hogy eme „mozgal­mak" tulajdonképen egyszerű hirlapi kombinácziók, amelyeknek semmi tényleges alapjuk nincsen. Vár­megyénk közönségének különösen a választó pol­gároknak zöme földmívelőkből áll, ezek pedig sokkal jobbrn el vannak foglalva az aratással és a cséplés- sel, semhogy akár idejük, akár kedvük volna a szorgos munkaidőt időelőtti s meddő követválasztási mozgalmakra fecsérelni. Részünkrőj okulva a múl­tak tapasztalatain, melyek sajnos tanúságot tesznek róla, hogy a hónapokra terjedő, időelőtli kortes­mozgalmak mily mérlegelhetlen kárára s veszedel­mére voltak e vármegye közönségének, nem enge­dünk a szenzáczió csábjáaak és sem helyreigazítás, sem polémia alakjában nem óhajtunk a tisztán kép­zeletek világában gyökerező kombinácziókkal még oly alakban sem foglalkozni, hogy azoknak részint valótlanságát, részint abszurditását bizonyítsuk. Az idei hadgyakorlatok. „Manéver“-nek hívja biz’ azt a szabadságolt bakagyerek és nagyot só­hajt, mikor megkapja a behívó ezédulát. Az a kis ezédula azt jelenti, hogy ott kell hagyni a falut, a „czibil“ életet, a szép lányokat, a jó bort, jó kosz- tot, az arany szabadságot és a „szolgálati szabály­zat“ szerint egy egyedévé kell válni az ember anyagnak, melyet felsőbb parancs folytán gyúrnak, alakítanak a nagy melegben, hogy háború idején ne valljunk szégyent a burkussal, meg a muszká­val. A behívott „rezervista“ megvakarja* a fejét, megpuszilja Zsuzsáját, ez fejébe nyomja a csákót, aztán megy a képzelt ellenségre mert — muszáj. — A gyulai 2-ik honvéd gyalogsezred rezervistái e hó 10-én hivatnak be s 20-án indulnak Mende környékére Pestmegyébe. — A honvédhuszárság pedig 24-én indul Nagy-Kátára az idei összlovas- sági hadgyakorlatokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom